Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

csik-kozmási Paál István, 1848—49—ibi honvéd nyugalmazott m. leír. pénzügyi titkár, pénzügyigaz gátéi helyettes, folyó hó 10 én délután fél 6 órak élete 69-ik, boldog házasságának 30-ik évébe rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A ked vés halott hült teteme folyó hó 12-én délután órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint Gacsályban örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő -zent mise áldozat az elhunyt lelkiüdvéért folyó hó 13-án délelőtt fog a zajtai római kath egyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Gaesály 1901. május 11. Áldás és béke poraira! Elmaradt bankett. Magyarország általánosság­ban a bankettek hazája. Ez az a boldog hon, ahol beszélni és inni szoktak. Nálunk a banketthez minden jogezim elegendő. Ha valaki 50 évig tanito volt, ép oly jogosan követelheti magának a ban­kettet, mintha 50 évig nem volt tanító s a ki 15 évig egyhuzamban semmit sem csinált, a mi élete pályáját megzavarta volna, bankett a jutalma. A aijegyzöcske, ha albirócska lesz, ép úgy, mint a te szolgabiróvá lett közig, gyakornok, bankettet tart s a Xí-ik rangosztály 3-ik fokozatából a XI-ir rangosztály 2-ik fokozatába lépő „munkában még edzett“ fináncz-csemetét a 2-ik és 3-ik fokozat kü szöbén „szépen átgondolt, magas röptű beszéddel üdvözli a ranglétra magasabb fokán álló princzipá- lisa. Maholnap belefulunk a tatárszószba és a toasztokba. Szinte jól esik hallani, hogy akad egy egy ember, a kinek nem kell bankett. Ilyen ritka ember a táblabiróvá előléptetett Sál János járásbiró, aki értesülvén az orosházi társadalom mozgalmáról, kijelentette, hogy mellőzzék a nyíl vános tüntető ünneplést, ezt tekinti a tisztelet igaz nyilvánulásának. S a bankett elmaradt s Sál János táblabiró ur egy szikrát sem vesztett tekin télyéből, a miért nem emelt reá senki sem poharat „magasröptű beszéd“ kíséretében. Lelkűnkben már akkor Dr. Salacz Oszkár. eisirattuk, a mikor hó napokkal ezelőtt gyógyitbatlannak jelzett idegbajjal elborult elmével egyik fővárosi gyógyintézetbe^ vitték Nem akartuk akkor elhinni, hogy az életerőnek, a férfiúi szépségnek ideálja, tudásánál éo megnyerő egyéniségénél fogva embertársai között tekintély, ily hirtelen és szomorú végre jusson. A test el­múlása csak áldás lehetett a szellem halottjára, a ki folyó hó 14 én fejezte be életét. Mig élt, a be­csületes munka embere volt, ügyvédi foglalkozása mellett közügyekben is jelentékeny szerepvivő, a községi képviselőtestület, a vármegyei törvényható­sági bizottság tagja, a vármegye tiszteletbeli tiszti­főügyésze, a szarvasi takarékpénztár jogtanácsosa, a szabadelvüpárt elröke volt. Haláláról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: Özv. Salacd Oszkárné, szül. Székács Melinda mint hitves, gyér mekei István, Oszkár és Pál, — id. Salacz Ferencz mint az elhunytnak atyja, a maguk s az összeg rokonok nevében bánatos szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen férj, a jó édesapa, a szerető fiú, aj kedves rokon, dr. Salacz Oszkár, szarvasi ügyvéd Békésvármegye tieztb. tiszti főügyésze 42 éves ko­rában, boldog házasságának tizedik évében, a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után 1901. május 14-én az Urban jobblétre szenderült. A megboldo­gultnak hült tetemei folyó hó 16-án, csütörtökön délután 5 órakor fognak Budapesten, a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint a Kerepesi-uti temető balottasházából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat Budapesten, a Ferenczrendiek templomában folyó hó 17-én reg geli 9 órakor, Szarvason a róm. kath. templomban folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Budapest. 1901. évi május hó 14-én. Áldás és béke poraira ! Hirtelen halál. Kupa Zsófia 57 éves napszá­mosnő Orosházán, a Kalmár-féle ezukrászda előtt hirtelen összerogyott 1 segítségére sietett orvosok élesztgetési kísérletei daczára életre nem volt hozj ható. SzivBzélhüdés ölte meg. Ritka természeti tüneményről ir a Szeghalom­vidéki Hírlap. Az eset Szarvason történt, a bol| _ mú lt bét egyik napján hatalmas viztölcsér bocsát­kozott le a felhőkből és a Haviár Gyula tanyáján egy kazal szalma kerülvén útjába, azt derékban kettő metszve sodorta magával s mindent, a mi útjába került magával ragadott, a tanyaépület egy részét összezúzta s a kertben egy mély lyukat fúrt. Az efféle ciklon gyakori tünemény a tropikus vidé­keken, hol óriási arányú pusztításokkal rettegted meg a lakókat, a mi vidékünkön azonban termé­szeti csodaszámba megy. ­Orosháza és a Schossberger birtok. Az oros­házi földvételi ügyben szerződés aláírás végett ki küldött bizottság a héten érkezett haza Budapest­ről, magával hozván a mindkét részről aláirt szer­ződést. A 21-es bizottság az adásvételi szerződés kézhezvétele után azonnal ülést tartott a megál la­pít ák a jelentkezések felvételének határidejét. — Szerdán kezdődött a jelentkezés a vevők részéről s péntek estig 3400 hold jegyezve és eladva volt. Körülbelül 200 hold nincs még jegyezve, do erre is hamarosan akad vevő. A fagyos szentek minden baj nélkül vonultak el fölöttünk. Az időjós ugyan hősülyedést jelzett, de a hőmérséklet csökkenése csak alig volt észlel­hető, fagy egyáltalában nem volt. A hét végén be­állott csöndes meleg esőzés általában kedvező volt a vegetáczióra, legfeljebb a lekaszált szénában csi­nált egy kis kárt. Most már csak az Orbán napon kell szerencsésen túlesnünk. Vőlegénye után a halálba. Hirt adtunk annak idején Zsenit* Lajos mezőberényi bádogosnak ön- gyilkosságáról, aki azért követte el tettét, mert szeretett és el is jegyzett magának egy leányt, kit azonban nem vehetett el, mert nem tudott elválni feleségétől. A vőlegény halálát nagyon szivére vette a menyasszony Imre Vidorka körösladányi ezuk- rászleány és ő is meg akart halni, belevetette tehát magát a Körösbe. Tettét észrevette Fekete János gátőr és még idejében kimentette a leányt, a kit sikerült életre kelteni. Tüzek- A műit szombaton két községben pusz­tított a tűz. Mezőberónyben reggel Kovács György kovácsmester házának teteje gyuladt ki valószínű­leg a műhely kéményétől és leégett. Békésen ugyan­ezen időben Kocsor András jegyző házának teteje gyuladt ki, innen átcsapott a szomszéd Yáradi István házára és mindkettőnek tetejét a padlásokon levő nagy mennyiségű gabona és szalonnával együtt elhamvasztotta. Halni vágyott. Gál Jánosáé k.-ladányi asszony, boldogtalan osaládi élete miatt elkeseredve vasárnap délelőtt felakasztotta magát. Szerencsére épen akkor érkezett haza leánya és elvágván a kö­telet megmentette az életunt asszonyt a magake­reste haláltól. Orosházán a szabadelvű párt vasárnap délután tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a küszöbön álló országgyűlési képviselőválasztás alkalmából újjá alakul. Az alakuló közgyűlés junius 2-ára tü zetett ki, akkor választja meg a párt elnökét és esetleg ugyanakkor állapodik meg a képviselő jelöltre nézve is, a kire vonatkozólag csak anny mondható, hogy ez a jelölt nem a mostani kép­viselő, Zay Miklós gróf lesz. Jótékonyczélú műkedvelő előadás. A mezo- berényi tantestület folyó hó 19-én, ma a „Magyar Király“ szálló termeiben, a „Ferencz József Taní­tók Háza“ javára, tánczmulatsággal egybekötött mű kedvelő előadást rendez. Műsor: 1. Népdal-egyve- eg, énekli a vegyes kar. 2. Preciosa, (Vébertől) zongorán négy kézre előadják Hegedűs Mariska és Jeszenszki Imre. 3. A miniszterelnök bálja. Vigjá tók I felvonásban. Irta Almássy Tihamér. Szemé­lyek I Kovács, városi tanácsnok Buday Alajos, Lotti neje Rest Boriska, Eliz, leányuk Horváth Terézke, TolIági, hírlapíró Szrenka János, Házmester Maász Márton, Inas Yeress Bálint, 1. és 2. hordár Hurta ndri és Wolff János. Történik Budapesten, Kovács házában. 4. Akáczvirágok (melodráma), előadja Berthóty Erzsiké, zongorán kiséri Hegedűs Béla Élőképek. 6. Népdal-egyveleg, énekli a vegyei kar. Jegyek előre válthatók Pilcz Mártonnál. Eljegyzés. Xfj. Szekér Gyula budapesti Ganz- gyári hivatalnok, Szekér Gyula uradalmi jószágfel- gyelő fia eljegyezte Budapesten Schvendenvein Ilonát. Csőd alatt ? A gyermekek már pihenőre tértek és a P.-ék kicsike lakószobájukban az est békés yugalma uralkodott. P. asszony egy regény olva­sásában volt elmerülve, mig a férj, amint látszott egy kevésbé kielégítő számolásba mélyedt, mert időről időre mély sóhajok törtek ki belőle. „De s uram, mi bajod van ?* — „Kedves angyalkám most már neked is bevallom : nem vezethetem tovább üzletem; a végére jutottam!* Megdöbbenve kérdi asszony: „és nincs mentségünk ?“ — „Nincs, hol- j délelőtt csődöt kell maeam ellen kérni!“ — Este zsong a népkert környéke a sétálók zajától, boldog szerelmesek szövik itt álmaikat a susogó bokrok mellett s a csattogó fülemülét hallgatva elfelejti gondjait a napközben kifáradt ember. — Nappal a szinházépitésnek van sok nézője. Úgy tudjuk, hogy pünkösdre már föl épül annyira a szinház, hogy a nézőtéren meg­nyitási ünnepélyt lehet tartani. Természetesen még nem az igazit, hanem csak olyan előleges sörözéssel egybekötött megnyitás-félét, hadd tapossa le jól a nép a szinház földjét. Egyébként pedig a szinház építése szépen halad. A nézőtér már tető alatt s a zsinórpad lás hatalmas fatornya messzire kilátszik a házak közül. Fúrnak, faragnak, kalapálnak az épüle­ten s Sál József villanyos erővel fabrikálja szinház asztalos munkáit, hogy idejében rendben legyen minden. nap délelőtt csődöt kell kinos nyugalmat, mely ezen nyilatkozatott követte, énk csöngetyüjelzés zavarta meg. P.-né ajtót nyit: Az esti lap!“ — és az újságot az asztalra téve, hozzáteszi — „talán nyertünk az osztály-sorsjáték mai húzásán?“ — „Annál rosszabb reánk nézve!“ szól közbe a lehangolt férj, „mert midőn a legutóbbi húzáson nem nyertünk, nem újítottam meg sorsjegyünket!“ — „De én igen, uracskáml* — „Te?“ „Igen, a háztartásban megtakarított pénzem­ből.“ Hallgatagon nézi át P. a lapot, de midőn a sorsolási jegyzéket átnézi, elhalványulva újból kér­dezi feleségét: „És valóban megújítottad sorsje­gyünket?« — Igen természetes, a Török A. és Tsa bankházában, melynek három üzlete (Y. Yáczi körút 4., IV. Muzeum-körut 11. és VII. Erzsébetkörut 54.) állítólag nagy szerencsével játszik!“ — „0, te aranyos asszony !►— És ón szamár, majdnem el­dobtam magamtól szerencsénket! Sorsjegyünk Tö­röknél főnyereményt nyert !* ; Liegerer József fogspeczialista értesítését la­punk vidéki előfizetőinek mellékeljük. Lapunk mai számához Török A. és Társa budapesti bankházának az osztálysorsjegyekre vo natkozó külöu hirdetménye van mellékelve. Kovács Sándor zongorakészitő és hangoló Szegedről f. hó 20-án városunkba érkezik. Elő­jegyzéseket Dobay János könyvkereskedése fogad el. Ajánljuk a zenekedvelők figyelmébe. I p o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. „A tizenhárom aradi vértanú* czimmel egy valóban meglepő szinhatásu, aquarell münyomatu képet küldöttek be hozzánk mutatványul, mely a 13 tábornokot haditanácsba gyűlve ábrázolja. E képeken először vanalkalmunk honfiúi megindulással szemlélhetni a szabadságharcz vértanúinak örökké dicső alakjait, tábornoki egyenruhában, egy csoport­képben korhűen megfestve. A képet meleg benső- séggel alkotta meg a festőművész s a reprodukáló müintézet is a legnagyobb elismerést érdemli mű­vészies kiviteléért. Az 1848/49 Honvédmenház főpa­rancsnoka a képre vonatkozó, következő elismerő sorokat küldte kiadójának : Tekintetes Székely Aladár képkiadóvállalatnak Budapesten, VII. Klauzál ufcza 6 az. A kiadásában megjelent és hozzám benyúj­tott „Tizenhárom aradi Vértanút* ábrázoló festményt megtekintettem és szívesen tudatom önnel, hogy a mártírhalált szenvedett, boldogult tábornokok, kiket személyesen ismertem, alakjokra nézve korhüek és a festmény méltó arra, hogy széles körökben elter­jedjen. Szentimrey Kálmán az 1848/49 Honvédmenház főparancsnoka Mi is ajánljuk e képet t. olvasóink­nak, mely minden vidéki képkereskedésben, vala­mint a kiadónál Budapesten megszerezhető. Hanem hova lettek a gyulai hires vásárok? Azok az országra szóló népes nagy vásárok, i melyek híressé tették Gyulát messzeföldön. El ünt, meghalt s ma csak hitvány kópiája látható . Bárdos környékén. A megváltozott életviszonyok az elseji fize tés, a pénzhiány, az adósság, a hitel, a váltó ez a mi közgazdasági föllendülésünk — meg­ölték a vásárokat s ma már zsebmetszőt sem lehet fogni a vásáron. Mit keressen ott a tol vaj, a hol nincs mit lopni. — Bizony a régi nagy vásároknak vége. S az is a mi van elfog tűnni, mint a Mamuth, meg egyébb ősvilági jelen ségek s a Lacikonyha czigánypecsenyéje leszo rul a vendéglősök generalsaftos lábasaiba. Nincs többé poesis még a vásárban sem s csupa csüg­gedt, életunt arezokat lát az ember a vásáron akik belefáradtak a semmittevésbe, mert vevőt várni unalmas lehet ott, a hol vevő nincs. De hát ugyan kinek is van pénze a vá sárra. Örülünk, ha elsején kifutja a „részlet1 nem hogy vásárra valót tegyünk félre. * * Egyébként a három fagyos-szent szerencsé­sen elvonult fölöttünk a nélkül, hogy ártott volna valaminek. A természet teljes pompájában tün- döklött, a gesztenyefa fürtös virágai hullatják leveleiket, az orgona-bokrok is egész virágérdöt produkálnak s a fűzfa pihés berkéjét szerte­hordja a májusi szellő. Minden üde, minden zöld, minden él, minden virágzik, mintha a földnek is dobogna a szive. Lehet-e ilyenkor jókedvei írni az embernek, mikor kivágyik a szabadmezőkre ? Ugye — nem ?! —re. Gyulai élet. Ez az időszak, a mikor minden penná­val dolgozó ember szeretné a földhöz vágni a kalamárist és kapát, ásót ragadva szívesen be- állana egy sorba az aszatolók, szénagyüjtők közé. A gyönyörű május hónap megdobogtatta az íróasztalhoz lánczoltak sziveit s általános a sóhaj, hogy legjobb lenne az embernek ilyenkor pa­rasztnak lenni. — Miután azonban nem lehet mindenki paraszt, szegény úri népségnek meg kell elégedni azzal a gyönyörűségével a termé­szetnek, a mit a népkert nyújt! Ilyenkor lesz központja a gyulai életnek a népkert. Közgazdaság. A högyészi tájmarha kiállítás. A tejszövetkezetek alakitási mozgalmából kifo­lyólag Lukács György főispán a következő megkere­sést intézte Békésvármegye gazdasági egyesületéhez: Folyó évi május hó 10-éu 472. szám alatt kelt iratommal kapcsolatban van szerencsém érte­síteni a tekintetes gazdasági egyesületet, hogy Tolnavármegye szokásos évi marhadijazását (: az úgynevezett bonyhádi tájmarha kiállítását:) ez évben Högyész 1901. évi junius hó 2 án fogja megtartani. Tolna-Högyész község elöljárósága hozzám folyó évi május hó 8-án 1184. szám alatt intézett iratában a község nevében Békésvármegye érdek­lődő gazdaközÖDségét a kiállítás megtekintésére meghívta. Az elöljáróság felajánlotta, hogy a kirán­dulók fuvarozásáról, elszállásolásáról, élelmezésérő szívesen gondoskodik. Miután továbbá a díjazás vásárral is egybe van kötve, az elöljáróság a neta­lán vett marha elszállításáról, bevaggonirozásáról és szükség esetén kisértetéséről is szívesen gon­doskodik. Megjegyzem, hogy Budapestről naponta 5 vonat indul a Budapest-fiumei fővonalban fekvő Szakály- Hőgyészi állomásra a mely Budapesttől a IX. zóná­ban fekszik. Tekintettel arra, hogy a vasút igazga­tóság ilyen alkalmakra mindig ad mérsékelt árú menetjegyeket és pedig a III. osztályban féljegyet a II. osztályban III. osztályú jegyet, az oda utazás valóban csekélységbe kerül, a mint ezt az eddigi kiállítások látogatóinak nagy száma is igazolja. A tolna-högyészi állatdijazás a vármegyénkben tervezett tejszövetkezetek létesítése küszöbén kiváló tanulságot nyújthat gazdaközönségünknek. Hiszen Tolnavármegyének nagyobb részben laza, kopár, kiélt, sovány, terméketlen földje van, a mely még legelőnek sem alkalmas. Ennek daczára az állatte­nyésztés ott ma már nemcsak jövedelmező mellék- foglalkozást nyújt, hanem Tolnavármegye mezőgaz­daságának úgyszólván egyedüli fentartója. Tolna­vármegyét annyira érzékenyen sújtotta a philloxera pusztítása, hogy ha a bonyhádi tájmarha tenyésze­tére, a tejszövetkezetek jövedelme a gazdák segít­ségére nem jön, a kivándorlás a vármegyét csak­nem teljesen tönkretette volna. Könnyen elképzelhető, hogy ha a sokkal mos­tohább gazdasági viszonyok között levő Tolnavár­megyében ily rendkívüli eredményeket lehetett elérni, mily fényes sikerrel biztat a szarvasmarha tenyésztés fellendítésére irányzott törekvés Békés­vármegyében, melynek természeti és gazdasági viszonyai összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek. GazdaközönBÓgünk jól felfogott érdekéből kí­vánatos tehát, hogy mennél többen tekintsék meg a högyészi kiállítást s igy ménnél többen szerez­zenek személyes tapasztalatokat a fejlettebb mar­hatenyésztés előnyeiről és jövedelmezőségéről. Felkérem ennélfogva a tekintetes gazdasági egyesületet, hogy a szóban forgó kiállitáera a gazda közönség figyelmét sürgősen felhívni, azt a kiállítás megtekintésére mennél szélesebb közben buzdítani s általában a kiállítás megtekintésére szervezendő kirándulás munkálatait elvállalni szíveskedjék. Felkérem továbbá a tekintotes gazdasági egye­sületet, hogy Tolna-Högyész község jegyzőjét idő­jében lehetőleg egy héttel a kiállítás határnapja előtt értesíteni szíveskedjék, körülbelül hányán vesznek részt a tanulmány utón, hogy ekkép a község a vasút álomáson kellő számú kocsiról és szállásról is gondoskodik. Arról is óhajt a község értesítést, hogy a kirándulók szándékoznak e marhát venni és körülbelül mennyit, hogy vasúti vaggonokat idejében megrendelhessen. Yégül tájékozást óhajtana község a kirándulók társadalmi állásáról is, hogy megfelelő lakásokról gondoskodhassál Gyulán, 1901. évi május hó 12-én. Lukács György, főispán. A gyulai tejszövetkezet megalakulása. A gyulai tejszövetkezet a városház termében tartott közgyűlésen vasárnap d. e. 11 órakor, dr. Lukács György főispán elnöklete mellett 87 taggal, 158 üzletrésszel megalakult. Dr. Lukács György főispán a megjelent tago­kat szivólyesen üdvözli, felkéri a közgyűlést, hogy az ülés vezetésére egy elnököt, a jegyzőkönyv ve­zetésére egy jegyzőt és két hitelesítőt válasszanak. K. Schriffert József indítványára elnökül egy­hangú lelkesedéssel dr. Lukács György, jegyzőül Hoffmann Ferencz, jegyzőkönyv hitelesitőkül ifj. Góg Péter és ifj. Csőké Péter szövetkezeti tagok választattak meg. Ezek után elnök bemutatja az aláírási iveket, melyek szerint 87 szövetkezeti tag 158 üzletrészt irt alá és felteszi a kérdést, hogy a szövetkezet megalakítását kivánják-e ? Miután a szövetkezet megalakítását mindannyian kívánják, annak meg­alakulását határozatilag enuncziálja. Felkéri a megjelenteket, hogy a szövetkezet működéséhez 7 igazgatót, 3 felügyelő bizottsági rendes és 2 póttagot válasszanak. Igazgatókul három évre Dutkay Béla, Illés József, Ludvig Mihály, Murvai István, Magda Illés, K. Schriffert József és Weisz Mór, felügyelő bizottsági rendes tagul Ritsek János, Bulboka János ifj. Endrész András, póttagokul ifj. Steigerwald Ferencz és Zilahy János választattak meg. Tárgyalás alá vétetett ezután a szövetkezet lapszabálya és üzletrendje. A tervezetet maga az elnöklő Lukács György főispán olvasta fel és kom­mentálta, egyben a felmerült kérdésekre is nyom­ban megnyugtató választ és felvilágosítást adva; úgy az alapszabály, mint az üzletrend kevés módo­sítással elfogadtatott és a gépek beszerzésére szük­séges kölcsön felvételére, valamint a szövetkezetnek gyulai kir. törvényszéknél leendő ezégjegyzésére az igazgatóság felhatalmaztatott, a ezégjegyzés már foganatosíttatott is. Yégül elnök bemutatja Högyész község elöl­járóságának azon átiratát, mely szerint a Högyé- szen folyó évi junius hó 2-án állatdijjazással kap­csolatos szarvasmarha vásárra a szövetkezeti tago­kat meghívja, erről különben olvasóinkat lapunk más helyén tájékoztatjuk. Ezzel a közgyűlés Lukács György elnök lel­kes éltetésével be fejeztetett. A gyulai tejszövetkezet tagjai névsorát a jegy­zett üzletrész feltüntetésével következőkben kö- öljük : Arató István, Argyelán György 2—2, Alb János, Baksa István, Bordé György, Bállá Ferencz Béres István 1—1, ifj. Béres József 2, Bulboka János 1, ifj. Csőke Péter 4, Csomós György 2, Csomós István 4, özv. Csomokos Mojszáné, Csőke Mihály 2—2, Dutkay Béla 1, Demeter Istvánná 2, Demkó György, ifj. Endrész András 4—4, Erdei Illés, Endrész János 1—1, Fábián Ferencz 2, Faragó Gergely 1, Fábián János 4, Fábián Lajos Góg Péter, Geszner József 1—1, Gergely Pál 3, Gazsó Ferencz, Gróh József 2—2, özv. Gombos Illésné 1, Gyulai Gábor, ifj. Haasz Mihály 2—2, Hódos György, Horváth Pál 1—1, Illés József 3, Illich József 1, Japport Mátyás 2, Irimiás Péter, fj. Krizsán Mojsza 1—1, Kertész András 3, Knai- fel Antal, Kneifel Mátyás 1—1, 8z. Kneifel József. Kiss Gábor 2—2, Kukta István, Lukács György, —1, Ludvig Ferencz, Ludvig Mihály 2—2, Lugzó Imre, Lázár Péter 1 — 1, Matt Mátyás, Magda Illés 1—1, Miskucza Illés 2, ifj. Miskucza Illés 1, özv. Mandorf Rudolfné 1, Murvai István, Murvai Ferencz, Megyeri Lajos, ifj. Miskucza György, Metz Antal 2—2, Neimann György, Nyikora Illés Pikó Mihály, Pikó Ferencz 1—1, Puskás András 2, Ritsek János 2, Ravai Gábor 1, K. Schriffert Jó­zsef, ifj Steigervald Ferencz 3—3, ifj. Szilágyi István 4, E. Schriffert József 2, M. Schriffert Jó­zsef 4, Szabados József 3, ifj. Steigervald Adám 1, ifj. K. Szabó Ferencz 1, Szikes János 5, Styr György, Szilágyi György, özv. Titz Mátyásné i—1, Tóth István, Tar Éerencz 2—2. Wittmann József 2, Wittmann Frigyes 3, Wenczel Miklós 2, Weisz Mór 1, Zilahy János 1 üzletrészszel. Összesen 158 üzletrészszel. A gyulai hitel és bőranyag beszerző szövet­kezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja május hó 13-án tartotta meg évi rendes köz­gyűlését. A lapunkban már közölt zárszámadás he­lyesnek találva, elfogadtatott és a kezelő személy­zetnek a felmentvény megadatott. Az alapszabály 49. §-a második bekezdése rendelete szerint az igazgatósági tagok közül kisorsoltatott Junászka Mihály és Tóth János igazg. tagok, akik közfel­kiáltással újból megválasztattak. A felügyelő bízott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom