Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-03 / 22. szám

22-ik szám Gyula, 1900. juxiius 3-án XXXII« évfolyam f----------~~1 Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre « . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. ___________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ID ó b. n Dávid. 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Hyiit-tér sora 20 fii. L __________Á »Pir os pünkösd napja kivirult hajnalra.“ A könyvek-könyve a szentirás így beszéli el ezen ünnep eredetét: »És mikor elérkeztek a pünkösd napjai, mindnyájan egy akarattal ugyánazon helyen valának, és Jön hirtelen az égből, mint egy sebesen jövő szélnek zúgása és betölté az egész házat, a hol ülnek vala. És eloszlott nyelvek jelenének meg nekik, mint tűzláng, mely mindegyikre le- szálla közülök. És heteiének mindnyájan Szentlélekkel és kezdének szólani különböző nyelveken, amint a Szentlélek ad vala szól- niok.“ S ezzel megkezdődött a világ átalakulás. Az azelőtt félénk, egyszerű apostolok most a Szentlélek által megerősítve, feltüzelve felbátorítva, szótmennek az egész világra s 'rendületlen lélekkel, halálmegvetéssel hirde­tik a kereszt szent tanát. Amint azok az azelőtt egyszerű galileai halászok megmozdulnak, lépésükre a pogány­ság leejti fegyverét, a népek töredelmesen leborulnak; az apostolok által hirdetett tan­ban a szeretetet ismerik fel s a nagy ember­családok Péter sziklájához lánczolják magu­kat. Az apostolok felnyitják az evangéliomot s a pogány mythos nevetségessé válik s le­dől „Jupiter Capitolinu8“ Rómában; az erkölcsök megszelídülnek, az értelmiség ki­tisztul; a népek nyomor könyeit letörlik, a szeretet elvén uj rendet, társadalmat alkot­nak, kijelölik a népek osztályrészeit, meg­T Á. R C Z A. Rómából. A „Békés“ számára irta: Dr. Hatala Péter egyetemi tanár. Az Araceli templom utczára érkeztem, a Capitolium magaslat tövében. Tenger nép hul­lámzott itt; s odafenn is, a magasban, a capito­lium terén, a senátus a muzeum, s a conserva- torok palotája előtt; Marcus Aurelius császár lovagszobra körül. A szép márvány lépcsőzeten, melynek huszonnégy lépcsője felvezet az Araceli templomhoz. A templomból, a magaslat északkeleti s legmagasabb pontján, fényes egyházi ruhába öltözött papok jöttek ki, körmenetben a márvány lépcsőre. Egy ősz pap menyezet alatt járt, s karján fából faragott, drága koronás, gyöngyök­kel, aranynyal, ezüsttel ékes selyemszövetbe öltöztetett kisdedet vitt; a kis Jézus faragott képét. A kisded előtt több pap tömjénezett fényes drága füstölőkből ... A templom harangjai zúg­tak. — A papi menet megállott s az öreg pap megáldotta a szent szoborral a népet, mint Űr­napján szokás az oltári szentséggel . . . Ez a csodatevő gyermek Jézusnak, a szent kisdednek, — Gesu bambino, sacro bambino, — áldása. Elmondok a szent Bambino csodakrónikájá­ból két esetet. Az első Grazioli herczeg családjára vonat­kozó, a miért is a herczeg megiratta Antonio da Cipressa francziskánus által a szent Bambino történetét. i860, évi novemberben a herczeg hat éves kis leányát, Máriát, a skarlát legveszedelmesebb fékezik a faji ösztönt és becsvágyat, az emberi­ség fenevadként dühöngő szenvedélyeit: a hazugságot, vérengzést és fajtalanságot; fel­ébresztik az emberi nemes kötelesség tudatát. A pünkösd napján szétáradott Szent­lélek ereje átszállóit a vértanuk millióinak leikébe, kiket a Nérók és Caligulák kéjes örömmel mószároltattak le. Végre a keresz­tény tan vérrel öntözött nemes csemetéje a Szentlélek éltető erejével bensőjében terebélyes fává nőtt fel; melynek malasztos árnyékában megtelepedtek és boldogan érzik magukat a népek milliói. E szép piros pünkösd napján hálás em­lékezettel kell visszaszállanunk a magyar nemzet megtérésének s ezzel nemzeti fönál- lásának 900 óv . előtti kiindulásához. A Szentlélek Isten malasztos ihletésének ereje eszközölte ezt. A magyar nép őshazájából magával hozta fajának s a szabadságnak szeretetet; de fön- maradásának biztosításait a kereszténységből vette. Féltékenyen őrizte nemzeti hagyomá­nyait, ragaszkodott őseinek szokásaihoz, de a haladás csak a keresztviztől pezsdült fel benne. Meg volt a nemzeti lélek jó és rósz tulajdonaival, de ápolás alá csak 900 év óta fogták. Meg volt a lélek, de eszményi tar­talommal csak 900 év óta telt meg; meg volt a nép, de az európai élet Ígéret földjére csak 900 év óta lépett. Ekkor támadt Mózese István királyban, ki az Ígéret földjét nem csak Néró hegyéről nézte, hanem a népet oda be is vezette; reá derítette a kereszténység nap­jait, hogy ragyogjon le rá s hitre világosítsa s erényre melegítse föl a nép szivét. Ekkor nyert tulajdonképen hazát a magyar nép, mikor az örök haza vágya a rögöt lábai alatt megszentelte s azt a nemesbülő lélek érzelmeivel, a kar munkájával, az élet emlé­neme lepte meg'. Ugyanezen bajban a herczeg- nek két fia, Viktor és Richard csak nem rég haltak el. A kis lány már-már haldoklófélben volt, s a két orvos is annak halálát várta; midőn az angol nevelőnő kívánságára elhozatták a beteghez a szent bambinót. Amint a pap be­lépett s a beteget a Jézus-szoborral megáldva érintette, az hirtelen felrezzent s betegség miatt hályoggal bevont szemeit felnyitva kiáltá: ki rázott fel! . . . Felépült. Grazioli és családja a szent Bambino csodáját látta e gyógyulásban, családostól felment az Arceli templomba, gazdag ajándékkal bizonyítván herczegi hál adatosságát. Van Swygenhoven Károly orvostudor Brüsselböl, nejével együtt Rómába jött, hírét vették a csodatevő Jézus-szobornak s mert a nő már tíz éve gyógyíthatatlannak látszó szívbaj­ban sinylett, felmentek az Araceli templomba a szent Bambino segedelmét kikérendők. Letér­deltek az oltár előtt, a pap megáldotta őket a szent Bambino szoborral, s a sokat szenvedett nő rögtön meggyógyult. . . Hálából arany szivet tűzött fel sajátkezüleg a szent szobor mellére. E gyógyulás 1861. márcz. n-én történt. Sok szegény ember is felgyógyult súlyos betegségéből, ki röktön, ki később. Mindez Antonio dá Cipresa könyvében olvasható . . ! Azért oly népszerű a Gesu Bambino, azért járnak fel oly sokan tiszteletére az Araceli templomba ... A régi vallásos eszme, mely sze­rint az istenség bizonyos helyeken, bizonyos képek és szobrok által közli az erpberekkel kegyelmeit, áldásait: teljesen érvényesült a ke­resztény egyházban is, legalább annak nagyobb részében. A csodatevő szent képek, szobrok, keivel a nemzet számára lefoglalta. Azóta lett a föld haza, »mely ápol s eltakar«; azóta lett drága, hogy nagy emlékeink hozzáfűződ­tek ; azóta édes, hogy keserveink hozzátapad­tak ; azóta szent, hogy könyeink harmatával I véreink áradatával öntöztük. Korona, apostoli király, trón, haza, háromszinü zászlónk, a hősiesség, a történelem s annak nagy alakjai, ez mind a kereszténységé. Ez mind 900 év történetére mutat, hogy azt a nép­boldogulásnak és a fejlődésnek egy szebb, szerencsésebb tizedik századával, igazi mille- niummal koronázza. A piros pünkösd napján szétáradott Szentlélek malasztja ihlesse meg minden fiát e hazának, öntsön belé erőt, kitartást, lel­kesülést, hogy a század alkonyán az égő pir ne éjt, hanem hajnalt jelezzen, Magyarország uj, erőteljesebb ébredésének hajnalát ! Brösztel Lajos. A vármegye közgyűlése* Százan sem jöttek össze a törvényhatósági bizottságnak hétfőn lefolyt közgyűlésére, a mi a mellett látszott bizonyítani, hogy csendes és sima lefolyású lesz a tanácskozás. Azonban csalódtunk, mert volt vita bőven. TJgy látszik, hogy ha vala­mely nagy jelentőségű kérdés eldöntésére összejön a bizottsági tagok egész serege, az a kérdés egy maga kimeriti az egész érdeklődést, mig most igen sok ügy képezte részletes megvitatás tárgyát. Megkezdődött a vita már az alispáni jelentés­sel kapcsolatban és folytatódott e törvényhatósági átiratoknál, meg az öcsödi útátvétel kérdésénél. A hon véd hadapródiskolái alapítvány betöltése is több felszólalásra és két névszerinti szavazásra adott al­kalmat A nap szenzácziója persze a mezőberényi jegyzőválasztás megsemmisítése volt, amelyben egész sereg szónok sikraszállása után a szavazatok egyen­lősége miatt az elnök döntése vált szükségessé. — Sőt még délutánra is kiterjedt a vitázás kedve, a mikor a kórházi költségvetéssel kapcsolatban fel­merült osztályorvosi fizetésrendezés ügyét közel két kegyhelyek, hová századok óta eljárnak a hívők ezrei, mindannyi élőpéldái s bizonyitékai ennek. Mint az istenhegy régi lakóinak, az ősi isteneknek eredetét, homály fedi: a szent Bam­bino szobrának eredete is habár nem nyúlik be a történelem előtti időkre, mint amazoké — ho­mályos, mithosszerü legenda. Jeruzsálemben egy szént^ferenezrendü barát, nem is áldozó pap, hanem laikus fráter, faragta olajfából a szent Bambino szobrát. De a jámbor művésznek nem volt festéke, melylyel testszinre fesse a kis szobrot, Istenhez fordult, s imádsággal, böjtöléssel, kérte a Minden­hatót, hogy a szobor e hiányait pótolja. Kíván­sága teljesült, a szobor csodaszerüen festetté lön. Midőn a szerzetes szentföldi hivataloskodá­sának lejártával hazájába, Rómába, az Araceli kolostorba visszatérendő, hajóra ült, czéljához egészen közel, Livornó előtt- hajótörést szenve­dett, ő megmenekült, de a szobrot rejtő szek­rény a tengerben úszott valáhol. A livornoi barátok várták már a laikusnak és csodaszobrá­nak megérkeztét. A laikus meg is érkezett, tova is utazott, nagy fájdalommal vesztettnek hitt kincse felett, Rómába. Isten úgy akarta, hogy a livornói barátok végre is kihalászták a tengerből a szobrot rejtő szekrényt s elhozták rendeltetése helyére, Rómába. — A szent ferencz- rendiek könyvei igy Írják. Ez a tizenhatodik század első napjaiban történt. A szent Bambino csodái nagy zajt ütöttek, s drága ajándékokat hoztak kincstárába, arany ezüst koronát fejére; drága gyöngyöket, ritka értékű szöveteket ruházatul. Midőn 1798-ban a Tiberis menti köztársaság .vezérférfiai az Araceli zárdából a szerzeteseket elűzték, sok kincset óra hosszáig tartó tanácskozás után intézte el a közgyűlés. Ez az ügy azután ki is merítette az érdeklődést úgy, hogy a tárgysorozat hátralevő nagy részét agy óra alatt elintézhették. A közgyűlés minden mozzanatáról az aláb­biakban részletesen leszámolunk. Jelenvoltak a tanácskozás kezdetén dr. Lukács György főispán elnöklete alatt : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, dr. Daimel Sándor tb. főjegyző, Berthóty István Il-od jegyző, Kiss László IÍI-ad jegyző, dr. Varga Lajos tb. aljegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Deimel Lajos főszámvevő, Bandhauer György főpénztárnok, Schmidt Iván tb. főszámrevő. Hoffmann Béla al- számvevő Horváth János, Fejér Béla, Viskovics Ignácz, Reisner Emánuel, Szerb György, Levan- dovszky Dezső, dr. Frankó László, Morvay Mihály, Weisz Mór, Dióssy Béla, Kecskeméti Ferencz, Hegedűs Lajos, Végh Gábor, Yarságh Béla, Gallacz János, dr Hajnal István, Ambrus Sándor, Lukács Endre, Popovics Szilveszter, Szekér Gyula, Gsánky Jenő, dr. Zöldy János, Zlinszky István, Oláh Antal, Szabó Emil, dr. Szondi Lajos, Lendvay Mátyás, Dombi Lajos, Hajnal Béla jegyző, Grób Ferencz, Kollár János, Korossy László, Cs. Demkó József, Aszalay Gyula, Bőhm Miklós, Kohlmann Ferencz, Ladies György, Heks Miksa, K. Schriffert József, Miskucza György, Haviár Lajos, Kiss Gyula tb. főszámvevő, dr. Berényi Ármin, Czinczár Adolf, dr. Ladies László, Keller Imre, Dutkay Béla pol­gármester, Csák György, Kukta Ferencz, Ludvigh Mihály, Sinszky Ferencz, Illich Reinhardt, Jantsovits Emil, Hacker Mátyás, Tolnay Ferencz, Petz Lajos, Bauer Márton, Dezső Antal stb. Dr. Lukács György főispán kilencz órakor el­foglalván az elnöki széket rövid beszéddel megnyi­totta a közgyűlést és felhívta az előadókat az ügyek­nek sorrendben való előadására. Az alispáni jelentés.. Az alispáni jelentéshez, melyet lapunkban rész­letesen ismertettünk, Kecskeméti Ferencz kert szót, és a temetkezési és kiházasitó egyletekre vonat­kozó javaslatot viszásnak és elkésettnek mondja, mert az ily egyletek alapszabályai keresztül menték az összes közigazgatási hatóságok kezén és azok jóváhagyásakor kellett volna a hatóságoknak azo­kat megvizsgálni, nem most a mikor már a rósz foglaltak le a szent Bambino kincstárában és magán a szobron, melyet egy előkelőbb római polgár vett pártfogásába, elhelyezvén azt a szent Cosima-féle zárdában, hol leánya is az apáczák nevelőintézetében lakott. És a szent szobor tizenkét hónapig volt az apáczák őrizete alatt. Még korábbi időben is eltávolíttatott a szent- szobor az Araceli templomból. Egy igen ájtatos római nő lopta el a jászolt kából, hogy haza vigye házi szentül. ! J De czélt nem ért, mert pár nap múlva a szent Bambino hazatért csoda módon — a harangok is az Araceli templomban önmaguktól megszólaltak a hazatérő üdvözletére. . . Ez a szent Bambino története. Maga a szobor hatvan czentiméter magas­ságú s kezdetleges munka, mint általán a csoda­szobrok s képek egyike sem remekmű. Az Araceli templom is, római traditio sze­rint ama helyen épült, hol a Jupiter Capitolinus hires temploma állott. Vájjon a régi istenhegynek melyik részén pompázott a Jupiter templom, ott-e hol most az Araceli templom áll, tehát az északkeleti s magasabb pontján, vagy pedig a délnyugatin, a tarpéji szikla felett, hol most a Caffarelli, a porosz követségi palota áll: a fölött a rómaiak és ger­mánok vitatkoznak. Ezek a maguk követségének palotáját, amazok az Aracelli templomot tartják a római atyaisten egykori lakhelyének, de viszon­zásul átengedik egymásnak a régi arx-ot, a fellegvárat. E vitába nem bocsátkozunk. Csak a régi istenhegyre vonatkozólag rámutatunk, mikép teljesült rajta is a cuméi Sibyllának Vergilius könyvében foglalt hires jóslata . . . Meglátta a Meghívás. A gyulai takarék- és hitelszövetkezet folyó évi junius 4-én, azaz pünkösd másodnapján d. e. 11 órakor tartja alapszabály módosító és tisztújító közgyűlését a városháza nagytermében, melyre az összes részjegy-tulajdono­sok ezennel meghivatnak. Gyula, 1900. május 5-én. 154 2—2 Az ügyek vezetésével megbízott igazgatóság. Lapunk mai szämAlxoz fél ív melléklet van osatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom