Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

tároltattak a belépésre. Ferenczyné Alajosné 200 koronás és Gróh Ferencz 50 koronás adománya jegyzőkönyvileg elismertetett. Köszönettel vétetett hogy gr. Wenckheim Frigyesné két nagy tábla szap pant, a gyulai szövőgyár pedig 24 pár harisnyát ajándékozott a szegények részére. A szokásos évi köszöntők gyűjtése közül — ami az egyletnek tekin télyes jövedelem forrása — Kövér Malvin és Hoffmann Mariska nagy buzgalmat fejtettek ki, részükre köszö net nyilváníttatott. Végül elnöklő grófnő köszönetét mondott a megjelent tagoknak a szives érdeklődésért, az egylet tisztviselőinek a buzgó működésért, Fábry Mártonná alelnök pedig a grófnőnek, hogy a gyűlés vezetésére befáradni szives volt. Hírek. Előfizetési felhívás a .Békés“ 1903-ik évi második felére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hót folya­mán megu.itani szíveskedjenek, a .Békés“ előfietósi dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a .Békés“ kiadóhivatalanak czim alatt küldendő be. ... , , . ,, A vármegye közigazgatási bizottsága folyo ho 13-án, hétfőn tartja meg julius havi rendes ülését A gyulai rom. kath. főgimnázium. Winkler József választott püspök, káptalani hely nők, a .gyűl» róm kath. főgimnázium bizottságába a szerződés a. 8 b) pontja értelmében a nagyváradi latin szert, püspök két megbízottjául, addig terjedő megbíza­tással, mig a kinevezett s praekon.zált Szmrecsanyi Pál püspök másként nem intézkedik, Szenasy Józsefet a gyulai róm. kath. egyháztanács alelnökét es Bartos Ferencz gyulai legidősb segédlelkészt nevezte ,kl- Gróf Wenckheim Frigyesné szül. Wenckheim Krisz­tina grófnő a püspök felkérésére s jogáná fogva a főgimnáziumi bizottságba további rendelkezésig Spett Vinczó budapesti ügyvédet küldötte és meg­bízatásának idejét egyelőre 1906. évi szeptember hó első napjáig állapította meg. Gróf Wenckheim Dénes pedig, ki a kegyur gróf Wenckheim csalód nak Gyulán a kegyúri jogokat gyakorló tagja s mint ilyen a szerződés 9. §. c) pontja értelmében erre jogosult, a főgimnázium bizottsága tagságot személyesen fogja gyakorolni. Az igazgató kmeve- zéséről Winkler püspök arról értesíti Gróh Ferencz prépost plébánost, mint a főgimnázium bizottság elnökét, hogy erre nézve az uj inegvésfőpásztornak tartja fönn a határozatot. A főgimnáziuini bizottság j tehát teljesen komplet és miután a szerződés min ' den illetékes tényező részéről végérvényesen el van < fogadva, mi sem gátolja többé, hogy a polgári iskola < első osztálya beszüntettessék és a főgimnázium első '• osztálya ez év szeptemberében megkezdessék, amire nézve még e hó folyamán a szükséges intézkedé­sek megfognak tété ni. Ezzel kapcsolatban megem- 1 ütjük, hogy a főgimnáziuini épület árlejtési hirdet- j ményét az építésre jogosított városi tanács még e hét folyamán kibocsájtja s hogy az építkezést a leeudő vállalkozó a jövő hónapban megfogja kezd- hetni úgy, hogy az épület még ez évben tető alá « jusson és a következő évben rendeltetési czéljónak 2 átadható legyen. Városi tisztujitás előtt irt hírünkben Csőké j István polgártársunkról is megemlékeztünk, mint a j ki szintén pályázni fog a nagymagyarvárosi rész ; tanácsosi állására. Eme hírünk csak annyiban felel “ meg az igazságnak, hogy Csőkét tényleg többen r szóba hoz'ák erre a tanácsosi állásra, de ő vona kodott és tényleg nem is adta be pályázatát; amit az t igazság érdekében ilyen értelemben helyre igazítunk la A képviselőtestület hétfőn folyó hó 6-án dél- o előtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli b közgyűlést tart a következő tárgysoroz ittál : 1. A városi faiskolához tartozó szántóföldből az Alsó- g fehér-körösi ármentesitő társulat részére eladandó h 790 négyszögöl terület tárgyában hozandó érdem- n leges határozat (ez ügyben folyó évi május hó 27. |{ tartott közgyűlésen, mint második tárgyalási nap r lett julius 6-ik napja kitűzve.) 2. Belügyministerí a . rendelet a rendőrségi létszám szaporítása tárgyában. n 3. .Fogadó vendéglő“ szabályrendelet módosítására ( vonatkozó javaslat. 4. „Kéjelgési“ szabályrendelet J módosítása iránti javaslat. 5. Wiszt János és neje ápoldai élelmezők felebbezéséro hozott törvényható­sági határozat a tanács javaslatával. 6. A Kertész utozában létesítendő járdára vonatkozó előterjesz­tés. 7. Özv. Ráoz Ferenczné városi szülésznő feleb- bezése folytán fizetése ügyében hozott törvény- hatósági bizottsági határozat. 8. A gyula—barako nyi vasút ügyében hozott törvényhatósági bizott sági határozat. 9. A rendőrségi szolgálati szabály­zatot jóváhagyó törvinyhatósági bizottsági határo­zat meghirdetése. 10 A vármegyei törvényhatóság bizottság határozata a városi szervezeti szabályren­delet tárgyában. 11. A békésmegyei gazdasági egy­letbe egy választmányi tagnak választására vonat­kozó előterjesztés. 12. Bugyi Lajos és társai kérel mére vonatkozó tanácsi előterjesztés. 13. Pénztár- izsgálati jegyzőkönyvek. 14. Közegészségi állapo­tokról szóló jelentés. Miniszteri vizsgálat Baráti Ede pénzügy­miniszteri osztálytanácsos, számvevőségi igazgató szerdán és csütörtökön Gyulán időzött s megvizs­gálta e napokon az 1902. évi III. t.-cz. alapján ál­lami kezelésbe vett és a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beosztott volt vármegyei számvevőség és pénztári bizottság működését. A vizsgálat alkalmával minden irányban tapasztalt rend és pontosság nagyon megnyerte a vizsgáló számvevőségi igazgató tetszését, a mely példás rend és biztosság annyival is inkább említést érdemel, mert még a legtöbb vármegyében ma is a szerve­zés folytán előállóit változások nehézségeivel küz­denek, igen sok helyen nagy bizonytalanság ural­kodik még a számvevőségi teendők körül s ez a körülmény a rendszer átalakulást tekintve nem is Icsodálbató. Békés várni egy ében azonban szinte zök­kenés nélkül történt meg az átmenet a régi rend­szerből az újba, jeléül annak, hogy Békésvármegyé­nél a pénzkezelés és számviteli ellenőrzés teendői a múltban is jól voltak ellátva s jeléül annak, hogy a számvevőség Kies István kir. számvevőségi főnök vezetése teljesen asszimilálni tudta a volt megyeieket államiakká, a kik fokozott ambiczióval és munkakedvvel igyekeznek az uj rendszerbe ma­gukat beletalálni. A vizsgáló számvevőségi igazgató az összes vármegyei kezelési ágak könyveléseinek, az utalványozások és administrativ teendők