Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-20 / 16. szám
ezek egyike szerint Ágya mellett, másika szerinti Szintye mellett haladna el a vasút. Részletesen fejtegeti ezután a füzet a keskeny- vágányu vasutaknak általánosan ismert közgazdasági előnyeit, majd a költségekre térve át a 76 centiméter nyomtávolságú 40.5 kilométer hosszú vonal épitési költségeit kilométerenkint 16—18000 koronára, összesen 730 ezer koronára teszi, a mi 3650 drh 200 korona névértékű és egészben az érdekeltség által jegyzendő törzsrészvénynyel fedeztetnék. Az özemet az alföldi első gazdasági vasút személyzete bonyolitaná le ; a központi igazgatást az arad- csanádi vasút díjtalanul teljesítené. A vasút várható jövedelmezőségére nézve előadja a tervező, hogy a vasút által érintett nyolcz község 18000 lakosa és 60000 kát. holdat tevő határa után az arad-csanádi vasút e vidéken levő állomásainak átlagos fogalmát alapul véve, számítani lehet 54000 utasnak oda és vissza utazására átlag 40 fillér díjjal, a mi személyforgalomból 43.200 kor. teherszállítmányból 46.200 korona összesen tehát 89.400 kor. bruttóbevételt jelent, a miből levonva 58 százalék kezelési költséget maradna tiszta jövedelem 37.548 korona, a mi a 730000 korona épitési tőke 5°/0-os kamatozásának felel meg. A díjtételek ugyanazok lennének, mint az alföldi első gazdasági vasútnál, vagyis a rendes vonatok díjtételeinél jóval alacsonyabbak, nevezetesen: Seemélydijszabás. Seprős—Hatvan | i Seprős—Elek > » Seprős—Budapest Vonalszakasz Távolság I. oszt. fülé 111. oszt. r b e n I. zóna 0—3 kim. 20 10 11 . 1 OO «t 40 2 0 III. . 9-25 B 60 30 ív. „ 26—35 „ 80 40 V. „ 35—50 * 100 40 Árudijszábás. (Mellékdíj nincs.) I Szakasz Kilométe r Szállítási illeték 100 klómként Miérten Gabona Dohány stb. Fa Répa 1 1—5 11 10 10 f) 2 6—10 16 14 13 6 3 11—15 21 18 16 8 4 16-20 26 22 19 9 5 21—30 30 24 21 10 6 31—40 40 30 23 12 E tételek közlése után összehasonlító számítást tesz a főbb szállítási csikkeket illetőleg, a rendes nyomtávú gyula—barakonyi és a kisjenő— barakonyi keskenyvágányu vasutak átmenő díjtételei között aszerint, amint a szállítmányok Gyulán vagy Eisjenőn át jutnának rendeltetési helyükre és szó- szerint a következőket mondja: Gabona. Seprős—Szeged Gyulán át 107 fillér 100 kgként » » Eisjenőn át 90 » » Seprős—Budapest Gyulán át 158 » » » » Eisjenőn át 170 » » Seprős—Arad Gyulán át 86 > » I » Eisjenőn át 70 » » Nincs méltatlanabb eljárás talán annál, mint mikor a szerelem fogalmát a jó ízlés és a tisztesség rovására hiú czélokra kiaknázzák, a min- dennapiság porával lepik el. Vájjon semmi sem volna már szent e világon ? — Általános a nézet, hogy az udvarlók ijesztően szaporodnak és a házasulók létszáma csökken. A társadalmi rendszer hibás ezért. A férfiak előtt a családi tűzhely rég megszűnt az a vonzó, csábos kép lenni, mely még a legmegrögzöttebb agglegény ellenállását is legyőzné. A férfiak félnek a házas élettől, a kozmás ételektől (az asz- szony nem tud és nem akar főzni) a nyelves feleségtől, a ruhaszámláktól, a tulcsigázott asz szonyi szeszélyes követelésektől; attól a szegénységtől, mely beköltözik házukba mihelyest megnősülnek. Minek ez a nyomorúság ? — gondolják és nem nősülnek. Szebb igy az élet: függetlenség, szabadság, korlátlan vágyak ! Éljen az örökös legénységi — De miért félnek a férfiak a házas élettől ? Mert okulnak felebarátjaikon. — Ott látják, hogy a feleség, ki hivatva van arra, hogy a férj otthonát földi paradicsommá varázsolja, egyáltalán sem felel meg e nemes hivatásának. A férj talál otthon puhafészek helyett poros, gyakran rendetlen szobákat (hiszen a takarítás teljesen a cselédek dolga,) m^eg szív, őszinte odaadás