Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

60 nál több s 80-ig emelkedő, hanem 80-on jóval több 8 150-ig emelkedő (Hátha még minden tanköteles gyermeket felhajszolnának ? . . . pedig úgy kellene!) A legéberebb gondozás mellett is ugyan micsodás levegőt kap az a sok fejletlen szervezet, — az egészségügyi szempontoknak annélkül sem nagyon megfelelő tantermekben. Aztán ennyi gyermeket rendhez szoktatni, fegyelmezni tudni mngá- ban is nagy feladat; hát még — a szemléltető eszközök teljes hijjával — tanítani is !

Bizony itt a türelem a tanítónál végsőkig próbára van vetve s hozzá épen ő az, kinek lelkét legjobban bántja önfeláldozó munkásságának csekély eredménye.

Helyén valónak találom megemlíteni azt is. hogy három vegyes iskolánk van. Ha egy k;s községben vagy pusztán — mert kevés a tankötelesek száma — fiuk és lányok egy tanteremben tanulnak és egy udvaron játszanak, ez könnyen érthető. De ki merné azt állítani, hogy Gyulán (rend tan. városban) a három vegyes iskola nem a vallás erkölcsi nevelés rovására áll fenn?

Divatosan hangzó beszéd az ma és sok tan- ügybaráttól is lehet hallani, hogy ha nem képes a felekezet iskoláit a megkívántaié fokra emelni, adja át az államnak.

Igaz, hogy az államkormányzatnak annyira fontos czélja a népiskolák állomositása. miszerint azt, ha financziálih dolgok és egyébb természetű falánkszok nem gátolnák — azonnal foganatosítaná az ogész vonalon. De mostani helyzetében nem nagy készséggel államosít mindenütt s így Gyulán sem.

Másfelől a felekezetek is féltve őrzik autonómiájukat. szívósan ragaszkodnak iskoláikhoz. Es méltán is, mert az iskola az egyház „veteményes kertje.“ Olyan védbástyája, melyet közvetlen kell, hogy időről időre kiépítsen magának.

Ha pedig ezektől eltekintve, méggondoljuk azt, hogy az igazi vallás erkölcsi nevelés képezi rugóját a társadalmi békés együtt működésnek a nép elégedettségének és boldogságának, feltétlenül el kell ismernünk a vallás erkölcsi nevelésnek intenzivebb megnyilatkozását a felekezeti iskolákban, szemben az államiakkal.

Tehát a felekezeteket újabb terhek viselésére kényszeríteni, vagy az egyház testéből az iskolákat elragadni nem volna egészen okszerű cselekedet. Mert mind a két esetben a korunkban nagyon kívánatos hitélet veszítene vele.

Hanem igenis támogatni, nehéz munkájában megsegíteni: ez volna az egyedül helyes és czélra- vezető.

Fogjon kezet a város a felekezetekkel. Én azt hiszem, hogy ennél hasznosabb, ennél üdvösebb kézfogó nincs és nem is lehet.

íme rendkívüli vajúdások és nem kicsinyelhető áldozatok árán lesz gymnáziumunk. A középiskolák sikeres működéséhez alapot a jó elemi iskolák raknak le. Már e kisebb szempontból tekintve is égető szükség van arra, hogy Gyuláu a népoktatás ügy rövid időn belül rendbe jöjjön.

Nem vagyok ellensége sem a beton-járdának, sem a villanyvilágításnak. Ha a képviselőtestület minden tagja ngy érez, mint én, bizonyos, hogy egy ötven éves kölcsönt Gyula város népoktatás ügye kifejlesztésére fog elébb az oltáron lobogtatni. Ettől lelki világosságot kapnának a nádfedeles kis kunyhókban lakó emberi alakok is 1

Balogh János,

tanító.

Nátafalll8Sy Kornél nagyváradi tankerületi főigazgató hétfőn délben érkezett Csabára, hol is dél után meg kedden vizsgálta meg a főgymnazium szertárait., berendezését, elment az egyes tanárok óráira, a hallottak és tapasztaltak felett csütörtökön délelőtt tartotta meg a tanári karral értekezletét,

füzetek, könyvek görbe útakon, sok kelletlen kézen által jutnak el rendeltetésük helyére s akkor is, ha ingyen adódnak, gyanúsak, ha pénzen ajánltatnak : nem kelendők.

Ellenben a kalendáriomot megveszi a nagyon szegény ember is, mert szükséges az ne- kie. Megbecsüli, mert pénzt adott érte; elolvassa, mert hisz neki; elteszi, mikor ideje lejárt, mert emlékeket irt belé; — s megveszi a másik esztendeit, az újat; mert a naptár minden esztendőben meg-megujuló szükség.

Mégis a kalendáriomra alig vetett eddig valaki ügyet, kivévén azokat, akik úgy fogták fel a dolgot, mint jövedelemforrást. Azok egyike- másika kiadott évenkint 20—25-féle naptárt hangzatos czimekkel és ékes táblákkal. A belsejét pedig ezeknek a szép pénzen árult olvasni valóknak megtöltötték avval a java szeméttel, mely olyik-olyik újság papírkosarában fölgyülemlett.

A naptár-csinálója és a naptár közt nem volt egy mákszem belső kötelék. (Kivévén talán száz közül egyet-kettőt, melyek a nép kis-kis töredékének magán jóakaratból íródtak.) Az volt az általános szokás és majd csak az ma is: hogy a kalendáriomba minden jó, csak bolond legyen és mutatós, hangzatos, szenzácziós és. üres.

És nem átallották a névtelen szerkesztők, hogy jövendöltessenek a Százesztendős Jövendőmondóval, hogy szentül elhitessék Herschel szabályait, s minden holdfázishoz oda biggyeszsze- nek még külön jóslást, hogy a három közül valamelyik igaz legyen, ha igaz lesz. Az irodalmi rész pipogya volt, cgyügyü szerelmes történetekből, szenzácziók ismertetéséből gyarló versekből álló. Jó az a parasztnak . . .

Tanítani a népet, felvilágosítani, — csak mellesleg jutott eszébe a naptár-csinálónak, valahol a tudnivalók kisded rovatában.

Azonban nem vádaskodás a czélunk, hanem

melyen minden tekintetben teljes megelégedését fejezvén ki, a déli vonattal Békésre, az ottani gymnazium megvizsgálására utazott.

Tanitói jubileum. Márkus János nagyoláhvárosi gör. kel. néptanító folyó hó 6-án tölti be tanítóskodásának 45-ik évét. Pályatársai ez alkalomból megérdemelt ováczióban részesítik kollegájukat, aki egyben a gyulai tanítói kar Nesztora is. A jubileum ügyében a következő kommünikét vettük : A Kisjenő kerületi gör. kel. tanitói egyesület, Márkus János gyulai tanitó úr, tanitói működésének 45-ik éve betöltésének alkalmából, 1900. évi november hó 6-án d. u. 1 órakor a Göndöcs-pavillon nagytermében társas ebédet rendez, melyre a barátokat és jó ismerősöket, tisztelettel meghívjak. Egy teríték ára 3 korona. A végrehajtó bizottság nevében: Jonesku János tanító.

A b.-csabai ág. hitv. ev. Rudolf-gymnázium is

megünnepelte a reformáczió évfordulóját október 31-én. Az ünnep a gymnázium szép tág tornacsarnokában folyt le, hová a protestáns tanulók reggel 8 órakor a tanári karral egyetemben összegyűltek, de nem jelentek meg azok, kiket leginkább megilletne hogy ilyenkor jó példával előljárva, ott legyenek minden gymnaziumi ünnepélyen, t. i. a presbyte- rium és a gymnaziumi bizottság, sem az ország legnépesebb ég. hitv. ev. egyház papjai közül egy sem. Csupán egy gymnáziumi bizottsági tag volt jelen. Ilyen nagy a részvétlenség és közöny a két testület részéről a gymnázium ünnepélyei iránt. Pont 8 órakor elénekelték Galli énektanár vezetése alatt „Isten rendithetlen várunk“-at, mire Dr. Daxer György gymnaziumi vallástanár lépett az emelvé nyen levő asztalhoz és rövid ima után Szent Pál nak a zsidókhoz irt levele XIII. részének 7-ik pontja „Megemlékezzetek a ti előttetek járókról, kik néktek szólták az Istennek beszédét: kiknek kövessétek hitüket, meggondolván minémű vége volt az ő életüknek“ alapigék alapján, rövid de kenetteljes szavakban vázolta a reformáczió jelentőségét és főleg Luther Márton életét és működését. Végül egy templomi ének versszakának el- éneklésével véget ért az ünnepély.

Hírek.

Kinevezések és felmentés. A vármegye fő ispánja Papp Endre gyulai lakost a vármegyei számvevőséghez díjtalan számgyakornokká, Hegyesi Ferencz gyulai lakost a vármegyei árvaszékhez irodai gyakornokká nevezte ki, Halmos János dijnokot pedig saját kérelmére állásától felmentette.

A vármegye közigazgatási bizottsága november hó 11-én tartja meg rendes havi ülését.'

A honvédség köréből. A novemberi előléptetések alkalmából a gyulai 2. honvéd gyalogezred tiszti állományában következő változások történtek: Csillag László ezredes ezredparancsnok, mint betegség okából szabadságolt, jelenlegi szolgálati állása alól felmentetett. A gyulai ezred parancsnokságát november 1-től Kirchner Hermann vezérkari alezredes vette át, ki mint a pozsonyi IV. honvédkerület segédtisztje a gyulai 2. ezred parancsnokságával megbizatván ezredessé lett előléptetve. Előléptek továbbá Barna Béla és Kürthy László főhadnagyok századossá, Magyar Pál százados népfelkelő nyilvántartó tiszt 1. oszt. századossá, a jászberényi zászlóaljnál pedig Mayer Pál I. oszt. századossá, Czékmáry Béla hadapród tiszthelyettes hadnagygyá; Hill Ferencz ezázados törzstisztjelöltnek adományoz- tatott a 2. zászlóalj parancsnoksága őrnagyi illetékek mellett. — Áthelyeztetett Gyulára Röthy Emil főhadnagy Jászberényből az 1. zászlóaljhoz. Eltávozott jó ismerőseink közül pedig kineveztettek no vember 1-óvel Thúry József főhadnagygyá Kőszegen és Racskovics Dezső és TJjfalussy Gábor főhad- nagygyá Debreczenben.

Ujonczok esküje. A gyulai 2. ezred kiképzelt honvéd ujonczai e hó 1-én délelőtt tették le az ünnepélyes honvéd esküt a huszárkaszárnya nagy udvarán. Az ünnepélyes katonai aktus alkalmából

az „Igazmondó Népnaptár“ ismertetése. Czim- lapján belül beköszön a szerkesztő és szállást kér; mondván aközben:

— Sem aranyom, sem ezüstöm,

Fizetni a szállást,

Hanem azért még se kérem Ingyenbe a hálást.

Nagy vidéket összejártam,

Messze földrül jöttem,

Nagy ideje, hogy a sarum Szijját megkötöttem.

Itt is, ott is, mint a méhek A tarló-virágbul.

Én is mézet gyűjtögettem A tapaBztalásbul.

Tudósokkal, doktorokkal Értekeztem szinte,

Okát-fokát sok mindennek Elmondták őszinte . ..

Magyar ember háza népe Neki hasznát lássa:

A tudomány az Úristen Legnagyobb áldásai

A kalendáriumi rész Január lapján az időjárás rovatjában egy kis négy soros vers van Sentenczia czimen:

„Az időjárásnak volna ez a helye,

JNe keresd, barátom, nem ámitlak vele Csaló, ki az időt előre megmondja, —

S nevet rajt, ha akad nékie bolondja . I .

A többi tizenegy hónap sentencziája a hó naphoz passzoló igazság mind, pl.:

„Üstökös kalászát kihányta a búza,

Szőlőd venyigéjét gerezd koazoruzza:

— Mért nem biztosítod, atyámfia, lelkem,

Minden kis felhőtől, hogy félned ne kelljen.“

A Százesztendős Jövendömondót leleplező és kifigurázó vers után következik az elmúlt ■esztendő históriája képekkel. Ezt követi a szerkesztő Káin és Ábel ez. népies elbeszélése, melynek az a tendencziája, hogy az igaz felebaráti

megható tábori mise volt, melynek végeztével a honvédujonezok fölesküdtek a zászlóra. Eskü után Kovács Rezső honvéd tábori lelkész szép beszédet intézett a katonákhoz, buzdítván őket az Isten, király és haza iránti hűségre.

Katonai előléptetések. A novemberi előléptetések között a vármegyében elhelyezett katonaságot érdeklő következő kinevezéseket olvassuk : A csabai méntelep-osztály tiszti karában Szendeffy Dezső hadnagy főhadnagygyá, Schmidt Pál állatorvos másodosztályú főállatorvossá, a 101. gyalogezred csabai zászlóaljának tisztikarában br. Feilitzsch Arnó és Stephanie Károly hadapródtiszthelyettesek hadnagyokká neveztettek ki.

Egyletek ügyei. A belügyministeri rendelettel feloszlatott |Békési VII. temetkezési egylet“ vagyonának hovafordilása tárgyában a megtartott felszá motáe alapján a vármegye alispánja meghozta határozatát és kimondotta, hogy az egylet vagyona a tagok között kiosztassék akként, hogy minden tag részére az általa befizetett összeg 16*71 százaléka adassék vissza. A felfüggesztett „/. Gyula és vidéke fiú és leánykiháza- sitó társulat“ működésének folytatását a belügyminiszter megengedte, elrendelte azonban, hogy az egyesület alapszabályai az egylet szervezetét illetőleg átdolgoztassanak.

Az Országos Közegészségi Egyesület békésmegyei osztálya 1900 évi rendes közgyűlését folyó hó 17-én délután 5 órakor Szarvason az „Árpád“ szálló nagytermében tartja meg. A közgyűlés tárgyai : 1. Az elnökség évi jelentése az osztály működéséről. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése, s ugyanily bizottság kiküldése a folyó évre. 4. A szakosztályok előterjesztései : a) belügyministeri leirat a magánorvoslás díjazásáról alkotott szabályrendeletre nézve véleményadás iránt; h) a cseléd lakások rendezésére vonatkozó szabályrendeleti tervezet ügyéről jelentés. 5. Indítvány a megyénkben sűrűn előforduló, abortus lehető korlátozásáról. 6. Esetleges indítványok. (Az osztály anyagi érdekeit, vagy működését illető indítványok előzetesen írásban és megokolva nyújtandók be az elnökséghez, s csak azon esetben tárgyalhatók jelen közgyűlés folyamán, ha az elnökség azokat véleményes jelentéssel terjeszti elő ) 7. A választmány újra alakítása. 8. Jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése. Ugyan az nap délután 6 órakor nyilvános felolvasó ülés lesz az „Árpád“ szálló nagytermében, melyen felolvasnak: 1. dr. Déry Henrik : Az iskolákról. 2. dr. Nékám Lajos egyetemi m. tanár: Az emberi bőr ápolásáról. Egyesületünk czélja lévén a társadalomban érdeklődést kelteni a közegészségügy iránt, felkérjük a t. tagtársakat, hogy ismeretségi körükben a felolvasás látogatottságát előmozdítani szíveskedjenek.

Építkezés a vármegyén. A régi fogház épületnek hivatalos helyiségek czéljaira való átalakítását a héten befejezték és az ódon fogház helyett most egy csinos építmény tágas és világos helyiségei várják a tisztviselők beköltözését. A földszint egy részét már el is foglalták a levéltár aktáival, mig a többi helyiségbe és az emeletre az árvaszék hur- czolkodik be legközelebb.

Ügyész választás. Gyula város képviselőtestülete holnapi közgyűlésében tölti be a dr. Zöldy Géza eltávozásával megüresedett városi ügyészi állást, amelyre értesülésünk szerint többen pályáznak a gyulai ügyvédek közül. Tegnapig dr. Follmann János Schröder Kornél, Jantsovits Emil és dr. Ladies László adták be pályázati kérvényüket az alispánhoz. A pályázati határidő ma jár le.

A szarvasi képviselőválasztás holnap fog megtörténni és eléje uagy érdeklődéssel néznek úgy a szarvasi választók, mint az érdekelt körök is. Az előző héten megindított választási mozgalom teljes erővel folyt a most múlt hét alatt is, és a küzdő pártok minden megengedett eszközzel küzdenek zászlójuk diadaláért. Természetesen, mint mindig, Szarvason is volt egy kis választási szenzáczió, melyet a fővárosi ellenzéki lapok igyekeztek a maguk ízlése szerint kiszínezni és választási visszaéléssé

szeretet százszor többérő, mint a kérkedő áldozatoskodás. Eztán jön a modern idöjóslás magyarázata ; — majd egy, a háborút kárhoztató vers; — a hasznos találmányok kronológikus lajstroma; az Életmentés egyszerű eszközeinek ismertetése balesetek idejére.

Földes Géza: Fejes uramék élete czimen egy emlékezetre méltó székely házaspár tisztes életének igaz történetét mondja el vonzón, meghatóan, kik, hogy az Isten őket gyermekkel meg nem áldotta: megtakargatott keresetük árán iskolát emeltetnek s mely egy napon mindaket- ten meghalnak, — mint angyali éneket hallják végórájukon a fölistápolt iskolások kardalát.

Móra Ferencz verses életképe után Munkácsy Mihály életrajza, majd Egy szem búza czimen ez életadó parányi mag dicsérete következik. Dr. Kármán Samu: A kis gyermekek ápolásáról beszél világosan, elméhez és szívhez szólóan; Kovács uram Pesten czim alatt Feleki Sándor mondja el versben, hogyan mutatta be nagyogitó üveg alatt a doktor-fiu a paraszt édes apának a ragadós betegségek láthatatlan férgeit; Muzslai pedig egy élethü elbeszélésben az olyan jegyzőnek festi nehéz helyzetét, aki sem a nép iránt való szeretetét, sem a hivatalos kötelességet elhanyagolni nem akarja.

István diák: a nép előitélete ellen száll síkra A szőllőben ez. versével; Suhajda István dr. és Zigány Zoltán: A hitelszövetkezeteket ismertetik: a Szerkesztő I A szoczialistaságról mond józanitó mesét. Hasznos tudnivalók és Adomák zárják be a négy Íves irodalmi részt.

Az egész naptár nyolez teljes iv s az ára 30 fillér, miből leg világosabban megtetszik, hogy e kalendáriom kiadása nem nyerészkedési szándékból történt, hanem abból a becsületes meggyőződésből, hogy erre a népnek szüksége van.

felfújni. Így egyik fővárosi lapban a következő sorokat olvastuk: „A szarvasi választás. Szarvasról a Draskóczy-párt tegnap táviratilag fordult Kossuth Ferenczhez, a 48-as függetlenségi párt elnökéhez s kért sürgűs orvoslást a pénzügyigazgatóság hivatalos korteskedései ellen. Széli és Lukács táviratilag utasították a szarvasi pénzügyigazgatóságot, hogy ne avatkozzanak hatalmi szavakkal a pártpolitikába. Ennek daczára tegnap este Szarvason minden oly korcsmát és bormérést bezártak és lepecsételtek, a hol a függetlenségi párti tanyák voltak. A szarvasi vendéglősök meghatalmazottja ez ellen a hivatalos visszaélés ellen óvást emelt. Széli ma már, daczára Kossuth Ferencz többszöri kérésének, nem akart a dologbau rendet csinálni. — A legközelebbi ülésen e tárgyban többen szándékoznak interpellálni.“ Minthogy Szarvason nincsen pénzügyigazgatóság, szemmel látható a hir téves volta. Az egész dolog különben annyiból állt, hogy a gyulai kir. pénz- ügyigazgatóság egy kiküldötte hivatalos kőrútjában Szarvasra ért és ott a választási mozgalmakról tudomást sem véve és azokra való vonatkozás nélkül szabályszerű vizsgálatait teljesítette. Úgy látszik ezt vették zokon a választókkal elfoglalt korcsmá- rosok és csinálták belőle a jelzett attentátumot. A pénzügyminister, noha a panaszok teljes alaptalanságáról meggyőződött, hogy a hatóságok presszójának látszatát is elkerülje, azonnal intézkedett, hogy a pénzügyigazgatóság a vizsgálatokat a választás utánra elhalaszsza.

A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye október

24., 25. és 26-ik napjain tartotta Szegeden, a várOB tanácstermében ez évi közgyűlését. A gyűlés tagjai 24-én testületileg vettek részt az ev. ref. templomban a reggeli istenitiszteleten s azután mentek a gyülésterembe, hol Szabó János esperes imával nyitotta meg a gyűlést. Ezután következett a meg nem jelent tagok bejelentése. A közgyűlési tagok igazolása. Küldöttségek kinevezése. Szavazatbontó küldöttség jelentése, melynek folytán bejelentetett, hogy az egyházmegyei főjegyzőségre Futó Zoltán, a tanácsbiróságra Darabos Sándor lettek megválasztva. Darabos Sándor a hivatali esküt nyomban le is tette, mig Futó Zoltán tekintettel arra, hogy midőn aljegyzővé lett volt, a jegyzői esküt már letette, az uj eskütétel alól felmentetett. — Az elhalt egyházmegyei tisztviselők emléke jegyzőkönyvben megörökittetett, ezek között az Oláh Györgyé. A szeghalmi, nagy majláti, kunágotai, ref. kovácsbázai, bunya-szegszárdi lelkészválasztások meg erősítettek, s a megválasztottak bekebeleztettek. Az esper.esi jelentés az annak folytán felmerült több rendbeli helyes eszmecsere után jegyzőkönyvbe vétetett. A cinoni vizsgálat jegyzőkönyvei előterjesztettek. Czeglédi Antal gyulai tanitó, Szabó Piroska gyomai tanítónő bekebeleztettek, felhivatván, hogy a hivatali esküt az egyházmegyei gyűlés előtt tegyék le. A dobozi tanítók az egyháztanács azon határozata elleni felebbezésök, hogy az 5. osztály felállítására köteleztettek, elutasittatott, illetve az egyház- tanács ily módoni intézkedése megerősittetett. De hosszú lenne egyenként elsorolni, mindazon ügyeket, melyek tárgyaltattak s elintéztettek. Legyen elég annak megemlítése, bogy 86 közgyűlési, 7 köz- igazgatási bírósági, 4 fegyelmi bírósági ügy került tárgyalásra s nyert elintézést. Az elnöki tisztet Szabó János esperes és gróf Ráday Gedeon egyház- megyei gondnok teljesítették. Egyes tárgyak tárgyalása alkalmával helyettük elnököltek még Garzó Gyula, Dombi Lajos, dr. Hajnal István, Fekete Márton egyházmegyei tanácsbirák. A gyűlésen jelen voltak : Szabó János esperes, gróf Ráday Gedeon gondnok, Garzó Gyula, Dombi Lajos, Szeremlei Sámuel, Papp Imre, dr. Csécsi Mihály, Darabos Sándor, dr. Hajnal István, Széli Ákos, Fekete Márton egyházmegyei tanácsbirák, Futó Zoltán főjegyző, Nagy Károly aljegyző, dr. Baksa Lajos, dr. Szegedi Kálmán aljegyzők. Kovács JánoB ügyész, Kovács Lajos számvevő, Böszörményi Béla, Szalay József, Paulinyi Károly, Szabó Béla, Fekete Gyula, Csák Emil, Losonczi Endre, Tóth József, Sós Károly, Kodi Márton, Zöld József, Somogyi Lajos, Rácz Károly, Bereczki Sándor, Técsi József, Gerőcz Lajos, ifj. Szabó János, Szabolcska Mihály, Bay József, Kun Béla, Tereh Gyula lelkészek, Vidonyi Jenő, Jámbor Lajos tanítók, Juhász Mihály, Polgár László egyházi főgondnokok, Tóth Sándor kántor orgonista stb.

Kutschera József — komáromi plébános. Városunk derék szülöttét Kutschera Józsefet szép és megérdemelt kitüntetés érte. Komárom szab. kir. városa ugyanis hétfőn tartott közgyűlésében, Molnár János helyébe egyértelmüleg és egyhangú lelkesedéssel plébánosnak választotta meg. Maga a tény is megtisztelő, de különösen megtisztelővé teszik a mellékkörülmények, amelyek a választáshoz fűződnek. Kutschera József ugyanis, Majláth Gusztáv gróf komáromi admiaÍBtratornak erdélyi püspökké történt kineveztetése után 1897-ben a komáromi plébánia vezetésével bízatott meg és e minőségben kifejtett, Istennek embereknek egyaránt tetsző sze- lidlelkü, apostoli működéséért, noha eme működés alig egy esztendeig tartott, hitfelekezeti különbség nélkül annyira megnyerte a komáromiak ragaszkodását és szeretetét, hogy amikor Molnár János lemondotta most budapesti belvárosi káplánként működő Kutscherán kívül más szóba sem jöhetett komáromi plébánosnak. Lelkésztársai, noha a komáromi plébánia az esztergomi főegyházmegye legjobban dotáltjai közé tartozik s amellett jogos ambitió dolga is egy Lipovniczky, Majláth utódja lehetni, egyrészről ösmerve a komáromi hangulatot, másrészről pedig maguk is méltányolva s elösmerve Kutschera érdemeit és hivatottságát, deferáltak és meg sem kísérelték vele szemben a pályázást, úgy hogy Kutscherát mint egyedüli pályázót és jelöltet egyhangúlag választotta meg a komáromiak tisztelete s szeretető. Szivünkből gratulálunk városunk szülöttének a fényes álláshoz és lelkünk mélyéből hangoztatjuk: ad multos annos! Kutschera József, néhai Wellenfelsi Kutschera Jakab jóemlékü gyulai kereskedő fia, született Gyulán 1865. julius 28-án, tanulmányait a jezsuiták kalocsai convictusában végezte, 1882-ben a budapesti egyetem hallgatója, 1883-ban esztergomi növendékpap lett, 1886-ban az esztergomi képzőintézet tanárává nevezték ki. 1887. decz. 28-án mint 22 éves ifjút pappá szentelték fel, első szent miséjét szülővárosában Gyulán tartotta bold. Göndöcs Benedek apát manuduc- torsága mellett. Az 1888. tanév befejeztével Párkányban, 1890-ben pedig Budapesten lön káplán. Ezen hivatala mellett ugyanez évben az V. kér.