Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

jelez és kihatásaiban, következményeiben, sokkal üdvösebb, áldásosabb munka, semhogy felette könnye- átsurranhassunk, és pedig anuálkevésbbé, mert Btásésvármegye történetében eddig hiába keressük párját, ehhez foghatót pedig a jövőben is sokáig *“nem fogunk találni. Ez az alkotás mértföld jelzője a czivilizáezió utján annak a magasztos törekvésnek, hogy az igazi haladás csupán csak az emberiség javára irányított közös munka által elért, megte­remtett intézményekben rejlik, olyan intézmények ben, milyeket az emberszeretet sugall. Es mikor ilyen nagy jelentőségű mű betetőzést nyer, mely örök hirdetője marad a magasztosan megtisztult fel­fogás nemes munkájáuak, nem tarthatom meddő foglalkozásnak, ha kutatom az okokat, ha méltatom a tényezőket, melyek a mű megteremtését elősegí­tették, megérlelték, habár a nagyarányú alkotás lé nyegében fekszik az, hogy a sikert csakis a sok irányból közreható tényezők együttes, czóltudatos, összhangzatos tevékenysége biztosíthatta. Egy na­gyobb szabású elmebeteg osztály megteremtését meg­érlelte a Uözszükséglet és a belügyi kormányzat részéről annak igaz és helyes felismerése, hogy a nagy Alföldön, mely éghajlati viszonyainál fogva úgyis alkalmasabb talaj az elmebajok keletkezésére és a hol sok az elhelyezést igénylő elmebeteg, el- odázhatlan kormányzati kötelesség az elmebetegek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Hogy e kor mányzati feladat megoldása éppen Bókésvármegyé- ben nyert kezdeményezést és alakot, azt a vármegye alispánja és Dr. Niedermann Gyula miniszteri taná­csos és kiküldött egymást kiegészítő munkájának, buzgalmának köszönhetjük. Hálával emelhetem ki a vármegye törvényhatósági bizottságának azt az elhatározását, melylyel az intézmény megalkotásához szükséges 300.000 fit felvételét megszavazta s igy lehetővé tette a megkezdett munka lebonyolitását. Vármegyénk érdemekben gazdag főispánja nemcsak állandó meleg érdeklődéssel kisérte a nagy mű minden phasisáf, hanem hatalmas befolyásával ked­vezményeket vívott ki, majd akadályokat gördített el, melyek a gyorsabb beíejezhetés útjában állottak. Oroszlán rész illeti az alkotásban vármegyénk al­ispánját, ki jelen volt az eszme születésénél és aki a születés peresétől a mű befejezéséig nehézséget, akadályt nem ismerő kitartással, lelkesült buzgó- sággal, szünetet nem tartó agitaczióval, nagyobb adományok, hatalmas alapitányok kieszközlésével, szavakban szinte alig kifejezhető, nap-nap után való buzgó munkával az alkotást befejezésre juttatta. Előkelő szerep jutott a mű megteremtésében Dr. Niedermann Gyula volt országos elmegyógyintézeti felügyelőnek, kinek jóakaratu informácziója lehetővé tette a Gyulán történő építkezést, ki nagyszabású, praktikus szellemével az elmebeteg osztály czól- szerü elhelyezését, elrendezését, modern beosztását, felszerelését a legkényesebb igényeket is kielégítő mintaszer iséggel oldotta meg, úgy bogy ez idő sze­rint jobb, czélszorübb berendezésű intézetünk az országban nincs. Hatalmas támaszai voltak a vm. alispánjának a munkában, főként a berendezési, fel szerelési munkában és | fontos szakkérdések elbí­rálásában a kórház orvosi és tiszti személyzete; fáradságot nem ismerő buzgalommal