Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-02 / 5. szám

Fölöttébb megnehezíti a kezelést s a parczellák mivelési ágankónti eldarabolását — osztály esetében — kikerülhetetlenné teszi az a körülmény is, hogy az osztályozás alkalmával alosztályok olyan birtoktesteknél is alkalmaztattak, hol azok talajminőségüknél fogva teljes egészükben valamelyik magasabb osztályban lettek volna sorolandók.

A kitűzött czélt más utón elérni és a földadót helyes és igazságos arányban felosztani és Békósvármegye óriási földadó terhét csökkenteni más módon lehet, mint az eddigi kataszter teljes mellőzésével és az értékkataszter behozatalával.

Hírek.

Vármegyei közgyűlés. A vármegye törvény- hatósági bizottsága a szervezési szabályrendelet szerint február hó második felében tartja évi első rendes közgyűlését. A közgyűlés határnapját legközelebb megállapítják és kibocsájtják a meghívót és tárgysorozatot.

A vármegye közigazgatási bizottsága február hó 10-én fogja rendes havi ülését megtartani.

A „József főherczeg sanatorium-egyesület" tagjainak sorába újabban özv. báró Wodianer Albertné szül. Atzél Zsófia 2000 koronával alapitó tagnak belépett.

A község-jegyzői nyugdíjintézet igazoló választmánya m. hó 27-én a vármegyeház tanácstermében gyűlést tartott, amelyén részt vettek Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt: dr. Bodoky Zoltán főjegyző dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Deimel Lajos főszámvevő, Aszalay Gyula, Korosy László, Maros György és Popovics Jusztin. Egy pár kölcsön kérvény kedvező elintézése után tárgyalás alá vette az igazoló-választmány Petri Sándor füzesgyarmati jegyző nyugdijaztatás iránt beadott kérelmét, a ki 37 évi szolgálat után 66 éves korára való hivatkozással kíván a közszolgálatból nyugalomba vonulni- az igazgató választmány azonban, közbevető határozatának teljesítéséig, az érdemi intézkedést elodázta. A községek s községi jegyzők 1902. évi nyugdij-járulékainak megállapítását is elhalasztotta a nyugdíj választmány addig, míg a belügyminister nem válaszol a régi szabályrendelet jóváhagyásával kapcsolatban az 1893. év előtt szolgálatba lépett jegyzők nyugdíjügyében a törvényhatóság által hozzá intézett feliratra.

A vármegye költségvetése. Békésvármegye házi pénztárának 1902. évre szóló, a közigazgatási és gyámhatósági kiadásokra szolgáló költségvetését már jóváhagyta a belügyminiszter. A költségvetésből törölte a vármegye áltál előirányzott két szolgai állás javadalmát, vagyis nem adott reá állami javadalmat, a mely állami javadalmazása a megyének most évi 206985 korona összes költségvetésileg előirányzott bevétei 262,127 korona, kiadás pedig 262,107 koronát tesz ki.

A sanatorium-bál. Tegnap eBte zajlott le a békésmegyei farsang ez idei legnagyobb eseménye, a gyulai sanatoriüm-bál, a vármegyeház ez alkalomból fényesen díszített nagytermében s az előjelekből ítélve hasonló nagyszabású mulatság rég nem volt vármegyénkben. Nem a fény, a pompa tette nagygyá, feledhetetlenné a mulatságot, hiszen láttunk ennél fényesebb, nagyobb apparátussal rendezett bálát, hanem impozáns volt ez alkalommal a közönségnek amaz osztatlan érdeklődése, tömörülése, a melyet csak nagy czélok elérésének akarata képes összehozni. A czél valóban nagy éB nemes, vármegyénk közönségét ilyen nagyarányú s ennyire általános viszhangot keltő jótékonyságu mozgalom még nem érintette a múltban. S úgy látszik közönségünk megértette, odaadta magát az eszmének s odaadta forintjait a gazdag, filléreit a szegény. Az eszme hálás talajra talált vármegyénkben s a jótékonyczélu bál eszméjének megpenditője lelkes védnöke Lukács Györgyné érdemein kívül elismeréssel kell hogy adózzunk a közönségnek is,

értékű vele, a mit piece de resistance-ul hagytunk :

6. Vörösmarty-ereklye, szintén elsőrangú kvalitás. A költőkirálynak talán legismertebb alkotása : a „Bánk bán“-ban Erkelünk által megzenésített „Bordal* fogalmazványa. Hogy fogalmazvány, bizonyítja a benne levő nehány kor- rekczió. De bizonyítja az is, hogy a »Czilley és a Hunyadiak“ czimü nyomtatott kiadások egyikében sem jelent meg szóról-szóra azzal a szöveggel, mint ez az eredeti fogalmazvány, A költő, a mint látszik, később sokat változtatott a szövegen.

