Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-19 / 42. szám

Melléklet a „Békés" 1902.4M számához. gató, szintén neves paedagogus. De hát tulajdonkép ezek is „dedósok« s így nincs érzékük az iránt a szükséges valami iránt, amit reklámnak nevezünk jó magyarán s a mi manapság alapföltétele minden törekvés sikerének, ők és a vezetésük alatt álló kis csapat zajtalanul cselekszik s bizony: kevesebbet a maguk, mint a magyar kisdedóvás érdekében ! A magyar nemzeti kisdedóvás felvirágzása, azaz magának az eszmének propagálása, az óvodák ter­jesztése, a kisdednevelési paedagogiai és szakiroda- lom fejlesztése, az óvónőképzés színvonalának eme­lése s az óvónők folytatólagos önképzése, az a K. 0. E. czélja s ennek a megvalósításáért küzd meg­alakítása óta. A mai óvónői nemzedék ugyanezen czélért lel­kesedik, de megtoldotta a programmot az egyéni érdekeit is szolgáló törekvésekkel. így létesítették segélyalapjukat, Szeretet alapot György Aladár ne­vére s legújabban az Óvónők Otthona megalapítá­sán dolgoznak. Fényes anyagi eredményről — saj­nos — nem beszélhetnek, mert (ép a reklámkerülés következtében) a társadalom segítsége elmaradt, csu­pán egyesek jótékonysága járult a segélyalaphoz. De az erkölcsi haszon annál jelentősebb: az önerejük­ből, saját filléreikből létesített alkotások emelik az óvónők önérzetét 1 Nem lehet őket azzal vádolni, hogy önzés volt áldozatkészségük rugója, mert e mellett lankadatlan szorgalommal vitték előbbre a kisdedóvást, javarész­ben valóra váltva az országos egyesületük eszméit. A Kisdednevelők Országos Egyesülete a közép­pont, mely a magyar óvónőket összetartja, de a gyakorlatban szükségesnek bizonyult, hogy az orszá­gos középponttal szoros kapcsolatban vidéki körök is működésbe lépjenek. Ez nem tagolja szét az egye­sületet, sőt elősegíti a tömörülést, mert a megyei óvókörök tagjai kötelezett tagjai egyúttal az orszá­gos egyesületnek. A kik közönyből, vagy járatlan­ságból hiányzottak az anyaegyesületből, — okvetle­nül bele vonatnak a fiókkörök buzdítása utján. És egyöntetűbbé, tömörebbé válik az óvónők munkája, mert hisz a megyei körökben, — úgyszólván köz­vetlen környezetükben, — sokkal intensivebben nyil­vánulhat meg minden egyes tag tehetsége, munka- képessége. Az óvók szaklapja, a Kisdednevelés, helye­sen jegyzi meg, hogy a megyei óvókörök az erökiféj- lesztisnek kohói. Ennek az elvnek a fontosságát sok­felé belátták, egymásután alakultak meg az arad- vidéki, budapesti, csanád-, csongrádmegyei, szabad­vidéki és szegedi óvókörök. Ezenkívül a tanitó-egye- sületekkel kapcsolatban létesültek a délmagyaror­szági és sárosmegyei óvókörök. Ez az egyesület ki- számithatlanul sokat ér és nagy hasznára válik a népoktatás egységes fejlődésének. Láng Mihály a lévai áll. tanítóképző igazgatója igy ir erről a tárgy­ról (a sárosiak példájára hivatkozván) »Az egyesítés praktikus módját általánosítanunk kellene. A mi Sárosban szépen bevált, az más megyében is sikerül. Az óvónők a szervezést nem vehetik a kezükbe, mert a néptanítóság tekintélyes része nem melegedik fel a kisdedóvás gondolatára; sőt akadnak még a veze­tők sorában is, a kik a tanítók és óvónők együttes tanácskozását nem helyeslik, mert a kisdedóvás felső életét nem ismerik. Sárosban a tanítók és tanítónők állottak a törekvő óvónők élére s az egységesítés gondolatát nagy tapintattal vitték keresztül. Elég volt egy-két közösgyülés, hogy tanító, tanítónő, ta­nár, tanárnő és óvónő egynek érezze magát a hiva­tásban. A személyek egybeolvadását az eszmék, a szív és akaratvilág harmóniája követte. A járásközi és közgyűléseken ép oly gonddal ápolják a kisded nevelési' paedagogiát, mint a népiskolait. Arra töre­kedtek, hogy a tanítók és óvónők erkölcsi és anyagi érdekei azonosittassanak, egységesittessenek. — Mig áz egységesítést a sárosiak módjára keresztül nem visszük, bizony mindig lesznek tanítók és tanítónők, kik az óvónőket nem tekintik egyenlő rangú és misz- szióju munkatársaknak. Az egységesítést a tanítóknak kell kezdeményezni. Ne féljenek tőle. Ma az ideális és önzetlen munkában a magyar óvónőket nem ha­ladja meg senki! Az elemi iskolai élet velük drága kincsben gyarapszik. Nyerjék meg ügyüknek az óvó­nőket. Adjanak tért a kisdedóvásnak, öleljék keb­lükre a nemzeti népnevelés nagy hálára érdemes munkásait, a kik ifjúságukat, egészségüket, minden örömüket panaszszó nélkül viszik az oltárra, mely­nek képe ember és hazaszeretet ü Az egységesítést tehát nem kezdhetik az óvó­nők. Nem is tennék, mert ekkor elvesztenék jogu­kat az »apostolok« czimére, melylyel zajtalan, sze­rény munkásságukat jutalmazta egy nemes poéta- lélek, — a jövendő közvéleményét előlegezvén, ők tehát csak egymáshoz óvónőtestvéreikhez szólhatnak a szeretet tiszta hangján: »tömörüljünk az ideális és önzetlen munkára.« Békésmegye lelkes óvónői meghallották és kö­vetni készek a hívást. Megakarják alakítania »Békés­megyei Óvókör«-t. Szemük előtt lebeg a csahádiak példája, kiknek nagyérdemű tanfelügyelőjük, dr. Kemény Imre (jelenleg miniszteri osztálytanácsos) oly életrevalóan szervezte óvókörüket, hogy az meg­alakulása óta folytonosan kitűnik hasznos tevékeny­ségével. A békési óvónők hasonlót várnak megyénk tanfelügyelőjétől, kinek nemes buzgalmát, energiáját, és nagylelkűségét ismerik. Jóakaratát, pártfogását és útmutatásait kérték czéluk eléréséhez s meggyő­ződésük, hogy a népnevelők bölcs vezére nem fogja megtagadni tőlük atyai támogatását. A kir. tanfel­ügyelő közbenjárására megyénk, illetőleg székváro­sunk vendégszerető és humánus társadalma okvetlen segítségére jönne az óvónők mozgalmának s a Békés­megyei Óvókör a közeljövőben, Gyulán megtarthatná alakuló közgyűlését, mely iránt az óvónők és vezető egyéniségeik köreiben országszerte általános az ér deklődés. Örömmel regisztráljuk a békési óvónők moz­galmának hírét, mert ebben csak életképességük hivatásszeretetük s kollegiálitásuk jelét látjuk. Tö­rekvésük ép oly tiszteletreméltó, mint munkájuk »A kit megóvnak: e honé az élet, belőle sarjad jó szülő s apa. Megóva egyet: védnek nemzedéket. Egy is sok élet drága záloga“. — Isten áldása kisérje és teljes siker koronázza a békésmegyei óvónők vállal­kozását. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye tanítói a tanítói egyesület alakítása végett Hódmezővásár­helyen népes ülést tartottak, melyen Békés, Gyula, Makó és Szentes kiküldöttei jelentek meg. Az ülést Császár Péter elnök nyitotta meg. Visszapillantást vetett a mozgalom történetére s kiemelvén az oko kát, melyek az egyházmegyei alapon leendő szo­rosabb szervezkedést különösebben is szükségessé teszik, fölkérte a jelenlevőket, hogy az ülés további vezetésére elnököt éB jegyzőt válasszanak. Bízott sági elnökül továbbra is Császár Pétert, a jegyzői toll vezetésére pedig Nagy Gábort (Makó) kérték fel. Tárgyalás alá vették ezután az előre elkészített alapszabály-tervezetet s azt a beérkezett módosítási vélemények tekintetbe vételével lényegtelen változ tatásokkal elfogadták. Az alapszabályoknak az egyházmegye esperesénél leendő benyújtására pedig küldöttséget választottak : Császár Péter, Nagy Gábor, Tereh Gyula és Gulyás János személyében. — Ülés után közebéd volt. A békési főgimnázium építési ügyében hatá­rozott a presbyterium. Szavazás utján Kruslitz és Pollák czégnek, a legolcsóbb ajánlatot tevőknek adta át az építkezést. Az egyház tanácsosai közt voltak nehányan, az építési ügyekhez jobban értők, kik a Robelly czégnek akarták adni az építkezést, kinek ajánlata csak pár ezer koronával drágább Kruslitzénál. A szerződés szerint az építést 1903. évben be kell fejezni és akkor a gimnázium átköl­tözik az uj épületbe. Tanárválasztás. A békési ev. ref. főgimnázium hittani tanszékére a presbyterium Papp Gyula öcsödi segédlelkészt választotta meg. Nyugalomba vonult rektor. Turóczy Endre a szeghalmi ev. református egyház derék lelkész tanítója, előrehaladott korára való tekintettel, beadta nyugdíjazás iránti kérvényét. Hírek. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye folyó hó 20-ik és következő napjain Temesváron közgyűlést tart. A közgyűlés tagjai a reggeli istenitisztelet után, amelyen résztvesznek, a közgyűlés helyén, az uj imateremben maradnak. Ima; a közgyűlés megnyitása. A meg nem jelent tagok bejelentése. A közgyűlési tagok igazolása. Szavazatbontó kül­döttség jelentése; a megválasztott esperes és ta- nácsbiró nyilatkozata és felesketése. Szavazatok megsemmisítése. Küldöttségek kinevezése: a se­gélykérvények elbírálására, ajánlására, egyházme­gyei költségvetés készítésére. Esperesi általános jelentés. Kanonika vizsgálati jegyzőkönyvek. Békés. A főgimnázium kölcsönügye. Békés. Ozv. Végh Mihályné adományozása. Békés. Presbyterium jú­lius 27-ki jegyzőkönyve. Békés. Zolnai Béla e. m. mérnök beterjesztése. Vésztő. Lelkészválasztás megerősítése. Füzesgyarmat. Lelkészválasztás meg­erősítése. Szkulya. Lelkészválasztás megerősítése Csorvás. Lelkészválasztás megerősítése. Tanitóvál- tozásokról jelentés és esetleg tanítók felesketése Egyházmegyei tanügyi bizottság jelentése. Temes­vár. Föld haszonbérbe adományozási ügye. Bat- tonya. Föld haszonbérbe adományozási ügyé. Néhai gróf Ráday Gedeon ur hagyatéki ügye. Bihari ev. ref. egyházmegye részvétirata. Felsőszabolcsi ev. ref. egyházmegye részvétirata. Szatmári ev. ref. egyházmegye részvétirata. Nagyszalontai ev. ref. egyházmegye részvétirata. Máramaros-ugocsai ref. egyházmegye részvétirata. Pap Imre lemon­dása az egyházmegyei és nyugdijintézeti pénztá nokságról. Szeghalom. Iskolaépítés. Pancsova. Lel- készlakigazitás. Mezőberény. Templomjavitás. Nagy majlát. Iskolaépítés ügye. Nagymajlát. Iskolaál la mositás ügye. Doboz. Iskolaépítés ügye. Rácz Károly jelentése és kérelme iskolai ügyben. Szkulyai ev. ref. egyház jelentése és kérelme iskolai ügyben. Szapárifalvi egyház iskolaépítés ügye. A szapári- falvi iskola bezáratási ügye. Karancsi Dániel lel­kész helyettesítése, kapcsolatosan az érdekelt be­terjesztésével. A segédlelkészek alkalmazásáról szóló jelentés. Bodófalva. Egyházfenntartási alap. Kisperegi ev. ref. egyház kérése egyházmegyénk- hez csatoltatása tárgyában. Szemlaki ev. ref. egy­ház kérése egyházmegyénkhöz csatoltatása tárgyá ban. Vésztői egyház közalapi kérvénye. Vésztői egyház jelentése az időközi lelkészi javadalomról. Vésztő kérvénye adósság elengedése iránt. Szentes. Villany világítási ügye. Klopodiai lelkészség ügye. Klopodiai lelkész levele több ügyben. Bunyaszeg szárd közalapi tartozása elengedése iránti kérvénye,, egyszersmind 60 korona segély iránti folyamodása. Szentes, Vegyes házasok ügyében hozott határozata Hódmezővásárhely. Megüresedett lelkészi állomás betöltésének ügye. Lugosi ev. ref. hívekről jelen­tés. Magyarittebei közalapügy. Kunágotai tanitói hivatal ellátása. Hamar György jelentése a Rácz Lajos és Dékány János-féle ügyről. Kunágotai ág. h'itv. ev. híveknek az ev. ref. hívekkel egyesítési ügye. Valkányi leányegyház kölcsönügye. Valkányi leányegyház megválasztott tanítójának megerösi tése. Békéssámsoni tanitói dijlevél ügye. Gulyás János és Czeglédi Antal kérvénye napi- és fuvar­díj tárgyában. A békésbánáti tanító-egyesület elő­készítő bizottságának kérvénye alapszabálya meg­erősítése tárgyában. Oláh Antalnak nyugalmazta- tása tárgyábani kérvénye. A lelkészi nyugdijintézeti alapszabály módosítása. Öcsödi előkönvörgő tanító megerősittetése. Szőke Ferencz állandósittatása. Missiói jelentések. Segélykérvények tárgyábani je­lentése a küldöttségnek. Választások elrendelése az egyházmegyénél. Szavazatszedő bizottság megalakí­tása. Egyházmegyei számvevőszék megalakítása. Az esperes kezelése alatti pénzekről jelentéstétel. Kovács Ernő és Vörös László megerősítése. Banga Mária megerősittetése. Varga Imre megerősittetése. Kurpé Gergely megerősittetése. Tótkomlósi hívek adózási ügye. Szűcs János és Bagdy Géza megerősittetése. Hódmezővásárhelyi egyháznak Hős Józseffel kötött adás-vételi szerződése. Körösladányi egyház adás­vételi szerződése. Gádorosi egyház adás-vételi ügye. Kiss Mózes kölcsön iránti folyamodványa. Kun­ágotai egyház jelentése az uj harangok ügyében. Vörös Zsigmond kérvénye lelei fizetéshátraléka ügyében. Gyomai egyház kölcsönügye. Gyomai egy ház földcsereügye. Kunágotai egyház kérvénye föld vásárlási ügyben. Csorvási egyház folyamodványa az egyházmegyei közgyűléshez. Szalai József több rendbeli indítványa s konfirmácziói kátéja. Lelkész nyugdijválasztmány beterjesztése. Lelkészegyesületi közgyűlés előterjesztése. Szenthelénai s nagyszre distyei egyház kérvénye. Kondorosnak Csorváshoz csatolása. Nagy Lajos lelkész lemondása. Garzó Gyula lemondása a tanügyi bizottság elnökségéről. Jelentés arról, hogy a néhai gróf Ráday Gedeon feletti emlékbeszéd kinyomatva van. Konkoly Jenő kérvénye a vallástanárság ügyéből kifolyólag. Bíró­sági ügyek: 1. Békés. Andor Gergely felebbezése gondnokválasztási ügyben. Békés. Kovács Ferencz eni vizsgálatkérés. Tóth Ferencz felebbezéae egy­házi adóügyben. Mágori Sándor egyházi adóügye. Szarka Sámuel egyházi adóügye. Kis G. Sándor kérelme. A békési egyházközségi bíróság megfeleb- bezett ítélete. Dr. Olosz István egybázi adóügye. Pap Antal folyamodványa a bírósághoz. Tóth Ferencz és társai kérelme. Soós Ferencz és társai felebbezése egyházi adóügyben. Lévai István kéreime. Kovács Imre és társai felebbezése. Egyházmegyei tanügyi bizottsági ülés október 19-én, d. u. 4 órakor. Lel­készegyesületi közgyűlés október 20-án, d. u. 4 október 21-én, d. o. 4 választmányi ülés októbe tudomásul vétele után a különben gyengén látoga­tott közgyűlés V212 órakor befejeztetett. A gyulai iparos ifjúsági egylet a közóhajnak megfelelendő, elhatározta, hogy november hó 22-én a népkerti csarnokban Katalin bálát rendez. A meg­hívók a jövő hó elején fognak szétküldetni. Eljegyzések. Dr. Martos József ügyvéd, tár­sadalmunk kedvelt tagja, eljegyezte dr. Bárdos Arthur városi orvos bájos és müveit leányát, Bözsikét. — Happich Gyula kir. adófiszt jegyet váltott jóemlékü néhai Buszka János vendéglős kedves leányával, Rózával. Szívből gratulálunk. Fájó szívvel, igaz rész­HofFmann Alajos. véttel írunk a hét ha- Alajosról, Gyula városának lórakor. Bírósági gyűlés órakor. Nyugdijintézeti tel-ón, d. e. 7 órakor. Távozó segédorvos. Dr. Brauner Sámuel, ki már hosszabb idő óta van Gyulán mint közkórbózi segédorvos, megválasztatván Dobrestre gyári orvos­nak, állásáról lemondott. A derék segédorvos lelki- smeretes szorgalmával, humánus, tapintatos bánás­módjával úgy felebbvalói, valamint a nagyszámú be tegek buzgalmát és szeretetét méltán kiérdemelte s körünkből való távozását őszintén sajnáljuk. Lemondások- Dr. Vadász Áron gádorosi köz­ségi orvos és Varga Károly árvaszéki írnok állásuk ól lemondottak. A képviselőtestület folyó hó 14-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott közgyülé són, a lapunkban is öemertetett 1903. évi közpénz­tári, Erzsébet ápoldai és közmunka költségvetés minden változtatás nélkül elfogadtatott. Az adó­hivatal munkakörének beosztására vonatkozó tanácsi javaslat elfogadtatott és a szabályrendelet megfele lően módosíttatott. A mezőőrök szervezésére vonat­kozó javaslat, mely szerint a jelenlegi rendszer fenntartása hozatott javaslatba, elfogadtatott. Az árvák és gondnokoltak, valamint a városi ingatla­nok tűz elleni biztosítására vonatkozólag beadott ajánlatok közül a Fonciére biztosítóintézet ajánlata fogadtatott el. A létesítendő szanatórium részére a közgyűlés a város tulajdouát képező Lúgos-erdőt díjmentesen felajánlja. A pénzügyigazgatóság át iratára a Korona épület bérlete az uj pénzügyi palota felépültéig meghosszabbittatott. Viszt János és neje ápoldai élelmezőkkel kötött szerződésük árlejtés mellőzésével ujabbi három évre meghosz- szabbittatott. Schröder Kornél kérvénye 263 korona 94 fillér visszafizetése iránt, a jogügyi szakosztály­nak véleményezésre kiadatik. Zilahy Gyula szín­igazgató azon kérelme, hogy a 600 korona világí­tási átalánya 300 koronával felemeltessék, eluta- sittatott. Az 1901—2. évi tanoncziskolai számadás jóváhagyatott. Boffmann Alajos I. jegyző szabad- ságoltatása folytán a munkás igazolványok kiállí­tása és a munkás szerződések megkötésével Boff­mann Ferencz II. jegyző bízatott meg. Molnár Albert városi mérnök és Nádházi Gyula Írnok ré­szére katonai szolgálatuk leszolgálására 8—8 heti szabadság megadatott. Juhász Lajos és társai városi tizedesek fizetés emeléB iránti kérelmükkel eluta- sittattak. Felföldi György és társai gyulai lakosok azon kérelmükkel, hogy az epreskerti föld árverés mellőzésével részükre bérbe adassék, elutasittattak. A közegészségi és pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek lottjáról, Boffmann munkás és általános szeretőiben és tiszteletben álló I. jegyzőjéről, mert elhunytával társadalmi éle- üuknek, közéletünknek egy hasznos, munkabíró és ettekre hivatott tagja hagyott itt bennünkét várat- anul, hogy annál inkább érezzük a csapás nagy- >ágát, mely elvesztésével sújt bennünket. Hoffmann Alajos 33 év óta viselte Gyulaváros elsőjegyzői tisztét, hova őt a polgárság bizalma, szeretető he­lyezte s ez állását munkaszeretettel, tehetséggel és odaadó buzgalommal töltötte be, általános népszerű­séget szerezve magának a közszolgálatban eltöltött hosszú pálya alatt s váratlan elhunytával általá­nos bánatot keltvén, mert munkaereje teljében, hivatásának buzgó teljesítése közben érte őt a kö­nyörtelen halál. A boldogult tevékeny, sokoldalú, lekötelező modorú kedves öreg ur volt, aki mindig készen állt arra, hogy másokon segítsen, minden­kinek ügye baja iránt érdeklődött, abban segítsé­gére volt, ha csak tehette s mindenkihez volt egy- egy jó szava, jó tanácsa, aki csak hozzáfordult. Természetéből származó jó akaratán kívül munka­szeretete, pihenni nem tudása sarkalták őt a foly­tonos munkára a mások érdekében is, s annak kivitelében nagy lokális ismerete, jártassága és ügybuzgalma tették általánosan ismertté nevér, közszeretetben állóvá egyéniségét. A társadalmi érintkezésben kedves, lekötelező, minden iránt ér­deklődő jó modora folytán mindenütt szerették, páratlan jó családapa volt, aki családjának a gyer­mekeinek élt, küzdött, fáradott korán bekövetke­zett haláláig. Nem régen betegeskedett s betegsé­gének sem ő maga, sem szerető családja nem tulajdonítottak komolyabb jelentőséget, pedig a meghűlés, mely a most még fütetlen hivatali helyi­ségben való folytonos munka közben érte őt, csak­hamar nagyon komoly jellegűvé vált. Először tüdő körüli lobban szenvedett, ezt még szerencsésen ki­állta, két heti betegsége után azonban az előbbi bajhoz végbél-lob járult, amelynek következtében operálni is kellett. De daczára szerető családja odaadó ápolásának, daczára a leggondosabb és leg­lelkiismeretesebb orvosi ápolásnak^ melyben része volt, napjai meg voltak számlálva. Betegsége utóbbi fordulatánál vérmérgezés állott be, melylyel szem­ben tehetetlen volt az orvosi tudomány, hasztalan a véghezvitt operáczió, rohamosan, rövid, de kínos szenvedés után el kellett költöznie az élők sorából. Halála kedden délután 4 órakor állott be. Halálát özvegyén és két felnőtt fián, Boffmann Viktor takarékpénztári tisztviselőn és BoHi Béla várm. tb. főszámvevőn kívül kiterjedt nagy rokonság, számos jó barát fájlalja s olyau általános nagy részvétet régen nem láttunk nyilvánulni, mint csütörtökön délután végbement temetésén, melyeu a városi tisztikaron kívül óriási közönség — a tár­sadalom minden osztálya — kisérte őt utolsó út­jára. Ravatalát számos szebbnél szebb koszorú borította. Koszorúkat küldtek: Babér koszorú fekete szalag, arany betű. A felejthetetlen jó férj­nek, apának és nagyapának — Családja. A felejt­hetetlen jó barátnak — Popovics Jusztin és neje. Fekete szalag, arany betű. Szeretett jó rokonnak — özv. Winklerné. Fehér szalag, arany betű. Ked­ves jó Lojzi bácsinak — Lajos és Bella. Lija sza­lag, arany betű. Felejthetetlen jó szomszédnak — Licskn család. Lila szalag, arany betű. Felejthetet­len hü pártfogónknak — Goldstein család. Fekete szalag, arany betű. A jó nagybácsinak — Eta és Feri. Fehér szalag, fekete betű. Szeretett jó Lojzi - nak — Késmárky család. Fehér szalag, arany betű. Régi hü tisztviselőjének — Gyula város közönsége. Fehér és kék szalag, arany betű. Szeretett jó . nászának — Schröder Kornél és neje. Kék szalag, ezüst betű. Élő virág koszorú — Bandhauer György. Felejthetetlen jó Lojzi bácsinak — Bella és Kami. Sötét lila szalag, arany betű. A boldogult elhuny- táról úgy a csulád, mint Gyulaváros tisztikara gyászjelentést bocsátottak ki, halálának hírére pedig a városházán és megyeházán, valamint csaknem minden társadalmi kör épületén kitűzték a gyász­lobogót. A polgári körnek éveken keresztül igaz­gatója, a polgári iskolaszéknek tagja volt s teme­tésén a polgári iskola növendékei testületileg gyász- obogó alatt vonultak a temetőbe, ahová a temeté­sen megjelent óriási közönségnek túlnyomó része is kikisérte őt végső útjában ... A megható és nagyarányú részvét imponálóan igazolta Hoffmann Alajosnak páratlan népszerűségét, u nép szeretetét, melyet munkás életével kiérdemelt s ebben talál­jon vigasztalást mélyen lesújtott családja nagy bá­natában. Nyugodjék békével! Haláláról a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Ozv, Hoff­mann Alajosné, szül. Késmárky Julia megtört szív­vel jelenti úgy a maga, mint gyermekei: Hoffmann Viktor és neje Fiuk Kornélia, Horti Béla és neje

Next

/
Oldalképek
Tartalom