Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
26-ik szám. Gyula, 1900. julius 1-én XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, bora a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . ! 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — I Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: Sí ó il n S) á -v i d..-------------------------^ Kiadéhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. • • Öntözés. Nagyszabású és hatásában kiszámíthatatlan művelet létesítéséhez fogtak hozzá a múlt héten vármegyénkben, a szomszédos Csaba község határában. Kezdetét vette a régóta tervezett próba öntöző-telep berendezésének munkája és az aradi kultúrmérnöki hivatal kiküldött tagjának szakszerű vezetése alatt előre láthatólag hamarosan készen is lesz az. A jóformán mit sem jövedelmező szikes, terméketlen legelőterületen erőt vesz az embori tudomány és igyekezet és kényszeríti azt, hogy buján termő rétté változva gazdagon fizesse vissza a reá fordított munka és befektetés értékét. És ez csak az első lépés leend vármegyénk gazdasági átalakulásához. A Körösöktől és csatornáktól átszelt területeken sok alkalom nyílik a művelet tovább fejlesztésére és az első kísérlet remélhető sikere folytán bizonyára több hasonló és nagyobb kiterjedésű telep létesül és azok nyomán áldásos eredménykép fogja élvezni szorgalmas népünk a gazdasági viszonyok rég óhajtott és annyira szükséges fellendülését. Az Élőviz-csatornának a Fehér-Körösből vízzel való ellátása alkalmával már. czélul tűzetett ki az öntözések létesítése és a vármegyének ezek érdekéből történt kezdeményezése folytán a vonatkozó előtanulmányok eszközlésével és a műszaki tervek kidolgozásával a földmivelésügyi minister az aradi kultúrmérnöki hivatalt bízta meg. A kérdés általános jellegű körülményének figyelembevétele mellett a kultúrmérnöki hivatal előbb egy generál-tervezetet dolgozott ki és egyrészt a munkálatokkal összefüggő gazdasági szempontok tanulmányozását és a sikeres eredmények érdekéből esetleg szükséges teendők iránti előterjesztések megtételét ajánlotta a gazdasági egyletnek, másoldalról viszont ezen fontos kérdés előbbre vitele, jelesen az általános tervezetben érintett nehézségek elhárítása vagy kevesbitése czéljából az előtanulmányokat TÁRCZA Sírásó. Kis levél érkezett. Harmatos kéz irta; Gilice bugását Búgva odasirta. Búgva belebúgta, A hogyan csak tudta. . . . Remegett a lelkem, A mikor olvastam: „Rám lehellt a szellő“ Hideg esthajnalhan, Mikor érted sírtam, A hogyan csak birtam. Ott sírtam a parton Rengő hullám rengett; Az én árva lelkem Háborogni kezdett, Szilaj vihar tépte Felnéztem az égre. Az ajakam néma, De a szivem hangos; Néma imádság volt Nem kellett szó ahhoz; Ott termett szivembe, Dobbanva, kicsengve. Ez volt a csengése, Ez a dobbanása: Istenem, telkednek Örök nagy tudása, Még csak azt sem tudja, Mikor látom újra. . . Mondd hát meg, súgd hát meg: Mikor szempillámra Édesen elszunnyad Az álmodó álom; Rejtsd el a telkembe Egy boldog redgelre. . . Remegett a lelkem, A mikor olvastam: Rám lehellt a szellő folytatja és azokkal kapcsolatban a vonatkozó műszaki adatok összegyűjtését és feldolgozását megkezdette. A kérdés ilyetén fejlődése közben merült fel az eszme, hogy tekintettel az öntözendő területek természetére és jellegére, addig is, mig ezen nagyobb terjedelmű öntözési műveletek tervezetei megoldást nyernek, kisórletkép alkalmas helyen egy próbaöntözés létesittessék különösen arra való tekintettel, hogy azzal idő és alkalom legyen nyerve szikes területeken az öntözés fokozatos hatásának közvetlen megfigyelése és tanulmányozására. Ez annyival inkább indokoltnak és kívánatosnak is látszott, mert egy ily öntözési berendezés az ott szerzendő megfigyeléseken kivül annak idején eredményeiben a fentebbiekben érintett, közgazdasági szempontból annyira fontos általános öntözési műveletekhez van hivatva propagandát nyújtani. Ezen próba öntözést Csaba község hajlandó volt elkészíttetni, és ezen czélra az öntözés berendezésének helyéül a város alatt elterülő u. n. borjurétet jelölte ki, mely területre a kultúrmérnöki hivatal kidolgozta a részletes terveket, a melyeket a következőkben ismertetünk. Az öntözéshez kijelölt területhez legközelebb fekszik az „Élőviz-csatorna“ azon szakasza, hol a kigyósi csatorna az élővízbe ömlik, a bol legczélszerübbnek látszik a vízkivételt elhelyezni. Tekintve pedig azt, hogy a kigyósi csatorna szikes területek csapadék vizeit Aezeti, a melyekben tehát sziksók okvetlen oldódtak, a tervezet a vízkivételt a kigyósi osatorna beömlése felé helyezi, hogy igy sziksós-vizek elvezetését elkerülje. A kivezető csatorna igy aztán keresztezi a kigyósi csatornát, a mely keresztezést sí oldja meg. A borjurét legmagasabb részei az adriai tengerszin felett 86 m. magasságban feküsz- nek, de tekintve azt, hogy az ily magassági helyek csak kis terjedelműek s mivel az öntöző-csatornák nagyobb mennyiségű földtömegnek beszerzését igénylik a tervek a 85-80 m. magasságon túl menő földréteg eltávolítása, illetve a töltésbe való behordásával az öntöző-csatornáknak szükséglendő vizszini magasságát 86 m.-ben állapítják meg. Mint hogy pedig az élővíz-csatornában a duzzasztás nélkül elő álló vizszinmagasság ott 84‘50 m. és ez a csabai körgáti zsilip segélyével is cbs 85‘35 m.-re emelhető, a vizet emelő-géppé kell a szükséges magasságra felemelni. E czélból az öntözendő terület sarkán egy szivattyú-telepet állítanak, mely legkisebb vízállás mellett is gondoskodik kellő mennyiségről. A 175 kát. hold nagyságú területet, lejtési viszonyainak figyelembevételével 4 kát. holdas táblákra osztják fel és minden egyes táblát egymástól függetlenül működő öntöző és lecsapoló csatornával látna el. Az egyes táblák öntözése az öntöző-csatornák oldal- töltéseibe beállítandó vizkibocsátó betonzsilipekkel és ezekből nyíló osztó-barázdákkal az u. n. csergedeztetési módszer szerint történik. Minden egyes öntözött táblának legalább is egy oldalán lecsapoló-csatorna van tervezve, melyek mindegyike a gyűjtő lecsapoló-csatorna közvetítésével vizét a szomszédos régi kenderáztató göndrök vízlevezető csatornáján át vezeti vissza az Élőviz-csatornába. Tekintettel pedig, hogy a növényzet által megkívánt lecsapolásoknak nemcsak felszín feletti, hanem átlagban a felszín alatt 1 m. mélységig levő vízmennyiséget is le kell vezetniük, a lecsapoló-csatornák feneke 83'60 m. mélységre terveztetett és a csurgalék vizek siphon segélyével helyeztetnek vissza az Élőviz-csatornába. Az öntöző művelettel kapcsolatosan ken- der-áztató telepet is létesít Csaba község közönsége. A kender-áztató gödrök az öntözendő terület mellett készülnek és azok egy csatorna közvetitésével az Élőviz-csatornából töltetnek meg. Miután pedig az áztatás tar tama alatt a kenderen álló viz a rothadó anyagoktól fertőzötté lesz úgy, hogy az a közegészségügyi szempontoknak megfelelőleg az Élőviz-csatornába való visszabocsátás előtt megtisztítandó, ezen inficiált viz 'az öntözendő területhez vezettetik és ott öntözésre használva a fertőző anyagoktól megtisztitta- tik. Minden áztató-medencze 80 köbméter áztatási űrtartalommal bir és igy egész nyári áztatás mellett mintegy 50 kát. hold kender termésének kiáztatására lesz elégséges. Az öntözendő terület berendezési költsége a szivattyú-telep költségeivel együtt a kultúrmérnöki hivatal számítása szerint 14800 forintra rúg. Ezen összeg amortizácziója, az üzem, fenntartás, trágyázás stb. költségei évenként 5700 forint kiadással irányoztat- tak elő. EnDek ellenében a 175 kát. hold terület után holdankint 35 mm. szénatermést számítva, a termés értéke 1 forint 80 kr. egységár mellett 11075 forintra tehető, marad 5325 forint tiszta jövedelem a területnek mostani 875 forint bruttojövedelmével szemben. A munkálatnak főczélja az Élőviz-csa- torna mentén berendezendő nagyobb szabású öntözésekhez tapasztalati adatokat gyűjteni és az öntözések fontos kérdését ezekkel elősegíteni és megoldásra vezetni. Jelentékeny fontossága van még a műveletnek azért is, hogy ezen berendezés szikes-területen mintegy kísérleti települ fog szolgálni az öntözés legsikeresebb beosztásának és üzemének, valamint a szükséges trágya-anyagok minőségégének és mikénti használatának megállapításához és ezekben igen becses adatok gyűjthetők az arra alkalmas területeken berendezendő hasonló öntözési műveletek czéljaira. A vázolt költségvetési adatok indítanak arra, hogy az öntözésnek nagyobb területekre való kiterjesztéséből rendkívüli gazdasági eredményeket várjunk és ezen várakozásban és bizalom folytán örömmel látjuk a jövőben remélhetőleg nagy területekre kiterjedő művelet mégkezdésénél az első kapavágást, melynek nyomán buja termés, jólét, gazdasági és művelődési előrehaladás fog fakadni. Adja Isten, hogy úgy legyen! Hideg esthajnalban, Mikor érted sírtam. A hogyan csak birtam. . Beteg vagyok drágám Beteg lettem érted. . . Didergő hókarom Alig-alig éled ; Hiába a bársony, Én csak egyre fázom. Takargatnak gonddal Bársonyba, selyembe Mosolygó mosolylyal Néznek a szemembe, Beczézgetnek, óvnak, Lesik szavát szómnak. . ... Ha te takargatnál Nem puha selyembe, Csak dúrva darócba Ezer rongyra Bzedve: Mégis meggyógyulnék Mosolyogni tudnék. Ha te tekintenél Egyszer a szemembe: Felcsillanó fénye Szerelmet repesne Mindjárt meggyógyulnék Nevetni is tadnék. Ha te állnál mellém Nem is becézgetve : Visszaszállna lelkem Arany szárnyú kedve Mindjárt meggyógyulnék Kacagni is tudnák, . . * * ... Ne félj árvult árva Betakarlak téged; Nem rakok rád selymei, Gzifrálkodó éket Csupán csak a lelkem Szárnyal oda csendben. Ne félj kis betegem Szempillád se rebben; Szomorú szobádba Akácillat lebben: Mintha csak én volnék, Mintha én csókolnék. Ne félj te szent asszony Becézve becézlek; Csodaszép zsongással Megcsendül egy ének: Szines-rímes álom RiDgó rózsaágyon. . ■ * * • Kis levél érkezett, Harmatos kéz irta; Gilice búgását Búgva oda sírta, A hogyan csak tudta. . . Márki Imre. A szenvedés^ — Irta: Carmen Sylva. (Erzsébet román királyné) — A „Békés" számára fordította: Harmath Lujza. A Szenvedés szép, nyúlánk gyermek volt, fekete hajjal, mely halvány arczát körülfolyta. Finom ajkai majd mindig zárva voltak, fekete szemei halálosan szomorúak, hogy senki sirás nélkül nem nézhetett reá. A szegény gyermeknek nem volt otthona s folyton egyik helyről a másikra vándorolt. Majd a szegények kunyhójába, majd a gazdagok palotájába tért be. Egy napon egy almafa alatt pihent s nézte a kis almákat, melyek oly pompás piros arcz- czal bírnak, hogy egészen felvirul, ki reájuk tekint. „Oh, kedves almafal“ — kiáltott Szenvedés, — adj nekem is szép, piros arczot, mert akkor az emberek is szívesebben néznének reám. „Nemi“ — szólt az almafa — „ha szép, piros arczod lenne, nem lennének oly részvéttel az emberek s nem látnának oly szívesen!“ Szomorúan állt fel s tovább vándorolt utain, mig a folyam partján egy kertbe ért, amelyben oly gyönyörű madárdal hangzott, hogy az ember szive nevetett bele. „Oh kedves madárkák, ajándékozzatok meg éneketekkel, hogy megörvendeztessem az embereket vele!« „Nem kedves gyermek“, — csiripelték a madárkák, — „ha nem jönnél oly nesztelenül és nem mennél oly hallgatagon, akkor nem felejtenének el az emberek oly hamar és észrevennék, hogy te vagy a Szenvedés és hogy fájdalmat okozol!“ És a szegény gyermek tovább vándorolt, mig egy napon erdőbe ért. Ez oly kellemesen illatozott s a fák alatti vastag moha rétegen oly ruganyosán lehetett tovalépdelni. A susogó lombok között itt-ott belopóztak a napsugarak s reszketve tánczoltak a moha felett, s megaranyozták az elsárgult leveleket. Minő pompa volt ez 1 A gyermek fáradtan dőlt egy fa alá. „Ide szabad betérnem anélkül, hogy fájdalmat hoznék, szabad megpihennem a nélkül, hogy bárki is beteggé válnék a miatt!“ Egy napsugár rezgett át a lombokon, s meglátva a csodaszép fénytelen szemeket, oda szőkéit, felragyogtatta azokat és Szenvedésnek szivéig behatolt. És látta az egész erdő e csodálatos ragyogást | kedves leány arczán és örömtől, csodálattól zümmögött. Szenvedés nem tudott arról, hogy ő szebb lett, csak forrón és vidáman érezte a napsugárt reszketni szivében. „Oh, kedves erdő, egyetlenegyet ajándékozz nekem ezernyi napsugaraidból s én boldog leszek!“ S ime, egyszerre csak siri csend lett az erdőben, a fák szomorúan néztek egymásra, a
