Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-04 / 31. szám
mennyire kötelessége a haza minden polgárának a magyar nemzeti szellem ápolása és a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének előmozdítására vallás és nemzetiségi külömbség nélkül közreműködni. A szemléltető képek rövid ismertető szöveggel lesznek ellátva és kiadásuk három sorozatban van tervezve. Az első sorozatból „A honfoglalás* ozimü kép már elkészült és a nagyméltóságu vallás és közoktatási m. kir. ministerium 1900. évi deozember 28- án 87951, sz. a. kelt leiratával megengedni méltóz- tatott hogy a közművelődési egyesület ezen képet a népiskolákban terjeszsze. Ezen ministen rendelet alapján magam részéről e fontos szemléltető képet Békésvármegye összes népiskoláiba bevezetem. Ugyanakkor készséggel csatolom a békésvár- megyei közművelődési egyesületnek e tárgyban igen tisztelt Kartárs úrhoz intézett kérelmét és a/ mégj, jelent kép egy mintapéldányát, azon meggyőződésemnek adva kifejezést, hogy tisztelt Kartárs ur előtt felesleges azon szemléltető képeknek nemzeti szempontból való nagy horderejét külön kifejtenem, miért Í6 egyszerűen van szerencsém igen tisztelt Kartárs urat collegiáüs bizalommal kérni, hogy az egyesület kérelmének meghallgatásával, a megjelent szemléltető képnek ép úgy mint a jövőben kiadandóknak vármegyéje népiskolái számára leendő beszerzését elrendelni, illetőleg legmelegebben ajánlani méltóztassék. Nem kétlem, hogy a kép művészi kivitele, valamint rendkívüli olcsósága és a hozzáfűzött hazafias czól, biztosítani fogja annak országos terjesztését és a remélt szellemi eredményeket Gyulán, 1901. julius 15. Kartársi szives üdvözlettel: Rezey Sylvius, kir. tanfelügyelő. Hírek. Lukács György - Hódmezö-Vásárhely főispánja A „Budapesti Közlöny* tegnapi száma közli, hogy ő felsége a király báró Thoroczkay Viktor egyide jüleges felmentésével Lukács György Bókésvármegye főispánját Hödmezö- Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánjának kinevezi. Kettős örömmel és megelégedéssel közöljük és veszi tudomásul Békésvármegye s Gyula városa közönsége ezt a hirt. Örömmel és megelégedéssal, egyrészről amennyiben köztiszteletben és szerele tünkben álló főispánunk fényes tehetségének és kiváló munkaerejének megfelő nagyobb hatáskört es akció-teret nyer, másrészről még nagyobb örömmel , * i -I • . Lát. .IKtS mán nlin nyolcz szolgabiró 2200 (1700), két iktató, két Meghívó. Az első gyulai kötött- és szövött ipar áru-gyár részvénytársaság 1901. évi augusztus hó 18-án vasárnap d. e. II órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. ez. részvényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság előterjesztése a részvénytőke hátra! ivó 50 száztólijának befizetése tárgyában. 2. A részvényesek netaláni indítványai. Gyulán, 1901. augusztus hó 2 án. Lukács György, elnök. Kivonat az alapszabályokból: 16. §. Minden részvény, mely a közgyűlést megelőzőleg 30 nappal a tulajdonos nevére a részvény-könyvben átíratott, egy szavazatra jogosít, a mely személyesen gyakorlandó. 17. §. A szavazatra jogosult ezen jogának gyakorlásával más személyt is megbízhat, ennek azonban szintén részvényesnek kell lenni. Nők, gyermekek, vagy gondnokság alatt levők férjeik, törvényes gyámjaik, illetve gondnokaik által, — ha azok nem is részvényesek — képviselhetek. 27. §. Ha valamely részvényes a közgyűlésen önálló indítványt kíván tenni, szükséges, hogy ezt Írásban a közgyűlés egybehiváBát megelőzőleg 8 nappal az igazgatóságnál bejelentse, 231 1—1 és megelégedéssel, hogy amit pár hét előtt mér alig mertünk remélni, Lukács György főispán miénk marad. Szivünk mélyéből gratulálunk tehát úgy magunknak, mint Hódmező-Vásárhelynek is, a főispáni kérdésnek mindnyájunkra nézve egyaránt előnyös és szerencsés ilyetén megoldásához. Kinevezések. A vármegye főispánja dr. Debre- czeni Lajost, a békéscsabai járásba beosztott vár megyei közigazgatási gyakornokot, tiszteletbeli szol- gabirói állásától való felmentése mellett, tiszteletbeli aljegyzővé Devezte ki és szolgálattételre a vármegye központba osztotta be. Ugyanő, a fizetések rendezésével az al8zámvevői és járási irnoki állásokban fizetési fokozatok állapíttatván meg, kinevezte, illetőleg beosztotta I. oszt. alszámvevönek Schmidt Iván tb. főszámvevőt, II. oszt. alszámvevönek Hoffmann Bélát, továbbá I. oszt. járási Írnokoknak Leimdörfer Mórt (Orosháza), Atyimovics Istvánt, Reisner Sándort és Mányi Gyulát (Gyoma), Gyóji Miklóst (Békéscsaba), Horváth Gyulát (Szeghalom) és Sim- kovics Istvánt (Szarvas). Fizetésemelés a vármegyén. Hosszú várakozás ismételt csalódások után végre legalább részben valóra vált az oly szükséges és annyiszor Ígért fizetésemelés és a vármegyei alkalmazottak körében általános öröm fogadta a kedvező hirt, mely a bét elején érkezett meg a belügyminiszter egy leiratának alakjában, a mely szerint a törvényhatósági bizottságnak a vármegyei alkalmazottak javadalmának felemelése tárgyában a junius havi rend kivüli közgyűlésben hozott határozatát a belügymi niszter jóváhagyta, elutasítván Kecskeméti Perencz békési lakosnak a határozat ellen beadott felebbe- zését. A belügyminiszter sok jóakarattal bírálta el az ügyet, a mi abból is kitűnik, hogy miután a gyámpénztári tartalékalapok jövedelme a törvény hozás által legutóbb elfogadott javaslat szerint ily czélra már fel nem használható és igy a fizetésemelésekhez a tartalék alapok hozzájárulásaként felvett 1780 korona évi járulék átutalását nem engedélyeztette, nehogy ezen a fizetésemelés jogerőre emelkedése ismét fennakadást szenvedjen, a hiányzó összeget akként pótolta, bogy a már előzőleg megadott 14045 korona állami pótjavadalmat 15825 koronára felemelte, az egész összeget 1901 január 1-től folyósítván az állampénztárból. Az ekként jogerőssé vált határozat szerint tehát a vármegyei alkalmazottak javadalmában az 1901. jan. 1-től kezdődő hatálylya 1 a következő változások elottalr elő. Az uj javadalom mellett a régit zárjel között, mindkettőt személyenként, koronákban fuü- tetjük fel. A törzsfizetés a következő állásoknál változott : alispán 6000 (5200), főjegyző 4200 (3460), I. aljegyző 3000 (2600), II. aljegyző 2600 (2200), III. aljegyző 2200 (1800), tiszti főügyész 3200 (3120), tiszti főorvos 3200 (3000), főpénztárnok 3200 (3120), alpénztárnok 2000 (1960), főszámvevő 3800 (3240), 1. alBzámvevő 2200 (1960), II. alszám- vevő 2100 (1960), III. alszámvevő 2000 (1960), levéltárnok 2000 (1960), árvaszéki elnök 4000 (3460), egy I. o. ülnök 3000 (2600), bárom ülnök 2800 (2600), árvaszéki jegyző 2200 (2160), nyilvántartó 1800 (1760), hét lőszolgabiró 3400 (3240), kiadó, két irattárnok 1700 (1500), hét I. oszt. Írnok 1200 (960), tizenkét II. o. jár. Írnok 1100 (960) bat közigazgatási gyakornok 880 (720), házfelügyelő 1000 (960). A lakáspénzek a következő állásoknál változtak : I. aljegyző, főügyész, főorvos, főszámvevő, főpénztárnok, négy ülnök 600 (400), II. és III. aljegyző 500 (400), kilencz közp. Írnok 300 (200), nyolcz szolgabiró 400 (300), gépkezelő és kilencz hivatalszolga 100 (semmi). Az utiátalányt a belügyminiszter előzőleg külön pótjavadalom terhére a következőként emelte fel : alispán 1400 (1200), főorvos 1000 (800), hét főszolgabíró 1000 (járások szerint különböző 400—8C0), hét járási orvos (J00 (járások szerint különböző 240—480). a magyar állami élet ___________________ nagy alakjának, Ma ig azgatót, hogy a közönség igazán fájlalja távozágyarország volt igazságügyminiszterének váratlanu bekövetkezett halála a mint az egész országban, úgy a vármegyében is igaz fájdalmat és megdöbbenést keltett. A halál hire először Gyulán terjedt el hová Lukács György főispánnak, az elhalt unoka testvérének távirat hozta meg a katasztrófa hírét A főispán nyomban fel is utazott Budapestre a temetésre. Gyulán a kir. törvényszéki palotára és a vármegyében is a járásbirósági hivatalokra kitűzték a gyászlobogókat, melyek hirdetői azon fájdu lomnak, mely minden hazafi szivén erőt vesz közéletünk egyik legjelesebb alakjának elvesztése következtében. Bartha Miklós országgyűlési képviselő — mint azt lapunk múlt heti számában is megírtuk — Holló Lajos és Városy Gyula képviselőtársai kíséretében ma délutáD érkezik Gyulára s fogja programmbeszédót elmondani. Párthívei ünnepélyesen fogadják a vasúti állomásnál és díszes bande A gyulavári aratási ünnepen, mely legna] tiyobb méretű volt, részt vett a gyulavári köz ségi elöljáróság élén Z. Nagy Ferencs biróvafi és .Szikes György jegyzővel, Bay József ev ref. lelkész és az uradalmi tisztség teljes számban s mintegy 6oo arató munkás. Az ünnepség felvonulással kezdődött. A menetet egy négyökrös szekér nyitotta meg. A szekér közepén volt elhelyezve egy nemzetiszalaggal átkötött nagy búzakéve, mellette a magyar korona befonva buzakalászszal. A kéve körül az arató-eszközök kasza, sarló, gereblye. A tarka-barka mezei virágokkal, napraforgókkal, tölgyfakoszorukkal, búzavirágokból font guirlandokkal feldíszített szekéren 8 leány, fejükön koszorúval és négy férfi ült. Festői kép volt. A szekér után haladt egy termetes lajt, melyet á virág diszités teljesen befödött. Az ökrök szarva pin s pántlikával volt felcziczo mázva. Ezután következett a munkások hosszú sora, leányokkal tarkázva, muzsika szó* vig dalolás és szünetlen kurjongatás mellett. A menet körüljárta a falut s azután visszatért, hogy asztalhoz üljön. Árnyas fáktól övezett helyen volt teritve a munkásoknak. A feldíszített tér nemzetiszin zászlóit a vendéglátó főur/kék-sárga lobogója és egyébb alkalmi disz tarkította. A távollevő gróf képviseletében Szekér Gyula jószágfelügyelő elismerő és buzditó szép szavai után a munkások födetlen fővel valamennyien helyet foglaltak az asztaloknál és hozzáláttak a lakomához, amely a legjobb hangulatban az esti órákig tartott. Egy-egy csoport legény evés közben fel-felkerekedett jól kitán- czolta magát s aztán visszahelyezkedett a poharak szomszédságába. Ez alatt pedig szakértő vénaszonyok forgatták a nyárson az ünnepély egyetlen szomorú áldozatát, az ökröt, a mely reggel óta kötelességéhez hiven sült a legnagyobb ambiczió/al, aminthogy illett is. Hat óra után legények, lányok, vének, fiatalok tánezra kerekedtek, a mely a legmagyarosabb tónusban g óráig tartott. Az ünnepélyre a munkások sorsa iránt táplált meleg szeretete Lukács György főispánt is elhozta. A főispánt, a ki vendége dr. Bosnyák Zoltán miniszteri titkárral érkezett meg, Szekér Gyula jószágfelügyelő üdvözölte és a munkások nevében hálás köszönetét fejezte ki azért a meleg és jóindulatú érdeklődésért, melylyel a főispán a munkások sorsa iránt viseltetik. A főispán erre a munkásokhoz rendkívül meleg hangit szavakat intézett, ismételten őrömét fejezve ki a fölött, hogy a munkaadót és munkásokat jó egyetértésben találja és intette a munkásokat, hogy a törvényt, a hatóságot és a munkaadót tiszteljék, mert azok nem ellenségei, hanem mindannyian barátai a munkásoknak. A főispán beszéde, mely a nép leikéhez szólott, rendkivüli hatással volt a munkásokra. Az a tudat, hogy eljött közibük s hozzájuk szólt egy olyan nagy ur, aki állandóan gondos figyelemmel kiséri a munkások helyzetét és sok szeretettel ápolja sorsukat s azon valóban akar is segíteni, a munkásokat rendkívül föllelkesítette. Óriási éljenzés követte a főispán szavait. Mindenfelül hallatszott: köszönjük, nagyon sté- pen köszönjük a főispán urnák, hogy megbecsült bennünket. A főispán távozásakor fáklyafény mell*(t, megújult erővel tört ki a munkások elementáris lelkesedése. Az ünnepség megható volt és zavar nélkül folyt le. Követésre méltó példa, amely egyik legkedvezőbb alkalom és eszköz arra, hogy a ft'- desur és munkások kölcsönös bizalma és szefe- tete megizmosodjék és erőssé tegye annak a tá- nak a gyökerét, melynek legszebb sadalmi béke. rága a t rium is alukult a bevonuláshoz. Az »Orsz. Orvos-Szövetség Békósvármegyei Fiók-Szövetsége« e hó 1-én délután Békéscsabán tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a fiók-szö vétség tagjai tekintettel arra, hogy ez tulajdonké pen tisztújító közgyűlés is volt, mely 3 évre delegálja a fiók-szövetséget vezető tisztikarát és választmányát s igy a fiók-szövetség életének vezetésére, működésére elég fontos kihatású mozzanat volt, a megjelent tagok száma tekinteteben látogatottnak nem volt mondható. A jelenvoltak közt dr. Zöldy János vármegyei főorvos elnöklete alatt ott láttuk vármegyénk tekintélynek örvendő orvosait csaknem kivétel nélkül s a jelenlevők számának csekély voltát inkább ott véljük feltalálni, Jiogy ma az orvosi állás nemcsak elfoglalja az illető egyén idejét, főleg ha hivatalos állást tölt be, hanem orvosaink egy része oly helyzetben van, hogy alig hagyhatja ott székhelyét bár hacsak rövid időre is, mert az orvosi állás ma már nem aranyakat terem, hanem kötelességeket és még több felelősséget. S ly szempontból tekintve nincs okunk sajnálkozni a felett, hogy a fenti közgyűlés népes nem volt, mit ez mindenesetre bizonyit a melleit is, hogy vármegyénk orvosi kara még saját érdekeit is képeB háttérbe szorítani, midőn a kötelmeinek teljesítéséről van szó, mert tulajdonkép az orsz. orvos-szö vétség és fiókjai a czélból alakultak meg főleg, hogy az orvosi kar és tagjainak jogos érdekeit a velük mostoha társadalommal szemben megóvják, a közegészségügy érdekeit támogassák és magának az orvosi karnak tekintélyét emeljék. A közgyűlést dr. Zöldy János magvas beszéddel nyitotta meg, visszapillantást vetve azon eredményekre, melyeket a szövetségi eszme létrehozása által az orvosi karnak eddig is elérnie sikerült. Mely után egyenkint letárgyaltattak a múlt évi közgyűlés által kiküldött bizottságok jelentései. Ki kell ezek közül emelnünk a dr. Hajnal Albert elnöklete alatt működő bizottság jelentését, mely kidolgozta egy tudományos felolvasások tartására vonatkozó szabályzat módozatait. Ugyancsak érdeklődéssel tárgyalta a közgyűlés dr. Révész javaslatát egy létesítendő orvos-betegsegélyzőpénztár létesítése iránt. A szokásos pénztári és könyvtári jelentések letárgyalása után, melyeket a közgyűlés módosítás nélkül elfogadott a társ-fiók-szövétségek javaslatait vették tárgyalás alá. A nagyváradi, temesvári, barsmegyei fiók-szövetségek javaslatai közül főleg a nagyváradi fiók szövetség javaslata keltett nagyobb vitát, mely az évenként tartatni szokott congressuson való részvételt oly módon való módosítását propagálja, hogy minden fiók szövetség 50 tag után csak egy taggal képviselve vehessen részt a congressuson, a ki azután a fiók-szövetséget hivatalosan és rever- salis mellett képviselné. Ezután a közgyűlés átalakult dr. Bende Albert főorvos korelnök vezetése mellett tisztújító közgyűléssé, melyen csaknem kivétel nélkül a régi választmány tagjai és tisztikar választatott meg újból 3 évre a fiók szövetség további vezetésére delegáltaknak. A városi tisztviselők nyugdijegyesülete, illetőleg a képviselőtestület határozatának ama része ellen, a melyben a város a nyugdíjalapot évi 1000 korona támogatásban részesíti, 48 városi képviselő felebbezést adott be. Az apelláta, melyet Schröder Kornél ügyvéd készített, azért kéri megsemmisíteni a határozatot, mert a város egyébb kötelezettségei miatt nincs oly helyzetben, hogy tisztviselői nyugdijához ily összeggel járuljon, továbbá azért mert érdekelt városi tisztviselők is szavaztak e kérdésben, sőt épen az | szavazatukkal lön a polgármester javaslata határozattá. A gyulai szinmüvészet pártoló egyesület választmánya dr. Lukács György főispán elnöklete alatt hétfőn délután ülést tartott, melyen megjelent dr. Bosnyák Zoltán kiváló iró és Krecsányi Ignácz igazgató is. Az ülés megnyitása után csakhamar szót kért Krecsányi Ignácz és bejelentette, hogy előadásainak sorozatát julius 30-án befejezi és társulatával eltávozik a városból, a midőn ezt teszi, úgy a maga, mint társulata nevében hálás köszönetét mond a szinpártoló egylet elnökének, vezetőinek, a választmánynak és Gyulaváros egész közönségének, a miért őt és társulatát a legmesszeb- menő erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni szives volt. Kéri a város közönségét, hogy tartsa meg őket jó emlékezetében. Lukács György főispán válaszolt az igazgató szavaira, viszont megköszönvén neki, hogy első rangú társulatával Gyulára jött és hat héten át magas műélvezetben részesítette a város közönségét oly előadások bemutatásával, melyek a kiállítás és díszletek pazar gazdagsága a rendezés gondossága és .mesteri tökéletessége tekintetében első helyen állanak. Biztosítja az sukat és nem osak megfogja tartani emlékezetében, de mindenkor vissza óhajtja majd az idei nagy sikerű színi saisont. A kölcsönösen tett nyilatkozatokat a választmány zajos éljenzéssel kísérte és Krecsányi Ignácz működése feletti elismerését és köszönetét jegyzőkönyvbe iktatta. A zsinórpadlás be- endezési munkálataiért Czigler János diszletmes- ternek 200 korona tiszteletdijat szavazott meg a választmány. Kohn Dávid titkár indítványozta, hogy az előfüggönynek valamely feltételek mellett leeudő átengedésére kérjék fel az igazgatót. Krecsányi Ignácz hajlandónak nyilatkozott, hogy az előfüggönyt és a rámázatot az egyleti páholy bérletdija és az egylet javára rendezett előadás jövedelmeiért (összesen 330 korona) átengedi. A választmány az igazgató szives és előnyös ajánlatát köszönettel elfogadta. Indítvány tétetvén a legszükségesebb színpadi díszletek beszerzése iránt megbízták az építési bizottságot, hogy e tekintetben tanulmányokat folytasson és tegyen konkrét javaslatot, egy alkalommal köszönettel fogadták Weisz Mór választmányi tag ajánlatát, hogy a színkörből várható jövedelme felerészét e czelra átengedi. Az ülés a főispán és Krecsányi zajos éltetésével ért véget. Gyulaiak a makói kiállításon. A makói kiállításon, mely folyó hó 1-én Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter elnöklete alatt nyilt meg, a gyulai párosok Makó után legnagyobb számban állítottak ci a kerület városai között. Kiállítottak ugyanis: az első gyulai kötött és szövött iparáru-gyár részvénytársaság egy szekrény harisnyát, Weisz Mór és társa cogoacot és gyümölcspálinkát, Braun és Czinczár 100 kőrisfatalpot, 100 kőris küllő, 5 lőcs, szilfaagy és 2 kőrisfarönköt, Reisner Emánuel egy gyufaképet s különböző gyufaszálakat, Jontz Ferencz 10 üveg eczetet, Békés Gyula fényképeket és eth- ografiai felvételeket, Balaskó Béla 4 tortát és 20 befőttet, Goldstein Mór szappant, Sál József egy gargon szoba berendezést, Grünfeld Jakab 1 ékszerszekrényt, Szatrán Sándor 1 fogast 8 különböző esztergályos munkát, Lukács Péter 2 cserépkályhát, Jeszenszky N. 2 sodronyágybetétet, 1 keritésfonalat, Jeszenszky Ödön gyógyszertári dobozt és egy dohányszitát, Kiss Mihály 9 pár, Remele József 6 pár, Grünfeld Mór 3 pár lábbelit, Somogyi János 1 pár csizmát, Botos Gyula 1 egyenruhát és 1 papi ruhát, Gyepes Gergely szalonfrakkot és mellényt, Jeszenszky Béla magyar öltönyt. De nemcsak számra, hanem a kiállított tárgyak minősége s kiválóságára nézve a gyulai kiállítók első helyen állanak. A megnyitáson részt vett Dutkay Béla polgármester, a kiállítók közül Braun Mór, Weisz Mór, Sál József. Kis Mihály, Schvarcz Adolf kötőgyári művezető, Gyepes Gergely és Jeszenszky Béla. A gyulai önkéntes tűzoltó egylet választmányi ülése elhatározta, hogy folyó hó 20-án fenálfásának 15 éves évfordulóját ünnepli meg. Ugyanekkor a tagoknak 5, 10 és 15 éves emlékérmeket fog kiosztani, egyben pedig a népkertben rendez nagyszabású ünnepélyt, a melynek a programmján már dolgoznak. Sikkasztó jegyző. Békésszentandrás község másodjegyzője b'abriczy Soma a magánosok által reábizott pénzeket hűtlenül kezelte s miután bűne napvilágra jött, községéből f. évi julius hó 27-én a vizsgálatot teljesíteni akaró'főszolgabíró elől megszökött. Azóta egy levelező-lapot küldött fiának Garamberzenczéről, egy kosár körtét családjának Forró-Encsről s tegnap meg Beszterczebányárói kölön levelet a községi elöljáróságnak, a melyben öngyilkosságát jelenti be azért, hogy az általa okozott kár az életbiztosítási kötvényéből megtérüljön. Az eddig kiderült esetekben a sikkasztást akkép követte el, hogy az előtte adásvételi szerződést kötött felek reá bízták, bogy a kifizetett vételárból a kiskorúakat illető összeget az árvaszékhez terjessze be, ő azonban egy esetben a pénzt nem terjesztette be s hamis jelentéseket tett az árvaszéknek, hogy a vevő nem tud fizetni, minélfogva az árvaszék megtagadta a szerződéstől a jóváhagyást. Más esetekben pedig sem a pénzt, sem a szerződést nem terjesztette fel. A felek persze sürgették ügyük rendbe hozását s a múlt héten bejöttek Gyulára az árvaszékre, a mely a vizsgálat megej- tésével a szarvasi járás főszolgabiráját bízta meg ; ezt a jegyző megtudva, megszökött. A vizsgálaton, melyet Krcsmarik János főszolgabíró és Levandovszky számvevő teljesítenek a helyszínén résztvett egy napon át dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző alispán helyettes is; csakhamar konstatálták, hogy a jegyzőt hivatalos pénzek elsikkasztása nem terheli és csak egyes magánfelek károsodtak. A kár eddig mintegy 8200 koronára rúg, de nincs kizárva, bogy a vizsgálat még több ilyen esetet fog kideríteni. Az azonban kétségtelen, a viszszaélések olyanok voltak, a mikre rá jönni csak magán panasz esetén lehet b a főszolgabíró minden lehetőt megtett úgy a vizsgálat, mint a tettes kézrekeritéBe érdekében. Nagy részvéttel vesszük és közöljük a következő gyászlapot: Özv. Habinay Pálné, szül. de Ponty Irén, a saját, valamint fia, Habinay Iván, az elhunyt anyósa, özv. de Ponty Nándorné, sógora de Ponty Nándor, sógornője Draskovits Imréné szül. de Ponty Jolán, nagynénje özv. Habinay Agostné, unokatestvérei Erkel Jánosné szül. Habinay Róza, és Habinay Krisztina, valamint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja felejthetetlen jó férjének Habinay Pál az alsó fehér-körösi ármen- tesitő társulat mérnökének, folyó évi augusztus hó 1-én d. e. 11 órakor, életének 44-ik, boldog házas- sángának 17-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 2-án d. u. 5 órakor fognak a rém. kath. egyház szertartása szerint a „Szent-Kereszt* temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 3-áu 7 órakor fog a rom kath. nagytemplomban az Egek Urának bemuta’ttatni Gyulán, 1901. évi augusztus hó 1-én. Áldás és béke hamvaira I Halálozás. Szép fiatal leányt szedett áldozatul a gyilkos tüdővész. Huszonegy óvob, viruló szép hajadon volt Vékes Mariska, özvegy Vékes Sándorné ífja löanyä, s a korai halál elragadta őt az élők sorából mielőtt még élhetetett voina, mielőtt beválthatta volna azokat a ssép reményeket, miket övéi fiatal életéhez fűztek. A korán elhunyt ifjú szép Bzep leány kiterjedt nagy családot borított gyászba, vigasztalhatlan bánatot hagyván övéinek s igaz részvetet keltven ismerősei és barátai körében. Teme- tése nagy részvét mellett szerdán délután ment végbe. Nyugodjék békével 1
