Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-30 / 48. szám

Melléklet a „Békés" 1902.48-ik számaim.

meat előre és mindig előre, mig a hon kivánta: most a család ölén, áldott béke karján éle szeretteinek. Rövid volt az idő, csak harmadik éve, hogy búcsúzott tőlünk; s ime, ismét hangzott feléje a szózat: „Elég immár, hagyd el!“ S mint hü, engedelmes gyermeke Atyjának, ment a hivó szóra; sokaknak javára munkálkodott lelke fölrepült az égbe, áldott Krisztusához, áldó Istenéhez: hová — hitünk szerint — lelkünk követi őt, ha a mi testünk is a halál szelére hervad s összeomlik. Porsátora maradt itt csupán a földön I kihoztuk könyezve eme gyászos helyre, hogy itt visszaadjuk a földnek, mi földé . . . Hitvestárs, gyermekek, rokonok, kartársak, barátok s ti, kik közt osztá egykor szét a tudomány kincsét: kedves tanit- ványi! szüntessük könnyeink, némitsuk jajjaink, bocsássuk útjára ; áldás kivánatunk, mint egy fehér galamb, kisérje fel lelkét a mennyei Atya fényes zsámolyához; emlékét őrizzük sziveinknek mélyén, s rebegjük el halkan kihűlt hamva felett: Talál kozunk veled ott a szebb világban, hova porladt testünk az angyal szavára, dicsőült alakban felvitetik majdan — a feltámadáskor. Addig pihenj csöndben, nyugtasson meg a sir, legyen álmod édes, boldog s zavartalan. Isten, Isten veled!“ A család által kiadott gyászjelentés a következő : Alulírottak a legmélyebb fájdalommal tudatjuk a szeretett jó férj, apa, nagyapa, vő, testvér és rokon, Kovács László 48/49-iki honvéd, nyug. ref. tanítónak élete 70-ik, boldog házassága 35-ik évében e hó" 24 én reggel rövid szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldogultnak kihűlt teteme folyó bó 26-án d. e. 10 órakor fog a háznál tartandó imádság után a helybeli Rózsa-temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Békés 1902. november 24. Özv. Kovács Lászlóné, Hajnal Eszter neje, dr. Kovács László, Eszter, Ágnes, Lotti, Erzsi, dr. Kovács Géza gyermekei, özv. Hajnal Ábelné anyósa, Kovács Lajos, Gyula, Dániel, testvérei, dr. Kovács Lászlóné menye, Kovács Márta s Kata unokái.

Házasság. A vármegyei tisztikar legfiatalabb tagja, Papp Endrét7 számgyakornok helyettes számtiszt, csütörtökön esküdött örök hűséget Szókes- fejórváron kedves menyasszonyának Bójás Ilonkának.

Az iparos ifjúsági egylet Katalin tánczvigalma, huszonöt esztendős hagyomány szerint rendszerüleg nem népes, de más tekintetben igen kedélyes mulatság. A tradiczió szerű szabály alul nem volt kivétel a szombat esti bál sem, noha valamivel népesebb, mint számos Katalin bál elődje, mert ezúttal mégis volt 40 pár a négyesekhez. A táncz- mulatságon — mely kitűnő kedv mellett a reggeli órákig tartott résztvettek: Asszonyok : Nádházy Károlyné, özv. Körmöczkyné, Lindenberger Alajosné, Lindenberger Perenczné, Mayer Islvánné, Szilvásy Béláné, Hölczer Andrásné, Sál Józsefné stb., továbbá leányok: Ludvig nővérek, Magyar Szidj, Scheibert Emma, Dániel nővérek, Ludvig Mariska, Izsó Róza (Gyulavári), Dobra Róza (Gyulavári) Berndt Paula. Geiszt nővérek, Vilii nővérek (Nagy- pél), Hegyi Erzsiké, Hrabovszki Teréz, Hölczer Ilonka, Gáspár nővérek, Balogh Mariska, Kocsis Erzsiké, Potoczky Erzsiké, Vincze Juliska és Róza (Sarkad), Némedi Mariska (Sarkad), Sál Fánika,

dön a vadászó Mátyás ót meglepi. A leány belé szeretett a királyba. A szűzies szerelemnek, a titkolt vágyaknak és a halálos bánatnak rajza megkapó. A liliomhullást, Szép Iluska hevadá- sát mélyen megható színekkel festi Vörösmarty.

A magyar leánynak vonzó, bájos, mesteri rajza ez.

Az ellenkező képet, a hazájáról megfeledkező, idegen bálványokért hevülő nőt is meste- rileg festette Vörösmarty. Szemére hányja, hogy gyöngéd ott, hol ann k lenni árulás és szívtelen ott, hol égnie kellene. Elnevezi gőgös Guneroli- nek, a kin az apaátok fogni fog. Egy másik költeménye, Az elhagyott anya inkább a szelíd kérlelés hangján fordul a magyar nőkhöz, hogy szeressék a hazájukat, melynek oly sokat kö szönnek.

Oly nők, kikhez e költemények szólnak, a mi napjainkban is élnek és hivalkodnak, ezek előtt nem lehet elégszer ismételni a költő hazafiasságra buzdító, lelkes tanításait, melyeket ő oly szép versekbe öntött.

Vörösmarty nagy költeményeiben fenséges ríóalakokat találunk. Hajnáról és Etelkéről már szóltam, de meg kell emlitenem Enikőt, ki a Kit szomszédvárban szerepel. Gyenge leány, ki harczos férfiak között nő fel; mig a férfiakat harag és gyülölség vezeti, Enikő megszokva sze retni, atyját és testvérét árasztja el gyöngéd- gondjával. Szelíd érzelmek és szent akaratok töltik el lelkét. A szomszédvár birtokosa, az ifjú Tihamér bosszút esküdött az ő családja ellen, megöli bátyját és egy későbbi támadásnál véresen ront be Enikő atyjának, Káldornak várába. Mikor Enikőt meglátja, kit nem csupán a meny- nyei arcz és a delitermet széppé, de a legszebb lélek, mely mint tükörben mutatkozik szép testében, a bánat — csak vonzóbbá teszi őt. És a győztes Tihamért a szép leány látása mélyen megrendíti. Nem örül többé győzelmének és

Endrész Róza, Steigerwald Erzsiké, Lelik Erzsiké, Krizsán nővérek, Mészáros Juliska, Tóth Mariska, Glatz Erzsiké, Zámecsnik Judith (Békéscsaba).

Házasságok. Tulkán János Békésvármegye közkórházának főgépésze szombaton, folyó hó 29-én délután 3 órakor vezette oltárhoz aráját, Zsory Istvánná kedves és szép leányát, Katiczát. — Pittner István ifjú szabó iparos folyó hó 24-én esküdött örök hűséget özv. Tóth Péterné szép leányának, Mariskának. — Ugyanakkor Tímár Bálint törekvő szabó iparos vezette oltárhoz Somogyi Juliánnát, Fekete József szabó iparos bájos nevelt leányát. — Ifj. Junászka Mihály csizmadia iparos folyó hó 25-én esaüdött örök hűséget néhai Tóth Béla volt városi képviselő kedves és szép leányának, Rózának.

A gyulai negyvennyolczas körnek a Kossuth- szobor-alap javára rendezett tánczvigalma aránylag nem volt sikerült mulatság. Kevesen vettek részt benne, de a kik ott voltak, jól mulattak. Felülfizettek a szobor javára : dr. Berényi Ármin és K. Schriffert József 2—2 koronát, Ad. Schriffert József és Oprics Péter 1 — 1 koronát, Szilágyi Fe- renczné 40 fillért.

Különös öngyilkossági kísérlet. Különös, — még eddig nem igen kultivált — öngyilkossági módot talált fel Lengyel Jánosné szül. Kerekes Lidia gyulai lakos, aki ugyanis folyó hó 28-án d. u. 1 óra tájban ittas állapotáért urával történt perle- kedési keservében a Yíg-utczában lévő házpadláson a kakasüllőre egy, két öles vékony kötélre derekánál fogva felakasztotta magát s mintegy V4 órai függés után, minden nagyobb baj nélkül függetlenné tétetett s most c ak azt fájlalja, hogy a kísérlet eredménytelensége miatt a feltalálási szabadalomtól elesik.

Honvédség köréből. Hadkötelezettségük teljesítése után tartalékos tiszti rangjukról való lemondás után a honvédség kötelékéből elbocsájtattak : Oáthy Bálint nagyváradi kir. alügyész tart. főhadnagy és Ágoston Béla tart. hadnagy.

Sylveszter estély. A gyulai tisztviselői kar egy része egy nagyobb szabású komikus zártkörű tánczestély rendezését tervezi. Az estélyt a „Polgári Kör“ termében fogják megtartani. A pr.ogramm minél változatosabbá tételén most fáradozik a rendezőség. Kiválóan érdekesek lesznek az ezen alkalomra rendelt jelmezek, melyekben a tánczosok fognak felvonulni többféle csoportban. Egyik mulattató pont lesz egy uj szerkezetű „Edison“-fóle éneklőgép, melyben helybeli urhölgyek fognak énekelni. Lesz monológ, dialóg, kupié, egyszóval az estélyen állandóan lesznek kaczagtató jelenetek. Az érdekesnek ígérkező estély iránt már is nagy az érdeklődés a remélhető, hogy a buzgó rendezőség fáradó zását siker fogja koronázni.

A Békésmegyei Egyetemi Ifjak folyó hó 22-ón gyűltek, össze szokoit helyükön (József körút 50.) A gyűlésen a tagok más helyen való elfoglaltságuk miatt, csekély számban jelentek meg. Krcsmárik Endre alelnök nyitotta meg az ülést, bejelentve a körnek, hogy a kolozsvári békésmegyei ifjak is megmozdultak. Körré alakulnak s igy vállvetve, kettős buzgalommal fogják hazafias czéljukat munkálhatni. A lelkes átiratot a kör legnagyobb örömmel hallgatta végig, alapszabályainak egy példányát miheztartás végett elküldi a kolozsváriaknak s kimondotta, hogy óhaja az, hogy a két egylet között

midőn Enikőt a családjának pusztulásán érzett fájdalom sírba viszi, Tihamér mint az űzött vad, bujdosik világgá.

Oly eszményi alakokkal, minő Enikő, találkozunk Vösösmarty drámáiban is. Ilyenek Rózsa, I.ont Miklós hitvese a Bujdosókban, Lenke, a Vérnászban és Vilma, a Fátyol titkaiban. Sőt Marót bán hitvesét, Idát, a ki megtántorodik, bünbánata és önfeláldozása tisztítja meg. Legtöbb lelkesedéssel festette a költő Tünde alakját, gyönyörű tündérjátékában a Csongor és Tündében, melyet az idén is nagy sikerrel adtak a Nemzet Színházban. E fényes siker hirdeti, hogy Vörösmarty Müvei a mai- prózai korunkban is mennyire megőrizték frissességüket.

Tünde tündérleány, kire tündér hazában üdvnek századai vártak volna, de öt a föld szerelme a földre csábította és itt sok viszontagságon megy át, mig Csongor királyfié lehet.

E szem és arcz,

E kar és a rózsaujjak,

E sugárból alkotott test És e minden oly dicsőén Egy tökélybe összevéve,

Egy van ily kép, mindörökké Tünde, Tünde, ab te vagy 1

mondja neki Csongor. Mig e darabot nézzük, vagyis ha olvassuk is, legszebb ábrándaink elevenednek meg erre az időre, Vörösmarty fantáziája kiragad minket a közönséges élet gondjaiból és költészete csodás országába emel.

A ki ennyi alakban és ily fönségesen tudta a magyar nőket dicsőíteni, az méltó, hogy Magyarország minden hü honleánya őrizze emlékezetét. Minél szomorúbb időket élünk, minél komorabb a valóság körülöttünk, annál inkább van lelkűnknek szüksége oly üditő, edző, magasztos költészetre, minő Vörösmarty Mihályé.

Gróf Kreith Béláné, Markovits Natália.

minél szorosabb viszony legyen. Az elnök felkérte a tagokat, hogy készítsenek tervet arra nézve, hogy mikép lehetne hazafias actiojukat Békésmegye magyarosítására vonatkozólag megindítani. A legközelebbi ülés fogja a módokat megvitatni, miért is a tagok külön fel lesznek szólítva minél tömegesebb megjelenésre. Több apróbb ügy elintézése után áttért a kör programmjának második részére. Eizsébet királynénk emlékének megünneplésére. Krcsmárik Endre tartott tartalmas, hangulathoz illő beszédet, melyben kifejtette ama óriási veszteséget, mely ért minket Erzsébet királyné halálával. A kör legközelebbi ülése deczember 6-án lesz.

Békés és a fővonal. Jóllehet a vármegye főispánjának Békés községéhez küldött és lapunkban is közölt értesítése szerint a békésieknek az a kívánsága, hogy a budapest—aradi vasúti fővonal mezőberény — békéscsabai szakasza áthelyeztessék akként, hogy Békésen vezessék- keresztül, szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik, a fővonal áthelyezésének békési hívei még nem hagynak fel e különben érthető és természetes követeléseikkel. Mint értesülünk, ebben az ügyben a képviselőtestület által kiküldött bizottság a múlt vasárnap ülést tartott, a mely a mutatkozó nagy érdeklődés következtében népgyüléssé alakult át. Ezen Jantyik József ismertette a mozgalom történetét, majd Andor Gergely indítványára egy határozati javaslatot fogad tak el, melyben kimondották, hogy a népgyülés ragaszkodik a fővonal áthelyezéséhez és módot keres annak keresztülvitelére, a békés—földvári vasút és az építés alatt levő motoros vasút minden iratát és szerződését kinyomatja és tájékozás végett az érdeklődők között szétosztatja, végül, hogy helyes elven ragaszkodik a községi képviselőtestület azon határozatához, mely szerint a község a fővonal áthelyezése érdekében a legmesszebb menő áldozatra kész. A fővonal áthelyezésének hívei ezek szerint tovább folytatják az agitálást tervük megvalósításának érdekében.

Egy emberbarát halála Egy nemesen érező emberi szív végső dobbanásáról ád hirt lapunknak békési tudósítója, midőn közli velünk a Békésen köztiszteletnek s becsülésnek örvendett Kocsor Gergely halálát, aki 63 évre terjedt életideje alatt polgártársai bizalmából volt esküdt, iskolaszéki tag, presbyter, egyházi gondnok, gymnasiumi pénztárnok, városi és megyei képviselő. Békésen az első vagyonos gazdák közé tartozott, aki öröklött birtokát szorgalommal, okos előrelátással és takarékossággal egész haláláig gyarapította. Isten nem áldotta meg máskülönben igazán boldog házasságát gyermekekkel; de az általa összegyűjtött földi javakból végrendeletében a következő megnevezett jótékony czélokra hagyományozott emlékét örökre fenntartó, tekintélyes összegeket a nejét és rokonságát kötelezetten illető részeken kívül, ugyanis : neje részére holtig fenntartott haszonélvezeti jog mellett, ev. ref. vallásu, apátián, anyátlan árvák nevelésére hagyta a Teleky-utczán levő, mintegy 12—14 ezer korona értékű díszes házát s ugyanezen czélra 60 hold földet körülbelül 36—40 ezer korona értékben. Szegénysorsu ev. ref. vallásu iskolás gyermekek gyámolitására 2000 koronát. Az ev. ref. templomi Ur asztala megújítására s felszerelésére szintén 2000 koronát készpénzben. Az egész életében vallásos, nemes lelkű ember szelleme, ki Urunk mondása szerint mindig szem előtt tartotta, hogy „ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik jobb kezed“, bizonyára tiltakoznék önzetlen jótéteményeinek e felsorolása I publikálása ellen ; de hírlapírói kötelességünk az ily tetteket tükörül s követendő például felmutatni. Megjegyezzük még, hogy e hagyományok a közös vagyonból alapittat- ván, özvegyének nemes, fennkölt gondolkozását épugy jellemzik, mint a boldogult férfiúnak lelkű- letét. Temetésén e hó 26-án délután 2 órakor óriási közönség jelent meg rang- és osztálykülönbség nélkül. Az ev. ref. templomban tartott gyászistentiszteleten Kecskeméti Ferencz lelkész, orszg. képviselő mondott felette magas szárnyalásu s a boldogult jóltevő életét igen szépen méltató imát s fakasztott vele százak szeméből részvétkönyeket, mely után a Rózsa temetőben épített díszes családi sírbolt fogadta magába kihűlt hamvait. „Az igaznak emlékezete áldott 1“ Gyászoló özvegye a következő gyászjelentést adta ki : Ozv. Kocsor Gergelyné sz. Durkó Sára. Kocsor Sára és férje Csávás István, gyermekei s unokái, Durkó Ferencz I neje Durkó Mária, gyermekei s unokáival fájdalomtelt szívvel tudatják a felejthetetlen férjnek, a szeretett testvérnek, a kedves sógornak s jó nagybátyjoknak, Kocsor Gergelynek, életének 63-ik, boldog házasságának 42-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 25-én délután 2 órakor az ev. ref. templomban tartandó könyörgés után fognak a Rózsatemetőben örök nyugalomra tétetni. Békés, 1902. november 23. Áldás és béke lengjen porai felett 1

Körvadászat. A báró Wodianer család gyomai birtokán Kberndl György uradalmi jószágigazgató rendezése mellett nagysikerű, szép körvadászatokat tartottak e hó 25. és 26-án, mely körvadászatokon megyénk úri niraródjai sok szép zsákmányt ejtettek. A nagysikerű vadászaton résztvet- tek: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János vármegyei főorvos, Wagner Géza uradalmi főügyész, Deimel Lajos főszámvevő, Pósa Károly főmérnök, Debrtczeny Endre birtokos, Debreczeny Lajos szolga- biró, Steinecker Gábor műszaki felügyelő, Sztraka

György főszolgabíró, Fazekas Sándor és a vendég- szerető házigazda Kher'ndl György, a kinek házénál a vadászatokat kedélyes vadászlakoma követte. Terítékre került 804 darab nyúl, 10 fogoly, 1 róka.

Esküvő. Kocziszky Mihály csabai birtokos szép és kedves leányát Ellát kedden vezette oltárhoz a békéscsabai róm. kath. templomban Pándy József pénzügyminiszteri számtiszt, a közelmúltban városunk társadalmának is kedvelt fiatal tagja.

Öngyilkos kántor. Juhász János vésztői ev. ref. kántor valami fegyelmi vétség elkövetése miatt konfliktusba jött az egyházzal és állásától való felfüggesztését mondotta ki. A megbüntetett kántornak deczember elsején kellett volna állását elhagyni, de nem várta be, hogy az Ítéletet végrehajtsák rajta. Nagyon a lelkére vette a szigorú ítéletet és elbusulván magát a múlt héten pénteken forgó pisztolylyal szivén lőtte magát, úgy, hogy azonnal meghalt.

Életunt főpinezér. A főpinezéri pálya, melynek újabban még bárót is szerzett nagy anyagi előnyeiről köztudomásúvá vált hire, úgy látszik még sem egészen fenékig tejfel s vannak főpinezé- rek a kiket nem lehet egészen azok közé sorolni, akik „jövedelmet még a ministerrel sem cserélnének.“ Nusszer József szarvasi központi kávéházi főpinezér is ez utóbbiak közé tartozott, a kiknek nehezen sikerül a báro n krajezáros trinkgeldekből emeletes házat csinálni, sőt nevezett főpinezér ugyancsak nagy anyagi gondokkal küzdött, akár csak egy közönséges tanult ember és latenier hivatalnok. Ez anyagi zavarokat megunván a múlt héten szerdán délelőtt 11 órakor a kávéházban főbe lőtte magát. Sérülése azonban nem életveszélyes.

Hódmezővásárhely ünnepe. Juhász Mihály, hódmezővásárhelyi polgármester, a folyó hó 22-én érte el születése 50-ik és köztisztviselői működésének 2ő-ik évét. A város törvényhatósági bizottsága ez alkalomból délután 4 órakor dr. Lukács György főispán elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, melyen a főispán szép szavakkal méltatta az ünnepelt működését, a város tisztikara pedig a tisztviselők arczképét tartalmazó díszes és értékes albummal lepte meg szeretett főnökét. — Este a kaszinóban 260 terítékű bankett volt, melyen a főispánon s a város előkelőségein kivül a polgár- mester több vidéki tisztelője is megjelent, igy Szegedről és Szentesről a városi tisztikar képviselői s Gyuláról dr. Yarga Lajos rendőrkapitány. A fényes banketten számos felköszöntő hangzott el.

Felolvasás Békéscsabán. Békésesaba községházánál deczember hó 7-én Cserháti Sándor magyar- óvári gazdasági akadémiai tanár a gazdaközönséget érdeklő nagyérdekü felolvasást fog tartani a búzatermelés átlagának fokozásáról. Az érdekes felolvasásra felhívjuk gazdaközönségünk figyelmét.

Halálos baleset. Konyár György mezőberényi gazda egy ülés nélküli szekér oldalán ülvén, a sebesen haladó kocsiból egy zökkenő következtében leesett s oly szerencsétlenöl bukott nyakszirtjére, hogy azt eltörvén, két órai szenvedés után meghalt.

Halálozás, özv. Kalocsa Lajosáé köztiszteletben álló gyomai matróna élte 80-ik évében elhunyt. Halála nagy részvétet keltett és kiterjedt családot borit gyászba.

Leforrázott gyermek. Yégzetes baleset érte Kis Béla orosházi kőműves Imre nevű 4 éves fiát, egy forró vízzel telt fazekat magára rántván, oly súlyos égési sebekét kapott, hogy pár órai kínos szenvedés után meghalt. A vizsgálatot megindították, vájjon nem . terhel-e valakit vétkes gondatlanság.

Tolvajlás. Luncha Fái szarvasi lakost, mig odajárt a lakadalomban, érzékenyen meglopták. Mikor elment hazulról, rokonaira bízta a házat, de azok úgy látszik, nem őrködtek elég gonddal, mert mikor hazajött, szomorodott szívvel látta, hogy ismeretlen tettesek két zsák búzáját, egy fél zsák kukoriczáját, egy tábla szappanját elvittek. A rendőrség nyomoz.

Hálás tolvaj. Mészáros Ambrus öcsödi lakos sem egyhamar vesz [fel valakit a kocsijára. A minap, mikor őrölni való búzát vitt be Szarvasra, az utón találkozott Csatádi Imre öcsödi legénynyel, aki felkéredzkedett a kocsijára. Ezt a szívességet aztán a legény azzal köszönte meg, hogy mikor megérkeztek a malomhoz s Ambrus gazda bement őröltetni, ellopta a kocsiról annak a bundáját s König Mór korcsmárosnak 11 koronáért eladta. Azonkívül aznap egy ismerős asszonytól ellopott egy 80 korona értékű órát.

Nyilvános számadás. A gyulai iparos ifjúsági egylet november 22-iki Katalini •tánczvigalmáról. Bevétel 238 korona 80 fillér. Kiadás 222 korona 36 fillér. Tiszta jövedelem 16 korona 36 fillér. Felülfizettek: gróf Wenckheim Frigyes 20 korona, Krammer Károly, Krausz Jakab, Szénási János, Mayer István, Meszinger Ignácz, Sál József, Mayer János 2—2 korona, Kátay Ferencz, Gyepes Gergely, Kiss Mihály, Lindenberger Ferencz, Kocsis Mihály, Fridrich János, Már Béla, Heilinger Károly, Tóth Jánosné, Kopasz István, Bakó György, Licska Alajos I—1 korona, Horváth Károly, Kertes Mihály 40—40 fillér, Dobay János 5 korona.

A fővárosi gróf Kreith-féle 1848 49-iki Ereklye múzeumban levő Vörösmarty gyűjteménynek gyarapítása végett a muzeum fölkéri mindazokat, a kiknek régibb kiadású Yörösmarty képeik vannak, hogv azokról a Vörösmarty gyűjteményt (Budapest, Yárosház utcza 14.) gróf Kreith Béla czimére küldött levél-