Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

vetések noha nagyobb részben ritkák, szépen fejlőd tek és további kedvező idő esetében ha nem is ki tűnő, de jó közép terméssel biztositnak. Ennyi pe dig a minimum, amire elkerülhetlen szükségünk volna. Állategészségügyünk a tavasz folyamán ismét rosszra fordult. Mindenféle ragályos betegség na­gyobb számmal fordult e!ő a hasznos háziállatok között és különösen a sertésvész az, amely a múlt évhez viszonyítva, ismét erősebb mérvben lépett fel, óriási károkat okozva pusztításával és a miatta elrendelt forgalmi korlátozásokkal. A hivatalos ki­mutatások szerint jelenleg a következő községek vannak sertésvész miatt lezárva : Gyula város, Gyoma, Doboz, Csorvás, Nagyszénás, Orosháza, P .-Földvár, Sámson, Mező-Berény, Öcsöd és Yésztő községek. Dr. Hampel József, a nemzeti muzeum régiség- tárának őre, a vidéki múzeumok országos főfelügyelő helyettese, jeles tudósunk, hétfőn délelőtt Gyulára jött és dr. Lukács György főispán, Domonkos János muzeum őr és Kohn Dávid közművelődési titkár részvételével megszemlélte a közművelődési egye­sület múzeumát, a melynek tárlatát különben már részben ösmerte, de szakszerűen rendezve s kataló­gussal ellátva moBt első Ízben volt alkalma meg­tekinteni. Előzőleg két héttel Schönherr Gyula, a hazai múzeumok felügyelőségi titkára .is megláto­gatta a múzeumot és valamint c, úgy most Ham­pel is teljes megelégedésének, sőt kedveB meglepe­tésüknek is kifejezést adtak a tárlat dús volta s főleg czélszerü helyisége, elrendezése s külső csinja felett. A közművelődési egyesület különben állam­segélyért folyamodott a tárlat kiegészítése s Corvin János özvegye Frangepán Beatrix hamvait tartal­mazó homokbányán túl levő, történelmi s archeo­lógiái szempontból egyaránt hires kéttornyú franois- kanus templom ásatási költségeinek fedezésére. A polgári fiúiskola folyó hó 5-én lefolyt juni- álisára még a következő adományok érkeztek be. melyekért a rendezőség e helyen is hálás köszöne­tét fejezi ki. Otrok I tván, Szénássy János, Zilbauer Alajos, Novák Kamii, dr. Zöldy Géza, dr. Fábry Sándor, Balogh János 2—2 korona, Desztek Károly. Balogh Géza, Czóbelné, Fekete József, özv. Végh Józsefné, Tarnay József, Szabó János, Dömény La­jos, Kéler István, Gubás Jusztin, Remete József, Liszkay Sándor, Bájer Márton, Schneider János, Albu Ferencz, Hanzsala Gyula, Schröder István, Sál István, Papp Gáborné, Necsoff József 1—1 ko­rona, Reisner lisztraktár, Halmos József, Steigervald János 60—60 fillér, Goldmann Samuné, .Szénássy Gusztáv, Schwarcz Jónás, Multas Miklós, Stetz Erzsébet 40—40 fillér, Csete Gábor 30 fillér, Ufer- bach N. 20 fillér. Összesen 38 korona 30 fillér. A legutóbbi kimutatás 251 korona 20 fillér. Tehát be folyt összesen 289 korona 50 fillér. Ezeken kívül a juniális czéljaira adtak még Weise Mór gyáros egy hordó udvari sört s tiz üveg magyarádi bort, to­vábbá Gerlein Reinhard egy szekér polyvát. A mu­latság költségeiről a számadás a jövő számban fog közöltetni. Baleset. Moldt József remetei erdész kedves nejét pünkösd szombatján végzetessé válható baleset érte. Remetéről Gyulára hazajövet, a fiatal lovak az országúton levő kőrakásoktól megriadva a kocsit bele fordították az ut melletti jókora mélységű árokba Moldtnéra a kocsi teljes súlya esett, és a szerencsét­lenségben még szerencsének mondható, hogy a nő­nek csupán egyik karja törött el. Dr. Fáy Samu csabai ügyvéd 24 korona esküdt- napi-diját a szegény rabok felsegélésére ajánlotta. v Esperessógi közgyűlés. A békési ágost. evang. esperesség évi rendes közgyűlését e hó 28-án fogja Orosházán megtartani Veres József esperes és Haviár Dániel felügyelő elnöklete alatt. Az arad-békési esperesség közgyűlése Mezőberényben fog meg­tartatni: a közgyűlés napja még nincs megállapítva. Házasság. Pünkösd hétfőjén diszeB esküvő volt Gyomán, ahol özv. Máday Aladárné bájos leányát Gizikét vezette oltárhoz dr. Sajósy Béla szegedi gyógyszerész. Villámcsapások. A múlt kedden délelőtt nagy vihar vonult el Mezőberény felett, a mely alatt a villám kétszer is lecsapott. Az egyik villám Popál György házát gyújtotta fel, amely egy mellék épü­lettel együtt le is égett. A második villámcsapás a Belenta-féle gőzmalomnál történt, a hol a villám következtében két ember eszméletét vesztette, de mindkettő csakhamar magához tért. Kaszinó mulatság volt pünkösd másodnapján Szeghalmon, ahol szép közönség részvétele mellett délután verseny-kuglizást, este pedig sikerült táncz- estélyt tartottak Műkedvelői előadást rendezett vasárnap este Endrődön az ottani iparos és kereskedő ifjúság Űrményiné Czakó Julia színésznő közremüküdésé- vel. Az ügyes mükedvelék a közönség nagy tetszése között adták a „Tót leány“ czimű népszínművet. Felvonások között Űrményiné Czakó Julia és Ven- czák Lajos Dankó-dalokat énekeltek, Gyuricza Jolán és Venczák Lajos kettős tót-tánczot tánczoltak. Lopások. Országos vásárról-vásárra kóborló czigányok pünkösd hétfőjén és kedden éjjel Csabán három helyen is látogatást tettek. Csjernyik János fényesi tanyájáról az istállóból elkötöttek egy érté­kes lovat s hogy ne gyalogszerrel haladjanak, Bottá D. Mihálynak Csabán, a Kastely-részen levő háza udvaráról, kinyitva a kaput, megkeresve a lószer­számokat, kihúztak egy kocsit, a szomszédos Prisz- tavok András házából pedig felraktak arra tűzifát és ruhaneműt s elhajtottak. Öngyilkosság. Czeiszlinger Antal csabacsüdi gépész 18 éves hasonnevű na, aki Losonczon az állami tanitóképezde hallgatója volt, a pünkösdi ünnepekre hazaérkezett szüleihez. Szombaton este a fiatal ember szüleivel együtt ülve beszélgetett, a mikor egyszer bement a másik szobába. Mivel hosszabb ideig nem tért vissza, kis leány testvére utána ment, de csakhamar ijedten szaladt vissza- azzal, hogy a bátyja földön fekszik. A szülők meg­rémülve szaladtak a szobába és ott találták fiukat a földre rogyva holtan, melléből patakzott a vér. Mellette feküdt 9 mm-es Hubert putkája, amelylyel szíven' lőtte magát. Az ifjú, kinek sötét szándéká­ról hozzátartozóinak sejtelme nem volt, több leve­let hagyott hátra, dehogy mi volt oka végzetes tet­tének, azt egyikben sem irta meg. Lapunk mai számához a világhírre emelkedett oxygen — élenyviz ösmertetése van mellékelve, me­lyet olvasóink figyelmébe ajánlunk. E kellemesen üdítő ital ösmertetésére lapunk jövő számában vísz- szatérünk. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán. Színészet. A színházi hét az idei szezon szenzácziójával a fővárosban és országszerte nagy hatást keltő Sulamith operával kezdődött. Nálunk is élénk érdeklődést s a színházláto­gatásban váratlan fordulatot teremtett ez az érdekes héber opera, amely szokatlan milieu-ével, eredeti alakjaival valóban meglepő! A szombati első elő­adásra valósággal elkapkodták a jegyeket s ez volt az idén az első zsúfoltnak mondható ház.— Szalkay direktor kitett magáért ez alkalommal. Szép uj díszletek, kostümök növelték a darab hatását, melyet Kövessy átdolgozásában élvezett a közönség; a hét kép folytán hosszúra nyúlt darab daozára mindvégig a legnagyobb figyelem és érdeklődés mellett. A da­rab eredeti szép áriái Szalkayné szép hangján elő­adva, nagy hatást keltettek, ki Sulamithot adván, úgy hangja, mint játékában tetszett a közönségnek. Szalóczy Irén (Abigail) mint mindig, ezúttal is ked­ves, temperamentumos, eleven és diszkrét volt s szerepében a drámai színekkel tudott hatást elérni. Kemény Absolon nehéz szerepét adta, szépen, ki­tartással énekelt, mig a derültebb elemet Szalkay, Déry, Virágh és Márkus képviselték, mindannyian sikerrel. A közönség zajosan megtapsolta a darab szép dalait. Pünkösd vasárnapján ugyanazon szereposztás és ugyanazon zsúfolt ház mellett másodszor adták Sulamith­ot. Hétfőn Bokornak a népszínház pályázatán dicsé- ratet nyert népszínműve a Mária bátyja csinált elég nagy közönséget, melynek a többi népszínművek felett az az előnye van, hogy szép, eredeti népdalok vannak benne, melyeket Szalkayné (Zsuzsika), Jászai Mariska (Erzsiké) és Kemény Lajos csinosan, tetszést keltve adtak elő. Jászai Mariska különösen kedvesen énekelte el a darab szép dalait, melyek nagyobb része az ő szerepébe jutott. Déry, a társulat ez u legsokoldalúbb s közönségünk kedvencz színésze, énekes szerepében is megállotta a helyét. Igen jó alak volt Krémet', Kalmár,Virág, nrndannyian hozzá­járulták a sikerhez. A keddi előadást alig lehetett megtartani a deák-majális miatt. Közönség igen gyér számmal volt s ez a szereplőket is befolyásolta, mert kevéssé vették komolyan szerepeiket. Géczy 1st ián Fekete Rigó czimü népszínműve került színre. A czimszerepet (Sárika) Jászai Mariska játszotta, aki ez alkalommal nem tartotta érdemesnek magát kosztümirozni s inkább sárga rigó volt, mint fekete. Fenyő Boldizsár (Szepessy) a szokott hévvel szavalt a súgó lyuk körül. Margit (Holéczy) szép jelenség a színpadon, de a szerepéhez, a drámai kifejlődéshez sehogy sem illett az a rózsabokréta, melyet felvonás közben tű­zött a mellére éppen akkor, midőn a megtérő bűnöst kellett volna játszania. Deéry Béla komolyan játszott s nem az ő hibája, hogy a csapodár gróf lehetetlen szerelmi kalandjait nem tudta még való­színűvé sem tenni. Solyomi Tamás (Krémer) sok derültséget keltett, úgyszintén Senki Miska (Virágh) a bamba kisbiró. Különben maga darab is olyan, hogy, hogy minden egyéb, csak népszinmű nem. Szerdán Gyulai Zsiga másodszori vendégfellép- felléptével Napoleon öcsém franczia izü, magyar bohózat került színre. Ezt a darabot két jeleB magyar humorista, Sipulus és Guthy gyúrták össze franczia konyha szerint, magyar szellemmel füsze rezve. Igen sok jó viczcz és kitűnő helyzet teszik élvezetessé a darabot, melynek egytől egyig kitűnő szerepét minden színész élvezettel játszhatja. Hatá­rozottan meg kell rónunk azonban a slendrián díszí­tést, amely nagyban csökkentette a darab hatását, hiszen a darab második felvonása jóformán düledező kulisszák között folyt le. Méltányoljuk ugyan azt a technikai nehézséget, ami a színháznak nem épült pavilonunk színházzá tételével felmerül, de egy kissé több gonddal bizonyára el lehetne azért kerülni az ilyen „kínos jeleneteket.“ Magáról a darab előadásáról szójván, a czim szereplő Gyulai Zsiga ezúttal is sikert ért el. A szép reményekre jogosító kezdő ki-ki látszik még ugyan játékából, de erősen bízunk benne, hogy a gyakorlat előbb-utóbb lecsiszotja most még észlel­hető egyes félszegségeit. Túlságosan sokat mozog, gesztikulál, tulelevensége azonban temperamentu­mot, ambicziót árul el s ebből eredő helyenkénti fonákságait csakis fiatal kora és szülővárosa közön­sége előtti túlbuzgósága rovására írjuk. Gyulaiból előbb-utóbb igen jó színész lesz', játéka máris rokonszenves, eredeti és ötletes, szerepfölfogása prd g határozottan önálló. — Kitűnő szerepe van ebben a darabban Krémernek, aki egy féltékeny színházi súgót kreál benne, úgy eredeti, igen jól sikerült maszkjával, mint kitűnő humoru játékával nagy derültséget keltvén. Jó szerepe van benne Szepessynek is, aki. ebben a szerepben érdekes jel­lemet mutatott be. Holéczy Ilona (Lili), szép és kedveB szereplő volt, Kalmár és Déry mindketten csak növelték jó renomméjukat közönségünk előtt, Pálfi Mariska (Flóra), teljesen otthon érezte magát szerepében s temperamentummal játszott s jóizü alak volt benne Virág (Bisotka) is. Csütörtökön a Bolond czimü nagy operette újdonság került szinre. Az operettek légkörében erősen nélkülöztük Szalóczyt, noha Bándi Rózsi (Bimbilla), szépen csengő, jól iskolázott sopránja igen kedvezően érvényesült a szép zenéjü darab hatást keltő áriáiban. Kemény (Delli), ebben a sze­repében igen jól bevált, szépen.j'precisen énekelt b játéka sem hagyott fönn semmi kívánni valót. Szalkay (Bimbó), szokatlan légkörben mozgott i sokoldalúságának dicséretére valóan töltötte be, jellemszerepét. Kedves jelenség volt a három pár: Erdey, Arday, Pálfi, Déry, Jászay és Virág s a nagyobb lélekzetü operette nyilt változásai, mintha csak a tegnapi dekoráczió fogyatékosságát akarta volna helyrehozni, mind nagyobb színpadnak is dicséretére váló preczizitással történtek. Pénteken, — természetesen üres ház előtt, — Othello került szinre. Mit is keresne a mostani publikum egy Shakespeare darabban, a melynek kothurnusban járó nagy jellemeit, indulatait, tra­gikumát megérteni nem képes, megváltozott élet­viszonyai, megváltozott ízlése, törpére szabott esté tikai követelményei folytán. Azonban próbának jó volt és a darab szinrehozatala, már csak azért is, hogy a közülünk való Kalmár Gyula jeles drámai színészi kvalitásait megismerhessük, ki Othello-t játszotta meg, fényes tehetségre valló, gondos ta­nulmányt eláruló kiváló játékkal. Kalmárnak hatá­rozottan ez a légköre. O sem ment ugyan a túlzásoktól, a melyre a Shakespeare darabok nagy­szabású jelenetei oly könnyen csábítanak, de indu­latai, érzelmei kifejezésében igaz és imponáló, alakja életteljes, játéka biztos. A közönség — ha ugyan azt a pár embert igy nevezhetjük, aki ott volt — többször lelkesen tapsolt úgy neki, mint Holéczy Ilonának, (ki Desdemona szerepében méltó partnere volt Kalmárnak.) Jágót Kemény Lajos játszotta s a nem neki való szerepben, méltányolható igyekezete daozára sem ért el hatást. A többi szereplő álta­lában jó keretet képezett a darabhoz. Tegnap Az asszonyregiment került színre, elő­reláthatólag nagy közönség előtt. A héten mintha kissé fölelevenült volna a szinházlátogatási kedv s eltekintve a Shakespeara- cstétől, — melytől fázik a publikum, —"minden darabban volt egy kis közönség. A műsor iránt teljes elismeréssel vagyunk mindig uj darabokban részesíti a direktor a kö­zönséget, azonban nem vennők rósz néven, ha hébe-hóba egy pár régebbi darabot is felfrissítene, azt hisszük egy Rip, Lili, Nebántsvirág stb. ismert voltuk daczára is, sőt talán ezért, csinálnának egy kis közönséget. A jövő hét műsora: hétfőn Családi örömök, kedden Stalóczi Irén jutalomjátékául Kis szökevény, szerdán Dr. Szeleburdi, csütörtökön II. Rákóczy, pénteken Sulamith, szombaton Bibliáé asszony, vasár­nap Szép asszony kocsisa. Szalóczy Irén a társulat kedves soubrettje néhány fellépésével már annyira belopta magát közönségünk szivébe, hogy az nagy tömegekben készül őt ajeles darab elragadóan ked­ves szerepében ünnepelni. * Hegyesi Mari Gyulán. Szalkay Lajos színigaz­gató, a gyulai közönség iránti figyelmének szép bizonyítékát adta, hogy fővárosi művésznő vendég- szereplését czélozván, választása Hegyesi Marira esett. Eleve konstatálhatjuk, hogy a választás sze­rencsés, mert anélkül, hogy az illetők művészetére nézve a legkisebb hátrányos következtetést vonni czéloznánk, a fővárosi összes színházak művésznői között Gyulán Hegyesi Mari nemcsak a legösmer- tebb, hanem a legszimpatikusabb is. Amint hogy ez természetes is. Gyulán a legfényesebb színi saison volt az, amely Krecsányi színtársulatához és abban elsősorban az ő nevéhez, kedveB egyéniségéhez és művészetéhez fűződött. Sem azelőtt sem azóta nem volt Gyulán oly társulat, az igaz, hogy nincs hozzá fogható, most másutt sem. — Hegyesi Mari gyö­nyörű megjelenése és kiváló művészi alakításai: Ember tragédiája, Vasgyáros, Kaméliás hölgy, Delila, Fedóra, Aranyember, Czigány, Lovoodi árva, Sze­gény ifjú története stb. női főszerepeiben, másfél év­tized múltán is közönségünk legszebb remisczenciái közé tartoznak és közönségünk ama része, mely Hegyesi Máriért művészetének bölcső korszakában lelkesedett, bizonyára örömmel ragadandja meg az alkalmat, hogy művészetének delén is gyönyörköd­jék benne. Hegyesi Mari maga is kellemesen emlé­kezik vissza a Gyulán eltöltött szép napokra; ékes bizonyítéka a Bzalkayhoz intézett levél, melyben a legnagyobb készséget s örömét fejezi ki, hogy Gyulán vendégszerepeljen, s erre nézve konkrét Ígé­retet is tőn. TJgy tudjuk, hogy a vendégjátékok a jövő héten, junius 18., 19., 20 és esetleg 21-ikén lesznek. A művésznő legjobb szerepeiben fog fel­lépni, de hogy melyekben arról lapunk jövő számá­ban. Addig is felhívjuk közönségünk figyelmét az idei szini saisonnak bizonyára legérdekesebb napjaira. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások Gyulán. Az új bűnvádi perrendtartás által életbe lép­tetett esküdtszéki intézmény a hét folyamán érte meg Békésvármegyében a tényleges életbeléptetést és örömmel mondhatjuk, hogy a szokatlan kezdet nehézségein simán esett át. E héten voltak az első esküdszéki tárgyalások a gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbiróság előtt és a tárgyalások eredmé­nye minden helyes jogérzéket méltán kielégít, a mi egyaránt érdeme a tárgyalásokat vezető törvényszék­nek és esküdteinknek. Az uj intézmény iránt reni kívüli érdeklődés mutatkozott. A tárgyalások első napjain zsúfolásig megtelt a törvényszéki palota nagy tárgyalóterme, a hova csak belépő-jegyekkel lehetett bejutni, miket azonban már napokkal ezelőtt szét­kapkodtak. A közönség, a melynek soraiban nagy számmal voltak hölgyek is, feszült érdeklődéssel hallgatta és nézte végig az eljárás formaságait, a tárgyalás érdekes részleteit és nem kevesebb ki váncsisággal várta a polgárok első ítéleteit. A tár­gyalások lefolyásáról a kővetkezőkben számolunk be olvasóinknak. Első nap. Szerdán reggel vették kezdetüket az esküdt­széki tárgyalások egy igen érdekes ügygyei, melyet annak idején részletesen ismertettünk. Csapó Dániel gyomai gazda volt az első vádlott, a ki a felesé­gébe bolondult és e miatt félig elzüllött Bogár Já­nost, midőn ez éjjel részegen rajtuk rontott, a múlt év julius 11-én egy baltával agyonütötte. A díszes nagy terem jóval 9 óra előtt meg­telt érdeklődőkkel. Egyenként érkeztek meg a be- idézett esküdtek is, kik a számukra fenntartott kü­lön helyeket foglalták el. Pár perczel 9 óra után vonult be a terembe a bíróság, a melynek tagjai voltak: V. Szakmáry Arisztid elnök, dr. Tholdt István és Hubay Lajos,szavazó bírák, Illyés Alajos jegyző. A vádhatóságot dr. Liszy Viktor kir. ügyész képviselte, inig a védői tisztet dr. Berényi Armin látta el. Mint törvényszéki orvosszakértő dr. Zöldy János vármegyei főorvos vett részt a tárgyaláson. Az esküdtszéki tárgyalások megnyitása ünne­pélyesség mellett folyt le. V. Szakmáry Arisztid a következő szép beszéddel nyitotta meg a tárgyalást: Tisztelt Esküdt urak ! Mielőtt a nálunk Gyu- Ián még teljesen ismeretlen esküdt bíróság olé tar­tozó első tárgyalást megnyitnám, nehány szót kí­vánok intézni Önökhöz igen tisztelt esküdt urak ! Az esküdt bíróságok életbeléptetésével — köz­tudomás szerint — uj korszak nyillott meg igaz­ságszolgáltatásunkban. Uj jogok, de egyszersmint uj kötelességek is hárultak a polgárokra, bírákra, az ügyészekre és az ügyvédekre. Legnehezebb feladat azonban Önökre hárult tisztelt Esküdt Urak, kik mint a magyar államnak független és feddhetetlen jellemű polgárai, hivatva lesznek polgártársaik élete, szabadsága, becsülete és vagyona felett Ítélkezni és a bűnösnek bűnössé­gét, az ártatlannak pedig ártatlanságát kimondani. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről in­tézkedő 1897. évi XXXIV-ik törvényczikk 15-ik §-a azon bűntetteket utaltatta az esküdtbiróságok hatáskörébe, a melyekre a büntetőtörvény alapján legalább 5 évi szabadságvesztés van megállapítva. Ebből láthatjuk tisztelt Esküdt urak, hogy Önöknek, mint az esküdt bíróság intézménye fő­tényezőjének, nagy körültekintéssel és még nagyobb lelkiismeretességgel és óvatossággal kell majd el- járniok, hogy verdictjük a bűnöst méltó bünteté­sétől fel ne mentse, az ártatlant pedig ne sújtsa. Megvagyok győződve, hogy Önök hivatásuk magasztos voltától áthatva, a haza érdekében szí­vesen fogják meghozni azt az áldozatot, hogy ve­lünk szakbirósággal, teljes odaadással és lélekkel fognak közreműködni azon közös czél felé, hogy társadalmi, vallási, nemzetiségi, politikai és vagyoni különbségektől eltekintve mindenkor a jog és az igazság érvényesüljön. A midőn tehát Önöket tisztelt Esküdt urak mint biró társaimat és a vád és a védelem kép­viselőit az első esküdt bírósági tárgyalás alkalmá­ból örömmel és szívélyesen üdvözlöm, szavaimat azon óhajjal rekesztem be, hogy működésünket sze­rencse és polgártársaink közmegelégedése kísérje. Az éljenzéstől kisért beszéd után dr. Liszy Viktor kir. ügyész állott fel szólásra és a vádható­ság részéről a következő tartalmas beszéddel üd­vözölte az esküdteket :• Az imént elhangzott klasszikusan szép elnöki megnyitó beszédben a f. év első napján életbe lepett, az uj bűnvádi és esküdtszéki eljárást szabályozó törvényeknek és rendeleteknek korszakot alkotó jelentősége kellő méltatásban részesült. Magam is abban a véleményben vagyok, hogy egy uj törvénynek a gyakorlati életbe való átvite­lénél azoknak, a kik arra hivatva vannak, váll­vetve egyesült erővel igyekezniük kell a kozdet nehézségeit leküzdeni. — Minden kezdet nehéz. Ne­héz küzdelem oly esetben, mint a jelenlegi, a mi­dőn különböző tényezők — bíróság, esküdtek, véd­és védelem egy czél felé, t. i. az igazság kideríté­sére törekszünk és igy igyekeznünk kell arra is, hogy együtt működésünkben az összhang meglegyen. Vannak, a kik 'azt hiszik, hogy a vád- és védelem ellentétes érdekeket képviselnek. — Ez a nézet azonban téves, — mert valamint a vádhatóságnak nem áll s nem is állhat érdekében, hogy valaki ártatlanul bűnhődjék, úgy viszont a védelemnek se lehet feladata arra törekedni, hogy a bűnös bünte­tés nélkül maradjon és csak akkor áll hivatásának magaslatán, ha arra törekszik, hogy a tényállás minden oldalról megvilágittassék és figyelembo vé­tessenek mindazok a körülmények, a melyek vé- denezének javára szolgálnak és büntetőjogilag is érvényesíthetők. Tagadhatatlan, hogy valamennyiünk között leg­nehezebb feladat vár az esküdtekre. — Önök tisz­telt esküdt uraim vannak hivatva arra, bog ■> az általam vádlottként önök elé állított felett, létéi "dő eskűjökhöz képest tiszta lelkiismeretük és meggyő­ződésük szerint, minden külső befolyástól menten, kedvezést, gyűlöletet és félelmet félre téve, csak is az itt megállapított tényállás alapján, igazságo­san és a törvény értelmében kimondják, hogy bű­nös-e, vagy nem bűnös ? Ezt a jogot, de egyszersmind — következ­ményében esetleg kiszámíthatatlan — kötelességet rója önökre a Békésvármegye területén gyakorlatilag első Ízben a mai napon alkaimaztatandó uj törvény, az a törvény, a mely törvény bíróságainknak eddigi jogait megcsonkítva, annak egy részét, mondhat­nám legfőbb részét önökre, mint az ország függet­len és szabad polgárainak küldötteire átruházta. Mint a vádhatóság képviselője üdvözlöm tehát én is Önöket tisztelt esküdt uraim e magasztos hi­vatásuk teljesítésének küszöbén s a midőn műkö­désünkhöz erőt és kitartást kívánok, tiszta szivem­ből kívánom azt is, hogy verdiktjük, határozatuk Isten és emberek előtt minden egyes alkalommal a legigazságosabb legyen. A mikor az ügyész szavait követő éljenzés el­hangzott, dr. Berényi Ármin védőügyvéd a követ­kező nagy hatású és formai szépségekben gazdag szavakat intézte az esküdtekhez : . Tisztelt esküdt urak! Ezen az igazságszolgáltatásra nézve megyénk­ben oly nagyfontosságu, mondhatom történelmi pil­lanatban nem mulaszthatom el, hogy én is szivem mélyéből ne üdvözöljem a t. esküdt urakat s sze­mélyükben azon intézményt, mely a polgárokat a legeszményibb vagyis azon tiszt betöltésében mutatja be, melynél magasztosabbat, kitüntetőbbet a társa­dalom egyszerű tagjaira az államhatalom nem ruház­hatott. Ha visszapillantunk a kezdetek kezdetéhez, azt találjuk, hogy óriási méretű, szinte beláthatatlan azon ut, melyen eddig fokozatos fejlődéssel eljutot­tunk. Hajdan az Isten szolgáltatta az igazságot papjai által, majd felkent fejedelmek vették át e szabadalmazott tisztet, melyet oly soká a kiválságos földesurak kezében is látunk jobbágyaikkal szemben; utóbb pedig külön bírói karra bízatott e feladat, mig végre — a csúcspontról leszállva — oda adatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom