Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-29 / 17. szám
lása után Szatmári Péter (H.-M.-Vásárhely), a következő határozati javaslatot terjesztette elő:: „Tekintettel arra, hogy Magyarországon minden szakmabeli munkásnak meg van engedve a szakma szerinti szervezkedés és szakegyletek felállítása, csak a földmivelő és mezei munkások azok, kik idáig még mindig nincsenek szakma szerint szervezve, sem pedig szakegyleteik nincsenek, daczára annak, bogy a legnagyobb szakmát őt képviselik, tekintettel arra, hogy mi földmivelő mezei munkások is ép olyan szakmát képezünk, mint bármely szakmabeli munkások, tehát épen olyan joggal követeljük, mint bármely ipari munkával foglalkozók, a szakma szerinti szervezkedést és a szakegyletek felállítását, mert ehhez nekünk is olyan jogunk van, mint más szakmabeli munkásoknak, ennélfogva a kongresszus kimondja, hogy a földmivelő és mezei munkásoknak minden községben és városban a szakegyletek felállítását engedélyezni kéri, melyeknek csakis földmivelők lehetnek tagjai. Ezen határozati javaslatot Írásba foglalva, a nagymélt. m. kir. belügyminiszter úrhoz pártolás és teljesítés végett felterjeszti. 4- ik pont. „A szoczialiszmus keletkezése Magyarországon és jelenlegi állása.“ 5- ik pont. Az általános választói jog, mint átmeneti eszköz. Ezen pont tárgyalásánál Boros István (Körös- Tarcsa). a következő határozati javaslatot terjesztette elő : Tekintettel arra, hogy a szegény,' vagyontalan nép e haza védelmére kivétel nélkül alkalmatos, tekintettel arra, hogy a jelen kormány a munkás népet jogaitól még most is különbnél különb kifogásokkal fosztja meg, csakhogy a szegény, vagyontalan munkás népet még továbbra is a rabszolgaságban tarthassa, tekintve, hogy elhanyagolt, sanyarú helyzetünknek legfőbb oka az, hogy a vagyontalan munkás nép ez ideig sem a községben, sem a megye-, sem az országgyűlésen képviselve nincs, ennélfogva kimondja a kongresszus, hogy a következő választáson képviselőt állít fel és az eddig elhanyagolt emberi jogainkat követelni fogjuk.“ A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Elnök az ülést 6 órakor bezárva, annak folytatását másnapra halasztotta. Második nap a hatóságot Popovics Viktor tb. főszolgabíró képviselte, amely alkalommal a következő ügyek kerültek a kongresszus tárgyalására: 6- ik pont. „A munkások, kisiparosok és kisgazdák álláspontja a szocziális reformokkal szemben,“ 7- ik pont. A szocziál-demokrata párt vezetőségének eljárása és a független szocziális párt álláspontja és elvi nyilatkozata.“ 8- ik pont. „A független szoczialista pártvezetőségek szervezése és szövetségtanács felállítása.“ Ezen pont tárgyalásánál a következő határozati javaslatot fogadták el: Minden község, hol nagyobb számban vannak független szoczialisták, tartozik egy szövetségtaná-. esőst választani. Ezek a községenként választott szövetségtaná- csosok szintén tartoznak kerületenként a saját kebelükből egy kerületi szövetségtanácsost választani, melynek székhelye H.-M.-Vásárhely legyen, feladata pedig, a kerületekben minden előforduló párt- vagy szakiigyet, — mely a munkás, népre vonatkozik, — keresztülvinni. Ezen kerületi szövetségtanácsosok kötelessége leend az is, hogy az országnak oly helyein, hol ez eszmét még nem ismerik, a munkás népet felvilágosítani és az igazi eszmének megnyerni. 9- ik pont. „A földmivelő munkások államilag való telepítése, mérsékelt állami költséggel egybekötve.“ Ezen pont tárgyalásánál K. Papp Sándor (Szeghalom), a fennálló társadalmi rend elleni erős kifakadásaival a hatóságot képviselő Popovics Viktor tb. főszolgabírót kényszeritette, hogy nevezettől a szót megvonja. 10- ik pont. „A független szoczializmus párttagja és a szocziális irodalom.“ Ezen pont tárgyalásánál elhatározták, hogy őszszel a párt programmján alapuló fűzeteket adnak ki. Következett a napirend utolsó pontja: „Indítványok : Molnár Sándor (Szeghalom) indítványozza, hogy május 1-ét fogadják el munkás ünnepnek és fényesen ünnepeljék meg e napot. A többség azonban ez indítványt nem fogadta el. Kiss Ferdinánd indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi kongresszust Kun-8z.-Mártonban fogják megtartani jövő óv január hó 6- és 7-én. Végül Boros István elnök szép szavakban köszönte meg a hatóságnak a kongresszuson résztvevőkkel szemben tanúsított magatartását és ezzel a kongresszust bezárta. Hírek. György napja. Kevés olyan nevezetes nap van a kalendáriumban, mint április 24-ike. Nemcsak azért, mert cselédváltozás, költözködés és más kelle mes és kellemetlen dolgok fűződnek hozzá, hanem azért is, mert György néven nevezett igen sok polgártársunk e napon üli névünnepét, a mi sok névnapi gratuláczióval jár. A névnapi üdvözletek óriási száma érkezett e napon dr. Lukács Györgyhöz, kifejezésre juttatván azt a közbecsűlést és szeretetet, melyben vármegyénk főispánja áll. A vármegye tisztikara dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán vezetésével teljes számban jelent meg a főispán üdvözlésére, a ki meleg szavakkal köszönte meg a derék tisztikar jókivánatait. Gyula városa tanácsát Dutkay Béla polgármester vezette a főispán elé, a pénzügyigazgatóság tisztikara pedig Csák György kir. tanácsos, pénzügyigazgató által vezetett küldött ség által fejezte ki névnapi jókivánatait. Rendkívül nagy volt természetesen azon magánosok száma, a kik a főispánt személyesen vagy levéiileg felkeresték e napon. Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgatót is testületileg köszöntötték fel a pénzügyi hivatalok összes tagjai, dea többiGyörgynek is kijutott az ünneplésből, mert bátran elmondhatni, hogyaz emberek e napon két kategóriába voltak sorozhatok a gratulansök és az ünnepeltek kategóriájába. Dr. Lukács György — Gyulavárosa polgára. György napja alkalmából a városi tauács, illetőleg tisztviselői kar is Dutkay Béla polgármester vezetése alatt szívből fakadó igaz jó kívánságait tolmácsolta dr. Lukács György főispánnak, aki — mint minden alkalommal — ezúttal is biztosította a városi tanáosot Gyula városa iránt érzett jó indulata és közügyei iránti meleg érdeklődéséről. Es hogy eme érzelmeit szavak mellett tettel is igazolja, hivatkozván ama körülményre, hogy három esztendeje múlt immár el, amióta Gyula városának lakosa, mely idő alatt községi pótadót is fizetett, egy beadványt nyújtott át Dutkay Béla polgármesternek, amolyben kéri a képviselőtestületet, hogy őt mint gyulai illetőségű polgárt a községi kötelékbe felvenni szíveskedjék. A küldöttség zajos éljenekkol vett tudomást dr. .Lukács György főispánnak szándékáról és a képviselőtestület bizonyára lelkesedés sei fogja a Gyula városát megtisztelő kérelmet teljesíteni, nemcsak az illustris férfiú magas állására való tekintettel, hanem főleg ama okból, hogy megragadja az alkalmat eléggé soha le nem róható köszönetét és mélyen átérzett háláját demonstrálni ama igaz és nagy érdemekért, amelyeket Lukács György főispán Gyula városa konszolidácziója, kulturális és anyagi fejlődése körül szerzett, ama nagy szolgálatokért, amelyeket Gyula városa mindennemű érdekei istápolása körül magas tiszti állását messze felülhaladó ügybuzgósággal és fáradhatiansággal tanúsított, úgy hogy a legkisebb elfogultság és bizan- tinismus nélkül elmondhatjuk róla, hogy ily szempontból mérlegelve dr. Lukács György nevéhez és egyéniségéhez fűződő hasonló nagy érdemek maGyula városa egyetlen benszülött polgárához sem fűződnek. A képviselőtestület összes tagjainak s joggal Írhatjuk, hogy a város minden fiának is őszinte örömére fog szolgálni, hogy a polgári jog ádo- mányozásával dr. Lukács Györgyöt még erősebb kötelékkel fűzheti Gyula városához, melynek három éven leghasznosabb lakosa, jövőben pedig legsze- retettebb polgára is lészen. Erzsébet királyné emlékfái. Köztudomású, hogy megboldogult királynénk halála után a földmivelés- ügyi m. kir miniszter felhívást intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, hogy a megdicsőült s népeitől hőn szeretett királyné emlékét az ő nevét viselő facsoportok, ligetek létesítésével örökítsék meg. E felhívás nem is maradt eredménytelen, amennyiben törvényhatóságok, városok, községek, tásulatok és testületek vállvetve igyekeztek e szép eszmét megvalósítani. Jó példával járt elől a vidéken a helybeli kir. folyammérnöki hivatal is, ameny- nyiben a Szanazugban az alsó-fehér-körösi ármen tesitő társulat által, az állami kotrótelep gépjavító müholy czéljaira átengedett területen, — mely a Fehér-Körös balpartján fekvő régi és ujtöltés közötti tér felmagasitása folytán előállott fensikot képez, — Hackl Ferencz kiváló szakértő, uradalmi főkertész útmutatása alapján 2 vérbükköt, 5 platánust, 5 hársfát, 5 fekete diófát, 6 gesztenyefát, 5 tölgyet, 4 sugár akáczot, 30 kőrisfát, 4 szomorú kőrist, 45 szomorú fűzfát és 40 jegenye nyárfát ültettetett el kombinált csoportokban, úgy a fensikon magán, mint annak lejtőjén, valamint a két töltéstest lábainál levő földszalagon. A vasemléktáblával megjelölt facsoport a gondos ápolás folytán ha idővel kifejlődik, a Kettős-Körös töltésén Békésről Gyula felé érkezők részére megkapó látványt fog nyujtanTs méltó hirdetője lesz a megható kegyeletnek, mely- lyel Magyarország népe hőn siratott királynéja emlékének adózik. Ugyanez a hivatal a Hármas-Körös 9. és 10. számú átvágásai mellett fekvő állami területeken, még pedig az előbbi átvágás balparti töltésének lábánál 180 tölgyfából, az utóbbi átvágás jobb töltése mentén pedig 190 szomorú körisfából álló emlék-fasort ültetett el s gondoz állandóan. Mindeniknél külön vas emléktábla jelöli a kegye letes czélt, melynek a fasorok fennállásukat köszönik. Uj állomásnevek. A kereskedelemügyi miniszter közhírré teszi, hogy f. é. május hó 1-től kezdve a szajol-aradi vonalon fekvő Mező-Tur állomás neve Mezőtur-ra, Mező-Berény állomás neve Mezöberény-re, Csaba állomás neve Bekés-Csabá-ra; a nagy-várad- szegedi vonalon fekvő Szalonta állomás neve Nagy- Szalonta-ra fog változtatni. Halászati tilalom. A Békésvármegye területén létező nyílt vizeken alakult halászati társulatok üzemtervei április hó 10-től junius hó 10-ig terjedő időszakra halászati tilalmat állapítanak meg, amely időszak alatt a társulat területébe vont vizeken a halászat bármily fajú halra tilos. Az alispán a hatóságokat külön rendeletben hívta fel, hogy a tilalom betartását szigorúan ellenőrizzék. Kir. herczeg Dobozon. Magas vendége lesz a dobozi kastélynak folyó hó 30-án Ferencz Salvator kir. herczeg, az uralkodóház tagja, a magyar kir. herczegnő Mária Valéria férje; a magas látogatással kitüntetett szives házi gazda gróf Wenckkeim Dénes és kedves neje hódolatteljesen fogadják kiváló vendégüket, aki értesülésünk szerint három napig veszi igénybe a magyar főúri vendégszeretet. A kir. herczeg dobozi látogatása alatt főleg vadászattal szórakozik, mely vadászat sikerére nézve a legmesszebb terjedő előkészületek történtek. A III. osztályú kereseti adó tárgyalás napjait a gyulai kir. pénzügyigazgatóság a gyulai s az orosházi kir. adóhivatalok terülefére nézve is megállapította. Gyulán, hol a kincstári előadó Petykó Géza pénzügyi titkár, a tárgyalás Doboz és Kétegyháza községet illetőleg május 7-én, Gyulavárit és Gyula városát illetőleg május 8-dikán és 9-ikén lesz, mig Orosházán, hol a kincstárt Somossy Zsigtnond pénz- ügyigazgató-helyettes képviseli, a tárgyalás Sámson, Puszta- és Szabad-Szent-Tornya, Nagy-Szénás, Bánfalva 8 Csorvást illetőleg május 4-én, P.-Földvárt és Tót-Komlóst illetőleg május 5-én, Orosházát illetőleg pedig május 7-én és 8-án fog tartatni. Kinevezés és áthelyezés. Gzapka Gyula csabai államvasuti mérnököt az igazgatóság osztálymérnökké nevezte ki és Püspökladányba helyezte át. A sorozás a múlt héten nyert befejezést Orosházán és ezzel együtt az egész vármegye területén. Az ujonczállitás az orosházi járásban a következő eredménynyel folyt le. Megvizsgáltatott összesen 937 hadköteles,akik közül besoroztatott 337, (34.8°/0), visszahelyeztetett 455, fegyverképtelennek találtatott 113, töröltetett 13, felülvizsgálatra és katonai kórházba küldetett 19.-A vármegye egész területén a sorozás következő eredménynyel folyt le. A lajstromokba összesen 4951 állitáskőteles volt felvéve, ebből a számból a sorozáson megjelent 4599, távol maradt 352, a megjelentek közül besoroztatott pedig 1777 (38°/0), visszahelyeztetett. 2094, fegyver képtelennek találtatott 560, töröltetett 74, felülvizsgálatra és kórházba küldetett 94. A gyulai rém. kath. főgimnáziumra az újvárosi olvasókör az általa ápril 1-én rendezett hangverseny tiszta jövedelmének felét: 41 frt 52 krt adott át a gyűjtő-bizottságnak s igy a gyűjtés eredménye ez összeggel együtt: 25.322 frt 06 kr. Az uj szolgabirói állások. A vármegye februári közgyűlése az uj bűnvádi perrendtartás életbelépte következtében beállott munkaszaporulat folytán a szarvasi, szeghalmi és csabai főszolgabírói hivatalokhoz egy-egy második szolgabirói, valamint a békési főszolgabírói hivatalhoz egy irnoki állás rendszeresítését határozta el. Az ide vonatkozó közgyűlési határozatot a m. kir. belügyminiszter nem hagyta jóvá, mert ez idő szerint még nem találja beigazoltnak, hogy az uj bűnvádi perrendtartás életbe léptetésével előállott munkatöbblet elvégzésére a személyzet szaporítása szükséges. Névváltoztatás. Kiskorú Hüller János békési kosárfonó-iskolái s.-tanitó vezetéknevének Halmi-ra, Herzberger Kálmán kondorosi lakos és kiskorú gyér mekei vezetéknevének Honti-ra, és Hasas György s kiskorú gyermekei vezetéknevének Halmos-ra kért átváltoztatását a a m. kir. belügyminister megengedte. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m kir. minister Gerster Béla budapesti lakos építészmérnök vállalkozónak az Orosházától kiindulólag Mágócs irányában Szentesig, esetleg a békés-csanádi vasút valamely alkalmas pontjától Fábián-Sebes- tyénen át Szentesig és innen a Tisza áthidalásával Csongrádig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútvonal építésére adott előmunkálati engedélyt a lejárattól számított egy évre meghosszabbította. Kinevezés. A földmivelésügyi minister Becker Tamás cs. és kir. méneskari számvevő őrmestert a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalhoz iroda segédtisztté nevezte ki. Alapszabály megerősítés. A m. kir. belügyminiszter a b.-csabai kaszinó-egylet módosított alapszabályait bemutatási záradékkal ellátta. Felolvasó estély. Evek óta nem volt Gyulán annyi sikerült felolvasó estély, mint az idén s méltán sorakozik a sikerült esték sorozatához a kereskedők és kereskedő ifjak által rendezett múlt szombati est. Lapunk jeles munkatársa, kit méltán nevezünk magunk között „kis Arany János“-nak, gyönyörű költői elbeszélést olvasott fel „Erzsiké“ czimmel. Nuszbek Sándor elvitázhatatlan tehetség. Kevés poéta tud ma e hazában oly széper verselni, midi ő. Rímei hibátlanok, strófái gördülékenyek, kifejezései könnyedék, természetesek s egész munkáján költői báj ömlik el, amit erősen növel az a secessió-mentes tiszta poezis, melynek forrásából jó lenne inni sok lantpengető fővárosi riporternek. A szépszámú lelkes közönség tüntetőén ismétlődő tapssal jutalmazta őt a szép felolvasásért. Majd Kis László lépett az emelvényre, kitűnő humorral és jóízű viccekkel spékelt szellemes felolvasást tartván a „jeligés thémákról“, melyek közül felolvasása tárgyát választotta valn.a, de sajnálattal jelentette ki, hogy nem választott belőlük, amit azonban szerencsére felolvasása végén, tudtak meg. A „csak a rossz vicc jó“ jeligés felolvasást nagy derültség közt tapsolták meg zajosan. Majd tánez következett, mely a kereskedelmi csarnokban megszokott kedves, fesztelen hangulatban a reggeli órákig tartott. Gyújtogató villámcsapás. A csütörtök délelőtt nagy vihar alkalmával a Gyulához közel fekvő Puszta-Benedeken lecsapott a villám az ököristállóba és felgyújtotta azt, nagy kárt okozván, mert az istállópadláson levő gabona, mintegy 330 bl. búza, 100 hl. kukoricza és különféle mezei takarmánygépek mind benneégtek, menthető csak egy pár üres zsák volt. Pfitzner uradalmi főintéző azonnal lovasküldönczöt nyargaltatott be Gyulára a tűzoltóságért, mely megjelenvén a színhelyén, már nem menthetett semmit, de legalább lokalizálta a tüzet, mert félő volt, hogy az óriási szélben a tűz tovaterjed és az összes gazdasági épületek leégnek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az istálló üres volt, csak két beteg ökör,volt benne, melyeket sikerült azonnal kivezetni. Érdekes hogy pár évtizeddel ezelőtt mát lecsapott a villám Benedeken, akkor a gazdatiszti lakba csapott bele, de ijedtségnél egyéb bajt nem okozott. A tefefon hálózat Gyula Kétegyháza község között megszakadt és a távbeszélés nehány napig szünetelni fog. Az a villámcsapás, mely a benedeki istállót felgyújtotta, belecsapott a telefon vezetékbe is, és pedig irtózatos erővel, úgy hogy a huzalt tiz oszlop köze között részint dirib darabokra szakította, részint összeolvasztotta. Szemtanuk beszélik, hogy a telefon porczellán hengerei egy pillanat alatt izzó pirosságuak lettek és mint tüzrózsák hullottak le s törtek izzé-porrá a földön. Szerencsére a villám- csapás alatt a gyula-kétegyházi telefon nem volt akczióban. Adtál Uram esőt, de nincs kösznet benne, — mondhatták gazdáink csütörtökön a délelőtti nyári zivatar után, melynek következményekép a levegő annyira lehűlt, hogy péntek virradóra fagyra s erős dérre ébredtünk. A fagy nagy károkat okozott a gyenge szőlőhajtásokban s félhető, hogy megdézsmálta a gyümölcsfákat is, a melyek különben évek bosszú sóra óta nem virágoztak oly dúsan, mint az idén és ha csapás nem éri, nagy gyümölcstermést ígérnek. Az árpa is megérezte a fagyot, melynek kárai csak napok múlva lesznek pontosabban megállapíthatók, de reméljük, hogy kisebbeknek fognak bizonyulni, mint az első ijedtség kiszínezte. Egyébként esőre még mindig, vagy csak most már van igazán szükségünk. A kaszinó házvételi 8 építkezési alapra 15000 korona részvényt jegyeztek a kibocsátott aláírási iveken; tekintélyes szép összeg, de mégis kevés és elégtelen arra, hogy a kaszinó igényeinek megfelelő helyiség építkezésébe bocsátkozzék. A kaszinó választmánya tehát elhatározta, hogy megkeresi a Polgári Kört, vájjon nem volna e hajlandó egy közös kaszinó építésébe bocsátkozni. A Polgári Kör választmánya ez ügyben ülést fog tartani* A gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek a Békésmegyei Takarékpénztár 100 koronát, az I. Gyulavárosi Takarékpénztár 40 koronát adományozott. Tekintve ezen nemes és üdvös egylet önkénti működését, kegyes adományukért fogadják a legőszintébb köszönetnyilvánításukat. Eljegyzés. Karácsonyi Dezső ifjú szabó iparos eljegyezte özv. Pammer Jakabué kedves és szép leányát Herminát. A csütörtöki vihar. A legelvetemültebb kalendáriumcsináló sem merte volna megjósolni azt a kritikus időt, mely csütörtök délelőtt vonult el fölöttünk jéggel, menydörgéssel, óriási viharral egybekötve, most, mikor a legtöbb lakásban még fütik a szobákat. Ha van „bolond idő“, úgy ez igazán az volt. Reggel még vaczogott az ember foga, mikor ágyából kikelt, később mosolyogni próbált a nap, de még „foga“ volt nekie s mindezekre olyan isten- itéleti idő kerekedett, ami a kánikula legköáepén is becsülettel megállta volna a helyét. Mennydörgés, villámlás egymást követték s az omló zápor egyszerre kopogtatni kezdte az ablakokat apró jéggalacsinok- kal s a mintegy három perczig tartó jégeső kissé meg is dézsmálta az idei szép reményekre jogosító gyümölcs-termést, noha szerencsére még nem volt ez a jég olyan végzetes, mintha a tenyészet későbbi stádiumában jött volna. A vihar alatt egy helyen a villám is lecsapott. Utána hűvös, kellemetlen idő volt, megkivántatva az emberrel a pihenésre tért téli kabátot. Eljegyzés. Polgár Béla, nemrégiben Gyulán közkedveltségnek örvendő törvényszéki aljegyző, jelenleg kisjenői kir. aljárásbirú, eljegyezte Tabajdy József kisjenői járásbiró szép és művelt leányát, Margitot. Tolvaj hetes. Egyik helybeli gyógyszertárnak határozottan , pechje van a laboránsokkal. Rövid időn belül már a második laboránsról derül ki, hogy jár a kasszára. Köles Jenő laboráns a deliquens, aki mig a gyógyszerész a gyógyszertár melletti szobában kártyázgatott vendégeivel, csizelni próbált a kasszából, de ezúttal rajtavesztett, mert a nyitva levő ajtón át észrevették szándékát és nyakoncsipték a fiatalt, mielőtt a lopott pénzzel odább állott volna. Ekkor rémülten vallotta meg, hogy már negyedszer vitte volna véghez a manipulácziót; egyszer 35 krt, másodszor 1 koronát és harmadszor 1 forintot már lopott, s ez lett volna a negyedik expediczió, melynek sikertelensége fölött a dutyiban van alkalma elmélkedni a hűtlen szolgának. Megszökött Örült. Az elmegyógyintézet telkének azon részén, hol a betegeket sétáltatják, van egy alacsony drótkerítés, melynek könnyű áthágha- tóságá ezúttal már a második őrültet ingerelte a szökésre. Az első alkalommal nem irtunk róla, de most a közbiztonság szempontjából is kötelességünk az esetről megemlékezni. A szökevény Rausch Péter veszedelmes őrült, kit orvosi beavatkozás folytán internáltak a börtön helyett az elmegyógyintézetbe, csütörtökön reggel sétaközben megugrott ápolója mellől és átvetvén magát az alacsony drótkerítésen, futásnak eredt. Az ápoló utána ugrott volna, de úgy látszik, hogy a többi elmebeteg szolidáritásban volt a szökevénynyel, mert az ápolót lefogták és nem engedték utánna menni. Nagy későre tudták a szökevényt kézrekeriteni, amint a várkertben barangolt. A közbiztonság szempontjából is ajánlatos volna, e helyett a szökésre csábitó alacsony kerítés helyett egy czélszerübbet emeltetni, mint erre vonatkozólag a kórházi igazgató-főorvos a kórházi bizottságnak már ismételt előterjesztést tőn. A népkerti térzenék. A holnapi nappal kezdetét veszi az esztendő legszebb tavaszi hónapja, a május s régi szokáshoz híven ugyanakkor a népkerti térzenék is megkezdődnek. A népkerti térzenéket ez idén is Rácz Tóni zenekara szolgáltatja, mely rövid idő előtti megalakulása óta jó renomét szerzett magának a zenekedvelő közönség előtt. Az idei térzene-szezonra sók szép uj magyar nótát, Operette újdonságot és egyéb uj zeneművet tanult be a törekvő zenekar, mely méltán megérdemli a közönség pártfogását. A térzene költségeire a holnapi naptól kezdve aláírási ivet bocsát ki a zenekar és ezúton is kéri a közönség szives támogatását, figyelmeztetvén a közönséget, hogy az aláírási ivek a tanács által hitelesítve vannak, azért óvakodjék olyan ivet aláírni, melyen Gyulaváros pecsétje nem látható. A térzenéket szerdán és szombaton esti 8 órától 10 óráig tartják, a színtársulat itt időzése alatt pedig 6 órától 8 ig. — A népkerti térzenéket a legmelegebben ajánljuk a közönség figyelmébe és jóindulatába A Józsefvárosi hid melletti -városi épületet, mely a regálejog vétele alkalmából jött a város tulajdonába, a városi tanács, a képviselőtestület határozata folytán elárvereltette. Az árverés folyó hó 25-en délelőtt volt, amikor is a szomszéd háztulajdonos izraelita hitközség 3050 koronás ajánlatot tőn az épületért, amelyet iskolának fog átalakítani. A gyulai iparos ifjúság műkedvelő társasága két hetenkint felolvasó, szavaló és énekestélyeket rendez, melyen a férfiak 60 fillér, a nők 40 fillér résztvevési dijat fizetnek. A legközelebbi estély ma este 8 órakor van a Göndöcs-népkerti pavillonban. Halálozás. Szilágyi László egykori megyei várnagy, nyug. megyei tisztviselőt és szeretett családját pótolhatlanúl fájdalmas csapás sújtotta. A szerető hitves, gondos családanya Gsoór Antónia folyó hó 22-én bár hosszas gyöngélkedés után, de mégis váratlanul meghalt. A derék úri nő halála széles körökben keltett mélyreható igaz részvétet, mely impozánsan nyilvánult hétfőn délután tartott végtisztességén. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: Szilágyi László a maga, valamint gyermekei: Etelka, Róza és férje Rannik Kornél, Antónia, úgy a megboldogultnak testvérei Csoór Francziska és férje Mittner László, Ilona özv. Hajdú Mihályné, sógornője özv. Aszalay Józsefné szül. Szilágyi Veronika, veje özv. Fráter István, násza özv. Rannik Ignáczné, továbbá számos rokon és jó barát nevében tájdalomtól megtört szívvel tudatja felejthetetlen emlékű neje Szilágyi Lászlóné szül. Csoór Antóniának életének 66-ik, házasságuk 48-ik évében folyó évi április hó 22-én hajnali 5 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó évi ápril hó 23-án d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent- háromság temetőben örök nyugalomra elhelyeztetni. Nyugodjék békébeu ! Színészet — villany mellett. A gyulai villany- világítási társulat a várossal legutóbb kötött szerződés értelmében bevezeti a Göndöcs népkerti pa- villonba is a villanyt, úgy hogy a legközelebbi szini szezon alatt már egész fővárosi módon, villannyal világítják úgy a néző, mint a szinteret. E czélból a héten Szalkay Lajos színigazgató itt járt meg-