Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

Gyulai élet. A minap a polgári körben erős feljajdulást hallottam a legújabb gyulai adónem: a múlt heti közgyűlésen megszavazott fogyasztási adó ellen. Hogy annélkül is drága a hús s maholnap mil­liomosnak kell lenni annak, aki ebédkor egy pár deczi borocskával le meri öblíteni a torkát. Fjpáncztudomány és filoxera, búrháboru és túl­népesedés egyaránt csak az emberi jólét meg­rontására törekesznek. Adó, adó és folyton csak adó. A közszegénység mindig nagyobb lesz s az adó is mindig nagyobb lesz. Mentői üresebb a zseb, annál többet kívánnak belőle. — Ilyen kifakadásokat hall az ember, és méltán, mert a sokfélül igénybe vett adó-alany inkább szen­vedő tárgynak érzi már magát mikor hasztalan nyúl bele az üres zsebbe. De hát az a furcsa, hogy mig egyfelől min­denki jajgat, hogy nincs pénze, másfelől mee soh’sem volt az emberiség olyan nagyravágyó, és nagyigényü mint most. Igények, igények, foly­tonos igények, vágyak, sóhajok ha nincs, feszel- gések ha van miből. Ez a mai társadalom hú képe. Mindenki nagyobb, mint amilyen kicsi s aki „procul negotiis" szemléli a dolgok folyását, az csak örülhet minden olyan törekvésnek, mely belenyúl a kifeszitett kebleken feszülő üres zse­bekbe. Minden érváeás egy közelebbi lépés ah hoz, amikor majd csakugyan nem lesz, amikor nagyobb szükségletnek fogjuk tartani azt,- hogy mindennap húst együnk, mint azt, hogy az „ele- gancziánk" ne szenvedjen csorbát. Ez az ideális állapot persze még messze van, sokat kell addig még facsarni az adóprésen, mig any- nyira leszünk. De hogy el fog jönni az bizonyos a fizikai törvények bizonyossága. S azért üdvö­zöljük hát kalaplevéve az uj fogyasztási adót 1 * * * Látszik, hogy a fináncztudomány és az iro­dalom messze esnek egymástól, különben azt hiszem akadt volna már fináncz-zseni, aki aján­lotta volna a pénzügyministetnek a versir&si pótadót. Azt hiszem ebből csinos kis jövedelmet tudna felmutatni az állam. Különösen igy ta- vaszszal, mikor duzzadnak a poétakeblek és kitör a szívből ami benne egész éven át lap­pangott. Milyen szép lenne ezekre a versekre is pótadót vetni ki. Az illető poéta szívesen fizetné, a publikum meg mindjárt szívesebben olvasná a zöngeményt, ha alá lenne Írva, hogy „Pótado 64 fillérben lerovatott.“ Egy kitűnő adó-alanyt mindjárt tudnék ajánlani a nagytekintetü m. kir. pénzügyigazga­tóságnak J. F. úr személyében, ki a hozzánk beküldött versében következőleg zengett a ta­vasz virágáról a szerény ibolyáról: „ Ibolya, ibolya gyönyörű kis virág Bokrok alatt teremsz Tövis a koronád!“ Milyen passzió volna erre az urra rásózni huszonötöt, — akarom mondani 64 fillér pótadót strófánként, hogy hadd legyen tövis a fejének az ő koronája. * • * No de hagyjunk békét a poétáknak. El­végre is ők nem tehetnek róla, hogy tavasz van. — Tavasz van és husvét hete. — Zöldéi­nek a bokrok és tavaszi szellő kergeti a felhő­ket a kék égen. Elmentek a harangok s a nagy­pénteki kereplő hirdeti az egyház mély gyászát a szomorú visszaemlékezést a Megváltás nagy munkájára. A föltámadás nagy ünnepségére ké­szülnek a kivilágításra s az ünnep eltünteti a borúlátót az arczokról, még akinek gondja van az sem szomorú ilyenkor, mikor a sátoros ünnep melegíti a sziveket össze. Mennek és jönnek az emberek ilyenkor, ki jön, ki megy vakácziózni s a sok hazajött diák, kadét, önkéntes és urlaubos katona, élénkké teszi az utczákat; megadja az ünnepi hangula­tot a városnak Én is ebben az ünnepi hangu­latban vagyok máris s azért nem esvén kezemre az írás bevégzem azzal, hogy olvasóinknak kí­vánok: „boldog ünnepeket.* ________ —re. Ir odalom. Az e rovatban Icözlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Az Országos Eötvös-Bizottság végrehajtó és irodalmi osztálya legközelebb tartott ülésében el­határozta, hogy báró Eötvös József összes munkái­nak első végleges teljes kiadását még e tavaszszal megindítja. A bizottság e czélra egy évvel ezelőtt alakult meg, de a rossz gazdasági viszonyok nem kecsegtettek akkora sikerrel e müvek terjedését illetőleg, mint kívánatos volna a nemes czél érde­kében. Most azonban Eötvös utódja a miniszteri széken, dr. Wlassics Gyula elrendelte, hogy Eötvös müvei az összes polgári és középiskolák, felsőbb leányoevelők, tanitó- és tanitónőképzők könyvtára számára megszereztessenek. E nemes tényével nem­csak szellemileg gyarapítja a magyar kultúrát, hanem anyagilag is a művelődés munkásait gyá- molitja. E müvek kiadási jogát ugyanis br. Eötvös Lóránt, Akadémiánk elnöke, az országos Eötvös- alapra ruházta, hogy a kiadás jövedelme a Tanítók Házára fordittassék. A Tanítók Házában — Buda­pesten és Kolozsvárott — szegénysorsu tanárok és tanítók jó előmeneteld gyermekei nyernek részben ingyenes ellátást főiskolai tanulmányaik alatt. így e nagybecsű munkák terjesztése egyrészt irodalmi, másrészt hazafias és humánus kötelesség. A nem­zet, melyért Eötvös oly rendkívül sokat tett, bizo­nyára segíteni fogja az ő kezének munkáját, mely halóporában is jólétünkön és haladásunkon mun­kálkodik. Munkáinak terjesztésére szövetkezett az Or­szágos Eötvös-Bizottség, melynek elnökei Vaszary Kolozs, Wlassics Gyula, gróf Károlyi Tibor, Jókai Mór, Beöthy Zsolt s mások, tagjai pedig a magyar irodalom és művelődés, a hazafiság és jótékdnyság összes barátjai és munkásai. Buzgóságuk, melyet e kettős nagy ezél érdekében kifejtettek, nagy ered­ményre vezetett, s remélhetni, hogy nem lesz egy köz- vagy iskolai-, sőt jóravaló magánkönyvtár sem, melyben Eötvös művei ott nem állnának. Az uj kiadás, melyben vagy négy kötetnyi oly munka lesz, mely eddig napvilágot nem látott, 20 kötetben jelenik meg, fólévenkint 5—5 kötet. A 20 kötet ára 40 forint, mely összeg félévi 10 forintos részletekben is törleszthető. A bizottság kéri a gyűjtőket s azokat, a kik még előfizetni szándékoznak, hogy iveiket s előfizetéseiket mielőbb juttassák a bizottsághoz, (Tanítók Háza, Szent- királyi-utcza 47. sz.) mert a nyomtatás már meg­kezdődik, s a Bizottság az előfizetőknek szebb ki­állításban szándékozik megküldeni, mint a minőben üzleti forgalomba kerülnek. Komoly irány, könnyed szellem, határozott nemzeti törekvés jellemzi a „Magyarország“ poli­tikai napilapot. Nem hajlong ide-oda, nem üzérke­dik politikai meggyőződéssel, egyenes és nyílt, mint a magyar ember lelke, azért fért annyira közel a magyar nemzet szivéhez. A „Magyarország“ a ma­gyar hírlapirodalomban páratlan előbaladást tett. A művelt magyar társadalom befogadta, megked­velte és nagyra nevelte, úgy hogy ma már a „Ma­gyarország* a lege|terjedtebb és legolvasottabb lapja a magyar közönségnek. A „Magyarország“ valósággal irányt szab és egyesíti maga köré a müveit magyar társadalmat. Bartba Miklós az ő páratlanul ragyogó tollával megragadja az elméket úgy hogy politikai és társadalmi különbség nélkül mindenki meghajlik az ő tollának szépsége és va­rázsereje előtt. A „Magyarország* minden sorában komoly és emelkedett, nem hódol a modern léha­ságoknak, de eleven, gyors és szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyar családoknak. A „Magyar- ország* főszerkesztője Holló Lajos országgy. kép­viselő, felelős szerkesztője Lovászy Márton, a köz- gazdasági rész szerkesztője Lázár Pál műegyetemi taoár, kívülük közéletünk és íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a „Magyarország* köteléké­hez. így dr. Baross János, Móra István, ifj. Lónyai Sándorné, Gömbösné Galamb Margit, Yértessy Arnold és a régi és uj írói nemzedék sok más jeles tagja. A „Magyarország* előállítási módja a modern technikai haladásnak igazi mintaképe. Bécs- csel, Berlinnel és az ország nagyobb városaival direct telefon-összeköttetéseket tart fenD, híreit és tudósításait a leggyorsabban és a legalaposabb for­rásokból meríti. Ez teszi lehetővé, hogy a „Magyar- ország* a többi lapokat egy félnappal megelőzi. A „Magyarország* reggel már az ország legtávolabbi részeiben is ott van. Hozza a kimentő országgyű­lést, a bel- és külföldi tőzsdei tudósításokat, kitűnő regényeket, tározókat, stb. stb. A „Magyarország* előfizetési ára egy évre 14 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a „Magyarország* kiadóhivatalába Budapest, küldendők. Uj idők. A müveit magyar családok lapja lesz ezentúl is az Uj Idők, ezt bizonyítja a most meg­jelent 1. szám is. Hű és igaz tükrét adja a hazai és nagyvilági eseményeknek, lelkes apostola hazánk szellemi mozgalmainak. Két jelszó adja meg szer kesztésének elveit: a magyarosság és a tisztult színvonal. A szerkesztőség, melynek tagjai: Her- ozeg Ferencz, Lyka Károly, Malonyay Dezső, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Tutsek Anna és Tábori Róbert (helyettes szerkesztő) ehhez mérten válogatja a szöveget és a képeket. Az uj évnegyedben tovább folyik Herczeg Ferenoznek, a szerkesztőnek, Pogá- nyok czimü regénye, külföldi regénymellékleten pedig Croker egyik legérdekesebb müvének közlését Gven czim alatt kezdte. A társadalmi, irodalmi és művészeti kérdésekhez Horkainé ezentúl is hozzá­szól s elmés, könnyed haDgon mond majd súlyos igazat. A húsvéti ünneppel egyidejűleg lát napvi­lágot melléklet gyanánt Mednyánszky László egyik legszebb tájképének művészi szines reprodukácziója, amely ugyanolyan pontossággal készült, mint Valen­tint Ábránd czimü képe. Ez az utóbbi műmelléklet rendkívül szives fogadtatásra talált olvasóinál, az uj mümellékletet bizonyára épp oly örömmel fogják fogadni, annál is inkább, mert ez hazai művészetünk első jelesének egyik legpompásabb müve. Az Uj Idők előfizetési ára: félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. Kiadóhivatal Budapesten, Andrási-út 10. Magyar Lányok. Az április-juniusi negyed most indult meg szokott változatos és gazdag tar­talmával, Uzoni Margit és Egy leány története ez. érdekes ifjúsági regények tovább folynak az uj év­negyedben ; Katóka a konyhában is minél gyak­rabban fog beköszöntem az ő gazdasszonyi tudo­mányával, Cserei Éva pedig minden második-har­madik számban ir érdekes és hasznos illemtani ozikkeket, azonkívül pedig a szebbnél-szebb elbe­szélések, ismeretterjesztő czikkek, kézimunkák, ere­deti képek, valóságos kincses bányáját nyújtja a Magyar Lányok. Előfizetési ár: negyedévre 3 kor., félévre 6 kor. Kiadóhivatal Budapesten, Andrássy- ut 10. sz. Az Én Újságom. Pósa bácsi gyermeklapja ma már forgalommá vált, amikor arról van szó, hogy a gyermeknek jó olvasni valót adjunk a kezébe. Mese, vers, elbeszélés, kép, mulattató dolgok, rejtvények, játékok tarka változatosságban követik egymást minden számban; ninos is semmi, a mivel olyan örömet szőrözhetünk a gyermeknek, mint „Az Én Ujságom“-mal. Negyedévre csak 2 korona. Kiadó- hivatal: Budapest, Andrássy út 10. Valóságos szenzácziót kelt mindenfelé az „Or­szág Világ* húsvéti száma. Egy hatalmas tartalom- dus könyvnek beillő füzet ez, tarkítva vagy 40 szebbnél-szebb mesteri festménynyel. A mi szépet és érdekeset összelehetett fűzni egy koszorúba, azt mind benne találjuk az „Ország-Világ“ húsvéti szá­mában. Gyönyörű képei közül megemlítjük a Mun­kácsy Mihály Krisztusképét, Bougereraunak, a leg kiválóbb franczia mesternek mater Dolorosa czimü a Louvre-ban őrzött festményét; egy gyönyörű nagy képet, amely azt a jelenetet örökíti meg, amint Krisztus feltámasztja halottaiból Jairus leányát; bemutatja Fadrusznak hires Krisztus szobrát és még sok nagyon szép és érdekes képet találunk ebben a füzetben. A húsvéti füzetnek irodalmi tar­talma is páratlanul fényes. Szomaházy István és Abonyi Árpád novellákat írtak, dr. Fáradt An­taltól regény kezdődik „Senki fia* ézimen, dr- Falk Zsigmond hosszabb ozikksorozalban számol be az elmúlt hét művészi eseményeiről, Vértessy Károly érdekes tározót irt a Szelámlikról, Kövér Ilona Felekyné Munkácsy Flóra életéből mond el érdekes és kedves reminiszozencziókat, melybe be- levegyiti a kiváló művésznőnek bat különböző kor­béli arczképét. Folytatja a mindenfelé nagy érdek lődést keltett Mariót-féle „Rejtelmes történet“ czimü regényt, s hogy a komoly tudományosság se hiányozzék belőle, folytatja Vajda János életének és munkáinak méltatását Kerekes György tollából. Verseket írtak ebbe a füzetbe: Erdélyi Zoltán, fülei Szántó Lajos, Jeszenszky Imre, Balázs Olga és hogy az „Ország-Világ* miodezekeo kivül nagy súlyt fektet az aktualitásra, bizonyítja az a három mesteri reprodukció, melyek Tolsztoj Leo grófot, a nagy orosz számüzöttet mutatják be otthooá- ban, családja körében. — És a végére hagytuk azt, a mit elsősorban kellett volna felemlítenünk. Egy gyönyörű sokszínű mümellékletet adott az Ország Világ ehhez a számához. Hazatérő breton halászok a czime ennek a pompás kiállítású fest­ménynek, melynek Honti Nándor, a jeles tehetségű festőművész a mestere. Ez a műmelléklet bármely szalonnak díszére szolgál. Ha már most összevet­jük, mi mindent ad az „Ország-Világ“ előfizetői­nek egy éven keresztül, akkor nincs mit panasz­kodnunk azon, hogy az Ország-Világ a legelterjed­tebb képes lapunk. Előfizetési ára is mérsékelt, fél­évre 8 korona, negyedévre 4 korona. Aki gyö­nyörű lapot akar.jóratni, mely majdnem nélkülöz­hetetlen barátjává leend, az járassa az Ország- Világot és rendelje meg a kiadóhivatalban, Buda­pest, V„ Hold-utcza 7. sz., mely a húsvéti számot is mutatványul az érdeklődőknek készséggel meg­küldi. Eliot György. Middlemarch. Regény. Angol ere­detiből fordította Csukássy József. Kiadta a „Kis­faludy Társaság.“ 4 kötet ára 8 frt helyett 3 frt 40 kr. A 4 kötet 1400 oldal. Twain Márk és Warner K. D. Az aranyozott kor. Amerikai regény. Fordította Mudrony Pál. 3 kötet ára 3 frt helyett 1 frt 40 kr. 725 oldal. Tóvölgyi Titusz. Akit nem akarnak befogadni Regény. Két kötet 2 frt helyett 95 kr. 530 oldal. Markevitch B. A SZÖghaju. Orosz regény. For­dította Szigethy Szalay E. Ára 1 frt 20 kr. helyett 60 kr. 350 oldal. Bartha Miklós. Hangulatok. 150 oldalra terjedő igen szép kötet pergamentszerü borítékkal 3 forint helyett 65 kr. diszes négyszínű kötésben. 3 forint helyett 1 frt 10 kr. Postadij 10 kr. Lermontov. Korunk hŐ86- Orosz regény. For­dították Ruby M. és Timkó J. Ára 1 frt helyett 45 kr. 210 oldal. Csokonai Vitéz Mihály. Összes művei. Össze­állította és bevezetéssel ellátta Dr. Horváth Cyrill egyetemi tanár. 944 oldal, tartalmú 2 vastag disz- kötésben 2 frt. White Mellwille G. J. Rózsika. Történet a véres forradalomból. Fordította Mudrony Pál. Ára 1 frt 50 kr. helyett 75 kr. 320 oldal. Braddon M. E. Lady Cecil. Angol regény. For­dította Zichy Cam. Két kötetben 716 oldal. Ára 3 frt helyett I frt 70 kr. Mrs. Edwards. Lea a divathölgy. Angol regény. 575 oldal terjedelem. 2 kötet 2 frt 40 kr. bolti ár helyett 1 frt 20 kr. Hevesi József. „Otthon.“ Képes szépirodalmi gyűjtemény 2 vastag diszkötésü kötetben. Ára 9 frt helyett 3 frt. Sandeau Gyula. Medelaine. Franczia regény. Ára 1 frt helyett 45 kr. 200 oldal. Malot Hector. A világ szállodája. Regény négy kötetben. Fordította Sasvári Ármin. A regény négy kötetének ozimei: I. Chamberlain ezredes. II. Lu- cilliére marquise. III. Ida és Carmelita. IV. Teréz. 4 kötet 6 frt bolti ár helyett 3 frt 45 kr. 1350 oldal. Braddon M. E. Az arany borjú. Regény bárom kötetben. Fordította Zichy Cam. Ára 2 frt 50 kr. helyett 1 frt 20 kr. 670 oldal. Az ezredéves magyar állam és népe. Szerkesz­tette Dr. Jekelfaiussy József. A munka 625 oldalra terjed. Ára 1 frt 50 kr. helyett 50 kr. Jókai Mór. Egy Magyar Nábob. Nagyalakú disz- kiadás. Jókai fénymetszetü képével és 64 sikerült sző- vegképen kivül 8 aquarell-reprodukczióral. 500 old. tartalom, fényes allegorikus, dús arany és dombor- nyomásu diszkötósben : vódőtokkal 9 forint helyett 4 50 kr. Dr. Csuday Jenő „A Magyarok Története» 2 vastag diszkötósben védőtokkal 12 forint helyett 2 frt 80 kr. A bűvészet könyve. Irta Tolnai Simon. A le­leplezett spiritizmus. Ára diszkötésben 3 frt helyett 2 frt 50 kr. Párisi magyar kiállítás kalauza és teljes le­írása. Számtalan eredeti felvétel utón készült kép­pel. Az összes kiállítók névsorával : 500 oldalnyi terjedelem. Ára 6 korona helyett 40 kr. Székely Sámuel. Politikai és közgazdasági könyv. A világ összes érdekességeit tárgyaló 660 oldalas mű. Ára 4 frt helyett 80 kr. Ugyanez diszkö­tésben 5 frt helyett 1 frt 40 kr. Kedves Órák a legérdekesebb szépirodalmi lap egy 1900. évfolyamból való kötete. Fényes diszkö­tésben 4 frt helyett 1 frt 80 kr. Petőfi Sándor összes költeményei. Teljes 450 oldalra terjedő kiadás. Petőfi szobormásával díszí­tett egész vászonkötésben. 1 frt helyett 55 kr. Az összes müvek megrendelhetők lapunk kiadó- hivatalában- Minden mű csekély hozatali költsége a rendelőt terheli. Közgazdaság. Az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság. Folyó évi márczius hó 30 án tartotta évi ren­des közgyűlését gróf Csekonics Endre elnök veze­tése mellett, a ki a napirend előtt kegyeletes sza­vakban emlékezett meg a társaságnak az utolsó évben elhunyt igazgatósági tagjáról, báró Schossberger Zsigmondról. Ezután az 1900-iki üzletév mérlege ób zárszámadása került előterjesztésre. Az igazgató­ságnak ebhez adott jelentését Jeney Lajos vezér­igazgató-helyettes olvasta fel. A jelentés kiemeli, hogy a múlt évi üzlet minden biztosítási ágban oly kielégítő eredményre vezetett, hogy a társaság összeseo 2,547.690 korona 70 fillér üzleti nyereséget ért el. Ezzel szemben a pénzpiacz pangása folytán a társaság tartalék tő­kéinek befektetésére szolgáló értékpapírokon, a melyek nagyrészt magyar földhitelintézoti zálog­levelek — 1,457099 korona 24 fillér átmeneti ár­folyam veszteség érte a társságot. A fent jelzett üzleti nyerereségben — mely a múltban elért te­kintélyesebbek mellé állitható — e nagy átmenoti árfolyamveszteség teljes fedezetet talál s ezenfelül még 1,090.591 kor. 46 fillér tiszta nyereség is ma­rad, melyből — az alapszabályszerü levonások után — részvényenkint 168 kor. osztalékát javasol az igazgatóság a felügyelő-bizottsággal egyetértés­ben kifizetni. A társaság üzletállománya, valamint tartalékai tekintélyesen gyarapodtak ; sőt a biztosi- lés-üzleti nyereségből az átmeneti árfolyamveszte­ségre a két utolsó évben visszatartott összesen 2,702.807 kor. 33 fillérnyi összeg is voltaképp va­gyongyarapodást jelent miután a földhitelintézeti záloglevelek korábbi jobb árfolyamukat idővel bizo­nyára ismét elérik s minden körülmények között teljes névértékben sorsoltatnak ki. A jelentés, mérleg és zárszámadások bemutatása után Lampel Vilmos miniszteri osztálytanácsos, mint részvényes vázolva a legközelebb lefolyt üzleti évek eredmé­nyeit és azokat a nehézségeket, amelyekkel a tár­saságnak nem egyszer küzdenie kellett, ekkép foly­tatta. Legutóbb igen heves támadások intéztettek úgy a társaság, mint különösen ennek vezetősége ellen. E támadások, szerencsére, máris mondhatjuk teljes kudarezot vallottak, ameniiyiben az intézet jó eredményeket tudott fölmutatni, amelyeket a hazafias sajtó máris méltányolni kezd. Azonfelül a társaság részvényeinek árfolyama hatalmas javulást ért el az utóbbi napokban. Általános helyeslés közt a részvényesek köszönetét és bizalmát fejezte ki a társaság kormányzó testületének, melynek élén gróf Csekonics Endre áll s különös méltánylattal emelte ki Ormódy Vilmos vezérigazgató kitűnő működését, mely nehéz gazdasági viszonyok közt is a társaság folytonos erősödésére, gyarapodására s az üzlet és üzletvitel jelentékeny javulására vezetett. Gróf Csekonics Endre a kormányzó testület és az igazgatóság nevében szives köszönetét mondott a spontán megnyilvánult bizalomért. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentését és elfogadta azok javaslatait, amelyek értelmében az 1.090.591 kor. 46 fillér nyereségből minden egész részvény után 168 korona — összesen 504.000 korona — oszta­lék fizettetik ki és pedig, nem mint eddig szokás­ban volt, julius 1-én, hanem már április I-ón. Hasonlókép jóváhagyta a közgyűlés az igaz­gatóságnak és választmánynak közhasznú adomá­nyokra vonatkozó előterjesztését, valamint a mathe- naatikai szakértők jelentését is. Végül az igazgatóságba az elhunyt báró Schoss- berger Zsigmond helyére tagul László Zsigmondot választották meg, ki eddig felügyelő-bizottsági tag volt. A választmány uj tagjá lett gróf Batthyány István. A felügyelő-bizottság pedig egészében uj választás alá került; tagjai lettek : Berzeviczy Albert (uj), Burchardt- Bélaváry Konrád, Hajós József, Németh Titusz és báró Radvánszky Géza. Az utóbbi négy a felügyelő bizottságnak ezelőtt is tagja volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom