Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-12-17 / 51. szám
51-lk szám Gyula, 1899. deczember 17-én XXXI. évfolyam f-------1 Si erkesstéség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova alap szellemi részét illctS közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 frt — kr. Pél évre.................2 „ 50 „ Év negyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. L 1 Társadalmi és közgazdászáéi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : IC ó h. zi ID á v i cL. f ; i Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. A gyulai gimnázium, in. Újra s újra szeretettel visszatérünk rá, mert nincs ennél aktuálisabb thémánk; sem a közönségnek, sem nekünk, akiknek, amidőn ez év tavaszán Wlassics Gyula vallás- és köz- oktatásügyi miniszternek az idei kultuszbudget tárgyalása alkalmával tartott és hatásából kifolyólag Gyula városára nézve korszak- alkotó jelentőségű és fontosságúvá vált államférfiul beszédének inczidenséből a gimnázium szunnyadó eszméjét felvetettük, előkészítettük és propagáltuk, legfőbb becsvágyunkká vált és marad a gimnázium ügyével foglalkozni s annak érdekében működni. A minő tépelődéssel, sőt utólagosan bevalljuk, hogy a minő szivszorongással megindítottuk, épp oly bizalommal és örömmel kísérjük az akczio elő hal adását, amelyről elmondhatjuk, hogy nemcsak lefegyverezte aj gimnáziumi eszme ellenfeleit, — mert ilyenek is voltak, ha ugyan ma is nincsenek — de magával ragadja a kételkedőket és lelkesedéssel tölti el az igazságos és magasztos eszmében kezdettől fogva bizó híveket. Nem hunyunk szemet a gimnázium létesítése körül még tényleg felmerülendő nehézségekre, melyek nagyok és súlyosak. De annyit már Optimismus nélkül állíthatunk és állítunk, hogy a legnagyobb és a legsúlyosabb nehézségeken túlestünk. Kifejezhetlen és örök hála érte dr. Schlauch Lőrincz Nagyvárad hírneves bíboros püspökének, aki évi subvencziójának biztos kilátásba nyújtásán kivül a legnagyobb érdeklődéssel kíséri, sőt nem csak kiséri, hanem nagybefolyásu s éppen ezért inegbecsülhetlen egyéni akcziójával elő is mozdítja a gimnázium létesítését. Hódoló tisztelet Gyula városa földi patronája Wenkheim Krisztina grófnőnek és az érzületileg Gyula városával évszázad óta egybeforrt illusztris Wenkheim családnak, akik nemes hitbuzgalmukban gyökerező vágyukkal szemben, hitfelekezeti érzületüknek megr Á 11 c y, a . Gyulai élet. — Egy öszinl o bang. — Kedves „Egy gyulai asszony!* Ezt ne tessék úgy érteni, hogy csak egy gyulai asszony kedves, több is az, de ez az egy gyulai asszony azért kedves egy asszony, mert meg merte gyulai asszony létére irni, hogy neki miért nem kedves : — a „gyulai élet.* Hát tetszik tudni kézit csókolom, nehéz az élet, sok az adó, nő a gyerek és ma még nincs gimnázium. Lenne itt kérem „élet* s nem is az a baja ennek • az életnek, hogy „gyulai“, hanem az, hoey nincs — háborúra valója, t. i. tetszik emlékezni Montecuculi urra, a ki azt mondta már ezelőtt régen, hogy a háborúhoz három doloe szükséges : az a mi nekünk nincs, az a mi nekünk nincs, az a mi nekünk nincs, mert ha lenne, úgy hívnánk hogy kincs. Van itt bátorság kérem elég, szellemi erő, intelligens ember, sőt akadna egy kis asztalka is, a hová leülne egy felolvasó ur és — de itt a bökkenő: gondolják, hogy kész a matinéé f Nem oda Buda, hohó, nem úgy verik a czigányt, még ha gyulai is! Ha matinéé, avagy felolvasó-estélynek hívják az illető társadalmi életet élesztő elixirt, hát ahhoz akkor elébb nekikészülődünk. Nem olyan kis d dog az kérem, Gyulán matinéét vagy felolvasó-estélyt rendezni. Ezt legalább is |—| heti tanácskozásnak kell megelőznie. Megkezdődik a bábeli nyelvzavar a ruhakérdés felett. A férfiak, azok csak tisztába jönnek vele, lévén ö reájuk Divat ö nagysága szeszélyeinek változandósága a legkevésbé irányadó, azonban a mamák s különösen a bálozó leányok semmiféle matinéé kedvéért nem teszik ki magukat annak, hogy megszólják őket. Karton ruha nevetséges dolog, hisz ha valamelyikőjük kartonruhában menne el, másnap még a ruczavárosi verebek is azt csifelelő áldozatot is hoznak a gimnázium bár rom. kath. de világi jellegének akczeptálá- sával. Hálás köszönet Wlassics Gyula vallásos közoktatásügyi ministernek, aki épp oly következetes energiát tanúsít a gimnáziumi akczió különféle stádiumában felmerülő nehézségek elhárítása körül, mint a minő megfelel az általa proklamált elvnek, t. i. hogy a vármegyék székhelyei gimnáziumokkal látandók el és a minő megfelel Gyula városa küldöttsége előtt tett ünnepélyes ígéretének. És akit akár először említhettünk volna, soha e nem róható hálás köszönet dr. Lukács György főispánnak, aki Gyula városa emlékiratának átadása napjától kezdve a gimnáziumi akczió legfőbb munkása, irányítója s vezére, ki mint ilyen az összekötő kapocs a sok tényező között, akik a gimnázium lóte- sitésénél, az előítéletek eloszlatásánál és az akadályok elhárításánál számba jöhetnek. De hálás elismerés Gyula városa ama fiainak is, akik részint hitfelekezeti buzgalomból, részint és főleg hitfelekezeti elfogultságon felülemelkedve a gimnázium fentartásából majdan reájuk háruló adón felül önkéntes adakozásokkal is megkönnyítik, de nemcsak megkönnyítik, hanem mondjuk ki, amint van: lehetővé teszik a gimnázium létesítését. Az a húszezer forinton felüli összeg, mely Gróh Ferencz prépostplébános és Székely Lajos tanitó fáradságot nem ismerő gyűjtéséből eddigelé összejött és biztosan szaporodni fog, — mert sokakat látunk, akik még a gyüjtőiveken nem szerepelnek, és akiknek úgy társadalmi pozi- cziójuk, mint főleg vagyoni helyzetük nemcsak megengedi, hanem erkölcsileg kötelezi is őket, miszerint az adakozásban résztvegye- nek, — mondjuk, eme adakozások nemcsak anyagilag való megkönnyitése a gimnázium létesítésének, hanem mérlegelhetlen . erkölcsi bizonyítéka is, hogy Gyula városa közönsége nemcsak igényli, hanem súlyos anyagi viszonyok között tanúsított és éppen azért kétszeresen értékes, százszorosán dicséretes áldozatkészségével meg is érdemli a gimnáziumot. ripelnók, hogy kartonruha hahahal karton ruha hahaha! Az lenne aztán csak igazán kedves egy gyilai asszony, a ki kartonruhában merne eljönni mondjuk egy, az úri kaszinóban rendezendő matinééra, reggélyre vagy estélyre, ahogy jobban tetszik — avagy tekintettel a meteorológiai intézet jelzéseire (állandó, erős fagy — 15 °.) és a kartonruha kevésbé télies tulajdonságára, „parkett* ruhában jelenne meg. Pedig oly szép „parkett* mintákkal szolgál Danczinger és Neumann ur (Budapest, Kálvin- tér 2-ik sz.) s oly olcsók, hogy csak. venni kellene belőle s akkor harmadnap már meglenne az első matinéé. így eltelik két hét, három hét, mig megállapodás történik arra nézve, hogy milyen ruhában jelenjenek meg a hölgyek ! Azután következik a varrás vagy varratás, a mi körülbelül egyre megy, mert hisz idő telik vele és sok pénzbe kerül. Igaz, hogy a karton, pardon, „parkett* ruhát is meg kellene varrni, csak hogy kérem, abból többet lehetne egyszerre varrni mert olcsó és a varratás is kevesebbe kerülne. Mondjuk, kilátásba volna helyezve egy estély a kővetkező hétre, egy reggély és igy tovább, előre el lehetne készíttetni 4.-—5 parkettruhát, (mert hisz parkett, parkett kivéve, hacsak nem padimentum) egy rózsaszínűt a reggélyre, egy világosszürkét az estélyre és igy tovább. Igaz, hogy aztán a felolvasás után tán- czolni szeretnének, ahhoz meg a „parkett* talán meleg kissé, hát kérem, akkor olyan „parkett- féle kartonba tessenek jönni. Már most csak eljutottunk volna valahogyan a matinéé kezdetéig. Leül egy ur a felolvasó asztalhoz (kivételesen máskor 3 vagy 4 szokott leülni egy kis csöndesre) és elkezdi, hogy uraim, azaz pardon, hölgyeim! (ha tudniillik vannak, mert az is megesett már Gyulán, hogy hölgyek egyáltalán nem is jöttek, a rossz hir azt rebesgette annak idején, hogy előre nézetkülönbség támadt az addig jó viszonyban élő 'családok között a ruha felett és mindegyik azt gondolta, hogy a másik A közigazgatási bizottság ülése. — Deczember 11. — Élénk vita keletkezett a hétfői közigazgatási bizottsági ülés némely tárgyánál, igy különösen az államépitészeti hivatal költségeihez való hozzájáru lás arányának megállapításánál, mely tárgy az országos quóta kérdéssel való hasonlósága folytán sok mulatságos kiszólásra adott alkalmat, valamint a „Pénzügyi Közlöny* árának meghatározására vonatkozó ministeri rendelettel és a kereseti adók behajtásával kapcsolatosan is. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Hodoky Zoltán főjegyző, Oláh György főügyész, dr. Zöidy János főorvos, So mossy Zaigraond h. pónz- ügyigazgató, Haviár Lajos kir. főmérnök, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Zlinezky István közgazdasági előndó, Jantsovits Emil, Geiszt Gyula, dr. Hajnal István, Keller Imre, Haviár Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Horváth Károly bizottsági tagok Az ülés megnyitása után dr. Hodoky főjegyző olvasta fel nz alispán időszaki jelentését, mely egész terjedelmében a következő : Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottsági November haváról szóló rendszerinti havi jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A mait hó folyamán a személy és vagyonbiztonság több esetben lett megtámadva. A személybiztonság összesen 5 esetben lelt megzavarva és pedig B,-Cs ibán 1, Uj-Kigyóson 1, M.r Be fényben 2 és Gyulán 1 esetben. A vagyonbiztonság összesen 25 esetben lett megtámadva; ezen számemelkedés a korábbi viszonyokkal szembon sajnálatos jelenség, mely a kedvezőtlen gazdasági viszonyokkal hozható össze függésbe. Lopás előfordult: Szarvason 1, B.-Szt. Andráson 1, Öcsödön 1, Kondoroson 1, B.-Csabán I, K.-Tárcsán 1, N-Szénáson 4, Csórváson I, Orosházán 2, Endréden 2, K.-Ladányban 1, Szeghalmon 2 és Gyulán 2 esetben. Vésztőn november 1-ről 2-ra virradó éjjelen két betörés és két betörési kísérlet követtetett el vakmerő módon, Orosházán pedig az izraelita templomot törték fel ée több egyházi ruhát megrongáltak. A nyomozások mindezen esetekben megindittattak s részben ered- mánynyel befejeztettek, részben pedig folyamatban vannak. Baleset fordult elő 8 esetben : Békésen az ev. megy el s nem jött el egyik sem) és uraim! önök itt most az együvé tartozandóság érzetének hatása alatt jelentek meg s feltett szándékuk, ama elérhetlnnnek mondott vágyuk megvalósítása, hogy mint egy városnak intelligens elemei, egy boldog családi kört alkotva, működjenek közre a város szellemi életének fellendítésén, (itt egy kis gestust is lehetne produkálni a kis asztalkával) és ezen kulturális munkálkodásuk közben mulassanak stb. Ez lenne t. i. az első estély, a melynek tárgyát bizonyára a gyulai élet fellendülésének előzményeiről szóló hü rajz képezné. A felolvasó ur felállana és meghajtaná magát, szűnni nem akaró taps és éljenzés, a jó barátok üdvözlő kézszoritása következnék utána. És ezután következnék a tulajdonképeni gyulai társadalmi élet egy kis összekeveredése la különböző rendű és rangú, családu, foglalkozású, gondolkozásu férfiaknak és különböző ru háju asszonyoknak és leányoknak. A férfiak, azok hamar barátkoznak, mert van egy jó eszközük, a bor. A leányok is csak megismerkednek, ha egyébért nem, a toalett kedvéért, azonban a menyecskék és mamák közt már nehezebben megy a társáé viszony. Hiszen visiteltek is egymásnál, de talán az egyik később találta visszaadni a visitet egy nappal, mint ahogy azt az illemkönyv előirja s igy ez a visit nem számit. Megkezdődik a táncz. A fiatalok mulatnak — a jobb sorsra érdemes mamák pedig unalmukban ábrándoznak. Az ábrándozás pedig tudvalevőleg az élet megrontója és igy a gyulai életé is, t. i. egy-: egy ilyen ábrándozásnak, a vége az, hogy majd bizony érdemes is ide jönni — unatkozni, azt otthon is megtehetjük (tisztelet a kivételeknek) s igy tovább. És igy hal meg az első estély születésekor a második. És ezen nem segít a karton ruha sem I Na dehát az csak az estélyeken van igy, lehetnek ezenkívül jourok és soiréek, a hol aztán csakugyan jól mulatunk I ref. egyház kárára e hó 26-én leégett istállóba a tűz kiütésekor Keczkeméti Ferencz ev. ref. lelkész Kertész Juliánná nevű szolgálója a tehén kivezetése czéljából bement ős ott megégett; B Csabán D. Szabó Bálint 10 hónapos kis fia égési sebek következtében halt el ; Ri lesz ki Lajos 21 hónapos kis gyermeke forró vízzel leöntötte magát s a se bek következtében meghalt; ugyancsak B.-Csabán K. Varga Ilona 3 éves gyermek a leütnél levő gödörbe esett és belefult. Mindhárom esetben a hullák törvényszéki orvosi vizsgálat alá vétettek, illetve fel bonczöilíattak. Szarvason Deli Malvin 15 éves leány balt meg széngáz mérgezés következtében ; ugyanitt Demeter Pál 81 éves embert gázolta el egy kocsi. Mindkét esetben gondatlanság gyanúja torogvén fenn a fenyitő vizsgálat meginditiatott. Mátuoz József bá lyamunkás által még a múlt évben magávai hozott s az ablakban tartott dinnmit- hüvelyet egy tűvel piszkálgatta, mire az explodált s 3 újét elszakította. Öngyilkosság követtetett el 7 esetben és 2 öngyilkossági kísérlet. Orosházán Tóth Mihály 75 éves napszámos magát felakasztotta ; Trabak György orosházi 34 éves földmives szintén kötél által vetett végett életének. Gyomén Tari László 16 éves fiú szülei lakásán ismeretlen okból felakasztotta magát. M.-Berényben november 30-án özv. Tóth Mihály né szül. íjzabó Mária 53 éves nő a szobájában reggel 7 óra körül ittas állapotban szivén lőtte magát. K.-Tárcsán Hajdú Istvánná szül. Kolozsi Juliánná éjjel a kútba ölte magét; orvosi vélemény szerint tettét elmezavarbao követte el. Békésen Békészki Imre bérkocsis ismeretlen okból mellbe lőtte magát s azonnal meghalt. Szeghalmon egy öngyilkosság történt. T -Komlóson Zsigrnond Ro/ália öngyilkossági szándékból marólúgod ivott. Gyulán öngyilkossági kísérletet követőit el Enyedi Ferencz iszákos kubikos. Tűz volt Gyulán 2, Orozházán 1, Tót-Komló- son 1, Sámsonban 1, Szeghalmon 2, B.-Csabán 3, Békésen 7. K -Tárcsán 1, Gyomén 3, Endrödön 1, Kondoroson 1, Szarvason I és Öcsödön 1, összesen 25 esetben. Békésen a tüzeseteket valószínűleg gyújtogatás okozta, ez iránybao a nyomozás folyamatban van, az óvrendszabályok megtétettek és égy roszerdei tüseset okozója Bereczki Jánosné elfogatott II. Állategészségügy. Békésvármegye területén az elmúlt hónapban a következő ragadós állati betegségek merültek fel és szűntek meg: Fellépett: 1. Sertésorbáncz: Gyula 1 udvar, Szeghalom 1 udvar. I Csakhogy a jourok és soiréek-nak is megvan a maguk bibéje, az uzsonna (lásd Dubányilmre Juorthémák czimü könyvét.) Ezeknek az uzsonnáknak nem az a bajuk, hogy meg kell őket enni, hanem hogy el kell őket készíteni. Mert hát tessék csak elképzelni egy uzsonnát uzsonna nélkül nem a meghívott vendégek szempontjából, hanem a háziasszonyéból, mert hisz a vendégek gondolnák, hogy még ezután fog csak I következni az uzsonna s távoznának egymásután abban a hitben, hogy a kik ott maradtak, azoknak részük lesz benne, hanem a háziasz- szony az sürögne-forogna, sehogy sem tudná beletalálni magát a szerepkörbe, hogy elpalástolja az uzsonna elmaradását. Pedig hát a fiatal emberek úgy lehet, hogy nem is azért mennének el, hogy uzsonnázzanak, kivéve az én — re barátomat, a ki mint újságíró és protekeziós ember, minden körülmények közt számit erre a kis társadalmi elismerésre, azonban ezt a régi rossz szokást nehéz lesz elhagyni, mert az fnár átment a mai nemzedék vérébe és nehezen gyógyítható baj. De mondjuk, hogy le az uzsonnákkal kedves —re. Te is mondj le, nehogy uzsonnahősnek tartsanak, akkor maradnának az összejövetelek ! !! És ez az, a mi nincs Gyulán. Azaz, hogy van ; az úri kaszinóban és a polgári körben minden este, délben olyan tartalmas összejövetelek vannak, felnőttek és férfiak részére, hogy gyönyörűség nézni. A polgári körben például szellőztetöket kellett csináltatni 1200 forintért, hogy a füst terhes társadalmi élet atmosphae- rája megtisztuljon s ezzel fel lesz találva — a füst nélküli tái^adalmi élet Gyulán. Kell ennél több ? Nunc venio ad fortissimum virum. Kártya ő fenségéhez. — Ja kérem, a kártya az európai nagyhatalom az Ansichts-kártyáktól kezdve, le egész a visitkártyákig. Makao, ferbli, huszonegy, klabriász, tarokk, piquét, filkó és a többi, mind élénk szellemi foglalkozást nyújtó szórakozások, csakhogy ezeknek is Van egy bibéjük, sok pénzbe kerülnek. Azért mégis tartja magát a kártyakedv, mert vannak szerencsések, a kik nyernek, s azok bizonyára nem panaszkodnak a társadalmi élet-
