Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

Melléklet a „Békés" 1901.20-ik számához. lett nemcsak transitó forgalmat közvetíthetne, de különösen a szeghalmi és füzes-gyarmati határok­ban oly terjedelmű és termékeny nagybirtokokat szelne át, hogy az azon vidéki nehéz közlekedési viszonyokra való tekintettel remélhető volna az érdekeltség szervezése. A felmerült észrevételek beható megvitatása után elhatározta a bizottság, hogy javasolni fogja a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy az uj vasút előmunkálati engedélyének kieszközlésével és az előmunkálatok végrehajtásával bízza meg az alföldi első gazdasági vasutat. A bizottság egyben felkérte Sármezey főmérnököt, hogy a vasút ügyében az érdekeltekhez intézendő memorandum tervét ké­szítse el. Hírek. A vármegye közgyűlése határidejét kitűző al- ispáni meghívó a hét folyamán megjelent hivatalos lapban közöltetett, a melyben a közgyűlés napja május hó 30-ára van megállapítva és a mely a tör­vény értelmében külön megemliti, hogy a közgyű­lésnek tárgya leend a vármegye főispánjának a tüdővész elleni védekezésre vonatkozó (lapunkban közölt) indítványa és a budapesti sanatoriumban teendő 10000 koronás ágyalapit vány ra V3°/0 pótadó kivetéssel. A közgyűlés tárgysorozatát a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg a hivatalos lap jövő heti száma közli és a még nem tárgyalt ügyek előké­szítésére az állandó választmány május hó 2ő-én délelőtt, 9 órakor fog ülést tartani. A gyula—barakonyi vasút ügye uj stádiumba jutott. Haviár Lajos kir. főmérnök a lapunkban ki­fejtett azon nézetét, hogy a vasút nem rendes nyom­távval, hanem csak keskeny vágánynyal építhető ki, megvalósítani szándékozik és azért beadványt intézett a békés—vésztői vasút ügyében a várme­gye által kiküldött bizottsághoz, hogy a békés— vésztői vasút tervezetével egyidejűleg és ahhoz ha sonlóan a gyula—barakonyi vasút létesítése iránt is tegye meg a lépéseket. Dr. Fábry Sándor alispán és Rosenthal Ignácz pártolták a tervet, Sármezey Endre főmérnök azonban kijelentette, hogy a gyula- barakonyi vasút kiépítésére az Alföldi Első Gazda­sági Vasút társaság nem vállalkozhatik az Arad- vármegyével szemben fennálló egyéb kötelezettségei miatt. A bizottság noha e kérdésben megbízást nem kapott, a tervezett gazdasági vasút nagy fon­tosságára való tekintettel az indítványt pártolólag terjeszti a közgyűléshez, hogy az előmunkálati en gedélyt a vármegye kérje és végeztesse is az elő­munkálatokat. A megindult mozgalom folytán re­mény vau tehát arra, hogy a Gyula városra is rendkívül fontos ezen vasút kiépül és pedig anél­kül, hogy olyan nagy, az eredménynyel arányban nem álló áldozatba kerülne Sőt nem lehetetlen az az önként kínálkozó terv megvalósulása sem, hogy később a vonalnak doboz—békési meghosszabbítá­sával egy összefüggő kiterjedt keskeny vágányé vasúthálózat fogja a vármegye gazdasági érdekeit szolgálni. Jóváhagyott határozat. A belügyminiater jóvá­hagyta a törvényhatósági bizottságnak dr. Konkoly Tihamér közigazg. gyakornok, tb. aljegyző részére 200 korona jutalmat megszavazó határozatát. Nyugdíjazás, a vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmánya folyó hó 15-én tartott ülé­sében Kis Gyula vm. alszámvevőt és tb. főszám­vevőt saját kérelmére bizottságilag megállapított munkaképtelensége alapján nyugdíjazta és évi nyug­diját 24 évi beszámítható szolgálati idő alapjin 1335 kor. 80 fillérben állapította meg. Ugyanezen üléséből Dubányi Lajos nevelési járulékainak, ta nulmányai befejeztéig leendő folyósítását javasolja a közgyűlésnek és indítványt tett a közgyűlés elé, hogy ez állami nyugdíj törvény novelláris utón való módosítása és ebben az állam és a vármegyék kö­zötti feltétlen nyugdijviszonosság kimondása iránt a belügyi és pénzügyi kormányhoz feliratot intézzen és ezen feliratának támogatására az összes törvény- hatóságokat keresse meg. A pénzügyigazgatóság köréből. A pénzügy- minister Berbekucz Péter állami végrehajtót, a pénzügyigazgatóság munkás, tehetséges hivatalnokát Gyuláról Dévára helyezte át. Az ő helyére pedig Gyulára állami végrehajtónak Fiala Sándor kör- möczbányai segédjegyzőt nevezte ki. Gyógyszertár átruházás. A belügyminister a kondorosi „Reményhez“ cziinzett gyógyszertár sze­mélyes üzleti jogát Jánossy Gézáról Bariss Árpád oki. gyógyszerészre ruházta át. A király adománya- A csorvási ágcst. evange likus egyháznak ö Felsége a király templom épí­tése czéljaira 200 koronát adományozott magán- pénztárából. Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy Tóth András vésztői lakos vezetéknevét Laka­tosra- ra változtassa át. Uj egylet. A Kondorosi Önmivelődési Iparos Egylet alapszabályait a belügyminister bemutatási záradékkal ellátta. Szinház. A színkör folyamatban levő építése színészek nélkül is állandó rovatot tartat fenn, a melyben hétről-hétre van számot adni való szin- pártolásunk fellendült ügyéről. Az építés a leggyor­sabb tempóban halad. Az épület — a zsinórpadlás tornyának kivételével — be van tetőzve sőt a néző­tér belső fedélfalainak deszkázata is készen van. A jövő héten elkészül a színkör külső falazata és akkor már csak a belsőberendezés, páholyok és ülőhelyek felállítása marad hátra. A színművészet pártoló egyesület a hét folyamán két ülést is tartott. Vasárnap délután látogatott rendkivüli közgyűlése volt az egyletnek a városházán, a melyen dr. Luiócs György elnök ismertette az építésre felveendő köl­csön ügyét, bejelentvén, hogy az eredetileg fel­venni tervezett 25.000 korona kölcsön féléves tör­lesztési összege 1644 koronát tett volna ki, azon­ban ebből a Békésmegyei Takarékpénztár a 44 koronát elengedvén, ezen kölcsön törlesztése a 3200 korona évi államsegélyből kitelik. A közgyűlés a kedvezményért a takarékpénztárnak köszönetét sza­vazott és elhatározta, hogy a 25,000 koronát tör- lesztéses kölcsönként onnan veszi fel, mig a többi szökséglendő összeget — legfelebb 3000 koronát — folyó számlára oly összegben és akkor, a mekko­rára és a mikor szükség leend. A kölcsönügylet megkötésével dr. Lukács György, Keller Imre és dr. Márki János bízattak meg. — Keller Imre, mint az építés vezető bizottság elnöke részletesen ismertette az építés történetét és a tett intézkedé­seket. Javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy az öltözők oldalait is téglafalból építteti és az építési bizottságnak felhatalmazást adott bokréta ünnepély rendezésére. Bertóthy István tttkár bemutatta a véros képviselőtestületének a szinháztelek, villany­világítás 8tb. megszavazása tárgyában hozott hatá­rozatát. A közgyűlés a határozatot köszönettel tudó másul vette, Végül Kohn Dávid titkár felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy az egyesületnek a színtársulatokkal szemben való viszonya, a szídí idény tartama, a helyárak stb. már most megálla- pitandók. Az elnök indítványára ezen kérdések megoldását a választmányra bízták. Tegnap délután az egyesület választmánya tartott ülést Lukács György elnöklete alatt, a melyen előterjesztetett Krecsányi Ignácz szín­igazgatónak kérvénye a szinieíőadásoknak for­mális engedélyezése iránt. A választmány a kér­vényt pártolólag terjeszti a városi tanácshoz, azzal a kérelemmel, hogy ezt az engedélyt minél előbb küldje el az igazgatónak. (A Gyulára jövő társulat névsorát lapunk más helyén közöljük.) Kohn Dávid titkár előterjesztése alapján a választmány hosszas és beható tanácskozás után a következő határoza­tokat hozta : 1. A színművészet pártoló egyesület választmánya állapítja meg a sziniévad idejét és időtartamát. 2. Kizárólagos rendelkezési joga van a színkörre nézve szinielőadások engedélyezését ille­tőleg. 3. Kizárólagos véleményezési joga van, hogy a sziniévad mely igazgatónak, illetőleg színtársu­latnak adassék. 4. Megállapítja a szini saison tar­tamára évről-évre az összes napi és bérleti hely- árakat. Ezen helyárak az 1901. évi szini saisonra a következőleg állapíttatnak meg. Napi árak: páholy 8 kor., I. rendű zártszék (1 — 4 sor) 2 kor., II. r. zártszék (5—8 sor) 1 kor. 40 fill., III. r. zártszék (9—18 sor) 1 kor., karzati zártszék 60 fill., földszinti állóhely 50 fill., karzati állóhely 30 fill. Bérlet árak: taison bérlet (50 előadásra) páholy 300 kor., I. r. zártszék 75 kor., II. r. zártszék 52 kor. 50 fill., III. r. zártszék 37 kor 50 fill., vagyis a napi árakhoz képest 25% engedmény. Megje­gyezvén, hogy ugyanily kedvezmény adatik 25—-25 előadáson páros, páratlan bérletekre is. 3 A zárt­székeket illetőleg 12 egymásután következő előadásra is nyittatik bérlet, ily 12 előadásra való bérletnél az árengedmény a napi árakhoz képest 2079. 5. A színművészet pártoló egyesület választmánya fen- tartja magánák a jogot bérletszünetes előadások úgyszintén helyárak felemelése vagy leszállítása engedélyezésére esetleg megtagadására. 6 A reper- toir megállapítási joga a színigazgatóé, azonban a jövő heti szinmüsorozat tervezetét minden pénteken az egyesület elnökségének bemutatni tartozik. Az elnökség a mennyiben a tepertőit- ellen kifogásai vannak, jogosítva van azt a választmány elbírálása alá bocsátani. Egy színműnek egy saison alatt két­ezernél többszöri előadása csakis a választmány előzetes beleegyezése mellett engedtetik meg. 7. Az egyesület a bérlők igényeinek megóvása szem­pontjából fentartja magának a jogot, hogy a reper- toir páros és páratlan bérletbeosztását ellenőrizze, esetleg ily czimen felmerülhető jogos sérelmeket orvosolja. Végül számba vétetett, hogy az uj szín­körben lesz: 16 páholy, (á 4 hely = 64 ülőhely,) I. r. zártszék 68, II. r. zártszék 68, III. r. zártszék 194, karzati zártszék 171, földszinti állóhely 300, karzati állóhely 200, összesen 1065 hely. Krecsányi Ignácz beküldötte a színművészet pártoló egyesület választmányának társulata névsorát, mely a következő: Nők: Haller Irma, Operette-, nép­színmű- és bohózati énekesnő; Anday Blanka, opera-, operette-, népszínmű- és koloraturénekesnő; Áldor Juliska, opera-, operette- és népszinmü-énekesnc; Krecsányiné-Kis8 Verőn, drámai és társalgási szí­nésznő ; Cz. Tóvölgyi Margit, drámai hősnő és tár­salgási színésznő ; Kápolnay Julia, drámai és víg­játéki szende; Ruby Erzsébet, drámai és vígjátéki színésznő; Ráskay Emilia, drámai és vigjátéki szende és naiva; Krecsányi Vera, népszínmű- és operette-énekesnő ; , W.-Berzsenyi Julia, operette- és burleszkkomiká, Bera Paula, drámai és vigjátéki anyaszinésznő; Bejczyné-Répássy Guszti, opera-, operette és népszinmüénekesnő; Várnay Paula, segédszinésznő és énekesnő; Károly Leona, segéd- színésznő ; Keleti Anna, segéd naiva. Segédszinész- nők és karfialosnök: Erdélyi Margit, Delly Juliska, J. -Kovács Ilka, Jékey Aranka, Mihajlovics H., 8. Melczer Julia, M. Lászy Etelka, Zámory Irma, B. Dobozy Jozefin, Unghváry Vilmosné, K. Kecs- keméthy Irma, L.-Keresztély Irma, Keleti Boriska, Szőke Gizella, Veress Margit, Szabóné-Vógh Jolán. Férfiak ;J Krecsáuyi Ignácz, igazgató és rendező; Bejczi György, opera- és operette-tenor; Keszcler. Ede, hős és lyrai szerelmes; Ternyei Lajos, lyrai szerelmes és társalgási színész; Békéssy Gyula, opera-, operette- és népszínmű bariton-énekes; Réthey Lajos, bonvivant és jellemszinész ; B. Szabó József, opera-, operette- és bonvivant-szinész; Bartbos Gyula, drámai apa- és jellemszinész ; Fe­re nczy Károly, opera-, operette-buffo és komikus; Mátray Kálmán, operette-buffo és jellemkomikus: Ligethy Vilmos, fiatal komikus és operette-énekes; [Békés Gyula, kedélyes és drámai apaszinész; Kör- mendy János, apa- és jellemszinész ; Nagy Sándor, szerelmes színész; Tóvölgyi Béla, apaszinész; Végh István, másodrendű komikus ; Kövesdy Jenő, segéd- szerelmes. Segédszineszek és kardalosok: Abay Gyula, Kozma' Pál, Fekete Árpád, Jakabffy Sándor, Keleti Márton, Csiszér Arthur, Szabó Sándor, Ligeti Andor, Ligeti Aladár. Kulcsár Lajos, Unghváry Vilmos, Pécsy Lajos. Kapossy Andor, Rácz Dezső, Schoor Izsó, Garai Dezső. Színházi titkár: Lenkey Zoltán. Pénztárnok: Berényi Miklós. Gyermeksze­replők; Kövesdy Mariska, Babarczy_ Ilonka, Kozma Pali, Kozma Mariska, Kulcsár Árpiád. Zenekar: karnagy Orbán Árpád, zenekarigazgató Dittmann Gyula, huszonnégy zenekari taggal. Súgók: Poprádi Árpád' és Ligethy Aladár. Kellékes: Babarczy András, négy segéddel. Diszmester: Czigler János, tizenkét diszitővel. Böruhatárnok: Gönczöl József, három segéddel. Az alsó fehér-körösi ármentesitő, belvizsza- bályozó és vizhasznositó társulat Ladies György elnöklete alatt folyó hó 15-én tartotta rendes ta­vaszi közgyűlését. A közgyűlésen részt vettek: Ladies György, Gallacz János királyi és miniszteri osztálytanácsos, Szarvassy Arzén kir. főmérnök, miniszteri megbízott, Veszprémi József kir. kultur- foinernok Szekér Gyula, dr. báró Drecbsd Gyula, Acbim Gusztáv, Aszalay Gyula, Keller Imre, dr. László, Bulboka János, Morvay Mihály, Schmiert József, Endrósz András, Havai Gábor, Auf^T/ ^n<^r^8» Ludvig Ferencz, Fábián Lajos, Alb János, Rozsos János, Yidó János, Vidó István, Békési Mihály, Sebestyén Mihály, Góg András, Exner Ferencz, Kukla Ferencz, Kocsor Gergely, Domokos Péter, Hoffmann Mihály társ. jogitaná- _ János társ. igazgató főmérnök és Misley Elemér társ. pénztáros. A tisztviselők hiva­talos eskü mintájának a közgyűlés által lett meg­szövegezése után hivatalos esküt tettek: Erkel János társ. igazgató főmérnök, Misley Elemér társ. pénztáros és Szilágyi Gábor társ. nyilvántartó irodatiszt. A tisztviselők közül betegség folytán távol volt Habinay Pál társ. szakaszmórnöktől az eskü kivételével társulati elnök bízatott- meg. A közgyűlés a békési szivattyú-telep építésénél kedve­zőtlen talajviszonyok miatt szükségessé vált többlet munkák által okozott 15907 korona 90 fillér túl- kiadást jóváhagyólag tudomásul vette és annak ki­fizetését engedélyezte. N. Szabados József és a budapesti szivattyú és gépgyár részvénytársaság által kiérdemelt kereseti összeg ez ideig még ki nem fizetett 50°/o-át 5°?0 visszatartásával a közgyű­lés kifizetésre utalványozta azzal, hogy a visszatar­tandó 5°/0 a rövid időn belül megtartandó felül­vizsgálat után, — a felülvizsgálat eredményéhez képest — a vállalkozók részére szintén kifizethető lesz. Az 50°/„ ki nem fizetett kereseti összegekből a visszatartandó 5% levonásával N. Szabados József gyulai építési vállalkozó részére 54719 korona 70 fillér, a budapesti szivattyú és gépgyár részvény- társaság részére 80926 korona 40 fillér lesz kifi­zetve. A közgyűlés a békési szivattyútelep építésé nek műszaki vezetésével megbízott Zolnay Béla okleveles mérnök részére — megállapított tiszte­letdíján kívül — hasznos működésének elismereseüf 400 korona jutalmat szavazott meg. A békési szi­vattyútelepnél egy gépészi lakás és egy kőszén raktárnak legfeljebb 10,000 korona költséggel ár­lejtés mellett vállalati utón való felépítését a köz­gyűlés engedélyezte. A tervek elbírálására és az árlejtés megtartására a közgyűlés egy bizottságot küldött ki. A bizottság tagjai: Ladies György társ. elnök, Szarvassy Arzén kir főmérnök, Szekér Gyula, dr. báró Drechsel Gyula választmányi tagok és E/rkél János társ. ig. főmérnök. Elrendelte a köz­gyűlés, hogy a belvizrendezési összes földmunkála­tok és mindazon műtárgyak, melyeknek előállítási költsége a 2000 koronát meg nem haladja, házila­gos kezelés mellett hajtassanak végre, illetve állí­tassanak elő. A vészéi syphon és békési felső kör- gáti oidalzsilip — melyek még ez évben felépiten- dők'— valamint mindazon műtárgy, melynek költ­sége.! a 2000 koronát meghaladja, a közgyűlés határozatából kifolyólag, árlejtés utján vállalati utón,1 lesznek felépítve. A közgyűlés elrendelte, hogy a társulat árterében levő állami utak után fizetendő hozzájárulási összeg kimutatása czéljából ázj igazgató főmérnök által bemutatott javaslat a miniszteri megbízott utján terjesztessenek fel a kereskedelemügyi miniszterhez azon kéréssel, hogy az' ^(Sybeni tárgyalásra megbízottat szíveskedjék kiküldeni. Az ártérben levő törvényhatósági utak bevonása és ezek után a hozzájárulási összeg meg­állapítása iránti eljárásnak Békésvármegye alispán­jánál leendő folyamatba tételével a közgyűlés a társulat elnökét bízta meg. A közgyűlés Békésvár­megye főispánja dr. Lukács Györgynek a 600,000 koronás állami előleg kölcsön megszerzése körül kifejtett jóindulatú szives tevékenységéért jegyző- könyvi köszönetét szavazott. A társulat fegyelmi [bizottságába megválasztattak: elnökül Ladies György társ. elnök, helyetteséül Haan Béla társ. alelnök, tagokul dr. Hajnal István, Szekér Gyula, Drechsel Gyula dr. báró és Keller Imre, póttagokul Hoffmann Mihály és Korosy László. A társulat bevétele 1901. január 1-től május hó 14-ig 755,218 korona 92 fill., a kiadás 86869 korona 95 fillér, pénztári marad­vány május hó 14-én 668,348 korona 97 fillér. Kormányképviselők. A vallás és közoktatásügyi minister az idei érettségi vizsgálatokhoz az 1883. XXX. t.-cz. 23. § ából kifolyólag a szarvasi ág. ev. főgymnasiumhoz Wigand János szegzárdi állami főgymnasiumi igazgatót, a csabai ág. ev. főgymna­siumhoz dr. Horváth Ödön eperjesi ág. ev. igazga- gatót küldötte ki. Óriási jégvihar vonult el tegnap délután 3 és 4 óra között Csaba s Gyulavárosa fölött, amelynek dimmensióit lapunk zártáig még megközelítőleg sem lehetett megállapítani. Anynyit tudunk, hogy a gyulai határban a jég, — a mely megszakítás nél­kül negyedóráig esett és teljesen elborította a föld felületét, úgy, hogy mindenütt lapátolni lehetett — elverte a sióréti, biczerei, törökzugi dűlőket, telje­sen tönkre tette az ajtósfalvi, csákoséri, vereske­reszti s aranyági részeken úgyszintén a házi ker­tekben a szőlő s gyümölcstermést. Aránylag kisebb noha jelentékeny a kár búzában és árpában is. A szőlősgazdák, akik tavaly is megsínylették a jeget noha az megközelítőleg sem volt oly mérvű mint a mostani, el vannak csüggedve. A villám áldozata. A tegnapi zivatar alkalmá­ból a gyula—sarkadi utón a villám lesújtott egy a gyulai vásárról Sarkad felé haladó kocsira. A ko­csisnak és lovaknak bajuk nem esett, azonban a hátsó ülésen ülő egyént, a ki állítólag egy szatmár- megyei kereskedő, agyonsujtotta. A szerencsétlent bevitték Sarkadra, a hol mintegy 3000 korona készpénzt találtak nála. Sierbán János Gyulán. Az országos tejgazda­sági felügyelő Sierbán János kedden Gyulára érke­zik és aznap d. u. 2 órakor a polgármesteri hivatal ban megtartandó tejszövetkezeti igazgatósági ülé­sen fog részt venni. Bókésvármegye községjegyzöi egyesülete Gyu­lán, a városháza nagytermében folyó hó 30-án dél­előtt 8 órakor rendkivüli közgyűlést tart a követ­kező tárgysorozattal: 1. Az üresedésben levő elnöki állásnak választás utján való betöltése. 2. Folyó ügyek elintézése. Az orosházi kir. közjegyzői állásról az a nézet volt és van elterjedve, hogy annak jövedelme felér egy államtitkári fizetéssel, a lakbórilletményt sem vonva le. Yolt is pályázó rá bőségesen, és ugyan­akkora druck és érdeklődés, mint valamely expo­nált politikai állásnál, hogy vájjon ki lesz az az irigylendő szerencsefia, a kit ki fognak rá nevezni. Az igazságügyminister, mint megírtuk, áthelyezés­sel oldotta meg a problémát, a mit nagyon ké­nyessé tőn a hivatottak és protegáltak nagy tábora. És most azt a hirt kolportárják az aradi lapok, hogy az áthelyezett Török Árpád dr. meggondolta a dolgot és Világoson marad. Ha ez a hir igaz, akkor az orosházi közjegyzői állásra újra pályáza­tot hirdetnek és újólag megindulhat a protekeziók hajszája. Krecsányiék Fiúméban. A magyar színészet jelentős diadalt aratott Fiúméban, a mi Krecsányi Ignácz színigazgató hazafias érdeme. A magyar társulat előadásai zsúfolt házak előtt folynak, ami aunál szebb diadala a magyar szinmüvészetnek, mert éppen most időzik társulatával Fiúméban Ermete Novelli, a legnagyobb olasz színművész, akinek fellépései szintén zsúfolt házak előtt folynak. A városban kitűnő benyomást keltett, hogy a ma­gyar társulat küldöttségileg üdvözölte Novellit és az olasz színészeket és kedden este két óriási babér­koszorút nyújtottak át Novelli-nek. Az olasz szí­nészek szintén küldöttségileg tisztelegtek a színkör­ben Krecsányi igazgatónál. Az olaszok szónoka lel­kes szavakban ünnepelte a magyar szinmüvészetet és dicsőítette a magyar nemzetet, mely az olaszokat szabadságharezukban segítette. Egy fiumei távirat jelenti, hogy gróf Szapáry László fiumei kormányzó szerdán délben fényes ebédet adott palotájában a magyar és olasz színészek tiszteletére. Jelen vol­tak : Krecsányi Ignácz nejével és leányával, No­velli Ermete nejével, Anday Blanka, Tóvölgyi Mar­git, Kápolnai Juliska, Békés Gyula, Kesztler Ede, Barthos Gyula, Ferenczy Károly és hat olasz szí­nész ; azon kívül Gaál Tibor miniszteri tanácsos, gróf Wikenburg kamarás osztálytanácsos, Maylen- der podeszta, a két alpolgármester, Ossoinak Lajos és a városi szinház igazgatósága. A lakomán lel­kes hangulat uralkodott. A kormányzó- előzékeny­sége városszerte a legjobb benyomást tette. A táv­irat még azt a jelentős körülményt emeli ki, bogy a kikötőváros mindenkor kitűnő tavaszi állomása llesz Krecsányi társulatának, a mi örvendetes hódí­tása a magyar szinészetnek. Régi panasza volt a vásártéri lakóknak, hogy az igy vásár alkalmával a Kossuth-téren sátrakat felütött komédiások, panorámások, körhintások fül­siketítő zenével, doboláBsal zavarták éjszakai nyu­galmukat, mert sokszor megesett, hogy az éjféli órákig eltartott a dobolás, sípolás, verklizés a vá­sártéren. Ezen a régi bajon segített most a b. rend­őrkapitány dr. Konkoly Tihamér, ki elrendelte, hogy a vásártéren ezután csak esti hét óráig szabad do­bolni és 8 óráig verklizni a komédiásbódékban. Czirkusz Gyulán. Fekete Ede elsőrendű mü- lovartársulata napok óta időzik már Gyulán, a Kossuth Lajos-téren emelt kényelmes czirkusz sá­torban s első rendű mutatványaival igen rászolgál a közönség érdeklődésére. Számos kitünően idomí­tott fajló, kiváló művészi erők, mulattató bohóczok s légtornászok csodái emelik a czirkusz érdekességét, melyet még Barnum után is egész bátran meg lehet nézni és élvezni. A gyulai 48-as kör május hó 27-én délután 2 órakor saját kör helyiségében évi rendes köz­gyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Fiatal Öngyilkos. Alig volt 14 éves a kis Mis- \kucza Szibina, Miskucza György tekintélyes gyulai birtokos leánya s önkezével oltotta ki fiatal életét. Kedden délelőtt, mig szülei távol voltak, felakasz­totta magát a padlás egyik gerendájára vékony ezu- korspárgával. — A végzetes tettet az utczán járó­kelők vették észre, mert a hulla kilátszott a pad­lásablakból az utczára. Az öngyilkosság színhelyén azonnal megjelent a rendőrség részéről dr. Kovács Károly városi orvos, de már életre nem hozhatta a fiatal öngyilkost. Tettének okát nem is sejtik. Te­metése a lesújtott szülők iránti nagy részvét nyil- vánulása mellett szerdán délután ment végbe. A gyulai csizmadia iparos-ifjak május 27-én, Pünkösd másodnapján Ludvig József nagymagyar- városi vendéglője nagytermében a csizmadia ipar­társulat templom-zászló alapja javára zártkörű táno- vigalmat rendeznek. Belépti-dij személyenként egy korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és a helybeli lapokban nyug­táztatnak. Az Újvárosi Olvasókör junius 1-én műkedvelői estélyt rendez a következő műsorral: Népdal, énekli Máró Gyula, zongorán kiséri Csiszár Sándor. Magán jelenet, előadja Gyulai Zsiga. A „varázs hegedű“, operette egy felvonásban. Személyek: Mathieu apó, öreg zenész Máró Gyula, Georgette kertószleány Bauer Margit, Antal kertész legény Papp Endre. Műsor után táncz. Iparfelügyelöi vizsgálat. A Reisner Emánuel féle gyufagyárban f- hó 6-án előfordult halálos ki­menetelű balesetből kifolyólag Stengi Andor aradi kir. iparfelügyelő nevezett gyufagyár doboz- készitő helyiségét és annak felszerelését dr. Konkoly Tihamér h r. kapitány jelenlétében megvizsgálta. A vizsgálat folyamán megállapittatott, hogy a dobozkészitő helyiség közbiztonsági szempontból kifogás alá nem esik s a helyiség gépeinek felsze­relése és elhelyezése ipari szempontból és a mun­kások életbiztonsága szempontjából nem kifogásol­ható, mert a transmissió csatornája a munkások elől kellően el van zárva. Halálozás. Gyula városában sokan kedvesen emlékeznek vissza Paál István gyulai pénzügyigaz. gató helyettesre. Mintegy 5 évig volt városunk lakója s ez idő alatt úgy magán, mint hivatali éle­tével közbecsülést szerzett magénak. Az egyenes jellemű, magyaros gondolkozásu urat nagyon sze­rették s mindenkit fájón érint halálhíre. E hó 10-én érte őt a halál élte 69. évében, pár évvel nyuga­lomba vonulta után Gaosályban, hol birtokán gaz­dálkodott. A boldogult a ezabadságharezban is te­vékeny részt vett, több ütközetben volt s csak egész fiatal kora miatt nem kapott nagyobb rangot a csatatéren. A Bzabadságharcz után gazdálkodás­sal foglalkozott s az alkotmány uj életbeléptével hivatalt vállalt. Atyja volt dr. Paál István volt gyulai törvényszéki, jelenleg debreczeni Ítélőtáblái jegyzőnek Halálát kiterjedt rokonság gyászolja, mely a következő gyászjelentést bocsátotta ki : Özv. Paal Istvánné, szül. Haggi Gidró Heléna maga és fia dr. Paál István, valamint az összes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a szeretett, felejthetetlen férj, édes atya és rokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom