Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-19 / 42. szám

Schröder Erzsi, valamint unokái Hoffmann Laczika és Nellike és számos rokon s jó barát nevében is, hogy a legjobb férj, a végtelen jóságu apa, nagy­apa, rokon és jó barát, Hoffmann Alajos városi 1.1 jegyző folyó évi október hó 14-én délután 4 óra­kor élte 6l-ik, boldog házasságának 29-ik évében nagy szenvedések után elhalt. A megboldogultnak drága hült teteme a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint folyó évi október hó 16-án dél­után fél 4 órakor fog a Szent József temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise­áldozat folyó év és hó 17-én reggel 8 órakor lesz az anyatemplomban bemutatva a Mindenhatónak. A városi tisztikar pedig a következőt: Gyula ren­dezett tanácsú város közönsége és tisztikara fáj­dalommal tudatja, hogy Hoffmann Alajos, Gyula rendezett tanácsú városának I. jegyzője fáradha­tatlan tevékenységű élete 61-ik és közszolgálata 33-ik évében folyó évi október hó 14-ón elhunyt. Földi maradványai folyó évi október hó 16-ik nap­ján délután fél 4 órakor fognak a róm. kath. anya­szentegyház szertartása szerint, a szent József te­metőben örök nyugalomra tétetni. A közbecsülés és áldó emlékezet kiséri örök nyughelyére. Legyen áldva emléke! Halálozás. Egy fiatal asszony korai halála szaporítja a hét szokatlanul mozgalmas halálozási krónikáját. Általános részvétet keltett Gyulán Deutsch Hermanné született Kóhn Rózának, életének 28-ik évében, csütörtökön bekövetkezett elhunyta, melyet hosszas és súlyos szenvedés előzött meg. A meg­boldogult négy évvel ezelőtt ment férjhez s halálá­val férjén és két kis gyermekén kívül Kóhn Bernát gyulai vendéglősnek, kinek leánya volt, nagy kiter­jedésű családját borította gyászba. Temetése pénteken délután volt nagy részvét mellett. Halálozás. Sánta János, az újvárosi földmives osztály jómódú tekintélyes tagja, ki évtizedek hosszú során át ev. ref. egyházi presbiter, a képviselő- testületnek egyik virilis s a törvényhatósági bizott­ságnak pedig választott tagja volt, folyó hó 12-én éjjel hosszas, súlyos betegség után 68 éves korában meghalt. Temetése kedden délután volt nagy rész­véttel. A halálesetről kiadott gyászjelentés a követ­kező I Alulírottak mély fájdalommal tudatják a legjobb férj, apa, após, nagyapa, testvér és szerető rokon Sánta JánoB egyházi elöljárónak folyó óv és hó 12-én éjjel 12 órakor életének 68-ik, boldog házasságának 47-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderültót. A kedves halott hült tetemei folyó hó 14-én délután 2 órakor az ev. ref. tem­plomban tartott gyászbeszéd után, a helybeli ev. ref. temetőben örök nyugalomra tétettek. Áldás és béke hamvaira! özv. Sánta Jánosné szül. Enyedi Erzsébet, neje. Sánta Erzsébet férj. Nyíri Ferencz, Sánta Mihály és neje Fábián Juliánná, Sánta Lajos neje Pataki Sára, Sánta Péter gyermekei. Nyíri Erzsébet, özv. Gombkötő Ferenczné, Nyíri Juliánná, férj. Tímár Józsefné, Mária, férj. Kertész Lajosné, Ferencz, Teréz, Gábor, Rozália, János, Zsuzsánna, Lajos, Sándor, Sánta János, Sánta Mihály, Sánta Ferencz, Sánta Juliska, Sánta György, Sánta Lajos, Sánta Terézia unokák. Sánta Gábor és neje Csűri Mária, özv. Sánta Ferenczné testvére, illetve sógor- asszonya. Halálozás. Mosolylyal az ajkán hunyta le fáradt szempilláit a vőlegény, kihez eljött meny­asszonya, hogy édessé tegye az elmulónak utolsó perczeit. Hisz meghalni nem nehéz ..........A lélek ti sztán és nemesen száll el a testből, mely nem szenved többé. Csak