Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-30 / 48. szám

ben értesíteni szíveskedjenek, megemlítve, hogy a kép mikor és hol jelent meg, ki a rajzolója és kiadója, továbbá hogy a képtulajdonos szándékozik-e az illető képet eladni, vagy elcserélni a múzeumból küldhető más képért. A Vörösmarty gyűjtemény megvásárolja a költőnek minden megszerezhető arczképét, kéziratát, vagy régibb kiadmányu müveit és szívesen honorál mindenkit, a ki valamely megszerezhető Vörösmarty emléknek csak a hollétét is tudatja.

Sok pénz lenne megtakarítható, ha előforduló rosszullétnél a megfelelő gyógyszer alkalmaztatnék Egy kitűnőnek bizonyult gyógy- és háziszer a Vértes gyógysz. Ferenczpálinkája, melynek ennélfogva egy házban sem kellene hiányozni.

„Henneberg selyem“ csak akkor valódi, ha a gyárból lesz hozatva. — Blusok és felöltök fekete, fehér vagy bármely szinben méterenként 60 krajczártól 14 frt 65 krig. — Minden rendelőnek vámolva és bérméntve házhoz szállítva. Schweitzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyára (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. ío 29—30

Irodalom.

Ingyenes diszmüajándék. A ki e czimet elolvassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek] hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről! Budapestről kél szárnyra e hír. A „Pesti Napló“[ Magyarországnak e legrégibb, pártoktól és klikkektől teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajánl dókul adván, — teljesen ingyén — a gyönyörül kötésű, remek illusztrácziókkal díszített Zichy Mihály albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becscsel bíró müvet — melynek az Athenaeum kiadásában megjelent eredetije 90 koronába kerül — a „Pesti Napló“ uj kvárt kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a „Pesti Napló“ minden állandó előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az u| előfizetők is, a kik egész éven át fél, negyedévi vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizetnek elő a „Pesti Napló“-ra.

Csemegi Károly müveinek közreadása Sajtó alá rendezik Edvi Illés Eároly és Gyomai Zsigmond. A kegyelet alig pár hét előtt síremléket állított Csemegi Károlynak. De ércznél maradandóbb emlék az, | melyet ő állított magának müveiben. Csakhogy e szellemi kincsek ma még hozzáférhetetlenek a nagyi közönségnek, mert a különböző folyóiratok és idő-] szaki lapok hasábjain vagy a hivatalos iratok foliánsai között vannak eltemetve. A kegyelet munkája tehát azzal nyer betetőzést, ha Csemegi Károly müvei mindenki számára hozzáférhetővé tétetnek, Sőt ezzel nem csupán a kegyelet rójja le kötelességét, hanem a magyar tudományos irodalom is oly kincs birtokába jut, a melyből hosszú időn át merithet okulást és lelkesedést az utókor. E kettős czél érdekében az elhunyt mester özvegye dr. Edvi Illés Károlyt és ■ dr, Gyomai Zsigmond ügyvédeket bízta meg Csemegi Károly hátrahagyott müveinek sajtó alá rendezésével. Csemegi Károly munkáit a kiadók két kötetre tervezik. Az első a közjogi és publicistikail dolgozatokat, a második az anyagi büntetőjoggal és a bűnvádi eljárással kapcsolatos tudományos müveket fogja tartalmazni. Csemegi közjogi és publiczisl tikai müvei főleg a hatvanas évekből valók, mikor Deák Ferencz párthiveivel ő is az ország függetlenségének visszaszerzéséért küzdött. De később is hü maradt a közjog műveléséhez. A birói hatalomról, az ügyvédségről és több más közérdekű kérdésről nagybecsű fejtegetései maradtak reánk, amelyeket részint a Jogász-egyesület iratai közt, részint mint önálló értekezéseket találunk. Ezekből és a hatvanas években irt publiczistikai dolgozatokból telik ki az első kötet tartalma. A büntetőjogokra vonatkozó tudományos működést attól kezdve fejtett ki Csemegi, mikor a büntetőtörvénykönyv megalkotásához hozzáfogott. A hetvenes években e törvény megokolá- sát készítette el. Felvétetnek ez »Indokolás«-ból azok a részek, amelyekben Csemegi egyes kérdésekről saját álláspontját és tudományos meggyőződését fejti ki. Az anyagi büntetőjog körébe vágó önálló értekezéseket a Büntetőtörvénykönyv életbeléptetése után irt Csemegi és pedig mindig valamely aktuális alkalommal, a midőn t. i. a b üntetőtörvénykönyv valamely intézkedése támadtatott meg vagy lett vitássá. — Ily eset alkalmából mindannyiszor kezébe vette a tollat s nagy tudományos készültséggel fejtette ki a kérdésre vonatkozó s a büntetőtörvénykönyv magyarázatául is szolgáló álláspontját. Ezenkívül még mint kúriai tanácselnöknek nyílt tere arra, hogy az általa készített indokolásokban egy- egy sarkalatos kérdést tudományosan kifejtsen. — Mindez tehát bő anyagot szolgáltat ahhoz, hogy Csemegi Károlynak az anyagi büntetőjog terén kifejtett tudományos működését a második kötet első felében bemutassuk. A bűnvádi eljárás beható tanulmányozására a nyolczvanas évek elején az szolgált okul, hogy az igazságügyi kormány Csemegit bízta meg a bűnvádi pórrendtartás elkészítésével. E megbízás eredménye az 1882-ik évben, majd újabb átdolgozás után 1886-ban közzétett tervezet volt. Ehhez Csemegi az általános indokolást is elkészítette, ezenkívül pedig még néhány értekezést irt a büntető-perjog köréből. E nagyértékü munkálatok foglalják el a második kötet második felét. A mü 60 iv tartalommal vagy 8-rét alakban 2 kötetben. 1903. év márczius végén fog megjelenni. Díszes kiállításáról a Franklin-Társulat nyomdája gondoskodik. A két kötet előfizetési ára 16 kor. Megrendelések legkésőbb ez év végéig a »Jogállam« kiadó-hivatalába Budapesten IV., Havas-utcza 7-ik szám intézendők.

Tarka képek.

A tisztviselők szövetkeznek. Bizony jó is lesz már, ha egyszer törődnek magukkal s ha más nem segít rajtuk, vállvetve segítenek egymáson.

Nálunk magyaroknál az idő a sok beszéddel telik el, manapság már mindenki beszél, vagy kell, vagy se, csak azért, hogy magára vonja a figyelmet, tenni azonban nem tesz semmit. S a

ki legjobban lármázik, ordít, hogy éhes, meghal éhen, azon sietnek segíteni. A szocziálistáknak úgy ahogy betömik a száját, a hadügyi követeléseket kielégítik, csak a tisztviselőkről feled keznek meg, mert azok nem lármáznak, bizo nyára jó módban élnek.

Valamelyik vidéki lapban azonban azt olvastam, hogy az intelligentia hanyatlik, egy másikban, hogy könnyelmű adósságokat csinál, de mindegyikben csak mint meglevő bajról s nem annak megelőzéséről. Az ilyen kukli praedikaczió- kat rendesen azok az emberek szokták tartani, a kiknek nem csak van, hanem bőven van mit aprítani és aprítanak is a tejbe. Ezek aztán azt szeretnék, hogy az a kis hivatalnok nyomorogják, minek lett kis hivatalnok, miért nem lett tőkepénzes. Ha aztán az a kis hivatalnok mint intelligens ember restell nyomorogni, mert akkor a kutya se néz rá, az az hogy lenézilf, el kezd tehát adósságot csinálni: óh eleinte adnak neki nagyon szívesen, hiszen a 10—12 százalék kamat, a mit a kölcsön után fizet, jó pénz, ha mindjárt kishivatalnok fizeti is. És a szegény kishivatal- nok rá megy a lépre, felveszi azt a rongyos pár száz forint kölcsönét, a mi kidukál nekr s a minek az óriási kamatja aztán tönkre is teszi. Ezen a bajon tessenek előbb segíteni, tessenek a tisztelt tőkepénzes uraknak megelégedni tisztességes polgári haszonnal, mondjuk 3—4°/#-al, tessenek a tisztviselőknek s általában a szegény embereknek olcsó pénzt kölcsönözni, nem megvenni rajtuk a tökét háromszorosan, négyszeresen ; s akkor praedikálni vizet.

Nos hát itt az ideje, hogy a tisztviselők saját jól felfogott érdekeiknek megvédésére ^szövetkezzenek. Minden szövetkezés bizonyos erőd jelent s a tisztviselőknek erőseknek kell lenn az élet küzdelmeiben a hol sokat várnak tőlük de keveset adnak nekik. A szövetkezés terjed-] jen ki a tisztviselők minden anyagi szüktégle- teire s tegye lehetségessé azt, hogy olcsóbb beszerzési forrásokról gondoskodván ki-ki meg' élhessen a csekély fizetéséből is rangjához illően (A rövid szivar — mint tisztviselői szivar.)

A legtöbb tisztviselő szivaros ember, alig van köztük kivétel. A szivarok azonban drágák s az olcsók rosszak. A tisztviselői fizetésből csak öt filléres rövid szivarra telik, pedig a rövid szivar nem való úri társaságba, mert annak az illatja nem szalonképes, kvalitása egyenlő kapadohányéval. Dehát mit csináljon a szegény tisztviselő, ha nem telik jobbra, rangján, alóli szivarokat szi. Jó lenne ezen is segíteni, az állami tisztviselők fizetés emelésének mostanában úgyis olyan nagy füstje volt, meglehetne legalább azt a füstöt egy kicsit illatosítani, s öt fillérért bocsáthatna az állam a tisztviselők s általában szegény embereknek szánt jobb szivarokat is áruba. Mert az, hogy a szivarok drágultak és romlottak, a fizetések pedig maradnak a régiek : sem számtani, sem mértani arányban nem állanak egymással.

(Hol a boldogság mostanában. — Mit hoz a Mikulás ?) Mind ennek daczára a családi tűzhely körül a barátságos meleg szobában boldogság van. Tél apó nem törődve szegénnyel, gazdaggal, megkezdte a maga uralmát, a mely ellen a legkellemesebb menhely a meleg szoba. Meleg szobája pedig mindenkinek van, ha máskép nem közellátásból. Tél apó ellen különben nem lehet panaszunk, az eddigi műsora elég változatos volt. Kezdődött havazással, a hó elolvadt, folytatta fagygyal s a múlt héten beprodukálta magát mint gesztenye piré, vagy mint kandirozott dinnye. Egy reggel olyan sima volt az utcza mindenütt mint a tükör s élvezet volt. rajta — elesni. Képzelem is, hogy mennyi kihágási esetet jelentettek be a kapitánynak, a miért a hamut nem hordták ki a járdákra (máskor az ellenkezőjéért büntetik a békés polgárokat.) Jó a korcsolya pálya is! s még a szocziálista sport kedvelők is örömmel látták, hogy a Ferenczy boltjával szemben kint leng a vörös zászló, a melynek a zászlótartója még ezen a télen Kalló lesz, mert addig nem foglalhatja el az uj hivatalát, mig az utódját be nem tanitotta a korcsolya pálya és a korcsolyázók lába—cská—i jó karban tartásának mag^s művészetére.

De mind mi ez ahhoz a mennyei boldogsághoz képest, a mi az apróbb gyermekek arczán ragyog már napok óta. Jön a Mikulás bácsi! Vájjon mit hoz ? A rossz gyermeknek virgácsot, a jónak szebbnél szebb ajándékot. Persze ilyenkor minden gyerek jó lesz s egy hétig a Mikulás érkezte előtt és után (a mig a játékot össze nem törik) olyan ók mint a kezes bárány. Ha apuka jön haza a hivatalból, rohannak elébe, nyalják, falják, kétszer is kezet csókolnak, csakhogy mentői jobbnak találja őket a jó öreg Mikulás bácsi. _________ C—*• —*0

Kö

zgazdaság.

A bortermelők és általában a borászattal foglalkozóknak vélünk jó szolgálatot tenni, ha felhívjuk figyelmüket azon körülményre, hogy idén a szüretkor uralgott sok esőtől a szőlő rodbatást kapott és ettől penész gombákkal lett mételyezve. Az oly hibás szőlőkből nyert uj borok nem tisztulnak, megtörnek, megbar -ulnak, sőt ha kellő időben nem gondoztatnak, egészen elromlana1;. Az ily uj borokat legjobb mihamatabb a beteg seprőről lefejteni és arra alkalmas, mirenymentes kénszeletekkel kellőkép átkénezni. Ily javított mirenymentes kénszeleteket készít Schönbeck Imre Esztergomban a következő minőségek és árakban. Az l-es fajta az üres hordók jó karbau tartására való, egy 60 dekás csomag ára 40 fillér. A 3-as fajta az egészséges, uj és öreg borok átkénezéséhez, osomagja 1 korona ( az 5-ös fajta a hibás, beteg borok gyógyitásáb való, egy csomag óra 1 korona 60 fillér. Az idei borokhoz az utóbbit kell használni. A vele kez< borok hamarabb megtisztulnak, eltarthatók és száll: hatók lesznek és a mi a fő, nem kapnak kénbü (Einschlag szagot) a mi a régi méreg tartalmú bűd Einechlagnál elkerülhetlen és ez okozza a nagy ft és gyomorfájást, Ezen kénszeleteket a készítő vid künkön kellőkép szándékozik megismertetni, mié is mintákat és használati utasítást bérmentve kül Ismét eladóknak kellő jutalékot enged. 401 ]—1

A munkáspénztár halottal. Érdekes példáv , illusztrálhatjuk az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár áldásos működését. Mikor t segélypénztárról szóló törvény életbelépett, Rad<! Dénes vasmegyei birtokosnak egyik cselédjét Herbath Eleket már az első hónapban baleset érte a szecskavágógép összeroncsolta jobb kezét. A szerencsétlen cseléd, a kinek felesége és kiskorú gyermeke is volt, munkaképtelenné vált. A segélypénz tár a mellett, hogy az összes gyógyítási költségei ntkifizette, havonként megküldte neki a rokkantsá segélyt. Herbath Elek 14 hónapon át húzta ezt a segélyt a pénztártól, mig folyó évi julius hó 27 én folytonos sinylődés után elhunyt. A pénztár igazgatósága beigazoltnak vette, hogy a haláleset a több mint egy év előtti baleset következménye volt és az özvegynek 400 korona haláleseti segélyt utalt ki. A közelebbi napokban megkapták -még a 40() koronás haláleseti segélyt. Rákosi András gyürei lakos, a ki véletlen baleset folytán a vizbe fulladt, Manducb Imre uezsettei lakos, a ki megrakott kocsiról leesott és agyrázkódás következtében elhunyt, továbbá Kamarási Mihály balsai lakos, a kit Szabó János szóváltás közben agyonlőtt. Mint ezekből látható, a segélypénztárnak bő alkalma van tagjainak segélyezésére és látható az is,'hogy a gazdasági munkások körében sokkal sűrűbben fordul elő a baleset, mintsem azt gondolná az ember.

Nemes emberburátok. Örvendetesen gyarapszik azon munkaadók száma, a kik saját költségükön biztosítják cselédjeiknek a munkáspénztár áldásait. Újabban két ilyen emberbarátnak áldozatkészségéről kaptunk hirt. Báró Biedermann Rezső értesítette az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár igazgatóságát, hogy szentegáti uradalmának mindazon gazdasági cselédjét, a kik az ő szolgálatéban már egy esztendőt eltöltöttek, első csoportbeli tagokul beíratja a pénztárba s tagsági dijaikat sajat pénztárából fizeti. Deutsch Zsigmond, herczeg Eszterbázy uradalmának főbérlője hasonlóképen arról értesítette az igazgatóságot, hogy bérgazdasá gának mindazon cselédjét, a kik már 5 óv óta szol gálatában állottak, szintén, saját költségére beíratja a munkáspénztár tagjai közé.

Yasuti menetrend.- Érvényes 1902. október l-től. - Arad—Budapest k. p. u.

Arad ind. . .

510 9-36

4-21

818

11-20 4*45

Kétegyháza . j

6-13 10-44

6-12

9-oi

12 26

5*03

Békéscsaba . .

7-47 11-89

6-47

9-23

1-29

5-26

Bókésföldvár

8-04 11-58

7-02

_

144

5 38

Mezőberény . .

8-20 12-11

7-13

9 48

1-54

5-49

Gyoma ....

8 68 12-47

7-43

OD

0

ó

MM

226

6 13

Mezőtúr . . .

9-35 1-22

8-13

10-28

2-57

6-35

Szajol ....

10-27 2-16

9-08

11-00

3-44

7-09

Szolnok . . .

12-10 2-49

—

11-19

4-13

7-32

Ujszász . , .

12-49 3-15

—

11-36

4-38

7-50

Rákos ....

4*32 5*52

—

12-59

7-ós

9‘23

Budapest érk. .

5-00 6-10

—

1-50

7-20

9'35

Budapest k. p.

u.—

Arad.

Budapest ind.

6*60 8-10-- *

2oo

lO-oo

Ujszász . . .

8-28 10-34

—

3 68

12-38

Szolnok . . .

8-53 11-09

2-55

4 22

4-33

1-30

Szajol ....

907 U-25

3-19

4 35

4-52

1-50

Mezőtúr . . .

9-40 12-10

4-42

5-05

5-45

2-41

Gyoma . . .

10 04 12-40

5-30

5-29

6-22

3-14

Mezőberény . .

10-24 1-04

6-09

5 60

6-60

3-41

Békésföldvár

— 1-15

6-25

_

703

3 54

Békéscsaba érk.

— 1-28

*

_

Békéscsaba ind.

10-49 2 05

7-09

6-13

7-29

4-32

Kétegyháza . .

11-06 2-29

7-43

6-30

7-56

4-58

Arad érk. . .

11-51 3-32

9-10

7-n

9-00

6-05

Nagyvárad—Szeged-Rókus.

Nagyvárad ind. .

— 10-20

—

4-45

7;00

—

Szalonta . . .

— 11-26

—

6-02

8-46

_

.Kötegyán . .

— 11-43

—

6-21

9-12

_

Gyula ind

. . .

8-35 12-18

—

6-57

10 01

—

Békéscsaba

— 1-44

—

7-41

—

4 44

Orosháza

— 2-40

—

9-io

_

560

Hódmezővásárhely

— 3-27

10-30

10-12

—

7-ÖÖ

Szeged-Rókus érk

— 4-02

11-17

1105

—

7-55

Szeged-Rókus —Nagyvárad.

Szeged-Rókus ind. — 3-so

10-52

2-40

6-40

_

Hódmezővásárhely

— 4-38

11-34

* -—\

760

Orosháza . .

— 5-41

12-22

—

_

9-20

Békéscsaba . .

4-50 7-00

1-38

6-18

__

Gyula ....

5-26 7-27

2-02

6-56

—

_

Kötegyán . .

6-10 7-57

2-32

—

_

_

Szalon

ta .. . .

6-47 8'23

2-57

_

_

_

Na

gyvárad érk. .

8-31 9-32

4-00

—

—

—

Békésföldvár-Békés.

Békésföldvár ind.

....

7-13

1-52

8-14

Békés érk. . .

7-30

2-10

8-34

Törvényszéki csarnok.

A pipa. Komáromi Imre 70 éves békési ember február 24 én Csávás Jánostól gabonát kért, ez adott is neki, azonban mig mérte a búzát, elemelte tajték pipáját, A csendőrök azonnal utána mentek és meg is találták Komárominál a pipát, aki azzal védeke zett, hogy ő csak a dohányt akarta kiszívni belőle és szándéka volt másnap hazavinni. Miután azonban mar többször volt lopásért büntetve, cselekménye bűntettet képez. A főtárgyaláson is ezzel védekezett és ez alapon lopási szándék hiányából felmentetett. A közvádló felebbezett.

Kocsis tempó. Öcsödön 1902. junius 22-én ©Jjöl. vígan hajtott Molnár Lajos az országúton, de még vigabb volt a pálinkától Kakucsi János és erővel fel akart ülni a Molnár Lajos szekerére, az meg nem engedte s az lett a vége, hogy Kakucsi nem csak gyalog maradt, hanem Molnártól jól ki is kapott, úgy, hogy 25 napig nyomta az ágyat. Azt mondá a tárgyaláson, hogy a verés után mindjárt kijózanodott. Molnár pedig nem tartotta be a szent rást és nem tért ki előle mint részeg elől. Molnár Lajos ezért 3 havi fogházat kapott, kijelentve, hogy ez sértés ő rá nézve.

Békés

—Békésföldvár.

Békés ind. . . .

, . . . . 6-50

12-40

5-00

Bókésföldvár érk.

....................6-17

12-58

5-20

Mezőtúr—

Szarvas—Orosháza.

Mezőtúr ind. . .

. . ; . . 2-46

12-20

5-10

Szarvas ... .

..... 3-39

1-35

Kisszénás

4-31i

2-27

Orosháza érk.

..... 606

3-63

■ —

Heti piacz.

Gyula, november hó 28.

A budapesti árutőzsdén a hót elején gabona- uemüekben ellanyhult az irányzat, mig a hét végén szilárdulás állott be, árváltozás nem történt.

Hetipiaczunkon élénk kínálat mellett eladatott 50 kilogrammonként, koronába:

búza ...... 7-20—7 40-ig

takarm. árpa . . . 5 30—5'50-ig

zab.........................5-40—6-50-ig

kukoricza .... 5*20—5-30 ig

N y i 111 é r. *)

Értesítés.

Tisztelettel köztudomásra hozzuk, hogy helybeli főügynökségünket, Karácsony Mihály elhalálozása folytán, annak nejére özv. Karácsony Mihálynéra ruháztuk át, aki azt férje neve alatt tovább vezeti.

A csász. kir. szab- osztrák Phönix biztositó-társaság magyarországi vezérképviselősége 402 1—1 Budapest.

E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget

a Szerkesztő.

Orosháza—Szarvas—Mezőtúr.

Orosháza ind

...............................................5-56

Ki

sszénás............................. 7-32

Sz

arvas.....................................................8-44

Mezőtúr érk...........................................................9*30

11- 87

12- 48 1-49 2 35

HIRDETÉSEK.

Czlet áthelyezés.

Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy

épület és géplakatos üzletemet

Gyulán, Szent István-út 985-ik szánni saját házamba helyeztem át, hol készítek mindennemű sir-rácsokat, épületvasalásokat, takaréktüzhelyeket, melyből raktárt is tartok. Továbbá saját készitményü tizedes mérlegeimet, tengeri morzsolóimat szivesen ajánlom. — Mindennemű gazdasági gépekből tartok, minta-raktárt, javításokat elfogadok, mit a legrövidebb idő alatt ponr tosan és olcsón teljesítek.

A nagyérdemű közönség becses támogatását kérve, maradtam teljes tisztelettel;

Karácsony Mihály,

403 1—2 épület és géplakatos.

Aki nyavalyatörés, görcsök és más ideges bajokban szenved, bérmentve és ingyen kap utasító füzetet.

Czixn.:

Schwanen-Apotheke, Frankfurt a. M.

318 12—62