ellátá­sának megvizsgálása után elismerését fejezte ki a számvevőség mintaszerű vezetése fölött Kiss István számvevőségi főnöknek s a csütörtök délutáni vo­nattal tovább utazott Nagyváradra az ottani szám­vevőség megvizsgálása végett. Központi választmány. A vármegyei központi választmány tegnap délután dr. Daimel Sándor alispán helyettes elnöklete alatt tartott ülésén felül­bírálta az 1904. évi névjegyzék ellen beadott fel­szólamlásokat bírálta el. A felszólamlók közül fel­szólamlásaik folytán pótlólag felvétettek a névjegy- j sékbe: Czeglédi Ferencz, Nagy Ferencz, dr. Sárréty Kornél szeghalmi, dr. Vári Szabó Béla gádorosi, Kovács Márton dobozi, ifj. Horváth József, Paulo- rics József, Csizmadia Péter, Zalai Sándor, Ve- 1 -aszkó János orosházi Valacska György Ba- ' ázs Mihály orosházi, Belenczéresi József mező- I jerényi, Kolozsi Mihály, Hacskó Lajos mezőberényi 1 akosok. Felvétel iránti kérelmükkel elutasittattak 2 Kempner Sándor szeghalmi, Csató Sándor, Nagy2 Lukács és társai füzesgyarmati. Pólus János gyomai, j áfben Pál csorvási, Király Mihály, Horváth Lajos, 1 lorváth Sándor, Horváth Mihály orosházi. Kovács 2 s: ván mezőberényi, Vidovszky László, Sztankovics ! jajos, Soltész György dobozi lakosok. YegiiU a ] iözségek által bejelentett iráshibák kiigazittatni 1 endeltettek. * r Uj pénzügyőri biztos. A Pittoni Róbert Aradra örtént távozásával megürült pénzügyőri biztosi • .Másra a pénzügyminiszter Bedő József szentgott- j lárdi pénzügyőri biztost helyezte át, ki a napok- | ián el is foglalta állását. Rákóczi napja Békéscsabán. Magasztos szép & ínnepe van ma Békéscsabának. A nagy szabadság- t iős, dicső II. Rákóczi Ferencz halhatatlan emléké- t lek áldoz a mai napon Békéscsabán a hazafias g egyelet, lélekemelő ünnepségek keretében. A vár- g negye egyetemi ifjúsága rendezi Békéscsaba közön- 8 égének támogatásával a mai Rákóczi ünnepélyt, a r ti el y főfolyásában minden bizonynyal méltó lesz úgy | örténelmünk e ragyogó alakjának II. Rákóczi t i'erencznek emlékéhez, mint a békésmegyei egyetemi ; — D ihogy fogom elárulni. Csak m utassa még. — De még meg is kell erre esküdnie. — Megesküdni? Már hogy én megesküdjem? Nem uram, azt már nem teszem. Életemben egy­szer esküdtem meg; a feleségemmel (bár azt se tettem volna); de akkor aztán meg is fogadtam, hogy soha életemben nem esküszöm többé. — Amint akarja. De akkor nem is mutat­hatom meg. — Borzasztó ember az ur — szólt boszusan Bartók bácsi, akinek kíváncsisága már a leg­felsőbb fokig volt csigázva. — No jól van hát, vigye az ördög. Hát a becsületemre fogadom és esküszöm, hogy nem fogom elmondani, amit itt látok. Végre is nem vagyok én valami kofa! — Most már rendben van. Aztán nézze, vendéglős ur — szólt az ügynök, miközben forgó pisztolyt rántott elő — én ezzel a szerszámmal gazdátlan ebként fogom lepuffogtatni, abban az esetben, ha , .. — No ne teketóriázzék már annyit az ur hanem egy-kettő, hadd lássuk a medvét. Bálint hirtelen lerántotta a zöld posztót, mire Bartók bácsi ijedten tántorodott hátra. — Jézus Mária, szent József! Hiszen ez bankóprés — kiáltott fel Bartók bácsi. — Igenis bankóprés — válaszolt a vendég nyugodtan. — Az én házamban bankómasina 1 Pénz­hamisító! Nem uram, ezt, nem tűrhetem egy perczig sem. Rögtön megyek a csendőrséghez. — Egy tapodtat se! —kiáltott az ügynök. — Ön megesküdött, hogy nem árul el. Azután meg itt van ez a forgópisztoly! Látja? ifjak hazafias gárdájához. Fényes lapok azok nem zetünk évezredes történelmében, melyekre a Rákóozi korszak története van beírva. A sok keserűség, a megpróbáltatás napjai után végre feltűnt nemzetünk egén a hajnalsugár. Éppen most kétszáz esztendeje aunak, hogy II. Rákóozi Ferencz kibontotta ama dicső szabadságharcz lobogóját. Kinek a szivét ne dobogtatná meg eme nagy idők eseményeire és ez események lánglelkü vezérére való visszaemlékezés. Emlékezzünk tehát ! Merüljön el lelkünk a múltak nagy eszményeire való visszaemlékezés érzetében. Hazafias felbuzdulásunkból merítsünk uj erőt, u lelkesedést a nemzet jövőjéért folytatott küzdelem­bon. A Békéscsabán ma lefolyó Rákóczi ünnepélyre a vármegye minden községében kiragasztott óriási plakátokon hívta meg a rendezőség a közönséget. A plakátok részletesen hozzák az ünnopség prog rammját, melyet rövid kivonatban mi is közöltünk Gyuláról különösen az egyetemi ifjúság délután ünnepélyére, de még inkább a kurucz-estélyre sokan készülnek. A délutáni ünnepély, valamint a kuruoz- estély programmja a következő : délután 3 órakor a Kossuth t> ren az egyetemi polgárság ünnepélye. 1. Hymnus. Énekli a békéscsabai iparos daloskor. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Kun Béla, a kolozsvári Rákóczi-bizottság s az egyetemi kör elnöke. 3. Rákóczi hamvai. Irta Kún Béla, szavalja Pásztor Mihály, a kolozsvári „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köré*-nek elnöke. 4. Kurucz dalok. Énekli a békés­csabai iparos daloskor. 5. Beszéd a budapesti egyetemi polgárság nevében. Mondja Kovács J. István, a budapesti egyetemi kör volt elnöke. A vidéki egyetemi ifjak üdvözlő beszéde. 6. Rákóczi Költemény. Szavalja ifj. Sailer Gyula joghallgató 7. Szózat. Énekli zenekisérettel a közönség. Rákóczi induló. Előadják a békéscsabai egyesitett zenekarok __ Este 8 órakor a Széobenyi-ligeti pavillonban ku tucz-estély. Műsor: Tárogató nyitány. Eredeti Rákóczi dalok. Előadja kísérettel Farkas Jenő mű­egyetemi hallgató. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Rákosi Viktor országgyűlési képviselő. 3. Népdalok. Dóczi Józseftől. Énekli B. Ruzsinszky Ilona, a nagyváradi színtársulat tagja, zongorán kiséri dr. Balázs Lajos. 4. Egyveleg a Rózsavölgyi-, Bihari- és Boka keser­gőkből ; Palotások (Rózsavölgyi, Lavotta Patikárius); „A-dur“-frÍ8s ; „Vörös“ friss ; „Martinovics-friss ; „Borsó“-fris8; „C-dur“-friss (czigány hallgató-fris­sek.) Hegedűn játsza Melczer Tibor, kiséri Purcsi Jánosi zenekarának három tagja. 5. Eredeti Rákóczi költemény a kurucz korból. Szavalja Pataki József, a szegedi színtársulat tagja. — Az estély után ánczvigalom reggelig. Belépő jegyek a kurucz­estélyre (hangverseny és tánczvigalom) személyen ként 3 korona. Deák-jegy a hangversenyre 1 korona A kurucz estély tiszta jövedelme a Kassán eme­lendő országos Rákóczi szoboralap javára fordítják E magasztos czélra való tekintettel felülfizetéseket, hazafias adományokat, köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a rendezőség. A gyulai katholikus köc népes és rendkívül élénk közgyűlést tartott múlt vasárnap az egylet helyiségében. Agyülés egyedüli tárgyául a kör jelen­legi helyiségének örökáron való megvétele volt napirendre tűzve. A kör tagjai mindnyájan elérke­zettnek találták az időt egy állandó helyiség szer­zésére s erre nézve a pénztár már 6000 koronával rendelkezik is. A kérdésben mindazonáltal és még nkább a módokra nézve heves vita fejlődött ki. A választmány a Krizsán-féle fél ház és fél telek, mint jelenlegi helyiségnek 6000 koronáért való meg­vételét ajánlotta s ez eszmének teljes többsége meg s volt. Voltak azonban, kik teljesen uj épületnek építését hangoztatták, ami a Krizsán-féle házat még 2—3000 koronával megdrágítaná. Érdemleges hatá­rozat tehát nem hozatott, hanem a választmány ezen elenlegi helyiség átalakítására nézve terv készíté­sével bízatott meg s a véghatározat akkorra ha- lasztatott. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa és iskolaszéke múlt vasárnap népes közgyűlést tar­tott. Felolvastatok Mátray János nagymagyarvárosi tanítónak tanítói állásáról való lemondása. A lemon­dás tudomásul vétetett és elfogadtatott; a tanítói állás egy évig segédtanítóval töltetik be s ily minő­ségben Dundler Ferencz végzett tanítójelölt alkal maztatik s fizetése 700 koronában és a jelenlegi lakás élvezetében állapíttatott meg. Mátray Jánosné tanítói állásában megmaradván, neki lakbérül 200 korona megszavaztatott. Löfner Zsófia, a bérházi — De uram, az Isten szerelmére kérem, miért jött ön épen ide, az én házamba hamis pénzt csinálni ? Mert ugy-e bár, már itt is ké­szített ? — Eltalálta. — Oda vagyok, végem van! Tönkre vagyok tével Hát ön eddig is hamis pénzzel fizetett? — Természetesen. — Boldogságos szűz Mária 1 ‘Hiszen akkor én már elárasztottam az egész várost hamis- pénzzel. — No nem éppen olyan sokkal, mert ősz- szesen csak húsz darab ötöst váltottam fel önnél. — Hát ötös bankókat gyárt az ur? — kér­dezte Bartók bácsi, verejtékes homlokát töröl- getve. — Azokat. Nézze itt vannak. Erre Bartók bácsi utasa a kis masina egyik fiókjából hat darab 5 forintost vett elő. Vadon- nat újak voltak, mintha abban a perczben kerül­tek volna ki a prés alól. — Nézze — szólt a vendéglőshöz, miköz­ben átnyújtotta az ötösöket — és hasonlítsa össze egy régi, igazi öt forintossal. Nem fog ta­lálni egy fikarcznyi, egy jottányi különbséget sem. Épen olyan, mint a valódi. Vizsgálja meg jól. Itt van a nagyító üveg is, mely háromszo­rosan nagyit. Bartók bácsi nézi ezeket az ötösöket. Vizs- gálgatja erre-arra. — Jaj uram, én ahhoz hat ökör vagyok Nem találok én semmiféle eltérést. — Tudja mit vendéglős ur, mondok vala­mit. Lássa én bízom önben és tudom, hogy nem árul el. Hát nem bánom, vigye el ezt a pénzt az adóhivatalba és vizsgáltassa ott meg. Azok az urak jól értenek az effélékhez. Mondja, hogy önnek nagyon gyanús ez a pénz, mert olyan nagyon uj. Kérdez;e meg, hogy nem hamis-e? Mondhatja azt is, hogy egy utazótól kapta, aki azonban már elment, Hanem azt megmondom, ha kelepczébe akar csalni, ha eltalálja mondani az igazat, ha elakarna árulni, akkor felgyújtom a házát. No hát csak menjen. Bartók bácsi még egy nehány perczig tű­nődött magában, sóhajtozott, töprengett, aztán lassan kicsoszogott a szobából, Nem telt bele egy negyedóra, már visszatért. — Uram — szólt suttogva, mig szemei csak úgy csillogtak az örömtől — ön valóságos arany- ember. Tudja kérem mit mondott az adótárnok, a kinek a bankókat megmutattam ? — Nem tudom, de kiváncsi vagyok rá. — Azt mondta, kérem nagyszeretettel, hogy én egy nagy szamár vagyok, hogy az igazi jó pénz 1 Igazán pompás. Ön uram kitűnő, aranyos ember. Aztán izé, azt akartam kérdezni, hogy mindig csak ötösöket tetszik csinálni ? — Igen. — Hát miért nem készít nagyobb pénzt, ha már úgyis ráadta magát és ilyen tökéletesen tudja csinálni? Miért nem csinál teszem azt tízest, százast, vagy ezrest ? — Azért, mert az ötösöket könnyebben forgalomba hozhatja az ilyen magamfajtáju em­ber, mint a százasokat, vagy ezreseket, az mind­járt feltűnést keltene. Bartók bácsi szemei csillogni kezdtek. sarokbolt bérlője két és egy negyed évre még őtet terhelő bérleti kötelezettségét ifj. Menyhárt Gáspárra átruházza a jelenlegi feltételek alatt. Az egyház­tanács gyűlése egy igen magasztos és lélekemelő momentummal záródott. Ugyanis dr. Follmann János ügyész és Dutkay Béla világi elnök az egyháztanács és a gyulai összes rk. hívek nevében üdvözölték Gróh Ferencz prépost-plébánost, áldozárságának negyedszázados évfordulója alkalmából. Gróh Ferenc prépost-plébános meghatottan mondott köszönetét, Ígérvén, hogy minden erejét és munkásságát arra fordítja, hogy a hitközség javát anyagi és szellemi téren előmozdítsa és felvirágoztassa. Egyszersmind tudomására hozza a hitközségnek, hogy áldozársá­gának 25 éves évfordulója emlékére junius 23-án 2000 korona alapítványt küldött be Winkler József káptalani helynök, nagyprépost kezeihez, hogy annak kamatai évenkint a gyulai r. k. iskolák fen- tartására fordittassanak. A hitközségi gyűlés e tény­ről értesülvén, mint egy ember állott fel és mondott őszinte köszönetét egyházi elnök ezen áldozatkész tényért s ezen köszönetét és háláját jegyzőkönyv­ben megörökíteni határozta. Kinevezés. A vármegyei közkórház elmebeteg­osztályára segédorvossá a vármegye főispánja Mezey Lajos szigorló orvost nevezte ki. Esküvő. Sál István kir. pénzügyi számtiszt tegnap délelőtt 11 órakor vezette oltárhoz bájos menyasszonyát Weinmann Gizellát. Eljegyzés. Pavlovszky Ferencz brátkai vasúti pénztárnok eljegyezte özv. Tarnay Józsefné kedves és müveit leányát Mariskát. Nagyhét. Gazdasági szempontból méltán nevez­hetjük annak a küszöbön álló hetet, mert az fog dönteni még mindig legfontosabb terményünk: a búza sorsa fölött. Reménynyel és aggodalommal nézünk eléje. Értékben ki nem fejezhető érdekek : a földmives, a kereskedő s iparos osztály egy esz­tendei sorsa függ tőle. Reménynyel azért, mert az eddigi s különösen az utolsó két hót időjárása fokozta egy jó középterméshez való kilátásunkat, aggodalommal pedig azért, mert az aratás — mint azt már lapunk múlt heti számában megírtuk és újólag konstatálhatjuk — az idén teljes nyolez nap­pal késett és a julius elején normális viszonyok kö­zött beállani szokott nagy forróság és a vele járó zivatarok végzetes hatással lehetnek az érés vég­stádiumában levő s ekkor a legnagyobb koczkázat- nak kitett búzára. Két hétig tartó, nem túl forró, száraz és szeles idő megszámlálhatlan kincsekkel felérő szerencse volna az országra. Ahol más évek­ben Péter Pál előtti napokban, mint például a gyulai határban a szabadkai s németbenedeki dűlő szikvegyületű földjein, ott csak tegnap reggel kezd­ték meg az aratást. Ott is azonban csak szórványo­san, a legtöbb helyütt holnap állanak a munkába, — homokvegyülékü földekben a bét közepén, fekete réti földekben pedig legkedvezőbb esetben a hét utolsó napján, vagy a jövő hét elején. A kedvező­nek Ígérkező s adja az Ég, hogy a kedvezőnek is bizonyuló termés folytán a munkás viszonyok ki­elégítőknek mondhatók, sajnos mindazáltal, hogy sok napszámos nem kapott aratásra szerződést, úgy hogy ami évtizedeken át hangoztatott, hogy aratás­kor nincs az alföldön elég munkaerő, most már teljesen tarthatatlan és végleg megczáfolt dolognak mondható. Nyár. Tulajdonképen csak pénteken volt az első nap, a melyet nyárnak mondhatunk, noha már a múlt hó 21-ike óta benne volnánk a nyárban, ügy látszik a julius végre is átvette birodalmát s úgy szólván átmenet nélkül zökkentünk bele a ká­nikulai hőségbe a hűvös őszies esős napok után. És ezzel actualissá vált sok nyár théma kérdése, az aratás, a fürdőzés, a nyári ruhakérdés és sok más egyebek, a melyekből azonban a legtöbb ember csak a meleget érzi egyebek hiányában, amit la­punk tarka képű barátja úgy fejez ki viczczben, hogy : „melegem van, de pénzem nincs.“ Ez nem viczcz, de igaz. Tűz. Dászkál György téglaégetö telepén, a bécsi biztositó társaságnál általános biztosítás alatt volt egy kazal (25 szekér) szalma junius 26 án délelőtt fél 9 órakor a közvetlen közelben álló égő kemenczétől tüzet fogott s elégett. A kár 200 korona. Kutyaharápá8. Kolozsi Péternek fekete tarka kutyája hétfőn este a Göndöcs-népkertben sétáló — Tudja mit uram — szólt alig hallhatóan — szövetkezzünk, ón csinálja a pénzt, én meg majd gondoskodom a forgalombahozatalról. Gilt ? No adja a kezét. Legyünk mutyik! Felezünk. — Hát nem bánom, gilt I felelt az ügynök némi gondolkozás után. — Brávól Éljen! — kiáltott fel Bartók bácsi örömében, aztán hirtelen ismét tompítva hangját folytatta: de szövetkezésünkről senki­nek sem szabad tudni. Aztán milyen pénzt fog először csinálni? — A milyet tetszik. — Tehát ötvenest. — Jó. — De még se, talán inkább százast. Vagy azt sem. Miért nem mindjárt ezrest ? — A mint tetszik. — Aztán mikor kezdené el ? — Akár most mindjárt. — Mindjárt 1 Brávó, ez aztán a beszéd. Aztán mikor lenne kész ? — Reggelre? Boldog Isten! Aztán hány darab ezres lenne kész reggelig ? — Akár száz darab. — Száz darab 1 Igazán száz darab ? — Mondom hogy száz . . . vagy akár két­száz darab is. Ha egyszer a klisé kész, akár­hányat lelehet róla huzni. Természetes azonban, hogy előbb a klisét kell elkészítenem. Bartók bácsit majd nem kirázta a hideg örömében. — Tehát száz darab . . . Maradjunk csak a száznál. Száz darab ezrest ötven darab az öné, ötven darab az enyém! . . . Tehát csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom