Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-09 / 36. szám
évek hosszusora óta nem volt | gyulai honvédezrednek oly kevés betege, mint a jelenlegi gyakorlaton. Szóval az egész tudósítás — a gyulai honvcdezrodet illetőleg — elejétől végig tendencziózua koholmány, a melylyel valaki felültette a fővárosi lapokat. Áthelyezés. Dr. Koffer Samu törzsorvos Nagyváradról Maros-Vásárhelyre helyeztetett át, ahol is a katonai kórház vezetésével is megbizatott. A gyulai újvárosi otvasókör e hó 16-án nagyszabású ünnepélyt rendez, a kör újra épülésének felavatására. Az ünnepély délután 4 órakor kezdődik, a annak programmja a következő: 1. Szózat, énekli a dalkör. 2. Felavató beszéd, dr. Bodoky Zoltán 3. Hymnusz énekli a dalkör. Este nagy táncz- mulatság lesz. Belépti dij 1 korona. Oláh György emlékezete. Kontúr Béla, bold. Oláh György emlékének a közművelődési egyesület által kontemplált valamelyes alakban leondő szemléltető megörökítésére 20 koronát küldött lapunk szerkesztőségének. A lassúság fokozatai. Egy társaságban a minap szó esett a lassúságról. Némelyek a csigabigát és a gyors közigazgatást, mások a 1 aj hárt és a gyulai gimnázium megvalósulását hozták föl szomorú példának, de mindezeket túl Hezitálta, a gyulai villamos világítás bevezetése, amely oly megható gyorsasággal történik, hogy unokáink valószinüleg megérik azt a szerencsét, hogy meglátják kigyulni az első ivlámpát. Távozó orvos. Dr. Deák, Zsiga kétegyházai fiatal orvos eltávozik a megyéből. Aradmegye főispánja eleki járási orvossá nevezte őt ki, mely uj állását már a napokban elfoglalja. A gyulai iparos ifjúság önképzö egylete szeptember 23-án a népkertben, nagyszabású szüreti ünnepélyt rendez, a melyre úgy az egylet, mint a polgári családok körében nagy előkészületek tör ténnek. A meghívót az egylet választmánya a hét elején küldi szét és az a következőlog szól: Meghívó. A gyulai iparos ifjúság önképző-egylete 1900. szeptember hó 23-án, vasárnap délután 6 órakor a „Göndöcs-népkertben“ szüreti ünnepélyt és ezt bezárólag a népkerti csarnok dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dijak: a szüreti ünnepély és tánczvigalomra együttesen: szemólyjegy 2 korona, családjegy 4 korona. Felülfizetések — a melyek a tiszta jövedelemmel együtt az egylet könyvtára gyarapítására fordít tatnak — köszönettel fogadtatván —a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Jegyek eme — másra át nem ruházható — meghívó felmutatása mellett előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében és a mulatság estéjén a népkerti csarnokban. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a díszteremben tartatik meg. — A szüreti ünnepély sorrendje: Nyitány, Szüreti dal (Az Ezeróvből) Zengi az Erkel Ferencz dalkör. 1. Beköszöntő: A község bírósága által ezennel közhírré tétetik, hogy úgy a szőlőskertben, valamint a gyümölcsösben szabad a lopás; de minekutána a pásztorlányoknak és pásztoroknak szoros kötelességükké tétetett, hegy a tolvajt sajátkezüleg elcsípni ne -röstellenék, tehát, a mely személyt a lopáson rajta kapnák, azt elcsípik és megbirságoltatásnak a czéljából a helyszínén levő községi bíróság elé hurczolják. 2. Tilos és szabad lopás : A lopás kezdete dobszóval lészen mindenkinek tudtára adva; annak okáért, hogy addig mindenki csendesen viselje magát, mert a ki addig is lopni nem átallana, kétszeresen büntetődik meg. A szabad lopás kezdete pedig dobszóval lészen kihirdetve. 3. Büntettek és kihágások : A ki a lopás bűntettért legtöbbször birságoltatik, valamint azon pásztor is, a ki a legtöbb tolvajt megfogja, értékes tárgygyal ajándékoztatódik meg a községi nemes tanács által. 4. Kibékülés: A szüret az ez alkalomra betanított körmagyar tánczczal fog végződni, mely utón jön a Csukány: Fóthi dal. Fújja az Erkel Feret-ez dalkör. 5. Végül: Zárszó. Szivalja: az öreg csősz, mint Durbincs sógor. (Folytatása következik.) A községi elöljáróság. Az Őszi vásárra nem adtunk valami biztató prognosztikont, de a való — sajnos — nem csak szomorúan igazolta, hanem még sokszorosan felül is múlta pessimista feltevésünket. A mezőgazdasági iparra már évek hosszú sora óta nem emlékeznek olyan gyarló, mondhatni semmi őszi vásárra, mint á mostanira; akárhány iparos egy fillért sem árult, sőt nemcsak vevője, hanem nézője sem volt arujá nak. Nem sokkal jobb volt a ruházati ipar forgalma sem, aránylag még legtürhetőbb — noha az is nemcsak a kitűnőtől, hanem a kielégítőtől is messze mögötte maradt — a bőriparé. Elénk és keresett volt azonban a nyersbőr vásár, az áru túlnyomó része szilárd árakon talált vevőkre. Itt az ősz. Időjárásunk kezd hovatovább őszi allűröket ölteni. Hűvös, szeles reggelek után, kellemes, enyhe nappalok vannak s a perzselő hőség után,— melyben a nyár folyamán részünk volt,— jól esik a langyos, hűvösebb idő. Az őszi szellő hatása alatt a természet is újra felvidul, újra ki- zöldül a gyep és pazar pompával nyílnak az őszi virágok, melyek szinpompában felülmúlják a tavasz szelíd virágzását. — Az idő állandóan szelíd őszies, néha szomorúan borult, szürke felhőkkel teljes, de a csütörtök délutáni menydörgés sehogy sem illett bele a keretbe, a természet, csöndes mosolygó haldoklásába, molynek épen úgy megvannak a maga poetikus szépségei, mint a virágbontó balzsamos tavasznak. Az ősz poezisa azonban sokszor mélyebben, fájóbban rezditi meg lelkünket a tavaszénál s mikor a levél hull a fájáról s a fecskék szóbb hazába vándorolnak, minden fogékonyabb lélek egy kis csöndes rezignáczióra lesz hajlandó. Ez az ősz hatása az emberekre. A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 3-án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyben intézkedett az iránt, hogy a kórházban elhalt betegek temetkezési helyéül Gyulaváros községi temetőt jelöljön ki. Szalczer Nándor kórházi gondnok részére, a vármegye alispánja által a folyó évi szeptember 2-tól kezdődőleg engedélyezett 5 heti szabadságot jóváhagyólag vette tudomásul, a régi kórházi épületek átalakítási munkálatainak befejezésére a folyó hó 15-ig időhaladékot adott. Dr. Orley Ödön és Széli Imre segéd orvosoknak a teljesített kétszeres orvosi szolgálataiért 50—50 korona jutalmat szavazott meg; a kórháznál szükségessé vált pótmunkákra 665 korona kiadást utalványozott s jóváhagyta a kórházi igazgató által a szemétkihordó s pecze-gödrök tisztítására nézve kötött szerződést. Tűz Szarvason. Sörés Károly asztalos, szarvasi lakos háza a múlt hét egyik reggelén ismeretlen okból kigyuladt. A vész színhelyén megjelent tűzoltók hamarosan eloltották ez égő házat s igy a háznak csak födele pusztult el, mely kár azonban biztosítás utján megtérül. A szarvasi színészet. Somogyi Károly nagyváradi színigazgató, mindenképen rászolgál a pártolásra Szarvason. Kitünően szervezett színtársulat, kitünően megválasztott és jól rendezett, összevágó előadásban mennek a darabok, s a direktor semmikép sem érezteti a közönséggel, hogy most „vidéken“ van, a hol má 1 direktorok elve az, hogy „jó ez igy is“ s lát | közönség agyonnyirbált darabokat és Rómeókat szavaló kóristákat. Ez Szarvason nincs igy. A társulat teljes személyzettel, ambiczióval dolgozik s Forrai Ferike, Peterdy, Erdélyi, Lányi Edit, Csik Irén, hamar kedvenczeivé lettek a szarvasiaknak. A társulat még egy hétig marad Szarvason. Eljegyzés. Neumann Jenő szarvasi gimnáziumi tanár, eljegyezte Bartal Jolánt, Bartal János botvi- falvi lelkész szép leányát. Tanyai tÜZ. Révész Lajos öcsödi birtokosnak szénáskerijében az egy halmazban álló takarmánya leégett. A vizsgálat folytán kiderült, hogy a tüzet gyufával játszó gyermekek okozták. A békési iparos dalárda folyó hó 16-án az „Erz8ébettér"-en és a „Korona“ vendéglő kerthelyiségében és nagytermében, Rima Jancsi zenekara közreműködése mellett saját pénztára javára nemzetközi világpóstával és hangversenynyel egybekötött zártkörű szüreti ünnepélyt rendez. Rendezőség: csősz leányok: Lipcsei Juliska, Pocsai Róza, Mucsi Ilonka, Várndi Juliska, Kocsis Ilonka, Kiss B. Klárika, Velczel Ilonka, Varga Eszti. Csősz legények : Kovács Gyula, Szabó Mihály, Szabó Kálmán, Petrás Gábor, Lipcsei István, Cearnai Lajos, Szerencsi Imre, Csapó Lajos. Öreg csősz: Mező Ger- zson. Hegyi bírók : Szőke István, Szendrey Lajos. Póstások : Váradi László, Hradeczki Gyula, Kug ler József. Anyakönyvvezető: Varga Károly. Be lépti dij: személyjegy a délutáni ünnepélyre 40 fillér. Az esteli hangversenyre 1 korona, 2 tagú családjegy 1 korona 60 fillér; 3 tagú 2 korona; azonfelül 3 korona. Jegyzőválasztás Békésen. Békés község képvi-, se 1 őtestületé hétfőn délelőtt tartott közgyűlésében töltötte be a Thuróczy Endre lemondásával megüresedett jegyzői állást. A választás, melyen Popovicsl Szilveszter főszolgabíró elnökölt, élénk érdeklődés mellett folyt le, mert összesen kilencz pályázó jelentkezett a jegyzői állásra. A főszolgabíró mind a kilencz pályázót kijelölte, s szavazáskor azonban csak két jelöltre adták a képviselők voksaikat. A két jelölt körűit Bakó Mátyás csorvási másodjegyző 30 szavazatot, Popovics Kornél mezőberényi má- sodjegyző pedig' 21 szavazatot kapott és igy kilenc szavazattöbbséggel Bakó Mátyás lett a békési uj jegyző, a kit a képviselőtestület egyelőre a hagyatéki ügyek vezetéssel bízott meg. Eljegyzés. Koren Pál békés-csabai ágost. evang. lelkész, volt esperes bájos leányát: Koren Jolánt eljegyezte dr. Rell Lajos, a csabai Rudolf gimnázium kitűnő tanára. Képviselői beszámoló. Gróf Zay Miklós, az orosházi kerület országgyűlési képviselője folyó hó 16-án mond beszámoló beszédet a kerület székhelyén Orosházán és értesülésünk szerint a kerület nagyobb községeit is meg fogja látogatni. Az öngyilkos asszony vége. Megírtuk annak idején, hogy Muzslai Károly csorvási vasúti őr fiatal felesége mily borzasztó módon akart véget vetni életének. Éjjel rázárta férjére az ajtót és a vonat elé vetette magát, mely azonban nem ölte meg, hanem mindkét lábát leszakította. A csabai kórházban mindkét lábát amputálták és sebéből rohamosan gyógyulni is kezdett, azonban egy gyilkos kór, a tuberkulózis támadta mog a fiatal asszonyt és szerdán elvitte oda, a hova önként is kívánkozott. Az alig húsz éves nőt a halál megváltotta attól, hogy nyomorékon szenvedje át az életet, amelyben különben sem sok örömet talált. Alma eladás hirdetményre felhívjuk olvasóink figyelmét. Polgári étkezés, esetleg lakással együtt, mérsékelt ár mellett azonnal kapható. — Czim e lap kiadóhivatalában. Táncziskola megnyitási értesítés. Tisztelettel értesítem Gyulaváros mélyen tisztelt nagyérdemű közönséget, hogy Gyulán, az újvárosi olvasókör nagytermében folyó évi szeptember 17-kén táncziskolát nyitok, a melyre előre is felhívom azon tisztelt szülők figyelmét, kis gyermekeiket, a mai korkivánalmainak megfelelő alapos tánczokta- tásba részesittetni óhajtják, szíveskedjenek teljes bizalommal hozzám fordulni. Tanítom úgy a régebbi, valamint a legújabb tánczokat. Nagy sújt fektetek különösen arra, hogy a nálam tanulók, először is a »táncz alapállásokba« tökéletes kiképzést nyerjenek, s ebből kiindulva a tánczot a legkönnyebben, mégis a leghelyesebben valamint az illem szabályokat elsajátíthassák. Továbbá alázattal kérem a becses tánczkedvelő urakat és hölgyeket, hogy becses pártolásukkal és megkeresésükkel megtisztelni szíveskedjenek. Tanulókat a táncziskola megnyitásától kezdve bármely időben veszek fel a táncziskola helyiségében. Szives pártfogásaikért esdve s magamat a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel Rácz Károly, oki. táncztanitó Szentesről. Gyulai élet. — Szezonvers. — Hiába is lamentálunk Biz’ a nyárnak vége lesz, Búsan fütyöl már a szél is Közeledik már a tél is Az eső meg csepereg. Múlik a nyár, biz’ ez nagy baj I sehogy sem tetszik nekem, Bús időben bús az ember, Borút hoz ránk a szeptember, Siralmas az énekem. A diákok is elmentek, Elmúlt a vákáczió, Nem lesz több bál se majális, A tanár már prelegál is, — Nincs biz’ ebbe semmi jó! Maholnap a katonák is Megkapják a behivót, A regruták megszenvednek Biz’ ott azzal nem törődnek, Hogy civilbe’ ki mi volt. A czigány se huzza többet A népkertben szombaton, Rájuk hiába is lesek, Eltűnnek a szerelmesek, Nem susognak a pádon. S ha üres lesz majd a népkert, Megtelnek a kaszinók, Járja majd a „krágli“, „tarokk“, És megtelik minden sarok, S elfogynak a pikkolók. Az Otthonban a törzsasztal Szedi majd a sok hatost, Többen fognak beletenni, Mert könnyebb most hazamenni, Vezetik a' villanyost. Megjöttek a katonák is, Itthon van a regiment, S a kik vártak a bakákra, Nem sóhajtanak Süly-Sápra, Hova annyi kártya ment. Mindez igen szép is, jó is, De én nékem még se kell, Mégis sajnálom a nyarat, S utálom az őszi sarat, Ha a fecske útra kel. És ilyenkor szeptemberben, Hisz már tudják mint teszek, Bárha nincs is ideálom, De a prózát ki nem állom, S mindig lantot pengetek. — re. Közgazdaság. A gyulai kötött- és szövött-gyár. Az agrár lérdekek szolgálatában álló „Köztelek11' szeptember 5-iki számában olvassuk a következő sorokat: Hegedűs kereskedelmi miniszter pedig a magyar ipar megteremtésén fáradozik. Ehhez a munkához is védekezési ügyesség és alkotó erő kell. Védeni az osztrák ipar tórfoglaló versenye ellen s a védelmi pontokon gyárakat emelni. Erős harczokat folytattunk már amiatt, hogy a nemzeti termelés alapján messze túlterjeszkedett ipargákat költséges exportpolitikával akartak fen- tartani. Közben pedig elhanyagoltak más iparágakat,'amelyek a. hazai termelésre és a hazai fogyasztásra bizton támaszkodhatnának. Ilyen a textilipar. A gyapjút kiviszszük Ausztriába, a kész gyapju- árut visszahozzuk I adózunk a szomszédnak ezen lanyagcsere révén évi 50 millió forinttal. Amivel az ördögnek tartozunk. Mert az nincs megírva a csillagokban, hogy Magyarországban textilipar nem lehet. Bőt jobban lehet, mint Ausztriában, hiszen helyben kapjuk hozzá a nyers anyagot. Miért sincs még sem? Erre azzal a kérdéssel válaszolhatunk, hogy miért adózunk tésztáért, füstölt húsért másfél millióval az osztráknak, holott a magyar pék és hentesiparnak jobb anyag áll rendelkezésére, mint az osztráknak? Miért adunk oda gyümölcs iparczik- kekért és ipari növényekért negyedfél milliót, mikor Magyarországot Európa gyümölcsös kertjének nevezik ? És miért hozunk be 10 millió forint árú osztrák gyártotta czukrot, hogy eközben a magyar gyártmányú czukor kivitelére 10 millió forintot fizessünk rá ? Hegedűs Sándorban végre egy olyan miniszterre akadtunk, aki alaposan fürkészi a sok miért okát. És nem haszon nélkül. Újabban egy, Gyulán felállítandó szövőgyár tervéről veszünk hirt, amely a magyar textilipar terén igen jelentőségteljes kéz deményezés, emellett rokonszenves is, mert ez az ipar a nemzeti termelésnek nagy mértékben rendelkezésre álló anyagát hivatott értékesíteni, munkát teremtvén egyúttal magyar kezeknek; ezt a tervet mi szivünkből üdvözöljük. Ennek a czéltudatos kezdeményezésnek hatása alatt szinte meglep bennünket, mikor kezünkbe kerülvén az Országos Iparegylet vámtarifa javaslata, abból azt olvassuk, hogy a szövőgépek eddigi 4-25 frt vámjának 12—25 frtra való emelése van proponálva. Holott a textil és fonóiparhoz szükséges gépeket Magyarországban és Ausztriában egyáltalán nem gyártják. Az iparegyesület tehát rossz politikát hoz ajánlatba akkor, amikor a gépiparnak egy jelentéktelen előnyéért, a textilipar fejlődése elé egy prohibitiv jellegű vámtétel akadályát állítja. Ez még a maradványa annak a régi magyar ipar politikának, amely abban állott, hogy megerősödött iparág elmarta a gyengébb létfeltételeit, pusztán saját érdekét tartván szem előtt. Úgy látjuk, Hegedűs miniszter felismerte azokat a közszempontokat, melyek a különböző ipari érdekeltségek összhangbahozatalánál iránytadók, e szerint a textilipar megteremtésének feltételeit nem a szövőgépek vámjának felemelésében fogja keresni. A vármegyei földmives iskola átadása. A vármegye közönsége által a millenium évében Csabán létesített vármegyei földmives iskolát a törvényhatósági bizottság az állam kezelésébe átadni határozta. A földmivelésügyi minister a vármegye ajánlatát elfogadván, a szükséges előzetes tárgyalások után a héten történt meg az iskola tényleges átadása. A minister az átvételre Keller Gyulát, a mi- nisteriumba beosztott gazd. isk. tanárt és Menyhárt Antal ministeri számvizsgálót küldötte ki az átvételre, mig az átadó vármegyét dr. Fábry Sándor alispán, Deimel Lajos főszámvevő és Berthóty István aljegyző, továbbá Beliczey István, Zlinszky István Seiler Gyula földmiv. isk. bizottsági tagok, Csaba községét pedig Korosy László első jegyző és Zsíros András bíró képviselték. Szerdán vette kezdetét az átadás munkája és a megbízottak az egész héten át végezték a leltározást, melynek befejeztével a szombaton délután egybegyült bizottság a leltárnak megfelelőleg egyrészről átadta, másrészről átvette az intézetet, melynek kapuja fölött már ott olvasható az uj felírás: „M. kir. földmives iskola.“ Az állam mint értesülünk nagyobb szabású építkezésekkel jelentékenyen ki fogja bővíteni az intézetet. A házaló kereskedés korlátozására van ugyan városi szabályrendeletünk, amely ez év júliusában lépett volna életbe, azonban maga a szabályrendelet úgy látszik, csak írott malaszt maradt s a házalók silány portékáikkal ma is csak úgy elárasztják a várost, mint a szabályrendelet megalkotása előtt. A helyi kereskedelem, — melynek védelme lett volna a szabályrendelet intencziója, — nem nyert tehát vele semmit, de minek is, elég ha a szabályrendelet gyűjtemény szaporodott, elvégre is az a czél, hogy mennél több szabályrendelet legyen papiroson s a jó közigazgatás megvan. Jellemző, bogy Csabán, — ahol szintén életbe léptettek ilyen szabályrendeletet, — csakugyan nem is szabad házalni s a csabai házalók mind Gyulára jönnek jól tudva, hogy itt is szoktak ugyan írni szabályrendeletet, de annak betartására senki sem ügyel. A sertésvész újra fellépett Gyulán pár heti szünetelés után s ennek következtében a sertés- piaczot újra beszüntették. A szeghalmi vásár. A kereskedelemügyi minister megengedte, hogy Szeghalmon a szeptember hó 24. és 25-ére eső országos vásár ez évben kivételesen szeptember 17-én és 18-án tartassák meg. Az állategészségügy államosítása. Az állategészségügyi közszolgálatot állami közegekre bízó uj törvény, melyet ez év tavaszán alkotott meg a törvényhozás, a földmivelésügyi minisleriumban serényen folyó előmunkálatok folytán már a jövő év kezdetére életbe léptethető lesz. Az uj törvény szerint a szolgálatot első fokon kerületi mi kir. állatorvosok fogják ellátni, minden vármegyében az alispán szakközegeként egy főállatorvos fog működni, a vármegyék pedig hét állategészségügyi kerületbe lesznak beosztva. A kerületek székhelyei lesznek : Budapest, Pozsony, Veszprém. Kassa, Nagyvárad, Temesvár és Kolozsvár. Békésvármegye a nagyváradi kerülethez lesz beosztva. A törvényhatósági bizottság októberi közgyűlésén fogja megállapítani, hány állatorvosi kerületet óhajt a vármegyében szervezni és a minister még ez év folyamán ki fogja nevezni azokba az állami állatorvosokat. Az 1901. évre szervezendő fedeztetési állomások megjelölése és az oda szállítandó mének száma s élelmezése tárgyában a folyó évi szeptember hó 5-én határozott a hármas bizottság; a kiosztandó mének számát a községek kérelméhez képest állapította meg, egyedül B.-Csaba község részére határozott meg az eddigi 10 drb mén helyett 9-et, a mének jobb kihasználása czéljából s az igy fennmaradó 1 drb mént Uj-Kigyós községe részére jelölte ki, a község kérelme folytán. A községek fel fognak kéretni, hogy a fedeztetési időtartam alatt az illető méneket, — mint ez más vármegyék községeiben is történik, — ingyen lássák el szénával. A magántulajdont képező köztenyésztésre szánt . mének megvizsgálására batáridőül november hó második felét tűzte ki a bizottság. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A csabai kir. járásbíróságnál üresedésben levő aljegyzői állásra hirdet pályázatot V. iSzakmáry Arisztid h. elnök. Pályázati kérvények 2 hét alatt adandók be hozzá. Egy megkerült. A számos gyulai lopások egyikének tettese, K. Szabó Ferencz ült e hó 3-án a vádlottak padján, kinek bűne az, hogy 1900. február 21-én estve a Somogyi János elzárt udvarára bemászva, ottan a lakszobába betörve, onnan 50 koronát ellopott, melyből 40 korona nála megtaláltatván, a sértettnek visszaadatott. A fiatal su- hancz az elnök azon kérdésére, hogy miért lopott ? közömbösen válaszolta, hogy sok mindenre kell a fiatal embernek a pénz. A közvádló indítványára nyolcz havi börtönre ítéltetett, mely ellen feleb- Ibezett azon kijelentéssel, hogy olyan kevés pénzért «oknak találja a büntetést. Váltóhamisítás. A végtárgyalási terem ismert alakja felett ült törvényt e hó 3 án a büntető bíróság. Ugyanis Gyovai János volt gyulai, jelenleg csabai lakos, több váltómanipulácziót követett el Gyulán, igy 1898. május 8-án Makai Lajossal aláíratta egy, 500 frtos váltóra a neje és a sógora nevét, a váltót azután Fischer Márton forgatta 229 frtért, holott tudta, mikép Makai Lajos a neje és sógora nevét azok tudta ób beleegyezte nélkül irta alá. Elnök kérdésére: Bűnösnek érzi-e magát? Gyovai: Dehogy vagyok bűnös, nem is voltam soha. Elnök: Hisz hatszor is volt büntetve. Gyovai: Akkor is ártatlanul mint most, hogy itt állok. Ekkor Gyovai elbeszélte a tényállást, azzal védekezve, hogy ő előtte irta alá úgy .Makainé, mint testvére a váltót, s miután Ma<ainé adósa volt, jogos tulajdonaként forgatta a váltót másra. Az égész dolog hogy ő ide került, az ügyvédek munkája, kik felbiztatták Makainét, hogy neki ne fizessen. Makai Lajos hasonlóan tagadott most mindent, holott beismerte a vizsgálat folyamán, hogy ő irta alá a váltóra neje és sógora nevét. Elnök: Ki irta ezen váltóra a neje nevét? Makai: Nem tudom. Elnök: 0n beismerte a vizsgálat folyamán a tettét, sőt panaszolt is Gyovai ellen? Makai: Akkor részeg voltam, részegen sokat beszél az ember. Elnök : Most csak nem részeg ? Makai: Azt hiszem, hogy nem. Elnök : Hát ki állította ki a váltót ? Makai: Nem tudom én sem, mert akkor részeg voltam. A kir. törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette a terhelteket. Az ítéleten Tóth Ferencz kir. alügyész is megnyugodott.