helyett, fásult kedélyt, rósz kedvet, mely okozati összefüggésben áll valamely nem teljesíthető kívánság hangoztatásával. Hölgyeim! egy kis önmegtagadás — egy kis lemondás — és higyjék meg a többé-kevésbbé Csalfa udvarlókból, őszinte és szerető férjek válnak 1 Röthy Emilné. Melyből látszik, hogy Szeged felé 17 fillérrel, Arad felé 16 fillérrel olcsóbb, Budapest felé "pedig 12 fillérrel drágább a búza szállítása az általuk javasolt keskenyvágányu vasúton, mint a gyula- barakonyi vasút felhasználásával, de mivel az érintett községek túlnyomó nagy többsége nem a budapesti (?) hanem az aradi vagy a szegedi (?) piaczra adja el terményeit, ez utóbbi tétel kedvezőtlen volta az érdekelt lakosságot nem érinti. Czukorrépa. Seprős—Mezőhegyes Gyulán át 54 fillér 1Ö0 kgként Eisjenőn át 39 » , » Gyulán át 59 » » Eisjenőn át 66 | » Sertés. Gyulán át 109 fillér 100 kgknt Eisjenőn át 72 » » Gyulán át 275 » » » » Eisjenőn át 295 » » Mindenütt az összes mellékilletékek beleszámításával. Tehát összegezve: gabona Szegedre, Aradra, czukorrépa Mezőhegyesre, sertés Elekre és Aradra jelentékenyen olcsóbb az általuk tervezett- vonalon szállítva, mint Gyulán át; csupán búza és sertésre nézve Budapestre és czukorrépára nézve Hatvanra vannak Eisjenőn át valamivel kedvezőtlenebb száll litási dijalakulások, mint Gyulán át.« Miután még közli, hogy az- átrakásért külön dijak nem szedetnének, a következőkben érvel a gyula—barakonyi v^sut ellen : »Hogy a kisjenő—barakonyi vasút a piaczok megközelítése tekintetében is jobban szolgálja a vi-l dék lakosságának, de főleg a kisgazdáknak érdekeit mint a gyula—barakonyi, arról azért is meg kell győződnünk, mert a kisjenő—barakonyi vasúton 35 vagy 50 mázsás szállítmány is élvezi a teljes kocsirakományra megállapított kedvező díjtételt és mert a kisgazda közvetlen a község közelében levő álló máson feladva szállítmányát a vasútra, nem szenved oly időveszteséget, mint ha a távollevő állomásra kellene terményeit elszállítani. Hangsúlyoznunk kell itt egy körülményt, mely igen fontos e vasuttervezet elbírálásánál s ez a vidék lakosságának érdeke. Eisjenő járási központ, itt vau főszolgabiróság, járásbíróság, adóhivatal; Arad pedig megyei székhely, törvényszékkel bir, nagy piacza van, melyet eddig is főleg azért nem keresett fel az érdekelt községek lakossága megfelelő mértékben, mert hiányzott a szükséges közlekedési eszköz. Az Alföldi első gazdasági vasút pedig itt is e vonalon bevezetné a motoros kocsi közlekedését, mint többi vonalain, a mi által a lakosság gyorsan és kényelmesen össze lesz kötve úgy a járási központtal, mint a megye székhelyével. Eisjenő, amely ma is egy virágzó vidéki központ, élénk sertés- és marhavásárjaival máris szám- bavehető versenyt támaszt Gyulának, mennyivel előnyösebb lesz ezen vásár helyzete, ha a Lunka- ság oly közvetlen és szoros kapcsolatba jut a vasút révén központjával. Eisjenő kereskedelme nem remélt lendületet fog venni. Elek nagy alapokra fektetett sertéshizlaldái Eisjenőn közvetlen közelben fedezhetik nagy szükségleteiket. Semmi akadály sincsen, hogy egy vidéki hitelszövetkezet közraktárt állítson fel Eisjenőn, amelynek fekvése és 'eddigi kiváló helyzete a tervezett vasúttal erőshödik. Eisjenő lesz és kell, hogy a Lunkaság virágzó központja legyen. Eisjenő kell, hogy közvetlen meneteket és csatlakozást nyerjen Araddal. Ez az érdeke a Lunkaságnak Ezt kell keresni és ezt fogják egy nagy lépéssel megközeliteni, ha a tervezett vasutat létesítik. Eisjenő mint vidéki központ körül fognak a még kielégítetlen közlekedési érdekek csoportosulni. Szintye, Szapáriliget, Gurba stb. vidékei éppen olyan joggal igényelhetik és igénylik a vasúti összeköttetést, mint a Barakonytól feljebb eső vidékek. Mindez megoldásra vár, de mindenekelőtt a magvát kell ezen vasúthálózatnak létesíteni, amely csakis a tervezett vasút lehet Eisjenővel, mint központtal. LépésrŐl-lépésre kell haladnunk és nem szabad sem ábrándos terveket szőnünk, sem egyszerre sokat terveznünk. Csak rövid idő kérdése lehet az, hogy az első lépést a többi fogja követni és minden jogos érdek kielégítést nyer. A gyula—barakonyi vasút a személyforgalom lebonyolítására mindkét irányban legfeljebb 2—2 csatlakozó vonatot járatna, amely pedig a helyi érdekeket abszolút ki nem elégítheti: példa erre minden helyiérdekű vasnt menetrendje. Az Alföldi első gazdasági vasút motor kocsijaival, azonkívül, hogy az arad—Csanádi vasút rendes személyvonataihoz csatlakozik, minden egyes alkalommal simul a vidék lakosságának érdekéhez és hetipiacz, vásár, vagy más előforduló alkalomra motorkocsimeneteket vezet be, azonkívül pedig naponkint a helyiforgalom lebonyolítására is külön motorkocsikat járat. Az általuk tervezett vasút részletes ismertetése után a röpirat az épitési tőke és jövedelmezőség tekintetében a gyula-barakonyi és kisjenö-bara- konyi tervezetet röviden összehasonlítja: A rendes vágányu gyula-barakonyi vonalnak épitési költsége 12.250 db elsőbbségi részvénynyel 1,740,200 frt azaz 3,480,400 korona, mig jövedelmezősége ugyanoly alapon számítva, 'mint az általuk tervezett vasútra tették, 107,753 koronát tesz ki, melyből 52 százalék kezelési költséget leszámítva. maradna üzleti feleslegnek 51720 korona, mely a 2,450,000 korona névértékű elsőbbségi részvényeknek 2.28% százalék jövedelmet juttat, az egész 1,030,400 korona törzsrészvénytökét pedig teljesen kamatozatlanul hagyja s annak kamatozását a jövőre nézve is előre kizárja. A kisjenő—barakonyi keskenyvágányu vasút pedig kereken 730,000 koronának számított kizáló- lagosan egyenjogú törzsrészvényekből álló alaptőkéje után, mint már számították, 5 százalék kamatozást biztosit. Azzal a véleménynyel fejezik be ismertetésüket, hogy sem Aradmegye, sem az Arad-csanádi vasút nem támogathatná hozzájárulásával azt a gyula—barakonyi vasutvállalatot, mely egyrészről a lakosságot a járási és megyei székhelytől, másrészről pedig a megye terményeit Aradmegye pia- czától és központjától, valamint a megyét behálózó vasúttól elvonni volna alkalmas, mert ha ezt tennék, legeminensebb érdekeik ellen cselekednének úgy Aradvármegye, mint az érdekelt Lunkasággal szemben és Eisjenőt megfosztanák természetes fejlődésének egyik főtényezőjétől.« * * * Felesleges munkát végeznénk, ha a füzetnek Kisjenő és Gyula között párhuzamot vonó fejtegetéseit czáfolgatnánk, csupán hangsúlyozzuk, hogy a gyula—barakonyi vasút nemcsak Gyulának, hanem Békéscsabának piaczát is megnyitná a Lunkaság terményei részére. Azokat az előnyöket sem vonjuk kétségbe, a melyek a községeknek a járási és közvetve a megyei székhelylyel való összekapcsolásából származnak, de konstatáljuk, hogy az Araddal való összeköttetés Gyulán át ép oly előnyösen, sőt előnyösebben létesülne, mint Eisjenőn keresztül. Vannak azonban a tervezők fent ismertetett fejtegetéseinek egyéb szépséghibái is. Ezek leglényegesebbje, hogy a gyula— barakonyi vasutat mindenütt rendes nyomtávú helyi érdekű vasutként tervezettnek állítja, holott köztudomású a czikkünk elején is előadott az a tény, hogy e vasutat Békésvármegye szintén keskenyvágányu vasutként tervezi. Ezzel a módositással pedig nem állhatnak meg azok a számítások és állítások. így a Gyulán való bekapcsolással is, sőt épen azzal fogja igazán élvezni az a vidék mindazokat az előnyöket, a melyek a keskeny- vágányu vasúttól, mint ilyentől várhatók és elesnek azok a hátrányok, a melyek különben nem a gyulai összeköttetésnek, hanem a rendes nyomtávú vasút immár elejtett tervének rovatnak fel. Az építési tőke a gyula— barakonyi vasútnál sem lesz nagyobb, a jö-„ vedelmezőség tekintetében pedig bízvást előnyösebbnek mondhatjuk a majdani gyula— barakonyi, mint a kisjenő—barakonyi vasutat, amaz sokkal jobban megfelelvén a vidék közforgalmi igényeinek. Ezek a közforgalmi igények pedig egyedül csak Gyulára utalják az érdekelt községeket. Arad távol van tőlük, még a kisjeuői vasúti összeköttetés révén is nehezen közelíthető meg. Az érdekelt községek eddig is Gyulában találták fel azt a városi központot, melyre utalva voltak. De elég egy tekintetet vetni a térképre, hogy meggyőződjünk arról, hogy a vasútnak Gyulára való vezetésével a vidék fővasuttal nyer összeköttetést, a honnan Budapest, Nagyvárad, Szeged és maga Arad is közvetlenül rövidebb utón és könnyebben elérhető, mint Kisjenőn át, a honnan csak az arad—Csanádi vasúttal Eleken keresztül jut Kétegyházára, a fővonalra. Elég arra a köztudomású tényre utalnunk, hogy az a budapesti, szegedi, vagy orosházi ember, a ki gyorsan akarja megjárni magát Kis- jenőt, Gyulára jön és innen megy át kocsival inkább, mint hogy Kétegyházán át kerülőt tegyen. Ezeknek a viszonyoknak ismeretében állítjuk azt is, hogy a Lunkaság terményei csak nagyon kis részben kerülnek Aradon eladásra, külömben is eldöntött kérdés az már, hogy az a közlekedési eszköz előnyösebb, a melyen a főváros könnyebben közelíthető meg. Visszatérve azonban arra, hogy a gyula— barakonyi vasút is keskenyvágánynyal, tehát szintén olcsóbb díjtételekkel terveztetik, jelentékenyen módosulnak a fent közölt szállítási dij összehasonlítások is. Részletekbe nem bocsátkozunk, csupán kiemeljük, hogy a szállítás a gyula—barakonyi vasúton át akár Budapestre, akár Hatvanba, Szegedre, vagy Nagyváradra lényegesen olcsóbb lesz, mint Kisjenőn át lenne és hogy az Aradra, vagy Mezőhegyesre szállítás sem fog a gyulai összeköttetés hátrányára külömbséget feltüntetni, nem is említve, hogy a kisjenői vásárokért és az eleki hizlalók hiányáért minő előnyt nyer a vidék Gyula országos sőt világ hirüvásárainak és szintén nagy hizlalótelepeinek hozzáférhetővé tételében. És ha ezek után valaki mégis kiváncsi, kinek lenne hát előnyére a kisjenő—barakonyi vasút, arra is válaszolunk. Használni fog az arad—Csanádi vasutaknak, mely igyekszik is a hozzá nem gravitáló és épen azért e vasúttal a gyulaival szemben hátrányban részesülő vidék forgalmát magához vonni és természetes irányától elterelni. Nem érdektelen külömben, hogy a kivonatolt füzet nem az arad—Csanádi vasút, hanem az alföldi első gazdasági vasút czége alatt jelent meg, a mely utóbbi vasút érdekeltségében Bókésvármegyé tekintélyes számmal vesz részt. Joggal felötlik tehát annak gondolata, hogy ez az érdekeltség nem kiván-e majd maga lépéseket tenni a társaság kebelében, hogy a vasutat kívánó vidék és Békés- vármegye érdekével annyira ellentétes ezen vasút terve a gyula—barakonyi vasúttal szemben a társaság részéről elejtessék és hogy az alföldi gazdasági vasút támogatása, ha erre szükség leend, a gyula—barakonyi vasút létesítésére ajánltassék fél. Még csak néhány szót. Mind a két vasut- terv ugyanegy érdeket kíván szolgálni, azzal a különbséggel, hogy a gyulai csatlakozás mellett Nagyzerind elhagyásával Gyulavarsánd és Gyulavári is vonatot kapnának, mig a vonal hossza ugyanaz maradna. Hogy melyik vonal felel meg jobban az érdekeltség igényeinek, arra reá mutattunk. De a mi szempontunkból is különös nagy jelentősége van a gyula—barakonyi vasut- tervnek. Annyi hibás irányítású vaBut építése után ezzel jutna Békésvármegye egy oly vasúthoz, amely egy nagy termékeny vidék forgalmát közvetlenül vonná be és irányítaná a vármegye székhelyére és közepébe. Magát Gyulát tekintve pedig ez az egyedüli mód van arra, hogy a város vasúti csatlakozást nyerjen. A kisjenő— barakonyi vasút terve most ezt az egyetlen lehetőséget akarja megsemmisíteni. Mi azt hisszük és joggal reméljük, hogy Békésvármegye és Gyulaváros közönsége nem fogja összedugott kézzel nézni nagy érdekeink ily megkárositását. Pedig tenni kell és pedig sürgősen. A kisjenői vasút érdekében a legmesszebb menő agitáczió indult meg és jutott kifejezésre a legutóbb Kisjenőn tartott értekezleten és ha ez a mozgalom a legrövidebb idő alatt nem ellensulyoztatik a vidék igazi érdekeinek hangoztatásával és érvényre juttatásával, úgy Gyulavárosának és Bókésvármegyének ép úgy mint a Lun- kának igaz érdekei újra s ezúttal igazán reparálhatlan csorbát fognak szenvedni. Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix gyulai földesurnök temetkező helye. Gyula város egyik szerencsétlensége közé tartozik az is, hogy a budapesti kőnyomatosok békésmegyei tudósítónak békéscsabai embert fogadtak föl. Ennélfogva többször olvastam, a budapesti napilapokban ily tételt: Békéscsabáról jelentik, hogy Békésmegye közgyűlést tartott, vagy azt, hogy Békésmegye közkórháza Békéscsabán van. E békéscsabai tudósító a héten újra elbolonditotta a fővárosi kőnyomatost és vele együtt a budapesti napilapokat a Corvin-család templomának romjairól «zóló hírrel. Mivel e hírben az én nyomozásaimra is hivatkozik, kénytelen vagyok fölszólalni a fővárosi lapokban is, e helyütt is, mert e hírben foglalt történeti tévedések czáfolata első sorban a gyulaiakat érdekli. Tudnivaló, hogy néhai id. Mogyorósy János bátyánkról még a »Békés» is kénytelen volt elismerni az ő emlékezetére halála alkalmával irt czik- kelyében (1893. május 14-iki számban), hogy szaturálva volt gyengeségekkel, előítéletekkel és fogyatkozásokkal. Nem tagadjuk 1855 — 75 közt kifejtett munkásságának érdemeit, csak azt mondjuk ki,- mint ismeretes valót, hogy élte vége felé minden hiányzott benne, hogy őt (Eozsrik érsek, Zrinyi-Frangepán stb. stb. családok rokonát vagy vérségi leszármazottját ! ?) komoly, higgadtan ítélő és bíráló történetírónak tartsák. Ezen néhai id. Mogyoróssy Jánossal történt, hogy 1880-ban fölfedezett egy 1857-ben a Magyar Tudományos Akadémiától kiadott könyvet: Szerémi György emlékiratát Magyarország romlásáról. Ebben megtalálta, hogy Corvin Jánosnak (I. Mátyás törvénytelen fiának) leányát Erzsébetet 1508-ban és Frangepán Beatrixet, Corvin János nejét 1509-ben Gyulán a barátok templomában temették el. Erre ő irt egy 1884-ben kiadott könyvet: »Gyulai codex. Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból I. Mátyás utódainak kiirtásáról és a gyulai nemzetfejedelmi temetésekről« czim- mel. Mindjárt e czim is mutatja Mogyoróssy Jánosnak akkor már hibás észjárását, mert hiszen se Corvin Erzsébet, se Frangepán Beátrix nem voltak nemzetfejedelmek, tehát temetésük sem lehetett nemzetfejedelmi. Tetézte a hibát Mogyoróssy azzal, hogy azon szerzetestemplomot, hová Corvin Erzsébetet és anyját temették, kitette a régi városból egy kilométernyi távolságra, a törökzugi, másként és tán helyesebben vereskereszti szőlőknek azon pontjára, ahol régi épületek nyomai látszottak és látszanak. E teljesen megokolatlan, komolyan nem vehető véleményt, mint nem régiben a »Békés«-ben olvastam, magáévá tette Domonkos János, most azon melegében pedig a Eőnyomatos tudósítója. Ez utolsó aztán ráadásul oly kegyetlen, hogy még az én nevemet is belekeveri ezen sületlen, tőlem rég visszautasított, megczáfolt vélemény terjesztésébe ezen szavakkal:
