Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-25 / 47. szám
47-ik szám Gyula, 1900. november 25-én XXXII« évfolyam. f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. — fii. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. _________ F Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IC ó h. a ü á v i d. f 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 20 fii. L____ Al földi szini kerület. — A csabai szinügyi bizottság javaslata. — (D. I.) Csaba város szinügyi bizottsága terjedelmes elaboratumot dolgozott ki abból az alkalomból, hogy a szinészet országos felügyelője a sziuikerületek országos beosztására vonatkozó javaslatát a szinügyi bizottságokhoz nézetnyilvánitás végett megküldötte. A csabai szinügyi bizottság ezen elaboratumot lapunk szerkesztőségének is megküldte, miért is indíttatva érezzük magunkat mi is e dologhoz hozzászólni s a minket illető részben néhány megjegyzést tenni. Lapunk október 28-iki számában ismertettük az országos szülészeti felügyelőnek ezen tervezetét s abban mi is egyetértünk a csabai szinügyi bizottság véleményével, hogy ez a beosztás territoriális szempontok figyelmen kívül hagyásával készült. Nevezetesen Csabát, Zombor, Nagj'-Becskerek, Nagy-Ki- kindával osztaná egy kerületbe, holott figyelembe kellett volna vennie az egyes állomások egymáshoz való közelségét, a közönség nemzetiségi viszonyait és művészeti igényeit, ami egészen más az alföld közepén, mint Dólmagyarország legdélibb részein. Azonkívül, az amúgy is mostoha viszonyok közt levő kisebb társulat (a fentemlitett helységeknek pedig egyike sem nyújt garancziát elsőrangú társulat exisztencziájának biztosítására s azért csakis kisebb s igy kevesebb anyagi erővel rendelkező társulathoz juthat) erős kárát látná a kerület székhelyeinek eme távolfekvasében s a tetemes utazási, költöz- ködési költségek egy-egy kevésbbé sikerült szezon után megrendítenék a társulat anyagi exisztencziáját. Ebben a tekintetben tehát mi is teljesen a csabai szinügyi bizottság álláspontjára helyezkedünk s — ba egyáltalán kerületekbe akarják s fogják osztani a vidéki színészetet, ami különben még nagyon is problematikus dolog — a 8zinikerületeknek ilyetén beosztását úgy a szinészeti állomások, t .V k o y, a . Szivek harcza. K. R. S ................. mezővároska lakosai között na gy szenzácziót okozott a hivatalos közlöny egyik kinevezése, melynek értelmében Nádházi Elemérrel töltötték be a magyar és latin nyelv s irodalom tanszékét. A kinevezés első sorban a tanárokat érdekelte, kik már rég megunták a sok helyettesitést elhalt kartársuk betegsége alatt s érthető kiváncsisággal várták az uj kollega megérkezését. — Ámde mig a komoly tanárok számítottak a kollegiális szeretet s kölcsönös támogatásra uj kartársuk részéről, addig sok más mindenre számítottak a délutáni Összejöveteleken, a családi élet poetikus uzsonnáin, azok, kik mindig szótöbbséggel győznek: a kis és nagy-mamák. Reménykedtek ugyanis, mivel ez semmibe sem kerül, hogy Nádházi még afféle kezdő a tanári pályán s ezért fizetésének megfelelően alaposan felszámították parthie képességét El nem titkolható következményei lettek tehát a mamák hálófoldozó terveinek. Minden lányos háznál előkerültek a toilettek . . . Lázas iparkodást fejtettek ki átalakításuknál azok is kiknek szivét még most hangolják de egyszersmind azok is kik eddig krónikus, magányos állapotra hagyatva a jobb jövőről nyitott szemmel álmadoztak. Szóval Nádházit mint a legtöbb garcon embert kitűnő férjnek tartották a szigorú mamák. A tanárok mosolyogva figyelték a kis város hangulatát s már előre legyözöttnek tartották Nádházit. A mathesis öreg professora azonban fejét csóválva mormogá, hogy nem tartja Nádházit mint a színészetre nézve czélszerütlenek tartjuk. A csabai szinügyi bizottság ezen kerületi beosztás ellenében a következőket javasolja : „alakíttassák egy alföldi szinikerület melynek állomásai lennének: Szentes, Csaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés, Mezőberény és Gyoma.“ — A szinügyi bizottság eme javaslatát a következő indokokkal támogatja: 1) czélszerü eme beosztás „mert az egyes állomások csak 10—20 kilométer távolságra esnek egymástól, igy a társulatok évi büdzséjét az útazási, szállítási költség alig számbavehető tételben terhelendi; 2) fontos nemzetiségi érdek ajánlja e szinikerület létrejöttét, mert az alföldnek épen ezen városait lakja a legtöbb nemzetiségi elem, kiket a magyar kultúrának meghódítani, fófeladata leend a színészetnek; 3) a kerület lakossága tehetős s igy körében bármely jobban szervezett társulat anyagi eshetőségnek kitéve nem lesz: 4) e kerületben van két állandó színház, Szentesen és Csabán, egy nyári szinkör Szarvason, egy nyári színkörnek a közel jövőben leendő felépítése Gyulán komoly tervbe vétetett s Orosháza sem sokáig zár- kózhatik el eme kötelezettség elől úgy, hogy az alföldi szinikerület főállomásai a színészetnek állandó lakást tudnának biztosítani, míg a mellékhelyek Békés, M.-Berény és Gyoma rendelkeznek oly modern helyiségekkel, melyekben a szinielőadások tartása sem művészeti, sem pénzügyi szempontból, sem a közönség érdekéből akadályokba nem ütközik. Ez a csabai szinügyi bizottság javaslata és indokai, melyet megfelelő statistikai adatokkal is illusztrál az egyes állomások nemzetiségi viszonyait és anyagi eszközeit illetőleg. Ki kell jelentenünk, hogy mi az Alföldi szinikerület ilyetén megalakítását czélszerünek nem, sőt Gyula, Szarvas és Orosházára nézve sérelmesnek tartjuk. oly bölcsnek, miszerint a házas élet sok bolond szeszélyeit elviselni képes lenne. A közfelfogást azonban hamarjában átala- kitá az uj tanár levele, melyben bizalmasan felszólítja az igazgatót, hogy részére műit uj házas számára megfelelő lakásról gondoskodni ne terheltessék. Természetesen a mamák rögtön leszereltek készülődéseikkel s a kinevezéseknél bizonyos helyi viszonyok tekintetbn vételét az egyes családi körökben boszusan emlegették. A legközelebbi jouron pedig kompakt ellenzékké alakultak a „jövevények“ ellen. — Kegyetlenül finom modorban mindenütt éreztették ezután elégedetlenségüket a családok az uj tanár ellen. Nádházi kitűnő kollegának bizonyult s azért nem sokat törődött" az ellene indított manőverrel. Bájos nejének műveltsége boldoggá tette otthonát a fumigáló nyelvek tulajdonosaival szemb >n. A kötelező látogatások után visszavonultan éltek, hogy bevárják mig napirendre térnek felettük az izgatott kedélyek. És csakugyan midőn már minden kifogást felhoztak ellenük a családi tanácskozásoknál, nagylelküségi roham fogta el legnagyobb ellenségeiket. Mindenütt szívesen üdvözölték, mindenfelé meghívták őket s kitüntető tisztelettel fogadták . . Az ifjú tanár, ki jól tudta, hogy „méltatlan szenvedés csak nemes lelket érhet,“ bár magában keserűen mosolygott a megváltozott helyzeten, társadalmi állásából kifolyólag mind jobban megszokta a környezet szeszélyes magatartását. Egyik családnál rokonsága felül, a másik helyen pedig barátai felül, majd neje ismerősei iránt érdeklődtek. Lehet-e csodálkozni, ha Nádházi ily körülmények között szabad ideje nagy részét dolgozó szobájában töltötte ? Ott forgatta Magának a csabai szinügyi bizottságnak is kellőképen indokolt véleménye az, hogy Csaba csakis mint téli állomás teljesíthet hasznos szolgálatot a színművészet ügyének 8 eleve is tiltakozik Csabának nyári állomásként leendő beosztása iránt. Viszont mi Gyulát csakis mint nyári állomást vettük számításba, mert mint téli állomás elsőrendű társulat megélhetését nem biztosíthatja, alsóbb nivón álló társulat pedig művészeti igényeit nem elégíti ki. Gyula tehát téli állomás nem lehet, mint nyári állomásnak azonban igénye van /élsörendü\ társulatra. Elsőrendű társulatot azonban az alföldi szinikerület megalakításával nem kaphat, mert olyan szinikerület, melynek Csaba, Szentes a téli állomásai, elsőrendű társulathoz igényt nem tarthat. Épen igy áll a dolog Orosháza és Szarvas szempontjából is, e három nyári állomásnak tehát feltétlenül olyan kerületbe kell beosztatnia, melynek nagyobb metropolis, mint Arad, Debreczen. Szeged, Nagyvárad, Temesvár, vagy Kassa képezi téli állomását s viszont eme kerületek érdeke is azt kívánja, hogy olyan városok, mint a minő Gyula, Szarvas és Orosháza, melyekben elsőrendű társulat uyári szezon alatt mindig megfelelő pártolásra talál, ne vonassák el ok nélkül kisebb társulattal rendelkező kerületbe. A csabai szinügyi bizottság Alföldi szinikerület megalakítását czélzó javaslatát tehát ilyen módon feltétlenül elvetendőnek tartjuk, mert az úgy Gyulát, mint Szarvast és Orosházát degradálná s a színtársulatnak sem nyújtana anyagi biztosítékot, mert mint a közelmúlt is szomorúan igazolja, nem megfelelő társulatok ezeken az állomásokon a legnagyobb közönynyel küzdenek s a sikertelen szezon után deficzittel távoznak. Igaz, hogy a mostani körülmények között, — speczialiter Gyulát értve, — teljesen meg nem felelő helyiséggel rendelkezvén, fényes reményeket, a legjobb társulat működéséhez sem fűzhetünk Gyulán. Nem az a klassikusokat s lelke előtt felmerült az ókor csodás emlékeivel. Egy alkalommal, midőn gondolata Trója csatamezején kalandozott s az ókor isteneivel társalgóit, szive kis nemtöje kedves kis felesége észrevétlenül lopódzott be szobájába s férje megrezzenésén kedélyesen szemébe kaczagott. Buksi I Maga mindig csak ezen kopott köteteket forgatja s átalussza a jelent a régi históriákért, talán még sétára sem jön el velem ! . . . A tanár szemében örömsugár villant nejére s őt homlokon, a bodor szőke fürtök között megcsókolva, kiáltá: „Hogyne mennék, Margitoml Rögtön megyünk édesem, legalább Háromszé- kiéknél is látogatást tehetünk.“ Az asszonyka kissé daczos ajakén pillanatnyi rángatódzás vonult végig, midőn férje oly örvendve emlité a látogatást. . . Toilettirozott s pár perez múlva férje karján fogadta a tisztelők köszönéseit. A tanár, bár egész utón mulattatta nejét, a népszínház legújabb premierének ismertetésével, mégsem tudta eloszlatni ezen szórakozottságot, melyet Margit annál kevésbé titkolhatott, minél közelebb értek a Háromszékiék lakásához. Margit, nem jól érzi magát, talán maradjunk a séta mellett? kérdé aggódva egyszer az ifjú tanár. Ennyi áldozatot nem kívánok, feleié tompa hangon Margit, csak látogassuk meg Háromszé- kiéket! A midőn a férj e különös magaviselet felett csodálkozva nyitá ki az ajtót neje előtt, dr. Háromszéki, az özvegy doktor, a legnagyobb örömmel sietett az érkezők elé. Majd felretevé értekezését, hol társai kollegiális szeretettel csak elvileg harapdálják egymást s a salonba sietett, hogy az ifjú tanárral beszélgessen Hellas kincseiről, mig leányai a tanárnéval foglalkoznak. anyagiakban való hiány az oka ennek, nem a város közönségének szegénysége, — hiszen Kolozsvár anyagilag szegényebb, mint bármely metropolis, mégis Budapest után következik szinpártolás dolgában, — hanem az, hogy a pavilion, mint színház, nevetséges, komolyan nem is vehető, mostoha hajléka a színészetnek, melyben szinielőadást tartani szánalmas erőlködés s Gyulán az intelligen- cziának jelentékeny része tartózkodik csak azért a színházba járástól, mert ízlését bántja, igényét nem elégíti ki az a kisszerüség, az a mucsai törpeség, mely — még elsőrendű társulat mellett is — a külső hatást teljesen lehetetlenné teszi. Csak ismételni tudjuk lapunkban már egy Ízben elmondott véleményünket, hogy Gyulán a szinészet addig meg nem él, amig megfelelő nyári színkört nem épitünk. Aki a színészetnek kulturális jelentőségét fölfogja, ezt a kérdést nagyjelentőségű, fontos kérdésnek kell hogy tartsa Gyula város érdekében, melynek megoldását már jobban elodázni a magyar kultúra rovására tett felelőségteljes mulasztás. Azonban még igy, a jelen körülmények között sem áll Gyula város azon a nivón, hogy ellenállás nélkül hagyná magát beso- roztatni abba a sorba, mely ót nem illeti, már pedig Csaba és Szentes téli állomásokkal biró szinikerületeknél Gyula magasabb klasszifikácziót igényel, valamint Szarvas és Orosháza is. Az alföldi szinikerület megalakítását tehát csakis az esetben fogadnék el, ha Gyula, Szarvas és Orosháza kihagyásával, illetve emez állomások magasabb kerületbe eendó kapcsolásával, alakíttatnék az meg, ellen esetben úgy városunk, mint a magyar színészet érdekében kötelességünknek tartjuk e javaslat ellenében állást foglalni. Sok mindenféléről folyt azután a társalgás, I melyet kissé megszakasztott azon kellemetlen inczidens, hogy a doktort hirtelen sebesülthez hivatták. Böske aranyos kedélye azonban csakhamar felvillanyozta a kis társaságot. Majd a a tüfejtés remek müveit* majd a majolika festés szép példányait mutogatta meg Böske, az idősebb leány, kivel első pillanatra bizonyos sim- pathiát érzett a tanárné. Azonban az ifjú tanár is jól érezte magát a pajzán szőke Mariska közelében, ki látható érdeklődéssel hallgatta a krizantheumok változatos fajainak ismertetését. A kitüntető figyelem mégis mintha az előadó személyének lett volna szánva Mariska részéről . . , Nádházi, mint kitűnő lelki búvár, már régebben figyelte az ifjú leány megzavart kedélyét s azért is inkább szellemi fölényt iparkodott gyakorolni | kedves teremtésnél. Hirtelen fekete szem ragyogását látta meg, a mint belőle lopva villan felé nejének féltékenysége. Most már mindent megértett. A szem beszélt ... Megbecsülte nejében a hü szeretet ezen nyilvánulását s mint a gyémánt tüze, villant meg ekkor az ö erkölcsi értéke is egyszersmind. Nemsokára rendkivül szívélyesen búcsúztak el a doktoréktől s midőn otthonukba léptek e szavakkal bizonyitá be férfias becsületét s gyengéd szeretetét a tanár ifjú nejének. Ugy-e Margit máskor csak theára megyünk a dokto- rékhoz, mivel olyankor csak a legritkább esetben hívhatják el hazulról az én kedves doktoromat? ! . . . Az ifjú nő megengesztelődve mosolygott, mivel sejté, hogy a győző ő maradt a szivek harczában. Lapunk: mal számblaoz felív melléklet van csatolva.
