Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-03 / 5. szám

és ki közkórháznak

élénkség tekintetében örvendetesen emelkedőnek jelezte.

Az igazgatói jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint az egyleti pénztár maradványa 873 kor. 40 fill. A bizottság javaslatára a felmentvényt Hoffmann Viktor pénztáros részére kiadták. Sinszky Ferenoz könyvtárnoknak a könyvtár állapotáról és forgalmáról szóló jelentését tudomásul vették. A közgyűlés leg nagyobb érdeklődést kellő tárgya a kaszinói ház szerzésének ügye volt, a melyben az igazgatói választmány a felmerült pénzügyi nehézségek miatt az ügynek napirendről való letételét javasolta. — Kapcsolatosan két kisebbségi vélemény is tárgyalás alá került, a melynek egyike a Jugovios-féle teleknek 10000 koronáért való megvételét, rajta 22000 korona költséggel egy uj kaszinói épület emelését javasolta, a másik pedig a jelenleg bérben birt épületnek 22000 koronáért való megvásárlását és kellő átalakítását kívánta. Az ügy részletes ismertetése utáu többen szólották a tárgyhoz, egyik vagy másik javaslatot pártolva, igy Rezey Szilviusz Schröder Kornél, dr. Tholdt István, dr. Bodoky Zoltán és Haviár Lajos végre névszerinti szavazás utján 23 szavazattal 20 ellenében elfogadták a választmány javaslatát kimondván, hogy a befizetett részvény összegeket a részvényeket jegyzőknek visszafizetik. Az 1901. évi költségvetést 4150 kor 40 fillér szükséglettel, 5902 kor. 43 fillér fedezettel és igy 1752 k. 03 fillér felesleggel állapították meg és elhatározták, hogy az átolvasott lapokat játszott kártyákat a bókésvármegyei |f|jjg engedik át.

Következő tárgy a tisztujitás leven Jancsovits Emil elnök a maga és tisztikarai nevében a tagok bizalmát megköszönvén a nyert megbízatást leteszi és saját személyére nézve kéri a közgyűlést, hogy helyette más elnököt válasszon. Miután n megválasztott korelnök: Fürdők István ny. ezredes át vette a közgyűlés vezetését, Rezey Szilvius indit ványára a közgyűlés Jancsovits Emilnek az egylet ügyeinek öt éven át való önzetlen, odaadó és fa- radhatlan vezetéséért köszönetét szavazott és a kaszinó szellemi és anyagi ügyei- körül szerzet érdemeit jegyzőkönyvébe iktatta. Az elnökválasztásra kerülván a sor dr. Bodoky Zoltán indítványára egyhangúlag lelkes éljenzéssel újból Jancsovits Emilt választották meg elnöknek, ez azonban megköszönvén a bizalmat kijelentette, hogy a díszes állást újból elfogadni nem hajlandó. Erre a közgyűlés közfelkiáltással dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyzőt választotta meg a kaszinó elnökévé. Alelnök lett: Haviár Lajos, igazgató: Szabó Emil, pónztár- nok: Hoffmann Viktor, könyvtárnok: Hajnal Béla, ügyész: dr. Kohn Mór, jegyző: Szabó László,szám- vizsgálók : Nuszbek Sándor, Rombay Zsigmond és Bodoky Mihály. Végül a Schmidt József elnökből Magyar Pál és Berthóty István tagokból álló szavazatszedő küldöttség összegyűjtötte a választmányi tagokra beadott szavazatokat, melyek szerint megválasztattak rendes tagokká: dr. Fábry Sándor, Dutkay Béla, Kirchner Hermann, Jancsovits Emil, dr. Márky János, Rezey Szilviusz, Somossy Zsigmond, Qróh Ferencz, Dombi Lajo«, Fürdők István, Kozányi Zoltán, Hoffmann Mihály, Pós* Károly, dr. Zöldj János, Csák György, Nuszbek Sándor, Schmidt József, Bodoky Mihály', Novák Kamill, V. Szakmáry Arisztid, póttagokká pedig: dr. Tholdt István, Gálbory József és Magyar Pál. — A szavazás eredményének kihirdetése után a közgyűlés

337—1901.

Hivatalos hirdetés

Gyula városa 1901. évi I., II. osztályú kér. adólajstrom a tek. kir. pénzügyigazga tóság által érvényesítvén február 4-től 12-ig a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben me. voltak róva, a lajstrom közzétételének nap ját követó 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak köny vecskéjükbe történt bejegyzését követó 1 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be Gyulán, 1901. február 2-án.

Dutkay Béla,

1—1 polgármester.

42

H

i r

e k.

véget ért.

ÉrtesitésAz alsó-fehér-körösi ármentesitő belviz- szabályozó- és vizhasznositó társulat 1900. évi pénztári számadása folyó évi február hó 1-től február hó 15-ig bezárólag Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében közszemlére ki lesz téve, hol és mely idő alatt megtekinthető.

Gyulán, 1900. január hó 28.

Erkel János,

társ. igazgató főmérnök.

A vármegye közgyűlése. A törvényhatósági bi zottság ez évi első rendes közgyűlése február hó 25-én lesz megtartva és arra az alispáui hivatal legközelebb szét küldi a meghívókat.

A vármegye közigazgatási bizottság rendes havi ülését f. hó 11-en fogja megtartani.

Átvonulási élelmezés A honvédelmi m. kir minister a cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség legénységének átvonulása alkalmából a szállásiadéit által kiszolgáltatandó étkezésért fizeten dő térítési összeget az 1901. évre a tiszántúli ré székben harminozöt (35) fillérben állapította meg Temetkezési járulék. A m. kir. belügyminister elrendelte, hogy a vármegyei alkalmazottak elhalálozása esetén az elhalt családja által igényelhető temetkezési járulék mérvéről és kiszolgáltatásának módozatairól a törvényhatóság szabályreudeletet alkosson.

A polgári kör ma délután tartja tisztujitással kapcsolatos rendes közgyűlését, a melyre a tagok figyelmét ez utón is felhívjuk.

Özv. gróf Károlyi Alajosné Erdődy Fánni grófnő, az országos Fehér Kereszt-egyesület védnökhelyettese, Almásy Dénes gróf és neje Károlyi Ella grófnő vendege lévén, Gyulán léte alatt Al- másy Dénesné grófnő kíséretében meglátogatta a Fehér Kereszt-egyesület Ella menhenhelyét, hol dr, Berkes Sándor főorvos kalauzolása mellett min- ent behatóan megszemlélt és a tapasztaltak fölötti eljes megelégedését és őrömét nyilvánította.

A grótnők meglátogatták az uj közkórbázat is.

Kiss István 25 éves jubileuma. Benső, családias színezetű ünnepély színhelye volt január 30-án a kir. péozügyigazgatÓ6ág. Kiss István, helyesebben rva nem is ő, hanem tisztviselőtársai ünnepelték Kiss István számvizsgáló kollegájuk 25 éves szolgálati jubileumát. Délelőtt Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató vezetése alatt az igazgatóság s a számvevőség tagjai teljes számban megjelentek az ünnepelt előtt, a kit Csák György hivatal főopk re idkivül melegen üdvözölt, biztosítván 'őt hi^ta-, os működése feletti teljes megelégedése s úgy az őy valamint tiBztársai szeretetéről és becsüléséről. A számvevőség tagjai szintén üdvözölték a jubilánst és mint szeretett hivatali főnöküket csinos, értékes emléktárgyai lepték meg. A jubiláns a nála megszokott ékesszólással meghatva köszönte meg a nem remélt szép ovácziót, a melyet tisztviselő társainak égést leikével akar meghálálni. Este az újvárosi olvasó körben a pénzügy igazgatóság bankettet rendezett az ünnepelt tiszteletére. A bankett, a melyen Csák György p. i. s még számosán felköszöntötték Kiss Istvánt, minden tekintetben jól sikerült és becsületére vált „Béla bácsi* konyhájának úgy az ételek jósága, mint a fölszolgálás is. Az est folyamán a vármegye több községéből érkező üdvözlő táviratok manifesztálták, hogy Kiss Istvánnak úgy is mint hivatalnoknak, úgy is mint rokonszenves egyénnek kiváló tulajdonai nem csak szorosan vett tisztviselőtársai, hanem azok kören túl is méltánylásra találnak.

Vörösmarty Mihály emlékszobrára Békésvármegye közművelődési egyesületének gyüjtőivén adakoztak: Gajdács Pál tótkomlósi közm. helyi

bizottsági elnök, a Tótkómlóson vasárnap tartott hazafias és kiváló sikerű Vörösraarty-ünnepély tiszta jövedelmeként 140 koronát, — Gyulaváriból: Gyula Vári község 10 kor., gyulavári ev. ref. egyház koronát, B >y József gyűjtő 2 kor., Z. Nagy Ferenoz 1 kor., Szikes György 2 kor., Goldstein Mór 1 ko Bagoly Ferencz 50 fill., Csete György 50 filler. Gyulavári temetk. egylet 5 kor., Ondrus Cyrill kor., Berényi Antal 2 kor,, dr. Ilódy János 1. kor Bay Gábor 1 kor., Halmos József 50 fillér. Össze sen 31 kor. 50 fillért. A gyulai iparos ifjúsági e let Vörösmarty ünnepélyén közadakozásból befoly és Székely Lajos által lapunkhoz beküldetett 18 kor. 10 fillér. Eddigi gyűjtésünk eredménye 496 korona 06 fillér.

Népszámlálás. Gyula város népszámlálási adu tai első fokulug felülvizsgáltatván s az összes lakos ság számlálólapok szerint törzskönyveltetvón, akosság szám vallás és anyanyelv szerint a kövét kező képet mutatja: jelenlévő lakosság22129 lélek távol levő 403. Gyulán állomásozó katonaság 330 csendőrség 9, összesen : 22871 lélek. A mi a 10 év előtti állapothoz képest 14 százalék emelkedést mutat. Az emelkedés legnagyobb százalékát a 10 éven aluli gyermekek teszik, kiknek száma csak em 5000; emeli némileg a kórház népessége is (540) ezt azonban ellensúlyozza, hogy 10 év előtt z itt állomásozó huszárok is számba lettek véve l. beköltözött családok és a lolencz gyermekek több százat tesznek ki. A tanyai lakosság száma roha mosan gyarapodik, részint a városból kiköltözöttek által, részint Csaba, Elek és Kígyósról települtek- kel. A polgári lakosság vallás szerint: róm. kath 11001, görög kath. 83, helv. vall. 6507, ágost. vall 625, gör. kel. 3106, izraelita 773, unitárius 2, bap tista 34, — Anyanyelv szerint: magyar 17607, né met 1425, román 2685, tót 399, szerb 2, orosz 1. cseh 6, franczia 2, angol 1, olasz 1. A lakott lakások száma 5134, ideiglenesen távol van 303 férfi és 100 nő.

Beteg törvényszéki elnök. A régóta beteges kedő Novák Kamill kúriai bírónak, a gyulai törvényszék elnökének állapota az utóbbi időbea ismét súlyosabbra fordult, úgy hogy az orvosok tanácsára operácziónak kellett magát alávetni, a mi czélból a hét elején felszállitották a beteget Budapestre a Vörös-kereszt kórházba, hol Bartha főorvos ugyan azt az operácziót végezte rajta, a milyent legutóbb a honvédelmi miniszteren is végeztek. Mint igaz örömmel értesültünk, a rendkívül súlyos és veszélyes operáczió ez alkalommal is teljesen sikerült, a beteg elnök általános állapota kielégítő, lázmentes, ereje nem csökkent, úgy hogy most már mielőbbi teljes felgyógyulása is remélhető,

A vidéki színészet rendezése ügyében össze- bitt országos bizottság vasárnap délután ült össze az országos szinészegyesület fővárosi palotájában, hogy megvitassa a kerületi beosztások ügyét. A tanácskozáson jelen voltak gróf Festetich Andor szinészeti felügyelő, Rónay Jenő és dr. Lukács György főispánok, Herczegh Ferencz, Pázmándy Dénes, dr. Balassa Ármin és Mészáros Kálmán szi nészegyesületi igazgató. A bizottság Rónay Jenő főispánt választotta meg elnökké, előadóként pgdig Festetics Andor gróf működött. Az általános tárgyalás során valamennyi jelenvolt kifejezést adott azon nézetének, hogy a kerületi rendszer életbeléptetésének és általában a rendezés sikerének előföl- tétele az állami szubvenczió jelentékeny felemelése.

A kerületek beosztása során vármegyénk főispánja hatékony szót emelt a békésmegyei községek szin- ügyi érdekeinek kielégítésére azon megállapodások alapján, melyekre a múlt pénteken Gyulán tartott értekezlet jutott, igy felvetette és érvekkel támogatta az alföldi színi kerület felállításának eszméjét, a mi bővebb eszmecsere tárgyát képezte ugyan, azonban mivel Csabán kívül e vidéknek nincs más téli állomása, a bizottság az alföldi színi kerület eszméjét elejtette, de Csaba és Orosháza érdekeinek eleget tett akként, hogy őket a különben is-túlzsúfolt délvidéki kerületből kivette. Békésvármegye községeit a következőkép osztotta be az értekezlet, és pedig Gyula várost első sorban Szeged, vagy ha ez nem volna lehetséges, Nagyvárad mellé osztotta be nyári állomásként, Nagyváradhoz csatolták Orosházát és Békést, mig Szarvast meghagyták az eredeti tervezet szerint a kecskeméti kerületben. Csabát egy egészen újonnan alakított kerületbe osztották be, amelynek téli állomásai Csaba, Zombor

és Újvidék, nyári állomásai Makó, Ó-BeoSe, Ó-Ka- nizsa, Mezőberény és Gyoma. Ez a beosztás' már magában is mutatja, mily nagy eredménynyel járt vármegyénk színészetére nézve a vasárnapi ankét, nemcsak teljes mérvben teljesítette jelentősebb színi állomásainknak. Gyulának, Csabának, Orosházának, Bzarvasnak kívánságát, erős és megfelelő kerületbe osztván fel őket, de három újabb állomást is felvett a kerülőtökbe, névszerint Békést, Mező-Berényt és Gyomát, amelyek igy szintén elsőrangú társulatokat fognak kapni. Örömmel regisztráljuk ezt a sikert és teljes tisztelettel rójuk le azért hálánkat az érdekeinket képviselő Lukács Gyötgy főispánnak, a ki minden kívánalmunkat ritka buzgalommal, befolyásos szavának teljés latbavetésével és teljes eredménynyel képviselte. A szinikerületek megállapítása után a bizottság a következő határozatokat hozta: 1. A kerületi rendszert elfogadásra ajánlja a kormánynak, de csak akkor, ha az állami' szubvencziót tetemesen felemelik. 2. A bizottság 100,000 forintot segélyt kér a kormánytól a vidéki színészet rendezéséhez, még pedig a következő felosztással : 10,000 forintot kapjon évente a Színész-Egyesület nyugdíj alapja, 5—5000 forintot kapjanak azok a városok, a mellek színészetüket mér állandósították, vagy most állandósítják, 10,000 forintot kapjanak az erdélyi és délvidéki nemzetiségi vidékek és 10,000 forintot kapjon Pozsony, ha a mostani lehetetlen állapotot megszünteti és a téli évad alatt kizárólag magyar nyelvű előadásokat tart. A fennmaradó 30,000 forinttal pedig támogassa a kormány azokat a kis társulatokat, a melyek 10—20 előadást tartva vándorolnak községről-községre az országban. A bízott- ág Rónay János főispánt, mint az értekezlet elnökét kérte fel, hogy tegyon jelentést Széli Kálmán belügyministernek a szaktanácskozás javaslatairól.

A gyulai keröskedök és kereskedő ifjak társulata vasárnap délután 2 órakor tartotta XVII. rendes évi közgyűlését Czinczár Adolf elnöklete alatt a tagok élénk részvéte mellett. A titkári évi jelentésből kitűnik, hogy a társulatnak ez idő szerint alapitó és 101 rendes tagja van s a társulati vagyon 2877 korona 61 fillér értéket képvisel. A társulat könyvtára, mely magában foglalja a hazai szépirodalom jelesebb és legújabb müveit, továbbá a kiválóbb közgazdasági s kereskedelmi szakmunkákat : 595 müvet 834 kötetben számlál. A választmány közgazdasági téren is dicséretes tevékenységet fejtett s több ízben volt alkalma a ereskedelmi és iparkamarának egyes szőnyegen evő szakkérdésekben véleményt nyilváníthatni, igy jelesül a kereskedelmi törvény küszöbön álló revi- sioja, a csődeljárás reformálása, valamint a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozását tárgyaló törvényjavaslat előadói tervezetére nézve. Ezenkívül részt vett a társulat, illetve pviseltette magát a múlt évben, Pozsonyban megtartott kereskedelmi alkalmazottak III. országos ' ongresszusán, valamint a Miskolczon lefolyt III. kereskedelmi kongresszuson. Az egyesületi év min- en mozzanatát felölelő jelentés tudomásul vétető Után a közgyűlés elfogadta az 1900. évre vonatkozó zárszámadásokat, úgy szintén megállapította 1901, évre a költségvetést. A napirend utolsó pontja tisztujitás lévén, megválasztottak közfelkiáltás tjén egyhangúlag, elnökké: C&jaiczár Adolf, al- luökökké: Weisz Mór és Karácsonyi Károly, titkárrá : Stern László, másodtitkárrá: Morvái István, igazgatóvá : Deutsch Jakab, pónziárnokká: Manheimer mold, ellenőrré : Fischer Jakab, könyvtárnokká : Scher Izsó. Választmányi tagokká: Anuló Pál, Braun Mór, dr. Berényi Ármin, Braun Vilmos, Billitz Sándor, Békés Gyula, Ehrenfeld Roma, Fekete Gyula, Lusztig Adolf, Reisner Ede, Rosenthal jipót, Scherer Benedek, Braun Izidor, Schwimmer irnold, Fischer Adolf és Zuztnann . János. Szám- izsgálókká: Schillinger Lipót, Vértesi Arnold és Weisz Ede. A választás megejtése után a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért.

A József-városi Olvasó Kör január 27-én tartott rendes tisztújító közgyűlésén megválasztattak : elnök Gerlein Reinhardt, alelnök Nánási István, pénztárnok Wittmann József, könyvtárook Gróh, ügyész Jancsovits Emil, titkár Berndt József, II. titkár Pfojff Ferencz, választmányi tagoknak: Ad. Schriffert József, ifj. Steigervald Ferencz, Kaner Ferencz, Bal Sebestyén, Endrész Mihály, Múlt György, Endrész András, Puskás Gyula, Ludvig

is van. Igen, de a szegény gyámoltalan asszony megáit egy-egy utczasarken, szó nélkül, s persze az utczán elsietöknek kisebb gondjuk isnagyobb annál, hogy sem a kezében tartott portékáról kérdezősködjenek. Váljon nem lesz-e a vevőre, eladóra sokkal előnyösebb, ha az E. K, E. vállalkozik a közvetítésre: munka-anyaggal, mintákká! ellátja a dolgozókat, a kész munkákat tőlük méltányos árban átveszi s a venni szándékozóknak ugyancsak méltányos árban rendelkezésükre bocsátja; megrendeléseket elfogad és -közvetít. Hogy mennyire áldásos lesz e terv, mutatja az, hogy a mióta a vásárra varrotasok- kal bejáró asszonyok hallottak erről, egymásután jönnek fel: „Hallánk instállom, hogy az urak ezentúl megveszik a munkánkat.“ D: jó lesz! Nem kell ezután az embereknek „idegenbe* nreirti. Úgy látszik, ettől a házalástól irtóznak; bizony nem is csekélység bizonytalan nyereség fejében elhagyni hetekre az otthont, talán az apró gyermekeket is. Pedig messzire is elmeni: ismerek egy asszonyt, a ki Fiúmét is megjárta, de erről úgy beszél a faluja, mint „nagyon világi személyiről.

Jól tudom, hogy a vételtől is az riasztja vissza a legtöbbjét, hogy mire a varrottasok a kereskedésekbe jutnak, mesésen drágákká lesznek. Nos, az egyesület fáradhatlan buzgalmának jóvoltából ez a hátrány is elesik.

De nem csak a varrás az egyetlen iparág, melyet az erdélyi nép üz. A szőttesek mellett, melyeknek nem annyira esztétikai, mint praktikus értékük van, különösen a faragászati és edény ipari czikkekről akarok pár szóval megemlékezni. A kalotaszegi férfiak nagyrésze farag ; faragja a gyönyörűbbnél gyönyörűbb himes bútorokat, melyek ujabban Kolozsvár vidékén az uriházakban is elterjedtek. És méltán. Van valami szokatlanul szép e bútorokon, melyeknek sdtét barnára politúrozott alapján a fa természetes színébe kifaragott, illetőleg bevésett minta szinte kidomborodik. „Hirnes“ bútornak hívják és csakugyan olyan, mint a hímzés. Az E. K. E. készülőben levő néprajzi múzeumának egyik szobája ilyen himes bútorokkal lesz berendezve: ágy, asztal, pohárszék, padok, láda, székek, egy különös rácsos ajtajú fali szekrény és tálasok; ebből áll a bútorzat, a himes faragás a legreme- kebb mintájú, mindehhez kalotaszegi függönyök, ágy- és asztalterítő; ugye bár érdemes lesz a megtekintésre ?

Mig ezeket bámultuk, egy igazi magyar úri ebédlő járt eszemben : himes asztal, körülötte székek, a falak mellett egy-egy karospad, pohárszékek, az egyik sarokban az említettem rácsos ajtajú faliszekrény, egy másik sarokban egy hat szögletü himes asztalka apró székekkel, a kandalló mellett a himes láda is helyet foglalhat, mint a fáskosár, a földön élénk mintájú székely szőnyeg, a tálasokon vásárhelyi magyar stilü tányérok és kulacsok, s az egész szobának meleg otthonias színezetet adva, piros rózsás varottas függönyök és teritök. — Azt hiszem, a valóság még szebb lenne e képnél és — hogy a dolog praktikus oldalát se téveszszük szem elöl4oo—500 forintnál többe nem kerülne, Ezért egy minden izében magyar, minden kis részletéig érdekes és gyönyörű szobánk van. De a kinek egész berendezésre nem is telik, ne mulassza el, hoey egy-egy ilyen himes kis bútort be ne szerezzen. Készítenek olyat is, a melyen a fát természetes minőségben meghagyják, ezt aztán az ember maga tetszése szerint kifestheti az olcsó u. n. technikai festékkél és belakkozhatja. Olcsó és nagyon eredeti karácsonyi ajándék pl. egy kis polcz, kis asztalka, szék, falravaló fatányér, tál cza, stb. — A fatányér darabja 3 korona, asztal 6 szögletü esztergályozott lábakkal (milyen csinos dohányzó asztalka lenne) 10 kofona, szék 4 korona.

Láttam nagyon csinos zongorapadot hímzett bútorra kalotaszegi varrotassalkárpitoztatva, nagyon elegáns volt; láttam aztán egy kis fülke berendezést ugyancsak ilyen bútorokkal és var- rotas függönyökkel, elragadóan bájos volt.

S aztán — ami nagy előny — bármilyen, soha nem látott formát szívesen megkísértenek, sőt örvendenek, ha valami újat tanulhatnak.

Csakug_yan művészi intellisrencziáju emberek ezek. Osmerek egy körösfői faragót, a ki uj, meg uj mintákat talál ki; mikor egy alkalommal megkérdeztem : honnan veszi a mintákat, önérzetesen mutatott a homlokára: „Van itt instálom még elég.“

Ha annak az embernek elég munkája lenne, hogy abból egy kis tőkét gyűjtve megfelelő műhelyről, kellőleg kiszárított fáról stb. gondoskodhatnék, még szebb és korrektebb munkát adna, mert ízlését fejleszthetné, kézi ügyességét gyakorolhatná.

A szobák díszítésének kiegészitőjéről, a marosvásárhelyi festett tányérokról, kancsókról, vázákról akarok egy-két szót mondani. A legszebb, a mit e nemben láttam, 6 falra, vagy pohárszék tetejére dísznek való tányér volt, mind különböző nagy stilizált virággal. Pl. az egyiken egy a most annyira divatos írisz volt, a másikon tulipán, a harmadikon napraforgó, voltak köztük magyar stilü tulipánosak, hagymásak, stb , drbja 60 fillér, falon bámulatosan szép hatású. Ugyancsak ilyen vázák, tálak mesésen olcsó áron.

De már szinte túlságosan is hosszúra nyúlt ez a pár sor, a melyen a magyar hölgyek figyelmét a még olyan kevésre méltatott szép iparunk egyes czikkeire akartam felhivni.

De a téma magával ragadott, hiszen kimeríthetetlen. Lelkünket megilleti minden, a mi szép, bármiben nyilatkozzék is meg, s ha ez a szép egyszersmind a miénk, a mi népünk művészi tehetségének munkája, még közelebb áll szivünkhöz. — Még nagy, hatalmas nemzetek is féltő gonddal őriznek, dédelgető szeretettel ápolnak, lelkesedve magasztalnak mindent, a mi speciálisán az övék, a miben nemzeti karakterűit érvényesül Annál inkább kell nekünk maroknyi Magyarországnak, nemzetiségek közé ékelve, idegenektől környékezve, teljes erőnket megfeszítve őrizni, ápolni és dédelgetni mind azt, a mi a specificusan egyéni mivoltunk megnyilatkozása. — Higyjék el hölgyeim, e munka nagy része a mienk, a magyar nőké, épen azért, mert mindenre kiterjedő, finom női lelket, egész szivet igényel. — A mi vállainkra nehezedik tehát a feladat (oh hiszen nem nehéz feladat), hogy a magyar házi-ipart legjobb tehetségünk szerint támogassuk, mert azzal fejlesztjük, azzal kenyeret adunk a népnek, azzal magyaros ízlésűvé tesszük környezetünket.

Szeretném, ha a felsorolt iparczikkek egy- egy szép példányát önöknek bemutathatnám; azt hiszem, lesz is reá alkalmam. Megvagyok róla győződve, hogy nem csak magyar lelkűk, hanem esztétikai Ízlésük is szépnek fogja találni. Az Erdélyi Kárpát Egyesület — addig is, mig az ipar pártolás nemes tervének teljes programmja életbe lép — a legnagyobb készséggel és hazafias örömmel vállalkozik a közvetitésre; megrendeléseket elfogad s gondoskodik arról, hogy a kívánt munka a legrövidebb idő alatt, természetesen az eredeti árban, a megrendelő kezéhez jusson.

Adja Isten, hogy a hazai népipar gyakorlati pártolásának nemes eszméje ne maradjon csak terv; s hogy tényleg megvalósulhasson, nagy részben | magyar nők támogatásától függ; tehát bízzunk benne !

Radnótiné, Hrabovszky Irén.