Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-29 / 17. szám
adni a szükséges műszaki utasításokat s igy remél hető, hogy a villanyvilágítás a jövő hóban kezdődő színi szezonnal életbe lép | a Szalkay jóhirii társulatán kivül egyik fővonzereje lesz a sziriháznak Uj főrendek. A főrendiház igazoló bizottsága legközelebb gróf Nemet János és Albert-és gró Almaty Imre főrendi tagsági jogát állapította meg Az erről szóló bizottsági jelentést a főrendiház hétfőn tartott ülésében vette tudomásul. Pénztárnok választás- Szarvason az elhalálozás folytán üresedésbe jött főpénztárnoki állás. áprili 24-én választás utján lett betöltve. A választók egyhangúlag Kántor Sámuelt választották meg ki eddig is helyettesként töltötte be ezen állást. Szerencsétlenség egy tűzvésznél. Csabán szerdán este (25.), 7 órakor ütött ki a tűz a Remény- utczában Bállá János ny. ev. tanító házában, a tűz elharapódzott a szomszédos Belanka János nádfe delü házára is s az is leégett, a harmadik szomszédos házat megmentették. Mikor már a rendőr vizsgálatot tartották, jutott eszébe Belankának, 11 éves cselédleányát, Yalentini Máriát keresni, ki meg is találtak a kamarában megfuladva. A tűz kiütésekor beszaladt a kamrába ruhájáért, hogy megmentse, de nem tudott kijönni a kamrából s a füst megfojtotta. Hogy a tűz gyújtogatás, vagy véletlen folytán történt, még nem tudják. Házasság. Hétfőn vezette oltárhoz Békésen ifj Mprky Albert, gróf Csekonics zsombolyai uradalmá nak gazdatisztje szép menyasszonyát Székely Ilonát özv. Belenta Józsefné birtokosnő unokáját. Szabad-Szent-Tornya feloszlása. Közöltük annak idején a hirt, hogy Szabad-Szent-Tornya község képviselőtestülete szabályszerű határozatban ki mondotta, mikép községi önállóságát megszünteti A határozat főoka az, hogy a községnek csupán 1064 kát. hold határa van és határában minden adó forint 65 °/0-os pótadóval van megróva. A község a hova való csatlakozás kérdésében még nem határozott, csupán azon feltételeket határozta meg, ame lyek szerint valamely szomszédos köz-éghez csatla kozni hajlandó. Ezek a feltételek főbb pontjaikban hogy a megszűnt község kielégítő közigazgatásban részesüljön, külön anyakönyvvezetője, megfelelő rendőrsége, külön szülésznője legyen, a posta naponként kihordassék, az iskola építés, telefon fen- tartás a feloszló község által előzőleg vett ingatlan vételárának törlesztése, valamint a jegyző nyugdijának kiegészítése közös költségen történjék, a mivel szemben Szabad-Szent-Tornya is átadja összes vagyonát; végül ha a község Puszta-Szent-Tornyá hoz csatoltatik, a község neve „Szent-Tornya“ legyen. A feloszló község lakosai anyagi előnyök miatt a P.-Szt.-Tornyához való csatlakozást inkább óhajtják. A közérdek azonban inkább a közeli nagy Orosházához, mint egy névleg létező községhez való csatlakozást kívánja. A járási főszolgabíró Orosháza község képviselőtestülete elé terelte az ügyet, amely a múlt hétén ismételten behatóan foglalkozott a kérdéssel. A tanácskozás folyamán Vangyel Szilárd első jegyző azt vitatta, hogy bár Orosháza nem nyei semmit az odacsatolással, mégis a jövőre való te kintetből mindent el kell követni, hogy oda és ne P.-Szt.-Tornyához csatlakozzék, mert ezen esetben a községi jelleggel nem biró P.-Szt.-Tornya is előbb utóbb fel fog osztani, a mi Orosházára óriási elő nyöket hozna, mig a két Szent-Tornya egyesülése esetén Orosháza határának növekedése lehetetlenné tétetnék. Többek hozzászólása után Veress József volt az ellenvélomény vezérszónoka, a ki főleg az ellen emelt kifogást, hogy az ügy nem szabálysze rüen került a képviselőtestület elé, atnennyibea i felosztó község nem fordult még Orosházához, hogy vele tárgyalásba lépjen. A tanácskozás eredménye- kép végül kimondotta a képviselőtestület, hogy ha Sz.-Szt.-Tornya az Orosházához való csatlakozást elhatározza, a feltételek megállapítása iránt haj landó vele tárgyalásokba bóCBátkozni. Házasság. Uhrin Vincze szent-andrási gyógyszerész e hó 18-dikán lépett házasságra Keresztény, Olgával, Keresztényi Gyula szent-andrási takarék- pénztári pénztáros bájos leányával. Kútba ugrott Szarvason Králik Mihályné oda való lakos és a kút vizébe bele is fűlt. Valami peri volt, a miben pervesztes lett, úgy hogy neki kellett volna a költségeket fizetni. Ez vette el kedvét az élettől. Tűzveszély fenyegette e hó 17-dikén Szarvas községet. Valóságos szélviharban gyuladt ki Behán Istvánnak istállója, rettegésbe ejtve a község lakosságát. A gyorsan kivonult tűzoltóság és a lakosok buzgalmának sikerült azonban a tüzet lokalizálni és a községet az elhamvadástól megmenteni. A csabai állomás kibővítése végre elhatározott dolog és az ügy, amelyben a tervek már készen állanak, a végrehajtás útjára tereltetett. A kereskedelemügyi minister ugyanis a vármegyéhez intézett leiratában az állomás tervezett kibővítésének köz- igazgatási bejárását elrendelte, at.nak foganatosításával a vasúti és hajózási főfelügyelőséget bizván meg. A bejárás a tegnapi napon tényleg meg is történt és azon az államvasutak képviselőin kivül dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zsilinszky Endre mint a vármegye és a közigazgatási bizottság képviselői, a község, valamint az első alföldi gazdasági vasút társaság képviselői vettek részt. A kondorosi földvétel ügyében végleg határozott Kondoros község képviselőtestülete, amely a múlt csütörtökön tartott közgyűlésén névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a gróf Bolza-féle 641 holdas birtokot parczellázás czéljaira megveszi. Most már a tovább eladás képezi gondját a községnek, a mi azonban nem fog nehezen menni, mert a lakosság köréből az első aláírásnál is bizonyosan túljegyzik a meglevő területet, a képviselőtestület feladata lesz tehát, hogy a jelentkezőkből az arra valókat kiválogassa. Kettős eljegyzés. Egyszerre határozták el magukat a házasság rózsalánczainak felvételére Belenta Ferencz és Belenta Frigyes békési földbirtokosok. A két testvér közül az előbbi Gschaider Vilmát Békésről, az utóbbi Túrkevéről Friedmann Szerénát jegyezte el. Gyulavári község képviselőtestülete — mint lapunknak Írják — folyó hó 19-én tartott gyűlésében 13 szavazattal 9 ellenében visszavonta határozatát, melylyel előbb a Gyula-Seprős-barakonyi viczi- nalis vasút kiépítésére 10,000 koronát megszavazott. Az Artézi kút sírkő alakú oszlopa is elkészült, me- dencze nélkül, Gálicz gyulai kőmives tervrajza szerint s azt 36 f|| méter területen „házilag“-a község körül is tégláztatja. Felírás is jő a sírkőre, s való szinüleg ez lesz a felírás: Itt nyugszik 680 korona Szó a mi szó Gálicz terv szerint végezte munkáját 220 koronáért, de Czoll, a kút fúró, csúnya két vas-csövet állított kifolyó csőnek 460 koronáért Tervbe van véve, hogy eme sirkő- alakú medencze nélküli oszlopot vas-rácsosai veszik körül, hogy még inkább megfeleljen „emlékkő" alakjának, és hogy a netalán megbokrosodott csikók bele ugorhassa nak a hegyes vas-rácsbu. Tárgyalták azután a vár megyének 2 uj községi iskola felállítására vonatkozó leiratát és határozatiig kimondották szavazat több seggel, hogy nem építenek iskolát, mert szegény a község. Állítson az állam országos költségen. A kérvény megírásával az első jegyző bízatott meg, Pedig könnyű lett volna a két uj iskola felállításának ügyét megoldani „felekezeti" utón; nevezetesen a meglevő két iskolánál tanítói lakás is van. A tanítói lakást könnyű szerrel át lehetne alakitan iskolának és miután mind a két tanítónak van saját háza, megkérni őket, hogy saját házukba költözze nek ki, hogy pedig fizetés csonkítás ne legyen mindegyik megkapja a törvény által biztosított 200—200 korona lakbért. így csekély költsége igénylő átalakítással, melynek költségét a községtől nyerhető évi segély csak elősegítene, fel lehetne állítani a 3-ik és 4-ik községi segélylyel fentartott elemi népiskolát; a mibe az államnak sem lenne oly erős bele szólási joga, ha már — mint Tisza Kálmán a legutóbbi conventen — féltjük az autó nomiát j Ez nem terhelné meg nagyon sem a köz séget, sem az egyház-tagokat, mert ha most 1 véka búza, 1 véka árpa és 120 fillér évi egyházi adó ból, melyből a 2 tanítón kivül lelkészt, gondnokot egyházfit, harangozót, és mindennemű, az egyházat terhelő adót fizetnek: adósság csinálás nélkül is feutarthatják az egyházat annyira, hogy évenkén még úgy a pénz, mint a gabonából is maradvány van, mennyivel inkább fel lehetne tartani két uj felekezeti iskolát, ha még egyszer ilyen éppen nem magas egyházi adót fizetnének is, a jobb sorsú egyházlagok P! Bizonyára nagyobb lesz a bozzájá rulás, akár községi, akár állami legyen is a léte sitendő 2 uj iskola. Ajánljuk ezt meggondolásra a községi testület újabb figyelmébe. Felebaráti szeretet. Gyulavári község ugyne vezett „földes gazdaságának* egy része elhatározta és jegyzőkönyvbe iktatta, hogy a földes legelőre zsellér ember „pénzért“ sem hajthat jószágot. Szé- gyeljék magukat azok a nagyok, akik ezt a hatá rozatot jegyzőkönyvbe foglaltatták. Hirtelen halál. Szeghalmon Kovács Sándor ben tes hirtelen összeesett és meghalt. A megejtett orvosi vizsgálat szerint szivszélhüdés okozta Halálé az 56 éves polgárnak, kit élénk részvét mellett temettek el. 1377/1900. rkp. sz. Gyulaváros rendőrkapitányától Kérelem a város polgáraihoz! Általános a panasz, hogy a munkakerülő csavargók, különösen az ország minden részéből ide özönlő elzüllött iparos-segédek, munkába állás helyett, a város polgárainak nyugalmát veszélyeztetve, házról-házra koldulnak s e közben, kiváli ha férfit nem éreznek a lakásban, gorombá'skodnak sőt a vagyonbiztonságot is veszélyeztetik. Tekintetlel arra, hogy a csekélyszámu rendőrlegénység az ily munkakerülő csavargókat ellenőrizni a legtöbb esetben képtelen s igy a kihágások megtorlása iránt csak ritkán van módomban intézkedhetni: tisztelettel fölkérem a polgárságot miszerint a hatósági engedély nélkül náluk megjelenő kéregetőket igazolási okmányaik (munkakönyv, cselédkönyv, stb.) bemutatására fölhivni az illetőnek előállithatása végett ezen okmányt hivatalomhoz azonnal beküldeni szíveskedjenek. Ezen módot tartom egyelőre legczélhozveze többnek arra nézve, hogy a város közönségét a köz- veszélyes csavargók zaklatásaitól megszabadítsam Megjegyzem, hogy az ily engedély nélkül kóregetők kihágási ügyének tárgyalásából a munkakönyvét beküldő, illetve följelentést eszközlőnek legcsekélyebb kényelmetlenség se fog okoztatni mivel a beküldött okmány magában véve elegendő bizonyítékot képezend az 1879. évi 40. t.-cz. 66., illetve 68. §-ának alkalmazására. Végül tájékozásul azt is megjegyzem, hogy a szállótulajdonosokat szigorúan utasítottam, hogy vendégeiknek, a városba való kimenetelük alkalmával, igazolási okmányaikat kezükhöz adják, s e szerint ki lesz zárva a kéregetőnek azaz esetleges védekezése, hogy munkakönyvét a szállón visszahagyta. Gyulán, 1900. április hó 26-án. Endrődy Géza, l29 1—1 rendőrkapitány. Gyulai élet. A gyulai iparosok műkedvelő egyesületének ösz- szes férfiszereplői nevében Beleznay Lajos ur által aláirt alábbi czikket egyelőre minden kommentár nélkül közöljük, miután terjedelmes voltánál fogva, az arra vonatkozó választ lapunk mai számában térszüke miatt nem közölhettük. Válasz —„re“ urnák. A „Békés“ múlt heti számában — „re“ ur, a „Gyulai élet“-ről irt czikkben meglehetős terjedelmes helyet szánt a „gyulai iparos műkedvelők“, most már „Erkel-egylet“ lecsepülésére, azon alkalomból, hogy folyó hó 15-én bátorkodott az egylet a „Csikós“ színdarabot eljátszani; de ne tessék hinni hogy azért, mert 15-én husvét első napja volt, hanem — a mint a „ló lába kilátszik“ — azért, mivel befolyásolni engedte magát oly egyénektől, „a kiknek egyáltalában nincsen inyökre, hogy egy másik „Erkel-egylet“ is léte/zék Gyulán. * „Re“ ur tehát felült az ellenlábasoknak s felült egyúttal haragos pegazusára s' úgy neki szilajodott gorombábbnál gorombább kifejező sei vei a „Békés“ türelmes hasábján, mintha „Bencze“ urfi neki tette volna a tüzes taplót a fülébe. Vagy talán úgy gondolva, hogy köny- nyebb agyondorongolni egy előadást, mint higgadtan, tárgyilagosan s a kellő szakértelemmel megbírálni s a hibákat jóakaratu figyelmeztetéssel feltárni. Ha pedig utasításul nyerte, hogy csak bánjék el azzal az iparos ifjúsággal, úgy ne feledje el az utasító, hogy ő is az iparos műszerek zajában látta meg az első napvilágot s ne kicsinyelje az embert csak azért, mert nem végzett jogot vagy preparandiát. Azt, hogy a színdarab megválasztása tévesztett volt s hogy az nem műkedvelőknek való, s hogy annak előadása különösen kezdő társulat erejét túlhaladja, ellenvetés nélkül aláírom, de azt is jó lelkiismerettel konstatálom, hogy az előadás különb volt minden tekintetben, mint a —„re“ ur kritikája. Hogy van-e kulturális jelentősége annak, hogy az iparosok színdarabok előadásával is fejlesszék a társadalmi műveltségűket ? azzal a kérdéssel az egylet régen tisztában van s ezért sorozta a színdarabok előadását is „a társulat czélja“ közé alapszabályaiban, — — „re* ur nézete lehet ellenkező, de az csak egyéni nézet, a mely egyáltalán nem irányadó és döntő. Azt tartják, hogy minden hasonlat sánta, no akkor a — re ur hasonlata: hogy a „színészek nem varnak csizmát és nem faragnak széket“, „nem kontárkodnak az iparosok mester- séüébe“ — nemcsak sánta, hanem egészen nyomorék ; de csak várjon a színész csizmát és fa rágjon széket, az nem szégyen s az iparos nem fog érte haragudni, mert a ki azt is tudja, any- nyival több ember annál, mint aki azt nem tudja. Egy azonban talán még a goromba kifejezéseknél is csúnyább a kritikájában s ezt az egyet — „re* úrról szólva, „biz’ Isten“ én sem hallgathatom agyon : a fillentést. Azt mondja, hogy „agyonütni látta a „Csikós-“t a műkedvelőktől*, már kérem, a kiről be van bizonyítva, hogy még az első felvonást sem hallgatta végig, az egy egész előadást nem kritizálhat meg, a kritikusnak végig kell szenvedni az előadást s csak akkor beszélhet igazán és igazságosan az I ensemble-röl; mert tetszik tudni, egy felvonásnak a feléből még a legerősebb fantáziával biró kritikus sem állapíthatja meg az ensem- blet, itt nem lehet a „pars pro toto* elvet követni. De az ön állítása ellenében szintén jó lélekkel állíthatom, hogy az előadás azoknak, kik azt hallgatták, tetszett; tetszésöknek nem egyszer tapsokkal és kihívásokkal adtak kifejezést; már pedig a birálónak a hallgató közön ség hangulatát is figyelembe kell vennie, hogy minő hatást gyakorol az előadás azokra, mielőtt a felette magas nivoju aeszthetikai hangon irt egyéni kritikájának kifejezést adna, még az esetben is, ha — mint Írja — „végleg megharagudott“ a műkedvelőkre. A ki haragszik, annak ritkán van igaza; Hazafi Verái irhát „haragjában“, de egy komoly kritikusnak nem szabad különösen nem szabad holmi „izetlenkedni és figurázni“, „konyitani“ kifejezésekkel sérteni egy egyletet és egyszersmind önnön magát, mert az ilyen kifejezéseken minden jóizlésü ember megbotránkozik. Különös, hogy — ur meggyőződése egész kameleoa természetű, most ezek a „jó fiuk semmit sem tudnak“, „mozogni nem tudnak a színpadon“ és a deczember 25-én előadott nehezebb „Czigány* darabban dicséretre is méltatta ugyanezen „jó fiukat.“ Párhuzamot is von tisztelt —„re“ urakét Erkel* nevű egylet között. No már kérem — „re“ ur, egy dalárdistát és egy színészt párhuzamba hozni, akár hogy megharagszik is, nem lehet; hacsak erre a kottára nem : „vasút, csiriz, megye, hogy illik ez össze?“ Nem szándékozom kicsinyíteni az „Erkel dalkör“ előadásának elért sikerét; de azt megengedi nekem — „re“ ur, hogy az nem egyedül dalköré. Ön is rendezhet, még ha bükkfa hangja van is, sikeres dalestélyt, csak hívja meg azokat az idegen kitűnő szereplőket, a kik ott közreműködtek. Az az előadás nem a dal- egyleté, emez pedig tisztán a mienk. Egyben igaza.van tisztelt — „re“ ur, hogy egyletünk „a próbálgatások mezején van" és meg akar élni“, mert egyletünk csak 1899-ik ev vége felé alakult meg s azóta vagyunk a próbálgatások mezején, nem is mondjuk, hogy jól tudunk már mindent, hanem gyakoroljuk magunkat, mert „gyakorlat teszi a mestert“ s azon kegyes óhajtásával szemben, hogy „szerepet cseréljünk a megszűnni akaró „Erkel dalkörrel“, kinyilvánítjuk, hogy élni akarunk 1 és élni is fogunk! még sokáig, ha nem bánná. Egy szunyogcsipésbe még nem igen hal bele az ember. Az összes férfiszereplők nevében : Beleznay Lajos. Közgazdaság. A gyulai betegsegélyző pénztár Vilik évi rendes közgyűlését f. hó 22-én délelőtt tartotta meg. kiküldöttek azonban csekély számban jelentek meg, ami annál inkább feltűnő volt, mivel a már- czíub hóban megejtett közgyűlési kiküldöttek választása alkalmával tanúsított szokatlan nagy érdeklődés után, remélhető volt, hogy a kiküldöttek teljes számban jelennek meg. A bizottságokba újonnan belettek választva : Igazgatósági tagok: Diosy Béla, Mayer István, Grünfeld Jakab, Koczka Pál, Dundler Károly Felügyelő bizottsági tagok: Dobay Ferencz, Eisele Jáíos. Szilágyi Gyula, Puskás János, Junászka Ferencz, Kiss Ferencz. A választott bizottsági tagok : Szénásy János. Zuzmann János. Stern László, Balázs Lajos, Szilágyi István, Balázs János Pót tagok I Ggepes Gergely, Karácsony István, Grumann Béla. MultaB Adolf elnöknek lemondását a közgyűlés tudomásul vette és buzgó fáradozásáért jegyzőköny- ileg köszönetét fejezte ki. — Értesülésünk szerint ma délután 3 órakor tartja meg az igazgatóság alakuló ülését, midőn is saját köréből elnököt és al- elnököt fog választani. A kerületi betegsegélyző pénztár zárszámadása és mérlege az 1899. évről. Bevételek: Pénztár maradvány 1899. január 1-én 121 frt 71 kr. Postatakarékpénztári betétekben 641 frt 75 kr. Tartaléktőkében 600 frt. I, gyulavárosi takarékpénztári betétben 3 frt 55 kr. Tagjárulékokból 11,101 frt 34 kr Belépési dijakból 2 frt. Kamatokban 31 frt 04 kr. Pénzbüntetétekből 55 frt 50 kr. Egyéb bevételekből 70 frt 56 kr. = 11,260 frt 44 kr. Összesen 12.627 frt 45 kr. Kiadások: Gyógykezelés és segélyezésre : Táppénzre 3054 frt 82 kr. Orvosszerekben 1741 frt 10 ,kr. Temetkezési segélyben 204 frt. Kórházi ápolási költségekben 512 frt 74 kr. Orvosi, betegellenőri, szülésznői illetményekben 1941 frt 35 kr. ig 7454 fit 01 kr. Igazgatási költségekben: Tiszti, pénztár- biztosi és szolgai illetményekben 27)5 frt 51 kr. Irodai átalányok, szerek, nyomtatványok és egyéb vegyesekre 3555 frt 33 kr. = 11 "009 frt 34 kr. Egyenlegé Készpénzben 684 frt 44 kr. Posta- takarékpénztári betétekben 259 frt 78 kr, Tartalék tőkében 600 frt. Takarékpénztári betétekben 55 frt 37 kr, Pénztári biztosoknál 17 frt 52 kr = 1618 frt 11 kr. Összesen 12,627 frt 45 kr. A Trieszti Általános Biztositó- Társaság (Assicurazioni Generali) f. é. április hó 7-en tartott 68-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1899. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1899. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőke Összegek 483,973.169 korona és 56 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 19,724 336 korona 19 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 10,003.809 korona 90 fillérrel 124,700.392 korona 59 fillérre emelkedett. A tűz-biztositási ágban a díjbevétel 18,128 170 korona 40 fillér volt, miből 7,728.542 korona 64 fillér viszont-biztositásra fordittatott úgy, bogy a tiszta díjbevétel 10,399.627 korona 76 fillérre rúgott, mely összegből 6,482.000 korona 91 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkőtelez- vények összege: 74,455.970 korona 86 fillér. A szállitmánybiztositási ágban a díjbevétel kitett 7,730 895 korona 18 fillért, ebből viszontbiztosításra fordittatott 3,346.580 korona, úgy hogy a tiszta díjbevétel 4.384.315 korona 18 fillérre rúgott, mely összegből 2,549.074 korona 44 fillér helyeztetett tartalékba. Károkért a társaság 1899-ben 28,174.407 korona 04 fillért folyósított. Ehhez hozzá adva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 661,663.927 korona és 90 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 123,186 55Q korona 69 fill ér esik, mely összeget a társaság 181.032 káresetben fizette ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 14,034239 korona II fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szeri úti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az érttkpapirok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely a 2,507 733 korona 74 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 413,251 korona 38 fillérrel 8,624.239 korona 11 fillérre emeltetett fel ; továbbá felemlítendő még a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az .életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 153,073,167 korona 61 fillérről 162,608 919 korona 18 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések ..... 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök .... 3 Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 4. Értékpapírok . . . 5. Tárcza váltók . I §j . 6. A részvényesek biztosított adóslevelei . . . . . 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések készpénz és az intézet követe- telései, a hitelezők követeléseinek levonásával . . 5,548.364 „ 18 „ összesen 162,608.919 kor. 18 fii. Ezen értékekből 42 millió korona magyar értékekre esik. Amiut a jelentésből kitűnik, a társaság a betöréses lopás elleni biztosítás üzemét is felvette ügykörébe. Erről a legközelebb szétküldendő körevetek fognak bővebb felvilágosítást nyújtani. 29,782.502 kor. 61 fii. 14,246.324 1,466.107 103,401.469 814.150 74 99 40 26 7,350.000 „ — Törvényszéki csarnok. Uj albiró. O felsége a király ifj. Bandi József kisjenői járásbirósági aljegyzőt az orosházi kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. Az I. Gyula és vidéke fiú- és leánykiházasitó- társulat ellen tegnap délelőtt csődkérvény érkezett be a kir. törvényszékhez, mely kérvény folytán a törvényszék tárgyalást tűzött ki. Alig van rá remény, — pedig a közérdek szempontjából kívánatos lett volna — hogy a kiházasitó társulat ügyei felszámolás utján bonyolittassanak le. Angyalcsinálők. Öcsödön l'S97. február havában Pápai Elekné Gál Erzsébetnek magzatát elhajtotta, ezért állott e bó 23-án a törvényszék előtt mindkét terhelt, a kiket a kir. törvényszék egy havi és 14 napi fogházra Ítélt, a büntetést azonban terheltekre keveselték és igy felebbezés alá került az ügy. Váltóhamisítás. Győri Sándorné reá beszélte leányát Győri Esztert, hogy Írja reá | 70 frtos váltóra a Szilágyi Imre nevét, jóhiszemüleg reá is irta a leány, ezért állott a főtárgyaláson a bíróság előtt, a hol Tóth Ferencz közvádló indítványára, Keller Imre védő ügyvéd meghallgatása után, a kir. törvényszék az anyát, valamint kiskorú leányát, bizonyitékok elégtelensége miatt, a vád alól felmentette.