Az alanti harmadik versszak, Vörösmarthy nyomtatott munkái mindenikében a negyedik, míg az alanti negyedik a harmadik versszak.

Csillag alatt jelezzük a Gyulai Pál által rendezett Vörösmarty-kiadásban mutatkozó eltérést az eredeti kompozicziótól, a mely szóról- szóra a következő:

Bordal Hunyadi László szomorujátékból.

Ha férfi lelkedet Egy hölgyre feltevéd S az üdvösségedet Könnyelműn tépi szét,

Hazug szemében hord mosolyt És átkozott köoyűt,

S mig az szivedbe vágyat olt,

Ez égő sebet üt;

Gondold meg és igyál:

Örökké a világ sem áll;*

Eloszlik, mint a buborék,

S marad, mint volt, a puszta lég.

Ha, mint ten telkeden,

Függél barátodon,

És nála titkaid :

Becsület és a hon,I Örökre a világ sem áll.

mely a nemes czélt oly meleg hévvel karolta fel. A bálról részletesen lapunk más helyén referálunk.

Kórházi bizottsági ülés. Múlt hó 27-én délután 4 órakor tartotta ez évben első ülését a kórházi bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete mellett. A bizottság az uj kórházi szabályrendelet értelmében uj tagokkal szaporodott s ezen összeállításában ez volt legelső ülése. Az elnöklő alispán melegen üdvözölte a bizottságot uj formájában, kívánván, hogy az uj bizottság működése olyan üdvös és hasznos legyen a közügyre, mint a régié volt. Az ülés legfontosabb tárgya az igazgató évi jelentése volt. (a múlt évről). Sok érdekes statisztikai adatot sorolt fel a jelentés s mintegy lefesteni igyekezett a kórház belső életét. Kitűnik a jelentésből, hogy a múlt évben 2236 beteget, tehát 451 beteggel többet ápoltak, mint az 1900-ik évben; hogy az ápolási napok száma 192,392, tehát több mint 22 ezerrel emelkedett az előző évhez képest. A műtétek száma 100-al magasabb mint tavaly, mert a múlt évben 485 műtétet végeztek a kórházban, a mi nemcsak számban jelentékeny munka, hanem a műtétek fontosságát, nehézségeit és sikereit tekintve, büszkesége lehetne bármely intézetnek. A felvett betegek közül 1 volt első osztályú (6 korona napi ápolási dij), 26 volt Il-od osztályú (1 korona 60 fillér áp. dij) és 2187 volt IH-ad osztályú (1 korona 68 fillér ápolási dij). Féldijas volt 6, ingyenes (ala- pitványos) volt 26 beteg. Az összes betegek közül gyógyult 44'54 °/0, javult 21*74 °/0, visszamaradt 2495 %> meghalt 4-7 °/0. Három hónapnál tovább ápoltatott 86 beteg. A halálozási arány fényes tanúbizonysága a kórházi állapotok javulásának, mert a halálozási arány eddigelé 6—7 °/0 között mozgott. Az intézet ápoltjai közül 1116 volt békésmegyei, 1099 volt más törvényhatóságbeli, osztrák alattvaló volt 19, horvátországi és külföldi 1—1 beteg. — Érdekes képet nyújtott a jelentés a házi munkáról, melyet az intézet munkásai végeznek. — A mellett, hogy a konyhán, mosókonyhán, kertben, lakatos műhelyben, gazdasági udvarban, váltakozva folyton foglalkoznak munkás betegek, az elmebeteg-osztály műhelyei is értékes munkálkodási eredményt mutatnak fel. Készítettek házi használatra 158 pár uj czipőt, 129 pár uj papucsot, javítottak 855 pár különböző lábbelit. A szabók javítottak 4640 drb felső ruhát, — a kosárfonók 450 különböző uj kosarat, — a seprükötők 900 drb uj seprüt készítettek. Uj harisnya készült 278 pár, javítottak 2177 párt, — a fehérnemű javítóban varrtak 31 uj felső ruhát, javítottak 10,115 drb fehérneműt. — A kertészkedés 363 korona hasznot produkált. A kórház financziális mérlege jelentékeny többlettel zárul, mert az összes bevételek az összes kiadásokat tetemes összeggel — mintegy 34 ezer koronával — haladják túl. Szóval a kórház forgalma folyton emelkedő, a betegek mindig fokozódó számban keresik fel, s talán épen ebben rejlik az oka. hogy a növekedő szükségletnek a kórház administrativ berendezései nem felelnek meg. Erre vezethető vissza egész sorozata ama kivánalmaknak, melyek létesítése nélkül, az igazgatói jelentés szerint, az intézet feladatainak megfelelni nem lesz képes. Hosszas volna itt felsorolni az igazgató által meggyőzően előterjesztett szükségleteket, s igy csak arra szorítkozunk, hogy a bizottság elfogadta az igazgató azon javaslatát, hogy küldjön ki a kórházi bizottság kebeléből egy albizottságot, mely behatóan tegye tanulmánya tárgyává az igazgató által előterjesztett kívánalmakat, s állapodjék meg aziránt, mit kell ezekből okvetlenül mielőbb, s mit később létesíteni ? s egyúttal tegyen javaslatot a fedezet mikéntjére nézve is. Az albizottságba kiküldettek dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Zöldy János várm. t. főorvos, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Zöldy Géza t. ügyész, dr. Berkes Sándor kórh. igazgató, Deimel Lajos vm. főszámvevő és Reisner Emánuel biz. tag. Ugylátszik, nagyobb befektetés nem lesz elkerülhető; de ez tekintettel arra, hogy a kórház most is fennakadás nélkül fizeti nagy adósságát, sőt hasznot produkál, azt hisszük az albizottság találni fog rá módot, hogy a nélkülözhetetlen eszközöket rendelkezésére bocsássa a kórházi administratiónak, hogy a szépen fejlődő institutió elŐ- haladásában meg ne zavartassék. A bizottság, a vm. tiszti főorvos dr. Zöldy János indítványához képest elhatározta, hogy a kórház évi jelentését ezután

S ő orgyilkos kezéta Befurta szivedig,

Mig sorsod árulás •

Által megejtetik;

Gondold meg és igyál stb.

Ha szent gondok között4 Fáradtál bonodért,

Vagy vészbozó csatán |

Ontottál érte vért S az el nem ismeri11 Hű buzgóságodat',

S lesz gyáva és buták?

Kezében áldozat;

Gondold meg és igyál stb.

Ha feldúlt kebleden* 8 * 10 A gondok férge rág,

S elhagytak bitlenül Szerencse és világ,

S mit vártál, kéj, öröm8 Hir megmérgezve van,

S remélni jobbakat t®

Késő vagy hasztalan;

Gondold meg és igyál stb.

S ha bánat és a bor Agyadban frigyre lép,

S lassanként felderűi Az életpuszta kép,

Gondolj merészet és nagyot,

És tedd rá éltedet:

Nincs veszve bármi sors alatt,

Ki el nem csüggedett:

* S ő sima orgyilkos kezét.

8 Mig végre sorsod árulás által megdöntetik. | Ez a negyedik versszak.

§ Vagy vészterhes csatán.

1 S az elcsábultan megveti | | lesz aljas — gyáva — és bnták.

8 Ha fájó kebleden | 8 az esdett hir, kéj s örömed.

Mind megmérgezve van.

10 S remélni biztosabbakat.

ki fogja nyomatni. Elhatározta továbbá, hogy a folyó évre, ideiglenesen, még egy dijnokot ad a kórházi irodába, hogy a sebészeti osztályon még egy segédorvost, s egy mütő szolgát alkalmaz. Huszka Ferencz jelenlegi dijnoknak a már előbb megszavazott 270 korona pótlékot kiutalványozni rendelte s a sebészeti műszertár kiegészítésére 10,000 koronát szavazott meg a múlt évi megtakarításokból.

Lukács György főispán és neje Perényi Ma- doly bárónő vasárnap este Hódmezővásárhelyre utaztak. A vasúti állomásnál Juhász Mihály polgármester, Kmetykó József főjegyző, dr. Szalay József főkapitány és Bereczk Pál tanácsos fogadták a főispáni párt, a mely ez alkalommal több családnál látogatást tett. Több napi tartózkodásra mentek, de váratlanul érkezett hivatalos teendő miatt szerdán délelőtt vissza kellett utazniok. A vásárhelyi közönség — mint a „Hódmezővásárhely“ írja — élénken érdeklődött a főispánná első izbeni odaérkezte iránt, a melyet nemsokára a második is követni fog, miután a főispán és neje a vásárhelyi szintén nagyszabásúnak Ígérkező eanatorium-bál előtt 6—7 napi tartózkodásra ismét Vásárhelyre fognak érkezni.

A nagyvárad—szegedi vasút. Mint annak idején megírtuk volt, a Nagyvárad éa> Szeged közötti vasúti vonatösszeköttetések javításáért tett felterjesztésre a miniszter értesítette a szegedi kamarát, hogy a jövő* nyári menetrendnél tervbe veszi két vonatnak a békéscsabai hosszas tartózkodási idő csökkenése által való lehető javítását, a mely alkalommal arra is gondot fordít, hogy e vonatok csatlakozásai Nagyváradon és Szegeden kedvezőbbekké tétessenek. A szegedi kamara újabb felterjesztést határozott el, hogy a kamarának alkalom adassék a nyári menetrend jelzett tervezésénél véleményét érvényesíteni.

A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata múlt hó 26-án délután 2 órakor tartotta 18-ik rendes évi közgyűlését Czinczár Adolf elnöklete alatt s a tagok élénk részvétele mellett. A titkári évi jelentésből, mely az egyesületi év minden fontosabb mozzanatát felsorolja, kitűnik, hogy a tár sulatnak ez idő szerint 140 tagja van, a múlt év folyamán a tagsági mozgalom igen kedvező volt, mert a tagállomány 35 taggal szaporodott s különösen a kereskedelmi alkalmazottak léptek be a múlt évben tömegesen. A társulat vagyona 2728 korona 29 fillért képvisel. Meleg hangon emlékezik meg a jelentés Kálmán Zsigmondról, mint a társulat egyik elhunyt alapitó tagjáról, ki a társulatnak alapítása óta tagja volt. A tagok rendelkezésére igen jól felszerelt könyvtár s megfelelő számú hírlapok és folyóiratok álltak. Részt vett a társulat a hazai kereskedelmet érintő, országos jelentőségű kérdések tárgyalásában és ezenfelül a helyi érdekek előmozdítását is szem előtt tartva, igy többek közt kérvényt intézett a m. kir. kereskedelmi minisztériumhoz Szeged—Nagyvárad közt egy gyorsvonat üzembe helyezése iránt, továbbá hogy Békéscsabán a hosszú várakozási időnek megváltoztatás illetve rövidítése végett, valamint kényelmesebb vasúti kocsik forgalomba hozatala iránt, mit a miniszter rövid idő alatt megvalósítani kilátásba is helyezett. A társulat társadalmi téren is dicséretes tevékenységet fejt ki s mulatságait mindenkor a legfesztelenebb kedély jellemzi. A zárszámadások elfogadása után megállapította a közgyűlés az 1902-iki évi költségvetést 1256 korona bevétel és kiadással, melyet a tisztujitás követett, ami különösen érdeklődéssel ejtetett meg a következő eredménynyel: Elnök: Czinczár Adolf. Alelnökök: Weisz Mór és Karácsonyi Károly. Titkár: Stern László. Másodtit kár: Morvái István. Igazgató : Deutsch Jakab. Pénztárnok : Manheimer Arnold. Ellenőr: Fischer Jakab. Könyvtárnok : Scher Izsó. Választmányi tagok : dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Braun Vilmos, Billitz Sándor, Lustig Adolf, Fekete Gyula, Goldberger Ignácz, Krausz Jenő, Ifkovits Tivadar, Pásztohy S. Sándor, Reisner Zsigmond, Reisner Ede, Schwimmer Arnold, Scherer Benedek, Willi József, Zuzmanh János. Számvizsgáló bizottság'. Kliment Ferencz, Sonnenfeld Miksa, Weisz Ede.

A „Polgári Kör“ vasárnapi közgyűlése a megszokott rendes mederben folyt le, igazolva, hogy a

Gondold meg és igyál,

Örökké a világ sem áll;

De a mig áll és a mig él,

Bont vagy javít, de nem henyél.

És hogy ez a Vörösmarty-ereklye páratlan kincsesé váljék, a bordal végén ez áll:

„A boldogultnak iratai között találtuk, egészen saját kezeirása.

Deák Ferencz.“

Ez a bizonyítvány pedig a haza bölcsének sajátkezű írása, mely mig egyrészről kétségtelen bizonyíték a kézirat eredetisége felől, másrészről azt kettős ereklyévé avatja.

Özv. br. Wodianer Albertné Aczél Zsófiával szemben a sors nem volt szűkkeblű földi javakban és nem fukarkodott azokból sem, amit a szó prózai 'értelmében vett kincseknek lehet tartani. Van neki bőven, noha meg is érdemli, mert fejedelmileg áldozott és áldoz belőlük mindenütt és mindenkor, a hol és a mikor a kultúra s humanismus oltárához kell járulni.

Minden méltatásnál jobban dicséri s mindennél magasabb piedesztálra emeli a kiváló honleányt, hogy nem az ékszereket tartja „kincseinek,“ hanem a haza nagy férfiai dicső emlékéhez fűződő ezen kegyeleti tárgyait, a minek bi zonyitéka az ereklyéket tartalmazó borítékának felirata: „

Kincseim."

Békésvármegye közművelődési egyesülete intézkedett, hogy az ereklyéket ép úgy, mint a Jjgjj^jjßt^jnely a fenkölt szellemű nő kegyele- tes érzülete s nagybecsű ajándéka következtében szintén ereklyévé vált, mint özv. br. Wodianer Albertné Aczél Zsófia kincseit büszkeséggel, szeretettel és kegyelettel gondozza s megőrizze.

kör 30 évi fenállása alatt annyira kiforrta magát, hogy rend és testületi szellem dolgában minden körnek például szolgálhat. A közgyűlés némi ünnepélyességgel kezdődött. Szénásy József elnök, a körnek évtizedek óta vezére, visszapillantást vetett a lefolyt 40 évre, fájdalommal emlékezvén meg a már nagyrészben elhunyt régi alapítókról, de annál szívesebben üdvözölve az azok között még élő és jelen lévő polgártársat: id. Moldovány Istvánt. Kitartásra, testvéri egyetértésre, egymás iránti szeretet és becsülésre buzdította a tagokat, örömmel emlékezvén meg, hogy e tekintetben a hosszú idő alatt a tagok között semmi hiányosság nem volt. Majd örömmel üdvözölte a szintén megjelent körtagot, dr. Bodoky Zoltán képviselőt, kit a közgyűlés lelkesült éljenzéssel fogadott. Noránt István igazgató gondos és hü jelentésében vázolta az év történetét s a tagok létszámát mutatta ki, mely állandóan 270 rendes tagban kulminál. A költségvetés helyesléssel elfogadtatott ; a szanatóriumra 50 korona, könyvtárra 100 korona szavaztatott meg; a könyvtárnoki állás, tekintettel, hogy évenként 104 óra munkásságot kíván, a jegyzőséggel egyesittetett s tiszteletdija 150 koronára emeltetett. A hátralékok összege apadást mutat más évekhez képest. A tagdijak ezentnl évnegyedi részletekben is fizethetők. A körnek a gyulai polgári iskola egy jó tanulója számára fenálló 100 koronás ösztöndíja ezentúl csakis gyulai születésű vagy illetőségű tanulónak adható ki. A tisztujitás korelnöke Fürdők István volt s a választás eredménye a következő: Elnök Szénásy József, alelnök ifj. Moldovány István, igazgató Nóránt István, ügyész dr. Follmann János, jegyző és könyvtárnok Székely Zsigmond, pónztárnok: Bekker Endre. Számvizsgálók : Diósy Béla elnök, Levandovszky Dezső és Karácsonyi Károly. A választmány: dr. Bodoky Zoltán, Batik Elek, Czinczár Adolf, Diósy József, Döméuy Lajos, Sohmidt József, Nuszbek Sándor, Dutkay Béla. id. Moldovány István, Biberea Péter, Gróh Ferencz, Hoffmann Alajos, dr. Deimel Sándor, Scherer Benedek, Székely Lajos, Takácsy Lajos, Fürdők István, Kóhn Dávid, N. Szabados József, Szénásy János, Csizmazia Kálmán, E. Schriffert József, dr. Berényi Ármin, Sál István, továbbá póttagok : Yégh Gábor, Kovalszky József, Szalczer Nándor, Lendvay Mátyás.

A gyulai állami tisztviselők értekezlete. Az állami tisztviselők kongreszusa egy végrehajtóbizottságot küldött ki, mely feladatául azt nyerte, hogy a vidéki tisztviselőkben az összetartás érzetét keltse fel, s használjon minden erkölcsi eszközt, mely a solidaritás megerősítésére szolgálhat. A budapestiek legutóbb körlevélileg hívták fel a vidéki állandó bizottságokat, nyilatkozzanak, a tisztviselők érdekeinek szempontjából mit tartanak helyesebbnek, ha megyénként, városonként vagy kerületenként tömörülnek. Csák György pénzügyigazgató, mint a békésvármegyei állami tisztviselők állandó bizottságának elnöke, a m. hó 26-ra értekezletet hitt egybe a gyulai úri kaszinó helyiségeibe, a hol előterjesztette a központ felhívását s felkérte a bizottság tagjait véleményeik előterjesztésére. Rövid eszmecsere után az értekezlet kimondotta, hogy megalakítja a Békésmegyei Állami Tisztviselők Körét, e czélból felhívást bocsát a megyében lakó tisztviselőkhöz, hogy tömegesen lépjenek be az újonnan alakult körbe. Egyúttal megkeresi a központi végrehajtó-bizottságot, hogy közölje azt a tervezetet, melyet a vidéken alakuló körök számára kidolgozott. Amint ez megérkezik, az elnök azonnal egybehívja az állandó bizottságot, hogy a tervezeten az esetleges módosítások eszközölhetők legyenek.

Áthelyezés és kinevezés. A pénzügyminiszter Yargyasi Márton békéscsabai kir. adótisztet saját kérelmére a brassói kir. adóhivatalhoz áthelyezte és helyére egyidejűleg Kriza Andor marosludasi adóhivatali gyakornokot nevezte ki.

A gyulai újvárosi olvasókör múlt vasárnap délután tartotta meg nagy éroeklodés mellett évi rendes közgyűlését, melyen a lemondott elnök és igazgató dr. Bodoky Zoltán és Singer Mihály helyébe egyhangúlag elnöknek Domby Lajost, igazgatónak Rácz Jánost, alelnöknek Tar Istvánt választották meg. Ügyész lett dr. Kóhn Mór, jegyző Papp Endre, pénztárnok Szilágyi Gábor, könyvtárnokok Oláh Péter és Braun Károly. Választmányi rendes tagok: Batik Elek, dr. Berényi Ármin, Biró Pál, Csiszár Sámuel, Dömény Lajos, Fábián Ferencz, Kiss István, Kóhn Dávid, dr. Kovács Károly, Máró Gyula, Sinszky Ferencz, Somogyi János, Csete János, Murvai István, Túri Gábor, Bene Ferencz, Oláh Péter, Murvai Andrés, Puskás András, Puskás Lajos, Enyedi István, Jantsovits Emil, Szilvássy Lajos, Tarnay Károly, Túri Károly, ifj. Biró György, Krasznai István, Tóth János, Kiss Mihály. Választmányi póttagok: Sándor Pál, Tar József, Beke Géza, Sánta Mihály, Pikó András. Számvizsgáló bizottság: elnök Hoffmann Viktor, tagjai Denhoff Antal, Kiss Lajos, K. Schriffert József és Szemethy Imre. 1

A Józsefvárosi olvasókör folyó hó 26-án délután tartott tisztújító közgyűlését a következő eredménynyel : Gerlein Reinhardt elnök, ReinhardtAdám alelnök, Wittmann József pénztárnok, Hack Márton 4 könyvtárnok, Jantsovits Emil ügyész, Berndt József első jegyző, Pfaff Ferencz másodjegyző, választmányi tagok: Gróh György, K. Schriffert József, Sál Sebestóny, Ad. Schriffert József, Eisele József, Ludvig Mihály, Sóvári Ferencz, Schriffert János, Bayer József, K. Schriffert János, Hoffmann Konrád, Illich Mihály, Wiszt Ádám, Endrósz András, Rapport István, F. Schriffert István, Titz József, Metz Antal, Pflaum József és G. Kneifel József.

Az iparos ifjúsági önképző egylet ma esti tánczvigalma a készülődésekből következtetve, a farsang legnépesebb és egyébb tekintetben is sikerült tánczvigalma lesz és mint ilyen, méltán fog sorakozni az egyletnek évtizedek óta szerzett jó hirnevü báljaihoz. Az ügybuzgó rendezőség mindent elkövet, hogy a sikert a maga részéről is biztosítsa. A tánczvigalom a Göndöcs nópkerti csarnokban lesz.

Halálozások. Góg Mátyás nagymagyarvárosi jómódú földmive8, a képviselő testületnek évtizedek óta egyik virilis tagja, január hó 28-an 63 esztendős korában hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult derék ember halálát 3 gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja — özv. Orovecz Albertné sz. Recski Mária asszony, január 30-án 63 éves korában szintén kínos szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése pénteken délután volt nagy részvéttel. Nyugodjanak békében 1