Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
Csabai iparos ifjúsági egylet jubileuma. Negyedszázados múlt zárköve az ünnepély, melyet vasárnap ült a csabai iparos ifjak művelő dési egylete és az iparos ifjúság ünnepén résztvett az egész csabai iparosság, a társadalom minden számottevő tagja, Gsabaváros országgyűlési képviselője, Zsilinszky Mihály, vallás- és közoktatásügyi államtitkár és elküldték képviselőiket a szomszé dós társogyesületek. Hálaadással kezdődött az ünnepély. — Délelőtt 10 órakor ÖBBzegyülekeztek az egyesület tagjai saját helyiségükben s a társegye sületek küldötteivel együtt, zászlók alatt vonultak az ág. ev. kistemplomba, hol az istentisztelet végeztével Krafta segédlelkész szép beszédet mondott a lélek művelődéséről. — Tizenegy órakor volt a jubiláris díszközgyűlés a Szécheuyi-ligetben. A pavilion nyitott forraszán, a zöld asztalnál foglaltak helyet: Zsilinszky Mihály államtitkár, Beliczey István Békésvármegye volt főispánja, Rosenthal Ignácz ipartestületi elnök, dr. Urszinyi János, az iparos ifjak egyesületének elnöke, a hatóságok és különböző egyletek képviselői. Képviselve volt a gyulai iparos ifjak egylete Szénásy János vezetése alatt, díszes zászlója alatt tizennégy, a m.-berényi tiz taggal, a szegedi társegyletet Gyékényes József képviselte. Az iparos daloskor alkalmi éneke nyitotta meg a diszülést, majd felállott dr. Zsilinszky Endre tb. elnök s méltatta az ünnepély jelentőségét. — Ezután ifj. Horváth Mihály, az egyesület alelnöke mondott emlékbeszédet az egylet huszonötéves fen- állásáról. Teljes részletességgel ismertette az egylet keletkezését, erősbödését s méltatta az eredményeket, melyeket működésével a negyedszázad alatt felmutatott. A közönség érdeklődéssel hallgatta s végül megéljenezte az előadást. Áchim János ipartestületi jegyző indítványára elhatározta a díszközgyűlés, hogy 500 koronás alapítványt létesít, oly iparos ifjak és egyesületi tagok jutalmazására, kik egy helyben huzamosabb ideig dolgoztak, az iparban kiváló eredményt tudnak felmutatni s jó magaviseletét tanúsítanak. Dr Ursziny János egyesületi elnök lendületes beszéddel zárta be az ülést. Kiemelte az ünnepély díszes lefolyását s meleg szavakban mondott köszönetét megielenéseért az államtitkárnak, majd a vendégeknek s mindazoknak, kik az ünnepély sikeréhez hozzájárultak. Végül a dalkör Gally János karnagy vezetése mellett a „9zózata-ot énekelte. Délután V22 órakor társasebéd volt a Széchenyi- 1 igét ben. Ebéd után az egész társaság a városházára vonult, az iparos tanonczok kiállításának megtekintésére. Zsilinszky Mihályt Áchim János ipar- testületi jegyző üdvözölte a kiállításon, melynek szép munkáit az államtitkár is megdicsérte. — A ligetben vidám népünnepély folyt késő estig, melynek megvoltak mind a szokásos kellékei: konfetti, szerpentin, anziktkártya, búr-névjegy, vidám muzsika, kukoriczafőzés, kakasfogás stb. Szeczessziós újságot és konfettit szép leányok árusították s ezzel is hasznot hajtottak az egyesületnek. Este hangverseny és tánczmulatság zárta be az ünnepélyt. Nyolcz órára zsúfolásig megtelt a Széchenyi-ligeti pavilion, hol megjelent az államtitkár is Az iparos dalkör nyitotta meg az estélyt egy gyönyörűen előadott dallal, melyet a közönség megismételtetett. Zajosan megtapsolták Lehóczky Tériké ügyesen előadott monológját, majd Kupecz Vilmos hegedüjátékát. Pataky József a „Hajótörés" elszavalásával gyarapitotta babérait, melyeket eddigi előadásaival aratott. Az iparos dalkör zárta le a konczertet, Huber „Csatadaláa-vaL Tizenegy óra felé indult meg a táncz, a zsúfolt teremben eleinte kissé nehezen, de annál nagyobb jókedvvel s a hajnal pirkadt, mire véget ért. két ujja között, nevetve kérdi: „ez volna az?“ ma mikor olyan szerencsés voltam a kisasszony kalapját, azt a csinos kis holmit az eltaposástól megmenteni s bájos tulajdonosnöjének átadni, távozásuk után egy pillanatra megállottám, hogy — — — — — nos hát hogy maguk után nézzek, pár lépésnyire tőlem a földön feküdt egy rézpénz vékony arany karikába foglalva, felvettem, mert valami azt súgta nekem: ez ama lányé, ki most előtted halad s ki talán hálás lesz a megtaláló iránt, én hát elhoztam, ime átadom. — Köszönöm rebegi Gita biztosan számíthat hálámra. Szaván fogom, suttogja Jenő. Csakhamar elkezdődött a táncz, Gita és Jenő együtt tánczoltak, a falusi kis lány szerencséjét mindenki irigyelte, mert bizony nem kis dolog, hogy a kitűnő parthie, a vidék egyik leggazdagabb földesura olyan feltűnő és félre nem magyarázható figyelmet tanusit egy piros arczú lány iránt, mikor az érdekes halvány fővárosi lányok olyan szívesen tánczolnának vele. Másnap visitelt a családnál és azután mindennap együtt voltak, a vége az lett, hogy két heti Pesten időzés után Gita, mint boldog menyasszony érkezett haza anyja és daliás vőlegénye kíséretében. Természetes, hogy az ezredes szive- s ín egyezett be a házasságba. Ez körülbelül fél év előtt történt. Fiatal rokonom érdekkel hallgatta elbeszélésemet, s gyönyörködve nézte a bájos szőke lánykát, ki olyan remekül illett a hatalmas termetű szellemes arczú barna férfihez ; most egymásra néz az ifjú pár s szemökből annyi szerelem s oly nagy boldogság sugárzik, hogy bizony nem csodálkozunk, ha a kis Gita olyan nagyon megbecsüli a szegény ember ajándékát, mert a boldogságát nem köszönheti másnak, mint a „szerencsepénz“-nek. 2566. Gyula varos rendőrkapitányától.-------- rkpt. sz. -----------------------------------------19 00. Hirdetmény. Schillinge!' Lipót gyulai lakos kérelme, illetve a városi tanács mint 1. fokú iparhatóságnak9620/1900. számú megbízása folytán közhírré teszem, hogy Kocsis Károly gyulai lakosnak „Kossuth Lajos-tcr" 568. sorszámú beltelkén, eladási czélra szolgáló 16 p o r-r a t á r t szándékoltatván létesittetni, az 1884. évi XVII-ik törvér.yczikk 25. és következő §-aiban előirt tárgyadat 1900. évi augusztus hó 26-án d. e. 9 órakor a helyszínén meg fogom tartani. Miről a közönséget és az érdekelt birtok- szomszédokat oly figyelmeztetéssel értesitem, hogy a mennyiben a raktár létesítése ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak emelni, azt a tárgyaláson személyesen élőszóval, vagy írásban adják elő annál is inkább, mert a telepengedély — ha csak azt köztekintetek nem gátolják — kérelmezőnek kifog adatni. Gyula, 1900. évi augusztus hó 21-én. Márkus Mihály, 231 1—1 h. rkapitány. Hírek. Szent István napját az idén is szokott kegyelettel ülte meg a város lakossága. A Süly Sápon távol gyakorló honvédség erősen hiányzott ugyan az ünnepély keretéből, mert más években mindig egy diszszázad szokott ez alkalomra kivonulni, de polgári részről mi sem hiányzott az ünnepélyből. — 9 órakor ünnepélyes nagymise volt a róm. kath. nagytemplomban, melyen Gróh Ferencz pré- post-plébénos celebrált, fényes segédlettel A közönség minden vallásfelekezet részéről szorongásig megtöltötte a templomot, s dr. Lukács György főispán vezetése alatt a vármegyei, Dutkay Béla polgár mester vezetése alatt a városi, Szakmáry Arisztid t. bíróval a törvényszéki, a kir. járásbíróság Fekete Gyula járásbiró, Somossy Zsigmond p. ü. igazgató helyettes vezetése alatt pedig a pénzügyigazgatósági tisztikar testületileg jelentek meg, azonképen képviselve volt a póttartalékosokhoz beosztott itt időző tisztikar és más társulatok és egyletek is, a gyulai önkéntes tűzoltó egylet pedig zászló alatt jelent meg a templomban. Az ünnepélyes szentmise folyamán mindenkit meghatott az a gyönyörű ének, a mely a kórusról hangzott, ugyanis Bahnett Marietta urhölgy fölkérés folytán egy gyönyörű melodiáju Ave Máriát énekelt Urfelmutatás alatt. A kitűnő akusztikájú nagytemplomban fenomenális hangja gyönyörűen érvényesült s a művészi kíséretet orgonán Bahnert József budapesti zenetanár és operairó szolgáltatta a nagy ha:ást keltő énekhez. Az ünnepélyes szent-mise végeztével Brösztel Lajos s. lelkész lépett a szószékre és magasröptű, mély hazafias szellemtől áthatott szép prédikácziót tartott. A képviselőtestület augusztus hó 27-én délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A Józsefvárosi hid melletti épület eladására vonatkozó előterjesztés érdemleges határozathozatal iránt. (Ezen ügyben tartandó 2-ik tárgyalásra a fenti határnap a képviselőtestület folyó évi julius hó 23 ik napján tartott rendkívüli közgyűlésen lett kitűzve.) 2. Békés vármegy ének Márkus Mihály árvaszéki ülnök s helyettes rendőrkapitány pótdijázása tárgyában beadott felebbezésére hozott 11-od fokú határozata. 3. A város belterületén léte sitendo gyalogjárdákra vonatkozó^tanács előterjesztés. 4. Az ipartanodái bizottságnak 1899/1900. iskolai évről szóló jelentése. 5. Szántó Henrik városi mérnök hivatali állásáról való lemondása. 6. Az országos községi törzskönyv bizottság megkeresése a város nevének továbbra is megtartása iránt. 7. Árgyelán György gyulai lakos kérvénye haszonbér elengedése iránt. 8. Józsefvárosi szénásk rti épület bérbeadására vonatkozó előterjesztése 10. Julius havi közegészségi állapotokról szóló előterjesztés. 11. Időközben érkezett ügyek és a közgyűlés előtt 24 órával netán beaadandó indítványok tárgyalása Oláh György emlékezete. Az ország legkiválóbb kulturális testületé, az Emke a békésvármegyei köz- művelődési egyesület részéről küldött gyászjelentésre válaszólag következő kegyeletes megemlékezéssel áldozik Oláh György emlékének „E. M. K. E. 650./9P0. sz. Békésvármegyei közművelődési egyesület Tekintetes Elnökségének Gyula. Őszinte hazafias fájdalommal vettük a szomorú gyászjelentőt, mely szerint az igen tisztelt testvér-egyesület egyik megalapítója, oszlopa és ügybuzgó igazgató-olnöke Oláh György Békésvármegye tiszti főügyésze elhunyt — Directoriümunk folyó hó 14-ikén tartott ülésében 2. jegyzőkönyvi szám alatt indíttatva érezte maeát e veszteség fölött részvétét jegyzőkönyvileg kifejezni s egyszersmind utasittattunk az Emke eme részvét nyilatkozatát az igen tisztelt testvér-egyesületnek is tudomására hozni. Mit is m dön ezennel megtenni szomorú kötelességünknek tartanók, fo- gudja az igen tisztelt testvér-egyesület részünkről is őszinte részvétünk és együtt érző fájdalmunk kifejezését. Kolozsvárt, 1900. augnsztus bó 16 án. Honfiúi üdvözlettel: Gróf Béldy, elnök. Sándor József t. alolnök-főtitkár. A vármegye igazoló választmánya augusztus hó 23 án Keller Imre elnöklete alatt tartott ülésben a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagoknak, az adóhivatali kimutatások alapján összeállított ideiglenes névjegyzékét tárgyalás alá vevén, azokat a legtöbb adófizetőket, a kik a számvevőség által egybe állított névjegyzékben benfoglaltnt- nak, de a vármegyei bizottsági tagok 1900. évi névjegyzékébe fel uem vétettek, felhivja, hogy 8 nap alatt nyilatkozzanak, mikép Békésvármegye törvényhatósági bizottságában, mint legtöbb adót fizetők, az 1901. évbon részt kivánnak-e venni, avagy e jogukat itt gyakorolni nem akarják? A mennyiben 8 nap alatt nem nyilatkoznak, úgy fognak tekintetni, mint a kik e vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai az 1901. évben nem akarnak lenni. Ezen legtöbb adót fizetők a kövotkezők: gróf Wenckheim Frigyes Uj Kígyós, báró Kőnigsvarter Hermann Csabacsüd. gróf Károlyi István Budapest, gróf Apponyi Albert Budapest, báró Wenckheim Viktor K.-Ladány, báró Inkey István Csaba, gróf Zselénszky Róbert Orosháza, dr. Sulgó József Gyoma, Just Gyula P.-Szt -Tornya, gróf Wenckheim Ferencz és gróf Wenckheim István (Gyulán) Horgosi Kárász Imre Szeghalom, Baumgarten Lajos P.-8z -Tornya, Blankenstein János Szeghalom, gróf AlmásyTasziló Szeghalom, Kenéz Zoltán Gyoma. Az 1886. évi XXI. törvényezikk 26. §-a alapján, az igazolóválasztmány és illetve annak elnökénél történt jelentkezés folytán a következő legtöbb adótfizetők adója számíttatott kétszeresen: Braun Mór Gyula, dr. Hajnal István Békés, Varságh Béla Békés-Csaba, Kontur József Szarvas, Pollner Aladár Budapest, Sztraka Ernő Békés-Csaba, Kny Antal Békés, Bulla Sándor Orosháza, Hoffmann Mihály Gyula, Herczegh Géza Orosháza, Horváth Károly Orosháza, Weisz Mór Gyula, Keller Imre Gyula, Kratochvill Gyula Békés, Bodoky Mihály Gyula, Badics Elek Békés Csaba, Winkler Lajos Gyula, Fábry Károly Békés Csaba, dr. Szondy Lajos B.-Csaba, dr. Seiler Vilmos B.-Csaba, dr. Dunay Lajos Szent-András, dr Szalay József Orosháza és Szalay Gyula B.-Csuhán, Erkel János Gyula, Benedicty Gyula BékÓ3. A névjegyzékből elhalálozás folytán töröltetnek: báró Wodianer Albert Gyoma, báró Schossbcrger Zsigmond P.-Sz.-Tornya, gróf Trautmansdorf Ferdinand Nagy-Szénás, báró Hirsch Mór Kondoros, Radák Ádám Gyoma, Wagner János Gyula. Az ekként történt kihagyásokkal s helyesbítésekkel a vármegyei igazoló-választmány Békésvármegye legtöbb adót fizetőinek 1901. érvényes ideiglenes névjegyzékét megállapítván, a névsort 1. szám alatt gr. Wenckheim Frigyes 156682 korona 96 fillér adójával s Lászik Mátyás Tótkomlós 745 korona 11 fillér adójával 213. szám alatt berekesztette. A gyulai muzeum állami felügyelet alatt. A vallás és közoktatásügyi minister a következő értesítést küldötte Békésvármegye közművelődési egyesülete elnökségének : „56426. Tudomásomra jutott, hogy az elnökség késznek nyilatkozott az általa fentartott gyulai múzeumot a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alá bo- osátani, kötelezve magát az ezen felügyeletből származó mindennemű kívánalmak teljesítésére. Miután úgy találtam, hogy a gyulai muzeum mindama feltételeknek megfelel, a melyektől a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelete szabályozásának 10. §-a az állami felügyelet kiterjesztését függővé teszi, értesitem az elnökséget, hogy a gyulai múzeumot állami felügyelet alá helyezem és a múzeumok és könyvtárak orsz, főfelügyelősége hatáskörébe tar tozó gyűjtemények sorába felveszem. Budapesten, 1900. évi augusztus hó 10-én. A minister helyett: Zsilinszky, államtitkár.“ Szabadságról. Csák György kir. tanácsos pénz- ügyigazgatő, szabadságidejéről hazaérkezvén, a pénzügyigazgatóság vezetését, amelyben távolléte alatt Somossy Zsigmond h. igazgató helyettesitó, újólag átvette. A közművelődés oltárán. Sajnos — nagyon ritka dolog — hogy földmiveseink, a legjobb módúakat is, sőt első sorban épen ezeket értve, — érzékkel bírnának a kultúra iránt, a ki pedig áldozatkészséget is tanusit iránta az valóságos fehér holló számba megy. Ilyen fehér hollói ritkaságról emlékezünk most meg. Styir Pál nagyoláhvárosi polgártársunk, a képviselőtestület virilis tagja, ugyanis a belső román iskolát saját költségén felépitteti s felszereli, mely áldozatkészsége mintegy 6000 koronát igényel. Derék polgártársunknak ezt a szép tényét követésre méltó például a legnagyobb elismeréssel említjük meg. Halálozás. Pótolhatatlan veszteség érte Emperl Ernőt, gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmának tiszttartóját, nejének korai elhunytával, mely gyászesetről a család a következő jelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a maguk és az összes rokonság nevébeu a legjobb hitves, anya, leány és rokonnak: Emperl Ernőné, B nedicty Ilonának f. hó 21-én, élete 44-ik, boldog házassága 20-ik évében hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult kihűlt teteme f. hó 23-án délelőtt 10 órakor fog a ref. vallás szertartásával siri nyugalomra helyeztetni. Békés, 1900. aug. 21. Emperl Ernő férje Emperl Gyula fia. özv. Benedicty Józsefné édes anyja, Benedicty Gyula, Benedicty József, Benedicty Kálmán, testvérek és családjaik. Vladár Lajosné, Emperl Anna, Emperl Károly, sógornő és sógor családjaikkal. Legyen áldott emlékezetei Betonjárdák szaporítása. A városi tanács a folyton fejlődő gyalog-forgalom biztosítása czéljából a holnapi közgyűlésre a következő utczáknak betonjárdával való ellátását javasolja: Árpád-utcza déli részét, Korvin-utcza, a nagyraagyarvárosi részen a kőhidtól az izraelita templomig, a belvásártértől az Enyves utcza 432. sz. házáig és a Yárosliá/.-utczán a Prág-féle háztól a városháza előtti járdával való kiszélesítését. Eme járdák 12308 korona 36 fillért kitevő költséget igényelnek, mely összeg az 1900., 1901. és 1902. évi közmunka pénztárból nyer fedi zetet. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet rendkívüli nagy érdeklődés mellett tartotta meg múlt vasárnap közgyűlését. Az érdeklődést az Oláh György halálozásával megürült elnöki és a Sál József halálozásával megürült alelnöki állás betöltése okozta s a tagok szokatlan nagy száma teljesen megtöltötte a pavilion nagy termét. A tűzoltóság testületileg vonult fel a laktanyából a tűzoltó zenekar hangjai mellett a népkertbe, hol 3 órakor kezdetét vette a közgyűlés, melyen Dutkay Béla polgármester korelnöknek választatván, lendületes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést ismertetvén annak tárgyait. Ezután Diósy Béla a vármegyei tűzoltó-szövetség titkára rótta le az egylet kegyeletét annak alapítója s kezdetétől kezdve haláláig legönzetlenebb lelkes tagja néhai Oláh György emléke iránt. A szépen megirt s meleg érzéssel előadott beszéd általános hatást tett I egyhangú határozat let*, hogy az jegyzőkönyvileg megörökittessék. Majd az évi jelentéseket terjesztették elő Szállá Lajos főparancsnok. Moldt Rezső pónztárnok és Remele József szertár- nok, s mind három jelentést egyhangúlag elfogad ták s a tisztviselők ügybuzgó munkálódásáért jegyző- könyvi köszönetét szavaztak. — Ez után a közgyűlés legérdekesebb pontja az elnök, alelnök és jegyző választás következet I nagy lelkesedéssel egyhangúlag választották meg elnökké dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyzőt, alelnökké Diósy Béla kereskedőt, jegyzővé pedig Niedermayer Béla tanítót. A távollevő Bodokyért azonnal öt tagú deputáczió meut, ki megjelenvén a közgyűlésen, Dutkay Béla körelnök üdvözletére meleg szavakkal mondott köszönetét az egylet bizalmáért s az egyletet érdeklő fontos kijelentéseket tett, Ígérvén, hogy az egylot ügyeit mindég szivén fogja viselni s érdekeit szem előtt tartva, munkálkodni fog annak előmozdításán. Elénk éljenzés kísérte uz újonnan megválasztott népszerű elnök szavait. — A közgyűlés befejezte után nagyszabású népmulatság vette kezdetét a nép- kertben, melynek legérdekesebb ponja a biczikliver- seny volt. 5 órakor indult el a három versenyző nagy uéptömeg érdeklődése mellett a népkert bejáratától s öt órára hozta meg a győztes Berénui József kőfaragó segéd a gyulavárii biró pecsétes igazolványát. Majd tánezverseny, póznamászás, golyó dobás és aludtej evő verseny következtek ez utóbbi különösen nagy derültséget keltett, mert a hátrakötött kezű versenyzők fej fej ellen küzdöttek a félliteres kondér alján levő egy koronát kihalászni, mi végre sikerült is általános hahota közt. — A kedélyes és népes mulatság után est9 tánczmulatság volt, mely kiváló hangulatban egész a reggeli órákig tartott. Szeptember 9-én újból nagy népmulatság lesz. Szántó Henrik városi mérnök, Pozsony szab. kir. város mérnökévé kineveztotvén, hivatali állásáról beadta lemondását és rövid idő múlva elköltözik városunkból. Szántó szakképzett, ügyes mérnök, a társadalmi életben pedig kedves nejével közkedveltségben álló egyének voltak, a kiknek távozása széles körökben kelt őszinte sujnálatot. Az Őszi vásár évtizedek óta országos vásáraink legjelentősebbike szokott lenni s ezt a tulajdonságát a vásárok általános hanyatlása mellett is megtartotta. Hogy úgy lesz-e most is, azt jobban kívánjuk, mint reméljük. A rendkívüli pangás miatt ugyancsak rávolna szorulva úgy a kereskedői, mint az iparos osztály. A város nem lévén zárlat alatt, a sertésvásár is meg van engedve, a mi azonban nem sokat ér, mert ha Gyula fel is van oldva, az egész vidék zárlat alatt áll és ettől eltekintve is, a sertésvész — sajnos — zárlat nélkül is teljesen tönkretette a gyulai sertésvásárokat, a város és a környékbeli nagy és kisbirtokosok alig mérlegelhető nagy kárára és veszteségére. Nagyobb felhajtás várható juhokban, szarvasmarhában és lovakban. — A vásári napok különben a következők: augusztus 29 én szerdán sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló, ugyancsak szombaton - és vasárnapon belső vásár. Eljegyzés. A gyulai fiatalság egyik kedvelt tagja Sál József műasztalos és temetkezési-intézet tulajdonos, Szent István király napján jegyet váltott Remele Mariskával, Remele József czipész iparos polgártársunk szép és müveit leányával, őszintén gratulálunk. A villanyos-világítás általános bevezetésekhez szükséges vezető-oszlopokat már több hét óta állítják föl az utczában. A fölállítás még ma sincs teljesen befejezve. A Braun és Czinczár-czég által szállított szép szál vörösfunyö-oszlopok mindenike a főbb utczákon szürkére van festve s csak a mel- lékkutczákban marad fostetlenül. A kórháztól kezdve a városház-utezára már a sodronyvezetőket is fölhúzták az oszlopokra s a hatalmas sodronyok tetemes súlya mellett ez a munka nagy fáradsággal és sok dologgal jár. Az oszlopok a főutezákon még- egyszer átlesznek festve. Szóval uem sok kell már hozzá, hogy villanyfénybe boruljon a város, csak az a sajnálatos a dologban, hogy Gyula város szépen befásitott utczái vesztenek sokat, mert e munkálatok mellett meglehetős kíméletlenül bánnak az élőfákkal s igen sok utczán egész sor fáknak a koszorúját tördelték le, hogy az oszlopokat föllehessen állítani. Betegség elől a halálba. Sülé Mihály 58 éves orosházi ácsmester karját még 20 éves korában egy malomkő kicsavarta helyéből. Akkor meggyógyult kaija, de mostanában újra fájni kezdett. Kedden éjjel már nem tudott Sülé aludni erősen fájó karjától Felesége, aki ápolgatta férjét, egy órakor el- szunyadt és mikor hajnalban három órakor feléb redt, az urát nem találta helyén. Keresésére indult és ott találta felakasztva holtan, a padlás feljárón. Békésmegyei kitüntetések a párisi világkiállításon. A párisi világkiállításon a kiállítási zsűri a VII. csoportban (földmivelés) gróf Almásy Dénes gyulavári uradalmát négy darab aranyéremmel, Wenckheim Frigyes gróf ó kigyósi uradalmát szintén aranyéremmel, Péter András szeghalmi földbirtokost és orosházi kertészeti tanintézetet elismerő oklevéllel tüntette ki. Hogy hívják Csabát? E felett vitatkozott a múlt csütörtökön Csaba község képviselőtestülete. A helynevekről szóló törvény végrehajtását eszközlő országos törzskönyvetési bizottság ugyanis megkereste a községet, hogy ezentúl egy szóba : Békéscea bának írja nevét. Az elöljárói tanács azt javasolta, hogy a község pusztán a Csaba elnevezést használja, jól lehet több hasonnevű község lévén az országban, a megkülönböztetés szükséges. A közgyűlésen Kliment Z. János pártolta I tanács javaslatát, Haán Béla és Rosenthal Ignácz szóltak ellene, végre a közgyűlés abban állapodott meg, hogy a község neve ezután is Békés Csaba legyen két szóban írva. Három ember halála a kútban. Békési István békési gazda ki akarta tisztítani a vizesbánomi tanyáján levő kutat és negyedmagával hozzá is fogott a munkához. A kútba először Cs. Horváth János 17 évos cseléd bocsátkozott le, de alig ért a viz színéig, beleesett a vízbe. A gazda fia István utána ment, de az is eszméletét vesztve a vízbe esett; harmadiknak Békési veje Nagy Mihály ereszkedett le, de őt is hasonló sors érte. A gazda rémülten látta, hogy mindhárman a viz mélyén maradnak és kétségbeesetten szaladt a rendőrségre, elmondván az esetet. A hatóság dr. Henzelmann Elek községi orvossal azonnal a helyszínére ment, ahol konstatálták, hogy a három embert a földből kiömlő és a viz színén lebegő széngáz ölte meg. A három ember holttestét kihúzták a vízből, a veszedelmes kutat pedig azonnal betömették. Csodálatos a dologban, hogy a köznép a széngáz létezéséről és életveszélyes voltáról semmit sem tud, legalább erre enged következtetni, hogy a három ember oly vigyázatlanul egymásután lement a halálos gázzal telt kútba és hogy különösen pinezékben borforrás alkalmával oly sok szerencsétlenség történik. Ilyen dolgokra jó volna kioktatni a népet, hogy olyan A'
