Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-04 / 31. szám
31-ik szám. Gyula, 1901. augusztus 4-én XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: Tomplom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 50 L Egyes szám ára 20 fül. J Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ZE*Z ó b. n ID á v i d. f— Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferenc?, háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fül. __________Ä Bé késvármegye közművelődési égyesülete s a magyar nemzet történelmének szemléltető képei. Vármegyénk közművelődési egyesülete tudvalevőleg paedagógai s képzőművészeti szempontból egyaránt kiválóan fontos akczióba bocsátkozott, amidőn a magyar nemzet történelmét szemléltető képekben feldolgozva bocsátja rendelkezésére az ország népiskoláinak és a hazafias nagyközönségnek. Az első kép „Árpád és a honfoglalás“, Jantyik Mátyás vármegyénk jeles fia s kiváló festőművészünk remek alkotása tízezer példányban gyönyörű kivitelben immár elkészült s ezen kép, illetőleg az akczió érdekében a következő megkeresés ment a törvényhatóságokhoz, illetőleg az összes közigazgatási bizottságokhoz: Békésvármegye közművelődési egyesülete. A békésvármegyei közművelődési egyesület hazafias feladatának tartja, hogy a magyar nemzeti kultúra áldásait hathatósan terjessze. E végből egyebek között elhatározta azt is, hogy a nemzet történelmét szemléltető képekben feldolgozva bocsátja rendelkezésére a nagyközönségnek. Ezen képek utján be akarja vinni az egyesület a magyar nemzet történelmét minden magyar ember hajlékába, és pedig oly alakban, hogy történelmünknek minden a magyar nemzethez való ragaszkodásra, hazafiságra serkentő és lelkesítő eseménye közvetlenül megragadja a kedélyt, érdeklődést keltsen a magyar nemzet iránt, vágyat ébresszen a történelmi események megismerésére, a nemzeti történelem megkedvelésére, s oly alakban, bogy a történelmi mozzanat minden részlete és egésze kitörölhetlenül bevésődjék a szemlélő leikébe, hogy mindenki megalkothassa s megrögzitbesse lelkében azt a történelmi alakot, kinek hősiessége, hazafi- sága, önfeláldozása eléje van tárva. T A R C A. Gyulai élet. — Kánikula, kapuzárás az arénában, az őrmester ur kalandja, aratási ünnepélyek, fizetésemelés, választási mozgalmak. — A mikor majd mi leszünk azok a bizonyos „legöregebb emberek“, akikre majd e századvég zsuinalistái hivatkozni fognak, iszonyúan trium- fálva fogjuk majd elbeszélni hüledező unokáinknak, hogy milyen meleg volt 1901-ben. Elbeszéljük, hogy' a hőmérő árnyékban is 190 fokot mutatott, a levegőben megsültek a repülő mad irak és kotlett alakjában hulltak alá, hogy a járdákról kanállal szedték cseberbe az elolvadt polgártársak földi maradványát és hogy naponta 6 iskolásfiu főtt meg a Körös, forró vizében. Körülbelül nem is nagyítunk akkor többet, mint amennyit egy úgynevezett „legöregebb ernbertt-nek szabad, mert igazán nem sok hija ez állapotoknak s ha a hő ilyen arányban növekszik, maholnap csakugyan megírhatjuk a fentebbieket. A legtürelmesebb vegetáriánus is átlag hétszer vágja pofon magát napjában, valahányszor egy-egy melegtől ellustult légy odatapad verítékező homlokához s a legügyesebb társalgók sem képesebbek tovább haladni az időjárásnál. A meleget szidja és az esőt áhitja minden teremtett lélek s a kánikulai hangulat végig terül a város fölött, mint egy szemfedő. A társadalmi élet a minimumra sülyed, alig hallatszik lüktetése is s ha a népkert nem volna, ahol esténkint mégis embert látni, azt hihetnök, hogy a város társasélete meghalt. így azonban látszik még egy kis élet, noha itt pusztított legjobban az elmúlt hét. Elmentek a színészek I Elment a fürge Hallév Irma, a rettenetes Kesztler, a jókedvű Ferenczy, a szép Kápolnay Juliska és a fülemülehangu Anday Blanka, e veszedelmes konkurrensei a kánikulának a virágpusztitásban. A becsukott szinház Ezen történelmi képeknek három csoportját tervezi az egyesület. Az első csoport; ban a magyar nemzet történelméből a korszakalkotó események képei, a második csoportban a magyar nemzet művelődésére, fejlődésére ható mozzanatok, s az önfeláldozó hazaszeretet meghatóbb példáiból alkotott képek, a harmadik csoportban történelmünk nagy alakjainak képei foglalhatnának, a szövegben működésük ismertetése és méltatásával. Az első sorozat képei: 1. Attila s a hunok. 2. Árpád s a honfoglalás. 3. Szent István király. A korona és kereszt. 4. Il-ik Endre király. Az arany bulla. 5. IV-ik Béla király. A tatárdulás. 6. Il-ik Lajos király. A mohácsi vész. 7. Ill-ik Károly király. Magyarország felszabadulása a török uralom alól. 8. 1848. A jobbágyság felszabadítása. 9. Ezeréves Magyarország. 10. Ferencz József király. A második sorozat képei: 1. Zsolt vezér menyegzője Mén-Marót leányával. 2. Szent László király megmenti az elrabolt leányt. 3. Kálmán király törvényt tesz a boszorkányokról és izmaelitákról. 4. IY. László s a morvamezei csata. 5. Szécsi Dezső önfeláldozása megmenti Róbert Károly királyt. 6. Nagy Lajos király a folyó árjából kimenti vitézét. 7. Kemény Simon önfeláldozása megmenti Hunyadi Jánost az ország kormányzóját. 8. Mátyás király. 9. Zrínyi Miklós a szigetvári hős. 10. Mária Terézia s a pozsonyi országgyűlés. A harmadik sorozat képei: 1. A szabadság hősei. Bocskai István, hatalmas fatornya busán meredezik fel a bárányfelhős égnek s a hol máskor nyüzsgött a nép, a kivilágított szinház előtt, küszöbén most a sötétség védelme alatt jóízűen szundikál a czimbalom „trógerja“, míg a czigánybanda piku- lája belesivitja a lágymeleg esti levegőbe, hogy : „Mindenféle szerelemnek, vége szokott lenni 1* ügy biz a! Vége lett mindenféle szerelemnek, előadásnak, színháznak s csabai laptársunk most ínar igazán elmondhatja, hogy a szinház napról- napra üres s a prima, secunda és tertiadonnákba szerelmes ifjúság most már belefojthatja keservét a Huszka spriccer és sör „fütty“-eibe. Szerencse, hogy a kánikula nem alkalmas hangulat a szerelmi lyrára, mert nehéz olyankor sonettet „reccsinteni“, mikor a poéta odaragad a székhez, különben most halomszámra kapnók a Margithoz, Júliához, Blankához, I.ontihoz, Irmához, Verához, Emíliához adresszált rímbe szedett sóhajokat. így azonban a külső hő mérsékelvén a belső hőt a boldogtalan szerelmes a Herbert uszodájábán keres vigasztalást. Ejnye no, én sem tudok már tovább haladni a kánikulánál, pedig még kell egy kánikulai történetet elmondanom. A héten tudniillik olyan meleg volt, hogy egy honvédörmesternek elolvadt a ruhája a Körösparton. Úgy történt az eset, hogy az őrmester ur a Körös hüs hullámaiban lubiczkolva, próbát tett, hogy meddig tud elúszni s ott hagyván ruháját a Menyhárt-hid mellett, feluszott az uszodáig. A napos, tudván, hogy az őrmester ur ott fürdik a hídnál, odavitte a parancsot, lön azonban nagy az álmélkodása, midőn az őrmester urnák csak ruházatát találta a parton, de az őrmester urat sehol sem találta a vízben. Várt egy félóráig a parton, az őrmester nem jött. Kapta magát s összepakolván a parton talált ruhát, bement a kaszárnyába azzal, hogy az őrmester ur belefult a vízbe. A századnál már meg is siratták az őrmester urat s a Bethlen Gábor, Tököli Imre, II. Rákóczi Ferencz. 2. A honszeretet vértanúi. Losonczi István, Szondi György, Frater György, Gróf BathyányiLajoB, Dugovics Titus önfeláldozása. 3. Széchényi István. 4. Kossuth Lajos. 5. Deák Ferencz. 6. A nemzet költői: Báró Eötvös József, Jókay Mór, Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor. 7. Munkácsy Mihály. 8. A martiusi ifjúság. 9. Zrínyi Ilona. 10. Erzsébet királyné. A képek közül egy már elkészült: „A honfoglalás.“ A kép Jantyik Mátyás festőművész jeles alkotása. Ezt a képet bizalommal ajánljuk fel hazafias közönségünknek, különösen pedig tanférfiainknak és népiskoláinknak. Ugyanis, amint a tervezetből kitetszik, ez a történelmi képsorozat szoros összhangban van a népiskolai tantervvel. A képek a gyermek gondolatmenetének, felfogásának, érzelmeinek megfelelő szöveggel ellátva, különösen alkalmasak arra, hogy a gyermek emlékébe mélyen bevésődve, a hazaszeretet érzetét és a nemzeti szellemet felkeltsék és ébrentartsák. A Békésvármegyei közművelődési egyesület ezzel a történelmi képsorozattal első Su-.'han oda törekszik, houy a nemzeti irányú népiskolai oktatásnak szolgáltasson hathatós segédeszközt. Épen e végből az egyesület rendkívül olcsón — úgy szólván a kiállítási áron alul — bocsátja ezen fontos szemléltető taneszközt az iskolák rendelkezésére. Ha valamely iskola legalább 5 képet rendel meg, akkor a képek darabját 1 koronáért, ha a megrendelés 5 képen alul marad, akkor minden egyes képet 1 korona 30 fillérért szállítja az egyesület. A csomagolás és a postai szállítás költsége ebben az árban benfoglaltatik. bakák össze is adták öt napi lénungjukat egy koszorúra. Ezalatt azonban az őrmester vissza- uszott a hídhoz s elképzelhető, milyen kacskaringósan fejezhette ki magát a fölötti örömében, hogy megruhátalanittatott. A kötelességtudóderék napos minden szál ruhát összepakolt s nem maradt egyéb az őrmester uron, mint az, amelyiket Ádám hordott, mielőtt evett volna a tiltott fa gyümölcséből. Ilyen ruhában pedig, még ha az ijer alkalmatos is hozzá, nem egészen tanácsos hazasétálni. Mit volt mit tenni, mint megvárni óz éjét, mely lepelt borit mindenre s akkor indult hazafelé s akkor is el lehet képzelni minő „furorét* keltett a2 őrmester ur azok előtt, akikkel igy czivilben találkozott az utczán. S a legérdekesebb ebben a históriában az, hogy csakugyan megtörtént. Több ilyen „fürdői levéllel*, sajnos, nem szolgálhatok Vannak egyébként más újdonságok is. Véget érvén az aratás, minden nagyobh uradalom rsndezi az aratási ünnepélyeket, a régi nemzeti szokások 1 felelevenítésével, nemcsak a nemzeti kegyelet, hanem sociális irányban is hatást érvén ei. A napsütötte mezők barnaarczu aratói és a jókedvű arató lányok érzik, hogy munkájukat megbecsüli az uraság, nemcsak azzal, hogy nap siámjaikat kifizeti, hanem melegebb, bizalmasabb sünt ad az egész ügyletnek s ezáltal jobb kedvű munkára serkentvén őket, felolvasztja sziveikben a „czoczilista“ jeget. Ilyen aratási ünnepélyféle volt a héten a vármegyén is a hol a fizetés felemelés derítette fel az arczokat, kis és nagy emberekét egyaránt. Csak a kicsi haszon nagy forgalomhoz cámzett számfejtő osztály maradt ki ebből az általános aratási ünnepélyből, lévén ez osztály dtrék tagjainak különben is annyi a pénzük, hogy nr.ég a takarék is náluk tartja a pénzét kamatozás végett. — És oh fátum, ilyenkor tud elnenni Krecsányi Gyuláról, mikor uj bankó szoEzen kivételesen kedvező árak kizárólag az iskolák részére vannak megállapítva, mert minden más megrendelővel szemben a képek ára 2 korona. Ezek után az elkészült első kép egy példányát azzal a tiszteletteljes kéréssel csatolja ide a közművelődési egyesület, hogy a bölcs fennhatósága alatt álló összes népiskolák számára a képet kellő mennyiségben megrendeltetni méltóztassék. A megrendelések a képek árának előleges beküldése mellett Dobay János könyvkereskedőhöz intézendök Gyulára. A közművelődési egyesület hazafias czél- zatának kegyes méltánylását annál inkább reméli,, mert a nagyméltóságú vallás és köz- oktatásügyi ministerium 1900. évi deczember 28-án 97951. szám alatt kelt leiratával megengedni méltóztatott, hogy a közművelődési egyesület ezen képet az iskolákban terjesz- 8ze. Ha az iskolák ennél az első képnél megfelelő támogatásban részesítik az egyesületet, az egyesület haladéktalanúl hozzáfog a fent vázolt sorozat többi képeinek fokozatos közrebocsátásához. Gyulán, 1901. julius hó 15-én. Kiváló tisztelettel: Lukács György, főispán. a békésvármegyei közművelődési egyesület elnöke Ugyanezen akczió érdekében Rezey Szil- viu8z kir. tanfelügyelő összes kartársaihoz a következő megkeresést intézte: Igen tisztelt Kartárs ur! A békésvármegyei közművelődési egyesület elhatározta, hogy a nemzeti történelem főbb mozzanatait jónevü festők által megfesteti és azokat szemléltető képek alakjában kiadja oly czélból, hogy azok a tanuló ifjúságnak és különösen a népiskolák növendékeinek lelkében egyrészt a hazai történelmet intuitiv módon mélyen bevéssék, [gáérészt és főleg azért, hogy az ifjúsági a történelem kimagasló alakjainak erényeiből, vitézségéből és lángoló életet nem kímélő hazaszeretetéből, példát és lelkesedést merítsen arra nézve, hogy miként kell a hazát mindenek fölött szeretni és rong a bugyellárisokban, mikor derültek az ar- czok és „boldog a magyar.“ Különben boldog lesz a magyar ma délután is, mert lezajolván az aratás, mely elvonta a népet a politikától, újra megindultak az úgy nevezett „választási mozgalmak“ s ennek egyik nagy hullámverése lesz ma délután észlelhető Gyulán, ahol ■ Bartha Miklós tartja meg programm beszédét s igy az egyik ellenzéki párton boldog lesz a magyar, mig a másik ellenzéki párton erős ellenzéke lesz annak az egyik ellenzéki pártnak. Keveset sejditvén a politikához, nem merek ennek a nagyhorderejű politikai eseménynek kellő méltatásába belebocsátkozni, hiszen politikai járatlanságom oly nagyfokú, hogy még azt sem tudom, hány ellenzéki párt van, akik egymásnak nagyobb ellenzékei mint a kormánynak, csak körülbelül sejtem, hogy maholnap több ellenzéki párt lesz, mint ahány tagja lesz az ellenzéknek a képviselőházban, lévén a magyarországi ellenzéki pártoknak jelszava, hogy: Concordia parvae rés crescunt, discordia maximae dilabuntur.“ De hát ez nekem rövideszü krónikásnak, mind olyan „magas* valami, hogy jobb lesz ha nem is politizálok tovább, hanem befejezvén krónikámat megyek az uszodába. —re. Aratási ünnep Gyulaváriban. Az izzó nap tanúja annak az óriási munkának, melyet az arató munkások az idén is társas erőfeszi'éssel, zúgolódó szó nélkül becsületesen és jókedvvel végeztek. Gróf Almásy Dénes a gavallér föur azt a napot, melyen az arató munkásai a munka fényes követét, a verejtéket homlokukról letörölve pihenni tértek, bőkezű vendégszeretetével emlékezetessé kívánta tenni és uradalmainak mint- egy 1500 munkása részére öt helyen aratási ünnepségeket rendeztetett.
