Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-10 / 23. szám
az ítélkezés gyakorlása azon társadalomnak, melynek jogrendje megóvandó. A nép befolyást nyert nemcsak a törvények hozatalába, de alkalmazásába is s így az alkotmányos állam biztosítékai eddig el nem ért teljességéhez jutottak. Az esküdtszék intézménye által mindenkor előszólitottaké immár azon kötelesség, hogy beigazolják azt, miszerint a jogi öntudatának kifejtéséhez segített társadalom e jogával, nem mint hatalmi eszközzel, de mint a lelkiismeret és igazságszeretet palládiumával tud és fog élni. Nemcsak a tüzes vas és forró viz próbája, a mythikus csodatételek, a perdöntő bajvivások erőszaka és fortélyai múlták idejüket, de az igazság mérlegének a bölcseleti elméletek szürke ködében tévelygő s a közönség nagy rétegei előtt mindig felfoghatatlan titokzatos ingadozása és rejtélyessége is. Többé nem panaszkodhatik a társadalom a felett, bogy nemcsak a Themis szemei vannak bekötve, de az övé is. Az lesz az igazság, amit ő ismer fel annak, a jog fáklyavivői, a tudós bírói és ügyészi kar pártatlan vezetése mellett s nem háríthatja másra az itétetei által megteremtett jogállapotért a felelősséget. Dolgozzunk mindannyian lelkünk egész melegével azon, hogy e felelősség elviselésére méltóknak tűnjünk fel. Hintsük el szellemi képésségeink minden magvát tele marokkal s teljes bizalommal ez uj és fenséges intézmény szűz talajába azon erős hitben, hogy oly terméssel fogunk megoldatni, mely Istennek kedves, embernek üdvös leszen. 8 ha.a bűn tetőjog klasszikus hazájában Olaszolszágban Feraino államügyész azon nyilatkozatot tette, miszerint az esküdtszék eltörlése egyet jelentene a nemzeti zászló egy darabjának leszakitásával, úgy én is támaszkodva ama bölos szavakra: „iustitia est reganorum fumdamentum“ (az igazság a birodalomnak alapja), azon nézetemnek merek kifejezést adni, hogy az esküdtszék behozatala által nemzeti élethajónk lobogója oly erős és örökfrisseségü szinvegyülékhez jutott, melyet állami létünk symbolikus vásznáról sem a tenger változóan csapkodó hullámai, sem a vészterhes idők záporai le nem moshatnak soha! (Éljenzés). Most az esküdtek első padjának szeléről Haan Béla csabai ügyvéd emelkedett fel s rövid de tartalmas szavakban az esküdtek nevében szólott. Az elhangzott nagyszabású beszédek — úgymond — kifejtették az uj rend elveit. Mikor elősször jelennek meg az esküdtek, midt a társadalom kiküldöttei, nem félénk elfogadással, de a bizalom érzetével, a kötelességteljesités teljes tudatával jelentek meg az' ifólethozás díszes csaknokában. A társadalom világnézetének leszűrt igazságai fogják irányítani Ítéleteiket Lehet, hogy ezek a jogászi elme előtt nem fognak mindig mint abszolút igazság megállani, de a társadalom nézeteit, érzéseit, erkölcsi felfogását híven fogják tükröztetoi s igy jótékony visszahatásuk is lesz a társadalomra. Adja Isten, hogy úgy legyen I (Éljenzés.) Az elnök ezután behivatja az érdekelteket, Csapó Dániel vádlottat kihallgatja az általános kérdésekre, a tanuk is bemondják neveiket és ismét eltávoznak a teremből csak a vádlott és özv. Bogár Jánosné mint magánpanaszos maradnak bent. Az esküdtek kisorsolása következett ezután. Az elnök jelenti, hogy Gabriel Aladár és Kardos Fe- rencz esküdtek felmentettek és helyettük Fekete József és Géncsi Sándor pótesküdteket hivatta be. Felolvassák az esküdtdk névsorát, mind a harminczan jelen vannak. Mielőtt megalakulna az esküdtszék, az elnök kérdést intéz hozzájuk, nem forog-e fenn valamelyikre nézve kizárási ok? Nem forog fenn. Miután pedig az esküdtszék megalakításához elég 24 nem kifogásolt esküdt jelenléte, a két pótesküdtet felmenti, de kötelességük a következő napokon reggel megjelenni. Tholdt István biró papirszeletekről felolvassa a harmincz esküdt nevét beleteszi az urnába. Elnök : Miután a 28 nem kifogásolt esküdt van jelen s miután csak 12 kell, kikhez a maga részé ről még két pótesküdtet kiván, összesen 14 lesz sorsolva, tehát úgy az ügyész, mint a védő részéről 7—7 lesz visszautasítható. A nevek felolvasása után a felelet csak az lehet: Elfogadom! — Visz- szautasitom! Ha gyakoro Ini a jogukat nem kívánják, azok alkotják az esküdtszéket, kiknek nevét sorban kihúzza az urnából. Miután sem a vád, sem a védelem nem kívánt visszavetés! jogával élni, az elnök kihúzott sorban tizennégy nevet az urnából s ehez képest az esküdtszék a következőkép alakult meg : Rendes esküdtek: Meder György békési mészáros, dr. Singer Béla orosházi ügyvéd, Kiss György vésztői birtokos, Böhm József csabai buzakereskedő, Décsey József csabai kereskedő, Kéri János szabad- szent-tornyai kereskedő, Bojler Adolfkigyósi kereskedő, dr. Fáy Samu csabai ügyvéd, Haan Béla b.- csabai ügyvéd, Nagy Sándor körös-tarcsai gőzmalomtulajdonos, Székely Ferencz békési nyug. vasúti ellenőr, Biró P. István gyomai földmives. Pótesküdtek: Mészáios Lajos öcsödi gazdálkodó, dr. Nagy Élemér orosházi ügyvéd. Elnök: Az esküdszéket ezennel megalakitott- nak jelentem ki. A többieket felmentette erre a napra a szolgálat alól, de kötelesek a következő napokon megjelenni. A felmentett esküdtek ezután a közönség soraiban számukra fenntartott helyeket foglalták el. A kisorsolt esküdtek megeskettetése következett ezután. Az elnök felolvasta az eskümintát Mire az esküdtek névszerint felszólítva, sorban mondták: Esküszöm, Isten engem úgy segéljen I Végül még figyelmeztette az elnök az esküd teket, hogy a tárgyalás menetét éber figyelemmel kisérjék, majd a követendő eljárást ismertette meg velük, s ezzel az esküdtszék megalakításának formaságai véget értek. A tulajdonképeni tárgyalás kezdetén felolvasták a vádhatározat rendelkező részét, majd kezdetét vette a vádlott kihallgatása. Csapó Dániel nyugodtan kezdi töviről-hegyire elbeszélni az ügyet, melyet mi már több ízben ismertettünk. A feleségét, kivel boldog házasságban élt, szerelmével üldözte Bogár János, a ki legénykorában is udvarolt a leánynak. Bogár a saját feleségét elhagyta s idejének legnagyobb rész’ét a Csapóék kázakörüli ólálkodással töltötte el. Csapó felszólította, hogy ne járjon hozzájuk. A múlt év julius il-én Bogár újólag náluk termett s most már meg öléssel és házuk felgyujtásával fenyegette az asz- szonyt, ha oda nem adja magát neki. A kétségbe esett nő kis leányát küldte férje után, ki a tanyán mezei munkával foglalatoskodott. Mikor Bogár észrevette, hogy a férj közeledik, eltávozott a háztól, de éjjel 10 óra tájon ismét megjelent és Csapónétól bebocsáttatást kért. Az asszony ismételve megtagadta a kérés teljesítését. Ekkor