Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-16 / 11. szám

izalék, Hirschler H. és fia 5 százalék, Benkö nos (Gyula) 18 százalék, N. Szabados József yula) 6 százalék, Schneider és Dávid (Gyula) 16 izalék, Szirmay Antal vállalkozó 12 százalék, öckner Marczell (Szarvas) 21'12 százalék, Bleyer hály 18 százalék, Reich Mór 10‘3 százalék, eisz Bernát (Békéscsaba) 7 százalék, Kiinger bért és Rigler (Szeged) 22'5 százalék, Grimm Sr (Budapest) 8*5 százalék árleengedés. Az aján­lok közül Kiinger Albert és Rigler szegedi társ- llalkozók ajánlata létt elfogadva s vele a szer- dés megkötve. Kinevezés. A gyulai törvényszék egyik tehet- ges és szorgalmas tagját, dr. Kis Gyula aljegyzőt, zalaegerszegi törvényszékhez albiróvá nevezték kil Botrány a templomban Csinos kis botrány mdezett Vésztőn a múlt szombati istentiszteletem ihwartz Izrael vésztői kereskedő. Schwartz ugyanis dler Herman hitközségi kántorral régebb idő óta kiami miatt összekülönbözött a amidőn a kántort i — miután Vésztőn sem rabbi, sem helyettes ibbi nincsen — az isteni tiszteletet meg akarta irtani, Schwartz éktelen káromkodásba tört ki az naházban s felemelt ököllel a kántor felé rohant, zonban tettlegességre nem került a sor, mert a ivek abban megakadályozták, mind a mellett igonl nkan hazamentek az imaházból a kellemetlen inczi ens miatt. Az- esetnek folytatása lesz a — járás- iróság előtt. Veszedelmes cseléd. Füzesgyarmaton A7apy rajos nevű gazdasági cseléd gazdájával Nagy Á. iálinttal valami felett összeszólalkozott miért is a azda meg akarta fenyiteni. Nagy Lajos erre be- apta gazdája hüvelykujját s csaknem kettéharapta, gy hogy csak a bőr tartja az újat. A veszedelmes setédet feljelentették a hatóságnál. Halálozás. A vármegye ügyvédi karának egyikl jgidősebb tagja id. Kollár János szarvasi ügyvéd 9 éves korában hétfőn meghalt. Az elhunyt rél ebben vezérszerepet vivő és mindenkor köztiszte^ atben álló tagja volt vármegyénk közéletének! fyilvános szereplése a hatvanas évek végén volt! égjélentékenyebb, a mikor egy ideig képviselő és őszolgabiró is volt Szarvason. Alispán jelöltje is olt a vármegyének, de Jautsovits Pállal szemben isBialépett. Halálát özvegye, gyermekei, számos mókája és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése zerdán ment végbe általános részvét mellett. Várkonyi — gyomai háziúr. A gyomai bukott lépviselőjelölt nem akar belenyugodni abba, hogy őrületének, melyben már annyi voksot sikerült ieki szerezni, végleg búcsút mondjon. Szándékában an öt év múlva újra felvenni a harezot s hogy a :üzdelemre még kedvezőbb kilátásai legyenek, Jyomán házat vesz s igy gyomai lakos lesz, remei­én, hogy öt év alatt sikerül neki az egész kerülő­ét a maga számára megpubitani. Bár nem nagy licsőség Békésvármegyére, hogy Várkonyi itt tele- ledik le s a mi népünkben bízik legjobban, hogy istoba tanai iránt legfogékonyabb az országban, négis annyiban örülünk, hogy közénk jön lakni, togy reméljük, hogy ez öt év alatt kiismeri őt a lép alaposabban s öt év múlva nem fog felülni a [omédiás szavainak. A gyomai lesz Várkonyi Ist­vánnak negyedik háza. Neki, úgy látszik, kifizeti nagát a szocziálistaság. Önként a halálba. Orosházához közel fekvő isákói pusztán lváceka Róza 20 éves hajadon e hó r-én felakasztotta magát. — Ugyancsak Orosházán így seprőgyáti munkáslány akart öngyilkos lenni Is marólúgot ivott. 16 esztendős, Jankai Ágnesnek tivják. A gyorsan alkalmazott orvosi segély azon- ian megmentette őt az életnek. Színészet Békéscsabán. A békéscsabai szinügyi lizottság Szalkay Lajos miskolezi színigazgatónak iát hétre játszási engedélyt adott. Szalkay e hó 10-án, husvét első napján kezdi meg előadásai soro­ztát. A társulatról műsort még nem kapott a békés- isábai szinügyi bizottság, de amint hírlik, Szalkay ársulata elég jól szervezett s állandó emelkedőben ran, ami a Szalkay Lajos direktori ügyességét dicséri. Aki mindenáron katona akar lenni. Furcsa oka ran, amiért Tóth Mihály szeghalmi legény öngyilkos ikart lenni. A sorozó bizottság ugyanis „untauglichst nondott rá, s mig más legény ilyenkor örül és ikkor horgasztja le a fejét, ba beveszik katonának, Tóth Mihály úgy elkeseredett, bogy nem lesz katona is ősszel nem fogják őt pofozni, mint a többi reg- ■utát, hogy előkeresett egy ócska pisztolyt és ma­cára lőtt. A lövés azonban nem érte jól, teljesen reszélytelen sebet ütött rajta s az ambicziózus legény íletben maradt s még mindig remélheti, hogy kegye- emből beveszik — kutyamosónak. Halálozás. Szarvason nagy részvétet kelt Szabó lózsef ottani róm. kath. tanítónak élte legszebb ko- ában való korai elhalálozása. A boldogult 37 éves tju ember, tehetséges munkása volt a tanügynek, le pályája derekán támadta őt meg a tüdővész s itte a sirba. Halála e bó 5-én következett be, 7-én lélelőtt temették nagy részvét mellett. Kisértet história. Az alábbi történet alaposan gazolja, hogy népünk még nagyon tudatlan s ráférne tanítás sok helyen a felnőttekre is. Szarvashoz őzelfekvő egyik tanyán történt, hogy Bartyik Pál azdának meghalt a felesége. A temetés utáni napok gyikén Bartyik éjszaka szokatlan zajt hallott a má­ik szobából. A tálak lerepültek a falról, a szekrények ínozoltak, a fedők összeverődtek s Bartyik a helyett, ogy átment volna a másik szobába és elverte volna lárma okozóját, reszketve a paplan alá húzódott 6 másnap nem győzte elbeszélni fogvaczogva isme­rőseinek, hogy a házában kisértetek járnak s a fele­sége szelleme hazajár. Másnap, harmadnap is ismét­lődött a lárma s Bartyik nem tudott hova lenni félelmében. Harmadnap aztán elment hozzá Rácz Antalné czigányasszony és ajánlkozott, bogy elűzi ő a rósz szellemet. Bartyik hitelt adott neki és attól kezdve a czigányasszony mindennap járt hozzá szel­lemet űzni. Hol egy sonka, hol egy oldal szalonna, hol egy bődön zsir kellett a czigányasszonynak a szellem elűzésére s a gazda hűségesen adta is. Men­nél jobban adott a czigányasszonynak, a szellemek éjszaka annál jobban garázdálkodtak s Bartyik már majd megőrült félelmében. A ozigánynő azt mondta, hogy adjon 280 frtot neki, majd nem lesz többet szellemjárás. Bartyik adott, de a szellemek csak nem pihentek éjszaka. Ekkor elfogyott a gazda tü­relme és a rendőrségnél tett jelentést. Ezek vizs­gálatot tartottak, lesbe állottak s kisült, hogy a szellem nem más, mint a czigányasszony, aki ilyen együgyű módon csapta be a még együgyübb gazdát. A „szellemet" dutyiba tették. Vendéglő építés Békéscsabán, a „Zöldfa" vendéglő felépítésénél végzendő 85000 koronával előirányzott munkák biztosítása czéljából Békés­csabán a községi mérnöki hivatalnál márczius 3-án árlejtés volt. A pályázatban részt vettek a követ­kező békéscsabai vállalkozók : Bottyánszky János és társa 10 százalék, Lipták János és társa 14‘3 százalék, Molnár János és tárBa 16'3 százalék, Ki szel y János 10'75 százalék, Ákos György és társa 13’5 százalék, Filipinyi János és társa 14 száza­lék, Sztracenszky György és Kékegyi János 14 százalék, Gyurró János és társai 12 százalék, Kiszely Pál és társai 15*8 százalék és Borsodi János (Budapest) 16*1 százalék engedménynyel. Részleges ajánlatot tettek még Toman Sámuel az asztalos munkára, Yiski Dezső a bádogos munkára, Matyaskó Pál a mázoló munkára, Kovács Pál n szobafestő munkára, Czirkál Géza (Arad) az aszta los, lakatos és mázoló munkákra. A munka nyer Itesei Molnár János és társa lettek. Hazafias Ünnepélyt rendezett a szeghalmi olvasó^ egylet tegnap délután, márczius 15-ikének emlékére Az ünnepély délután felolvasássál és szavalatokkal] kezdődött, — közvacsorával folytatódott és — tánczall ért véget. A csabai rom. kath. templom építésére kikül­dött ötvenes bizottság kedden délután a Horváth- féle iskolában ülést tartott, melyen Nemeskey Andor plébános bejelentette, hogy a gyüjtőiveket kinyo­matta és a gyűjtésre az engedélyt a hatóságtól szintén kérelmezni fogja. Hogy a templomépitésre az egyházközség máshonnan is kilátásba helyezett segélyhez jusson, első sorban a csabai híveknek kell áldozatkészséget tanusitani. Az előterjesztést a bizottság tudomásul vette s Beliczey Rezső mon­dott köszönetét a plébánosnak, hogy az ügyet oly buzgón felkarolja. A gyüjtőivre egyszersmindeo- korra, de öt éven át törleszthető adományok is aláirhatók. A gyűjtés pénztárnokául Lepage Lajos világi elnök választatott meg. Színkör Orosházán. Megemlékeztünk már ar­ról, hogy vármegyénk főispánjának tekintélyes ösz- szegü államsegélyt sikerült kieszközölnie az Oros­házán emelendő nyári szinkör czéljaira. A létesí­tés, miként Gyulán, úgy Orosházán is társadalmi utón fog megtörténni és ez utón gyűjtik össze a még szükséges összeget is. Az orosházi színművé­szet pártoló egyesület vasárnap délután tartotta közgyűlését, a melyen ideiglenes elnöknek Ambrui Sándor főszolgabírót, a mozgalom lelkes vezérét, ideiglenes jegyzőnek pedig dr. Berthóty Károly ügyvédet választották meg, majd elfogadták a be­mutatott alapszabálytervezetet, melyet felterjesz­tenek a belügyminiszterhez. — Az egylet részért tagok gyűjtése, valamiut a szinkör építés czéljaira ■ adományok gyűjtése fokozott erővel és már eddig is igen szép sikerrel van folyamatban úgy, hogy i az anyagiak tekintetében már biztosítva van t . szinkör felépítése. Az alakuló közgyűlés a szinköi i terveinek elkészítésével Szél István községi mér I nököt bízta meg, a ki a hét folyamán alaposai t tanulmányozta a hódmezővásárhelyi és gyulai nyár i színkörök berendezését. A s-zinkör még a tavas: , folyamén felépül és nézőterét mintegy 600 nézőn | tervezik, amely számot mi Orosháza község viszo- nyainak ismerete mellett kevésnek tartunk éi- gyulai tapasztalataink alapján különösen sok olcsi i helynek és jó berendezésű, tágas karzatoknak cpi | tésével a nézőtér befogadási képességét emelendő- nek véljük. Vizsgaletétel. Laukóczy József gyulai pénzügy j igazgatósági számgyukornok, az államszámviteltan- államvizsgálatot a budapesti vizsgálóbizottság élőt 9 jó sikerrel letette. , Gyilkos férj. Füzesgyarmaton rémes gyilkossáj 9 történt csütörtökön délután. Györösi József felesé í gével Bagó Juliánnával összeperelt és elkezdti ütlegelni és fojtogatni. Az asszony természetesei | védekezett, ami még jobban felbőszítette a bru áli 1 embert és egy erős szorítással megfojtotta a szeren i csátlen asszonyt. Miután már a halál be állott, fel 1 öltöztette s intézkedett a temetés iránt ámde dr i Domokos halott kém észre vette a sérüléseket éi- bejelentette az esetet a szeghalmi kir. járásbíróság | nak honnan a Bajor Antal vizsgálóbíró és Béress; , Géza jegyzőkönyvezető a helyszínére utaztak i i nyomozás megejtése g a bonczolás teljesítése végett t A gyilkos férjet letartóztatták. Vizsgálat a békéscsabai állomásnál. A békés­csabai vasúti állomásnál a III. oszt. kér. adóknak összeírására kiküldött egyik pénzügyi tisztviselő vizsgálata folyamán azt a felfedezést tette, hogy az állomásnál a kövezetvám szedése körüli hibás keze lés folytán tetemesen károsodik a vármegye közúti alapja — A felfedezésről illetékes helyekre jelen­tés tétetvén az aradi üzletvezetőség Qaskö Béla titkárt és Eisen József számtisztet küldte ki a békéscsabai állomási pénztár megvizsgálására, mig a vármegye alispánja a vármegye érdekében leendő eljárás megejtésére a vizsgálathoz Déimel Lajos vármegyei főszámvevői küldte ki, kik a hét folya­mán megkezdték a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy csakugyan nem szedettek-e illetéktelenül kö­vezetvámok s terhel-e ez irányban valakit felelősség. Főgimnáziumi alapítvány Békésen. A békési főgimnáziumban egy alapítvány összehozásán fára­doznak, mely alapítvány kamataiból egy oly VIII. osztályú jómagaviseletü, jeles előmenetelt tanúsító ifjú fog évente megjutalmaztatni, ki a hazai protes­táns történelemben való jártasságával kitűnik. E őzéiből a békési ev’. ref főgimnázium igazgatósága felhívást bocsátott ki az egyház előkelőbb tagjai­hoz, hogy adományaikkal — ezen, az iskola fele­kezeti jellegének erős kidomboritására szolgáló — alapítványhoz hozzájáruljanak. E felhívásnak elég szép eredménye észlelhető már is, mert mintegy 1300 korona gyűlt már eddig össze, a gyűjtés kezdetén. Vasúti tolvajok. Még január 17-én történt, hogy Budapesten Liszer és Droth czég egy láda különféle bolti árut adott fel Léwy Dávid tenkei kereskedő részére. A láda január 22 én meg is [érkezett rendeltetési helyére s azt Léwy az álló máson megvizsgálta s minthogy sértetlen volt, ki­váltotta és haza vitte. Óvatos kereskedő lévén, két tanú előtt bontotta fel a küldeményt s nagy meg­lepetéssel tapasztalta, hogy bizony abból mintegy 40 korona értékű alpacca evőeszközök, fogkefék, fésűk, irónok a különféle áruczikkek hiányoznak. Rögtön megírta a hiányt a feladó czégnek, hol utána néztek a dolognak s kitűnt, hogy a láda útközben — Budapesttől Tenkéig — lett megdézs­málva. Jelentést tettek a magyar kir. államvas­utak igazgatóságának Budapesten, ahonnan kiküld­ték a vasutasok rémét, kővári Móricz Lajost, hogy fejtse meg a rejtélyt, hogy mi módon tűntek el a kérdéses áruczikkek. A nyom Vésztőre vezetett s kiderítette, hogy a lopást a Vésztő-Kötegyán- Hollódi vonalon a vonatkísérő személyzet követte ej. Házkutatást tartott a gyanúba vett személyzet­nél, névszerint : Lőcsei Viktor vooatvezetőnél, Benedek Benjámin kalauznál és Nagy László mozgó­postakalauznál Vésztőn, még pedig meglepő ered- méuynyel, mert hármójuknál nemcsak a ládából eltűnt holmikat, hanem egy idegen szállítmányból eredő, 10 pár féltalpbőrt is talált. Megállapította a vizsgálóbiztos, hogy a kérdéses talpküldeményt Guttmann Albert, nagyváradi borkereskedő adta fel február 22-én Kovács Ödön tenkei kereskedő czimére, ezt a küldeményt dézsmálták meg a jeles vasutasok, A láda felbontását akként vitték végbe1 bogy egy D. F. jelű kocsiba, — melynek fele része a m. kir. posta, másik fele része a vasúti szállít­mányok elhelyezésére szolgál, — a közbeeső ajtón a ládát átvitték a postakocsiba, ahova tudvale vőleg senkinek sem szabad bemenni s ott zavar­talanul tudták cselekményüket végezni, nem kel­lett semmi meglepetéstől tartaniok. A főellenői vizsgálat alá vette Vésztőn a vasúti szolgaszemely- zetet is és Földesi Sándor váltóőrnél mintegy Va kgrmmnyi kávét talált, mely az őszszel Budapest­ről Putics vésztői kereskedő czimére érkezett s a váltóőr ezt a kávéküldeményt könnyítette meg eredetileg 2 és fél kilóval. Persze a vallatásnál csak a fél kiló kávé lopását ismerte be. Mind- annyiok ellen megindították úgy a bünfenyitő- mint a fegyelmi eljárást. Feltűnőén Sűrűn hallunk panaszt, különösei nedves, hűvös időben, minden tagban érzékenyei fájdalmas reumatikus bajokról. Azt hisszük szolgá latot teljesítünk a szenvedő emberiségnek midői felhívjuk ügyelmüket a leghatatósabb gyógyszerre a Benson tapaszra, mely kapható Louis Ritz & Co Hamburg, dr. Egger Leó