Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

Gyulának ez évben Halmayt visszautasítani. Szalkaynak az igaz, hogy nem jól ment legutóbb, de az pl igaz, hogy egy direktor sem fordított még oly csekély gondot a közönség igényeinek kielégítésére, mint Szalkay. Csabán ezt úgy látszik nem vették észre, Gyulán igen. Ez azt hisszük, szintén az »igények c mellett bizonyít.

Hogy Gyulán fejlett igények vannak e téren, az nem frázis, mint laptársunk Csabáról gondolja. — Gyulán igenis nem azért mennek, hogy páholyban ülhessenek, hanem, mennek azért, mert szükségét érzik a színháznak, 8 erre a czélra a tisztviselői szűkre szabott fizetésből több jut, mint a csabai gazdák zsíros zsebeiből.

Tagadhatatlan, hogy a gyulai szinészeti viszonyokat erősen devalválja most áz a körülmény, hogy Gyulán a színészetnek megfelelő otthona nincs.

A csabai újság gúnyosan jegyzi meg, hogy a kultúra himes mezején mutatkozó sokféle hiányok miatt, addig mig ezek pótolva nem lesznek — kilátás sem lehet az állandó nyári színkör felépítésére. — Bizony nekünk gymnasiumról is kell gondoskodni még, felsőbb leányiskola is kellene, s mindezekhez sok, sok pénz, amiből nem sok van Gyulán. — De mig a kultúra himes mezején mutatkozó eme hiányaink pótlása tenger pénzt vesz igénybe, .s mindazonáltal mégis komoly kilátás van a legfőbb kulturális hiány — a gymnasium megvalósulására, azon- képen a színkör építése sem olyan nagyon utópiai gondolat, mint ahogy csabai laptársunk hinni szeretné. Egy nyári színkör felépítése mégsem érintené olyan nagyon érzékenyen a büdzsét, hogy a gymnasiumról kellene miatta lemondanunk, s ezek egymás mellett és egymás megrontása nélkül igen szépen megvalósulhatnak.

Igenis, — mint a csabai javaslat is elismeri és mondja — »Gyulán égy nyári színkör felépítése komoly tervbe vétetett« daczára annak, hogy a csabai lap megint igy beszél, hogy »én még nem hallottam arról komolyan beszólni, hogy Gyulán nyári színkört akarnak építeni.«

Hogy pedig mindezek amiket itt elmondottunk, nem frázis, nem szalmacséplés és mindenáron való Csaba-ellenesség, hogy a szinügyi viszonyokat ismerő, azokat finan- cziális szemmel is tekintő egyéntől halljon a mienkkel assonáns véleményt, hogy a gyulai színház felépítéséről komoly szót is halljon a csabai újság és ne tartsa olyan nagyon utópiai gondolatnak a gyulai nyári színkör meg- valósithatását, — szerencsénk van egy rendelkezésünkre bocsájtott levelet közölni, amit lapunk szerkesztőjéhez intézett Kré- csányi igazgató, a vidéki színészet — talán még a csabai laptárs által is elismert — legelső rangú társulatának direktora.

E levél, mely mellesleg írva november 26-án Íródott, tehát csabai t. laptársunk czik- kének megjelenése előtt, igy hangzik :

Szeged, 1900. évi november 26.

Igen tisztelt, kedves Szerkesztő Uram!

Feledhetetlen jó barátom a rég múltból!

Becjes lapja mindkét számát: az októberit és a legutóbbit megkaptam. Nagyon köszönöm csekélységem iránt tanúsított szives figyelmét 1

A küldött lapoknak a vidéki szinészet rendezésére vonatkozó czikkeit figyelemmel átolvastam. Az első czikkben nagyon helyeslem, teljesen osztom azon nézetét, hogy a vidéki nagyobb városoknak, melyek nem bírnak kősziaházzal, melyekben télen nincsen valamire való szinészet, mindenekelőtt nagyon tágas, kényelmes színköröket kellene épittetniök. Ha az országnak, mondjuk harminczhat ilyen városában modern, az igényeknek megfelelő színkört építenének, a szinészet rendezése, kerületbe osztása, segélyezése nagyon hamar el volna intézhető.

Színészi körökben folyvást azt hangoztatják, hogy nincsenek nyári állomások. Városok volnának, de Bajnos, nincsenek szinkörök, melyekben a nagyobb színtársulatok elhelyezkedhetnének, téli, betanult műsoruk javát lejátszanák s ugyanazon városban vagy városokban készülnének, tanulnának a jövő télre.

Milyen szellemi előny volna ez a nyári városokra, színészetre és téli állomásokra egyformán. Mennyire támogatná, egészítené ki egymást a nyári és téli szinészet! Egyik város közönsége sem „élvezne“ kapkodott, hevenyében összerán- czigált, nem betanult, jó előadásokat.

Ebből kifolyólag nem csodálom, hogy Ön nincsen megelégedve a szinikerülettel, melybe a hajdanta hires, előttem szép emlékű Békés-Gyulát osztani akarják, Bizony Békés-Gyulának meglehetősen fokozott műigényei vannak s nem lesz, nem lehet megelégedve, ha Thália papjait Békéscsabáról szállítják Önöknek.

Hanem van nekem egy eBzmém, melyet Kegyeddel, mint poétikus lelkületű, a színészetért rajongó emberrel akarok közölni.

Ugyanis 1901. év junius elejétől julius végéig, vagyis nyolcz hétre óhajtanék menni teljes színtársulatommal és nagyszabású fölszerelésemmel.

Persze, nekem erre a nyolcz hétre nagy színkört és még nagyobb színpadot kellene saját költségemre építtetnem. A városnak erre az időre alkalmas, jó helyen fekvő telket kellene ingyen átengednie. A színkört én működésem befejezése után | felépítőnek egész anyaggal visszajuttatnám.

Önnek örök tisztelője

Krecsányi Ignácz.

Azt hisszük ezzel befejezettnek jelenthetjük ki a vitát s részünkről, rendkívül lekötelezettnek fogjuk érezni magunkat, hä — amivel a csabai lap fenyegetőzik — Csaba nélkülünk alakítja meg az alföldi szini- kerületet. — Sok szerencsét hozzá!

Adventben.

Szelíd Advent 1 köszönts be hozzánk,

Esdő szivet tárunk eléd,

Érkezésed örömet hoz ránk;

Óh, űzd el a bún éjjelét,

Melyben lelkünk, mint megkötözött Rabszolga, oly régen hever,

S retteg az éj rémei között,

"Melylyel a bűn érzete ver.

Kit eljönni hirdet minékőnk,

Szelíd Advent, minden napod,

Ez isteni személyre nézünk,

Tőle várván bocsánatot;

El fedezi az Q érdeme Vétkeinknek sokságait,

S közösségben aki él Vele:

Védelmezi haláláig.

Óh, e hitben a kin s fájdalom :

Égi öröm érzete lesz;

Minden, akit a bűn átka nyom,

Kiált: „Lelkünk ünnepe ez 1 Jő a király s börtönök nyílnak,

Mert irgalma mit sem haboz,

Vége szakad a régi kínnak,

S kijönnek a szegény rabok 1“

Szabaditót hirdetsz te nékünk.

Szelíd Advent, Szabaditót,

K t bár annyi vétekkel sértünk,

Mennyországba utat nyitott:

Az 0 földi élte s példája

Ez ut, melyet ha követünk:

Lelkünk odaszáll szent szavára.

A hol van e hü követünk.

Óh, hát keblünkben minden óhaj Tapadjon az Ö lényéhez!

Kiáltsunk a kiáltó szóval,

Amig szivünk ver és érez,

Akik a bűn ösvényit falják,

Szózatunkat hogy megértsék:

„Készítsétek az Urnák útját S egyengessétek ösvényéti“

Jámbor.

Hírek.

A vármegye közgyűlése, mely december hó második felében tartandó meg, a karácsonyi ünnepek előtt megtartható nem lévén, a karácsony és újév közötti hét valamelyik napjára fog összehivatni. A meghívót és tárgysorozatot a vármegye hivatalos lapjának legközelebbi száma fogja közölni.

Anyakönyvi kinevezések. A belügyminister larnay Károlyt anyakönyvvezetői írnokká nevezte ki a bánfalvi, Matics Dezsőt pedig anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki a csorvási kerületbe.

A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a következő rendeletet intézte Békésvármegye alispánjához: Tekintettel arra, hogy karácsony estéje ez évben hétfőre, az uj év napja pedig keddre esik és a nagyközönség az ezen ünnepek alkalmából szokásos bevásárlásokat rendszerint az említett ünnepeket megelőző napokon szokta teljesíteni, — a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter urakkal egyetértőig kivételesen megengedem, hogy az ez év deczember 23-ára és 30-ára eső vasárnapokon az 1891. XIII. t.-czikk 3. §-a alapján 1892. márczius ő-én 14837. szám alatt kiadott rendelet 1, 2, 3, 4. és 5. pontjai alatt említett ipari és kereskedelmi telepeken az ipari munka, illetőleg adás-vevés egész napon át végeztessék. Erről a törvényhatóságot azzal a felhívással értesítem, hogy fenti intézkedésem tartalmáról értesitse 1 hatósága alá tartozó iparhatóságokat.

Vörösmarty Mihály emlékszobrára a békésvármegyei közművelődési egyesület gyomai gyüjtőivén adakoztak : Nagy A. Sándor 20 fillér, Csalah József 6 fillér, Kőcsei Mihály 10 fillér, Garai György 10 fillér, Cs. Szabó Albert 10 fillér, Márton Bálint 40 fillér, Domokos János 20 fillér, Garzó Gyula 1 korona, Tóth János 10 fillér, N. N. 10 fillér, dr, Kiss István 1 korona, Debreczeni Endréné 1 kor., Spett Gyula 5 korona, Szerető Imre 1 kor., Béres József 20 fillér, Erdei Gábor 20 fillér, Zalai B. 20 fillér, Hartenstein család 5 korona; a .gyomai gyűjtés eredménye 15 korona 96 fillér. A lapunkban már kimutatott összeggel az eddigi gyűjtés 162 korona 96 fillér.

A vámos-utak megváltása. Szarvasnak nem kell a vámos-út. A képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén felolvasták az alispáu átiratát, melyben ismételten felhívja a községet a vámos utak átvétele tárgyában. A képviselőtestület megmaradt egy korábbi, ezen tárgyban hozott határozata mellett: ezúttal is kimondta, hogy a kérdésben forgó, nagy terhekkel járó vámos-utakat a község kezelésébe átvenni nem hajlandó.

A régi törvényszéki épület eladására vonatkozólag a vármegye és az I. gyulai kötött- és szövött iparárugyár r. t. között kötött adásvételi szerződést a m. kir. belügyminister jóváhagyta és igy az épület végérvényesen a társaság tulajdonába ment át.

Nyugdíjazás A u>. kir. belügyminister jóváhagyta a törvényhatósági bizottság határozatát, a melyben Lachata János tótkomlósi jegyzőnek hivatalból való nyugdíjazását elrendelte.

Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Tóth Ede békési ügyvédet elhalálozása folytán az ügyvédi lajstromból törölte és irodája részére gondnokul dr. Szegedy Kálmán békési ügyvédet kirendelte.

A vasárnap és a bodegák. A belügyminister a vasárnapi munkaszünetről szóló rendelkezését oly» kép módosította, hogy mindazon üzletek, melyekbe napi fogyasztásra szánt czikkek árusittatnak, este 6 órától 9 óráig nyitva tarthatók. Ezen hideg étkek elárusitásával azonban az üzleti személyzet igénybe nem vehető s a vevőközönségnek semmi más áruezikk ki nem szolgáltatható.

Közjegyző helyettes Orosházán. Az aradi kir. közjegyzői kamara választmánya vasárnap délelőtt a Horváth Károly elhunytával megüresedett orosházi kir. közjegyzőség ideiglenes vezetésével dr. Pálmai Lajos aradi közjegyző helyettest bízta meg. Az uj helyettes közjegyző okleveles ügyvéd s egyik rokonszenves tagja az aradi társadalomnak. Egy időben vezérigazgatója volt az aradi gazdasági banknak, az ügyészi megbízotti tisztet is viselte az aradi kir. járásbíróságnál s csak nem rég lépett a köz jegyzői pályára. Amint az orosházi járásbíróság elkészült Horváth Károly hagyatékának leltározásával dr. Pálmai Lajos átveszi az iroda vezetését.

Választás. Orosházán a Horváth Károly halálozása folytán megürült iskolaszéki elnöki állásra dr. László Eleket választotta meg az iskolaszék.

Uj iskolaszéki elnök. Az orosházi községi iskolaszék a Horváth Károly elhunytával megüresedett elnöki állásra dr. László Eleket választotta meg.

A komédia vége. Bizony szomorú vég. Keserves csalódásokkal és indokolt könyhullatásokkal kisérve. Az I. Gyula és vidéke fiú- és leánykiházasitó\ és temetkezési egylet a vagyoni életében beállott zavarok folytán közel másfél évi haldoklás után — mint megírtuk — elhatározta, hogy feloszlik, felszámol és meglevő vagyonát a tagok között a befizetések arányában szétosztja. A belügyminister a vármegye alispánjához intézett távirati rendeletével az egyleti közgyűlés ezen határozatát jóváhagyólag tudomásul vette és most már annak végrehajtása (Következik. Szinte felesleges munka! Az egylet meglevő vagyona alig tesz ki 2—3000 koronát, holott a jelenlegi tagok mintegy 8000 koronát fizettek be az egylet pénztárába, a felszámolás után tehát kiki befizetett tőkéjének csak 2—3 százalékát kapja vissza. Nyolczszáz ember, csaknem kivétel nélkül szegény munkások, napszámból élők, vagy cselédek, minden keresményüket behordották a mindent elnyelő molochba bízva abban, hogy majd házasságra lépésükkor csinos összeget fognak kapni, és most bosszú nehéz esztendők munkájának eredménytelenségére, reményeik rombadöltére, arra ébrednek, hogy mindenükből ki vannak fosztva. A várt 2—300 korona helyett kapnak egy pár garast. Méltán siratják tehát oly sokan ennek az egyletnek a kimúlását. De vajha okulna népünk a saját kárán; bár megtanulná, hogy ezek a kétes alapokra fektetett, nagy jutalékot ígérő társulatok nem nyújtanak semmi biztosítékot az ő arcza verejtékével szerzett vagyonkájának megőrzésére és hogy ezerszebb jobb rendes szervezettel biró szövetkezetekbe belépni, ahol pénzük biztosítva van, ha nem is várhatnak attól oly mesés jövedelmet, mint amilyet ezek a társulatok Ígérnek. Ha ez volna a jelenlegi bukás eredménye, mi az áldozatok iránt teljes részvéttel bár, de mégis örülni tudnánk az eredménynek, mert a sok és most is gomba módra szaporodó ilyen társulatok ezen veszélylyel fenyegetik épen legszegényebb népünk existencziáját.

Vadászatok. Gróf Almásy Dénes birtokán évente tartatni szokott vadászatok a héten folytak le. Múlt szombaton kezdődött a vadászol: Sarkadon, hova gróf Almásy Dénes szívesen látott vendégei, illustris, főúri társaság voltak elszállásolva. Részt vettek a vadászaton a házigazda gróf Almásy Dénesen kívül : gróf Almásy Imre, gróf Esterházy László, gróf Wenckheim Dénes, gróf Wenckheim Pál, gróf Wenckheim József, gróf Wenckheim László, gróf Széchenyi Antsl, gróf Tisza Kálmán, br. Trauttenberg Frigyes, br. Vécsey Miklós, Szekér Gyula jószágfelügyelő, Ladies György ügyvéd és többen az uradalmi tisztek közül. — Teritekre került Sarkadon : őz 1, nyúl 3150, fáczán- kakas 750, fáczántyuk 95, fogoly 56, róka 1, vad- macska 1, különféle kártékony vad 14, összesen 4068 drb vad. A vadászatok Sarkadon csütörtökön fejeztettek be s másnap a gyulavárii területen kezdték meg a hajtást, hol szintén igen szép eredmény mutatkozott. Elejtetett: nyúl 2215, fáczán- kakas 1053, fáczáutyúk 13, fogoly 26, őz 3, vadpulyka 28, róka 1, vadmacska 3, különféle duvad 30 drd, összesen 3372 drb vad. A gyönyörűen sikerült vadászatokat esténkint kedélyes vadászlakoma követte a sarkadi kastélyban.

Az újvárosi olvasókör ismét akczióba lép s ismert sikeres estéinek számát növeli. Szilveszter estén lesz a legközelebbi estély, rendkívül érdekes vonzó műsorral, melyre előre is felhívjuk az érdeklődők figyelmét.

Tárogató Gyulán. A régi kuruezvilág szép hangszere az édesbus kurueznótákat zengő tárogatót vezette be Gyulán a Tóth testvérek jeles zenekara, bandájába. — Az uj hangszer, mely rendkívül érdekesen illeszkedik bele a czigányzene többi hangi-zerei közé, valóban érdemes a meghallgatásra. A tárogató jeles kezelője Flóra Bandi nagy virtuozitással kezeli az újonnan beszerzett instrumentumot s szombaton az Otthon, vasárnap a Komlóban tart zeneestélyeket.

A CSŐSZ puskája. Bujanovics János szőllőcsősz e hó 2-án czirkálván a kerületében, észrevette, hogy Kneifel Márton tyúkjai idegenben kapargálnak. Felszólította tehát Kneifelt, hogy hajtsa el a tyúkjait, különben közéjük lő a fegyverével. Kneifel azt mondta rá, hogy lőjjön, há mer. A szőllőcsősz ekkor lekapta fegyverét és a tyúkok közé durran- tóttá a sóval töltött puskát, Egy tyuk felfordult, a többi szétrebbent; Kneifel erre roppant dühbe jött, és rárohant a csőszre. Leteperte a földre és kicsavarván a kezéből a csősz-puskát, jól összepofozta a lövöldöző szőllőpásztort, Az ügynek folytatása a járásbíróságnál lesz.

A javíthatatlanok. Dézsi Julcsa és Jónás Daui ismert alakok a rendőrség előtt. Olyan szerelmi viszony féle van köztük, de inkább csak azért van- |nák összeköttetésben, mert jól tudnak egymás kezére tenni mindent s a csavargópárt mindenütt ott lehet sejteni, a hol nem tiszta dolog van kitudófélben. A héten Kürk Ferenczné udvarába hatoltak be éjjel és elemeitek öt kövér libát. A libákat aztán egész arczátlanul árulgatták a piaczon, de itt rajtavesztettek, mert Kürkné ráismert libáira, így kerültejc a kövér libák vissza, Dézsi Julcsa és Jónás Dani pedig a dutyiba.

Eljegyzés. Holdy Kálmán dobozi gyógyszerész eljegyezte Szegeden Bába Ilonka kisasszonyt, Bába Sándor földbirtokos leányát.

Furfangos csaló. D. Patai Sándor szeghalmi lakos Margit leánya Békésen lévén látogatóban, ezt a körülményt furfangos csalásra használta fel Szarka Mihály csavargó. Beállított D. Patai Sándorhoz s azt mondta, hogy Békésről jön a lányától, ki útiköltséget és ruhát kér az apjától. Patai felült a csalónak s átadta a ruhákat és a pénzt Szarkának, ki tolvaj szarka módjára odább ált vele s azóta ütik bottal a nyomát.

Öngyilkosság. Farkas Istvánné Győri Kata 47 éves napszámosnő Orosházán ismeretlen okból kútba ugrott és ott lelte halálát.

Magyarellenes tüntetés Szarvason. Rósz híreket hallunk a szarvasi nemzetiségi viszonyokról. A napokban egy gazda csatádnál tartott lakodalmon Placskó István felköszöntötte az uj párt. Beszéde elhangzása után erős: Halljuk Scholtz nt. urat — de „tótul“ felkiáltások hallatszottak s a lárma le- csilapulása után Scholtz lelkész felállott és tát beszédet tartott. — Ugyancsak Szarvason többen felekezetnélküliek lettek, kilépvén az ev. egyház kötelékéből csak azért, mert az istenitiszteletek Inyelvi kérdésében a magyar érzelmű evangélikusok szava döntött.

Az idő. Sehogysem akar tél lenni. A tavaszias jellegű november után esős deczember következett s ha igy tart, vége a téli poesisnak-: fekete karácsony lesz. Mostanában ugyan nem nagyon mer az ember az időjárástól Írni, mert az még a női szívnél is változóbb. Egyszer hideg szél kerekedik északról, megizzadnak az ablakok és havat, telet vár reggelre mindenki. S reggelre ébredve esik az eső. Délig esik az eső szürke egyhangúsággal, ólmos ködös idő borul a tájra, délben egyet fordnl a szél s elhajtja a ködöt, felhőt esőt, kisüt a nap, s az embernek kedve szottyanik egyet sétálni a verőfényen. Mire azonban erre elhatározza magát, ismét másfelől dudál a szél, újra hideg van, szél van, sár van, megered az obő. Ilyen most az időjárás deczemberben. A télről, — melyről most kellene Írnunk, — talán majd husvétkor Írhatunk.

Mikulás. A jó öreg Mikulás bácsi az idén sem feledkezett meg rólunk s bezörgetett az ablakokon, melyekbe apró kis czipőket szokott kirakni a gyerekvilág boldog hiszékenysége. S Mikulás bácsi [olyan jó, hogy egy ablak előtt sem megy el, ahol ilyen portékákat Iát kirakva a nélkül, hogy meg ne rakja azokat holmiféle apróságokká), a melyeknek értéke igen nagy szokott lenni a piros árczu, kedves kis babák előtt, kik szörnyű boldogok és büszkék arra, hogy a Mikulásnak eszébe jutottak. A Mikulás ajándéka különben azért is igen megtisztelő, mert ő megszokta ám a különbséget tenni, a jó és rossz gyermekek között s mig a jóknak fügével, datolyával, czukorkákkal tölti meg a kis czipőjét (hány kis bébé szeretné Mikulás napján, ha nagyobb lába volna ?) addig a rósz gyermekeknek virgácsot csempész a czipője mellé, figyelmeztetvén őket, hogy jó lesz karácsonyig megjavulni, mert különben elfeledkezik majd a Jézuska róluk. Mi nekünk nagyoknak is szokott a Mikulás hozni valamit s ha nem is a ozipőnket, de legalább a szivünket megtölti egy kicsit édes gyermekkori visszaemlékezésekkel, mikor még mi is tele voltunk illúzióval, mikor még mi is boldog kis emberek voltunk és kisebb volt ugyan a czipőuk, de nagyobb volt a boldogságunk s vártuk mi is a hosszú szakállu Mikulást fügével, datolyával, vagy virgácscsal. Bizony, most már nem a vén Mikulás, hanem a sors virgácsot bennünket. A belvárosi óvodában Eliz néni kedves Mikulás-ünnepélyt 'rendezett a kicsinyeknek, a melyen a nagy számmal megjelent szülők igazán gyönyörködtek a sok apróság örömének és ügyes produkezióinak.

A sarkadi nőtlen urak folyó évi deczember hó 26-án a nagyvendéglő termében, a kaszinó könyvtára javára zártkörű tánczmulatságot rendeznek. Belépti-dij: Személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak.

Gyulaváriban tűz volt kedden délben, amikor is dr. Hódi János orvos udvarán levő szalmás-szin kigyuladt és teljesen leégett. Szerencse, hogy csendes idő volt. és igy sikerült a közvetlen mellette levő istállót és gazdasági épületet megmenteni. A tűz keletkezésének oka ismeretlen.