a konyhaajtóra ment, azt befeszitetto s egyenesen a hálószobi felé tartott. Csapó az ajtó előtt elibe állt és távozásra szóllitotta. Bogár megragadta mellén ruháit s bírókra kelt vele. Csapó attól tartott, hogy őt legyűri, védelméül a szekrényen levő kést ragadta meg s azzal Bogárt több helyen megszűrte. Dühös küzdelem ;után sikerült ennek Csapót főidre gyűrni el a kést tőle elvenni. A halálos veszedelemben levő férj segítségért kiáltott, mire neje a mellén térdelő ellenséget lehúzta s Csapó hirtelen talpra ugorva, a konyhába hátrált. Bogár oda is követte, Czapó nem tudott egyébb mentséget találni, mint az ajtóhoz támasztott baltát. Feléje sújtott s a balta Bogár fején olyan súlyos sérülést ejtett, hogy alig pár perez alatt meghalt. A vádlotthoz intézett több részletkérdés után vádlott nejét Csapó Dánielnét hallgatta ki a tör vényszék, ki mindenben megerősíti férje vallomását értelmesen adva elő a tragikus eset befolyását. Miután Csapóné vallomására letette az esküt, rövid szünet után a tanukat hallgatták ki egymásután. Péteri Józsefné arról beszél, hogy Bogár milyen viszonyban volt Csapóókkal s a gyilkosság előzményeiről is tud részleteket. A vádlott javára vall. Putnoki Sándorné, mint tnagamondá: szegény paraszt asszony, bejáratos volt Csapóékhoz, hallotta Bogár fenyegetéseit is. Szintén vádlott javára vall. Az utánuk következő többi tanú is egytől- egyig Csapó javára vallott, úgy hogy a vádlott ártatlansága, mely az első percztől világos volt, mind újabb és újabb megerősítést nyert. Kiss János honvédhuszár és Gálos Dániel községi pénztárnok igazolták, hogy Bogár többször erőszakoskodott az asszonnyal, de ez mindig védekezett. Az elnök kérdésére Csapóné megerősíti vallomásaikat. Peres István községi rondőr szomszédja volt Bogárnak s szintén ellene vall, úgyszintén Kádár Jánosné és Kucsa Lajosné, aki Csapónénak tesvére, özv. Kovács Dánielné és Biró Péter, két ősz, öreg tanú vallott utoljára, Bogárt mint züllésnek induló erőszakos embert rajzolták s megerősítették, hogy üldözte Csapónét. A tanú-vallomások befejeztével özv. Bogár Jáno-né az elnök kérdésére kijelenti, hogy 50 frt temetési költséget s 500 forint kártérítést követel Csapótól. Végül még Zöldy János dr. főorvos mondott szakértői véleményt a megölt Bogár sérüléseiről s a halál okairól. Csapó Dániel normális ember és beszámítható. A bizonyító eljárás befejezése után szólásra emelkedett dr. Biszy Viktor, kijelentvén, hogy a bűnvádi eljárás 38. § a alapján él a szólás jogával. Kijelenti, hogy Csapó Dániellel szemben a vádat elejti és miután a kiderített tényállást részletezte elhatározásának jogi inditó okait pontozásokba’ foglalva a következőkép terjesztette elő: „Ez a tényállás nyert a most megtartott bizonyító eljárás folyamán beigazolást s ha valaha, úgy itt fennforgnak • mindazon körülmények, a melyek igazolják, hogy Csapó a jogos önvédelem terén állott akkor a midőn támadóját Bogárt, ártalmatlanná tette ; mert a kritikus éjjelt megelőző eseményeket s azt, hogy az elhalt Bogár János elzüllött, iszákos, családjával mit sem törődő erős és oly ember volt, akiről feltehető, hogy fenyegetéseit be is váltja — az eskü alatt kihallgatott tanuk minden kétséget kizárólag igazolták; mert a beszerzett hatósági bizonylatok is igazolják, hogy vádlott a sértett támadásai és fényé getései ellen a hatóságoknál is oltalmat - keresett; mert a kritikus éjjelen az elhalton kivül csak a vádlott és ennek neje volt jelen s igy ezeknek azon előadása, hogy sértett a vádlottat fojtogatta, földre teperte és késsel kezében üldözőbe vette, nemcsak megczáfoltnak nem tekinthető, hanem ellenkezőleg, figyelembe véve a vádbeli cselekményeket megelőző eseményeket, és különösen a sértettnek többször hangoztatott azon kijelentését, hogy a vádlottat megöli, családját kiitrja, házát fel- gyújtja s az asszonyt mégis hatalmába keríti, valónak is lenni látszik ; mert el kell fogadnunk vádlottnak azt a védekezését is, hogy sértettet csak azért szúrta meg, a fejszével csak azért ütötte fejen, hogy az életét veszélyeztető és esetleg az egész családjára kiható közvetlen és jogtalan támadást elhárítsa, támadóját ártalmatlanná tegye; s ha figyelembe vesszük, hogy a halálos sérelem csak akkor követtetett el, a mikor vádlott már látta, hogy további védekezés nélkül ö és esetleg egész családja áldozat lesz, tehát nem akkor a mi-i don a konyha ajtóban megjelenve még mindég remélhette, hogy Bogár a vádlott puszta látására is észretér, lomond aljas szándékáról és abban hagyja vakmerőségét: ha figyelembe vesszük, hogy a vádlott személye ellen ekként intézett jogtalan és közvetlen megtámadás, természeténél fogva biróilag is elismerhe- tően oly fokban volt veszélylyel fenyegető, hogy annak elháritására a vádlott a kezeügyébe került kést, majd ennek eltétele után menekülés közben | ház tornáczán talált fejszét használni joggal szükségesnek tarthatta ; ha figyelembe vesszük végül, hogy az emberi lélek ily rendkívüli izgatottsága alkalmas arra is, hogy az elmetehetség ideiglenes megzavarodását előidézze; ily körülmények között kétségtelen, hogy Csapó a jogos önvédelem terén állott: s cselekménye btkv: 79. §-ának rendelkezése szerint még abban az esetben sem büntethető, ha a jogos védelem határát félelemből — ijedtségből vagy megzavarodásból túl hágta is. Az előadottak alapján a btkv: 279. §-a alapján Csapó Dániel ellen emelt vádat ezennel elejtem és indítványozom, hogy ebben az ügyben a további eljárást megszüntetni s a felmerült bűnügyi költségeket a kir. államkincstár terhére megállapítani méltóztassék.“ A közönség hosszan és lelkesen megéljenezte az ügyészt, a vádlott pedig egész beszéd alatt zokogott. Az érzékeny jelenet nagy hatással volt a közönségre. A magánpanaszos: özv. Bogár Jánosné az elnök kérdésére szintén kijelentette, hogy hozzájá- járul a vád elejtéséhez. A bíróság ezután visszavonult tanácskozásra s nehány perez múlva V. Szakmáry Arisztid elnök kihirdette a következő végzést: A kir törvényszék Csapó Dániel ellen a büntető törvénykönyv 279-ik szakaszába ütköző szándékos emberölés büntette miatt folyamatba tett ügyben, a bűnvádi perrendtartás 372-ik szakasza alapján] a további eljárást megszünteti s vádlottat a [vád alól felmenti. A felmerült költségeket az állam- kincstár viseli. A magánpanaszos kártérítési keresetével polgári per útjára utasittatik. A vádlott és a felesége örömükben sirva, a közönség pedig lelkesen éljenezve fogadta az ítéletet s különösen a királyi ügyészt részesítette óvá cziókbao. 5 óra elmúlt, mire kiürült a terem. Az első esküdtszéki tárgyalás tehát verdikt nélkül végződött — felmentéssel. Második nap. A tárgyalások második napján gyakorolták először az esküdtek teljes mérvben jogaikat, felelvén a hozzájuk intézett kérdésekre. Nagy Gy. Sándor dobozi legény állott a bíróság előtt, aki 1899. de- czember 7-én atyját egy botütéssel halálra sebe- s i tette. Az esküdtek ismét kellő számban jelenvén meg, az esküdtszék megalakítása teljesen az előző nap formaságai szerint történt. Sem az ügyész, a mely tisztet ez alkalommal Tóth Ferencz kir. al ügyész töltötte be, sem a védő dr. Frankó László nem éltek visszavetési jogukkal és a vádlott is csak azon kívánságát fejezte ki, hogy dobozi ember ne legyen az esküdtek között. A kisorsolás szerint ren-| des esküdtek lettek: Böhm József. Gyáni András, Sonnenfeld Henrik, Nagy Sándor, dr. Nagy Elemér, Décsey József, Karácsonyi Károly, Tarján István, Kéry János, Sóhár Kálmán, Beinschrodt Márton és dr. Fábry Soma; pótesküdtek: Felix Andor és Löffler Ado'f. A megalakulás után a vádlott kihallgatása vette kezdetét. A 22 éves Nagy Gy. Sándor értelmesen és nyugodtan adja elő az esetet. Leírja, hogy atyja Nagy Gy. István mily kegyetlenül bánt családjával egész életében, mint ütötte-verte anyját, őt és testvéreit minden ok nélkül, hogy mikor otthon betegen feküdt, kikergette az ágyból. Leírja, hogy az fásét napján hajnalban az istállóban foglalatos kodott, mikor meghallotta bent atyja dühöngését és ordítását s látta kis testvéreit menekülni atyja dühe elől. Onkénytelenül sietett anyja védelmére a szobába, hol atyja őt is szidalmakkal fogadta és a midőn a brutális atya bundáját gombolgatta, hogy neki rohanjon, ő a keze ügyébe esett karóval ijedtségből és védekezésből megütötte atyját, aki össze- roskadt. Azt hívén, hogy csak elájult, testvéreit hivta, hogy vigyék ki atyját, mert ha feléled, mindnyájukat megöli. Később orvoshoz vitték atyjukat, aki este 10 órakor azonban meghalt. A vádlott anyja Dalmadi Sára megerősíti fia vallomását, fiát szelíd, jámbor fiúnak mondja, aki keresményét az utolsó krajezárig hazahordta és aki atyjától csak gyülölséget, szidást és verést kapott mindenkor. Megható volt a vádlott kis testvéreinek, a 18 éves Istvánuak, a 13 éves Lajosnak és a 11 éves Juliánodnak, akik sirva beszélték el azon bánhalmákat, melyeket a brutális apától nap-nap után szenvedtek. A többi tanú csak keveset vallott a tényállásra vonatkozólag, amit tudtak, azzal megerősítették az előbbi vallomásokat. A bizonyítási eljárás az egész délelőttött igénybe vette. Délután 3 órakor ült egybe ismét a bíróság, a mikor a kérdések feltevésére került a sor. Tóth Ferencz kir. ügyész csak egy kérdést boz javaslatba, mely a .szándékos emberölésre vonatkozik. Ezzel szemben dr. Frankó László védőügyvéd a halált okozó súlyos testi sértésre, az erős felindulásra és jogos önvédelemre vonatkozólag ' kisegítő kérdések felvételét javasolja. A törvényszék tagjai visszavonulván két és fél óráig, tanácskoztak a kérdések felett és csaknem 6 óra volt, mire kihirdették a kérdés'eket. A kérdések feltevése után Tóth Ferencz kir. ügyész mondotta el vádbeszédét, amelyben ügyesen csoportosította azon érveit, a melyek arra indították, hogy vádlottat a szándékos emberölés bűntettében kérje bűnösnek kimondani, miután cselekmé nyébőt az ölésre irányuló szándék bebizonyitoltnak vehető. Dr. Frankó László egy órát igénybe vevő nagyhatású védőbeszéddel válaszolt az ügyész vádjára. Szól a bűupör alanyairól, a megölt atyáról, a ki soha sem kelthetett gyermekeiben szeretetet, vagy bála érzetet és bebizonyított brutalitásai következtében bár természetes atya volt, nem volt édes atya, a kinek a törvény kivételes védelmet biztosit. Áttér a vádlottra, anGak lelki állapotára és érvekkel bizonyítja, hogy nála hiányzott az ölésre irányuló szándék, itt szó sem lehet száudékos emberölésről, legfölébb egy véletlen szerenosétlenségről, vagyis ha bűnös is vádlott, csak halált okozó súlyos testi sértés elkövetésében lehet bűnös. De tovább megy érvelésével és a felderített tényállás adataira hivatkozva meggyőző hatással festi azon lelki állapotot, melyben a fiú atyja előtt állott, kinek lelkében felidéződtek az atya halálos fenyegetései és midőn a dühtől elvakult embert maga felé rohanni látja, önkénytelen védelemre emeli kezét és a rémülettől eltompitott agygyal, a véletlenül kezébe került eszközzel üt, hogy magát védelmezze. Hatásos szavakkal fejezve be védőbeszédét a jogos önvédelemre hivatkozva védencze felmentését kéri. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta a szép védőbeszédet és szünet alatt tömegesen gratulált érte a védőügyvédnek. Ezután az elnök részletesen megmagyarázta az esküdteknek a kérdéseket és teendőiket, mire az esküdtek visszavonultak tanácskozásra. Nyolcz óra tájban hirdette ki az esküdtek főnöke a közönség feszült figyelme között az esküdtek határozatát előrebocsátván az előirt szavakat: ^Lelkiismeretemre és becsületemre, Isten és emberek előtt ! . .“ Az esküdteknók feltett kérdések és az azokra adott feleletek : I. Fő kérdés. Bűnös-e Nagy Gy. Sándor vádlott abban, hogy Dobozon 1899. deczember 7. reggel édes anyjának lakásán édes atyját Nagy Gy. Istvánt szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal a bűnjelt képező karóval fejére mórt csapás által megölte. Igen, vagy nem ? Felelet: Nem ! Ha nemmel feleltek az I. kérdésre. II. Kisegítő kérdés. Bűuös-e Nagy Gy. Sándor abban, hogy édes atyját Nagy Gy. Istvánt Dobozon 1899. deczember 7-én édes anyja lakásán szándékosan, de erős felindulásban keletkezett és rögtön végrehajtott szándékkal a bűnjelt képező karóval fejére mért csapással megölte, mely erős felindulást az idézte elő, hogy néhai Nagy Gy. István a tőle külön élő nejének, Nagy Gy. Isvánnénak lakásán megjelenvén azt t. i. Nagy Gy. Istvánnét durva szidalmakkal illette, két testvérét fellépésével a házból való elmenekülésre késztette és a vádlottat magát is szidalmazta. Igen, vagy nem? Felelet: Nem! Ha az I. és II. kérdésre nemmel válaszoltak. III. Kisegitő kérdés. Bűnös-e vádlott Nagy Gy. Sándor abban, hogy édes atyját Nagy Gy. Istvánt Dobozon, 1899. deczember 7-én édes anyja lakásán — ölési szándék nélkül a bűnjelt képező karóval szándékosan bántalmazva oly módon ütötte fejen, hogy az ez által okozott súlyos testisártés folytán annak még ugyan az nap este halála bekövetkezett. Igen, vagy nem? Felelet: Hétnél több igen. Ha valamelyik kérdésre|igenlőleg feleltek. IV. Külön kérdés. Fennforgott-e Nagy Gy. Sándornál a tett elkövetése alkalmával azon jogos védelem, mely akár Nagy Gy. Sándor vádlottnak, akár édes anyjának személye ellen Nagy Gy. István által intézett, vagy őket Nagy Gy. István részéről fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak t. i. a szidalmazásnak és a bunda szétgombolásában, valamint a fenyegető mozdulatban rejlő veszélynek elháritására szükséges volt. Igen, vagy nem ? Felelet: Nem ! Ha a IV. kérdésre nemmel feleltek. V. Külön kérdés. Előidézett-e az elhalt Nagy Gy. Istvánnak ezen ténye, hogy nejét és Nagy Gy. Sándor vádlottat szidalmazta és bundáját fenyegető mozdulatok közben magáról levetni akarta, Nagy Gy. Sándor vádlottban olyan félelmet, ijedséget, vagy megzavarodást, hogy a jogos védelem határainak ezen tulhágása neki be nem számítható ? Igen, vagy nem ? Felelet: Nem. Az esküdtek határozata után a törvényszék vonult vissza tanácskozásra, a mi mintegy fél órát vett igénybe, majd ismét megjelenvén P. Szakmáry Arisztid kihirdette az ítéletet, mely szerint a törvényszék Nagy Gy. Sándort három évi fegyházbüntetésre ítélte, a mely időbe 5 hónap a vizsgálati fogságból beszámittatik. Az esküdtek első helyes ítélete az érdeklődő hallgatóság körében is teljes megnyugvást keltett. Harmadik és negyedik nap. Pénteken ismét emberölés bűntettével vádolt ember került az esküdtek elé. A grófi uradalomban szolgált Takács István vésztői lakos, mint béres, és mert a múlt évi szeptember hó egyik napján a vetőgépet nem úgy igazította, amint ezt Pámos István béresgazda kívánta, szóváltás támadt közöttük. Vámos igen sértő kifejezésekkel illette Takács édes-anyját, mire ez figyelmeztette, hogy hagyjon békét és ne gyalázza, mert az már régen meghalt. A gazda rá se hallgatott, tovább folytatta szidalmait, amin Takács annyira felindult, hogy a kezében levő ökörhajtó ostor nyelével a mellette lovagló gazdát nyakszirlen csapta. Az ütés halálos volt, mert Vámos a lóról a földre bukott és csakhamar meghalt. A bizonyítási eljárás során ez a tényállás nyert beigazolást, minek alapján Tóth Ferencz vádló szándékos emberölés bűntettével vádolta Takácsot. A védői tisztet Jancsovics Emil gyulai ügyvéd látta el, ki hosszabb beszédben meggyőző érvekkel lépett sorompóba védencze érdekében és az esküdtszék helyt is adott védekezésének, mert halált okozó súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek Takácsot, akit a törvényszék másfél évi börtönre ítélt. Tegnap a gyújtogatás bűntettével vádolt Beréczky Jánosné állott a törvényszék előtt, akit dr. Berényi Ármin ügyvéd képviselt védőként. A tárgyalás eredményéről a következő számunkban referálunk. -. Ezzel véget ért az esküdtszéki tárgyalások első ülésszaka, a második csak a nyári szünet után fog megtartatni. A közönség mind a négy napon kitartó figyelemmel és nagy érdeklődéssel kisérte a tárgyalások menetét. Heti piacz. Gyulán, 1900. junius 8-án. 'A kedvező időjárás folytán a vetések jó fejlődésé e hét folyamán a budapesti árutőzsdén az árak hanyatlását okozta és fokozatosan 10—20 fillérrel estek a búzánál. A piaczi árak következő voltak 50 klgnként — koronában búza ........................ 6 80—7’10-ig ku koricza . . . ff 5'50—5 60-ig takarm. árpa ... 5'70—5’80-ig Zab . ..... 5-20—530-ig Hirdetés. Több ezer hangjegy mélyen leszállított árért azonnal eladó. Czim a kiadóhivatalban. t7i í—t