és Egger J. „Nádor" gyógy szertárában Budapest, VI. váczi-körut 17. szám é Tőrök József gyógyszertárában Budapest, VI. király utcza 12. A Bensőn tapasz az egyedüli, mely nen csak melegít, hanem gyógytartalma folytán tényle| gyógyhatású is. Azért Benkitől ne fogadjunk el után zatokat és követeljük, hogy Benson-tapaszt adjanal és csakis ezt használjuk. Hämopatia vérgyógyászat. E helyen már töbl Ízben lett ezen uj gyógymódra utalva, mely való ban kiválón értékes, mondhatni, ma a legbiztosabl és legjobb gyógymód. Nincs az a gyógyfürdő, nen létezik az a gyógykezelés, mely oly tökéletes é tartós gyógyulásokat képes volna produkálni, min ezen egyszerű, kellemes és semmi mulasztással egy bekötött uj gyógymód. Ezen uj gyógymód nagykép zettségü és geniális feltalálója, dr. Kovács J. fővá . rosi orvos, e találmányával soha el nem hervad babérokat és számtalan szenvedő betegnek őröl . háláját biztosította magának. Tizennégy évi tapasz , tálát mutatta, hogy a tavaszi kúrák a legszebl ! sikerrel járnak asthma, szív- tüdő- gyomor- és bél bajoknál, idegbetegségeknél, különösen neurasthenia , hoszteria és makacs bőrbajoknál. Olyan betegeknek , kik e felsorolt bajok egyikében szenvednek és mái] gyógyulást nem nyertek, őszintén ajánljuk els< sorban a vérgyógyászatot igénybe venni. dr. Kovác J. kinek, Budapest, V. Váczi-körut 18. sz. I. emele I alatt egy e czélnak szolgáló rendelő intézete van ott naponta betegeket fogad és meghívóra betege két látogat a fővárosban és a vidékeken. Levélbei megkeresésre szívesen szolgál felvilágosítással é tanácsosai. 95 1 __] Fo ulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 65 brig méterenként, blousok és ruhák­nak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. — G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. io 8—30 A boldog házassághoz játS/ííg lék BzükBégeltetik, hogy mindkét házasfél jó egészségnek örvendjen. Ha az apa éB családfőntartó hosszadalmas beteg­ség által akadályozva van családja föntartásáról gondoskodni, ha a gond felüti tanyáját a családi hajlékban, csakhamar vége van a teljes családi boldogságnak. Éppen ezért kellene a házastársaknak leginkább gondoBkodniok kölcsönös jó egész­ségükről. Milyen könnyen származik, egy könnyű meghűlés­ből komoly torok- vagy tüdőbaj, csupán csak azért, mert eleinte könnyen vettek egy jelentéktelen gyöngélkedést. Lég- csőkatarrhus, gégebaj, tüdőcsucs-affectiók, vérköhögés, aszth- ma, mellszorulás, tüdőkatarhus, influenza, sőt köhögés és rekedtség is mindenkor a leggondosabb kezelést igénylik. És emellett mostanság oly könnyen segithet az ember önmagén és pedig egy teával, melynek kitűnőségét a népnek minden rétegében napról-napra mindjabban elismerik. A Diána, buda­pesti gyógyszertár által forgalomba hozott „Pectorá“-val való egyetlen kísérlet mindenkinek, aki az említett bajokban szen­ved, áldására lesz. Aki v Jódi „Pectorá“t akar, forduljon közvetlenül a Diána gyógyszertárhoz, Budapesten, Károly-körut 5. szám, mely azt 2 koronás csomagokban küldi meg. Gyulai élet. A héten a hány emberrel csak beszéltem, mindenik dühös és náthás volt. Dühös volt az időjárásra és náthás volt az időjárástól. A sangvinikusabb természetűek köhögve szidták az időjárást, a flegmatikusabbak csöndesen fúj­ták kivörösödött orraikat és azt mondták, hogy : „ez már mégis csak disznóság 1“ A tavaszi tél­nek még a fakereskedők sem örültek, pedig ez az ö malmukra hajtotta a vizet. Fagyos szélvész rázogatta az ablakokat s eltűnt az első nap­ernyő, az első ibolya és az első tavaszi vers s az északi szél vadul nyargalván végig az utczá- kon, kikáczagta a náthás, köhögős és dühös embereket, fittyet hányt az alanyi költőknek és mélyen a mínusz alá hajtotta a hőmérők higanyát. Pénteken reggel 9 fok hideget mutatott a hőmérő. S fehér takarót vont a márcziusi friss hó a háztetőkre, aminek senki más nem örül­hetett, csak a szeplős asszonyok, akik azonban szívesen váltották volna meg egy pár szeplő árán a tavaszt a tél kegyetlenkedésétől. Mindez azonban csak szószaporitás. A tény az, hogy hideg van s a márczius, amelyet előszeretettel szoktunk „rügyfakasztó márczius“-nak nevezni, lefűzte öcscseit, a január és február hónapokat. Pedig már igazán megszokhattuk volna, hogy ennek igy kell lennie. Van már jó egy pár esztendeje, hogy tél helyett mindig ilyenkor dühöngi ki magát az idő s maholnap úgy éne­kelhetjük azt a végtelen szellemes nótát, hogy: — „Nyáron nagyon hideg van, Télen nagyon meleg van." Ez most a normális időjárás és mi mégis ezt nevezzük rendellenes időjárásnak, nemhogy gazodnánk az időjárás törvényeihez és már­cziusban vennénk téli ruhát, a fehér mellényün­ket meg deczemberre vasaltatnánk ki. Akkor aztán nem jajonganánk márcziusban, hogy miért nincs tavasz, nem siránkoznánk deczemberben, hogy miért nincs tél, nem esnénk kétségbe júliusban, hogy a siffonban kell tartani a nyári ruhát. A dologban csak az a szomorú, hogy a vegetációnak nincs még annyi alkalmazkodó képessége mint nekünk, s az uborka nem képes beletörődni, hogy ő neki deczemberben kell virítania, hanem márcziusban, kitör a földből és eget kér. S a vége az, hogy az uborka befagy s az uborkának fuccs II — És ezért fagy el a bokrokról a rügy, a fákról a bimbó s ezért nem tud a gyulai asszony nyáron befőttet el­tenni. Szomorú dolog, de bele kell nyugodnunk az időjárásnak ebbe a kegyetlen udvariassá­gába. * *■ * Legjobban sajnálom azonban a márczius 15-iki szónokokat. Ki fogja most komolyan venni, ha manchettáikat rázva szónokolnak a „rügyező márczius langy fuvallatáról" mikor odakint 12 fok hidegségü orkán fújja bele a havat a bankettre sietők gallérjába. Mit fognak ők most mondani a »rügyfakasztás« helyett? Nerr-e járnak majd úgy, mint az a lakodalmi szónok, aki egész ebéd alatt az előtte fekvő tortából merített inspi- rácziót s épen midőn ebéd vége felé felemel­kedvén helyéről, elkezdte vala hogy: »Ezen tor­tára pedig az van ráírva hogy . . . .« Akkor vitték el épen a tortát az orra elöl s e miatt belesült a szónoklatba. De ne csufolódjunk a szónokok rovására. Ne irigykedjünk babéraikra, bár minden ma­gyar állampolgárnak ambiczióját képezné már­czius 15 ki szónoklatot tartani és a rügyező márcziusról deklamálnának a brassói zöldszászok is. Akkor lenne boldog a magyar, pláne ha a sok szó után tett is következnék. Mi ugyan Gyulán nem panaszkodhatunk, hogy márczius 15-ke iránt közönyös a népünk. Annyi a bankett, hogy márczius 16-án is be van rúgva fele a férfilakosságnak. Nincs egylet, kör, testület, amely kifejezést ne adna annak már­czius 15-én, hogy ő is tisztelője a szabadságnak. Sőt már egy kicsit tulságba is megy a dolog s maholnap ott leszünk, hogy ahány korcsma, annyi bankett s az egyenlőség haj­nalhasadásának napján maholnap korcsmaczé- gérek választják szét a polgárokat s kiki oda megy, ahol szerinte „legjobb a bor." Ez pedig egy kissé szem elől tévesztése a czélnak, mert nem azért jöttünk össze márczius 15-én, hogy bort igyunk, hanem azért iszunk bort, mert összejöttünk. — Tetszik elhinni, hogy ez nem mindegy I Az én nézetem legalább az, hogy kaszi­nóban, egyletben, vagy egy kör estélyén meg­jelenni márczius 15-én hazafias ünnepély, de vendéglőben — amely se nem kör, se nem tes­tület, se nem egylet, hanem bormérő hely — összejönni — casus bibendi. Különben csinálja kiki a maga gusztusa szerint. —re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom