Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-26 / 34. szám

mélyebb helyekre, ahol széngáz lehet jelen, le ne menjen addig, mig gyertyával vagy lámpával ki nem kémlelte a levegő tisztaságát. A láng ugyanis széngázas levegőben nyomban kialszik és elárulja a veszedelmes gáz jelenlétét. P08tadijak külföldre. Az osztrák postaigazga­tás már ismételten felszóllalt a Magyarországból Ausztriába elégtelenül bérmentesítve feladott leve­lező-lapok nagy száma miatt -- Újabban eszközölt feljegyzések szerint egyedül a bécsi központi levél kézbesítő hivatalhoz hat hét leforgása alatt 35,260 elégtelenül bérmentesített levelező-lap érkezett Magyarországból. Ezen hibás bérmentesítés azon körülménynek tulajdonítható, hogy a közönség a folyó év január hó 1-ével életbe lépett tariífális változásokat még most sem veszi figyelembe s Ausztriába szóló levelező lapjait még most is 5 fillér helyett 4 fillérrel bérmentesíti. A közönség tájékoztatására ez alkalomból ismételten közöljük, hogy a külföldre szóló egyszerű levél dija 25 füléi, a levelező-lap dija 10 fillér, Ausztria-, Bosznia Herczegovina-, Németország-, Szerbia- és Monte­negróval való forgalomban pedig a levél dija 10 fillér, a levelező-lap dija 5 fillér. — Magyar kir. posta-távirdaigazgatóság. — Nagyvárad. 1900. év augusztus hó 10-én Ruttner, posta-távirdaianácsos. Nyilvános számadás. A gyulai önkéutes tűz oltóegylet folyó hó 19-én tartott népmulatságán bevétel 233 kor. 30 fii., kiadás 124 kor. 8 fii., mely összeghez felülfizetésekhez járultak : Huszka József 30 korona teremdijból 10 koronát, dr. Bodoky Zoltán 1 kor. 80 fii., l’akácsy Lajos, N. N. 1 kor.. Neumann György 80 fii. Melyért fogadják a tisz­telt felülfizetők az egylet nevében köszönetünket. Szállá Lajos, parancsnok. Moldt Rezső, pénztáros. Véres verekedés. Cséfai János nágyváradi-uti korcsmájában hangos társaság vigadott Szent István napkor. Táncz is volt, bor is volt, szép lányok is voltak s a hol igy van, könnyen összckülönböznek a katonasorban levő legények egymással. így tör­tént itt is, s egyszerre csak a zene elhallgatott s Sebestény Gergely és Megyeri Ferencz legények csú­nyán összekapaszkodtak a mulatság színhelyén. Természetesen rögtön akadtak segítő felek mindkét részről, s a két harczias tábor parázs verekedésbe keveredett egymással. A tánezosnők sikoltozva me­nekültek s két arra czirkáló rendőr is bement ren­det csinálni. Azonban vesztükre, mert a verekedő felek, ekkor hirtelen a rendőrökre támadtak. Ilyen erővel szemben a két rendőr mit sem tehetett s a hatóság húzta a rövidebbet. Az egyik rendőrt bics­kával meg is szurkálták, szerencse, hogy id’jében menekülni tudtak, mert alighanem ott maradtak volna a csata színhelyén. A legények ellen most „hatóság elleni erőszak“ czimén vizsgálat folyik. A békésmegyei egyetemi ifjak által f. hó 14. rendezett hangverseny ős mulatság alkalmából gróf Wenckheim Frigyes 40 koronát juttatott a bizottság pénztárnokához, mely adományért ez utón mond hálás köszönetét a rendezőség. Eltűnt libák. Kertes Dávidnénak 49 darab szép libája legelte az utczán a füvet reggeltől estig s egy este arra a kellemetlen dologra kellett rá­jönni az asszonynak, hogy a libák egy szálig eltűn­tek. A kellemetlen meglepetés után az asszony azonnal a rendőrségre sietett, hol most igyekeznek kifürkészni, hogy a libákban támadt e regényes hajlam a szökésre, vagy valami libatolvajnak támadt e jó étvágya egy kis potya pecsenyére. A gyulai fiú és leány polgári iskola növendé­keinek egyrésze folyó hó 26-án, ma este a Göndöcs népkei ti pavilion termében műkedvelő előadást ren­dez. Belépti-pij : 60 fillér, gyermekeknek 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. A tisztajövedelem a helybeli szegénysorsu ifjak segélyezésére fordittatik. Felülfi- zetések a jótékonyczél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak. Egyetemi ifjak bálja Csabán. A gyulai fényes sikeren felbuzdult a csabai egyetemi ifjúság: mulat­ságot rendeznek ők is. A gyulai és a környékbeli kollegák persze készségesen állottak melléjük s igy ötvennél több tagból áll a rendezőség, mely buzgón fá­radozik a bál sikerén. Szeptember első napján, a Széchenyi-ligetben lesz az egyetemiek mulatsága, mely annál inkább biztat sikerrel, mert a csabai leányok alig tánczolhattak a nyáron íme, most itt az alkalom. A meghívó igy szól. A csabai egyetemi ifjúság, B.-Csabán 1900. évi szeptember hó 1-én, a Széchenyi - liget i pavilion termében, a Bpesten fenn­álló „békésvármegyei egyetemi ifjak köre“ pénztára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. A rendezőség: dr. Urezinyi János, r. biz. elnök, Szalay Lajos a B. E. I. K. elnöke, Bánhegyi Géza r. biz. alelnök, Koren Jenő jegyző, Bottyánszki P. Károly pénztár­nok, Zahorán János ellenőr, Donner Kornél háznagy Megyery Imre czigányvajda, Arady Mihály, Badics Elek, BadiCs József, Belényesi Lajos, Bezsán Kor­nél, Baskay István, Biró Emil, Buday Lajos, báró Borneck Oktáv, Belenka György, dr. Chrisztián Kálmán, Donner Kornél, JDubányi Imre, Dubáuyi László, ifj Erkel Rezső, Erkel Lajos. Erkel Béla, Fáy László, Hartel Ferencz, Hajnal József, Hoff­mann Lajos, Hrabovszky Pál, Kintzig Kopár Ferencz Kocziszky Iván, Kocziszky Mihály. Kiss Béla, Kiss László, Kucsovszky Béla, Kvasz György, Lázár Nándor, Mázor Pál, Németh István, Petries Béla, Prokopp Jenő, Penyáska Mihály, Plesch Frigyes, Saguly Károly, 8ohár Gyula, Stojánovics Szilárd, Stojánovics Zoltán. Szalay Gyula, Szalay Imre, Szeberényi Jenő, Tardos Gáspár, Tarján Tibor, Vincze Dénes, Zámecsnik Lajos, rendezők. Kezdete este fél 9 órakor. Belépti dij: ozemélyjegy 2 koro­na, családjegy 4 korona. Az alsó-fehér-körösi ármontesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat 1900. évi augusztus hó 30-án délelőtt 10 órakor saját házában Gyulán rendkívüli közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Társulati elnök jelen­tése az engedélyezett 300,000 korona állami előleg kölcsönről és előterjesztése az e tárgyban teendő további intézkedésekről. 2. Társulati igazgató fő­mérnök jelentése a békési szivattyú telep építésé­nek előrehaladásáról. ÖngyÍlkOS8ágÍ kísérlet. A Szarvas községhez tartozó Fuszta-Décsen öngyilkossági kísérletet kö vetett el Krinyik Anna 18 éves cselédleány. Gaz­dájának, Dérczy Péter birtokosnak Íróasztaláról hétfőn reggel elvett egy kis kaliberű fióbert-pisz tolyt és a konyhában szivén akarta magát lőni. A golyó azonban czélt tévesztett és csak könnyebb sebet ejtett a leányzón, a ki szerelmi bánatból ke­reste a halált. Lókötők garázdálkodtak a múlt héten Oroshá­zán. Pénteken éjjel Káposzta Ferencz udvaráról elloptak egy szép kocsit, azután Fekete Ferencz tanyájára látogattak el s onnan egy 3 éves pej kanczát kötöttek el. Ez utóbbi helyen megtalálták Káposzta Ferencznek vasvilláját, a miből látható, hogy mindkét helyen ugyanazon jómadarak jártak Szarvason is megfordultak az ügyes tolvajok és olt Laluska György tanyájáról két lovat, kocsit és szerszámot, Persenya Pál tanyájáról pedig két há­mot loptak el. Gyuris János tanyájára is ellátogat­lak, de onnan megugrasztották őket. Olasz zászló lengett, mint az O. U. Írja, a király születése napján az orosházi m kir. posta- és lávirdahivatalon. Furcsa eset, de hát az olasz szinek megegyeznek a magyar színekkel, csak az elhelyezésük más, azt pedig már. hogy a három szin beosztására is figyelemmel legyen, vagy azt is megtanulja, csak nem kívánhatjuk