Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-10 / 23. szám
Melléklet a Jfe" 1900,23-ik számához. . A versenybíróság következőleg alakult meg: elnök Geiszt Gyula, tagok : dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor, dr. Zsilinszky Endre, Sztraka György, ifj. Kintzig János, Laehner Hugo és Urszinyi Dezső; indítók : Beliczey Géza és Deimel Lajos. A közönség sorai közt ott voltak : Zsilinszky Mihály államtitkár, Dierner Gusztáv, Kozma Andor és Szendy Árpád fővárosi vendégek is. A versenyek lefolyása a következő volt: I. Békésmegyei mezőgazdák versenye. I. dis 200 kor. II. dij 100 kor. III. dij 50 kor. Távolság 1600 méter. Futott öt ló. Első lett Zsíros Pál csabai gazda „ Arany“ nevű lova, második Molnár György csabai gazda „Lola"-ja, harmadik Mázán György csabai gazda „Kaczér"-ja. II. Mezőgazdák versenye. I. dij 100 kor, II. dij 50 kor. Távolság 1600 méter. Futott négy ló, közülök könnyen első Dobó István szegedi gazda Kaczér nevű lova, második Gera András kígyóéi lakos Pej nevű lova. III. Urlovasok sikversenye. I. dij egy ezüst serleg, a hölgyek dija, II. dij a tétek. Távolság 1800 méter. Futott két ló. 1, Molnár György kun- ágotai lakos „Tapir"-ja, Iov. Kocziszky Mátyás. 2. Beliczey Géza „Mici“-je, lov. Gulyás Lajos. IY. Nyertes lovak versenye. Dij az elsőnek 50 kor. Távolság 1600 méter. Futott az első versenyben nyertes négy ló, melyek közül Dobó „Kaczér“-ja játszva vitte el a dijat. Y. Ügető verseny kettős fogatokkal. Tiszte- letdij az elsőnek. Pálya kétszer körül. Résztvett két fogat, első lett Beliczey Géza (Szattyán, Betyár) fogata 8 p. 10 mp., második Lavatka Gyula (Lutri, Babám) fogata 8 p. 45 mp. A dij egy szép bronz lovas szobor volt. VI. Vigasz verseny. Dij az elsőnek 50 kor. Távolság 1600 méter. Futott négy ló, a melyek közül könnyen nyert Erdélyi János makói gazda „Cintra“ nevű lova. A versenyek egész rendben és gyors egymásutánban folytak le, úgy hogy 5 órakor már hazafelé vonult a sportkedvelő közönség. A csabai hangverseny. A pünkösd hétfőjének estéjén rendezett nagy hangversenyre azon napon érkeztek meg Csaba község művész vendégei, éspedig délelőtt all órai vonattal érkeztek Jászai Mari asszony, Kozma Andor és Szendy Árpád, kiknek kíséretében jött Diener Gusztáv és neje is. A vasúti állomásnál óriási közönség gyűlt egybe, a vendégek fogadására, köztük nyolcz leányka, kik a nő-vendégeknek szép virágcsokrokat nyújtottak át. A vendégeket Varságh Béla fogadta szívélyes üdvözlő szavakkal, amit a közönség lelkes éljenzése kisért, aztán hosszú kocsisorban hajtottak be a városba szállásaikra. Délután 6 órakor érkezett meg a vonattal Hubay Jenő és neje Czebrián grófnő, Székely Arnold zongoraművész társaságában, kiket nagy közönség élén Zsilinszky Mihály államtitkár fogadott. Este nyolcz órakor kezdődött meg a városi színházban a nagyszerű hangverseny, melynek párját még a fővárosi hangversenyekben is ritkán találjuk, hasonló nagy művészek oly ritkán találkoznak egyszerre a hangverseny teremben. Yárme- gyénkben az Erkel szobor leleplezése alkalmával Gyulán tartott hangversenyen kivül nem íb volt művészi értékre nézve hozzá hasonló. De a közönség érdeklődése is a nagy 'programmboz illő volt. A legdíszesebb közönség zsúfolásig megtöltötte a színház nézőterét és a magával ragadó művészet hatása alatt szűnni nem akaró lelkesedéssel fejezte ki elragadtatását a szereplők iránt. A műsor első számát a csabai iparos daloskor nyitotta meg, Galli János karnagy vezetésével pre- czizen és finoman színezett előadásban énekelt egy népdalegyveleget, melynek egyik részét a hálás közönség meg is ujráztatta. Kozma Andor, a kitűnő iró, a rendkívüli ter- mékenységü és kifogyhatatlan humorú poéta töltötte be a programm második számát. Á függöny felgördültével riadó taps üdvözölte őt és a nézőtérről egy nemzeti szallaggal átkötött babérkoszorút nyújtottak fel neki. „Békés barcz“ czim- mel olvasott fel egy erre az alkalomra irt költeményt, amelyben Csabáról énekelt remek gondolatokkal, poetikus szép hasonlatokkal. A szép előadás minden szavát feszült figyelemmel hallgató közönség ismételten szólította zajos tapsával függöny elé a költőt, ki feledhetetlenül belopta magát a közönség szivébe. Csak a ki már méltán rászolgált a „nagy“ melléknévre, annak lehet oly fogadtatása, mint a milyennel Jászay Mari asszonyt a közönség üdvözölte. Mikor nehéz fehér ruhájában megjelent a színen valósággal elborította a virágáradat és zúgott az éljen és tapsvihar. Mikor végre elült az üdvözlés zaja a nagy tragika siri csendben fogott hozzá előadásához. Szávay Gyula „Ezer tavasz“ czimü költeményét, majd Tompa „Három a daru“ czimü poémáját adta elő az ő hasonlithatatlan, sziveket megragadó nagy művészetével. Előadását a közönség a felkeltett érzelmek hatásától lebilincselve hallgatta, amely érzelmekből alig bírt felocsúdni, bogy azután annál lelkesebben fejezze ki háláját a nyújtott gyönyörűségért. Yármegyónk fia Szendy Árpád zongoraművész, a zeneakadémia kitűnő tanára lépett ezután a zongorához és saját remek szerzeményét a király díjjal jutalmazott „Magyar Rapszódiát“ játszotta el hatalmas teknikával, nagy zenei érzéssel. A mesteri játékért szűnni nem akaró tapssal és óriási babérkoszorúval fejezte ki lelkes elismerését a közönség Újból Jászai Mari jelent meg a közönség előtt és ismétlődött az előbbi szép jelenet. Megint két szép verset adott elő a legnagyobb hatás mellett. Kozma Andornak „A béka“ czimü és Kiss Józsefnek „Ágota kisasszony“ czimü költeményét szavalta el a tőle várt művészettel és perczekigtartó taps Bzámtalanszor hivta a lámpák elé a nagy tragikát. A hegedűnek egyik legnagyobb mestere Hubay Jenő hasonló lelkes fogadtatás után „Képed'előtt“ és „Csárdajelenetek“ czimü szerzeményeit adta elő Székely Arnold zongoraművész korrekt kísérete mellett. A közönség elragadtatással hallgatta a legigazibb művészetnek és a páratlan zenei érzésnek művészi játékban való megnyilatkozását és midőn a csodás hangok elhallgattak, nem akart szabadulni a varázs alól, hanem egy ráadást is kért és kapott a művésztől, kit tomboló lelkesedéssel ünnepelt. Mikor azután a többszöri kihívásra Hubay Jászay- val és Kozmával együtt jelent meg a színen, a lelkes ünneplés fokozódva ujúlt meg és zúgott perczekig a színház minden részében. Az est műsorát a csabai daloskor zárta be ismét szépen énekelve egy „Csatadalt“, méltó keretet szolgáltatva a páratlan műélvezetet szolgáltató hangversenynek. Tíz óra után lett vége a hangversenynek, a melynek befejeztével a közönség nagy részre a vigadó nagytermébe vonult, ahol a hajnali órákig tartó fényes tánczvigalom fejezte be a csabaiak pünkösdi szép ünnepeit. T a n ii g y. Értesítés. A gyulai róm. kath. elemi népiskolák folyó tanévi nyilvános vizsgálatai a következő napokon és sorrendben fognak megtartatni: Junius 11 -én délelőtt a belvárosi leányiskola 4., 5. és 6. osztályában, délután a 2,3. leányosztályában. Janius 12 én délelőtt a belvárosi leányiskola 1. osztályában, délután a józsefvárosi leányiskola 1. osztályában. Junius 13-án délelőtt a józsefvárosi leányiskola 2., 3. és 4. osztályában. Junius 15-én délelőtt a belvárosi fiúiskola 4., délután a 3 osztályában. Junius 16-án délelőtt a belvárosi fiúiskola 2-, délután az 1 osztályban. Jun ius 18-án délelőtt a józsefvárosi fiúiskola 1. oszt,, délután a 3., 4. oszályában. Ju nius 19-én délelőtt a józsefvárosi fiúiskola 2. osztályában, délután a nagymagyarvárosi leányiskola 3., 2., 1. osztályában. Junius 20-án délelőtt a nagymagyarvárosi fiúiskola 1., 2. osztályában. A vizsgálatok mindenkor reggeli 8, illetőleg délután2 órakor kezdődnek; — az ünnepélyes „Te Deum“ junius 24-én reggel 7 órakor lesz az anyatemplomban. Az igazgatóság. Hírek. Az Otthon, lapunk e közkedveltségü ajándékának dús tartalmú e havi füzetét mai számunkkal küldjük meg olvasóinknak. Sál József emléke. Kegyeletes ünnepély színhelye volt a gyulai iparos ifjúsági egylet helyisége pünkösd másodnapjának délután. Az egyesület megalapítója, felvirágoztatója s 21 esztendőn át állandó elnöke, Sál Józsefnek arczképét leplezték le rendkívüli közgyűlésen. — A tágas termet szorongásig megtöltötte a közönség, a tagokon kivül ott volt számos tekintélyes önálló iparos és díszes hölgyközönség. Az egylet kötelékében álló dalkör, melynek a boldogult szintéu elnöke volt, Székely Lajos karnagy vezetése alatt elénekelte a Hymnust, majd Szénásy János elnöki megnyitó beszéde után Kóhn Dávid titkár kegyeletes beszédben vázolta Sál Józsefnek a közélet minden terén, különösen pedig az országos és helyi iparügy, főleg pedig az iparos ifjúsági egylet körül kifejtett tevékenységét és emlékét megörökítő nagy érdemeit. Az emlékbeszéd folyamán lehullt a lepel az arczképről, mely — mint megírtuk — Morovánszky Sándor, az egylet ügybuzgó választmányi tagjának és tehetséges festődilettánsnak nagy ambiczióval készített sikerült munkája. Múlt Rezső könyvtárnok szintén pár kegyeletes Bzóval adózott az elhunyt jeles elnök emlékének és indítványa folytán a közgyűlés a Kóhn Dávid titkár által tartott arczképleleplező beszédnek jegyzőkönyvi megörökítését, kinyomatá sát és a tagok közötti szétosztását határozta el. A dalkar „Szózat“ éneke fejezte be a megkapóan szép ünnepélyt, amely után a közgyűlés tárgyalta s megái lapította az alapszabályok módosítására vonatkozó választmányi javaslatot. A Szent Háromság-kápolna ünnepe. Ma Szent- háromság vasárnapján van a Szentháromság-kápolna felszentelésének ünnepe. E kápolnát 1752-ben építették fel, s azt több ízben nagyobbitották, végre 1815—17. években közadakozásból nyerte a mai alakját s 1817. május 27-én áldotta meg Spiegel Ignácz, Gyula város tevékeny plébánosa. E kápolna előtt temették el 1773-ban Tomcsányi János volt uradalmi jószágkormányzót. A mai ünnepen reggel 7 órakor a nagy templomban énekes mise lesz, utána körmenetben vonulnak a hivek a kápolnához, hol ünnepies nagy mise tartatik 8 órakor, utánna szent beszéd lesz. Ez után a körmenet ismét visz- szatér a nagy templomba. 11 órakor csendes mise lesz a nagy templomban. A Gyulán létesítendő kötő- s szövőipar-telep ügyétar. Lukács György vármegyénk főispánja melegen felkarolta s az ő hathatós intervencziójának tudandó be, hogy az állami subvenczió és az állami egyéb kedvezmények a vállalatnak oly gyorsan és készséggel megadattak. A kereskedelemügyi minis- ternek leirata a következő: „38342/IX. sz. líeres- kedelemügyi m. kir. minister. Méltóságos dr. Lukáos György urnák, Békésvármegye főispánjának. Méltó- ságos főispán ur! Folyó évi május hó 21-én 525. szám alatt kelt előterjesztésére van szerencsém Méltóságodat értesíteni, hogy méltányolva azon törekvést, mely szerint Méltóságod kormányzatára bízott vármegye székhelyén egy oly iparvállalat létesittes- sék, amelynek hivatása leend, különösen a szegényebb iparos osztályhoz tartozó női családtagokat tisztességes és állandó kenyérkeresethez juttatni, hajlandó vagyok a Weisz Mór gyulai nagykereskedő és társai által Gyulán létesíteni szándékolt kötő- és szövőipar-telepet öt éven át évi 5000 (ötezer) korona államsegélyben részesíteni és részére az 1899. évi XLIX. törvényczikkben meghatározott állami kedvezményeket kieszközölni. Ezen támogatással szemben a vállalkozók kötelesek lesznek vállalatukba kezdetben legalább 50000 (ötvenezer) koronát befektetni és azt legalább öt év alatt százezer koronára felemelni, a vállalatot már megindulásakor legalább 50 (ötven) kötőgéppel és 70 (hetven) munkás foglalkoztatása mellett még a folyó évben üzem |be helyezni. Amennyiben pedig vállalatukat a segélyezés tartama alatt saját hibájuk folytán beszüntetnék, tartozni fognak a már folyósított segély részleteket, az erre vonatkozó felszólítás kézhez vételétől számított hat hónap alatt egy összegben vissza téríteni. Yan szerencsém Méltóságodat felkérni, hogy erről nevezetteket azzal méltóztassék értesíteni, miszerint a fenti feltételek elfogadását magában foglaló és kir. közjegyző előtt kiállított kötelező nyilatkozatot jelen leiratom vételétől számított 30 nap alatt elém terjeszszék, mert ellenkező esetben ezen leiratom hatályát veszti. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1900. junius 5 én. Hegedűs s. k. Eljegyzés. Lapunk egy kedves munkatársáról írjuk meg a legkedvesebb hirt, s mit fiatal emberről megírni lehet. Ifjú házi-poétánk Nuszbek Sándor végzett joghallgató, tegnap jegyezte el Sarkadon Balog Emmuskát, Balog Ambrus ev. ref. lelkész szép és kedves leányát, mely alkalomból mi is legőszintébb gratulácziónkat tolmácsoljuk. Esküvő. Yárosunk közkedveltségben álló fiatal állatorvosa Sál Gyula, pünkösd másodnapján vezette oltárhoz a róm. katb. nagy templomban szép és bájos menyasszonyát Moldoványi Teruskát, Mól- doványi István köztiszteletben álló polgártársunk müveit lelkű leányát. Az esküvőn násznagyok Foll- mann János ügyvéd es Hoffmann Ferencz városi jegyző voltak, nyoszolyólányok és vőfélyek pedig Moldoványi Gyula, Remeié Mariska, Moldoványi János, Remete Erzsiké, Moldoványi István, Balogh Mariska. Az esküvő után, melyen fényes násznép vett részt a menyasszonyi ■ háznál kedélyes lakodalom következett. — Az ifjú párnak hosszantartó, zavartalan boldogságot kívánunk. A polgáristák juniálisára, mintha csak megrendelte volna a rendezőség, kitűnő idő virradt fel. Már pedig a majálisok fősikere a jó időben rejlik s ha jó idő van, nincs is olyan majális, a melyik ne sikerülne. A polgáristák különben is nagy nép- szerüségü juniálisa tehát Gyulán emberemlékezet óta el nem ért fenomenális sikerrel zárul. Ilyen óriási s ilyen jó hangulatú közönséget még nem láttunk Gyulán s nemcsak a majálisok krónikájában, hanem a majálisban résztvevők emlékezetében is örökké ragyogó hetükkel marad fölirva ez a nagy nap, melynek főérdeme a polgári iskola népszerű tanári karát illeti, különösen kiemelvén a tanári karból a legifjabb Vári Rezső tanárt, a ki élén állott a lelkes tanuló ifjúságnak s később a parketten érvényesítendő privát leczkeórákat adot- nekik a mulatság rendezés titkaiból. S mondhatjuk, az elvetett mag nem hullt sziklára s a polgáristák lelkes gárdájából nem egy perfekt gavallér és bálrendező kerülne ki máris, ha a positiv tudományok másfelé nem irányítanák hajlamaikat. Azonban szólván a majálisról, az reggel 6 órakor kezdődött. Ekkor rukkoltak ki a növendékek dobszó és vidám czigányzene mellett a tanári kar vezetése alatt a városerdőbe, hol a délelőttöt régi szokáshoz híven, kedélyes játékkal töltötték. Délben jóhangulatu ebédelés volt a zöldben, részint a fiuk által magukkal hozott elemózsiából, részint a Huszka vendéglős felteritett asztalánál, ki ez alkalomra nagy apparátussal és készlettel vonult ki az erdőre, egész barakkot építvén az üdülő helyen. — Az erdő berendezése igen jól sikerült, meglátszott, hogy szakavatott kéz osztotta az utasításokat, a csinos diadalkapu és a tisztáson elkészített, lampionokkal, zászlókkal díszített kedves tánczhely létrehozásában. — A szalmatörek, — melyei a tánczhely behintve volt, — valóságos konkurrencziát csinált a báli parketteknek. A tulajdonképeni közönséget délután kezdte önteni a város. Egész népvándorlás vette kezdetét a délutáni vasúthoz s nagy ügygyei- bajjal ment a „bevaggonirozás“, mert ekkora közönségre, — daczára annak, hogy előre készültek a napra, — a vasútnál sem számítottak. A publikum egy másik része kocsikkal, lóháton, byciclin, sőt »per pedes apoBtolorum“ is, vonult ki a nagyváradi utón s a ki ezt a tarka zsibongó képet láita, elgondolhatta magában, hogy no most sok házban garázdálkodhatnának a hírnevessé vált gyulai betörők. Mintha egész kiürült volna a város, esti hat óráig még mindig gördültek a kocsik és csengettek a biczik- lisek a majálishoz vezető utakon. A 3 órai vonatot Rácz Tóni jeles bandájának Rákóczy-indulójával fogadta a polgári iskola tanári kara és növendékei s mint egy lavina vonult be a szűnni nem akaró nép az erdőbe. Öt órakor, mikor megkezdődött a táncz, valósággal ember ember hátán tolongott. A tánczot a növendékek versenyfutása előzte meg, melyben a Balázsházy IV. osztályos vitte el a há rom koronás első dijat. Az ifjúság totalizatőr híján is erősen tipelt és nagy „éljen“ riadallal fogadta a győztes futót. Majd egy bájos jelenet következett, a polgáristákkal kollegialitásban együtt érző, szép kis Scherer-iskolások adtak elő erre az alkalomra egy szép magyar körtánczot, melyben Bródy Piriké, Csiszár Margit, Bárdos Margó, Diószegi Mariska és Nagy Stefiké kedvesen kosztümirozva vettek lészt, elragadván a közönséget ügyes tánczukkal. A táncz ezután a legnagyobb animóval és kedélylyel folyt tovább egészen 9 óráig, miker is gyönyörűen sikerült tűzijáték szakította meg a csárdást. Alcser Antal városi ellenőr — az iskola egykori discipu- lusa — rendezte a sikerült tűzijátékot, mely egy szakembernek is becsületére váló, minden ízében sikerűit szép látványosság volt. A puffogó rakéták, sistergő tűzkoszorúk, színjátszó gömbök és bengáli fény egészen elvakitották a közönséget, mely zajosan megtapsolta a dilettáns mestert. — Csakhamar takarodót fuvatott Abafi János, a polgári iskola kedvelt igazgatója I a növendékek befejezték a napot, elindultak a tiz órás vonathoz. Yelük együtt ment a közönség, egy nagy része, mig az ottmara- dottak a tánczhelyen is kényelmesebben érezvén magukat, hozzákezdtek a nagyok igazi mulatságához. Ekkor kezdődtek az igazi csárdások és az igazi vallomások s a susogó erdő bizalmasan integető lombjai rég nem látott jóhangulatu mulatságot néztek végig. Megalakultak az asztaltársaságok is, Huszka sörét hamarosan elfogyasztották s a természet szabad ölén csakhamar jókedvű kompániák fogyasztották a hosszunyaku üvegek tartalmát. A lebegő lampionokból azonban csakhamar kiégtek a gyertyák s a tánczoló közönség oszladozni kezdett. Robogó fiakkerek verték fel az éjszaka csendjét, melyek mélyében boldogan sóhajtozó kipirult tánczosnők, szerelemtől és spriczczer- től mámoros ifjú urak és kitartó gardedámok vonultak be a városba nyugalomra. A polgári iskola lezajlott majálisa után pedig mindenki odagondolta, hogy „folytatása következik“, sajnos, csak egy esztendő múlva. E helyen is ki kell emelnünk azt a szívélyes vendégszeretetet, tapintatos házigazdái figyelmet, a mivel az iskola tanári kara és a növendékek vendégeik irányában voltak s meg kell dicsérnünk a közönséget a részvételért, a melyei a város egyetlen középiskolája iránti érdeklődésüknek adnak kifejezést, elismerés illeti továbbá a vendéglős, Huszkát, ki városi árakon és jó minőségű ételeket, italokat adott, nem használva ki az alkalmat s igen jól bevált a Rácz Tóni zenekara is, mely mindvégig tűzzel, magyaros jókedvvel húzta a talp alá valót. A majális népessége mellett persze — 2000 ember körül lévén a publikum — mindennemű névsor összeállítása hiú törekvés lett volna. Kinevezés. Moldoványi János gyulai lakos végzett joghallgatót a nagyváradi kir. itélő-tábla elnöke díjas joggyakornokká nevezte ki a gyulai kir. törvényszékhez. Fényes esküvő volt tegnap délben Csabán, á hol Beliczey István földbirtokosnak, vármegyénk volt főispánjának leányát Beliczey Erzsikét vezette oltárkoz ifj. Kintzig János aradmegyei földbirtokos, az aradvármegyei gazdasági egyesület alelnöke. A polgári kötést Seiler Elek tb. főszolgabíró, az egyházi kötést pedig Nemeskey Andor róm. kath. plébános végezték. Násznagyok voltak: Vásárhelyi László az aradmegyei gazdasági egylet elnöke és Beliczey Rezső. A násznép sorában a család tagjai vettek részt, kik virágokkal díszített díszes fogatokon kisérték az uj párt az esküvőre. Délben egy órakor a nássznép részvétele mellett gazdag lakoma volt az örömszülők házánál, mely után az ifjú pár olaszországi nász- utra indult. Boldogság kisérje őket életutaikon. Halálozás. Weisz Ede polgártársunkat és kedves családját pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Ignácz fia, folyó hó ő-én reggel, rövid, súlyos szenvedés után meghalt. — A derék ifjú, alig pár nappal azelőtt szabadult fel és mint elektrotechnikus munkás szép reményekre jogosította szüleit, amidőn a gyilkos betegség kiragadta szerető körükből. — A mindössze 19 évet élt ifjú temetése szerdán délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében! Az utcza Csodája volt a héten az a két óriási csodamasina, a mit az állandó villamos-telep végleges berendezéséhez hozott le a héten Pozsonyból a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság. — Hatalmas két szerszám. Egy-egy belőlök 140 mázsát nyom, elképzelhető miosoda óriási ügygyel-bajjal történik ennek, a szállítása. A mi talajviszonyaink pedig éppen kedvezőtlenek az ilyen óriási teher szállításához, mert a kőburkolat alatt diluviális homok van, hamisítatlan alföldi sár, a kőburkolat pedig beleroppan ez óriási súly alatt. — így történt aztán, hogy daozára Schwimmer Adolf fuvaros jó lovainak, három helyen is elakadt a hatalmas dinamó, mig rendeltetési helyére érkezett. A közönség persze melegen érdeklődik a látványosság iránt, különösen a Menyhárt hidi átszállításánál, mely a kövezetnélküli földúton, meredek, kapaszkodón keresztül csigák segélyével történik. A másik ehhez hasonló és egy harmadik ennél kisebb gépet a héten szállítják be a végleges telephez. A júniusi meleg teljes erejével beköszöntött a héten. Lankasztó, kellemetlen hőség uralkodik nappal, melyet megszakít egy kis rövid zivatur, hogy félóra múlva újra porosak legyenek az utczák és még jobban tikkasszon a kánikulai levegő. A nagy melegben az esték képeznek egy kis kellemesebb időszakot, mikor is lehűl a levegő és üdülő sétálók lepik el az utczákat, meg a népkertet, jelenti, hogy itt az uborka-szezon s a kinek pénze van és dolga nincs, mehet a fürdőre, a kinek azonban dolga van és pénze ninos, az bizony itthon ül és több, kevesebb változatbnn szidja a meleget, a port, meg a legyeket, nyári üdülés helyett. Egy posta névváltoztatása. A budapesti posta és távírda igazgatóság értesítette a hatóságokat, hogy a Hódmezővásárhely város határában levő „Sámson“ posta-állomás neve junius 1-étől „Vásárhely-Kutas“ lesz és mindenféle, az állomásra feladott posta- küldemény jövőre úgy czimzendő, mert különben a kézbesítésért a posta felelősséget nem vállal. Elhalasztott közgyűlés. A gyulai takarék- és hitelszövetkezet alapszabály és tisztújító közgyűlése pünkösd hétfőn határozatképes nem lévén, e hó 17-én, vasárnap fog megtartatni. Medard napja. A régi gazdák azt tartották, ha Medárd napján esik az eső, 40 napig mindennap szakadni fog. Pénteken volt Medárd napja, s ha a jóslat beteljesednék, 40 napig részünk lenne az esőben. A mi egyáltalán nem volna kívánatos, noha egy jó esőre, de csak annyira, igazán nagy szüksége volna az egész növényzetnek, főleg azonban a tengerinek és a veteményeknek. Azután nem csak kívánatos a száraz idő, hanem lényeges feltétele is a jó buza-termésnek. Az aratástól immár alig három hét választ el bennünket. A legkritikusabb időszakba lépünk és Péter-Pálig mindennap fokozódó fontosságú a búza-termés sorsára nézve. Ma még a kilátások — hála az Istennek eléggé kedvezőek. A
