Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-16 / 11. szám
MÉM a „Béé" 1902. M számihoz. TanSgy. A. bókésmegyei általános tanitó-egylet gyulai köre, egyesülve a békéd- és biharmegyei rém. katb. tanítók egyletével Székely Lajos egyleti titkár tanulmányai alapján egy memorandumot dolgozott ki, mely a tanítók nyugdijsérelmeit a az e tárgyú törvény revíziója alkalmával a tanítók jogos igényeinek kielégítését tárgyalja. A memorandumot az összes tanítók elfogadták, az ki fog nyomattatni s a megyék összes járásköreinek megkűldetni; az eredeti példányok pedig a kerületi országos képviselők utján a parlament elé nyujtatnak be. A kérvény támogatására a megyebeli képviselők személyesen kéretnek fel s ez ügyben a gyulai összes tanítók valláskülönbség nélkül dr. Bodoky Zoltán gyulai képviselőnél a legközelebb tisztelegni fognak s átnyújtják a memorandumot. Iskolák megnyitása. A Gyula városban uralkodó vörheny járvány miatt több mint két hónapja szünetel a tanítás a gyulai iskolákban és óvodákban. Újabban a- vörhenyben való. megbetegedések száma örvendetes apadást mutat és csak a Józsefvárosban vannak még vörhenybetegek. Ennek folytán a vármegye alispánja elrendelte az iskolák megnyitását, csupán a józsefvárosi és ajtósfalvi iskolák, valamint az óvodák maradnak zárva a járvány teljes megszűnéséig. Az alispán utasította a várost, hogy a megnyílt iskolákat a leggondosabb ellenőrzés alá vegye a tekintetben, hogy nem történnek-e a növendékek között uj megbetegedések. H i r e k. Márczius tizenötödike. Már kora reggel kitűzték a' nemzeti lobogókat az utczákon, jeléül az ünnepi hangulatnak, mely eltölti a magyar ember szivét akkor, midőn a magyar szabadság reggelének évfordulója beköszönt. A szabadságharcz nagy napjának magasztosan borongós hangulata lepi el a sziveket e napon. Eszünkbe jut a titáni harcz, a nemzeti hősök bitófái, eszünkbe jut az a korszak, a melyre legbüszkébb a magyar, de a melyre legjobban fáj a visszaemlékezés. MárcziuB 15-ike örök belükkel van a nemzet szivébe belevésve. Ezt a napot megünnepli az- ország minden magyarlakott helye s kivette a részét az ünnepélyekből Békésvármegye társadalma is, mely évek óta mindig kegyelettel üli meg e napot. Gyulán a reggel 8 órakor tartott istenitisztelet volt a kezdete az ünnepélynek. Az istenitiszteletet az ev. ref. templomban tartották, mely szorongásig megtelt közönséggel ez alkalomból, nép, polgárság és intelligens elem általában, bőven voltak képviselve. Az istenitisztelet kezdetén a Hymnuszt énekelték, utána Domby Lajos ev. ref. lelkész mondott gyönyörű imát a magyar, szabadságról. A Szózat eléneklése fejezte be a magasztosan szép templomi ünnepélyt. Délután fél háromkor a 48-as körből bandaszóval, lobogók alatt nagy néptömeg indult a népkerti pa- villonba, hol:a.márczius 15-iki ünnepélyen ekkorra már nagy közönség foglalt helyet a nagyteremben. * 1 Álgya meg Isten Nagyságodat ily jótéteményiért, tetézze már külömben is számos esztendeit, még több számos esztendőkkel, s koronázza azokat minden Testi és Lelki Áldásokkal, mind addig még a Gyertya emésztetvén meg emésztetik, s a Természetnek rendes és változhatatlan fola- mottya szerént, innen más életre hivattatik. — Éljen a Méltóságos Püspök és K. Commissarius 1 Nagysága.. Vétenék az illendőség ellen s ezen Nemes Megye Tekintetes Rendéinek neheztelését minden bizonyai magamTa hárítanám, és nem is ok nélkül ha hogy ezen Méltóságos és Tettes Urak eránt, kik magokat nem tsak a szomszéd Ns Megyékből, hanem Hazánknak távolabb fekvő Résziből is, ezen őröm és Tisztesség napjára, közinkbe ily jeles számmal megalázni s bennünket e képpen meg tisztelni méltóztattak, e közönséges helyen szivbéli háláadatosságomat és köszönetemet ki nem nyilatkoztatnám; Mélyebben bé lészen nyomva Nagyságtoknak Kegyelmeteknek erántunk ez útal is meg bizonyított szomszédságos barátsága és atyafiságos szívessége,' hogy. sem az az üdőnek akár mely viszontagságai által is, avagy csak némi neműi részben is meg tsonkittathatnék. Egy kérésünk vagyon Nagyságtok kegyelmetekhez, melyet reménlük, nem is fognak tőlünk meg tagadni, hogy t.. i. megyéjekben ismét szerentséssen visz- sza térvén,, a Tettes Rendeknek, kiktül ki kül- dettettek, ezen- erántunk ki nyilatkoztatott szívességekért és barátságokért, hálaádó szivünket és tartozó köszönetünket bé jelenteni s azokat egyszersmind nevünkbe bizonyossokká tenni méltóztassanak a felül, hogy akár hasonló örvendetes, akár más a köz jót illető állapotot adandják elő magokat, mindenkor különös örömünknek s nyerességünknek fogjuk tartani, ha egyes magyar természetünkhöz képpest szívességet szívességgel, baráttságot baráttsággal vi* szontagolhatunk I —Éljenek a szomszéd Tettes Némes Vármegyék, a mi kedves Atyánkfiái barátink és jó szomszédink. Névery Albert 48 as köri elnök megnyitó szavai után dr. Berényi Ármin tartott minden frázis nélküli magvas fejtegetésekből álló, hazaszeretettől teljes beszédet, amelyben magas nívójú elmefuttatás keretében beszélt a kor eszméiről s szólván a szocziál izmusról, intette a polgárokat, hogy tartózkodjanak a szocziálizmuB jelige alatt a népet bolon- ditó korifeusoktól. Beszéde általános, nagy tetszésben részesült. Utána Gulyás János szavalta el érzéssel Jánosy Zoltán ez alkalomra irt ódáját. Névery Albert zárószavai után a —- kereteiben a múlt éveknél szerényebb, de azoknál mindenesetre komolyabb — szép ünnepély véget ért. — A vármegye többi helységeiben is kegyelettel ülték meg a márczius 15-ikét s igy ezen ünnepélyekről, valamint a tegnap, este lefolyt közvacsorákról szóló tudósításokat lapunk jövő számában közöljük. A vármegyei központi választmány a vármegye alispánjának elnöklete alatt márczius hó 11-én tartott ülésében intézkedett az országgyűlési képviselőválasztások 1903 évre érvényes névjegyzékének összeállítása iránt Az összeíró küldöttségeket a következőleg alakította meg. I. A gyomai választókerületben: 1. gyoma—endrőd—kondorosi alkerületben Koncsek Gy. József elnök, tagok Kalmár János endrődi és Csapó János gyomai lakosok ; 2. a Szeghalom—füzesgyarmat—vésztő—körösladányi alkerületben elnök; Técsy József, tagok: Mező Sándor és Nagy Zsig- mond szeghalmi lakosok ; 3. a mezőberény—körös- tarcsa—dobozi alkerületben elnök: Kollár János mezőberényi, tagok: Vámos Sándor köröstarcsai és Kárnyáczki István dobozi lakosok. II. Az orosházi választókerületben: l. az Orosháza—tótkomlós—csor- vás—gerendás—pusztaszenttornya— szabadszentornya —békéssámson—pusztaföldvár—nagyszénási alkerü leiben elnök: dr. Berthóty Károly, tagok: Baranyai József—György és Baranyai Kálmán, orosházi lakosok ; 1. az Öcsöd—békésszentandrási alkerületben elnök: Molnár Béla öcsödi, tagok: Fabó Emánuel békésszentandrási és Szilágyi Benedek öcsödi lakosok ; 3. a kétegyháza—gyulavári—ujkigyósi alkerületben elnök: dr. Ladies László gyulai, tagok: Szerb Miklós kétegyházi és Széles Mátyás gyula- várii lakosok. Gyulaváros központi választmánya f. hó 7-én d. u. 3 órakor tartotta alakuló ülését Dutkay Béla elnöklete mellett, mely ülésen résztvettek : Jantso- vits Emil, K. Schriffert József, Schmidt József, Névery Albert, Popovits Jusztin, Kukla Fercncz. dr. Zöldy Géza, Góg Mihály, Biberea Péter, Hoffmann Alajos és dr. Márkus Mihály. Miután a megjelentek a törvényben előirt esküt letették, jegyzőül dr. MárkuB Mihály választatott meg. A jövő évi választók névjegyzékének kiigazításával Popovits Jusztin, Jantsovits Emil és Papp Gyula bízattak meg. Sorozások. A lefolyt héten a békéscsabai járásban tartották meg a sorozást dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. A sorozás itt’csütörtökön vette kezdetét és tegnap ért véget, összesen 895 hadkötelest hívtak fel a sorozásra. A jövő héten Gyulán tartják meg a sorozást és pedig márczius 19-én a gyulai járásbeiiek, 20 án és 21-én a Gyulavárosbeli hadkötelesek járulnak a bizottság elé, melyben szintén a vármegye alispánja fog elnökölni. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminister Vangyel Uzád orosházi és Gombkötő László kisújszállási m. kir. adótiszteket különösen áthelyezte. Kitüntetések a vörös kereszt egyletben. A magyar szent korona országai vörös kereszt egyletének legfőbb védasszonya Mária Valéria kir. her- ozegnő az emberbaráti és hazafias czélu egyesület körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül gróf Almásy Dénesné szül. Károlyi Ella grófnőt, a gyulai fiókegyesület és békésvármegyei választmány elnöknőjét, Lukács Györgyné sz. Perényi Madoly bárónőt ezen egylet tagját és dr. Hajnal Albertet az ujkigyósi fiókegyesület jegyzőjét díszoklevéllel tüntette ki. A Walderseeben f. é. február hó 16-án kelt dÍ8zokmányokat a vármegye főispánja kézbe- tette a kitüntetetteknek, a kiknek mindegyike a közjótékonyság terén való lelkes munkálkodásával teljesen rászolgált az elismerésre és a közönség hálájára. Selyemtenyésztés Békésvármegyében. Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelő ez idén is beterjesztette a földmivelésügyi miniszterhez „az ország selyemtenyésztéséről és selyemfonó iparának állapotáról 1901. évben“ czimü kimerítő és — mint mindenkor — ezúttal is kiválóan tanuságos és nagy figyelemre méltó jelentését. Békésvármegyében a selyemtenyésztés — sajnos — még mindig embrionális állapotban, sőt inkább hanyatló mint emelkedő. 19 községben mindössze 341 selyemtenyésztő család volt, akik összesen 3463 kgr. 20 deka selyem- gubót termeltek 6575 korona 62 fillér értékben. A gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság Gyula városnak ez a fiatal, de már is szépen fejlődő ipari vállalata folyó hó 9-én, vasárnap délelőtt tartotta meg a városháza nagytermében második évi rendes közgyűlését. A közgyűlést dr. Lukács György főispán, a részvénytársaság elnöke vezette és szép számmal vettek részt azon a részvényesek. Az elnök tartalmas megnyitó beszéd kíséretében üdvözölte a megjelenteket és megnyitván a közgyűlést, elsőként az igazgatóságnak az 1901. üzletév eredményéről szóló jelentését és a felügyelő- bizottságnak a számadások felülvizsgálására vonatkozó jelentését olvasták fel. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette és a bennük foglalt javaslathoz képest elhatározta, hogy a mutatkozó 217 korona 27 fillér tiszta nyereséget a tartalékalaphoz csatolja. Az igazgatóság, felügyelő-bizottság és a kezelő tisztviselők részére a lefolyt számadási évre a felmentvényt megadták és nekik a társaság érdekében kifejtett eredményes működésükért jegyzi)- könyvi köszönetét szavaztak. A felügyelő bizottságba egy éves megbízatással újból beválasztattak elnökké: Szénásy József, tagoknak dr. Follmann János, Lukács Endre, Anuló Pál és Schriffert József; Végül Weisz Mór vezérigazgató indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Hegedűs Sándor volt és Horánszky Nándor ujonan kinevezett kereskedelemügyi miniszterhez feliratot intéz, a melyekben előbbinek a vállalat megalapításánál és szervezésénél való támogatásáért köszönetét mond, utóbbinak támogatását pedig a jövőre kikéri. Az elnök zárószavai után a közgyűlés véget ért. A közgyűlés nevében az igazgatóság által Horánszky miniszterhez intézett feliratra meg is érkezett a válasz Weisz Mór vezérigazgatóhoz a következő szövegű levélben : Budapest, 1902. mározius hó 14. Tisztelt vezérigazgató ur! Kereskedelemügyi miniszterré történt kine- veztetésem alkalmából az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság igazgatósága nevében hozzám intézett üdvözletért fogadja őszinte köszönetemet. Tisztelettel Horánszky. A „József főherczeg sanatorium-egyesület“ nek legújabb alapitó tagja Csanádvármegye, melynek törvényhatósági bizottsága a február hó 3. tartott közgyűlésén az alább egész terjedelmében közölt határozatot hozta: Csanádvármegye törvényhatósági bizottságának Makón, 1902. évi február hó 3-ik napján tartott rendes negyedéves közgyűlése jegyzőkönyvéből. 27. kgy. 1773. ikt. 1902. Az állandó választmány múlt évi 521. szám alatt bemutatja Békésvármegye tüdővész bizottságának felhívását az alföldi szegény tüdőbetegek sanatoriumának létesítésére irányuló törekvés támogatása iránt. Békésvármegye tüdővészbizottságának felhívása tetszéssel fogadtatván, az alföldi szegény tüdőbetegek sanatoriumának létesítésére irányuló törekvés támogatása elhatároztatik. Kimondatik, hogy Csanádvármegye közönsége a sanatorium egyesületbe, mint alapitó tag belép, a tagdíj fedezése végett a közművelődési alap terhére megszavaztatik 2000 korona. A most említett összeg öt egyenlő évi részletben fizetendő. A vármegye alispánja felhivatik, hogy a községeket és magánosokat a nemes törekvés támogatására buzdítsa. A vármegye közigazgatási bizottsága és alispánja jegyzőkönyvi kivonattal értesittetnek. Kmf Jegyzetté és kiadta Tóth s. k., várm. I. aljegyző. A békési-bánát ev. ref. egyházmegye gondnokára és egyik jegyzőjére mint megírtuk az egyház- községek közül Hódmezővásárhely szavazott először, mint leendő gondnokra dr. Hajnal Istvánra és mint leendő jegyzőjére dr. Bodoky Zoltánra adván 8 szavazatát. Ez a jelölés, úgy látszik az egyházmegye minden részében tetszésre talált, A héten Békésmegyéből : Gyula, Körösladány, Köröstarcsa és Doboz csatlakozott a hódmezővásárhelyi jelöléshez. A gyulai egyházközség 4 szavazattal, a körösladányi és köröstarcsai 2—2-vel, a dobozi pedig 1 szavazattal. Szezon előtt. Néhány nap múlva tavaszodik s a helybeli közönség is megteszi megrendeléseit tavaszi szükségleteire. A vigéczek pedig a tilalom daczára ellepik a várost és a megrendelés gyűjtését tiltó rendeletet kijátszva, gyűjtik a gyulaiak pénzét Ausztria számára. A törvény világosan előírja, hogy a magánfeleknél a megrendelést gyűjtő utazónak csak akkor szabad megjelenni, ha arra az illető fölhívta. A törvénynek ezt a kereskedőinkre és iparosainkra egyaránt sérelmes pontját azonban még sem akarják megváltoztatni, a sérelem ugyanis nem abban van, hogy az utazó meghivó levéllel magánfélhez is mehet, mert hiszen ennek megtiltása a személyes szabadság korlátozása volna s megsemmisítené a verseny rugóját. Sérelmes ez a pont azért, mert a mi jó közönségünk részint szánalomból, részint nemtörődömségből és kíváncsiságból meghívja az utazókat, akik aztán győzik szóval, biztatóval, usztatóval, hogy közönségünket a megrendelésre rávegyék s ez által kereskedőinktől és iparosainktól ezrekre menő forgalmat elvegyenek § azzal a bécsi, ausztriai vagy akár budapesti kereskedők és iparo sok forgalmát s jövedelmét gyarapítsák. Pedig kereskedőink és iparosaink a mi polgártársaink, kik éppen úgy hozzájárulnak adófilléreikkel a közköltségekhez, mint akármelyikünk s ha jövedelmök csökkentésével őket gyöngítjük, elvégre is az állandó terhek megmaradván, azokkal magunkat terheljük A megindítandó társadalmi akcziójukban nekik segédkezni tehát, önmagunk iránti kötelességünk is. De van ennek a dolognak egy másik oldala is. Ha azok, akik tehetősebbek s éppen ezért szebb és jobb árukat igényelnek, másunnan hozatva elégítik- ki igényeiket, akkor sem a kereskedelmünk, sem az iparunk nem fejlődhetik, mert a fejlődésnek, előre menésnek a kereslet adja meg a rugóját. Iparosaink már több ízben bemutatták s kereskedőink berendezkedése pedig biztOB adat arra, hogy a legkényesebb kívánságokat is ki tudják elégíteni. Jbgosj tehát a közönséghez való kérelmük, hogy azokat, társaik a teherviselésben, ne hagyják el akkor, mikor érdekeik előmozdításáról van szó. Nem áldozatot kívánnak ők a közönségtől, hanem érdekeiknek iát ápol ását és-egy kis lokál hazafiságot. Csak arra kérik a nagyközönséget, hogy utasítsák vissza és ne Írják alá az ezrével érkező leveleket, melyeket a vidéki ezégek csak ezért küldenek, hogy utazóik a törvény kijátszásával üzletet köthessenek. Pártolják a helybeli kereskedelmet és ipart, mert csak úgy lesznek ezek is képesek fejlődni és minden igényt kielégíteni. Adókivető bizottság. A harmadosztályú kereseti adó folyó évben három esztendei cziklusra, vagyis 1902., 1903, és 1904. esztendőkre lesz kivetve. Á pénzügy minister és a vármegye alispánja a törvény értelmében ki is nevezték eme három évre szóló hatálylyal az adókivető-bizottságok tagjait és pedig : a gyulai kir: adóhivatal területére az állam részéről Schröder Kornél ügyvéd, elnök, Nuszbek Sándor nyugalmazott gazdatiszt helyettes elnök, dr. Follmann János ügyvéd és Bálint Fe- rencz iparos, rendes tagok, Wolf Zsigmond és Lé- derer Lajos kereskedők, póttagok, — a vármegye részéről : dr. Ladies László ügyvéd és ifj. Kohl- mann Ferencz kereskedő, rendes tagok, Dobay Fe- rencz és Neumann György iparosok, póttagok. A békéscsabai kir. adóhivatal területére az állam részéről : dr. Zsilinszky Endre birtokos, elnök, Varságh Béla gyógyszerész, helyettes- elnök, Szekeres János, nyugalmazott vasúti tiszt, rendes tagok, dr. Fábry Károly ügyvéd és Jeszenszky Mihály birtokos, póttagok, — a vármegye részéről : Rosenthal Ignácz gőzmalom tulajdonos és Décsey József kereskedő, rendes tagok, Kliment Z. János birtokos és Horváth Mihály szabó iparos, póttagok. A békési kér. adóhivatal területére az állam részéről : Kratochwill Gyula kir. közjegyző, elnök, dr. Hajnal István főorvos, helyettes elnök, Konkoly Jenő ügyvéd, La- vatka József kereskedő, rendes tagok, Benedicty Gyula gyógyszerász, Zakariás Gyula törzs igazgató, póttagok, — a vármegye részéről : Lavatka Gyula, földbirtokos és dr. Szegedi Kálmán ügyvéd, rendes tagok, dr. Török Gábor ügyvéd és Morvay Mihály birtokos, póttagok. Az orosházi kir. adóhivatal területére az állam részéről : Déghy Gyula takarék- pénztári igazgató elnök, Mikolay István ügyvéd, helyettes elnök, Bulla Sándor mérnök és Leitner Zsigmond gyógyszerész, rendes tagok, Freudev Mór és Fridrich Márton kereskedők, póttagok, — a vármegye részéről : dr. László Elek orvos és dr. Nagy Elemér ügyvéd, rendes tagok, dr. Berthóty Károly ügyvéd és Sperlágb Ignácz gyógyszerész, póttagok. A szarvasi kir. adóhivatal területére az állam részéről Zlinszky István birtokos, elnök, ifj. Dérczy Péter birtokos, helyettes elnök és Rétby Sándor kereskedő, rendes tagok, Tepliczky János birtokos, és Bárány Béla kereskedő, póttagok, — a vármegye részéről Kondács István és Arnstein Lipót rendes tagok, Lövi Simon és Vitális János póttagok. A szeghalmi kir. adóhivatal terülétére az állam részéről : Csánky Béla ügyvéd, elnök, Grósz Arnold kereskedő, helyettes elnök és Mészáros János birtokos, rendes tagok, Perényi István és Weisz- berg Emil kereskedők, póttagok, a vármegye részéről : Mittner László takarékpénztári igazgató éa Reck Géza földbérlő, rendes tagok, Kóhn Sándor kereskedő s Tóth Zsigmond földbérlő, póttagok. Az adókivetö bizottságok jövő hóban kezdik meg működésüket. Az uj ezredparancsnok. Petőcz János, a pozsonyi bonvédezredtől Gyulára helyőrségi parancsnokul áthelyezett honvédalezrecTes hétfőn érkezett meg Gyulára, Az állomásnál a tisztikar élén Hill Fe- renoz zászlóaljparancsnok fogadta üdvözlő szavakkal. Másnap a tiszti étkezdében ünnepélyes lakoma volt az uj ezredparancsnok tiszteletére, hol az alezredes hangsúlyozta a tisztikar előtt azokat a követelményeket, melyeket tisztjeitől úgy a szolgálatban, mint a magánéletben megkíván. Az uj alezredes nőtlen ember rokonszenves megjelenésű, magas termetű, imponáló külsejű katoua, akinek uj állásában bizonyára sikerülni fog megnyerni úgy a katonák, mint a polgárság rokonszenvét. Esküvő. Folyó hó 9-én vezette oltárhoz kedves aráját, Wahl Erzsikét, néhai Wahl Ignácz pásztói földbirtokos nagymüveltségü leányát Grünwald Vilmos városunk szülötte, a budapesti Schreier Viktor és Társa ozég beltagja. A föld ára. Gyulaváros külterületén bizonyára az a legdrágább föld, melyet a város a gerlai út homokbányán inneni részének szabályozása alkalmával az ottani szőlőtulajdonosoknak eladott és elad. E földek mély fekvésű, szikes, gödrös árokszélek, s azok ára ölenkint 2 koronájával rovatott ki a szőlőtulajdonosokra, mely ár szerint egy kataszteri hold föld ára 3200 koronába esik. Hát még az milyen ár lesz, melyet a város a szabályozás folytán levágandó beültetett szőlőföldekért, esetleg nagyobb területekért fog fizetni ? A sanatorium-egyletböl. Az alföldi József főherczeg sanatorium-egyesületbe közelebbről Reisner Emánuelné 100 korona lefizetésével pártoló tagnak lépett be. Útépítés. Folyó hó 9-én az alispáni hivatalban a majdani Hl-ik transversalis állami müut puszta- földvár—orosházi, valamint a pusztaföldvári szárnyvonalon végzendő 20585 korona 27 fillérrel előirányzott munkákra a következő ajánlatok tétettek úgymint: Kissebesi gránit kőbányák (Budapest) 6
