Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
jelez és kihatásaiban, következményeiben, sokkal üdvösebb, áldásosabb munka, semhogy felette könnye- átsurranhassunk, és pedig anuálkevésbbé, mert Btásésvármegye történetében eddig hiába keressük párját, ehhez foghatót pedig a jövőben is sokáig *“nem fogunk találni. Ez az alkotás mértföld jelzője a czivilizáezió utján annak a magasztos törekvésnek, hogy az igazi haladás csupán csak az emberiség javára irányított közös munka által elért, megteremtett intézményekben rejlik, olyan intézmények ben, milyeket az emberszeretet sugall. Es mikor ilyen nagy jelentőségű mű betetőzést nyer, mely örök hirdetője marad a magasztosan megtisztult felfogás nemes munkájáuak, nem tarthatom meddő foglalkozásnak, ha kutatom az okokat, ha méltatom a tényezőket, melyek a mű megteremtését elősegítették, megérlelték, habár a nagyarányú alkotás lé nyegében fekszik az, hogy a sikert csakis a sok irányból közreható tényezők együttes, czóltudatos, összhangzatos tevékenysége biztosíthatta. Egy nagyobb szabású elmebeteg osztály megteremtését megérlelte a Uözszükséglet és a belügyi kormányzat részéről annak igaz és helyes felismerése, hogy a nagy Alföldön, mely éghajlati viszonyainál fogva úgyis alkalmasabb talaj az elmebajok keletkezésére és a hol sok az elhelyezést igénylő elmebeteg, el- odázhatlan kormányzati kötelesség az elmebetegek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Hogy e kor mányzati feladat megoldása éppen Bókésvármegyé- ben nyert kezdeményezést és alakot, azt a vármegye alispánja és Dr. Niedermann Gyula miniszteri tanácsos és kiküldött egymást kiegészítő munkájának, buzgalmának köszönhetjük. Hálával emelhetem ki a vármegye törvényhatósági bizottságának azt az elhatározását, melylyel az intézmény megalkotásához szükséges 300.000 fit felvételét megszavazta s igy lehetővé tette a megkezdett munka lebonyolitását. Vármegyénk érdemekben gazdag főispánja nemcsak állandó meleg érdeklődéssel kisérte a nagy mű minden phasisáf, hanem hatalmas befolyásával kedvezményeket vívott ki, majd akadályokat gördített el, melyek a gyorsabb beíejezhetés útjában állottak. Oroszlán rész illeti az alkotásban vármegyénk alispánját, ki jelen volt az eszme születésénél és aki a születés peresétől a mű befejezéséig nehézséget, akadályt nem ismerő kitartással, lelkesült buzgó- sággal, szünetet nem tartó agitaczióval, nagyobb adományok, hatalmas alapitányok kieszközlésével, szavakban szinte alig kifejezhető, nap-nap után való buzgó munkával az alkotást befejezésre juttatta. Előkelő szerep jutott a mű megteremtésében Dr. Niedermann Gyula volt országos elmegyógyintézeti felügyelőnek, kinek jóakaratu informácziója lehetővé tette a Gyulán történő építkezést, ki nagyszabású, praktikus szellemével az elmebeteg osztály czól- szerü elhelyezését, elrendezését, modern beosztását, felszerelését a legkényesebb igényeket is kielégítő mintaszer iséggel oldotta meg, úgy bogy ez idő szerint jobb, czélszorübb berendezésű intézetünk az országban nincs. Hatalmas támaszai voltak a vm. alispánjának a munkában, főként a berendezési, fel szerelési munkában és | fontos szakkérdések elbírálásában a kórház orvosi és tiszti személyzete; fáradságot nem ismerő buzgalommal végezte sokszor feladatát az építkezést vezető államépitészeti hivatal főnöke és az épitkezésnél a közvetlen felügyeletet gyakorló Politzer mérnök ; végül fel kell említenem, hogy fontos hntáskörébn úgy a vm. kórházi bizott sága, mint a külön e czélra alkotott építkezési bizottság is elismerésre méltó buzgalommal nyujott segítő kezet a nagy munkához. Ennyi tényező, ennyi kiváló erő egyöntetű működése teremtette meg a nagy müvet, melynek historikuma az alkotók her- vadhntlan érdemeit fogja mindenha dicsőíteni. Es azt hiszem, hogy a tek. bizottság sem fog elzárkózni az alig mérlegelhető érdemek elismerése elöl és nem foja megtagadni az elismerést, a közéleti működés ez értékes babérját azoktól, kik e nagyszabású intézmény megteremtésében munkás részt vettek.“ Gimnáziumi ügy. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa vasárnapi közgyűlésében foglalkozott a gyulai gimnázium ügyének a hitközséget illető részével, nevezetesen határozott nyilatkozatot tett a hitközség, hogy amennyiben ez iránt fel fogna szólittatni, e gimnázium kath. jellege esetén a „fenntartó testületi képviselő“ jogcímet elvállalja s ennek ellenében egy olyan tőkét teremt elő és tesz le, melynek évi járadéka 500—1000 frtot teend. Ezen alapítvány magvát képezik az e czélra eddig megajánlott összegek, továbbá az erre eszközlendő gyűjtés utján teendő ajánlatok, melyok egybegyűjtésével Gróh Ferencz prépost, plébános és Székely Lajos hitközségi könyvvezető bízattak meg, kik az alapítványokat kétoldalú nyilatkozatok aláírása utján gyűjtik össze. Eddig a következő adományok jegyeztettek | gróf Almást) Dénes 4000 frt, Fetser Antal kanonok 1000 frt, Giócz Béla kanonok 1000 frt, Gróh Ferencz prépost 1000 frt, Hoffmann Alajo.s 500 frt, Schröder Kornél 500 frt, Dr. Follmann János 500 frt, Spett Gyula gyomai plébános 100 frt, Székely Lajos 100 frt, Takácsi) Lajos 100 frt, Lendvay Mátyás 50 frt. A vármegyei közkórház elmebeteg-osztálya az elmúlt hét folyamán átadatott rendeltetésének. Most már a nagy épület mindenik szárnyának, mindenik emeletének vannak lakói. — Az iparosok és munkások zaját az uj lakók hangos lármája váltotta fel,! kik messze távolból szállíttattak Gyulára, hogy első lakói legyenek az uj intézetnek, s főleg, hogy ott, a honnan elhozattak, helyet csináljanak azon szerencsétleneknek, kiket a nagymérvű zsúfoltság miatt ott felvenni eddig nem lehetett. Az uj elmebeteg osztályon serényen folyik a munka; az uj lakók felvételének, elhelyezésének, beosztásának nehéz munkája. Hogy ez mennyi dologgal, mennyi bajjal és vesződséggel jár, csak az tudhatja, a ki ilyesminek szemtanúja volt. — Az intezet most már szigorú zár alá került; senkinek sem szabad az osztályokra bejárni, csak ha erre igazgatói vagy osztályorvosi igazolványnyal birnak. — A betegek szállítása még nem ért véget, sőt a nagyobb rész nek szállítása még ezután következik. Eddigelé az angyalföldi állami elmegyógyintézet 19 férfi és 25 nő beteget szállított le, a lipótmezei állami elmegyógyintézet pedig 50 nő és 34 férfi beteget, úgy, hogy a beteglétszam a közkórház ezen osztályán már meghaladja a 180-at. — Leszállításra vár még 77 férfi és 55 nőbeteg, kik részben a lipótmezei, részben az irgalmasrendi elmegyógyintézet lakói jelenleg. A betegek leszállítása, valamint azoknak a kórházi elmebeteg osztályon való elhelyezése minden baj és nehézség nélkül történt. Legnagyobb kellemetlenséget képez a szállításoknál, a néző közönség túlságos érdeklődése (?), mely olyan tolakodó alakban nyilváuul, hogy rendőri assistentia mellett is, csak erőfeszítéssel lehet eljutni a betegekkel a szállító kocsikhoz. A bámészkodók közül sokan elmaradnának a szomorú látványosságról, ba sejtenék mekkora fájdalmat okoz ez a kiváncsi tömeg azon szerencsétleneknek, kiket a végzet e borzasztó sorsra juttatott. Dr. Karácsonyi János a M. T. Akadémiában. A M. T. Akadémia II ik osztálya hétfői gyűlésének egyik érdekes pontja volt dr. Karácsonyi János bihar-püspöki-i esperes-plébánosnak, á kiváló történettudósnak, városunk jeles szülöttének a felolvasása az arany-bulláról A felolvasó kimutatja benne, bogy II. András, aki az arany-bullát kiadta — az eddigi téves adatokkal szemben — az 1204. év január 19. és május elseje közé eső napon kezdette meg az uralkodását. Az aruny-bullát 12 22. évi május 7-ike körül adta ki II. András, egy uj és nagy nemesi párt követelése folytán. Nem sokára azonban a kormányzó hatalommal biró férfiak helyébe mások jöttek s 1222. Mindszentek ünnepén már uj törvényeket alkotott az országgyűlés s az arany bulla őrzése fölöslegessé vált és akkor senki sem gondolt, ami később bekövetkezett, hogy az lett egyike a legfontosabb sarkalatos törvényeinknek. A vatikáni levéltári kutatásnak is egyik fontos czélja az arany-bulla eredetijének feltalálása. Adomány a gyulai gyermek-menhely javára, Csákói Geiezt Gyula s Geiszt Gáspár nagybirtokosok 1873-ik évben elhunyt édes atyjuk néhai Geiszt Gáspár hagyatékából a Fehér-Kereszt Országos Lelenczbáz egyesület gyulai fiókja javára 500 forint tőkét 8 ennek időközben felszaporodott 965 forint 45 kr kamatait, összesen 1465 frt 45 krt adományoztak. Eme összeget Spett Vincze ügyvéd a Geiszt- család jogtanácsosa, dr. Lukács György főispánnak, mint a békésmegyei fehér-kereszt egyesülőt elnökének megküldötte. A jótékonyság oltárára hozott áldozat önmagában, találja legszebb jutalmát. A békésmegyei gazdasági egylet, vasárnap délelőtt dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt igazgató- választmányi ülést tartott, amelyen részt vettek : Geiszt Gyula, Beliczey István, Szalay József, Kraffi Viktor, ifj. Dérczy Péter, Bajcsy Jáuos, Bajcsy Gusztáv, Beliczey Rezső, Banner Béla, Kocziszky Mihály, Rosenthal lgnácz, Kiss László, Mázor József, Kállay Ödön, Morvái Mihály, Sohár Kálmán, Stojánovits Gyula, Haraszti Sándor, Baku ez Tivadar, Sztraka György, Reck József, Reisz Simon, Beliczey Géza, Vidovszky Károly, ürszinyi János és Zlinszky István titkár. Zsilinszky Endre nyitotta meg a gyűlést s mindenek előtt fölolvaBtatja Darányi lgnácz földmivelésűgyi ministernek leiratát, mely ben köszönetét szavaz az egyesületnek azért, hogy a szegedi mezőgazdasági kiállításon részt vett, az elismerés szép hangját éljenzéssel fogadták. Ugyancsak elismeréssel honorálták a földmivelésűgyi mi- misternek azon intézkedését, hogy a bécsi és gráczi állat vásárokra a magyar gazdák érdekeinek vé del me érdekében állatorvosokat rendelt ki úgy Bécsbe mint Gráczba. Elnök jelenti, bogy ez évben is lesznek a megyében népies felolvasások, erre a minister 800 frtot utalványozott. A tervezetet készítő Kállay Ödön gazdasági isk. igazgató Bzerint az előadások rendezése 1200 frt költséget igényelne, erre vonatkozólag fölirat ment n ministerhez; de még erre válasz nem érkozett. Majd a tervezet vég legeB jóváhagyása esetén mutatja be az elnökség a gazdasági népies felolvasások és tanfolyamok tervezetét. Helyeslőleg elfogadták.. Elnök erre előterjeszti a vármegye alispánjának fölhívását, hogy az egylet igazgató választmánya a cseléd lakok fölépítése ügyében készített szabályrendeleti tervezetet tegye beható eszmecsere tárgyává, mielőtt a törvényhatóság tárgyalná, hogy a fontos czél minél ki- terjedtebb tárgyalás után rendeztessék. A vármegyei alispán intenczióihoz képest, az ig. választmány albizottságot küldött ki, mely még tárgyalásul sem fogadja el a bemutatott javaslatot, nem tárgyalja és egyszerű elvetése mellett tör lándzsát, azért, mert mezőgazdasági, pénzügyi, socialis szempontból a rendezésnek ezt a tuIhajrását sérelmesnek találja. Az albizottságban a tárgyalások során két nézet jutott kifejezésre. Egyik nézet — szól a biz. jelentés — a tárgyalás mellett nyilatkozott, a mellett, hogy a szabályrendeletet tárgyalni kell s a tárgyalás során ennek sérelmos részeit kellene megvilágítani, a többi szakaszait pedig, amelyok kiállják a bírálatot, el lehetne fogad ii. De a többség hiányosnak találta a szabályzat torvezetét és azért nem találta elfogadhatónak. (Helyeslés). — Geiszt Gyula abban a véleményben van, hogy a szabályzattal szemben erre a javasolt rideg álláspontra alig lehet helyezkedni. Hiszen van törvény, hogy ezt a kérdést rendezni kell és több megye mint Szolnok, Heves, Göraör, Veszprém már ezt meg- cselekedték. így nekünk is tárgyalni kell, mert az következhet be, hogy megalkotják rólunk nélkülünk a szabályzatot és ez lenne igazán sérelmes. Általában szintén azt vallja, hogy a szabályzat tervezeti alakjában elfogadbatlan, mégis csak a tárgyalás alapján csúcsosodhat ki a gazdatársadalom álláspontja. Beliczey István : Ismeri a törvényt, melynek alapján a közegészségügyi egyesület incidentaliter elő állott, ha a megye e részben mulasztást követeit el, azért ne fájjon a gazdák feje. Az egészségügyi egyesület a pusztára ment egészségügy javításért, holott falukba, városokba kellett volna mennie, hol az emberek tömegükben rontják az egészségügyet; ott kell javítani. Nagy figyelemmel fejtegeti a szabályzatnak messzemenő intézkedéseit s derültség közben mutatja ki, hogy olyan ember készítette a szabályzatot, akinek a mezőgazdaság viteléről ismeretei nincsenek. De azt is fejtegeti, hogy az autonom önkormányzatitestülethez, egy municipium- hoz privát testület lép föl inciálólag. Honnét veszi a jogot? Ezt felfogása szerint szóvá kell tenoi. A szabályzat a tulajdonjoghoz nyúl: ezt jogosnak nem ismeri. A tulajdonjogot védeni kell. Abban a meggyőződésben van, hogy a vármegye alispánja nem olvasta el a szabályzat 24. §-át, mert ha elolvassa, általában ezt a szabályzatot át nem küldi. A pénzügyi terheket bővebben teszi szóvá; ma, mikor a gazdák súlyos válságban vannak, ilyen terheket nem vállalhat senki. Lendületesen, nagy hatást keltve, hivja föl gazdatársait, hogy a vármegyei élet köz- szellemének felpezsditése érdekében lépjen Bikra. Nem politikai térré érti hivó szózatát, hanem gazdasági érdekeink védelméért. Békésmegye a cselédlakások tekintetében brillians helyzetben van, szemben más megyékkel, hol a cseléd föld alatt lakik, állatokkal együtt; de ha mégis van hiba, közrendőri utón intézkedjék a policia. típiczli rendszerét a járási orvosoknak nem szeretné szokásossá tenni. Nem fél attól, hogy rólunk-nélkülünk meghozzák a megyén a szabályzatot, mert a vármegye bizottsági tagjainak többsége gazdákból áll, ha mégis sikerül, megérdemeljük sorsunkat. (Tetszés). Bajcsy János üdvözli a fölhangzott férfias szót; de nehogy pe- kuuiáris szempontokból eredő ridegségnek minősítsék a javaslattól való elzárkózást, a pontról pontra való tárgyalás érdekében szól. A helyzet az, hogy a gyöngék védelmében a gazdákat nyomják. Gaz dasági hasonlattal él: a bőgő borjut akarják kielégíteni és megölik az anyát. Nevetséges lenne a szabályzat, ha nem volna annyira komoly. Dérczy Péter ifj. szintén a tárgyalás mellett emel szót. Nem szabad egy társadalmi osztály sebeit akként gyógyítani, hogy a másiknak érzékeny károkat okozzunk, ez első nemzetgazdasági elv. Á szabályzatnak több túlzását derültség mellett mutatja ki. Beliczey Rezső a konklúzióját nem osztja felszólalónak, mert ha annyira nevetséges a szabályzat, akkor minek részletesen tárgyalni? Nem fogadja el részletes tárgyalás alapjául ezt a szabályzatot. Zsilinszky Endre dr.: Elzárkózni a szabályzat tárgyalásától nem lehet. Előre kijelenti, hogy a szabályzatot nem fogadja el és több szakaszát sohasem szavazná meg, de a ezélzatot nemesnek, méltányosnak tartja és ridegen elzárkózni, a korszellem megtagadása volna. Nekünk ki kell mutatni a javaslat tulbajtásait és más szabályrendeleti tervezet készítését kell kérni. Beliczey István az egylet válaszában kritika tárgyává óhajtja tenni azt a módot, hogy egy az önkormányzati testület kivül álló privát egylet in- gerencziát akar gyakorolni a megyei közéletre. — Zsilinszky Endre dr. e tekintetben nem akar kritikai megjegyzéseket tenni. Ott a fórumon majd vitázhatunk erről. A vármegye alispánjának a gazdasági egylet iránt való előzékenysege e dolognál is kitűnt; éppen azért nem óbajt gravament csinálni e különben is alnki kérdésben. Ezzel a részletes tárgyalás kimondatott. Ezután pontról-pontra tárgyalták a szabályzatot és sűrűn történtek felszólalások ‘minden szakaszhoz, különösen a 4-ik szakaszt tét ték többen vita tárgyává. Beliczey Rezső, Bajcsyl János, Geiszt Gyula. Hasonló élénk eszmecsere folyt az 5 ik szakasz körül. Nyomós érvekkel mutatta ki \Beliczey Istváu annak a túlhajtott rendelkezésnek lényegét, melyben minden családnak küiön-külön szoba adassák. Közéleti példával illusztrálja ezt: Blankenstein gróf Tárcsán erősen ujit, minden cselédnek adott külön szobát és boglyas helyett spar berdet. Minden cselédje fölmondott és fölmondásukat ezzel okolták meg: hogyha az ő feleségeik elmennek hazulról, a gyereknek nincs gondozója. Meg ők olyan tüzelőhelyet akarnak, ahol kenyeret lehet sütni s a boglyas egyenletes meleget tart. Minden évszakban meszelni — rendelkezik a javaslat— rendkívüli tulbajtás. Télviz idején kiköltöz-l tetni a béres családokat, micsoda tulhajtás, túlzás. Az öt tagú családok gyermekeiket, szüleiket nem fogadhatják el, amint egy szakasz rendelkezik. Es ezt a Humanismus czé.je alatt? erősen kritizálták. Nem kevésbbé bírálat tárgyává tették azt a szakaszt, mely öt évre visszamenőleg rombolni akarja a már meglévő tanyaépületeket. Hisz ez a tulajdonjogba való erős beavatkozási Ellentétben van állami törvényekkel és végrehajtása a gazdaosztályt tenné tönkre. Az alapszabály tervezet letárgyaltat- ván, az elnökség fölkéretett, hogy a javaslatra tegye meg észrevételeit s válaszát küldje meg a gazdasági egyletnek. így irja a „Békésmegyei Közlöny.“ Nincs vége a világnak. Örömmel jelentjük, hogy lapunk zártáig a világ vége nem következett be. A Biella üstökössel való összeütközés minden baj nélkül elmúlt s mi továbbra is bízunk az öreg Falb nagyszámú fölsüléseiben és hisszük, hogy no vernber 13-át szintén följegyezheti fölsüléseinek gazdag és változatos lajstromába. De akik nem annyira a világ végét, mint a csillaghullást várták, azok is csalódtak? Vármegyénkben, de az egész országban is, úgy tudjuk, senkinek sem sikerült a szép éji színjátékot láthatni. Egyebekben az agg Föld igen jól van: ő se tarthatott valami nagyon a végtől, mert nem konstatálták rajta a földrengés reszketősét. Tehát teljesen megbízható forrásból jelenthetjük a mit sokan nem hittek volna: a világnak — még nincs vége. — A hóbortos jövendölés egyébként sokfelé megzavarta a köznépet. Nálunk is, másutt is, akadt elég hive annak a rögeszmének, hogy a német viharprofesszor nem szopta az ujjából e jövendölését lesz valami igaz is. Honositás. A magyar állampolgárságért folyamodó Blazicsek Rudolf szarvasi lakos részéro a belügyminiszter a honosítási okiratot kiállította. Névváltoztatások. A belügyminiszter megen gedte, hogy Weinstein Arnold gyulai lakos Vértesi-re, Zima István mezőberényi lakos Zala-ra változtassák át vezetéknevüket. A népkönyvtárak gyarapítása. A földmivelós- ügyi m. kir. miniszter az Osztrák-magyar Monarchia czlmü nagy díszmunka kilencz teljes példányát küldötte a vármegye alispánjához, hogy azokat a vár megyei közművelődési egyesület által Gyula városban, Csaba, Békés, Mezöberény, Orosháza, Szarvas, Gyoma, Endrőd és Szentandrás községekben felállított népkönyvtárak között ossza szét. Halálozás. Feldmann Mátyás - kereskedő, a Reisner és Wolf ezég volt beltagja, mint részvéttel értesülünk, Budapesten meghalt. A boldogult szakképzett kereskedő évek hosszú során át gyöngélkedett és súlyosan betegen ment már fel a fővárosba, hol azonban a tudomány sem tudta őt többé az életnek és szeretteinek megmonteni. A sokat szenvedett férfiú nyugodjék békében ! A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatának vigalmi bizottsága idei első estélyét e bó 25-én tartja meg az egyesület helyiségében; külön meghívókat nem bocsájtanak ki; a tagok által bevezetett vendégeket azonban most is szívesen látják. Hisszük, hogy ezt a bevezető estélyt egész sora fogja követni a sikerült estélyeknek. Eljegyzések. Horváth István fogházfelügyelő bájos leányát Gizellát eljegyezte Szaniszló Samu békési járásbirósági hivatalnok. — Bujdosó József törekvő ifjú csizmadia iparos eljegyezte néhai Sándor István polgártársunk kedves leányát, Juliskát.. — Ifj. Leszich Kajmán orosházi ékszerész és órás eljegyezte Orosházán özv. Szenténé leányát, Jozefát. Alapítvány. Bleier lgnácz gyulai kereskedő bold, neje Herz Amália ömlőkére a gyulai izr. nőegyletnél egy 100 frtos alapítványt tett. Gyulai tanuló sikere. Mogyoróssy Sándor állami felsőipariskolai tanuló Budapesten egy síremlék tervezésének pályázatán 21 lugjobb tanuló között az első dijat, két arany pályadijat nyert. Műkedvelő előadás A gyulai műkedvelő iparos ifjúság f. hó 26-án műkedvelői előadással egybekötött tán ez vigalmat rendez, a saját könyvtára és a létesítendő gimnázium javára. — Szinro kerül: „Túri Borosa* népszínmű. Halálozás. Karácsonyi Lukács szíjgyártó iparos polgártársunkat, alig pár héttel leánya halála után, ujabbi pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Szere tett neje Kuncz Mária, 58 éves korában folyo hó 13-án éjjel súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult derék nő, szerető hitves és édes anya gyászos halála széles körökben keltett közreszvétet, mely impozánsan nyilvánult szerdán délután tartott végtisztességén. A halálesettől kiadott családi gyász- jelentés a következő: Karácsonyi Lukács, úgy saját valamint gyermekei : Mária és István, úgyszintén elhunytnak veje: Shartenreiter István, sógornője: özv. Karácsonyi Jánosné nevében is fájdalommal megtört szívvel tudatják a felejthetlen jó nő, szerető anya és sógornőnek Karácsonyi Lukácsné született Kunoz Máriának keresztény béketüréssel viselt hosszú szenvedés s a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, folyó évi november hó 13-én éjjel 10 órakor, életének 58-ik évében, boldog házasságuk 29-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó bó 15-én d. u. 3 órakor a róm. kath. auyaszentegyház szertartásai szerint, a Szentháromság sirkertben, a föltámadás reményében nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 15-ón reggel %8 órakor a helybeli főtemplomban az egek Urának bemutathatott. Béke lengjen porai feletti! A gyulai 48-as kör nov. hó 12 én a Qöndöcs nápkerti pavillonban a szokásos Katalin bálát megtartotta; ez alkalommal Bráuner N. festőművész Kossuth Lajos olajba festett arczképét a 48-as körinek adományozta, Krausz Etelka pedig tetszést kellőleg szavalt. Felülfizettek: Schriffert József és Illés József 1—1 frtot; Antalóczi Ágoston és Krausz Jakab 50—50 krt; Szőke Jakab 20 krt. Fogadják kegyes adományaikért a kör nevében hálás köszö- □etünket. A rendező bizottság. Eltűnt lőpor-torony. Rendkívüli meglepetés érte Sch. L. gyulai kereskedőt, ki pár évvel ezelőtt M. S, portáján hatósági engedély mellett lőportornyot építtetett olyan szóbeli szerződéssel, hogy a mig kereskedése fenn áll, illetve míg Gyulán lakik, a telep használatáért bizonyos évi bért fizet; nem is történt eddig a szerződött felek között semmi nézeteltérés. Most azonban M. 8. italmérési engedélyt akarván uyerni, ezt az illetékes hatóság csak úgy vélte engedélyezhetőnek, ha n lőpor-torony a portáról eltávolittatik. M. S. fel is kérte a vaskereskedőt, hogy bérleti jogáról mondjon le, hogy az italmérési engedélyt elnyerhesse, de Sch. L. nem hiába vaskereskedő, telepengedélyénél fogva keményen ragaszkodott bérleti jogához s miután M. 8. látta, hogy a vaskereskedőn lágyítani nem képes, italmérési engedélyhez pedig minden áron hozzá akart jutni, — kapta magát, az útjában levő lőportornyot lerombolta úgy, hogy a vaskereskedő a f. hó 17-éu reggel a toronyba szállítani akart lőport osak a puszta földön helyezhette volna el. — A meglepett kereskedőnek nem lévén ideje az eltűnt lőportorony további keresésére, azzal egyik ügyvédet bízta meg. Egy csók egyenértékű egy pofonnal: 5 frt az ára. A napokban Goldschmalcz N-iczkesz kereskedési kőrútjában Gyulára is betért, meglátogatta az ugyanolyan üzlettel biró F. nevű hitsorsosát is, kinek egy szemrevaló, göndörhaju, barna molett termetű kis leánya is van, ki annyira megtetszett Naczkesz barátunknak, hogy egyetlen óhajtása volt a csinos leánytól csókot kapni; ki is fejezte előtte ebbeli kívánságát s 5 frtot ígért a leánynak egy csókjáért. A kis hamis a csókadást az apa beleegyezésétől tette függővé s közölték is ezt az öreggel, a ki tekintettel a rósz üzletmenetre, beleegyezett, hogy 5 frt lefizetése ellenében a kívánt csók megadassák, mire Cz. kisasszony olyan csókot nyomott Nuczkesz urnák pelyhes szőrrel fedett ábrázatára, hogy annak rőtt szakáin is belezöldült. Ámde savanyu lehetett Cz. kisasszóoy csókja, mert Naczkesz ur az 5 frtot visszakövetelte ; azonban a békéltető bíróság kimondotta, hogy egy kis csóknak ára 5 forint. Szerencsétlenség dinamit tölténynyel. Matuz József gyulai lakosnak egy 14 éves Mária nevű -leánya f. hó 13-án a délutáni órákban egyedül lévén a galamb- utcza 1800. számú lakásukon, unalmában előszedte a testvérbátyja Matuz József bányamunkás által egy év előtt a dobresti bányából magával hozott s lakásukon az asztalon egy papirdobozban tartogatott forgácsoló dinamit-hüvelyeket s azoknak béltartalmát egy nagy tü segélyével ki akarta szedni, miközben a töltény szétrobbant és a leány balkezének 3 ujját leszakította s a szilánkok arczát is megsértették. A szerencsétlenül járt leány beszállit- tatott a kórházba, hol a kezét amputálták. Esküvő. Kalló János csütörtökön délután vezette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban bájos aráját Névery Szidóniát, néb. Nóvery Albert kedves leányát. Uj tanyai tanitó. A polgári iskolaszék vasárnap délelőtt Jantsovits Emil elnöklete' alatt turtott ülésében Ajtósfalvára tanyai tanítónak négy pályázó közül szavazattöbbséggel Neudenbacli Sándort választotta még. A mostani ajtósfalvi tanitó, kérelme folytán a szabadkai tanyai iskolába helyeztetett vissza. BŐ istenáldás. Az a csúf mesebeli gólya! oda nem repül, ahol imádság kel érte, áhitatos hivó és buzgó imádság, s oda röppen, csőstül adva az áldást, ahol a gond és nyomorúság terem a nyomában. Körös-Tárcsán Kiss Ferencz béresnek a felesége három gyermeknek adott életet a napokban: két fiúnak és egy leánynak. A gyermekek egészségesek, mint a makk, az anya is a körülményekhez képest jól érzi magát, de az apa a körülményekhez képest nehéz gondok közt tépelődik, hogy mi lesz kilenczre szaporodott családjával ? Körös Tarosa jószivü lakosságát dicséri, hogy az ég áldásával talán tulon-tul kitüntetett szegény ember fölsegélyezésére közgyüj • tóét rendezett. Szép és olyan dolog ez, a min áldás fakad, akárki kezdte.