végezte sokszor feladatát az építkezést vezető államépitészeti hivatal főnöke és az épitkezésnél a közvetlen felügyeletet gyakorló Politzer mérnök ; végül fel kell említenem, hogy fontos hntáskörébn úgy a vm. kórházi bizott sága, mint a külön e czélra alkotott építkezési bi­zottság is elismerésre méltó buzgalommal nyujott segítő kezet a nagy munkához. Ennyi tényező, ennyi kiváló erő egyöntetű működése teremtette meg a nagy müvet, melynek historikuma az alkotók her- vadhntlan érdemeit fogja mindenha dicsőíteni. Es azt hiszem, hogy a tek. bizottság sem fog elzár­kózni az alig mérlegelhető érdemek elismerése elöl és nem foja megtagadni az elismerést, a közéleti működés ez értékes babérját azoktól, kik e nagy­szabású intézmény megteremtésében munkás részt vettek.“ Gimnáziumi ügy. A gyulai róm. kath. hitköz­ség egyháztanácsa vasárnapi közgyűlésében foglal­kozott a gyulai gimnázium ügyének a hitközséget illető részével, nevezetesen határozott nyilatkozatot tett a hitközség, hogy amennyiben ez iránt fel fogna szólittatni, e gimnázium kath. jellege esetén a „fenn­tartó testületi képviselő“ jogcímet elvállalja s en­nek ellenében egy olyan tőkét teremt elő és tesz le, melynek évi járadéka 500—1000 frtot teend. Ezen alapítvány magvát képezik az e czélra eddig meg­ajánlott összegek, továbbá az erre eszközlendő gyűj­tés utján teendő ajánlatok, melyok egybegyűjtésével Gróh Ferencz prépost, plébános és Székely Lajos hitközségi könyvvezető bízattak meg, kik az alapít­ványokat kétoldalú nyilatkozatok aláírása utján gyűj­tik össze. Eddig a következő adományok jegyeztet­tek | gróf Almást) Dénes 4000 frt, Fetser Antal kanonok 1000 frt, Giócz Béla kanonok 1000 frt, Gróh Ferencz prépost 1000 frt, Hoffmann Alajo.s 500 frt, Schröder Kornél 500 frt, Dr. Follmann János 500 frt, Spett Gyula gyomai plébános 100 frt, Székely Lajos 100 frt, Takácsi) Lajos 100 frt, Lendvay Mátyás 50 frt. A vármegyei közkórház elmebeteg-osztálya az elmúlt hét folyamán átadatott rendeltetésének. Most már a nagy épület mindenik szárnyának, mindenik emeletének vannak lakói. — Az iparosok és mun­kások zaját az uj lakók hangos lármája váltotta fel,! kik messze távolból szállíttattak Gyulára, hogy első lakói legyenek az uj intézetnek, s főleg, hogy ott, a honnan elhozattak, helyet csináljanak azon sze­rencsétleneknek, kiket a nagymérvű zsúfoltság miatt ott felvenni eddig nem lehetett. Az uj elmebeteg osztályon serényen folyik a munka; az uj lakók felvételének, elhelyezésének, beosztásának nehéz munkája. Hogy ez mennyi dologgal, mennyi bajjal és vesződséggel jár, csak az tudhatja, a ki ilyes­minek szemtanúja volt. — Az intezet most már szigorú zár alá került; senkinek sem szabad az osztályokra bejárni, csak ha erre igazgatói vagy osztályorvosi igazolványnyal birnak. — A betegek szállítása még nem ért véget, sőt a nagyobb rész nek szállítása még ezután következik. Eddigelé az angyalföldi állami elmegyógyintézet 19 férfi és 25 nő beteget szállított le, a lipótmezei állami elme­gyógyintézet pedig 50 nő és 34 férfi beteget, úgy, hogy a beteglétszam a közkórház ezen osztályán már meghaladja a 180-at. — Leszállításra vár még 77 férfi és 55 nőbeteg, kik részben a lipótmezei, részben az irgalmasrendi elmegyógyintézet lakói jelenleg. A betegek leszállítása, valamint azoknak a kórházi elmebeteg osztályon való elhelyezése min­den baj és nehézség nélkül történt. Legnagyobb kellemetlenséget képez a szállításoknál, a néző közönség túlságos érdeklődése (?), mely olyan tola­kodó alakban nyilváuul, hogy rendőri assistentia mellett is, csak erőfeszítéssel lehet eljutni a bete­gekkel a szállító kocsikhoz. A bámészkodók közül sokan elmaradnának a szomorú látványosságról, ba sejtenék mekkora fájdalmat okoz ez a kiváncsi tömeg azon szerencsétleneknek, kiket a végzet e borzasztó sorsra juttatott. Dr. Karácsonyi János a M. T. Akadémiában. A M. T. Akadémia II ik osztálya hétfői gyűlésének egyik érdekes pontja volt dr. Karácsonyi János bihar-püspöki-i esperes-plébánosnak, á kiváló tör­ténettudósnak, városunk jeles szülöttének a felol­vasása az arany-bulláról A felolvasó kimutatja benne, bogy II. András, aki az arany-bullát kiadta — az eddigi téves adatokkal szemben — az 1204. év január 19. és május elseje közé eső napon kezdette meg az uralkodását. Az aruny-bullát 12 22. évi má­jus 7-ike körül adta ki II. András, egy uj és nagy nemesi párt követelése folytán. Nem sokára azonban a kormányzó hatalommal biró férfiak helyébe má­sok jöttek s 1222. Mindszentek ünnepén már uj törvényeket alkotott az országgyűlés s az arany bulla őrzése fölöslegessé vált és akkor senki sem gondolt, ami később bekövetkezett, hogy az lett egyike a legfontosabb sarkalatos törvényeinknek. A vatikáni levéltári kutatásnak is egyik fontos czélja az arany-bulla eredetijének feltalálása. Adomány a gyulai gyermek-menhely javára, Csákói Geiezt Gyula s Geiszt Gáspár nagybirtoko­sok 1873-ik évben elhunyt édes atyjuk néhai Geiszt Gáspár hagyatékából a Fehér-Kereszt Országos Lelenczbáz egyesület gyulai fiókja javára 500 forint tőkét 8 ennek időközben felszaporodott 965 forint 45 kr kamatait, összesen 1465 frt 45 krt adomá­nyoztak. Eme összeget Spett Vincze ügyvéd a Geiszt- család jogtanácsosa, dr. Lukács György főispánnak, mint a békésmegyei fehér-kereszt egyesülőt elnö­kének megküldötte. A jótékonyság oltárára hozott áldozat önmagában, találja legszebb jutalmát. A békésmegyei gazdasági egylet, vasárnap dél­előtt dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt igazgató- választmányi ülést tartott, amelyen részt vettek : Geiszt Gyula, Beliczey István, Szalay József, Kraffi Viktor, ifj. Dérczy Péter, Bajcsy Jáuos, Bajcsy Gusztáv, Beliczey Rezső, Banner Béla, Kocziszky Mihály, Rosenthal lgnácz, Kiss László, Mázor Jó­zsef, Kállay Ödön, Morvái Mihály, Sohár Kálmán, Stojánovits Gyula, Haraszti Sándor, Baku ez Tiva­dar, Sztraka György, Reck József, Reisz Simon, Beliczey Géza, Vidovszky Károly, ürszinyi János és Zlinszky István titkár. Zsilinszky Endre nyitotta meg a gyűlést s mindenek előtt fölolvaBtatja Darányi lgnácz földmivelésűgyi ministernek leiratát, mely ben köszönetét szavaz az egyesületnek azért, hogy a szegedi mezőgazdasági kiállításon részt vett, az elismerés szép hangját éljenzéssel fogadták. Ugyan­csak elismeréssel honorálták a földmivelésűgyi mi- misternek azon intézkedését, hogy a bécsi és gráczi állat vásárokra a magyar gazdák érdekeinek vé del me érdekében állatorvosokat rendelt ki úgy Bécsbe mint Gráczba. Elnök jelenti, bogy ez évben is lesznek a megyében népies felolvasások, erre a minister 800 frtot utalványozott. A tervezetet ké­szítő Kállay Ödön gazdasági isk. igazgató Bzerint az előadások rendezése 1200 frt költséget igényelne, erre vonatkozólag fölirat ment n ministerhez; de még erre válasz nem érkozett. Majd a tervezet vég legeB jóváhagyása esetén mutatja be az elnökség a gazdasági népies felolvasások és tanfolyamok ter­vezetét. Helyeslőleg elfogadták.. Elnök erre előter­jeszti a vármegye alispánjának fölhívását, hogy az egylet igazgató választmánya a cseléd lakok fölépí­tése ügyében készített szabályrendeleti tervezetet tegye beható eszmecsere tárgyává, mielőtt a tör­vényhatóság tárgyalná, hogy a fontos czél minél ki- terjedtebb tárgyalás után rendeztessék. A vármegyei alispán intenczióihoz képest, az ig. választmány al­bizottságot küldött ki, mely még tárgyalásul sem fogadja el a bemutatott javaslatot, nem tárgyalja és egyszerű elvetése mellett tör lándzsát, azért, mert mezőgazdasági, pénzügyi, socialis szempontból a rendezésnek ezt a tuIhajrását sérelmesnek találja. Az albizottságban a tárgyalások során két nézet jutott kifejezésre. Egyik nézet — szól a biz. jelen­tés — a tárgyalás mellett nyilatkozott, a mellett, hogy a szabályrendeletet tárgyalni kell s a tárgya­lás során ennek sérelmos részeit kellene megvilá­gítani, a többi szakaszait pedig, amelyok kiállják a bírálatot, el lehetne fogad ii. De a többség hi­ányosnak találta a szabályzat torvezetét és azért nem találta elfogadhatónak. (Helyeslés). — Geiszt Gyula abban a véleményben van, hogy a szabály­zattal szemben erre a javasolt rideg álláspontra alig lehet helyezkedni. Hiszen van törvény, hogy ezt a kérdést rendezni kell és több megye mint Szolnok, Heves, Göraör, Veszprém már ezt meg- cselekedték. így nekünk is tárgyalni kell, mert az következhet be, hogy megalkotják rólunk nélkülünk a szabályzatot és ez lenne igazán sérelmes. Általá­ban szintén azt vallja, hogy a szabályzat tervezeti alakjában elfogadbatlan, mégis csak a tárgyalás alap­ján csúcsosodhat ki a gazdatársadalom álláspontja. Beliczey István : Ismeri a törvényt, melynek alap­ján a közegészségügyi egyesület incidentaliter elő állott, ha a megye e részben mulasztást követeit el, azért ne fájjon a gazdák feje. Az egészségügyi egyesület a pusztára ment egészségügy javításért, holott falukba, városokba kellett volna mennie, hol az emberek tömegükben rontják az egészség­ügyet; ott kell javítani. Nagy figyelemmel fejtegeti a szabályzatnak messzemenő intézkedéseit s derült­ség közben mutatja ki, hogy olyan ember készítette a szabályzatot, akinek a mezőgazdaság viteléről ismeretei nincsenek. De azt is fejtegeti, hogy az autonom önkormányzatitestülethez, egy municipium- hoz privát testület lép föl inciálólag. Honnét veszi a jogot? Ezt felfogása szerint szóvá kell tenoi. A szabályzat a tulajdonjoghoz nyúl: ezt jogosnak nem ismeri. A tulajdonjogot védeni kell. Abban a meg­győződésben van, hogy a vármegye alispánja nem olvasta el a szabályzat 24. §-át, mert ha elolvassa, általában ezt a szabályzatot át nem küldi. A pénz­ügyi terheket bővebben teszi szóvá; ma, mikor a gazdák súlyos válságban vannak, ilyen terheket nem vállalhat senki. Lendületesen, nagy hatást keltve, hivja föl gazdatársait, hogy a vármegyei élet köz- szellemének felpezsditése érdekében lépjen Bikra. Nem politikai térré érti hivó szózatát, hanem gaz­dasági érdekeink védelméért. Békésmegye a cseléd­lakások tekintetében brillians helyzetben van, szem­ben más megyékkel, hol a cseléd föld alatt lakik, állatokkal együtt; de ha mégis van hiba, közrend­őri utón intézkedjék a policia. típiczli rendszerét a járási orvosoknak nem szeretné szokásossá tenni. Nem fél attól, hogy rólunk-nélkülünk meghozzák a megyén a szabályzatot, mert a vármegye bizottsági tagjainak többsége gazdákból áll, ha mégis sikerül, megérdemeljük sorsunkat. (Tetszés). Bajcsy János üdvözli a fölhangzott férfias szót; de nehogy pe- kuuiáris szempontokból eredő ridegségnek minősít­sék a javaslattól való elzárkózást, a pontról pontra való tárgyalás érdekében szól. A helyzet az, hogy a gyöngék védelmében a gazdákat nyomják. Gaz dasági hasonlattal él: a bőgő borjut akarják kielé­gíteni és megölik az anyát. Nevetséges lenne a szabályzat, ha nem volna annyira komoly. Dérczy Péter ifj. szintén a tárgyalás mellett emel szót. Nem szabad egy társadalmi osztály sebeit akként gyógyítani, hogy a másiknak érzékeny károkat okoz­zunk, ez első nemzetgazdasági elv. Á szabályzatnak több túlzását derültség mellett mutatja ki. Beliczey Rezső a konklúzióját nem osztja felszólalónak, mert ha annyira nevetséges a szabályzat, akkor minek részletesen tárgyalni? Nem fogadja el részletes tár­gyalás alapjául ezt a szabályzatot. Zsilinszky Endre dr.: Elzárkózni a szabályzat tárgyalásától nem le­het. Előre kijelenti, hogy a szabályzatot nem fo­gadja el és több szakaszát sohasem szavazná meg, de a ezélzatot nemesnek, méltányosnak tartja és ridegen elzárkózni, a korszellem megtagadása vol­na. Nekünk ki kell mutatni a javaslat tulbajtásait és más szabályrendeleti tervezet készítését kell kérni. Beliczey István az egylet válaszában kritika tárgyává óhajtja tenni azt a módot, hogy egy az önkormányzati testület kivül álló privát egylet in- gerencziát akar gyakorolni a megyei közéletre. — Zsilinszky Endre dr. e tekintetben nem akar kriti­kai megjegyzéseket tenni. Ott a fórumon majd vi­tázhatunk erről. A vármegye alispánjának a gazda­sági egylet iránt való előzékenysege e dolognál is kitűnt; éppen azért nem óbajt gravament csinálni e különben is alnki kérdésben. Ezzel a részletes tár­gyalás kimondatott. Ezután pontról-pontra tárgyal­ták a szabályzatot és sűrűn történtek felszólalások ‘minden szakaszhoz, különösen a 4-ik szakaszt tét ték többen vita tárgyává. Beliczey Rezső, Bajcsyl János, Geiszt Gyula. Hasonló élénk eszmecsere folyt az 5 ik szakasz körül. Nyomós érvekkel mutatta ki \Beliczey Istváu annak a túlhajtott rendelkezésnek lényegét, melyben minden családnak küiön-külön szoba adassák. Közéleti példával illusztrálja ezt: Blankenstein gróf Tárcsán erősen ujit, minden cse­lédnek adott külön szobát és boglyas helyett spar berdet. Minden cselédje fölmondott és fölmondásu­kat ezzel okolták meg: hogyha az ő feleségeik el­mennek hazulról, a gyereknek nincs gondozója. Meg ők olyan tüzelőhelyet akarnak, ahol kenyeret lehet sütni s a boglyas egyenletes meleget tart. Minden évszakban meszelni — rendelkezik a javas­lat— rendkívüli tulbajtás. Télviz idején kiköltöz-l tetni a béres családokat, micsoda tulhajtás, túlzás. Az öt tagú családok gyermekeiket, szüleiket nem fogadhatják el, amint egy szakasz rendelkezik. Es ezt a Humanismus czé.je alatt? erősen kritizálták. Nem kevésbbé bírálat tárgyává tették azt a sza­kaszt, mely öt évre visszamenőleg rombolni akarja a már meglévő tanyaépületeket. Hisz ez a tulaj­donjogba való erős beavatkozási Ellentétben van állami törvényekkel és végrehajtása a gazdaosztályt tenné tönkre. Az alapszabály tervezet letárgyaltat- ván, az elnökség fölkéretett, hogy a javaslatra tegye meg észrevételeit s válaszát küldje meg a gazda­sági egyletnek. így irja a „Békésmegyei Közlöny.“ Nincs vége a világnak. Örömmel jelentjük, hogy lapunk zártáig a világ vége nem következett be. A Biella üstökössel való összeütközés minden baj nélkül elmúlt s mi továbbra is bízunk az öreg Falb nagyszámú fölsüléseiben és hisszük, hogy no vernber 13-át szintén följegyezheti fölsüléseinek gaz­dag és változatos lajstromába. De akik nem annyira a világ végét, mint a csillaghullást várták, azok is csalódtak? Vármegyénkben, de az egész országban is, úgy tudjuk, senkinek sem sikerült a szép éji színjátékot láthatni. Egyebekben az agg Föld igen jól van: ő se tarthatott valami nagyon a végtől, mert nem konstatálták rajta a földrengés reszkető­sét. Tehát teljesen megbízható forrásból jelenthetjük a mit sokan nem hittek volna: a világnak — még nincs vége. — A hóbortos jövendölés egyébként sokfelé megzavarta a köznépet. Nálunk is, másutt is, akadt elég hive annak a rögeszmének, hogy a német viharprofesszor nem szopta az ujjából e jö­vendölését lesz valami igaz is. Honositás. A magyar állampolgárságért folya­modó Blazicsek Rudolf szarvasi lakos részéro a bel­ügyminiszter a honosítási okiratot kiállította. Névváltoztatások. A belügyminiszter megen gedte, hogy Weinstein Arnold gyulai lakos Vértesi-re, Zima István mezőberényi lakos Zala-ra változtassák át vezetéknevüket. A népkönyvtárak gyarapítása. A földmivelós- ügyi m. kir. miniszter az Osztrák-magyar Monarchia czlmü nagy díszmunka kilencz teljes példányát kül­dötte a vármegye alispánjához, hogy azokat a vár megyei közművelődési egyesület által Gyula város­ban, Csaba, Békés, Mezöberény, Orosháza, Szarvas, Gyoma, Endrőd és Szentandrás községekben fel­állított népkönyvtárak között ossza szét. Halálozás. Feldmann Mátyás - kereskedő, a Reisner és Wolf ezég volt beltagja, mint részvéttel értesülünk, Budapesten meghalt. A boldogult szak­képzett kereskedő évek hosszú során át gyöngél­kedett és súlyosan betegen ment már fel a fővá­rosba, hol azonban a tudomány sem tudta őt többé az életnek és szeretteinek megmonteni. A sokat szenvedett férfiú nyugodjék békében ! A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társu­latának vigalmi bizottsága idei első estélyét e bó 25-én tartja meg az egyesület helyiségében; külön meghívókat nem bocsájtanak ki; a tagok által be­vezetett vendégeket azonban most is szívesen látják. Hisszük, hogy ezt a bevezető estélyt egész sora fogja követni a sikerült estélyeknek. Eljegyzések. Horváth István fogházfelügyelő bájos leányát Gizellát eljegyezte Szaniszló Samu békési járásbirósági hivatalnok. — Bujdosó József törekvő ifjú csizmadia iparos eljegyezte néhai Sándor István polgártársunk kedves leányát, Julis­kát.. — Ifj. Leszich Kajmán orosházi ékszerész és órás eljegyezte Orosházán özv. Szenténé leányát, Jozefát. Alapítvány. Bleier lgnácz gyulai kereskedő bold, neje Herz Amália ömlőkére a gyulai izr. nőegyletnél egy 100 frtos alapítványt tett. Gyulai tanuló sikere. Mogyoróssy Sándor állami felsőipariskolai tanuló Budapesten egy síremlék tervezésének pályázatán 21 lugjobb tanuló között az első dijat, két arany pályadijat nyert. Műkedvelő előadás A gyulai műkedvelő ipa­ros ifjúság f. hó 26-án műkedvelői előadással egy­bekötött tán ez vigalmat rendez, a saját könyvtára és a létesítendő gimnázium javára. — Szinro kerül: „Túri Borosa* népszínmű. Halálozás. Karácsonyi Lukács szíjgyártó iparos polgártársunkat, alig pár héttel leánya halála után, ujabbi pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Szere tett neje Kuncz Mária, 58 éves korában folyo hó 13-án éjjel súlyos szenvedés után meghalt. A bol­dogult derék nő, szerető hitves és édes anya gyá­szos halála széles körökben keltett közreszvétet, mely impozánsan nyilvánult szerdán délután tartott végtisztességén. A halálesettől kiadott családi gyász- jelentés a következő: Karácsonyi Lukács, úgy saját valamint gyermekei : Mária és István, úgyszintén elhunytnak veje: Shartenreiter István, sógornője: özv. Karácsonyi Jánosné nevében is fájdalommal megtört szívvel tudatják a felejthetlen jó nő, sze­rető anya és sógornőnek Karácsonyi Lukácsné szü­letett Kunoz Máriának keresztény béketüréssel vi­selt hosszú szenvedés s a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, folyó évi november hó 13-én éjjel 10 órakor, életének 58-ik évében, boldog házasságuk 29-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó bó 15-én d. u. 3 órakor a róm. kath. auyaszentegyház szertartásai szerint, a Szentháromság sirkertben, a föltámadás reményében nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 15-ón reggel %8 órakor a helybeli főtemplomban az egek Urának bemutat­hatott. Béke lengjen porai feletti! A gyulai 48-as kör nov. hó 12 én a Qöndöcs nápkerti pavillonban a szokásos Katalin bálát meg­tartotta; ez alkalommal Bráuner N. festőművész Kossuth Lajos olajba festett arczképét a 48-as kör­inek adományozta, Krausz Etelka pedig tetszést kel­lőleg szavalt. Felülfizettek: Schriffert József és Illés József 1—1 frtot; Antalóczi Ágoston és Krausz Jakab 50—50 krt; Szőke Jakab 20 krt. Fogadják kegyes adományaikért a kör nevében hálás köszö- □etünket. A rendező bizottság. Eltűnt lőpor-torony. Rendkívüli meglepetés érte Sch. L. gyulai kereskedőt, ki pár évvel ezelőtt M. S, portáján hatósági engedély mellett lőportor­nyot építtetett olyan szóbeli szerződéssel, hogy a mig kereskedése fenn áll, illetve míg Gyulán lakik, a telep használatáért bizonyos évi bért fizet; nem is történt eddig a szerződött felek között semmi nézeteltérés. Most azonban M. 8. italmérési enge­délyt akarván uyerni, ezt az illetékes hatóság csak úgy vélte engedélyezhetőnek, ha n lőpor-torony a portáról eltávolittatik. M. S. fel is kérte a vaske­reskedőt, hogy bérleti jogáról mondjon le, hogy az italmérési engedélyt elnyerhesse, de Sch. L. nem hiába vaskereskedő, telepengedélyénél fogva kemé­nyen ragaszkodott bérleti jogához s miután M. 8. látta, hogy a vaskereskedőn lágyítani nem képes, italmérési engedélyhez pedig minden áron hozzá akart jutni, — kapta magát, az útjában levő lőpor­tornyot lerombolta úgy, hogy a vaskereskedő a f. hó 17-éu reggel a toronyba szállítani akart lőport osak a puszta földön helyezhette volna el. — A meglepett kereskedőnek nem lévén ideje az eltűnt lőportorony további keresésére, azzal egyik ügyvé­det bízta meg. Egy csók egyenértékű egy pofonnal: 5 frt az ára. A napokban Goldschmalcz N-iczkesz kereske­dési kőrútjában Gyulára is betért, meglátogatta az ugyanolyan üzlettel biró F. nevű hitsorsosát is, kinek egy szemrevaló, göndörhaju, barna molett termetű kis leánya is van, ki annyira megtetszett Naczkesz barátunknak, hogy egyetlen óhajtása volt a csinos leánytól csókot kapni; ki is fejezte előtte ebbeli kívánságát s 5 frtot ígért a leánynak egy csókjáért. A kis hamis a csókadást az apa bele­egyezésétől tette függővé s közölték is ezt az öreg­gel, a ki tekintettel a rósz üzletmenetre, beleegye­zett, hogy 5 frt lefizetése ellenében a kívánt csók megadassák, mire Cz. kisasszony olyan csókot nyo­mott Nuczkesz urnák pelyhes szőrrel fedett ábrá­zatára, hogy annak rőtt szakáin is belezöldült. Ámde savanyu lehetett Cz. kisasszóoy csókja, mert Naczkesz ur az 5 frtot visszakövetelte ; azonban a békéltető bíróság kimondotta, hogy egy kis csók­nak ára 5 forint. Szerencsétlenség dinamit tölténynyel. Matuz Jó­zsef gyulai lakosnak egy 14 éves Mária nevű -leánya f. hó 13-án a délutáni órákban egyedül lévén a galamb- utcza 1800. számú lakásukon, unalmában előszedte a testvérbátyja Matuz József bányamun­kás által egy év előtt a dobresti bányából magával hozott s lakásukon az asztalon egy papirdobozban tartogatott forgácsoló dinamit-hüvelyeket s azoknak béltartalmát egy nagy tü segélyével ki akarta szedni, miközben a töltény szétrobbant és a leány balkezé­nek 3 ujját leszakította s a szilánkok arczát is megsértették. A szerencsétlenül járt leány beszállit- tatott a kórházba, hol a kezét amputálták. Esküvő. Kalló János csütörtökön délután ve­zette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban bájos aráját Névery Szidóniát, néb. Nóvery Albert kedves leányát. Uj tanyai tanitó. A polgári iskolaszék vasár­nap délelőtt Jantsovits Emil elnöklete' alatt turtott ülésében Ajtósfalvára tanyai tanítónak négy pályázó közül szavazattöbbséggel Neudenbacli Sándort válasz­totta még. A mostani ajtósfalvi tanitó, kérelme foly­tán a szabadkai tanyai iskolába helyeztetett vissza. BŐ istenáldás. Az a csúf mesebeli gólya! oda nem repül, ahol imádság kel érte, áhitatos hivó és buzgó imádság, s oda röppen, csőstül adva az áldást, ahol a gond és nyomorúság terem a nyomában. Körös-Tárcsán Kiss Ferencz béresnek a felesége három gyermeknek adott életet a napokban: két fiú­nak és egy leánynak. A gyermekek egészségesek, mint a makk, az anya is a körülményekhez képest jól érzi magát, de az apa a körülményekhez képest nehéz gondok közt tépelődik, hogy mi lesz kilenczre szaporodott családjával ? Körös Tarosa jószivü lakos­ságát dicséri, hogy az ég áldásával talán tulon-tul kitüntetett szegény ember fölsegélyezésére közgyüj • tóét rendezett. Szép és olyan dolog ez, a min áldás fakad, akárki kezdte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom