Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-04 / 44. szám
44-ik szám Gyula, 1900. november 4-én XXXII. évfolyam. f-----------------------' Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nein adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . | | 50 „ Egyes szám ára 20 fii. L____ Tá rsadalmi ós közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkeszti: IC ó Is. n. ZD á v i cLf ^ Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. ^__________________ r Él etpályák és előítéletek. A rendiség és ősiség korában a társadalmi osztályok között nem csak rangbeli különbség volt, hanem az egyes társadalmi osztályok részére ki voltak jelölve a kereseti, a foglalkozási ágak is. ügy, hogy valakinek foglalkozásából következtetni lehetett annak előkelőségére. Az előkelőség jóformán a termelő-munka megvetésében nyilatkozott. A nemes ember politizált, a diétákra járt és katonáskodott. De nem dolgozott. Ez lealacsonyító volt. Nem illett az úrhoz. A városi polgár volt az iparüző, bankár, kereskedő. A paraszt jobbágy, a töldmives. Ezt az uraságról való régi fogalmat mi magyarok — úgy látszik — még Ázsiából hoztuk magunkkal, mivel a mi ősmongol atyafiainknál, Kínában, még a mai napig is a dologtalanság az urasság fokmérője. Ennek külső jele a kézen a hosszú körmök viselete. A kinek Kínában a keze ujjain minél hosz- szabb körme van, az illető annál nagyobb ur, mivel ez kétségkívül bizonyítja, hogy ujjait nem koptatja a munkában. Micsoda lealacsonyító lett volna egy régi magyar nemesre, ha szövőszékbe ül, vagy a boltban a mérleg mellé áll, avagy bármely ipari munkára vállalkozik. Ez az előítélet,, sajnos, a polgári jogegyenlőség ötvenkettedik esztendejében- sem szűnt meg, sőt hovatovább még némi visszafejlődést is tapasztalunk itt ott. „Te pedig, rossz gyerek, — mondja a szülő — ba megbuksz, hát inasnak mégy. Vasárus vagy suszter lesz belőled.“ — Ezzel fenyegetik még ma is a mai együgyű szülők rosszul tanuló fiaikat. A kereskedő- és iparososztály részére tehát a fiatalság szellemi ocsuját, a mi a rostán felül marad, szánja a magyar társadalom. Bezzeg több esze volt az angol és franczia társadalomnak, hol már századokkal ezelőtt a legelső angol családok ragadták magukhoz a jövedelmező ipari és kereskedelmi vállalatokat és megalapították Anglia világraszóló és mindenekfölött uralkodó pénzbeli, ipari hatalmát. Ott még a püspök is gyáros és iparos. T Á. R C Z A.. Emlékezzünk a régiekről/) Levéltári kutatások nyomán Chrisztó Miklós. II. A külső és belső cselédek bére is meg volt határozva, mint azt az alábbi, a XVIII. század elején kelt feljegyzés igazolja. A szolga-rendeknek, mezei pásztoroknak, kocsisoknak és kondásoknak esztendöbéli bére és egyébb ruhabéli bére és egyébb ruhabéli jutalmaknak a vármegye által tett liroitácziója. A kocsisoknak uj esztendő napján kezdődik esztendejek. Nagy urnái liberiás kocsisnak mente, kö- penyeg és öv két esztendőre, süveg, ha nem fcalpag, úgy dolmány, nadrág és csizma egy esztendőre, azon kívül kivül készpénz 8 rf. 30 kr. Más kocsis ruha nélkül „döbröczöni“ mód szerint a ki kaszál és 6 lóval jár 25. Alábbvaló kocsisnak, a ki t. i. négy ló mellett szolgál, készpénz adassék 21 rf. Ha pedig egész ruhát ád a gazda, u. m. dolmányt, nadrágot, abából (durva posztó) szűrt, süveget, salavárit, két pár uj csizmát, pár fejelést, fehérruhát, erről gazdájával számot vetvén a szolga, a mi említett készpénzből fennmarad, a szolga részére maradjon. A béreseknek ó esztendő napja esztendejek. Az öreg, faragó béres döbröczöni módra, mint kocsis lészen 20 Rf. Egy köböl búza vetése. A ruhája emlitett készpénzbeli fizetésből vonattassék ki és a mi bent maradt, gazdája által kifizettessék. *) „Szeghalom hajdana és jelene" czimö munkámból. Pedig mi annyira szeretjük utánozni az angol államrendszer és az alkotmány egyes intézményeit. De e tekintetben is — úgy látszik — a külsőségeket keressük. Hisz az angol szabadelvű és parlamentáris intézményekért rajongva, a törvény betűivel rég leromboltuk a régi társadalmi korlátokat. A régi társadalmi előítéletek azonban nálunk a mai napig fennmaradtak. Elkülönzi magát a főúr, a főpap, a dzsentri, a kereskedő, az iparos, földmive8. Ezek között a törvény szerint rég lerombolt választó falat most ismét visszaállítja az elfogultság, az előítélet. Az egyetemes társadalmi felfogás csak nem tud beilleszkedni a társadalmi és állami rendnek ebbe az uj medrébe. A nemesi kiváltságok korszaka ugyan rég letűnt, de a régi értelemben vett „urhatnámság“ — habár gyakran éhezve és rongyosan — a mai napig fen maradt. Legtöbbször éppen ez az értelmetlen előítélet egyedüli akadályozója egyesek boldogulásának. Az ilyen előítéleteket azonban csak a népek érettsége, értelmi és felfogásbeli általános emelkedettsége lesz képes idővel kiirtani. Erre kell nevelni a magyar társadalmat. A tanulmányi és iskolai rend, habár azt sűrűén reformáljuk', még nálunk mindig nagyon régies, diákos. Az ifjúság spekulativ, számitó, leleményességi, élelmessógi hajlamait nem igen lehet fejleszteni a mostani iskolai és tanulmányi rendszer keretében. Arról pedig szó sincs, hogy az iskolában egyenesen biztassák, kedvet adjanak az ifjúságnak arra, hogy felébresztett hajlamait követve, inkább a hasznot bajtó ipari és kereskedelmi foglalkozásokra tódulna. Hisz ez nem is csoda, mikor az iskola, a család és a társadalmi felfogás egyformán közrehat arra nézve is, hogy éppenséggel kedvét vegye a magyar ifjúnak ettől az indusztriális pályától. Innét van, hogy mig a diákos, a honoráczior életpályák nálunk túlzsúfolva vannak, az úgynevezett tanult emberek egymástól megélni nem tudnak, addig annyi magyar iparos és kereskedő sem akad Magyarországon, hogy Mezei pásztoroknak esztendeje Szt. György napja. Feles marha mellett levő öreg gulyásnak egész ruha és készpénz 20 Rf. Bojtárjának egész ruha és készpénz 20 Rf. Ha pedig a gulyás marha-számra alkudik, lészen fizetése minden marhától, a hol álló, vagy folyóvízből itat 3 kr. A hol kutból itat és vedret húz 4 kr. Ezen kivül pedig minden két öreg marhától egy kenyér fog adattatni. Ménes pásztornak feles ló mellett egész ruha és készpénz 20 Rénes forint. Kevesebb ló mellett egész ruha és készpénz 18 Rénes forint. Bojtárnak egész ruha és készpénz 8 Rf. Ahol pedig a ménesekben ló-számra fizetnek, egy pár lótól 9 kr. és egy kenyér adattassék. Első gőböly mellett levő első göbölyösnek napszámra lészen fizetése három Rénes forint. Második göbölyösnek 2 Rénes forint 30 kr. Nyári juhásznak 100 juhtól 2 bárány, félruha. Téli juhásznak 100 juhtól 2 bárány és fél gúnya, úgy mind a kétfélének 10 juhtól egy kenyér. Fejős juhászoknak akár vasárnapi tej, nadrág szűr és bocskor, vagy pedig helyette 10 Rf. Kos pásztornak minden kostól 3 kr. azonkívül minden 2 kostól egy kenyér. Kondásnak esztendeje Szent-György napja. Mezei kondásnak öreg szürkankó, salavári, két pár fehérruha, süveg, bőr-kapeza, elegendő bocskor, azon kivül 4 Rf. Csürhés, kondásnak egész ruha és készpénz 3 Rénes forint. Kevesebb disznó mellett levő kondásnak egész ruha és készpénz 2 Rf. 30 kr. Egy jó sütő-főző szolgálónak, vagy szak£.cs- nénak 15 Rf. legalább a belföldi ipari szükségleteinket hazai termékkel kielégítsük; holott folyton ipari függetlenségről álmodozunk. A jó s képzett munkáskéz pedig hiányzik. De nem hunyhatunk szemet azon jelenség előtt sem, hogy az úgynevezett magán- tisztviselők, az ipari és kereskedői intelligens alkalmazottak életállása eddig nem volt kellő törvényes biztosítékokkal szabályozva. A kereskedelmi és ipartörvénynek erre vonatkozó, hézagos intézkedései ugyan nem valami nagy díszt kölcsönöznek a magántisztviselők életállásának, mivel egész létkérdésük a főnökök önkényétől függ, kiknek a törvény túlnyomóan kedvez. A bölcs bírói gyakorlat ugyan folyton nagyobb fontosságot tulajdonit az ipari és kereskedelmi alkalmazottak foglalkozásának és figyelembe veszi azt a nagy intelligencziát, a mely például egy nagyobb pénzintézet, ipari vállalat értelmi vezetéséhez szükséges. Örömmel veszünk tudomást a magántisztviselők szövetségének legújabb mozgalmáról, mely a magántisztviselők állásának törvényhozási szabályozására irányul. Ez a mozgalom már konkrét alakot is öltött abban a törvényjavaslat-tervezet alakjában, aj melyet a szövetség részéről kidolgoztak. Méltányoljuk azt a nemes törekvést, mely az ipari és kereskedői alkalmazottak állásá- nák minél nagyobb tisztességet, társadalmi díszt és minél nagyobb közbecsülést kivan szerezni. A mire méltán jogot is formálhatnak. Miért is kívánjuk, hogy ez a törekvés, melyet teljes rokonszenvünkkel kisérünk, célt érjen és győzze le azt az értelmetlen és nemzeti szempontból káros felfogást és előítéletet, a mely a magyar társadalom némely köreiben általában az ipari s kereskedelmi foglalkozás iránt uralkodik. Legyen az ipari és kereskedelmi foglalkozás nálunk is oly tisztelt életpálya, a melyre nemes ambiczió- val és emelkedett kedvvel tódul az ifjúság. Alábbvaló konyhaszolgálónak 10 Rf., vagy annyit érő ruha. Gyulavárosban 1756-ban megejtett generalis gyűlésen a monéták (pénz) értéke is meghatá- roztatott. A specificatió első rubrikája annak okáért jelenti az-* aranyat és magában foglalt grámmjait (szenyeit, magjait) a másik a valort (értéket) frt és krrok szerint, mely következők eképpen : Iburuml Gr amm Római Imperiumbeli Aranyok frt kr. 60„ Baváriai vvgy sslisbnri püspökség aranyai Fölséges udvar limitátiója szerint 4 — 60„ Több azon imperiumbeli 2 41/2 1,. 63„ Baváriai vulgó Maxidor 6 — 561/2 Ugyan Baváriai fél Maxidor 3 2 2„ 48 Akár Baváriai, akár Palatinátusbeli Cbitonátusbeli, akár Wittenbergiai Ducá- tus 2* vulgó Corolin 9 12 3 49i/a 1750. Esztendőtől fogva való hármas aranyok Borussiából 3* valók vulgó Fridrichdor 14 22 4 548/4 Egyes Fridrichdor 7 12 548/4 Fél ezen Speciesből NB: Az utóbbi Románium Imperiumbeli nevezett monéták Speciessei pediglen aranyul vulgó Louisdor Gordin, Impé- riumbeli Birodalomban, úgy Országunkban el nem vetődnek. Ezen birodalmi monéták, tallérok, régiek, akár újak, Franczia aranyok, Spanyol3 36 országi aranyok, Lusitánfai aranyok, Venéziai aranyok, medioiánumi és man- turai monéták, Romai monéták, vulgó Ponti. stb. stb. * bajor. 2* arany 3* Poroszország. Gyulán, 1765-ben tartott partikuláris gyűlésen nságos vármegye kötelezendő determinátiói megejtetnek igy : Tovább is keményen elkerülhetetlen 12 Rf. büntetés alatt „toties—quoties“ — találtatni fog, parancsoltatok a Vargák elébbeni Determinátiója Taniigy. Néhány szó népoktatásügyünkről. A „Békés“ f. évi 43-ik számának tanügyi rovatában a polgári közs. iskolaszéknek október hó 21-én tartott gyűléséről szóló referádában többek között ezeket is olvashattuk: „Az igazgatói jelentés szerint az első osztály tanulóinak előképzettsége oly gyönge, hogy azokkal haladni alig lehetséges, miért is megkerestetnek az iskolaszékek, hogy e körülményt az elemi iskolai tanuló gyermekek előhaladása és a közművelődés előmozdítása érdekében figyelembe venni szíveskedjenek.“ Megvallom, félve nyúlok a tollhoz, mely az én kezemben nem szokott hírlapi czikkek Írásához. Azonban hivatásomnál fogva úgy érzem, hogy kötelességem most az egyszer megszólalni e fontos szóvivő lapunkban, melynek érdemes olvasóközönsége bizonyára megbocsátja az én szárnypróbálgatásomat 8 azt a szent ügyet tekinti csupán, melynek érdeke szolgálatában állok és a melyre ezúttal a közfigyelmet felhívni bátor vagyok. A fenti idézet finom éle, minden kételyt kizárva irányul a tanítóság működése elitélésére azok szemében, a kik városunk népoktatásügyi állapotáról biztos tájékozódással nem bírnak. Pedig nem hihetem, hogy az iskolaszéknek eszeágában is lett volna az, hogy a tanitók munkaképességét igy nyilvánosan déhonestáini akarta volna, mit azonban a látszat úgy tüntet fel, mert azt mindenki tudja jól, hogy az iskolákban nem iskolaszékek, hanemjjtani- tók tanítanak. Mindenesetre mulasztás volt tehát az, hogy egyben nem lett említés téve azokról az okokról, melyek a gyulai népiskolákban tanuló gyermekek szellemi haladása meggátlására szolgálnak, s a tanító buzgó működését elhomályosítják. Tudvalevőleg az iskolafenntartó testületek nálunk a felekezetek. Ugyan melyik van ezek közül olyan kedvező anyagi helyzetben, hogy iskoláit — kivétel nélkül — a kor színvonalára tudná emelni. A legjobb akarata mellett sem teheti egyik sem, mert a felmerülő közterhet, adóval annélkül is jól ellátott népe borzadálylyal fogadná s elbírni képes sem volna. Ilyen körülmények között a népiskolai szervezet csak vegetál, de nem izmosodik és nem fejlődik. Népnevelésünk egén ezen elszomorító időjárást sajnosán tapasztalhatja bárki is, ba behatol a köpükbe s szemlélgeti a népes rajokat. Nem fogja tudni, melyiket szánja jobban, a munkás kis népet-e vagy a munkavezetőt. Mert tény, hogy egy-két kivétellel valamennyi iskola túlzsúfolt. Úgy tessék ezt érteni mindenkinek, hogy nem a törvényes létszám szerint, hogy egy jól készíttetett egész legnagyobb ökörbőrből való fontos talpbőrt is 10 Rfnál feljebb eladni ne merészeljenek. Kisebb ökörbőrt pediglen, vagy nagy tehénét hasonlóképen készíttetett 9 Rénes forintoknál, feketét csizmának vagy sarunak valót szépen halzsirral elkészített a mint közönségesen nevezik budai-bőrt, legnagyobbat, egyet 6 Rénes forintoknál, kisebbet pediglen effélét öt R.-forintnál 30 krnál, innen származik, hogy legjobb és legalkalmasabb bocs- kornak párját fogják adni megint büntetés alatt vargák és görögök a X v. 21 az alább valók árát pedig ahhoz szabván, mihez képest a csiz- madia-mester-emberek is megint limitátióhoz emlitett büntetés alatt tartoznak és köteleztetnek munkájokat szabni. Egy uj kalendáriumról. (Igazmondó Népnaptár. Szerkesztette: Móra István. Első látásra szinte kicsinyesnek, mosolyogni valónak tetszik, hogy komoly iróeniber, minő az előttünk fekvő naptár szerkesztője, nyílt bevallással kalendáriom-csinálónak csap fel. Hanem, ha egy kevéssé utána gondol az ember, nem tagadhatja, hogy népies iró, ki a népre akar hatni, nem választhatna szerencsésebb eszközt, rtiint mikor kalendáriomot ir. A népolvasmányok szükségét belátó körök sok gondot, sok pénzt pazaroltak már különféle czimü vállalatokra, — lapok, füzetek, könyvek kiadásával és terjesztésével, czélozván a nép szellemi szükségének kiegészítését — de az elterjesztés természetes módját, a gyanútlan hatás legközvetlenebb útját mellőzték. 1 A legtermészetesebb népolvasmány pedig a naptár. Lapot csak az igen módos, vagy az igen tudálékos ember járat; a hivatalosan terjesztett
