Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-09 / 36. szám
Baleset összesen 11 Ízben fordult elő és pedig: Orosházán 2, Gyula-Váriban 1, Szarvason 1. Békésen 2, Gyulán 2, B. Csabán 2 és K.-Ladányban 1 esetben. Miután gyanú forgott fenn, hogy az emlitett baleseteknél gondatlanság, esetleg gonosz szándék volt az előidéző ok, a bűnügyi nyomozások folyamatba tétettek. Öngyilkosság követtetett el összesen 13 esetben és pedig: Gyomén 1, Orosházán 4, Nagy- Szénáson 1, Gy. Váriban 1, M.-Berényben 1, Békéscsabán 2, Szeghalmon 1, Vésztőn 1 és F.-Gyarma- ton 1 esetben. Mindezen esetekben úgy a rendőr- hatósági, mint a bírósági vizsgálat foganatosíttatott. Tüzeset összesen 23 fordult elő és pedig: K.-Ladányban 2, B.-Csabán 4, Békésen 3, K.-Tárcsán I. Csorváson 1, Tót-Komlóson 1, Orosházán 1, P.-Szt.-Tornyán 1, Szarvason 2, B.-Szt.-Andráson 1, Öcsödön 4, Sz.-Szt.-Tornyán 1 és Gyulán 1 esetben, a tüzeseteket részben gondatlanság, részben gyújtogatás okozta, a leégett tárgyak jó részben biztosítva voltak. II. Állategészségügy. Békésvármegyében az elmúlt hónapban a ragadós állati betegségek kevés számmal mutatkoztak. Az Öcsöd községében járványosán fellépett sertésorbánezon kívül, a többi gyér számban fellépett ragadós állati betégségek csak szórványos jelleggel merültek fel. A kiütött betegségek okozta elhullási veszteség jelentékenynek nem mondható, a mennyiben a nagyobb hasznos házi állatok közül az összes veszteség 4 drb volt. Lényeges forgalmi vagy gazdaságüzemi korlátozást a felmerült betegségek nem okoztak. Mindezekre s arra való tekintettel, hogy az elmúlt legmelegebb évszakban a sertésvész betegség nagyobb elterjedést nem nyert, sőt 6 községben megszűnt, az elmúlt hónap állategészségügyét kedvezőnek minősithetjük. Augusztus hónapban fellépett s megszűnt ragadós állati betegségek statisztikája a következő: fellépett a sertésvész 3 községben 5 udvarban, lépfene 3 községben, veszettség 1 községben, sertés- orbáncz 2 községben 4 udvarban, takonykor 1 községben. Megszűnt: lépfene 1 községben, sertésorbáncz 1 községben, rühkór 1 községben, sertésvész 6 községben, takonykor 1 községben. III. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A csépi és a múlt hó folyamán nagyrészben már befejeztetett s a búzatermés közepesnek, az árpa jónak, a zab gyengének mondható, minőség tekintetében azonban mindhárom termény kielégítő : a tengeri vetések a szikes vegyületü földekben általában gyengék, a tanyai földekben azonban általában szépek. A mezőgazdasági munkák közül a cséplés, ugarolás s ezukorrépa szedés volt folyamatban, mely munkáknál a munkások elhelyezést találtak. A gazdák és munkások között semminemű súrlódások nem fordultak elő. Az ipar és kereskedelem terén semmi említésre méltó mozzanat nem merült fel. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabírók községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok augusztus hóban kedvezők, sőt az előző hónaphoz viszonyítva jobbak voltak, a mennyiben a fertőző betegségek száma összesen 53-at tett ki, vagyis 20-al kevesebbet, mint az előző hónapban. Leginkább a gyomor és bél -! hurutos bántál mai fordultak elő, valamint a váltóláz. A leggyakoribb halálok a bélhurut és tüdővész volt. A fertőző betegségek közül előfordult a vör- heny 5 községben 14 esetben, 4 halálozással, a hasi hagymáz 3 községben 15 megbetegedéssel 2 halálozással, a szamárhurut 4 községben 12 meg betegedéssel, egy halálozással, a vérhas 1 halállal tének penzumával, akkor troubadur volt, költő, művész és tudós. Rafaelt másolta két ablakos szobájában, történelmet irt, múzeumot szervezett, egyedül bolyongott a holdas-estén, majd leült a korcsmába, hallgatta a czigányt. Hogy tudta hallgatni! És ez nem oly közönséges kis dolog, önök be ismérnék, ha látták volna. . . Végre én ismerem be : önöknek nem kötelességük, hogy kiváncsiak legyenek reá, törődjenek vele. Nem vitte többre, mint hogy vármegyei fiskus lett, irt néhány szerény históriai munkát, összegyűjtött néhány ezer kötetet annyi Ízléssel és értelemmel, a mivel akár országos hirü kritikus lehetett volna. Nem lett semmi, hiába készülődött, hiába vártam én mind türelmetlenebbül. De a reménység el nem hagyott soha, hogy egyszerre csak felbukkan, valami nagy, nagy hirt hallok róla. S ime, megkaptam : ráfujt a semmi. Elmúlt fiatalon, oly betegségben, a melyben hónapokig tart a haldoklás. Rákja volt, és ö azzal vigasztalta barátjait, hogy nincs csak egy kis neuralgiája. És kínálta a kedves könyveit megvételre — még életében, hogy a családja pénzeljen belőle halála után. Ez aztán a harcz, ez aztán a párbaj, de mindenre készült, csak erre nem ! Még is a helyén találta ez is. Halála előtt hónapokkal elbújt az emberek előtt, hogy gyengének, betegnek ne lássák, ne szánja senki. Oh nem sajnállak én sem szép Dimitri Rudi- nom, és arra gondolok, hogy nem okosabb-e a mit te cselekedtél, hogy nem cselekedtél ? Az álom igy is, úgy is ránk borul, és nem álmodunk benne semmiről, a mi volt — akár ne is lett volna. És ha mégis? Királyi ágy lehet a világ legszebb, legjobb fekete földjében, a gyulai jegenyefás temetőben. végződött esetben, a diptheria 4, a kanyaró 5 és a bárányhimlő 2 gyógyulással végződött esetben. Orvos- rendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 166, hullán 11 esetben, orvos törvényszékit pedig 22 könnyű és 3 súlyos testisértés esetében. A trachomas botegek száma 159, a trachoma gyanúsaké 18. Az egészség- ügyi vizsgálatokat pontosan foganatosították. A köz- tisztaság mindenütt kielégitő. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy augusztus hóban az adóbefizetéseknél az egyenes adóknál 22234 korona 63 fillérrel kedvezőtlenebb, a hadmentességi dijoál 1198 korona 33 fillérrel kedvezőbb eredmény mutatkozott, mint a múlt év hasonló szakában. A pénzügyi személyzetben az a változás történt, hogy Szegedi Miklós orosházi kir. adópénz árnok Lévára p. ü. számvizsgálóvá, Csövek István szarvasi adóhivatali ellenőr Csáktornyára adóhivatali pénztárnokká neveztettek ki. Helyeik pályázat utján fog betöltetni. A jelentéseket a bizottság tudomásul vette. Bartolák Pál csabai lakosnak a Wei-sz Éliás elleni cselédbér iránti ügyben beadott felebbezését elutasította a bizottság. Békés községnek azon határozatát, a melylyel Stein Józsefet a község kötelékébe felvette, Szathmáry Gábor felebbezésének elutasításával helyben hagyta. Kovács Ferencz gyulai és Felmeczi István nádudvari lakosoknak fegyveradó birság elleni fellebbezését figyelmen kívül hagyták. Öcsöd községben julius és augusztus hónapban az adóbehajtásnál rendkívül nagy hátralékok mutatkozván, az adóbehajtással megbízott' közegek ellen a bizottság kimondotta a felelősséget A "vallás és közoktatásügyi miniszter Uj-Kígyós községet, nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel felmentette az óvoda felállításának kötelezettsége aló), azonban nyári gyermekmenedékház felállítására kötelezte. A községet a miniszteri rendelet végrehajtására utasították. Haviár Lajos kir. főmérnök terjesztette ezután elő az 1901—1902. évekre szóló közúti költ-| ségvetés tervezetét, a melynek értelmében az útiadé százaléka 10°ln-ra felemeltetnék. A költségvetés, a melyre legközelebb visszatérünk, néhány hid és útszakasz kiépítésére irányoz elő megfelelő ösze- szegeket, Dr. Hajnal István hangsúlyozza a békés-ger- lai útszakasz kiépítésének fontosságát és kéri, hogy a költségvetésben arról is tétessék gondoskodás. Dr. Fábry Sándor alispán utal arra a sok kötelezettségre, a mely a közúti pénztárt teheli és a költségvetés zárlatának eredményével igazolja, hogy abba újabb terheket felvenni nem lehet. Maga részéről szintén óhajtja az útszakasz kiépítését és azon esetre, ha a vámos utakat néhány község megváltván, az útalapnak ebből elő nem irányzott bevétele leend, készséggel hozzájárul annak terhére az ut kiépítéséhez. Dr. Bodoky Zoltán a költségvetésben már biztosítani óhajtja ezen ut kiépítését és azért javasolja, hogy a két évre vétessék fel ezen czélra 10—ÍOOUO korona és mondassak ki határozatilag, hogy a menynyiben az Orosháza p.-földvári útra felvett összeg az új tranzverzális ut kiépítése által felszabadul, annak terhére már 1902. évben ki fog építtetni a békés-gerlai szakasz. Haviár Lajos figyelmeztet arra, hogy az álla-1 mi-ut kíépitése esetén nagy összegű hozzájárulást kell a megyének fedeznie és igy nem nehezítené meg az ügyet ezen útépítési felvételével, amely — miután Békés és Gyula Csabán keresztül össze vannak kötve, — csak kényelmi kérdés és a mely ut néhány év alatt különben is kifog épülni. s Horváth Károly érintetlenül hagyná a költség- vetést, hanem az indokolásban helyezné kilátásba az útszakasz legrövidebb idő alatt leendő kiépítését. Ezután a költségvetést Horváth Károly indítványával együtt elfogadta a bizottság. Dr. Fábry Sándor alispán indítványára a közúti- alapnak a házi pénztár kiadásához való évi hozzájárulását 2000 koronával felemelték, Sámson községnek a közmunka kötelező megváltása tárgyában hozott határozatát nem hagyta jóvá a bizottság. A nagyszénást gazdasági vasút mütanrendőri bejárását szeptember 18-ára tűzte ki és ahhoz dr. Bodoky Zoltánt, Horváth Károlyt és az államépit hivatalt küldötte ki. Czihát Károly és társai felebbezésének elutasításával helyben hagyta a bizottság gróf Károlyi Sándorné és társai gyomai vizimunkálataira vonatkozó alÍ9páni határozatot. A többi szakelőadó jelentésének meghallgatása után a bizottság ülése délelőtt 11 órakor véget ért. T a n S g y> Tanitóváiasztás- Tótkomlóson a Horváth Béla halálozása folytán megürült tanítói állást választás utján Bukooszky Istvánnal, ennek állását pedig Stik Gyula pitvarosi tanítóval töltötték be. Az orosházi tanítói állás. A most kezdődő tanévben megnyíló uj községi iskolába a héten választották meg 25 pályázó közül 19 szótöbbséggel Török Istvánt. A békési gimnázium hetedik os^ályának felállítása folytán a gimnáziumnál három uj tanári állás szervezése vált szükségessé. Az egyik állást a presbitérium már be is töltötte, megválasztván tanárrá dr. Nagy Istvánt, a ki eddig a mezőtúri főgimnáziumnál működött. A másik két állásra a közoktatásügyi minister fogja az uj tanárokat kinevezni. Távozó tanár. Szvacsek Rezső, a polgári fiúiskolának két éven keresztül, nagy szorgalommal és tehetséggel működő fiatal tanára, megválik a polgári iskolától s a budapesti VIII. kerületi gyakorló gimnáziumban kezdi meg tanári működését. A fiatal tanárban, ki tehetségével, tanulmányával s megnyerő egyéni tulajdonaival Gyulán a közélet és társaságban egyaránt számottevő alak volt, nemcsak a polgári iskola, hanem a helyi társadalom is veszteséget szenved. — Lapunknak szintén buzgó munkatársa volt s jeles tanügyi dolgozataival többször fölkeresett bennünket. A fiatal tanárnak az uj állásban szerencsét ,és előmenetelt kívánunk I 9829—1900. ikt. sz. Hirdetmény a népfelkelés jelentkezéséről. Az 1893. évi XXXVII. t. oz. alapján mindazon katonailag kiképzett népfelkelésre kötelezettek kiír a közös hadseregben, a had tenge részeiben, a honvédségben ezek póttartalékában, vagy a osend- őrsógnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lappal el vannak látva, folyó évi Október 12- és 13-ik napján, és pedig: október 12-én az 1858-tól 1862-ig, október 13-án az 1863. és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők a városháza udvarán megjelenni vagy írásban jelentkezni tartoznak. Az Írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Hoffmann Ferencz városi Il-od jegjzőnél ingyen „Jelentkező lap" kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágositást. A személyes jelentkezéshez a népfelkelő igazolvány. ennek nem létében a honvéd-, vagy katonai igazolvány, esetleg végelbocsójtó levél elhozandó, az írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Az itt tartózkodó de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfői kelésre kötelezettek, ha magukat a népfölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított menetdij kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak. Az ajánlati lappal ellátott népfelkel ők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1900. évi szeptember hó 5 én. Popovics Jusztin, 255 1—| főjegyző, k. ü. előadó. Hírek. A főispán esküvője. Vármegyénk köztiszteletben álló és méltán népszerű főispánja: dr. Lukács György kedden, szeptember 11-én tartja esküvőjét bájos arájával: Perényi Madoly bárónővel. A kötendő nászra vonatkozó kettős családi jelentést a múlt héten küldték szét és azokon a következő szöveg olvasható: Dr. Lukács György főispán örömmel tudatja, hogy f. évi szeptember hó 11-én Nagy- Doboson, Szatmár vármegyében házasságod köt Perényi Madoly bárónővel, néhai perényi báró Perényi Péter országgyűlési képviselő és neje tisza- ujhelyi Újhelyi Ilona leányával. Kelt Gyulán, 1900. évi szeptember hónapban. — Özvegy báró Perenyi Petemé örömmel tudatja, hogy Madoly leánya f, é. szeptember hó 11-én Nagy-Doboson, Szatmár vármegyében házasságot köt Lukács György jogtudorral, Békésvármegye főispánjával, néhai erzsébetvárosi Lukács György m. kir. államtitkár, a szent István-rend vitéze és neje gyarmati Tar Krisztina fiával. Kelt Nagy-Doboson, 1900. évi szeptember hónapban. — A nászünnepély Nagy-Doboson fog lefolyni, az alkalomhoz méltó fénynyel s főúri pompával. Az esküvőn az örőmanyákon I a vőlegény és menyasszony testvérein kívül jelen lesznek a vőlegény részéről: Lukács László pénzügyminister, Szilágyi Dezső ordzágiyülési képviselő, Lukács Béla volt kereskedelmi minister, a párisi kiállítás kormánybiztosa, Lukács Antal főrendiházi tag, a Földhitelintézet igazgatója és családjaik; a menyasszony részéről a báró Pefényiek, az Újhelyi, gr. Hessenstein, gróf Salm, Dapsy, báró Horváth, gróf Sztáray és Üjfalussy családok több tagja, továbbá Békésvármegyéből dr. Fábry Sándor alispán, Szatmárvárme- gyéből gróf Hugonnay Béla főispán és Nagy László alispán. A polgári kötés délután két órakor lesz a mátészalkai járás főszolgabirája, Ilosvay Endre előtt s ezt fél öt órakor a Perényi-kápolnában követi az egyházi. Fényes segédlettel Meszlényi Gyula szatmári püspök adja az uj párra az egyház áldását. Az es.küvőn a násznagyi tisztet a vőlegény részéről Lukács László pénzügyminister, a menyasszony részéről báró Perényi Zsigmond volt főispán fogja viselni ; nyoszolyó-párok lesznek : báró Perényi Péter és Lukács Gizella, Lukács Sándor és báró Perényi Helén, ifj. báró Perényi Zsigmond és báró Perényi Edith, Lukács Ernő és báró Perényi Zsófia, gróf Hessenstein Aladár és Lukács Joláa. Esküvő után nászlakoma lesz a Perényiek kastélyában, I a reggeli vonatokkal elutaznak úgy a vendégek, mint az uj pár. Főispánunk ifjú nejével egyenesen haza jön: szeptember 12-én reggel Sza- jolon át utazva, délután 3 órakor érkeznek Gyulára. A vármegye minden lakosának érdeklődése és szívből jövő jó akarata kiséri főispánunkat életének ezen fontos lépésére. Bérmálás a megyében. Békésvármegye kat- holikusainak nagy ünnepük lesz szeptember hó végén : az egyházmegye főpásztora elküldi helyettesét, hogy a bérmálás szentségét ossza ki a híveknek. Gyulát kivéve, kilencz óv előtt volt az utolsó bérmálás Békésmegyében, azóta sok ezerre felszaporodott azon katholikusok száma, kis még nem részesültek a szentségben. Nagy elfoglaltsága miatt Schlauch Lőrincz bíboros püspök nem jöhetvén, elküldte helyettesét: Belopotóczky Kálmán tábori püspököt. A püspök Békés-Csabán kezdi meg körútját: szeptember hó 22-én este érkezik oda s öt község ben hat napon át fogja a bérmálást végezni. Az útiterv a következő: szeptember 22-én Csabára érkezés este 7 és fél órakor, 23-án bérmálás Csabán ; délután utazás kocsin Békésre. 24 én bérmilás Békésen ; délután utazás kocsin Mezőberénybe. 25-én bérmálás Mezőberényben; délután utazás Gyomára vasúton. 26-án bérmálás Gyomén; délután utazás kocsin Endrődre. 27 én és 28-án bérmálás Endrő- dön két napig. A püspök kísérettel érkezik, ünnepélyes fogadtatásra a községek és első sorban a papság nagyban készülnek. A vármegye közgyűlése. A törvényhatósági bizottság harmadik rendes közgyűlésének határidejét október 1-ére tűzte ki a vármegye főispánja. A közgyűlés széles körben fog élénk érdeklődést kelteni egyrészről, mert akkor töltik be a tiszti főügyészi állást, másrészt mert több fontos ügy kerül a közgyűlés napirendjére, melyek között kivaló fontosságúak az 1901 évi házi pénztári költségvetés és az 1901 —1902. évi közúti költségvetés és ezzel kapcsolatosan a közel jövőben eszközlendő építkezések megállapítása. A közgyűlési ügyek előkészítése czél- jából az állandó választmány szeptember hó 14-én és 28-án fog üléseket tartani. A vármegye katonái. A vármegyének a nagyváradi honvédhadapródiskolánál betöltendő egy alapítványi helyére a törvényhatósági bizottság sorrend szerint Endrödy Gézát, Mátrai ßichardot, Schröder Imrét és Zvarinyi Szilárdot jelölte. A törvényhatóság határozatát, amelyet két rendbeli felebbezéssel meg is támadtak, felülvizsgálta a honvédelmi minister és a vármegye jelölését, mint az alapitó.oklevélnek megfelelőt, elfogadta. E szerint első sorban Endrödy Géza, és amennyiben ő alkalmatlannak találtatnék, sorrend szerint a többi jelölt fog behívatni a folyó hóban megkezdődő tanfolyamra. Kinevezések. Lukács György főispán a központba megüresedett irnoki állásra Névery József orosházi járási Írnokot, annak helyébe Huszka Dénes központi dijnokot, s dijuokká Magdics Nándort nevezte ki. Ugyan ő Jeszenszky Elek szegedi lakos, végzett joghallgatót vármegyei közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a szarvasi járás főszolgabírói hivatalához osztotta be. Szeged-nagyváradi gyorsvonat. A szeged- nagyváradi" vonalon egyre fejlődő fokozottabb forgalom egy uj gyorsvonat üzembe helyezését hozta létre. E tervet a m. á. v. igazgatósága ajánlotta a miniszternek, ki el is fogadta a szükségszerű ajánlatot s igy október 1-én már meg is nyilik az uj gyorsvonatközlekedés, nagy örömére a közbeeső alföldi városok s közötte Gyulának is. A gyulai nőegylet kedvező idő esetén, október első vasárnapján népünnepélyt ób tánczvigalmat rendez, a melyre most folynak az előkészületek. Községeink nevei. A helységnevek törzskönyvelésével foglalkozó országos bizottság egymás után keresi meg községeinket hivatalos nevük nieghatá-- rozása iránt. Bánfalva községnek azt az ajánlatot tette, hogy nevét változtassa meg Gádoros-ra. Indokolta pedig ezeu javaslatát azzal, hogy sok Bánfalva van az országban és hogy a történelmi emlékek szerint azon a helyen ezelőtt egy Gádoros nevű község állott. A képviselőtestület azonban nem fogadta el a javaslatot, hanem elhatározta, hogy a község hivatalos neve egy szóban írva „ Békésbánfalva* legyen. Szent-András községnek azt ajánlotta a bizottság hogy nevét „!fúr-Szent-András*- ra változtassa át, a mely néven szerepelt a község a XVI. században kelt okmányokban. A község elöljárósága e javaslatot szintén nem fogadta el, hanem a „Békés-Szent-András11 nevet óhajtja megtartani, vagy pedig ha község jelző nevét meg kell változtatni, akkor inkább a község alapitói után „Kurucz Szent-András“-nak, esetleg „Körös-Szent- András*-nak óhajtja nevezni a községet. Megjöttek a katonák. A gyulai 2-ik honvéd- gyalogezred hosszú, fárasztó gyakorlat után tegnap reggel 6 órakor érkezett Gyulára. — A honvédség igen jó kondiczióban érkezett. Külön vonattal érkeztek, Üllőn felwaggonozva, Gyulára. Egyszeriben élénkebbek lettek az utczák, kardcsörgés hangzott a járdákon és kiderültek a leányarezok. Itthon vannak a katonák. A hadgyakorlatok áldozatai czim alatt a fővárosi lapok tegnapi számában azonos tartalmú következő tudósítás olvasható : „Az Arad körüli nagy hadgyakorlatok .vezetőségét szomorú meglepetés érte a gyakorlat alatt. A legénység között olyan iszonyú pusztítást vitt végbe a forróság, a milyenre már rógesrégen nem volt eset. A 2. gyulai honvéd-gyalogezred szerdán érkezett meg katonai menetelésben Aradra. A megérkező cápát azonban az ezrednek csupán csak egy része volt, mely a túlfeszített gyakorlatokat kibírta s gyalogszerrel tudott még be- vergödni Aradra. A csapat teljesen kimerült, elcsigázott állapotban érkezett meg a vonaton, folytatva útját Gyula-felé. Az ezred többi része a gyakorlatok végéig annyira kimerült, hogy Aradra már nem volt képes gyalog eljutni. A megérkezett csapat, bár tagjai gyalogezredhez tartoznak, teljes utász felszereléssel, ásóval és egyéb kellékekkel megrakodva meneteltek. A holtra fáradt katonák beszélték Aradon, hogy már teljes három napja nem ettek. Kátán, az állomáson vásároltak apró görögdinnyéket s azokkal csillapították úgy ahogy, kínzó éhségüket. A csapat a pilisi táborból gyalogolt egészen Aradig s az erős masirozás alatt csupán a második honvédgyalogezred állományából heten estek össze útközben. Valamennyien azonnal meg is haltak stb.“ Ahány állítás, annyi valótlanság. Mindenek előtt a gyulai 2-ik honvédezrednek egyetlen tagja sem ment Aradra, hanem pénteken délután ült fel az egész ezred vonatra a Pestvármegyei üllői állomáson és onnan direkte szállították őket haza' tegnap reggel Gyulára. A gyakorlatok alatt a katonák kitünően voltak ellátva s mesebeszéd, hogy három, vagy csak fél napig is koplaltak volna. A mi pedig egészségi állapotukat illeti, nem csak hogy útközben össze nem estek, vagy meghaltak —r hanem
