Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-27 / 30. szám
wig az olyanok, kiknek gyermekük oda sem járt: ingyen! nem tudjuk ki és mi jogon rendelkezett igy, annyi bizonyos, hogy jussa nem volt hozzá, aztán a sok fizetségért csak megérdemelne a szülő egy ingyen értesítőt, — annak árából ugyan nem építjük fel a gimnáziumot. Azt hittük mi békésiek — a többek közt, hogy ama a napokban sokat emlegetett vizmü drága pénzen azért épült, hogy Békés is kapjon az Élövizcsa- tornába néha napján egy kis friss vizet; ebben is keservesen csalódtunk, vizünk ugyan van az Élővíz- csatornában, de az oly bűzös, hogy még a békák is kivándorolni készülnek abból. Ilyen körülmények közt csúfolódás »Élővizcsatorná«-nak nevezni azt, jobban illenék rá a »büdösvizcsatorna« elnevezés. Vajúdik a motoros vasút ügye is, most már a miniszter dönt majd a felett: hogy Békésen a vásártéren, avagy malomvégen a Teleki utczán vezettessék-e az ? Annyi bizonyos, hogy Békés nem igen lelkesedik a Csabával való vasúti összeköttetésért, van már jó köves útja; — igen csak többet érnénk vele, ha Vésztőt — Megyeren keresztül köuttal kötnénk össze Békéssel; — aztán meg milyen jó volna a második — tervbe vett állami transversális műutat Gyulának és onnan egyenesen Békésre, innen pedig Vésztőre vezetni, mert hát hiába van vas- és kőutunk: a vármegye székhelyével nincs és úgy látszik nem is lesz direkt összeköttetésünk. Iparosaink és kereskedőink különösen félnek a vasút kiépülése esetén még fokozódó versenytől, van is okuk rá, — bár meg kell vallani, hogy akadnak köztük olyanok, kik megérdemlik, ha elbuknak is a verseny folytán, mert hiszen volt arra már eset nálunk, hogy egy kereskedő azt mondotta egy venni szándékozónak : hogy nem minden tizedbelit szolgál ki; — vagy olyan iparos, — ki ha házhoz hívták azt felelte: nem ér rá elmenni. Halasi B. jól szervezett szintársulata a legnagyobb közönynyel küzd nálunk, megérdemelné pedig a pártolást, mert — leszámítva egyik másik szereplő szerep nem tndását — élvezhető, jó előadásokat nyújtanak. Készülődnek már is »jobb hazába,« — igy aztán nem csoda, ha Békésre nem mer erős színtársulat jönni, mikor azok sem pártolják a szin- müvészetet, kiknek módjukban volna. A Fekete-Körös holt medre végre magától kiszáradt, az elöljáróságnak — hallomásunk szerint — szándéka a mezei munka szüntével, abban egy viz- levezető-árkot ásatni és abból az összegyülemlö vizet esetleg szivattyúval is eltávolítani és igy a hullámteret a víztől végleg mentesíteni. Ezt a szándékot csak dicséret mellett említhetjük fel ; szükséges azonban sürgősen megoldani a hullámtér tulajdon*) kérdését, enélkül arra nézve beruházásokat tenni és a végleges rendeltetését megállapítani lehetetlen. Határunkban kezdetét vette a cséplés, várakozáson felüli jó eredménynyel. Jázon. Színház, — Készülődés a saisonra. Repertoir. A társulat. — Alig múlik el két hét és megnyílnak a gyulai »Erkel színkör« kapui, hogy befogadják Zilahy Gyula aradi igazgató müvészseregét és oda vonzzák Gyula város és vidékének a művészetért lelkesedő közönségét. *) Az minden kételyen felől csakis Békés községé. Sierk. a fiatal, bájos lányon mégis látszik, hogy az őszinte érzései a leikéből fakadnak. Bontakozó tehetségének színképeit gyönyörködve szemléli mindenki, akinek szivét, szemét a tavaszi üde, napfényes hangulat fogékonynyá tes2Í. Ami szerepet kapott, csupa kedves, sugaras, lelket melegítő vonásokkal ruházza fel. Szívesen emlékezik mindenki azokra az előadásokra, mikor ö Tisza J utkát (Ocskay brigadéros), Susannet (Vasgyáros), Konrádot (Nagyzás hóbortja) stb. játszotta. Gazdy Aranka. Az újságokban minduntalan olvasunk érdekes híreket ilyenfajta czimek- kel: »Egy úri leány a színpadon“; az utóbbi időben különösen sűrűn, a vidéken talán még sűrűbben, mint a fővárosban. Egész divat lett az úri leányok körében, hogy férjhezmenés helyett színpadra lépnek s a publikum már betanult, hogy egy kicsit rezerváltan kell fogadni az ilyen érdekes kísérleteket, mert nagyon sok közülök mindvégig csak érdekes kisérlet marad. Gazdy Aranka — ezennel leleplezzük — szintén ilyen „érdekes kísérlettel“ kezdte pályafutását négy esztendővel ezelőtt, a székesfejérvári színpadon, de mindjárt hozzátesszük, hogy csak a legelső fellépte volt az, a másodikban már a hivatott művésznő izmos tehetségének tapsolt a közönség. A „kísérlet“ lemaradt mellőle az első estén, az „érdekesség“ ma is nyomon kiséri minden fellépését. Az aradi közönség előtt merőben ismeretlen ez a fiatal hősnő, bár vérségi kötelékek fűzik városunkhoz : édesatyja, ki Szókes- fejérvárott kir. járásbiró, aradi születésű s igy ö is joggal formál hozzá némi just, hogy második otthonának nevezze Aradot. Büszkén dicsekszik vele, hogy a mű vész pályára csak igaz ambiczió és a szinpad iránti rajongás vitte s midőn választania kellett a kényelmes otthon és a tövises pálya között, habozás nélkül állott az utóbbi szolgálatába. A Színművészeti Akadémiából egyenesen a székesfejérvári színpadra A színi saison előkészítése ozéljából a gyulai színművészet 'pártoló egyesület választmánya vasárnap délelőtt a vármegyeház kis termében ülést tartott, a melyen jelen voltak Lukács György főispán elnöklete alatt, Dutkay Béla és Keller Imre alelnökök, Kóhn Dávid és Berthóty István titkárok, dr. Bodoky Zoltán, dr. Berényi Ármin, dr. Berkes Sándor, Czinczár Adolf, Dombi Lajos, Haviár Lajos, dr. Ladies László, Lendvay Mátyás, dr. Márky János, Scherer Benedek, dr. Varga Lajos, Weisz Mór választmányi tagok, Gróh Mihály a színkör építője, továbbá jelen volt az ülésen Zilahy Gyula igazgató is. Lukács György elnök megnyitván az ülést, üdvözlő a választmány nevében a megjelent igazgatót, majd felolvastatta az egyesület és az igazgató között megkötendő szerződés tervezetét, mely megfelelvén a választmány határozatainak, azt a választmány észrevétel nélkül elfogadta és az egylet részéről az elnök, valamint Zilahy igazgató is nyomban aláírták. A szerződés aláírása után Zilahy szép szavakkal köszönte meg a választmánynak, hogy pályázó igazgató társai közül a gyulai Erkel-szinkört egyhangú határozattal neki engedte át. Ezzel a bizalommal szemben hivatkozik eddigi szinészpályájára, melyben művészi szempontból mindig csak a szépet és rutát ismerte és a mig a rutát megvetette, a művészi szépre mindenkor lelkesedéssel és szeretettel törekedett. Ez a vezérelv vezette rövid igazgatói működésében, mely alatt az aradi közönség teljes megelégedését kinyernie sikerült és erre való törekvéssel akarja a gyulaiak bizalmát is megérdemelni. A választmány éljenzéssel vette tudomásul az igazgató programmját, aki bemutatta a gyulai saison repertoir tervezetét azzal az Ígérettel, hogy azt az emberi számítások határai között betartani ígéri. A repertoirt a választmány tudomásul vette, csupán dr. Bodoky Zoltán hívta fel az igazgató figyelmét arra, hogy szeptember 19 én az egész ország Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját ünnepli és hogy az e napon adandó darab megválasztásában legyen az ünnepre figyelemmel, amit az igazgató meg is ígért. A repertoirt alább közöljük. Ezután a színkör helyreállításának kérdésével foglalkozott a választmány, melyre nézve több felszólalás után Keller Imre elnöklete alatt egy hat tagú bizottságot küldött ki, hogy a mutatkozó hiányokat megállapítsa és azok pótlása iránt intézkedjék. Ezzel a választmány ülése véget ért. A kiküldött albizottság szerdán délután szemlélte meg a színkört, a melyen kellő gondozás hiányában sok kártételt állapított meg, különösen a villanylámpák vannak megrongálva. A bizottság nyomban intézkedett azok pótlása, a földfelületnek és az ajtóknak helyreállítása iránt, valamint elhatározta, hogy a karzatról a páholyokba lehalló dobogás és lehulló por ellensúlyozására a karzatot még egyszer alá- deszkáztatja és a két deszka közét fagyapottal tömeti ki. A helyreállítás munkáját már a héten foganatosítják. * * * Említettük fentebb, hogy Zilahy Gyula színigazgató bemutatta a szinmüvészetpártoló egyesület választmányának az egész idei szezon repertoirját. Az a lelkiismeretesség és pontosság, a melylyel Zilahy társulatának ügyeit vezeti, valamint az a tény, lépett, azóta Miskolczon és Kolozsváron játszott s a legutóbbi télen Pozsonyban szerzett sok dicsőséget a magyar drámai estéknek. Szendéket és fiatal hősnőket játszik, olykor tragikákat is, de levegője mégis inkább a modern szalon szellemes légköre, ahol bóditó parfüm terjeng és társadalmi formák között izzik a forró szenvedély. A művészt különben szerepei jellemzik; Matilde (Folt, amely tisztit), Julia, Nóra, Marianna a legkedvesebbek neki. Ami tehetsége és az ambicziója mellett legerősebb fegyvere a küzdelemben: tökéletes színpadi alak. Czédrus termetével csodás harmóniában van kifejező érdekes arcza, mely minden indulatot és érzést híven tükröztet. Angyal Ilka örökét veszi át, nagyobbára az ő hires szerepeit fogja eljátszani. Még az ellensége sem mondhatja, hogy könnyű helyzete lesz. De ez talán csak fokozza ambiczióját, hogy olyan előd helyét kell betöltenie, ki szárnyaló tehetségével a legmagasabb mértékhez szoktatta az aradi közönséget, melyet vidéki színházban egyáltalán alkalmazni lehet. Angyal Ilka, ilyen mérték mellett is, játszivá repült diadalról-diadalra, — ha Gazdy Aranka előkelő tehetsége és nemes ambicziójá- nak lázas küzdelmével közelíti meg azoknak a sikereknek ma is ragyogó fényes emlékét: akkor megállotta helyét. Porzsoltné-Lukács Juliska. Egy színház drámai szerepein uralkodni: már magában véve is nagy tehetséget és munkaerőt igényel, hát még ha valaki egyszerre két színháznak volt drámai primadonnája. Mert Porzsoltné-Lukács Juliska, ki most az aradi Nemzeti Színháznak lesz első drámai művésznője, egyszerre volt tagja a budapesti Népszínháznak és a kolozsvári Nemzeti Színháznak. Az erős tehetségnek és a rendkívüli művészi munkaerőnek és ambi- cziónak ritka példánya ez a kiváló művésznő, akinek pályafutása, bár csak nehány évre terjed, érdekes mozzanatokban és diadalokban igen hogy ő Aradon is egész hónapokra megállapított műsorát pontosan betartotta, biztosítéka volna annak, hogy ő az igazgatók ezen legnehezebb feladatát is sikerrel fogja megoldani, mindazonáltal esetleges rekriminácziók elkerülése végett jelezzük, hogy ez a repertoir legfelebb az előadandó darabokra nézve mondható véglegesnek, de azok előadásainak sorrendjére nézve még változásoknak vethető alá és czélja csak tájékoztatóul szolgálni annál is inkább, mert a szerződés értelmében Zilahy csak nyocz naponkint előre köteles a repertoirt bemutatni. A tervezet a következő : Péntek aug. 15. Hunyadi nyitány. — Mohács után. ő. Falusi tréfa. (Megnyitó előadás.) Szombat aug. 16. Boocaccio. Vasárnap » 17. d. u. Liliomfi, e. Tótleány. Hétfő > 18. A király házasodik. Kedd > 19. Fedora. Szerda » 20. d. u. Lumpacius, e. Vízözön (Pr.) Csütörtök n 21. Vöröstalár (Premier). Péntek » 22. Stuárt Mária. Szombat 28. Czigány. Vasárnap > 24. d. u. Vízözön, e. Csikós. Hétfő » 25. Pillangó k. a. Erősebb (Premier.) Kedd » 26. Balatoni rege (Premier.) Szerda 27. Kornevillei harangok. Csütörtök 28. Kaméliás hölgy. Pétek » 29. Váljunk el. Szombat » 30.“Romeo és Julia. Vasárnap » 81. d. u. Balatoni rege, e. Flórika szerel. Hétfő szept. 1. Közönyt közönynyel. Kedd « 2. Ember tragédiája. Szerda » 3. > „ Csütörtök > 4. » » Péntek » 5. Katalin (Premier.) Szombat » 6. » » Vasárnap » 7. d. u. Goldstein S. e. Kurucz Feja Dávid. (Premier.) Hétfő szept. 8. d. u. Flórika szerelme. Este Kurucz Feja DávidKedd > 9. Faust (Opera.) Szerda 10. „ Csütörtök » 11. őrnagy ur (Premier.) Péntek > 12. Izé (Premier.) Szombat 13. » » Vasárnap 14. d. u. Kisszökevény, e. Felhő Klári. Hétfő » 15. Bottyán generális (Premier.) Kedd 16. Gésák. Szerda * 17. Nebántsvirág. Csütörtök 2> 18. Lili. Péntek 19. Arany lakodalom. (Kossuth ünnepély) Szombat » 20. Rip Rip. Vasárnap » 21. d. u. Bottyán gener. e. Sárga csikó. Hétfő » 22. Harag. Bajazzó. (Opera.) Kedd » 23. » » _•» Szerda » 24. Lotti ezredesei. (Premier.) Csütörtök » 25. őrnagyur. Péntek » 26. Sulamith. Szombat 27. Lotti ezredesei. Vasárnap » 28. d. u. Rip Rip. e. Liliom Klári (Prem.) Hétfő » 29. Kis szökevény. Kedd 30. Pillangó k. a. Erősebb (A színpártoló egyesület javára ) Az első áttekintésre is kitűnik ebből a tervezetből az a gondosság, melylyel azt összeállították, hogy az újabb szinmüirodalom jelentős sikert elért darabjai mellett, a régi darabok közül a legkedveltebbek és gazdag. Midőn a szinésziskolából kikerült, rögtön első drámai színésznőjévé szerződtette a Népszínház; itt aratta első diadalait a legerősebb drámai szerepekben, mint Rákosi Jenő Magdolnája, a Betyár kendőjében, Felhő Kláriban, a Czigányban, az Ördög mátkájában, a Becsületben, Sodorna pusztulásában, a Siroki románezban, a Szókimondó asszonyságban. Az 6 művészi tehetségét azonban a Népszínház nem elégítette ki s különösen a mikor férje, Porzsolt Kálmán a Népszínház igazgatója lett, egyszerre kevesebb szerephez juthatott s ekkor a Nemzeti Színház legerősebb drámai szerepeivel .elkezdte vidéki vendégszerepléseit és Pozsonytól Kolozsvárig az ország összes nagy városaiban egy év alatt egyik diadalt a másik után aratta. Porzsoltné-Lukács Juliska művészete az utóbbi két év alatt óriási átalakuláson ment keresztül; a naturalista olasz iskola hive lett, bámulatos egyszerűséggel, természetességgel és mesterké- letlenséggel játszik. Nem is színésznő a színpadon, hanem igazi nő, természetes asszony. Nemcsak mosolya, hanem könye is igaz. Szerepének fájdalmas mélysége úgy átjárja lelkét, hogy szeméből | színpadon igaz köny fakad. A legnagyobb traeikai szerepeket a sablonszerű nagy tragikák affektáló póza nélkül játsza; egyszerű nőnek lép a színpadra s ott a darab drámai fejleménye szerint előttünk bontakdzik ki a maga természetes fejlődésével a zokogó tra- gika. De amily egyszerű tud lenni, a mig szerepe a színpadi társalgás, vagy szerelmi évődés lágyabb húrjait pengeti, époly elementáris erővel tud kitörni drámai szenvedélye a kicsúcsosodó nagy jelenetekben s egy-egy sikoly velőkig hat. Magyarország összes színésznői közt neki van ma a legszélesebb skálája a drámai szerepekben, mert őt akczeptálja a közönség a klasszikus hősnőkben épugy, mint a modern szalon-drá [iákban és a paraszt-drámai szerepekben. azok kerüljenek előadásra, a melyeket a közel múltban nem látott a gyulai közönség. A tervezet szerint 9 délutáni és 47 esti előadásban 62 darab kerülne előadásra és pedig a 47 esti előadásból 7 hérletszünetben és 40 bérlotfolyam- ban. A repertoir keretében fel fognak lépni K. Hegyesi Mari asszony három estén és pedig a Yörös talárban, Stuart Máriában és a Czigányban ; gr. Festetich Andorné szintén három estén a Kaméliás hölgy, Váljunk el, Borneo és Julia főszerepeiben, Zilahyné Singhoffer Vilma 8 estén, a Katalin, Gésák, Szulamit operettekben, a Faust és Bajazzó operákban és Zilahy Gyula 2 estén a Király házasodik és Közönyt közönynyel vígjátékokban Ezeken az estéken kívül kiemelkedik az évad programmjában az Ember tragédiájának előadása, a melyet az Eszterházy-féle tatai színház kincseket érő és külföldön is általános bámulatot keltő díszleteivel hoz színre az igazgató. Ádám szerepében a társulat hősével Csíki Lászlóval, Éva szerepében pedig Porzsoltné Lukács Juliskával és Gazdy Arankával, a társulat két hősnőjével. * * * Zilahy Gyula szerződése értelmében és pályázatakor tett ígéretéhez képest teljes társulatával fogja a gyulai 7 hetes szini saisont végig játszatni. A névsor egészben véve ugyanaz, a melyet a pályázatkor bemutatott az igazgató, csupán néhány szerepkörre nézve állott be időközben változás. Alább közöljük a társulat tagjainak névsorát teljes létszámmal, a mint Gyulára is be fog vonulni. Magánszereplő nők: F. Csigaházi Etel drámai anya, Daróczi Ilka, Garai Hus II. naiva, Gazdy Aranka fiatal hősnő, Haller Irma operette szubrette, Sz. Karácsonyi Mariska népszínmű énekesnő, J. Pajor Ágnes vígjátéki és operette komika, Parlagi Kornélia operette és opera énekesnő, B. Bépássy Guszti opera és operette énekesnő, Szilvássy Juliska, Szabó Irma naiva, drámai szende, P. Lukács Juliska tragika, szalon hősnő, Zilahy Gyuláné opera és operette énekesnő, Jeszenszky Jolán segédszinésznő. Magánszereplő férfiak: Bejczy György opera és operette tenorista, Békés Gyula kedélyes apa, Békéssy Gyula népszínmű énekes, opera és operette hős bariton, Csíki László hősszerelmes, Gőzön Béla lyrai szerelmes. Győré Alajos apa és jellem, Juhász Sándor opera és operette bariton, Mariházy Miklós jellem és társalgási, T. Német János jellem és hős apa, Polgár Sándor opera énekes operette buffó, Sarkadi Aladár tenor-buffó, komikus, B. Szabó József énekes bonvivant és szalonkomikus, Ternyei Lajos fiatal hős és lyrai szerelmes, Tukoray Lóránd komikus, Végh István komikus, Zilahy Gyula bonvivant és szalonkomikus. Kar és segédszemélyzet. Nők: Bérezi Mari, Hajnal Ilona, Csepreghy Irma, N. Csiszár Bóza, B. Dobozy Józefin, Kürthy Hermin, Göőz Ilona, Jékey Aranka, Homoki Anna, G. Kertész Katicza, Bónay Rózsi' Sipos Gizella, Cs. Tájkerti Ida, Bózsa Rózsi, Daczó Vilma, H. Fekete Aranka. Férfiak: Abay Gyula, Balogh Árpád, Gerold János, Hegyesi Nándor, Pápay József, Kiss József. Sarlai Béla, Szabó Sándor, Réthy István, Sz. Tóth Lajos, Ungváry Vilmos, Várady Márton. Rendezők: Zilahy Gyula főrendező, Csíki László tragédia és drámai rendező, Polgár Sándor opera és operette rendező, Orbán Árpád karnagy, Maione «7. Pajor Ágnes. Van-e, ki e nevet nem ismeri ? Országosan ismert név a Pajor, melyhez sok primadonna-siker édes emléke fűződik. Emília Aradon is járt valaha, térdig rózsában. Az a művésznő, akit most hozott hozzánk Zilahi: Pajor Ágnes, ebből a famíliából származik. Fiatal komika. Énekelni is tud szépen. Ilyen szerepkörön és kvalitásokkal még versenyre kelhet a — primadonnákkal is. Különben Halasi Béla társulatánál játszott is elsőrendű ének-szerepeket. Parlagi Kornélia. Két év előtt mutatkozott be az aradi közönségnek, drámai énekesnőnek való szerepben. (Szulamitot játszotta.) A legzajosabb sikerét a koloraturájának köszönhette (Báránykák operettben betétül énekelt valami csodaszép dalt), most pedig visszakerült tánezos szubrettnek. Vagyis azt mondják, hogy újabban modern diva lett a szó legigazibb értelmében. Nem csinál divatot, hanem a divat szárnyán repül Diadal ö fensége felé boldog találkozóra. Manapság a muzsikás léhaság kell a magyarnak, hát ő is szoknya-libbentéssel csiklandozza tapsra a tenyereket, fiirtöl a múzsával, de nem szerelmes belé és bizonyára többre tartja a koreográfia mesteremberét is a művészi ihletnél. Pedig a tiszta művészet iránti rajongás vitte a színpadra. Hízelgőén édes, meleg hangja, előkelő megjelenése, ízlése és alapos énektudása hamar kedveltté tették. Már akkor is egyre- másra virágos-estékben, „vastaps“-ban volt része, amikor még nem a szép lábak kaczérkodá- sán épült fel a színházak zenés műsora. Egyébként Parlagi Kornélia értékes tehetség maradna még akkor is, ha a magyarszinházaskodással nem is hagyna fel a nemesült ízlésű uj igazgató. Mindössze három éve járja a kulisszák világát; Kassán, Aradon és Temesvárott volt ezelőtt. Ha olyan meleg szeretettel látja őt most viszont az aradi közönség, mint amilyen fényes ünnepléssel váltak meg tőle Makóéknál (Germain hadnagyot játszotta búcsúzon a Katalin czárnö ope-