meg egy „ma­gyar királyi* hivataltól. Gyilkos gyulai nő Aradon. Borbély Anna Gyu­láról elszármazott Aradon élő prostituált nő Szikra Károly aradi asztalossal élt vadházasságban. Szikra újabb időben határozott házassági szándékkal volt a nő iránt, anyja özvegy Jemlich Károlyné azonban ellenezte a házasságot. Ez az ellenzés érlelte meg a nőben a sötét tervet s elhatározta, hogy meg- fogja gyilkolni az anyát. — A tervet végre is haj­totta s a hullát feldarabolva egy kofferbe rejtette. Ez alatt az idő alatt találkozva Pomucz György gyulai illetőségű Aradon foglalkozás nélkül lézengő ismerősével, megszóllitá őt az utczán, hogy Gyu­lára akar menni, s azt ígérte, hogy őt is elszállítja Gyulára, ha egy ládáját segít neki a szállítóhoz czipelni. Pomucz készséggel belement az ügyletbe 3 kettesben elhozták a ládát Borbély Anna lakásá­ról, akkor éjjel egész reggelig csavarogtak a ládá­val — a benne rejlő holttesttel, — melyről azon­ban Pomucz állitása szerint ő nem tudott semmit, valószínű, hogy a nő elakarta valahogy tenni a bűnjelt Iái alól, mi azonban nem sikerült. Pomucz látva, hogy a nő őt csak becsapni akarja, ott hagyta őt ládástól együtt és vonaton jött haza Gyulára. Ez alatt a szörnyű bűntettet kinyomozta az aradi rendőrség a Borbély Annát vallatóra fogták. Ez Pomuczra vallott, mint bűntársra, miért is az aradi rendőrség megkereste a gyulai rendőrséget Pomucz elfogatása iránt. A gyulai rendőrség elfogta tegnap Pomuczot, s erős vallatóra fogta. Pomucz azonban csak annyit vallott, hogy a bűntényről semmit sem tud 8 ártatlanul került bele a dologba a mennyi­ben tudtán kívül segített volna láb alól eltenni a holttestet. A rendőrség Pomucz vallomását áttette az aradi vizsgálóbíróhoz, s Pomuczot is az aradi ügyészségnek adta át, hol most erős nyomozás fo­lyik az állatias bűntény kinyomozásában. Esküvő. Tóth Ferencz oki. tánezmester házas­ságra lépett Blaskó Amália id. Blaskó János sze- pesremetei ácsmester szép leányával. Villámcsapás egy templomba. Nagy zivatar vo­nult el folyó hó 15-én éjjel Mező Berény község felett. A szakadó zápor közben folyton tartott a villámlás és menydörgés. Pár perczczel éjfél után vakító villámfény mellett óriási csattanás és dör­gés rázta meg a várost. A villám a piacztéren levő ágost. evang. német templom tornyába csapott le, szerencsére azonban tüzet, vagy nagyobb kárt nem okozott, csak egy darabon hasította fel a templom bádogtetejét. Adomány. Gróf Wenckheim Frigyes a békési izraelita hitközségnek másfél hold földet ajándéko­zott temető czéljaira. Halálozás. Lewandovszky Dezső vármegyei ambuláns számvevőt súlyos csapás érte. Kis leánya a kilencz hónapos Klárika költözött el a földi an­gyalok közül az ógiekhez, pótolhatatlan veszteséget okozva szüleinek. Az angyaltársaihoz égbe vissza­repült kisdedet részvét mellett temették el. Hirtelen halál. Képíró Mihály gyulai honvéd őrmesternek 24 éves neje Kiss Mária asszony, a nélkül, hogy előzőleg a legkisebb rosszullétről pa­naszkodott volna, tegnap reggel hirtelen összeesett és alig pár perez múlva meghalt. A gyorsan előhí­vott orvos szivszélhüdést állapított meg a halál okául. A derék fiatal nő elhunytét vigasztalan férje és egy kiskorú gyermeke gyászolja. Esküvő. Karácsony Dezső törekvő ifjú szabó iparos folyó hó 20-án délután 5 órakor vezette ol­tárhoz a ref. templomban kedves és szép aráját Pammer Herminát. Gyulai élet. A nyári szezon nagy napjai, egyetemi bál, tűzoltó bál, István napja, Lajos napja és egyéb veszedelmes dátumok már lezajlottak s az a bizo­nyos nyár végi csend honol újra a város fölött. A katonaság is erősen hiányzik s ba a tűzoltók nem rendeznének egy kis zajosabb fölvonulást és látvá­nyosságot, elfeledkeznénk arról is, hogy egyenruha van a világon, azonban csak mi erősebbik nem, mert az emberiség szebbik fele bizonyosan többet gondol Sűly-Sápra mint mi, s a repülő „anzik- kártyák“ sokat tudnának beszélni, ha a posta nem tartaná titokban a tartalmukat. Áldott anzik-kártya- világ! Legyen áldott a te országod, mely előse­gíted a szerelmes szivek találkozását legalább papíron, mert hiszen anzik-kártyát küldeni és viszonozni a legjobb nevelésű leánynak és asz- szonynak szabad és illik, épen úgy, mint ahogy köszönni szoktak az utczán. Es azt hiszem, megfejtettem az anzik-kártyák rohamos elterjedésének és divatból ki nem küszö- bölhetésének titkát. Nem a préselt cserebogár, meg a gyöngyös hajú hölgy, sem a vidék nem érdekli a hölgyeket és ifjakat a képes levelező­lapokon, hanem egészen más valami. Az, hogy az anzik-kártyát küldeni és viszonozni n legszigo­rúbb gardedám mellett is szabad. Hadd röpkedje nek tehát azok az anziktok Süly-Sápról és viszont, ne irigyeljük őket, mert jusson eszüukbe, hogy minket is behíhatnak még manőverre. Ez a bizonyos nyárvégi csend egyébként tet­szik nekem. Nemcsak azért, mert olcsó a dinnye és érik a szilva, hanem azért is, mert ez a lát­szólagos csend tele van hangulattal, tele van érze­lemmel, s igy nyár végen minden ember többet gondolkozik és többel érez, mint máskor. Kér­dezzük meg csak valamelyik pótvizsgára készülő szerelmes diáktól, vagy berukkolás előtt álló kato­nától, várja-e nagyon az őszt, bizonyosan nem fogja megmondani, hanem fölragyognak a szemei és fájóan dobban meg a szive, ha eszébe jut, hogy szeptemberben menni kell, vagy október hó else­jén be kell rukkolni s itt kell hagyni azt a „bizo­nyos illetőt“, aki nélkül sötét az élet s akitől elszakítja őket a kegyetlen végzet a jövő vaká- czióig, vagy a hosszú szabadságolásig. És az ilyen emberek szivére és zsebére spekulált az az élelmes vállalkozó, aki az első képes levelező-lapot a világ- piaczra dobta s azért kell most képes levelező­lapon megismerni a mucsa-alvégi közvágóhidda) egybekötött nagyvendéglőt, mert szerelmes embe­rek Mucsa-Alvégen is vannak. • * * Ez azonban csak az érem egyik oldala. Bezzeg nem ilyen dolgokon jár az eszük az anzik-kártya küldő szerelmes diákok papájának. Nekik is fáj valami a szivük körül, de az a valami nem szív, hanem zseb. El kell küldeni a szerelmes nebulót, mert kinőtt már a polgári iskolából s nagyobb tudo­mányra van szüksége, hogy idővel meg tudja ke­resni a kenyerét. Elküldeni, elküldeni .... könnyű nektek azt mondani, — sóhajtanak fel ilyenkor a taták de ki zsirál ám rá váltót! S ilyenkor szeptember felé erősen uralkodik a váltóláz s akuttá válik a gimnázium ügy, amely most már napirendről leve- hetetlen programm marad, mig csak hozzá nem fogunk az építéséhez. Szerencse, hogy mindeme gondoktól a fiatal diákok nem tudnak semmit, mert ők a saját gond jaikkal vannak elfoglalva, s mig a papa váltó- aláirót keres, a fiatal ember a boldogító igent lesi az „ő* ajkairól. És ez nagyon jó van igy, mert furcsa lenne, ha egyszer megfordulna a hely­zet és a papák lennének szerelmesek s a diákok irkálnának alá váltót. — re. Közgazdaság. Az első gyulai kötött és szövött iparáru gyár részvénytársaság f. hó 20-án délelőtt tartotta ala­kuló közgyűlését a vármegye székházának nagytermé­ben a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Az alakuló közgyűlésen 47 részvényes jelent meg 596 részvény képviseletében. A közgyűlést az alapitó bizottság és az azál­tal kinevezett igazgatóság megbízása alapján Weiaz Mór vezérigazgató nyitotta meg, ki a szép számban megjelent részvényeseket üdvözölve, azoknak a vállalat létrejötte érdekében tanúsított pártolást szép szavakban megköszönte. A társaság részvényei a kitűzött határidő alatt teljes számban jegyeztetvén, elnöklő bemutatja az alakuló közgyűlésnek a részvényesek névjegyzékét, továbbá a befizetett első részletnek 10000 koroná­nak két helybeli pénzintézetnél történt elhelyezé­sét igazoló takarékpénztári betétkönyveket. A közgyűlés ennek tudomásul . vétele után magát megalakuljak mondván ki, tudomásul vette elnöklő azon bejelentését, hogy az alapítók a maguk­nak fentartott joggal élve, az első igazgatóságba Weisz Mórt vezérigazgatónak, Braun Mór, Czinczár Ado'f, Dutkay Béla, Deutsch Jakab, Reisner Zs. és Scherer Benedek részvényeseket igazgatósági tagoknak ki­nevezték, továbbá hogy az igazgatóság dr. Berényi Ármin ügyvédet választotta a társaság ügyészének és Morvái Istvánt jegyzőnek. Ezután Morvái István jegyző az előkészített és az igazgatóság által már előzőleg tárgyalt alap­szabály tervezetet pontonként felolvassa, a mely tervezetet a közgyűlés többek hozzászólása utón, némi változtatással helybenhagyott és elfogadott. A tárgysorozat szerint a társaság elnökének és a felügyelőbizottságnak választása következett Elnöklő vezérigazgató az igazgatóság nevében elnöknek dr. Lukács György főispánt ajánlja a köz­gyűlésnek, mint azon férfiút, kinek hathatós párt­fogása és az eszme iránti nagyfokú érdeklődése legnagyobb részben segítette elő a vállalat létesit- hetését. A közgyűlés élénk éljenzés között egyhan gulag elnöknek kiáltja ki dr. Lukács György főis pánt, mit elnöklő határozatképen kimondva kéri a közgyűlést, hogy küldöttség által értesítse a főispánt megválasztatásáról és kérje az elnöki állás elfo­gadására. A közgyűlés nyomban megalakítván a küldött­séget, az pár perez múlva a főispánnal tért vissza a közgyűlési terembe, a hol a főispán a részvénye­sek által lelkes ováczióval fogadva, szives szavakkal köszönte meg a személye iránt nyilvánult bizalmat és kijelenti, hogy örömmel fogadja el a társaság elnökségét, mert ezen iparvállalat hivatva lesz a lakosság egy részének — különösen női családta­goknak — kiknek foglalkoztatása iránt eddig még vajmi kevés történhetett, állandó tisztességes mun­kát és keresetet nyújtani. Azon reményben, hogy a részvénytársaság üdvös munkája mellett prosperálni is fog, megválasztatását ismételteu köszöni és az elnöki széket elfoglalja. Weisz Mór az igazgatóság és a közgyűlés ne­vében köszönetét mond a főispánnak, hogy eddigi jóindulatú és eredményes közreműködését most azzal tetézte, hogy a társaság elnökségét elfogadta, a mely ténye csak buzditólag fog a társaság veze­tőségére hatni. Mielőtt az újon választott társasági elnök a tárgysorozat folytatására áttérne, kéri a közgyűlést, hogy a már letárgyalt pontokra vonatkozólag israí­t elten mondja ki hozzájárulását, a mi megtörténvén, elnök a tárgyso ozat szer'nt a felügyelőbizottság megválasztására hívja fel u közgyűlést. Weisz Mór az igazgatóság nevében a követ­kezőket ajánlji megválasztásra és pedig a felügyelő- bizottság elnökévé Schwimmer Arnoldot, tagokká ' Anuló Pált, dr. Follmann Jánost, Lukács Endrét és Schriffert Józsefet; a közgyűlés az ajánlottakat egy­hangúlag megválasztván, elnök azokat egy évre megválasztottaknak jelenti kt. A tárgysorozat utolsó pontjaként a közgyűlés az alapítóknak a törvénybe i előirt felmentvényt megadván, elnöklő főispán az alapítóknak köszöne­tét fejezi ki eddigi sikeres munkálkodásukért, kü­lönösen kiemelve Weisz Mór alapitó tag, most már vezérigazgatónak fáradságot nem ismerő tevékeny­ségét és a vállalat létesitése körül szerzett érdemeit. Mielőtt a közgyűlést berekesztené, azt indít­ványozza, hogy ezen alakuló közgyűlésből sürgönyi- leg üdvözöltessék Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minister és fejeztessék ki neki a társaság köszöneté az annak megadott államsegélyért. A közgyűlés az elnök ezen indítványát elfogadván, elnöklő főispán a közgyűlést berekesztette. A részvényesek az elnök éltetése mellett hagyták el a gyüléstermet, mialatt a főispán, a vezérigazgató, az elnökhelyettes és jegyzővel visszavonulván, az üdvözlő távirat szövege következőleg állapíttatott meg: Nagyméltóságu Hegedűs Sándor minister urnák Budapesten. Az első gyulai kötött és szövött iparáru gyár részvénytársaság mai ala­kuló közgyűlése egyhangúlag nagy lelkesedés­sel mond hálás köszönetét Exczellencziádnak azon kegyességéért, hogy tekintélyes államse­gély engedélyezése által a részvénytársaságnak megalakulását és ez által Alföldünk közgazda- sági életének egy újabb irányban való fellen­dülését lehetővé tenni méltóztatott. Morvái István jegyző. Lukács György elnök. Ezen táviratra még az nap délután a követ­kező válasz érkezett: Méltóságos Lukács György főispán urnák Gyulán. Az első gyulai kötött és szövött ipar­áru gyár alakuló közgyüléséuek üdvözletét megköszönve, melegen óhajtom, hogy a vállalat prosperitását megtalálja. Hegedűs. Ezzel a városunk gazdasági életére nagy fon­tossággal biró alakuló közgyűlésről beszámolván, mi is azon jogosult reményünknek adunk kifejezést hogy ezen vállalat a pontos és lelkiismeretes veze­tőség munkássága, valamint az irányában a minis­ter részéről is nyilvánuló pártolás folytán a kicsi |kezdetből mindinkább fejlődni és ez által kitűzött czéljának mindig fokozottabban fog megfelelni. Az igazgatóság e hó 23-án tartotta első ülését, melyen a szükséges épület átalakításokra és más az üzem megkezdhetésének előkészítésére vonatkozó intézkedéseket telt, ezek kivitelével a vezérigazgatót bízván meg. Törvényszéki csarnok. Áthelyezések. Misley Kálmán nagyváradi és Themleitner Gyula gyulai kir. törvényszéki aljegy­zők kölcsönösen áthelyeztettek. Pethes Manó csabai jarásbirósági aljegyző a nagy-atádi kir. járásbíró­sághoz helyeztetett át. Ismét CSÖd. Czinner és Veszel orosházi ke­reskedők 1898. augusztus havában nyitották meg divatáru kereskedésüket, azonban már 1899. ápril 24-én önmaguk csődöt kértek, mely ellenök még aznap megnyittatott. Ezért ültek m. hó 23-án a vádlottak padján, mikor is Tóth Ferencz közvádló és dr. Kóhn Mór védő meghallgatása után, a kir. törvényszék a btkv. 416. §-ába ütköző vétkes bu­kás vétsége miatt 10—10 korona pénzbüntetésre Ítélte őket jogerősen. A veszedelmes borbély. Magyar Gyula itteni magánzó egy házat vett Budapesten és abba Bayer Vendel borbély volt az egyik lakó, a ki azonban nem fizetvén a lakbért, a háziúr által kitelepitte- tett, ekkor — miután azt állította, hogy ő a sértett — jogelődjének 1000 frtot adott azért, hogy ott lak­hasson, mert azon hely táján van a szakáltalan urakban a legnagyobb forgalom és igy jól megy az üzlet, kérte Magyar Gyulát, hogy fizesse neki visz- sza a pénzt, miről a sértett természetesen tudni sem akart, ekkor 2 levelet irt a sértettnek, mely­ben azt Írja, hogy ő meg fogja borotválni, de nem lesz köszönet benne, mert katasztropha lesz belőle. E hó 23-ra lett kitűzve a főtárgyalás, de megtar­tani nem lehetett, mert a borbély — melynek szent Vendel a pátronuia — eltávozott honába. HIRDETÉSEK. Eladó lakóház! Belvárosban, az árvaház közelében, négy szobából, cseléd szobából, üvegezett folyÓSÓbÓI stb. álló, teljes kényelemmel, vil— lamvilágitó berendezéssel felszerelt lakóház 1w* eladó. “M Bővebb értesítés kapható : 238 1—s Wenckheim Krisztina-utcza 179. sz. alatt. Egy üzleti helyiség lakással együtt október hó 1-étöl kezdve jutányos ár mellett özv. N. Szaba­dos Antalnénál Szerecsen - téren kiadó. 225 2—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom