Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-04-20 / 16. szám

Melléklet a „Békés" 1902. M számához.

>A törökzugi szőlőkben a tavaszi szölőmunkák során egy templom romjaira akadtak. Karácsonyi János történettudósnak nyomozásai szerint e helyen a török- világot megelőzőleg a kapuczinusok kéttornyú temploma volt.« *

No már engedőimet kérek, de ilyen bolondot én soha sem állítottam, se nem nyomoztam.

Én kilencz évig voltam az egyháztörténelem tanára s nagyon jól tudom, hogy a kapuczinusok rendje csak az 1525—38. években keletkezeti s hazánkba csak az 1715—23. években telepedett. Hogyan lehetett volna tehát kéttornyú templomuk Gyulán 1508—09-ben ? 1

Tessék csak olvasni, mit Írtam én Békésvármegye története II. köt. 9-ik lapján: »Ajtós. Gyulától északnyugatra a gyula—gerlai úttól balra, az úgy nevezett veres-kereszti szőlők helyén állott, úgy, hogy Gyula városának mai németvárosi részétől csak a Körös egyik ága választotta el s a mostani némettemplomtól nem volt messzebb V3-ad kilométernél. Világosan mondja ugyanis Békésmegye adóróvója 1556-ban lakosairól, hogy Gyula város végén laknak (habitant in fine oppidi Gyula.) Elhibázott dolog tehát e községházát 3 kilométerrel odább, az ajtósfoki szőlők végén keresni, hol különben sincs épületeknek semmi nyoma.

Ellenben a kijelölt helyen (a vereskereszti szőllőkben) még ma is világosan láthatók a téglaházak nyomai, a tégla és vakolat töredékek s az alapfalakat csak 1872-ben hányatta szél a kincskereső szőllőtulajdonos. Még nagyobb hiba ez épületnyomokat az állítólag Bartaháza és ott létező Ferencz rendű kolostor, vagy apácza kolostor maradványának hirdetni. Hisz Gyulának Bartaháza nevű része soha sem volt. Az 1561-iki (helyesebben 1562-iki) összeírás eredetijében világosan Barátutcza olvasható s igy a Bartaháza név csak egyik másoló tudatlanságából, vagy ügyetlenségéből származott. A gyulai Ferenez-rendü*) kolostor és apácza ház pedig, mint Zündt Mátyás rajzából kitűnik, a kath. nagytemplom és a vár között, tehát egész ellenkező irányba esett.

Nézze meg már most bármely elfogulatlan ember (ott Gyulán könnyen kozzájuthat) Békésvármegye története czimü müvem I. k.-ben a 162—63 és 164—65 11. közé ékelt rajzot meg képet, hasonlítsa ezekkel össze a müvem Il-ik kötetének végén közölt 1722-iki földmérői pontossággal készült képet. Meg fog róla győződni, hogy Zündt Mátyás 1566-iki képe egészen pontos, a régi sőt részben még a mai állapotoknak is megfelelő. Befogja látni azt is, hogy ennélfogva a régi Ferenez-rendü kolostor és templom, Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix temetkezőhelye nem állhatott másutt, mint a mai békésmegyei takarékpénztár-épület tájékán. Hiszen nyilván iderajzolja Zündt a két tornyu templomot, nyilván az idevehető hídhoz Írja: Münch-Pruck. A ki pedig ezt nem tudja elolvasni, vagy nem tudja megérteni, az menjen kapálni. Azzal használ magának is, a hazának is, de ha ir, akkor a magyar történelemnek is, a hazának is árt.

Én nem vagyok a világért sem az ellen, hogy a veres-kereszti, illetőleg török-zugi szőllőknek említett pontján ne ásassanak. Hiszen e hely volt Dürer Albert atyjának születéshelye, e helyen számos nemesi család udvarháza állott és nagy nyereség lesz, ha e házakra, vagy ingóságaikra esetleg valami fény derül, de ne keressék ott a gyulai Ferenez-rendü kolostort, még kevésbé a kapuczinusokét.

Bihar-Püspöki, 1902. ápril 17.

Dr. Karácsonyi János, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja

*) Tehát nem kapuczinus!

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár elnökségétől.

Ad 288/1902.

Hirdetmény.

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy f. é. április hó 13-án d. e. 10 órakor Gyulán, a pénztár saját helyiségében tartani szándékolt IX-ik rendes évi közgyűlése, a kiküldöttek részvétlensége miatt nem lévén határozatképes, megtartható nem volt.

Az alapszabályok 27-ik §-ának negyedik bekezdése értelmében annak ujabbi határidejéül folyó évi április hó 27-ik napjának d. e. 10 Órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az előbbeni közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek szá mára — határozni.

Gyulán, 1902. évi április hó 13-án.

Az igazgató elnökség :

Duftkay István, Diósy Béla,

ig. litkár. 139 1—1 ig. elnök.

T a n ü g y.

A polgári községi iskolaszék Jantsovits Emil nlnöklete alatt folyó bó 13-án ülést tartott, a melyen Vidd István iskolaszéki tag elhalálozása fölött jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A városi tanács a márczius 2-án megválasztott iskolaszéki tagok névsorát közli s az iskolaszéket megalakultnak mondja ki, ami tudomásul vétetik. Az igazgató jelentése a polgári fiú iskoláról szintén tudomásul vétetett. Az I Gyulavárosi takarékpénztárnak a szegény tanulókat aegélyző-alap javára megszavazott 40 koronáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaznak. A községi ismétlő-iskola, az év nagyobb részében járványos betegségek következtében zárva lévén, évzáró vizsgálatok ez évben nem tartatnak, hanem megbizatnak a« osztálytanítók, hogy folyó hó 20-án, mint utolsó tanítási napon rekesszék be a folyó tanévet. A tanyai községi iskolák évzáró vizsgálatai közül a farkashalmié május bó 21. délutánra, az eperjesié 22-én délelőttre, a szabadkaié 26. d. u., a györkebelyié 27. d. u. s az ajtósfalvié 28. d. u. 2 órára tűzetik ki. Több apró folyó ügy intéztetett el, az ülés d. e. Va12órakor befejeztetett

Járásköri tanitógyülés Gyomén. A »Békésvármegyei általános tanító-egyesület« gyomai járásköre — Gyomán — folyó hó 17-én, csütörtökön délután az ev. ref központi iskola helyiségében tartotta meg tavaszi közgyűlését. A járásköri elnök halála és az alelnök lemondása következtében a közgyűlést Kása Illés járásköri jegyző nyitotta meg. Először is megemlékezvén Szűcs György járásköri elnök szerencsétlen haláláról, indítványozta, hogy a megboldogult érdemeinek elismerését és az elvesztése feletti fájdalom érzet kifejezését a járáskor jegyzőkönyvében is örökítse meg, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a megüresedett elnöki állások betöltésére titkos szavazás rendeltetett el. Elnökké Veres Lajos, alelnökké Koncsek Gy. József lett megválasztva. A múzeumok látogatása iránti érdeklődés felkeltéséről Koncsek Gy. József tartott igen tanulságos és érdekes felolvasást. A felolvasásból folyó határozati javaslatai egyhangúlag elfogadtattak; élvezetes felolvasásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott, munkálata pedig a vármegyei tanitó-egyesület elnökségéhez fog felterjesztetni. Tudomásul szolgált Láng Gusztáv egyesületi elnök átirata, miszerint május 12-én a vármegyei tanitó-egyesület Szarvason tartja évi rendes közgyűlését, mely alkalomra az oda menő tanítók részére féláru menetjegyekért lehet folyamodni. Megállapittatott még, hogy az őszi járásköri közgyűlés október hó első fele egyik szombat délutánján Endrődön, a Schiffner-féle iskolában fog megtartatni.

Hírek.

A vármegyei igazoló-választmány 1902. évi április hó 14-én Keller Imre elnökletete alatt ülést tartott, a melyen a Békés község III. alkerületében hat évi megbízatással megválasztott Popovics Eleket és Bérezi Sándort, valamint a három évre megválasztott Harmati Sándort igazolt törvényhatósági bizottsági tagoknak jelentette ki.

Honpolgári eskü. A magyar állampolgárságát szabályszerű okirattal viszanyert Fára Sándor békési lakos az 1879. évi L. törvényezikkben előirt honpolgári esküt a vármegye alispánja előtt folyó évi április hó 16-án letette.

Uj jogtudor. A vármegyei tisztikar egyik tehetséges, ernyedetlen szorgalmú fiatal tagja, Bucskö Korjolán számtiszt a politikai tudományok tudori vizsgálatát jó sikerrel kiáltván, múlt szombaton avattatott államtudományi tudorrá a kolozsvári Ferencz József tudomány-egyetemen. Az uj doktor önszorgalmából elért eme szép előmeneteléhez őszinte jókivánatainkat fűzzük.

Telefonösszeköttetésünk Aradmegyével. Mint annak idején megírtuk, Békésvármegye törvénv- hatóaága már a múlt év folyamán átiratot intézett Aradvármegyéhez, hogy a két vármegye törvény- hatósági telefonhálózata összeköttessék a ez által fontos kereskedelmi, ipari és közgadasági érdekek elégittetnek ki. Ugyanakkor kérdést tettek a minis- terhez is, hogy mennyi lenne az összekapcsolás költsége. A miniszter ,1488 koronában irányozta elő az összekapcsolás költségét s az eszme már-már kivitetett, midőn Aradvármegye meggondolta a dolgot és azon indokolással, hogy közigazgatási érdek egyáltalában nem kívánja az összekapcsolást, megtagadta a hozzájárulást. Ezzel az ügy elaludt. A napokban azonban ismét foglalkozott az aradmegyei közig, bizottság az ügygyei, mivel az aradi ipar és népbank, melynek Csabán fiókja van, hajlandónak ajánlotta magát az egyhatmadrész költség viselésere. A közigazgatási bizottság ez ajánlatra úgy nyilatkozott, hogy ba Arad város hajlandó viselni az egyharmadot, úgy a vármegye is hozzájárul egyharmad költséggel. Ezzel az ügy, ba Arad város is belemegy a dologba, — ami fölött nÍDCs ok kételkedni — kedvező megoldást nyerend, mert Békésvármegyében mi sem áll útjában az összekapcsolásnak, amelyből számtalan ipari, kereskedelmi és társadalmi haszna lesz mindkét megyének.

Tábornok Gyulán. Csesznák Benő honvédkerületi parancsnok, Lóra Aurél vezérkari tiszt kisére tóben csütörtökön este a hétórás vonattal Budapestről Gyulára érkezett. A tábornok másnap délelőtt a gyakorlótéren csapatszemlét tartott a gyulai 2-ik houvédgyalogezred felett, délután pedig a kaszárnyákat vizsgálta felül. Szombaton délelőtt

harczászati gyakorlattal egybekötött nagy kirukko- lást rendezett a honvédség a felsővégi rétre, melyben a tábornok is részt vett s mindvégig figyelemmel kisérte a gyakorlatokat. Úgy ez alkalommal, mint az előző napi csapatszemlén többször kifejezte tetszését a legénység helyes és szabályszerű kiké- peztetése felett s általában a talált rend és pontosság, nemkülönben a legénységgel szemben tapasztalt kifogástalan bánásmódról a legnagyobb elös- meréssel nyilatkozott Petőcz János alezredes, ezredparancsnok előtt. A tábornok valószínűleg holnap utazik vissza a fővárosba.

Uj főgondnok. A békesbánáti ev. ref egyházmegye dr. Hajnal István békési köztiszteletben álló orvost választotta meg főgondnokká, amely kitüntetéshez gratulálandó számosán keresték fel a köz- becsülésben álló orvost. Kifejezték szerencsekivána taikat a járási közigazgatási tisztikar, a régi és uj elöljáróság, az ipartestület, a rém. kath. bitközség és számosán magánosok. Az uj főgondnokban az egyházmegye buzgó bajnokát nyerte a református ügyeknek, aki a közélet minden terén általános becsülés közt szerepel Békésen és a megyében.

Műkedvelői előadás az újvárosi olvasókörben. A gyulai újvárosi olvasókör eredetileg husvét első napjára tervezett nagyszabású estélyét, amint azt a rendezőség véglegesen megállapította, május bó 4-én tartja meg. — Az alább egész terjedelmében közölt mÜBor minden ajánlgatásnái szebben bizonyítja, hogy az újvárosi olvasókörnek ezen legközelebbi estélye is méltó módon fog sorakozni szép sikerű és kedves emlékű elődeihez s a kör vigalmainak rendezése az igazgatóváltozás alkalmával, újból szerencsés kezekbe került. Lesz műkedvelői előadás, hegedűjáték és monologok előadása. Úgy az előadandó darab szerepkiosztása, mint a műsor egyéb pontjainak betöltése, a legjobb dilettáns erők figyelembevételével történt, ami már magában véve fél sikert jelent. Az est legnagyobb szenzácziója mindenesetre a mi kedves házi poétánk, Székely Sándor vállalkozása lesz, kinek egyfelvonásos verses vigjátékát, A poétát fogják bemutatni a műkedvelők. Tehát „premiér“ lesz az újvárosi olvasókörben, a Székely Sándor darabjának első előadása. Az estély fő vonzerejét tevő darab szereposztása a következő : Szélváry Papp Endre, Melaine neje Frailer Ilona, Bankár Rácz János, Bankámé Tóth Erzsiké, Ilonka leányuk Diósi Ella, Elemér fiuk Reisuer Emil, Iván szolga Szélvárynál Kiss Ferencz. Idő : jelenkor. Történik : Budapesten, Szélváry lakásán. Székely Sándor darabja tölti be a műsor első pontját, mely után a következő számok jönnek : 2. ,Az iró utolsó forintja.11 Monolog. Előadja : Papp Endre. 3. Magyar népdalok. Hegedűn előadja : Major Simon, zongorán kíséri: Kovalszky Róbert. 4. „A kakasülő.* Monolog. Előadja : Rácz János.

A vármegyei pénztárak és számvevőség államosítása ügyében hirt adtunk arról a miniszteri leiratról, a mely az igy megnövekedő tisztviselői létszámmal bíró adóhivatal és pénzügyigazgatósági számvevőség elhelyezésére nézve kíván be javasla tot. Ebben a kérdésben tegnap délután értekezlet volt a vármegyén, melyen dr. Fábry Sándor alispáu vezetése mellett résztvettek Csák György - ki r. pénzügyigazgató, Kiss István p. ü. számvevőségi főnök, Noránt István adótárnok, Deimel Lajos vármegyei főszámvevő, Bandhauer György főpénztár nők és Berthóty István aljegyző. Az értekezlet a rendelkezésre álló helyiségek vázlatrajzai alapján megállapította, hogy a megnövekedett személyzet a jelenlegi pénzügyigazgatósági épületben egyáltalán nem nyerhet elhelyezést, viszont főleg abból az érdekből, hogy a vármegyének a számvevőséggel szükséges állandó összeköttetése biztosíttassák, az adóhivatal egészén, a számvevőségnek pedig egy kirendeltsége, sőt szükség esetén az egész számvevőség is a vármegyeházban elhelyezhető lesz. A tanácskozások során felmerült a pénzügyigazgatóság egészének valahol a vármegyeház közelében való és czélszerüségi szempontból felette kívánatos elhelyezése és többféle terv, minthogy azonban e kérdés megvitatása nem tétetett az értekezlet feladatává, ez irányban az érdekelt kir. pénzügyigazgató külön fogja a tárgyalásokat megindítani.

Központi választmányi ülés. A jövő évi képviselőválasztók állandó névjegyzékét folyó hó 21-én tartandó ülésében fogja a várm. közp. választmány kiigazítani. Az adatok az összeíró 1 illetve kiigazító küldöttségek részéről már beérkeztek, melynek alapján a gyomai és orosházi választókerületek választóiról készített névjegyzékek kiigazíthatók.

Kórházi albizottság! ülés. A vármegyei közkórház főbb építkezései már teljesen befejeztettek, azonban a kórházban ezen építkezésekből kifolyólag még elkerülhetlen szükségessé vált berendezések s pótépitkezésekről kell gondoskodni. A kórházi bizottság kebeléből kiküldött szükebb körű albizottság evégből folyó hó 22-én ülést tart a vármegyeházán, hogy részletes javaslatot dolgozzon ki, melyet a kórházi bizottság elé fog terjeszteni.

Az idő.' így tavasszal nem sok aktuálisabb téma van az időjárásnál. A fellegek járását kémleli mindenki s a városlakó a szabadlevegőn való sétáért, a gazda a termésért drukkol az időjárás mellett. No a hét a gazdáknak kedvezett. Jótevő, áldásos meleg tavaszi eső permetezett a hét legtöbb napján s a meleg nedvesség buja fakadásra késztette a vegetácziót. Zöld a lomb, zöld a fű, virágoznak a fák s a kisütő verőfényre illatosabb

a levegő is a tavaszi eső után. Az idő egészen jól viseli magát eddig s április hónapra sem mezőgazdasági szempontból mérlegelve, sem egyébként nincs okunk panaszkodni.

A vetések megyeszerte kedvezően állanak és a múlt év hasonidőszakához képest, határozottan jobbak. Kövérebb földeken a búza annyira buja, hogy igen sok helyütt le kellett kaszálni, vagy jószággal legeltetni. Szikesebb földeken is jobbak a vetések, mint évek óta s a csapadékdus tavasz után jó legelőkre s kaszálókra is alapos kilátás van. A gyümölcsfák — t. i. amelyeket a késői fagy tönkre nem tőn — szépen virágzanak és meglehetős termést ígérnek. E heti időjárásunk sokkal normálisabb volt a múlt hetinél, volt néhány kisebb meleg eső, mely igen jótékonyan hatott a vegetáczióra.

A gyulai kereskedők és kereskedő-ifjak társulata folyó 1902. évi április hó 27-én délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés egyedüli tárgya : A választmány előterjesztése a megalkotandó „kereskedelmi társulatok országos szövetsége“ tárgyában.

Tánczmulat8ág. Tóth Ferencz okleveles táncz- tanitó vasárnap, f. hó 27-én Ludvig József nagy- magyarvárosi vendéglőjében zártkörű táDCzvigalmat rendez. Belépő dij : személyenként 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor.

Szent György napja. A régi rómaiknál Terminus, a határnap istene nagy tiszteletnek örvendett s ünnepekkel, „termináliákkal“ hódoltak nékie. Mióta azonban a keresztény vallás lerángatta az ókor isteneit az Olympusról azóta a Terminus is csak kis betűvel, terminusnak iratik s helyébe a iázent György és Szent Mihály napja léptek hasonló rangban és tiszteletben. A rang és a tisztelet meg is illeti e napokat, mert kritikus napok ezek sok zsebre nézve s Szent György napkor sok ember vakarja a fejét, a kínok fizetni kell, mert Szent György nap az esedékességek nagy napja. A bürokratizmus pedig, amely hónapokra szabta ki az emberi existencziát, sokat rontott ugyan a Szent György nap jelentőségén és az elsejét tette meg a terminusok nagy napjának, de a Szent György nap azért most is elsőrendű kritikus nap. Elszegődések, fizetési pontok, árendák és váltók járnak le ezen a napon, a lakás- változtatásnak és költözködésnek pedig ma is ez az igazi terminusa. S megjelennek a társzekerek az utczákon, megrakva a sok költözködő holmival s láttára libabőrt kap a házzal nem bíró lakó s szomorúan gondolja, hogy: „ma neked, holnap nekem.“ Mert a költözködés egy kisebbszerü leégés, egy nagyobbszerü jégeső és egyéb elemi csapásokkal egyenlőnek vétetik, amelytől isten ójja meg a sze góny embert, sőt a gazdagot is. A Szent György napja a költözködésén kívül határnapja a harangozásnak is Gyulán. E naptól kezdve nem 7, hanem 8 órakor szólal meg az esteli harangszó.

Nagy csalás a sanatorium nevével. Budapest főváros előkelő köreiben bizonyos, magát Dezséri Boiemaon István orvosdoktornak nevező úri ember nagyszabású csalást folytat az alföldi József főberczeg sanatorium-egylet nevével. Ez az ur Lukács György főispán és dr. Bodoky Zoltán hamisított aláírásaival ellátott meghatalmazást mutat fel pecséttel ellátva, amelynek alapján ő a Józ9ef főberczeg sanatorium-egylet részére gyűjtéseket eszközöl. Az aláírás és pecsét által félrevezetve több előkelő ember irta már alá az ivet s a gyüjtő- iven már eddig több mint 2000 korona összeg szerepe), amennyit a többek közt gr. Apponyi Albert 400 koronával, Blaskovics Elemér egy nagyobb gyártelep stb már aláírtak Hogy a csaló menynyit vett fel ez összegekből nem lehet tudni, de hogy határozott csalóval van dolgunk, minden kétségen kívül áll. Az eset tegnap délután, dr. Bodoky Zoltán, lapunk főszerkesztőjéhez, Lovassy Ferencz földbirtokos által irt levélből tűnik ki, akit a csaló szintén megfogott, hogy az ivre aláírjon. Lovassy előtt gyanús lévén a Bodoky aláírása, azért fordult levélileg Bodokyhoz, aki utána járván a dolognak, — (de meg a maga részéről határozottan emlékezvén, hogy semmiféle sanatoriumügyi meghatalmazást nem adott s a sanatorium részéről nem is adhatott) kisült, bogy nagyszabású raffini- rozott csalás történik a sanatorium nevével s a csaló a maga czéljaira szedi az összegeket. Bodoky azonnal értesítette az Abbáziában üdülő főispánt az esetről s egyidejűleg jelentés tétetett a fővárosi államrendőrséghez is, amelynek feladata lesz a csalót kinyomozni.

Nagy állatsereglet és czirkusz Gyulán. Óriási szenzáczió, nagy látványosságban lesz részünk a héten. Megérkezik a hires Koczka-ié\e czirkusz és állatsereglet, mely most Nagy-Szalontán tart előadásokat s kelt bámulatot. Az állatsereglet, vasezirkusz, anatómiai muzeum és panoptikum, a milyen Gyulán még nem volt látható, csak rövid ideig fog itt tartózkodni s igy az érdeklődők figyelmét felhívjuk, hogy a látványosság megtekintését el ne mulasszák, mert ilyent még nem láttak. Mint Szalontárói Írják a világhírű állatseregletben a legremekebb példányai láthatok a vérengző vadaknak s ezenkívül meglepők azok a produkeziók, a melyeket az éllat- szeliditőnok mutatnak Mdm. Louise oroszláncsoportjával, Mr. Jarovow az ő gyönyörű párducsaival, mr. Francini komikuscsoportjával bámulatraméltók. Leg- csodásabb azonban C. W. Kratochvil, az ő oroszlán- vadászatával. Nyolcz felbőszült oroszlán között egy szál fegyverrel mintegy negyedóráig tartja magát