Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

Tűz Békésen 3, Mező Betényben, Gyulaváriban és P.-Földváron 1 — 1, Orosházán 4, Ócsö dön, 8zt.-Andráson 1 — 1, B.-Csabán 3, Gyomén 1 esetben fordult elő, melyek közül a szent-andrási és mező-berényi okoztak nagyobb károkat, a hol is az előbbi helyen 4, az utóbbi helyen 2 lakóház égett le melléképületével együtt.

11. A llategészségügy.

Az állategészségügy állása tekintetében tisztelettel jelentem, hogy a fertőző betegségeknek csak szórványos esetei merü!tek| fel, mindazáltal az ál lat egészségügy állapota kissé roszabra fordult. A fertőző betegségek között a következő változások fordultak elő.

1. Lépfene fellépett Szarvas és K. Tarosa községekben 1 — 1 udvarban, megszűnt Szarvas községben.

2. Takonykor és bőrféreg fellépett Gyoma és Mezőberény községekben 1—1 udvarban.

3. Rühkór fellépett Gyula városban 2 udvarban, megszűnt Békés, Moző-Berény és Szt-András községekben.

4. Hólyagos kiütés fellépett M-Berényben 4 és Vésztőn 33 udvarban.

5. Veszettség fellépott Békés és Kétegyháza községekben 1—1 udvarban, megszűnt Szt.-Andrá- son 1 udvarban.

6. Sertésvész fellépett K.-Tarcsa, Szarvas és Vésztő községekben 1 — 1 udvarban, megszűnt Sámsonban 1 udvavban.

7. Száj és körömfájás fellépett Doboz határában 1 udvarban.

8. Sertésorbáncz fellépett Mező-Berényben 1 udvarban.

111. Földmivelés, ipar, kereskedelem.

A hozzám beérkezett jelentések szerint az őszi vetések az egész vármegye területén jól teleltek és igen szépek. A múlt hónapban a tavaszi munkálatok megkezdődtek és bárha azokat a pár napig tartott zord időjárás kissé hátráltatta, sem e tekintetben sem a vetésekre nézve a hideg időjárás és későn jött havazás károkat nem tett.

A mezei munkások a tavaszi szántás vetésnél kerti munkálatoknál és földmunkáknál elegendő keresetet találnak és közöttük az elégületlensógnek jele nem mutatkozott. Az aratásra nagy számmal kötötték már meg a szerződéseket, melyekre nézve az alkudozások általában simán és zavartalanul van nnk folyamatban. Eddig csupán Doboz községből jelentkezett nálnm 102 munkás, a kik a községben aratási szerződéshez nem jutottak ; megtettem azonban a lépéseket aziránt, hogy őket is keresethez juttassam.

Az ipar és kereskedelem torén említésre méltó eseménynek tartom, hogy keiesk. m. kir. miniszter ur a B.-Csabán felállítani tervezett szövőgyár vállalkozójának fiz évre évi 6000 frt subvencziót biztosított, továbbá hogy a Szarvason felállítani tervezett gombgyár ügyében múlt hó 29-én Szarvason egy értekezletet tartottam, a melynek eredmónye- kép a községi képviselőtestület, a vállalkozó gyáros által kívánt segélyezést megajánlotta.

Végül külön és örvendetesen emlékezem meg arról, hogy Orosházán a folyó hóban megnyílt az iparkiállitás, mely becses úgy ipari tekintetben és különösen azon körülménynél fogva is hogy abban a társadalom nagymérvű megrendelésekkel segélyezte Orosháza iparosait.

Barátnőm pedig még lejebb eresztve sűrű fátyolát, zokogva húzódott meg a szakasz egyik szegletében.

A barakonyi vicinális összes utasai már mély álomban szenderegtek. Csak hárman vir- rasztanak még. A vonatvezető, Pali a kalauz, s szerencsétlen barátnőm Piroska.

Pali a kalauz is már bevégezvén udvarlását a hölgyek szakaszában, aludni tér.

Felnyitva fülkéje ajtaját, meglepetten áll meg. Bent egy lefátyolozott hölgy ül. Nem Írhatom le, minő gondolatok, sejtelmek czikkáztak át Palinak agyán e pillanat alatt.

Az ö szakaszában egy nő. . . Előkelő lehet, ir.ert ruhája finom, Fiatalnak kell lennie, mert karcsú s egész termete olyan légies. Szép, gyönyörű lehet, a sürü fátyol alól is hogy fehérük bájos arczának hava s azok a szemek, hogy tündökölnek | . . S ő ezt a hölgyet még sohasem látta . . . De látta. Álmaiban mindig ily titokzatos, előkelő s tündérszép nők szoktak megjelenni. Oh kegyes sorsi Sejtette ő, hogy oly mesés múlt után, minő az övé, még csodálatosabb jövőnek kell bekövetkeznie. . . S a bájos ismeretlen mily félénken, remegön húzódik meg a fülke szegletében, mint a galamb a kalitkában. Valami grófnő, horczegnő lehet . . . Azok szoktak ily diserétek lenni.

Ilyen gondolatai lehettek Palinak. S ő azonnal a helyzet magaslatára emelkedett. Hévvel, szerelemmel, imádattal odaborult az ismeretlen hölgy lábaihoz.

— Akárki kegyed, bájos ismeretlen, tündér, angyal, vagy álmaim ideálja, kimondhatatlanul szeretem s kegyed nélkül nem élhetek — töredezé reszkető ajakkal.

Piroska sikoltani akart, de nem tudott. A helyzet rémséges volta csakním eszméletétől fosztá meg. Elakará magától taszitani a tolakodó

IV. Vegyesek.

A járási főszolgnbirák községeiket az elmúlt hóban beutazták és az ügykezelésben említésre méltó rendellenességet nem tapasztaltak.

A vármegyei pénztárakat főispán ur ő méltóságával együttesein megvizsgáltuk és teljesen rendben levőnek találtuk.

Dr. Zöldy János főorvos referált ezután a köz- egészségügy múlt havi állapotáról. Jelentése szerint az egészségügyi viszonyok kielégítők és az előző hónapokhoz viszonyítva jobbak voltak, amennyiben a fertőző betegségekben történt megbetegedések számszerű emelkedést nem mutatnak, az ezekben történt halálozások száma pedig 3 százalék apadást tüntet fel. Uralkodó kór a légző szervek hurutos és gyula- dásos bántalmai voltak, az utóbbiak súlyos lefolyással. A leggyakoribb halálok a tüdőgümőkór, tüdő- gyuladás és vörhony volt. A fertőző betegségek közül előfordultak: a diphteria 11 községben 26 betegülés és 14 halálozással, a vörheny 14 községben 123 betegülés és 35 halálozással, a kanyaró 16 községben 174 betegedés és 5 halálozással, a hasihagy- máz 4 községben 8 betegüléssel és 5 halálozással, a bárányhimlő 3, a szamárhurut és gyermekágyi láz 1 — 1 betegüléssel. A fertőző betegségeknél a halálozási százalék 17'5 A trachomas betegek száma 154

Mindkét jelentést tudomásul vette a bizottság.

A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy a közadók befizetésénél 47000 frttal kedvezőtlenebb eredmény mutatkozott, mint a múlt év hasonló szakában.

A jelentéssel kapcsolatosan szót kért Haviár Dániel, előadván, hogy a szarvasi dohánynagyáruda kötelezve volt 4000 frt értékű dohányáru folytonos tartására és midőn a ezég egy mesterségesen előkészített módon csődbe került, nála csak 297 frt értékű árut találtak. Úgy tudja, a pénzügyőri közegek kötelesek ellenőrizni, mennyi dohányáru van a tőzsdékben, azért vizsgálatot kér, foganatositották-e ott a kellő ellenőrzést ?

Csák György pénzügyigazgató szerint tény az, hogy a pénzügyőrök márczius 21-én a szarvasi dohánynagyáruda készletében 800 frt hiányt találtak A hozzá beérkezett jelentés szerint a biztos a kiegészítést elrendelte és a trafik rendelt is 1160 frt értékű árut, de azt a közönség gyorsan elkapkodta. Időközben a trafikos egy rokona vette át az üzletet, de félve, hogy a megindított csődeljárás során az általa átvett anyag lefoglaltatik, visszavonult. Ennyit tud az esetről, melyre nézve különben a figyelmeztetés folytáu el fogja rendelni a vizsgálatot.

A bizottság a választ tudomásul véve, a jelentést elvárja a vizsgálat eredményéről.

Drucker Simon orosházi lakosnak és Wenck- heim Gyula grófnak adóügyében beadott felebbezé- sét elutasították. — Idősb. Kárász István tót- komlósi lakos vadászati és fegy véradó birság ügyében a pénzügyigazgatóság határozata megváltoztatva, felebbező a birság alól felmentetett. — K. Schriffert József és társai azon kérvénye, hogy a biczerei őrháznál minden vonat megálljon, tájékozás végett az aradi üzletvezetőségnek adatott ki. — A Püspök-Ladány-füzesgyarmati helyiérdekű vasút mentén a Csillag-tanyán létesítendő postához Békés vármegyéből se község, se puszta . nem csatoltatik. — Ugyanazon vasúton a Bihar-békési határon épült hidra nézve határoztatott, hogy a hid a megszabott feltételek mellett megmarad, a helyszíni szemle költségeit a helyiérdekű vasút viseli. — A füzesgyarmati hozzájáró ut átvétetett, annak a m. kir. államvasutak kezelésébe való átadása jarasoltatott. Vésztő, K.-Ladány és Szeghalom a tankötelesek uj összeírása, Vésztő, Körö-Ladány és Füzes-Gyarmat az ovodakötelesek uj összeírása alól felmentetett. Gajdi István iskolamulasztási birsága töröltetett. Az államsegélyeket az iskolák és tanítói fizetések kiegészítésére jövőben nem kell évről-évre kérelmezni, mert ezentúl, »további intézkedésig« lesznek folyósitva. A korpótlék öt évről öt évre újból tárgyaltatik. Kétegyháza községi ovoda létesítésére köteleztetett. A ministerium a szeghalmi ovoud varlót, de erőtlen karjai csak gyöngén érintők a kalauz vállait.

Pali bátorításnak vélvén kezének érintését, megragadó azt s csókjaival boritá el.

— Szóljon imádott lény, ugy-e boldog, hogy végre egyedül lehetünk s megválthatjuk egymásnak eddig csak álmodott szerelmünket, — folytatá Pali még fokozottabb hévvel.

Ez már több volt, mint a ménnyit Piroska idegei elbírtak volna, Ájultan esett Pali kitárt karjaiba. Ö pedig kebléhez szorítva ismeretlen hölgyét, forró szerelemmel öleié át s csókjainak záporával árasztá el arezfátyolát. . .

E pillanatban érkezett viczinálisunk a barakonyi állomáshoz, A zökkenéstől Pali kibocsátva karjai közül hölgyét, Piroska ülőhelyére hanyatlott vissza s az eséstől visszanyerte eszméletét.

Átlátva a kritikus helyzetet, Piroska emberfölötti erővel szakitá föl kupéja ablakát.

— Aladár, segítség ... — sikoltozá a pályaudvarra, amely már megtelt a leszálló utasok tömegével.

Sötét aggodalomban szivemben, rontottam b; barátnőm szakaszába.

— Az Istenért, mi baja történt Piroska, — kérdőm lovagias buzgósággal s illő rémülettel.

Barátnőm kikelve magából, felindulástól akadozó hangon hebegett érthetetlen szavakat. Puli a kalauz pedig az ismerős név hallatára, mintha villám sújtotta volna, mozdulatlanul, a végtelen keserű csalódás kifejezésével arczán, tehetetlenül állott a háttérben.

Majd hirtelen előlépve, felszakitá barátnőm sürü fátyolát.

— Hát valóban kegyed az, Piroska kisasszony ?

Megbizonyosodva csalódásáról, Pali még elkeseredettebb arezot vágott s tántorgó lépésekkel vonult vissza, néhány mentegetődző szót dadogva.

dának engedélyezett segély iránti határozatot feloldja és utasítja a községet alapító levél szerkesztésére. Simonfalvy Boldizsár farka3halmi tanító állásában megerősítve lett.

Rezey Szilvius tanfelügyelő jelenti, hogy a minister a gyulai ev. ref. iskola 2, ktarcsai izr. iskola 1, a pföldvári iskola 1, a gyomai ev. ref. 8, a fgyar- mati iskola 7, a ktarcsai ev. ref. iskola 5, az end- rőői iskola 1, a csorvási iskola 1, a vésztői iskola 1, a bánfalvi iskola 1, a totkomlósi iskola 1, a herényi iskola 3 tanítója részére korpótlékot az állampénztárból- engedélyezte.

Itt egy kis felszólalás volt. Haviár Dániel, midőn a tanfelügyelő Baksányi volt csorvási tanító elmozdításáról szólott, azt kiáltotta, hogy nem áll az, mintha az egyház azért mozdította volna el Raksá- nyit, mert kath. nőt vett feleségül. Mert az elmozdítás oka az volt, hogy a tanító születendő gyermekeinek kath. vallásban neveléséről reversalist adott. A fegyelmi büntetést pedig bármely felekezet megtette volna hasonló helyzetben. A tanfelügyelő kijelentette, hogy őt tendenczia nem vezette, mire a választ Haviár is tudomásul vette.

A községek utásittatnak a tankötelesek összeírására.

Kétegyháza egy évi haladékot kér a menház felállítására. Hajlandóságot mutat arra, hogy a menedékházat egyelőre bérházban állítja föl; két éven belül, ha szükség mutatkozik, felállítja véglegesen.

A tanfelügyelő szigorúan utasítani kívánja a községet az ovoda felállítására. Javasolja : utasittas- sék Kétegyháza az ovodai bizottság megválasztására és 30 nap alatt az építési előkészületek megtételére. Ha pedig ezt meg nem tennék, akkor az elöljáróság fegyelmi vizsgálat alá vonassák

Fábry Sándor dr. alispán tekintettel arra, hogy az elöljáróság akarja az ovodát, maga a fegyelmi vizsgálattal való ijesztgetés nem ér semmit; az ügy a törvényhatóság elő lenne terjesztendő, hogy Kétegyháza terhére állítsa be az ovoda építési költségét a költségvetésbe.

Bodoky Zoltán dr a harmincz napot kevésnek tartja és hatvan napot ajánl.

Rezey kir. tanfelügyelő ragaszkodik javaslathoz.

A többség a 60 napos határidőt találta helyesnek, egyébként a határozati javaslat többi része elfogadtatott.

A Lözokt. ninister felhívja a bizottságot, hogy a felekezetek által fenntartott iskolák fejlesztését biztosítsák, amennyiben pedig a felekezet a szükséges iskolákat föl nem állítaná, vagy nem akarná, községi jellegű iskolák felállításáról gondoskodjék. A bizottság az egyházi főhatóság utján fordul a felekezetekhez és pedig megkeresi Schlauch váradi, Kiss Áron debreczeni és Sárkány bányakerületi püspökö két. Összesen 19 iskola felállításáról van szó, azokon felü', melyeket az állam létesít.

Zsibrik Mihály mezőrendőri kihágási ügyében igazolva lett azon körülmény, hogy a pa naszbeli cselekmény el nem követtetett, nevezett a kihágás vádja alól felmentetett. — Roszik János mezőrendőri ügyében a földmivelési m. kir. minister ítélete szerint panaszos felmentetett a költségek fizetése alól — s Roszik köteleztetett árkai betömésére. Mideczki Mártonná gyógyköltségeinek részletekben lefizethetésére ajánló javaslat tétetett. Ladányi Kálmán felebbezése, mint elkésetten beadott, vissza utasií,látott, — s figyelmeztetett felebbező, hogy az iskolaszéknél tegyen lépéseket ügye elintézésére. Arsits Gerő volt jegyző nyugdíj ügye a vármegye bizottságához áttétetett. Bogdán Péter vizi ügyében beadott felebbezés a földmivelésügyi minis- terhez felterjesztetett. Szebegyinszki Jánosnak Filyó Pál elleni cselédbér kifizetése iránti ügyében, — Szebegyinszki keresetével elutasittatott. A doboziak úrbéri erdejének egyén' felosztása iránt folyamatba tett ügy, tárgyalás és határozat hozatal végett az erdőügyi bizottsághoz áttétetett.

Még néhány jelentéktelen ügyet intézett el a bizottság és azután az elnök az ülést berekesztette

— Képzelje Aladár, ez az ur... engem... a üeglovagiatlanabb... módon... inzultált — hebegé barátnőm, iszonyodva szavai hatásától.

— Jetünk Piroska kisasszony, s karon vevőm barátnőmet, ön pedig kövessen — szólék a kalauzhoz fagyosan.

A képtelen eset csaknem megfosztott jó eszemtől. A pályaudvaron levők mohón lesték, mi történt. Megjelenésünkre éljeneztek, azt gyanítván már, hogy valami szerencsétlenség történt. De komolyságunk s különösen a kedvelt kalauz kétségbeesett arczából rosszat gyanítottak. Piroska panaszkönyvet emlegetett. Az állomásfőnök zavartan jelenté ki, hogy nincsen. De csakhamar megjelent a viczinális részvénytársaság igazgatója. Az állomásfőnök hivatalos helyiségébe gyűlve, rögtönitélő bírósággá alakultunk.

Piroska barátnőm folytonos pirulás között adta elő a tényállást. Felháborodással hallgattuk a kemény vádat. Pali egy mentegetődző szóra is képtelen, bűnös tudatában mindent beismert.

— Itt csak egy mód van, kegyednek teljes elégtételt adni — szólt az igazgató bölcs nyugalommal.

— Megbocsát-e kegyed, ha a vádlott nőül veszi ?

Barátnőm lányos szeméremmel húzódott mellém s lopva pillantott a kalauzra. Pali nagyon savanyu arezot vágott, de barátnőm ezt a meghatottságnak tulajdonitotta.

Hosszas kapaczitálás után végre barátnőm beleegyezöleg nyilatkozott s Palinak bele kellett nyugodnia.

— A mai nap lesz a barakonyi viczinális társaság legfényesebb napja — nyilatkoztatá ki az igazgató örvendve, hogy a kényes ügy ily szerencsésen végződött.

Piroska barátnőm pedig az nap este saját elbeszélése szerint eddig el nem ért sikerrel játszotta a barakonyi gentry-casinoban „menyasszony" szerepét. Vári Rezső.

A nemzeti szövetség Orosházán.

Az orosházi kiállítási ünnepélyek sorozatában előkelő helyet foglal el az a nagyszabású mozgalom, a melylyel az országos nemzeti szövetség orosházi fiókja megalakult. Magáról az egyesületről már elmondtuk nézetünket, csak sajnálhatjuk tehát, hogy annak a sok szép szónak, lelkesedésnek, melyet az orosházi ünnep szült, a mi meggyőződésünk szerint semmi utóhatása nem lesz, még Orosházán sem, a hol pedig a szövetség nagyhangú és számos programmpontjainak egyikére, a munkás- kérdés szanálására tág munkakört találna. Az ünnepélynek lefolyása, melynek széppé tételében főrésze volt az orosházi társadalom lelkesedésének és Eötvös Károly remek beszédének, a következő volt:

A szövetségi központból Herczegh Mihály elnök, Eötvös Károly társelnök, Komlóssy Ferencz orsz. képviselő, dr. Kiss János egyetemi tanár, Kriváchy Géza ügyvezető igazgató, Felszeyhy Ferencz allamvnsuti felügyelő, Balassa Antal igazgatósági tag a délelőtti gyorsvonattal érkeztek Budapestről Csabára, a hol a hosszú várakozási időt Varságh Béla és Lőriuczy László házánál töltvén, ezek továbbá Sztraka György, Bartay Oszkár, dr. Urszinyi János és Rosenthal ígnácz, valamint az Aradról érkező Barabás Béla orsz. képviselő, Deutsch Bernét és Sztojka József kíséretében délután indultak Orosháza felé, a hova 3 órakor érkeztek meg.

A pályaudvaron Horváth Károly fogadta a vendégeket és üdvözlő szavaira Herczegh Mihály válaszolt. Hosszú kocsisor szállította ezután | vendégeket a városba, hol legelőször az iparkiállitást tekintették meg Székács István kiállítási elnök kalauzolásával és mindannyian dicsérőleg nyilatkoztak a helyi kiállítás meglepő gazdagságáról.

Ezután a polgári olvasó-körbe vonultak a vendégek, hol dr. Szalag József választmányi tag fogadta szívélyes szavakkal a kör vendégeit. Az üdvözletre Eötvös Károly válaszolt, röviden jelezvén jövetelüknek czélját és a következőkép folytatva beszédét:

Azzal, hogy ötven évvel ezelőtt a törvény előtti egyenlőséget kimondták, nem történt még meg minden, a mi az igazi egyenlőséget létrehozni képes lett volna. Nem csak a törényben, de szívben és lélekben kell egyenlőnek lenni az embereknek. Csak akkor igazi az egyenlőség, ha minden ember szive szerint érzi magát egyenlőnek embertársaival. És ez csak úgy következhetik be, ha mindenkiben egyformán megbecsüljük a munkát. Egyforma joggal munkálkodjék közre a haza javára és önmaga boldogulására mindenki. De addig, mig ebben külömbséget tesznek az emberek, addig nem lesz meg az igazi egyenlőség. Azért jöttünk ide, hogy osztályfelekezeti és pártkü- lömbség nélkül mindenkit felkeresünk és irányt szabijuk munkálkodásának. Emberré és becsültté tenni a munkást (Zajos éljenzés.), ez a mi feladatunk, de nemcsak emberré és egyenlővé, hanem magyarrá. (Zajos éljenzés.) Nem akarjuk mi az idegen ajkú polgártársakat jogaikban háborítani, de a ki a magyarság törekvéseinek útját állja, nem hiszem, hogy ilyenek itt lepnének — de ha volnának ilyenek, azok saját hitfeleinek ellenségei. Ez az ország Magyarország ezer év óta és a ki ezt nem akarja elismerni, az vétket követ el. Azért jöttünk, hogy a magyarság erős várainak megvédésére irányuló munkásságunkhoz az önök támogatását kikérjük. Felhívjuk önöket erre nyíltan, őszinte szóval és hiszem, hogy velünk kezet pogva, segítenek benőnket a közös nagy czél érdekében. Mert Buda vára erős ugyan, de a magyarságra, a munkás beosülésére, Orosháza derék lakossága még erősebb.

A kört zsúfolásig megtöltő gazdák nagy lelkesedéssel fogadták a szép szavakat, perczekig éljenezvén a szónokot. Majd Ambrus Sándor köszönvén meg a vendégek látogatását, a közönség fel vonult a polgári iskola tornacsarnokába, hol óriási közönség jelenlétében vette kezdetét a szövetség megalakulása.

Horváth Károly nyitotta meg a közgyűlést formás beszéddel, a melyben a megoldásra váró nagy nemzeti feladatokat jelezvén, örömmel üdvözli a nemzeti szövetséget, a mely ezen feladatok megoldására vállalkozott.

Herczegh Mihály mondotta el ezután nagy méretű és históriai adatokban bővelkedő beszédét, melyben a szövetség alapeszméjét és czéljait lapunkban már ismertetett módon fejtegette. Indítványára kimondották az orosházi szövetség megalakulását, megválasztván a tisztikart a következőkben :

Elnök lett; Horváth Károly kir. közjegyző, alelnökök dr. Szalay József tb. főszolgabíró, Nagy Lajos polgári iskolai igazgató, jegyzők Paál Ernő tanár, Kiss Mór szerkesztő, pénztáros Kohn Gyula kereskedő, ellenőr Sulyok Ede könyvvezető, ügyész dr. Nagy Elemér. A hölgybizottságban elnök lett Mikolay Istvánná, alelnökök Kohn Gyuláné és Ambrus Sándorné.

Majd megalakították a férfi- és hölgyválaszt- mányt és üdvözlő táviratokat küldöttek a királynak és József kir. herczegnek.

A közönség óhajának engedve Eötvös Károly szólalt fel ezután, óriási hatást keltve a következő remek, hazafias beszédével:

Bár mint a nemzeti szövetség elnökségének újdonsült tagja — kezdé beszédét Eötvös Károly — azért jöttem magam is e szép, nagy alföldi városba, hogya szövetség vezetőivel tolmácsolni halljam azokat a feladatokat, a melyek czéljaink megvalósítása érdekében reánk várnak, és hogy lelkesedést merítsek az önök lelkesedéséből, mégis néhány szóval magam is hozzá akarok járulni a kérdések tisztázásához. Valami furcsának tűnhetik fel mindenki előtt, hogy hazánk kellő közepén szövetkezni kelljen azért, hogy megvédelmezzük nemzeti érdekeinket. Hiszen vannak a hazában idegenek, a kik szivök szerint mégsem tartoznak hozzánk, mindamellet sajátságos, hogy az uralkodó nemzet rászorul arra, hogy saját fiai nemzeti érdekeik megvédelmezésére szövetséget alkotni kénytelenek. Hát nem tudja az állam hatalmát érvényesíteni ? Kérdezhetik — és kérdezik is. Minden ellensége fajunknak azt mondhatja, hogy semmi sem bizonyítja jobban fajunk gyöngeségét, mint ez a tény. És mennél jobban terjed majd a nemzeti szövetség, annál többet fogjuk hallani ezt az állítást. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy ellenségeinknek ez állításában van némi igazság. Államiságunknak harmincz, háromszáz, ezer éve alatt azon kellet volna dolgozni, hogy ilyen egyesülésre ne legyen szükség. Fájdalom, van szükség, még pedig igen nagy szükség.