Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-10-01 / 40. szám
tak, kezelő és segódszemólyzeti tagok, szolgák stb. bizonyára ez idén is bekopogtatnak szokásos, eddig azonban még eredménytelen kérelmükkel, a költségvetéssel kapcsolatban előreláthatólag hosszabb tárgyalást esetleg beható vitát is lesz alkalmunk hallani. Szarvas ünnepe. Múlt számunkban már megemlékeztünk annak a fényes ünnepnek kezdetéről, a melyet Szarvas község közönsége az evangélikus egyetemes gyámintézet közgyűlése alkalmából rendezett. A kiváló egyénekből álló véndégkoszoru fogadtatásának díszéről távbeszélőn vett tudósításunk alapján röviden már beszámoltunk és most leírjuk magának az ünnepnek lefolyását, mely tartalmasságánál fogva magasztos, népessége és általánossága következtében pedig valóban impozáns volt. A vidéki vendégek között, a kik legnagyobb részt szombaton délután az ünnepélyes fogadtatás alkalmával érkeztek meg, következők voltak: Baltik Frigyes püspök, dr. Zsilinszky Mihály államtitkár, dr. Zsilinszky Endre, Sárkány Sámuel püspök, Ihász Lajos, Bacbát Dániel esperes, Rad- ványi István, Lauko Károly, br. Fodmaniczky Qéza, br. Podmaniczky Gyula, Dianiska András, Nemes Károly, Solymossy Ödön, Raáb Károly, Kubinyi Géza, Löw Fülöp, Beniozky Árpád, dr. Fábry Sándor alispán, Falvay Antal, Thomay József, Bendl Henrik, Mayer Endre, Geduly Henrik, Materny Lajos, Koren Pál, Veress József, Okály Adolf, Bognár Endre, Paulik János, Moravcsik Mihály, Czinkoczky Márton, Jeszenszky Károly, Freitag János stb. Szombaton délután öt órakor vette kezdetét a Luther-társaság diszgyülése az evangélikus gólh- stilü uj templomában. Bevezetésül egy 70 tagú alkalmi férfi dalkör énekelte Händel egyházi énekét precziz előadásával igaz dicsőséget szerezve nagy zenei tudásu vezetőjének: Benka Gyula főgimnáziumi igazgatónak. Majd Zvarinyi János szarvasi lelkész fenkölt imája után Zsilinszky Mihály államtitkár, mint a Luther-társaság elnöke, mondott megnyitó beszédet. Mindenekelőtt örömének ad kifejezést a fölött, hogy a Luther-társaság a protestántizmusnak ez uj, de szépen virágzó városában tarthatja meg gyülekezetét. Szarvas ritka példája a protestáns áldozatkészségnek, gyönyörű jele annak szép temploma; ezenfelül 31 népiskolát, egy százados középiskolát tart fönn, mely alsó Magyarországnak alma ma- terje. Szépen vázolja a Luther-társaság czéljait. végül igy szól: Én, mint a Luther irodalmi társaság ez idő szerinti elnöke, boldognak érzem magamat, hogy a megjelent nagyközönséget, mely megjelenésével fényes tanúbizonyságát adta ügyeink iránti őszinte érdeklődésének, a társaság nevében üdvözölhetem. Végül áldást, szellemi sikert kíván a Luther-társaság szellemi működésére. A beszéd nagy hatást keltett. Bachát Dániel budapesti esperes, a társaság elnöke, a Luther-társaság czéljait fejtegette. Elöljáróban Szarvason a protestantizmus terjedéséről szólt. Luther követőire már a XVI-ik században akadunk itt. Első lelkész Hrdnia András volt. Tes- sedik és Bocskó idejében. 1788-ban épült a templom. Tesserik létesítette elsőül az országban a mezőgazdasági iskolát. Köszönetét mondva a szarvasiaknak, rátért a társaság czéljaira. 1884-ben alakult a Luther-társaság a keresztény evang. öntudat ébresztésére és a vallásos szépirodalom megteremtésére. Imádságos könyvelhet, Luther életrajzát, zsoltár-magyarázatokat adott ki. Társaságunk — mondja Bachát — barozol a nemzeti féltékenységgel is. A társaság nem üz politikát. Apostoli elvnek áll szolgálatában: »nincs zsidó, sem görög, mert mi egyek vagyunk a Krisztusban.“ Előadását Luther hatásos énekével fejezte be: Vagyont, életűnket, Nőnkét, gyermekünket, Mindent elvehetnek, De le nem verhetnek: Menyországunk megmarad. dezése után, hogy a felesége fényűzésével lépést tarthasson ; s végül aztán az előtt a választás előtt áll, hogy maga lője vagy mással lövesse főbe magát. A harmadik esetnél az öreg ember szintén az élvezetesebb részét választja a megfejelt életnek. Szépet, fiatalt választ s fölteszi magában, hogy azt boldogítani fogja. Legelőször is feketére festi a szakállát, meg a haját. Azután elhiteti magával, hogy van a természetben' is második nyár, az a baj hogy mással nem tudja elhitetni. Következik az, hogy őrülten féltékeny lesz. Még a leborotvált szakállu férjnek illik a féltékenység ; de a festett szakállu nevetséges lesz tőle. Kényszeriteni akarja a természet csodaerőit. Ezzel aztán tönkre teszi az egész életszervezetét. Hirhedettséggé lesz a kóresetei által. Azokkal végzi. A negyedik eset aztán az, mikor az öreg ember nagylelkűséget vél elkövetni, amikor a mirtus-koszoruval megkínál egy szép fiatal leányt, aki jó erkölcsű, becsületes. A leány szülői szegények, a bátyja korhely, adósságcsináló. Rábeszélik, hogy menjen nőül a jeles kérőhöz. Nem vén az csak öreg. a leány megtört szívvel veszi föl a menyasszonyi fátyolt. És azután hű marad az eskühöz, amit az oltár előtt fogadott. A férj sohasem látja őt sirni; hanem látja elhervadni: tiz év alatt hozzávénül az öregéhez: és az öreg mindennap látja maga előtt az élő kisértetét, az ártatlan lelkű, angyali türelmü áldozatot, akit élő testben megölt s ha van szive, hallja annak a vádoló szavát: ,te nyomorult, önző, gyilkos!* És már most engedje meg kegyed, kedves barátnőm, hogy beleképzeljem magamat ebbe a négyféle esélybe s kiválasszam magamnak belőlük azt, amelyiktől a legjobban irtózom. Ezután Mayer Endre eperjesi teológiai tanár „A nőkérdésről az ág ev. egyház szempontjából" czimen magvas tanulmányt olvasott föl. Tétele ez: Pál apostol a korinthiakhoz intézett leveleiben nem engedi meg, hogy nő gyülekezetben prédikáljon, kereszteljen, — a nőnek a családban oly nagy. áldásos a működési köre,-hogy csodálkozni kell, ha mint védett gyöngébb nem versenyre kelnek a férfiakkal. Az ünnepély mély, nagy hatást tett a hívekre. Vasárnap az ünnepélyek tulajdonképpeni napján folyt le a gyámintézet közgyűlése. A nap isteni tiszteletekkel kezdődött, a tót híveknek Koren esperes, a magyaroknak Thomay József szegedi lelkész prédikáltak; Baltik az első, Sárkány a második isteni tiszteleten áldást énekeltek. Az ülést Baltik püspök imával nyitja meg s fölkéri Ihász Lajost, a dunántúli gyámintézet elnökét, mint az akadályozása miatt meg nem jelenhetett Radvánszky Béla koronaőr, elnöknek helyettesét, hogy nyissa meg az ülést. Ihász Lajos, a Kossuth melletti Ihász öcscse, meleg szeretettel üdvözli a megjelenteket. Hiszi, hogy a protestáns öntudat a humánus intézményt nagy czéljaiuak megfelelőbbé fogja tenni. Baltik püspök indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökíti meg Radványszky János báró, Radó Kálmán emlékeit. A püspök klasszikus módon parentálta az egyház e nagy halottéit. Üdvözli Radványi Jánost, a tisza-kerületi gyámintézet elnökét, mint kit újabban választottak és kinek munkájától sokat várnak. Az évi jelentés szerint 18 egyháznak adtak segélyt. Sárkány Sámuel bányakerületi püspök meleg szeretettel üdvözli a közgyűlést, különösen, hogy az ő püspöki megyéjének e kiváló helyén üdvözölheti. ÉrdekeB volt Krupetz István udvarszéki lelkész felszóllalása. Nem veheti nyugodtan tudomásul a jelentésnek azt a részét, mely arról szól, hogy a trencséni egyház Vay Miklós grófot felügyelőjének választotta, azt a férfiút, a ki gyermekei kát. hitben való neveltetéséről reverzálist adott. 0 egyenesen felhívná az illetőt, igaz-e ez vagy sem ? Baltik püspök : E kérdés itt nem tárgyalható. Mert az egyetemes gyámintézet nem közigazgatási hatóság és személyes vonatkozású ügyeket nem tárgyalhatnak. Nem mint elnök és püspök, valamelyes felvilágosítással tartozik. LelkéBzi jelentés szerint a gróf figyermekeit evangélikus hitoktatásban részesíti. A gróf tőle kért protestáns theolo- gust. Többet nem mondhat. A közgyűlés ezzel az inczidenst befejezte. Laukó Károly kecskeméti esperes gyámintézeti elnök, a múlt évi pénztári számadást terjeszti be: 242 egyház kért segélyt, a rendelkezésre álló összeg kevés, kéri az egyházakban a perselyek kitételét. Raab Károly, körmöczbányai lelkész, a dunáninneni gyámintézét tavalyi működéséről számol be. Lövő Fülöp mutatta be aztán jelentését, megemlékezett, hogy a dunántui 904 frttal többet gyűjtött a humánus czélra, mint tavaly. Zsilinszky Mihály jelentést tett, hogy a mit a dunántúli gyámintézet kezdeményezett, nevezetesen a szegényebb egyházak meglátogatása és az iutézet történetének kiadását, mely a humánus alap jövedelmét szaporítaná, kövesse a többi egyház is. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Dianiska András lőcsei lelkész, a tiszai kerületi gyámintézet elnöke szintén arról jelentett, hogy a kerület a gyámintézet körül hatékonyan működött. Szomorúan emliti a felvidéki nagy kivándorlást, mely miatt az egyházak elszegényedtek, szövetkezeteket óhajt alapítani a nép jóllétére. A Leo- poldiánum kamatai a négy kerület leányiskolái között osztatik fel. Békés-Bánfaiva ágostai evangélikus egyháznak nagyobb segélyt adnak. Kisebb segélyben 1000 frtot osztottak ki. Az árvízkárosult hitsorBOBok segélyezésére 100 frtot tartottak fönn. Az ifjúsági egyletek ez évben szépen szaporodtak és intenzív működést fejtenek ki. A jövő közgyűlést dunáninneni kerületben tűzték ki. Délben egy órakor népes közebéd volt, melynél az asztalfőn Zsilinszky Mihály államtitkár, egyházkerületi felügyelő, Baltik és Sárkány püspökök ültek. A felköszöntők sorát Zsilinszky államtitkár nyitotta meg, ki zajos éljenzéstől kisért beszédben éltette a királyt. Baltik Frigyes püspök ezüst serleggel gyűjtést indít a kőszegi protestáns leányiskolára, a melynél a gyámintézet Erzsébet alapítványt tett. Haviár Dániel a lutheránus egyház büszkeségét, Zsilinszky államtitkárt köszöntötte fel, mig Szarvas két lelkésze a két jelenlevő püspököt és pedig Placskó István Baltik Frigyest, Zvarinyi János Sárkány Sámuelt éltette. Dr. Krcsmarik János főszolgabíró a vallásirodalom jeles munkására Bacbát Dánielre, Ihász Lajos és Mayer Endre Szarvas városára ürítettek poharat; Bachát Szarvas ifjúságát, Dianiska András (Lőcse), a Gusztáv Adolf egyesületet, Veres József Benka Gyula igazgatót, Materny Lajos (Debreczen) Haviár Dánielt, Bodnár Endre az egyház nagy jóltevőjét Radványi Istvánt, Droppa Emil Benka Gyulát, Keviczky .László a sajtó munkásait köszöntötték fel, mig Lankó Vilmos kecskeméti esperes nagy hatást keltő szép beszédben szól a szarvasi főiskoláról, gyermekéveinek és ifjúkorának kedves emlékeit és ma már nagynevű alakjait említvén fel. Este az „Árpád" szálloda dísztermében fényes bált tartottak a Luther társaság javára, melyen Szarvas és vidékének előkelő közönsége teljes számmal és a legjobb hangulatban mulatott, vidám kedélylyel fejezve be a szép ünnepélyt. Felhívás a magyar emberiséghez! Felszólalok, mint ember, és mint magyar. Van egy pusztító vész, mely áldozatait könyörtelenül elragadja. Ez a tüdővész. A rettegett ragályok, az ázsiai kholera, a keleti pestis nem oltanak ki annyi emberéletet, mint a tüdővész. Amazok ellen védekezhetünk határzárokkal; ez itt táboroz közöttünk. És hazánk, a szép Magyarország, az erőteljes magyar faj hazája, első sorban áll azon országok között a statistika ítélete szerint, a hol a tüdővész legtöbb áldozatot követel. Mindenkinek meg kell döbbenni erre a szóra, a kinek keblében emberi és hazafiui szív dobog. Évenkint százezernyi embernek, kenyérkereső apának, családápoló anyának, reményteljes ifjúnak a megmentéséről van szó a mi magyar hazánkban. E magasztos czélnak elérésére alakult a mellbetegek sanatoriumát felállító egyesület, melynek legmagasabb védnöke a mi koronás királyunk, a ki úgy szereti a magyar nemzetet, a hogy a magyar nemzet szereti őtet. Hogy ez emberbaráti ügyben ón szólalok fel, arra engemet Isten iránti hála kötelez. Évtizedek előtt, harmincz évnél is régebben, oly nagyfokú mellbajban szenvedtem, hogy soha egy új tavaszt nem Ígérhettem magamnak; az orvosi tudomány minden gyógyszerét kipróbálta rajtam, kétséges sikerrel. És ime most, késő aggkoromban, Isten kegyelméből épen, egészségben bírok a rám nehezült kötelességeknek megfelelni Minek köszönhetem én ezt? Isten kegyelme után a jó levegőnek. Az tett újból emberré. Teljes elismeréssel viseltetem az orvosi tudomány minden gyógyszerei és szérumai iránt, melyekkel a romboló népbetegséget leküzdeni időtlen idők óta törekesznek, de maguk az orvosok hangoztatják, hogy mindazoknál hathatósabb az Istenadta tiszta lég, helyes táplálkozás s azon a szervezetet edző eljárások, melyekkel ma a sanatoriumokban gyógyítják a tüdőbetegeket. Ezt az áldást kívánja megadni a felállítandó sanatorium a szenvedő emberiségnek Magyarországon. Egy nagyszerű gyógyintézet emelendő fővárosunk legegészségesebb részén, a budai hegyek szélvódte völgyében, mely orvosi vélemény szerint a legszerencsésebb fekvéssel bir. Ezen sanatorium felállításához szükséges összeg előteremtésére szólítjuk fel nemes érzésű közönségünket. Én magam, ki őseimtől nem örököltem nagy birtokot, kinek a szerencse nem osztott kincseket, ki folytonos munkám után élek : ezer koronával járulok a szent czél eléréséhez. Bizton hiszem, hogy mindenki, a kiben istenfélő, hazát szerető szív dobog, tehetsége szerint sorakozni fog az intézmény létrehozóihoz. Áldás reájuk! Dr. Jókai Mór. Előfizetési felhívás „Békés“ 1899. évi utolsó évnegyedére. Lapunk m.hó végén XXXI. évfolyamának harmadik évnegyedét töltvén be, tisztelettel felkérj ük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbbmegujitaoi szíveskedjenek. Alapprogrammja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután íb működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat ; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr. mely összeg vidékről B Békés kiadóhivatalának Gyulán11 czim alatt postautalványnyal küldendő. Hírek. Királyunk nevenapja. Október 4-én öli felséges királyunk nevenapját. E napon d. e. 10 órakor a helybeli nagytemplomban ünnepies „Te Deum* tartatik, melyre az összes hivatalok és a katonaság meg fognak jelenni. Mise alatt egy disz-század is kivonul és sortüzet fog adni. Október hatodika. ötvenedik évfordulója lesz az idén annak a gyászos napnak, melyen az aradi Golgotán kiszenvedett tizenhárom vértanú keresztfává avatta fel az emberiség leggyalázatosabb kivégző szerszámát, a megbélyegző akasztóiét. Ötven éve, évről-évre megszentelte a magyarság ezt a kegyelete8 gyásznapot, a magyar nemzet e nagypéntekjét, melyen vad fájdalomtól dobbant meg mindenkoron a magyar ember szive, valamint azóta nem tudja a magyar ember az osztrák császári hymnuszt, a gyűlölt „Gott erhalt“-ét sem hallgatni a nélkül, hogy a kivégzett nagyok halálhörgése ne vegyülne annak akkordjai közé. E hymnus bombardói harsogtak az aradi bitófák alatt, e^ hymnus mellett fojtották vérbe a magyar szabadságot! | A megváltozott politikai viszonyok daczára is, mindenkoron kötelességének tartotta az igaz magyar ember egy könycseppel megöntözni azt a szentelt koszorút, mely a nemzet vértanúinak ravatalát illeti 8 természetes, hogy az idén, midőn immáron félszázad vonult keresztül fejünk felett e szomorú nap óta, nagyobb arányokat ölt országszerte az október hatodiki gyászüunep. Minden valamirevaló város, mely számot tart arra, hogy magyar városnak tartsák, kifejezést ad e gyásznak. Városunkban reggel 8 órakor az ev. ref. templomban lesz ünnepélyes gyászistenitisztelet, melyre külön meghívókat már csak azért sem bocsájtanak ki, mert azon meghivás nélkül is kötelessége megjelenni minden embernek, a kiben magyar szív dobog. A vármegye őszi rendes közgyűlése határidejéül október hó 16-át tűzte ki a vármegye főispánja és a hivatalos lap csütörtöki száma közli a közgyűlési meghívót azzal, hogy a tárgysorozat a közgyűlést megelőzőleg nyolcz nappal fog közzé tétetni. Ugyancsak a csütörtöki lap közli a vármegyei házi pénztár 1900. évi költségvetésének tervezetét, valamint az állandó választmánynak arra vonatkozó javaslatát, amelyeket lapunk már helyén bővebben ismertetünk. Értesülésünk szerint ismét nagy anyag gyűlt össze és a szakbizottságok már a héten megkezdik az előkészítés munkáját, mig az állandó választmány október 13-án tartja meg ülését. A napi rendre kerülő tárgyak ismertetésére legközelebbi számunkban visszatérünk. A vármegyei közigazgatási bizottság havi rendes ülését október hó 9-én fogja megtartani. Jegyzői szigorlat. A vármegye őszi rendes közgyűlésével kapcsolatosan tartandó község-jegyzői szigorlat határidejét október hó 17-ik és 18-ik napjaira tűzte ki a vármegye alispánja. Első napon az Írásbeli, második napon a szóbeli vizsgálat fog megtartatni. — Eddigelé négy egyén jelentkezett szigorlatra. A kir. törvényszéki palotát, mely a héten teljesen elkészült, Robelly s Szilágyi építőmesterek ma bocsátják a bíróságok rendelkezésére. A formális átvétel és a felavatási ünnepély azonban csak az igazságügyminiszter által kijelölendő későbbi napon lesz. A törvényszék, kir. ügyészség és járásbíróság már folyamatba tették a nem kis munkát adó átköltözést. Ama körülmény, hogy az igaz- 8ágügyminiszter alig pár hét előtt döntött a belső berendezési munka vállalata felett, a végleges berendezést csak az év végén teszi remélhetövé. Az Ur házának díszítése. Cziráky Almásy Erzsébet a szegény és patronátus nélkül szűkölködő pusztaföldvári templomnak egy ruhaszekrényt, egy misemondó ruhát, egy stólát, két világos kék oltárpárnát, két oltárteritőt, egy karinget, két ministráns inget, hat drb. kehely és hat drb. kéztörlő ruhát ajándékozott. — A nemeslelkü grófnőnek bőkezű ajándékaiért, a maga és hívei nevében lapunk utján a nyilvánosság előtt is hálás köszönetét mond Lukáts Imre lelkész. József városi búcsú. Ma, október első vasárnapján van a József-városi templom felszentelésének évfordulója. — Ez ünnepre a nagytemplomból körmenetben mennek ki a hivek a Józsefvárosra, hol az ünnepies misét és szent beszédet Gróh Ferencz prépost-plébános fogja tartani. Haviár Lajos kir. főmérnök, hat hétre terjedő németországi tanulmányutjáról hazaérkezvén, újólag átvette az államépitészeti m. kir. hivatal vezetését. A vármegyei közkórház kibővítési munkálatai gyorsan haladnak előre és az építkezés máris impozáns képet nyújt e humánus intézet telepének nagyságáról és modern berendezéséről. A Szt. István-ut felül épülő uj kétemeletes pavillonnál már az első emeleten dolgoznak és kedvező idő mellett biztosítva van az épületnek még az ősz folyamán tető alá vétele. Ez épitménynyel párhuzamosan halad a jelenlegi épületek átalakítása, mig az elmegyógyintézet főépületénél a berendezés teljes véghez vitele fogja októberhónap feladatát képezni, hogy azután az intézet annak november 1-ére tervezett megnyitásával benépesíthető legyen. Kitüntetett gazdasági cselédek, A földmivelés- ügyi magy. kir. minister Baksa István és Újhelyi Imre körösladányi, továbbá K. N a g y Bálint és Ki s Mihály füzes-gyarmati lakosok gazdasági cselédeknek 40 évi hü szolgálatukértegy-egy disz- érmet és egy-egy elismerő oklevelet adományozott. A vármegyei igazoló választmány szeptember 27-én tartott ülésében a legtöbb adót fizetők 1900. évre érvényes névjegyzékének megállapítására vonatkozólag hozzá intézett kérelmek, nyilatkozatok s jelentések alapján a névjegyzékből részben azért, mert a hozzájuk intézett felhívásra 8 nap alatt nem nyilatkoztak, részben pedig azért, mert nem e vármegye területén lakván, feltételezi, hogy az előző évekhez képest nem kivánnak e vármegye törvény- hatósági bizottságának tagjai lenni, törli 1. gróf Wenckheim Frigyest, 2. báró Königswarter Her- mant, 3. gróf Károlyi Istvánt, 4. báró Wenckheim Viktort, 5. Horgosi Kárász Imrét, 6. gr. Apponyi Albertet, 9. gróf Zselénszky Róbertét, 8 gr. Blankenstein Pált, 9. gr. Blankenstein Jánost, 10. gróf Wenckheim Gyulát, 11. Baumgarten Pált, 12. Baum- garten Lajost, 13. gróf Wenckheim Ferenczet, 14 gróf Wenckheim Istvánt, 15. gróf Almásy Taszilót, 16. dr. Zsilinszky Mihályt, 17. Jakabfy Jenőt s 18. gróf Bánffy Györgyöt. Töröltetnek a névjegyzékből saját kérelmükre: dr. Salgó József s báró Inkey István, elhalálozás folytán Salgó Dániel s végül Zsíros András. Benhagyatik a névjegyzékben, kérelme folytán gróf Wenckheim Henrik. Gróf Hoyos Fülöpnek magyar állampolgárságát, az igazoló választmány a becsatolt «hitbizományi levél alapján, szemben az 1879. L. t.-cz. határozmányaival beigazoljak nem látván: a beadott kérvényt mint fe- lebbezést, a vm. állandó bíráló választmányhoz átteszi. Jelen határozat szerint a névjegyzékből 22 egyén töröltetett, mig 4 egyén abba felvétetett. — Miért is az üresedésbe jött 18 helyre, ezen határozat jogerőre emelkedése után, a sorrendben következő 18 legtöbb adót fizető felvétetik.