az élők, a lesújtott szülők a gyászba bontott rokonság, a jó barátok s a bol­dogtalan menyasszony érzik a fájdalmat, a bánatot, melyet az elhunyt távozása okozott. Bár nem jött váratlanul, mégis megrendüléssel s részvéttel vették a hirt Gyulán és Aradon, hogy Fógl Manó aradi fakereskedőt, Fógl Adolf gyulai köztiszteletben álló kereskedő polgártársunk élte javakorában levő fiát, hosszas és súlyos szenvedéseitől vasárnap megvál­totta a halál. A megboldogult sorsának tragikuma mélyen megható. Egy nappal az esküvője előtt nehéz kór támadta meg az egészséges, erős férfi testét. Boldog nász helyett a kínos, gyötrő beteg­ség nehéz napjai következtek el. Tizenhárom hó­napon keresztül viaskodott az erős szervezet a halálos kórral, mely utóbbi végre is győzelmet aratott. Hiába volt a hozzátartozók és a kétség- beesett menyasszony, Schattelesz Irénke önfelál­dozó ápolása, a nagybeteget sem ez, sem az orvosi tudomány nem tudta többé megmenteni. A derék jó fiú, testvér és vőlegény Gyulán, a szülői ház­ban fejezte be életét. A részvét, melyet a tragikus eset mindenfelé keltett, impozánsan nyilvánult meg hétfőn délután, midőn az elhunytat utolsó útjára kisérték. A temetésre Aradról és Csabáról is nagy számmal jöttek el a megboldogult ösmerősei s a ravatalt számos koszorú borította. Elbunytáról csa­ládja a következő gyászjelentést adta ki : Törődött szívvel tudatjuk, hogy a legjobb fiú, őszinte hü testvér, sógor, forrón szeretett vőlegény Fógl Manó fiatal, munkás életének 36-ik évében, bosszú szen­vedés után, folyó év és hó 12-én, délután órakor bubánatunkra meghalt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 13-án délután 3 órakor fog­nak a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Béke lengjen porai felett! Fógl Adolf, Grünvald Teréz szülei. Fanny, Lajos, Andor, Bella, testvérei. Schattelesz Irénke menyasszonya. Réh Adolf, sógora. Névváltoztatás. Kall Fülöp és kiskorú gyer­mekei Manó, István, Ella, öcsödi lakosok vezeték­nevüket belügyminiszteri engedélylyel „Kovácsira változtatták át. A villamos világítás. Lapunk folyó hó 5-dik számában a villamos világítási mizériákról szóló hírünkben következő kijelentés foglaltatik: „A ma­gánfogyasztóknál elhelyezett órák rosszak, megbiz- hatlanok s hogy tényekkel is szolgáljunk, tudunk esetet, midőn egy közintézetben teljesített világí­tásról kiállított 300 koronás számlából, amikor a fél panaszt tett a számla nagysága miatt, a villam- vi 1 ági tás vezetősége 100 koronát, újabb felszólítás után ismét 50 koronát engedett." Továbbá lapunk múlt heti számában „Készséggel rektitikáljuk hibás értesülésünket az irányban, hogy a kérdéses köve­telésből a vállalat nem 50, hanem 76°/0-ot engedett tehát még 25°/0-al lejebbezett, mint ahogy azt mi tévesen megírtuk.“ Eme közleményeinkkel szemben kijelentjük, hogy értesülésünk bármily jóhiszemű adatokon alapult, — a mint érről lapunk fő s fele­lős szerkesztői közvetlen meggyőződést szereztek — a valóságnak még sem felel meg. Nevezetesen nem felel meg a ténynek az, hogy a villamos részvény- társaság a tejszövetkezettel szemben (lapunk ugyan is erre a közintézetre czélozott) a viliamfogyasztás számláját illetőleg olyan alkuba, vagy redukczióba bocsátkozott, a mely akár a villamossági részvény társaság, akár annak helybeli üzletvezetősége üzleti tisztességét, vagy szoliditását a legkisebb mérvben is csorbitotta volna. Ismételjük, hogy ez nem tör­tént meg és épen azért múlt heti közleményeink eme részéből a társaságra hátrányosan levonható következtetések önként -elesnek. Rektifikácziónk természetesen csupán erre az egy körülményre vo­natkozik, a mi azonban a villamosvilágitás egyéb mizériáiról írottakat illeti, azokat — sajnos — fenn kell tartanunk. Lapelárusitás czimmel múlt heti számunkban megjelent közleménynek azon részét, mely szerint özv. Reisz Józsefné elköltözése folytán az általa eddig folytatott hirlapelárusitást Diósy Béla nagy­tőzsdéje fogja a jövőben teljesíteni, illetékes helyről vett rektifikáczió alapján helyreigazítjuk, azzal, hogy özv. Reiszné az üzletét, tehát a hirlapelárusitást is, a mai napon Lefkovics Fülöpnének adta át, ki az üzletet Templomtér 54. szám alá (Uferbach-fóle ház, Goldberger Ignácz üzlete mellett) helyezte át, hol már a mai naptól kezdve az összes fővárosi napilapok árusittatnak. TŰZ. Gyulán pénteken, folyó hó 17-én dél­után 3 órakor Szabó János Kisvároson 637. szám alatt levő egy szoba és konyhából álló nádfedeles 500 koronára biztosított lakháza — valószínűleg gondatlanság folytán kigyuladván, teljeseu leégett. A padláson mintegy 72 korona értékű kukoricza és kézi eszköz odaveszett. Kézrekerült alkalmi tolvaj. A míg a tanyai gazdák földjük egyik végén szántogattak, a másik végén hagyott holmijok ismeretlen módon itt is, ott is elveszett; — végre f. hó 10-én a gyulai csendőrségnek sikerült a tettest Horváth Antal ré­gebb idő óta csavargásban lévő gyulai lakos sze­mélyében a határban elfogni. Horváth beismerte, hogy a múlt hó 15-én Mariska Péter gyulai lakoB kárára 1 drb. bundát, — múlt hó 26-án Puskás András gyulai határban levő földjéről 1 darab bun­dát, 1 darab szőrtarisznyát, ruha és étel nemüt, 1 darab kést s egy fólliter pálinkát; — Petner Jó­zsef gyulai határban levő földjéről Szabadkáról 1 darab bundát, 1 darab szőrtarisznyát, 1 darab bá­ránybőr sapkát, 20 fillér készpénzt; Emhő Ádám szintén gyulai határban levő földjéről pedig 1 drb. szőrtarisznyát, 2 darab vászonzacskót, kenyeret, sza­lonnát és zsebkést ellopott, összesen 115 korona értékben, mely tárgyak nagyrészét a szomszéd köz­ségekben ismeretlen embereknek eladogatta ; — a még nála talált 3 darab bunda. 1 szőrtarisznya, 2 darab zacskó, mint bűnjelek a bundással egyetem beu a gyulai kir. járásbíróságnak adattak át. A toronyőr balesete. Megunta Lukács Ábrahám gyulai toronyőr a nagy templom tornyának lépcső­jén való lassú lejuthatást s egy gyorsabb módot keresett magas állásáról való lejuthatására, ami azonban nem igen vált be, mert folyó hó 18-án a déli harangozás után beszeszelt állapotban akarta a próbát megcsinálni, oly formán, hogy egy egész létrát negligálva ugrott le, de az oly balul ütött ki, hogy most arczának mindkét oldaláról lecsúszott a bőr és több kisebb-nagyobb daganatok igazolják a kísérlet eredményét. Békésmegyei asztalos találmánya. Rácz Sán­dor öcsödi születésű s illetőségű müasztalos, a puha­fának virágokkal megmunkálására vonatkozó talál­mányát. sikerült minták kapcsán gyulai asztalos iparos polgártársainak bemutatta, akik arról nagy méltánylással szóltak. Rácz Rándor életrevaló talál­mánya tényleg meg is érdemli a figyelmet, méltány­lást és a mi fő dolog: az elterjedést. Hangverseny. Nánássy Géza, a budapesti Víg­színház volt tagja, az ország hírneves népdal-énekes országos hangverseny kőrútján Gyulán csütörtökön a „Komló" éttermében hangversenyt tart, a kö­vetkező műsorral: „Némuljon el a hegedű.“ Dal, Dankó Pistától. 2. „A ledőlt szobor." Költemény, Petőfi Sándortól. 3. „Fecske madár.“ Dal, Fekete Lajostól, 4. „A krakéler." Monolog, Ábrányi Emil­től. 5. „Őszi rózsa, fehér őszi rózsa." Dal, Frater Lorándtól. 6. „Sir a nóta, magyar nóta.“ Szabolcska Mihálytól, zenéjét szerzetté Kun László. 7. „Ma­gyar dalok“ : Túl a Dunán Baranyában, Iszogatok, dalolgatok, Hej more, more, idevele. 8. „Ivásköz- ben.“ Költemény, Petőfi Sándortól. 9. „Kuruoz da­lok,, : Gyönge violának letörött az ága, Te vagy a legény Tyukody pajtás, Hej Rákóczy, Bercsényi, Csinom Palkó, Csínom Jankó. 10. „Pató Pál úr.“ Költemény, Petőfi Sándortól. 11. „Magyar dalok“: Itt születtem én ezen a tájon, Cserebogár, sárga cserebogár, Nem aludtam az éjszaka egy órát. 12. „Az életből ellesett alakok“: A hat éves kis lány, Az iskolás parasztfiu. A görög professzor, A czi- gány, stb. Kezdete este 8 órakor. Egy jótékony nö halála. Egy jóték onyságáról ismert előkelő úrnőt helyeztek örök nyugalomra a körösladányi temetőben. A megboldogult Szakszó Francziska nővére volt a pár éve elhunyt Szakszó Rezső debreczeni prépost, nagyváradi kanonoknak. A megboldogult áldott lelkű úrnő jótékonysága kiváltkép arra a 25 évre esik, mig bátyja a debre­czeni Teresianum igazgatója volt. Az internátus növendékei áldva emlegették a jóságos úrnőt, aki versenyre kelt jótékonyságban áldott emlékű báty­jával. Utolsó utján nagy részvéttel kisérte Körös- ladány közönsége a megboldogult úrnőt, kinek koporsóját a koszorúk halmaza borította. A meg­boldogultat Speth Gyula esperes-plébános szentelte be Chilkó László és Kovács Márton segédletével s a szertartás után impozáns menetben kisérték a körösladányi temetőben lévő családi sírbolthoz. — Emlékét bizonyára megőrzik mindazok, kik valaha jótékonyságát érezték. A babona. Népnevelésünknek még sok irány­ban szükséges teendője mellett erősebb akcziót kellene kifejteni a babona kiirtására, mert bár Könyves Kálmán megmondta már, hogy boszorká nyok nem léteznek, a népnél még mindig tartja magát a hit, szégyenére kultúránknak, hátrányára a felvilágosodottságnak. A babona, különösen oly helyeken, hol a lakosság nem tiszta magyar s igy szellemi életét a nemzetiségi agitácziókkal is lefog­lalják 8 elvonják ezáltal a józan gondolkozástól, ma is tartja magát, tanúság rá az alábbi szarvasi eset. Egy K. M. nevű öreg asszony férjhez ment G. M. nevű öreg emberhez. Az asszonynak volt egy eladó lánya, az embernek egy legénysorban levő fia. El­határozták az öregek, hogy gyermekeiket összehá­zasítják. Rendben is lett volna a dolog, ha a le­génynek szive nem a szomszéd lányáért dobogott volna. Az öreg asszony azonban elhatározta, hogy ha törik szakad,a legénynek a lányáénak kell lenni és itt kezdődött a tragoedia, A legény a mint egy szép reggel fölébred, látja, hogy az ő házuktól a babája házáig a kocsiuton keresztül valami folya­dék hosszú vonalban el van öntve, s a vonal köze­pén, a kocsiutra egy kanta van téve. Mindjárt tudta, hogy ebben valami gonoszság rejlik, mely az ő babája megrontására van kieszelve s intett az épen akkor kilépő s a szőlőbe induló kedvesének, hogy meg ne moczczanjon, mert baj van és a kocsi utón áthúzódó nedves vonalra s a kantára mutatott. Addig vártak ott azután, mig egy arra haladó kocsi fel nem döntötte a kantát s a vonalt egy más leány át nem lépte, akinek íb lába folyó seb­bel lett tele. Kapta magát erre a legény és mosto­háját, mint a ki a folyadékot az utón elöntötte s még egyéb gonosz praktikákkal is jegyese meg­rontására törekedett, a járásbíróságnál mint boszor­kányt feljelentette. A bíróság megtartott tárgyalás után a vádlót vádjával természetesen elutasította. Érdekes különben megemliteni, hogy Szarvason a néphit azt tartja, miszerint ha valaki utczán el­öntött folyadékot átlép, annak a lába sebes lesz. Kátrányt ivott. Tóth Imre orosházi festő- tanoncz munkaközben megszomjazván, tévedésből a kátránynyal telt kantából ivott. Eleintén nem érezte a szokatlan ital hatását, csak később midőn az eszközöket hazafelé1 tolta, lett rosszul, ugyannyira, hogy az utczán összeesett. A gyorsan alkalmazott orvosi segélynek köszönhető, hogy komolyabb baja nem történt. Nem akart katona lenni. Sinka József mező- herényi legénynek, kit a sorozó-bizottság „tauglich“- nak jelentett ki, most kellett volna bevonulnia a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez. Fel is szállt Szeghalmon a vonatra, de útközben ugylátszik meg-: gondolta a dolgot, mert amidőn a vonat már 2—3 ki­kilométernyire robogott az állomástól, Sinka — teljes bizalommal viseltetvén a sárréti viczinális veszély­telenségében — kiugrott a robogó vonatból. De Sinkának a következményekben csak részben volt igaza, mert bár éppenséggel nem szenvedett sérülést az ugrás folytán, a rendőrség hamarosan nyakon- csipte a szökevényt és átadta a hatóságnak. Tűz. Homoki Péternek, a Füzesgyarmathoz tartozó barnaszigeti pusztán, egy nagy kazal szalmája leégett. A tűz állítólag úgy keletkezett, hogy Homoki cselédje Dékány Antal a kazal mellett elvesztette az ökör kolompot s midőn már beesteledett, gyufát gyújtott s azzal kereste. A gyufától pedig a szalma tüzet fogott és leégett. Házasság. Szabó Árpád mezőberényi községi polgári iskola tanítója folyó hó 16-án esküdött örök hűséget Mezőberényben bájos menyasszonyának Petries Juliskának. „Kunéról.“ Az érdem, hogy Ausztria-Magyar- országban egy uj ipart teremtettek és egyidejűleg egy semleges, egészséges és jóízű főzőzsir hiányán segítettek, Khuner Manó és fia bécsi ezéget illeti meg, kiknek „Kunéról" terméke, garantált, tiszta növényzsir, melyet elsőrendű szaktekintélyek meg­vizsgáltak és ajánlanak. Vasutak — papirosból. Nil mortalibus ardui est 1 — Írja Horatius, A halandóknak nines lehe­tetlenség ! 8 csakugyan, a mire a régi legfantasz­tikusabb Írók gondolni sem mertek volna, némi gondolkozás után megteszi azt két amerikai ember. Lesznek tehát vasutak is, még pedig törékeny kis papirosokból. S a mit eddig félve fogtunk, hogy el ne szakadjon : robogva víbz majd minket égy országból, más országba. De nem is uj dolog ez I Ki ütődne meg azon, ha azt mondanók : a biliárd asztalok golyóinak legnagyobb része papirmaséból készül? Angliában nem rég alakult egy gyár, mely CBupán papirmaséból készíti a biczikliket és auto­mobilokat. Innen került ki a világ legköny- nyebb versenygépe is, hat kilogramm súly- lyal. Az amerikaiak talán őket utánozzák. De bármint tették is, ma már négy millió dollár alaptőkével rendelkeznek s oly ajánlatot adtak az orosz kormánynak, hogy az ő vasúti sinei- ket és kocsijaikat használják a szibériai vasúton. Tudvalevő dolog, hogy a szibériai vonatok az év legnagyobb részében hasznavehetetlenek, mert az óriási hőváltozás a síneket nagyon meggörbiti és igen gyakran el is szakitja. A papírból készült massé sínek nagy előnye, hogy .a hőváltozásokat derekasan kiállják. Ő Szentsége a pápa magyar gyógyvize. XIII- Leo pápa ő Szentsége, a kinek magas életkorát és szellemi frisseségét méltán csodálja az egész világ, magyar gyógyitó itallal él. A Vatikánba ugyanis a »Pálma« jelzésű keserüvizet hozatják O Szentsége egyenes utasítására, a ki e gyógyitó itallal igen meg van elégedve. Ritka kitüntetés a magyar vízre, hogy a pápa asztalára kerül s méltó elismerés illeti Loser János cs. és kir. udvari szállító ezéget, a »Pálma« forrás tulajdonosát, a ki e vizet a pápai udvarba szállítja. . 339 3—3 Hírlap elárusitás. Lapunk múlt számában kö­zölt hírünket, mely szerint a lapelárusitást folyó hó 15-től kezdve Diósy Béla főtőzsdéje is fogja tel­jesíteni, olykép igazítjuk helyre, hogy az elárusi- tást folyó hó 18-án vette kezdetét s a főtőzsdén ezen naptól lehet mindenféle hírlapot vásárolni. Selyem blusok 2 ffrt 35 krajezár, vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne- berg selyem“ fekete, fehér, vagy bármily színben 60 krajczártól 14 forint 65 krajezárig mé­terenként. Minden rendelőnek bérmentve és vá­molva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal. Schweitzba, 20 fillér póstabélyeg. G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szál­lító. Zürich. io 25—30 Különös jogeset. Furcsa perben kell legköze­lebb a bíróságnak döntenie. 8 kisasszony, ki a színi pálya kezdetén áll, éppen oly tehetséges színésznő, mint aminő szegény a gyakorlati tapasztalatokban. Ezért szívesen fogadta egy vidéki társa meghívását és F.-ra szegődött R. színigazgató társulatához. Művészi körökben el volt terjedve a direktorról, hogy egy egész hónap bevételeit összeszedi, zsebre vágja és a „gázsi“-fizetés napján hidegvérrel jelenti nincs pénz, pakkolnunk kell!“ így történt ez F.-on is azonban, hogy a személyes mentengetődzést el­kerülje, az igazgató ez alkalommal kivételesen titok­ban eltűnt a városból. 8. kisasszony igy nemcsak a szerződését vesztette el, hanem oly kínos helyzetbe jutott, hogy kartársai szedték össze részére azt a pár koronát, melynek segélyével hazautazhatott anyjához. Minő meglepetésben részesült azonban, midőn a vasúti kocsiban hüteten gazdájával talál­kozott! Heves szemrehányás, ingerült szóváltás kö­vette e találkozást, mig végre az igazgatót mégis meghatotta a fiatal, tehetséges művésznő erélyes fellépése és czinikus szavakkal egy papirezeletet nyújtott át a kisasszonynak. „Fogadja tőlem egész vagyonomat! Egy fél osztálysorsjáték. Talán szeren­cséje leszés nyer valamit!“ E napokban a művész­nő Budapestre érkezett és felkereste Török A. és Társa bankházát, Teréz-körüt 46. alatt, hogy meg­tudja, váljon a czégnél vásárolt sorsjegy nyert-e? A ezég örömmel jelentette, hogy a sorsjegy nagy főnyereményt nyert. Közben R. igazgató megtudta a kisasszonytól, hogy az ajándéksorsjegy nyert és most visszaköveteli azt az összeget, mely a fizeté­sen felül megmaradt. Művészkörökben feszült kí­váncsisággal várják a per kimenetelét. I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Pásztortüzek- Karaszy Ödön a kiváló poéta, kinek költeményeit az »Uj Idők» és a fővársi sajtó mindenütt osztatlan elismeréssel fogadta >Pásztor- tüzekt czim alatt a jövő hó közepén egy uj költe­mény kötetet ad az olvasó-közönség kezébe telve szebbnél szebb hangulatos versekkel. A kötetre jövő számunkban még visszatérünk és mutatványokat is fogunk belőle adni. Addig is ajánljuk a tehetséges fiatal szerzőt és ujonan megjelenő vers-kötetét az olvasó közönség szives figyelmébe. Ingyenes diszmüajándék. A ki e czimet elol­vassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről, Budapestről kél szárnyra e hir. A »Pesti Napló«, Magyarországnak e legrégibb, pártoktól és klikkek­től teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, aján-

Next

/
Oldalképek
Tartalom