Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-17 / 51. szám

2. Sertésvész: Vésztő 1 udvar, Szarvas 1 udvar; Doboz 1 udvar; 3. liühkór: M.-Berény 2 udvar; 4. Lépfene: Gyula 1 udvar. 5 Veszettség: Gyula 1 udvar. 6. Ragadós száj- és körömfájás: Doboz 1 udvar. Megszűnt: 1. Sertésorbáncz : Szarvas 1 udvar; Mező- Berény 1 udvar; 2. Sertésvósz: Gyula-Véri 1 udvar; Puszta Szent-Tornya 1 udvar; 3. Rüh-kór: M.-Berény 12 udvar. 4. Ragadós- száj- és körömfájás: P.-Szt.- Tornya 1 udvar. Fenti statisztikából látható, hogy a ragadós állati betegségek elég jelentéktelen számban és kizárólag szórványosan mutatkoztak, miért az el­múlt hónap állategészségügye az állandóan ural­kodó sertésvésztől eltekintve, már annál is inkább kielégítőnek mondható, mivel a nagyobb hasznos háziállatok közül jelzett idő alatt csupán csak egy drb. hullott el ragadós betegségben. III. Földmivelés, ipar e'e kereskedelem. Az őszi vetések már teljesen befejeztettek, a buzavetések azonban a- folyton tartó szárazság miatt rosszul keltek ki. Az ipar és kereskedelem a mostoha pénzügyi viszonyok miatt állandó pangásban van. A munkások helyzete aggodalomra okot nem ad, mozgalmuk a törvény korlátái között tart. Oros­házán 1, Békésen 2 ízben tartottak gyűlést, mely gyűlések rendben folytak le. Az orosházi munká­suk 1900. évi január hó 6. és napjára congressust jelentettek be, mit a főszolgabíró tudomásul vett. IV. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták és az ügy és pénzkezelését ellénőrizték. A vármegyei pénztárakat megvizsgáltam s rendben találtam, az eredményről külön jelentést tettem. Dr. Zöldy János főorvosi jelentése szerint a no­vemberi közegészségügyi viszonyok az előbbiekhez viszonyítva kedvezők; a halálozási százalék 5 szá­zalékkal kevesebb; leginkább a légzőszervek huru- tos és gyulladásos bántalroai fordultak elő; leg­gyakoribb halálok: a tüdővész, bélhurut és a vese­lob. — A diphteria 10 községben 15 megbetege­déssel és 3 halálozással, a kanyaró 7 községben 63 megbetegedés és 2 halálozással fordult elő; vör- heny 8 községben 82 megbetegedés és 7 halálo­zás ; a vörheny járványszerü volt Békésen, itt kü­lön alispáni intézkedések voltak szükségesek; a tanintézetek bezárattak, mert -a vörheny innen indult ki, s mert a megbetegedések 50 százaléka az iskolás gyermekekre esett. Hasi hagy máz 11 községben 35 megbetegedés 4 halálozással, a bárány­himlő 4 községben 15 gyógyulással végződött eset­ben. A megbetegedések összes száma 201 volt, a halálozási százalék 7*9 szá/.alék. Orvosrendőri vizs­gálat volt 23 élőn, 19 hullán; törvényszéki 27 könnyű és 5 súlyos testi sértés esetében. Volt 158 trachomás, 27 trachóma-gyanus. Gyógyszerummal beoltatott 4 diphteriás, 3 meggyógyult, 1 meghalt. ' Halva született 17, elvetélés 24 volt, Rezey 8zilviusz kir. tanfelügyelő jelentése sze­rint csak a gyulai ipariskola 2 osztályát látogatta meg betegsége miatt. Körös-Ladány határában a fás-bikaszigeti pusztán gróf Hoyos-Wenckheim Fülöp a 10 év óta szünetelő iskolát saját költsé­gén kath. jelleggel újból megnyitotta és tanitóul Bricbta Kálmán okleveles tanítót alkalmazta. — A vallás- és közoktatásügyi minister a dobozi január 1-én megnyíló állami iskolához tanitóul nyilv&nulás eme kellemes része ellen, míg a kik vesztenek peches emberek, regressálni akar­ván azután magukat, folyton visszaesésben vannak Pedig ha a vesztesek azt mondanák, hogy nem kártyázunk többet, a nyertesek meg len­nének akadva, egymástól nyernék el a nyere­séget s támadnának ismételve vesztesek, s igy végtére nem maradna senki a főnyertesen kí­vül, a ki elmondaná hogy „Nincs a természetben nyertes, csak én.® És ekkor aztán még annyi élet sem lenne Gyulán, mint a mennyi van. Vagy lenne kedves Egy gyulai asszony? Uzsonna nélküli összejövetelek, hol nem kár­tyáznának, hanem csak beszélgetnének. — A pletyka ki lenne zárva, nem volna szabad más­ról beszélni, különösen olyanról, a ki nincs jelen 1 Nehéz ezt még el is képzelni egy hamar, mikor a nyelvipar, — amint méltóztatik nevezni I kelmét — annyira ki van fejlődve, hogy né­melyeknek csak éppen az iparjogositványuk hiányzik, (ajánlom a rendőrkapitány ur figyel­mébe a dolgot) és a mikor már úgy összevissza szapultuk egymást, hogy ha mind összejönnénk, hát okvetetlenül kellemetlen lenne mindegyikünk­nek a másiknak a jelenléte tudva azt, hogy egymásról miket pletykáztunk egy harmadik­nak, a ki esetleg szintén jelen van. Hiszen kérem, ez egy álarczos bál lenne azzal a különbséggel, hogy nem az álarcz ta­karná el a képet, hanem a kép az álarczot. így van az, mikor valami rósz szokás lábra kap, nehéz azt kiirtani, olyan az, mint a bojtor ján, hogy belénk ragad s nem lehet tőle szaba­dulni — csak sok fáradság után. * Társadalmi életet fáradtsággal kezdeni pe­dig bajos. Úgy látszik tehát, hogy marad min­den a régiben, hacsak most a közelgő újévvel és jövő századdal meg nem változunk s feltéve, de meg nem engedve, hogy igy lesz, megta­nuljuk egymást becsülni, tisztelni, szeretni, egy­más hibáit nem kikürtölni, hanem ha tudomá­sunk is van róla, elhallgatni s akkor talán lesz gyulai élet, a milyent csak egy intelligens vá­ros közönségétől kívánni lel et. — SS —ó­Péczeli Józsefet, a uagyszónási állami második iskolához pedig Szollár Pált uevozte ki. Jelenleg ran a megyében 4 állami iskola 9 tanteremmel. A kir. államépitészeti hivatal főnökének jelen­tése szerint az alföldi transversalis állami műúton a kőpálya kifogástalan volt; egyes szakaszain a foltozás megkezdetett, a kavicsa zállitás és hengere- zés felülvizsgáltatott. — A csaba-békési utón a gőzhengerezés megkezdetett. A törvényhatósági raüutak megfelelő, a földutak a folytonos száraz időjárás mollett igen jó állapotban voltak. — A vámos utak közül javítva volt a kétogyházi, csor- vási, a szeghalmi és a vésztői. 5 drb műtárgy volt javítás alatt mintegy 1800 frt költséggel. — A postajáratok, a távírda és a távbeszélő használata ellen észrevétel nem merült fel. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az egyenes adó és hadmentességi díjtartozások be­fizetési eredménye a múlt év november havában leiért .befizetési eredménynyel szemben: egyenes adóban 3116 frt 70 krral kedvezőbb, hadmentességi díjban 3031 frt 19 krral kedvezőtlenebb. — A közadók kezelése a vármegye összes községeiben megvizsgáltatott. Az adóbehajtási eljárás rendes menete semmiféle akadályokba nem ütközik. A jelentéseket a bizottság tudomásul vette. A kereskedelemügyi minister leiratban közli a közigazgatási bizottsággal, hogy a gyulai kir. ál- Uamépitészeti hivatal költségeihez való hozzájárulás arányát a vármegye terhére 39 százalékban álla­pítja meg az 1900. évre, a mi a 6970 frtos költ­ségvetés mellett 2718 frt 30 krt tenne ki. Az ügy előadója dr. Bodoky főjegyző kimutatván a minis­ter kívánságának túlzott voltát és 35 százalék meg­ajánlását javasolván, ily irányban felírni kíván s ministerhez. Haviár Lajos kir. főmérnök a javasla- érdeméhez nem szól, csupán arra utal, hogy egy műszaki rajzoló állása máris hosszabb idő óta nincs betöltve és igy annak fizetését ki lehet hagyni a hozzájárulási összeg nmgszabásánál. Dr. Fábry Sán­dor alispán pártolta még az előudói javaslatot, melyet azután a bizottság elfogadott. A kir. pénzügyigazgató helyettes előterjesz­tésére elhatározta a bizottság, hogy a pónzügyrai- nistertől behajthatlanság czimén 8274 frt 90 kr. állami adó és 4717 frt 46 kr. hadmentességi dij leírását kérelmezi. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyigazgató helyettes a II. oszt. kereseti adó hibás kivetése miatt benyújtott több felebbezést terjesztett elő, felszólalt Haviár Dániel és tekintettel arra, hogy a hibás kivetés sokszor fordul elő és ez az adózók­nak indokolatlan zaklatásával jár, kéri a pénzügy­igazgatóságot, hogy közegeit a kivetés gondosabb teljesítésére utasítsa. Keller Imre szigorúbb eljárást alkalmazna és az ismételt panaszok orvoslására fegyelmi eljárást indítana a felületesen eljárók ellen. Lukács György főispán fegyelmi eljárásra alkalmat a kérdés ily áltálános felvetésénél nem lát, mire a bizottság Haviár felszólalásához hozzájárult. A pénzügyminister felhívja a bizottságot, ter- jeszsze fel hozzá a szegényebb községek jegyzékét, melyeknek 6 a „Pénzügyi Közlöny" czimü szaklapot 2 frt helyetti frt 50 krórt hajlandó adni. Dr. Bodoky Zoltán a bürokratizmus netovábbjának tartja a ren­deletet, hol azért a néhány 50 krért egész hiva­tali létrát mozgósítanak csak papírban és Írószer­ben több értéket pocsékolva el, mint a milyen összeg kérdés tárgyát képezi, nem is számítva a sok munka értékét, a mit egy egész sereg hivatal­nok az ügyintézés különböző fokain evvel eltölt. Különben sem lebet a kérdésre érdemleges választ adni, mert annak meghatározása, hogy mely köz­ség birja meg az 50 krt és melyikre ró az súlyos terhet, mindenkor legalább is kétes értékű. Az elnök Horváth Károly, dr. Zsilinszky Endre és Keller Imre szólották még a tárgyhoz, á mi után a bizottság kimondotta, hogy azon községek részére, melyek vagyontalanok és magasabb pótadóval ad- ministrálnak, a kedvezmény megadását fogja kérni. Tudomásul vette ezután a bizottság, hogy a pénzügyminister Szeghalmon a szeghalmi járás terü­letére uj adóhivatalt állít fal, moly 1900. évi május 1-én kezdi meg működését. A kir. tanfelügyelő előadása alapján fegyelmi eljárást rendelt el a bizottság az orosházi polgári iskola és a gyulai elemi iskolák egy-egy tanítója ellen, az eljárás foganatosításával az illetékes köz- igazgatási hatóságot bizván meg. Ezeken kivül a kir. péozügyigazgató több­kisebb adóügyet, Oláh György főügyész pedig né­hány felebbezést referált, melyek egész délig fog­lalkoztatták a bizottságot, a mikor az ülés befejez­tetett. Kérelem a nemesszivü emberbarátokhoz. Nem szivesen alkalmatlankodom e lap szives olvasóinak meg-megujuló kéréseimmel, de az embe­rek jóságába és jószívűségébe vetett bizalmam bátorít arra, hogy újból felhívjam embertársaim szives figyelmét s újból kérjem embertársaim nemes áldo­zatkészségét — amelylyel enyhíteni lehetne kórházi szegény betegeink szomorú sorsán. A vármegyei közkórház beteg létszáma az elmebetegekkel együtt közel 500-ra emelkedett. Az intézet ellátja betegeit mindazzal, amit azoknak nélkülözniök nem szabad, de azon túl semmivel sem járulhat hozzá ahhoz, hogy azt a komor sötét­séget, melyet az elmebetegek s a többi súlyos betegek lelki világa is képez, egy-egy derült fény­sugárral vidámabbá, barátságosabbá tegye. — Itt jön a karácsony szent ünnepe; milyen örömet le­hetne szerezni szegény betegeinknek egy-egy csekély, jóformán értéktelen ajándékkal, menynyi szomorú arczot lehetne felvidítani csupán a jóleső gyöngéd- figyelemmel is ha látnák a betegek azt, hogy van aki e szent ünnepen róluk is gondoskodik, ha egy olyan pillanat is jutna nekik a szomorú életben, a melyben meggyőződhetnek arról, hogy még sincse­nek teljesen elhagyatva. Mig a kórház kisebb volt, egy-két jóltevő s a kórház szamaritanus — igazán „szegény kasz- szája® szerezte meg a karácsony-est örömeit szegény betegeinknek. De a kórház kibővítése folytán a beteg-létszám most már olyan nagy, hogy sem egy-két jóltevőt nem lehet vele megter­helni, sem a „szegény kassza" nem győzi az áldo­zatot. Ez okból és ezúton kell felkeresnem a jó­szívű és nemeslelkü közönséget, legyen szives engem emberbaráti törekvésemben támogatni és kórházi szegény betegeink részére esekély karácsonyi aján­dékot nyújtani. Az ajándék tárgyát főleg dohány, szivar és czigaretták képezhetik a férfiak részére, — gyümölcs, naranos, czitrom, dió, czukorkák és más édességek a nőbetegek számára. — Olyan czikkek ezek, amelyekből azok íb nyújthatnak szen­vedő embertársaiknak, akik nincsenek megáldva nagy földi javakkal, mert hiszen ezen ajándék-tár­gyak nem képviselnek nagy értéket és a szenvedé­sek alatt görnyedezőknek mégis olyan édes örömet szereznek. — Azon tiszteletteljes kéréssel járulok tehát a jószivü emberbarátokhoz, legyenek kegyesek pénz, vagy természetbeni adományaikkal megédesi- teni azok életét, akik nem ismerik az élet örömeit, legyenek kegyesek — hacsak kis időre is — fel­vidítani azok lelki világát, akiknek élete örökös szomorúság s legyenek jólelkü adományaik nyúj­tásával részesei azon örömnek, melyet mindenki érez, aki teljesen elhagyatottnak érzi magát — s azután egyszerre azt látja, hogy ime mégis csak gondolt ő rá is valaki. — Kérem, ismételve kérem tehát a jólelkü embereket, hogy ne feledkezzenek meg a szent ünnepek alkalmából a szegény bete­gekről s küldjék el számukra adományaikat a kór­ház igazgatóságához czimezve. Dr. Berkes Sándor, kórházi igazgató. 13941—899. Gyulaváros polgármesterétől. Sál József elhalálozása folytán a gyulai I-ső alkerületben megüresedett megyebizott­sági tag helyének betöltésére a választás ha­tárideje folyó évi deczember 28-ik napjaa választás helyéül pedig a városháza nagy­terme tűzetett ki, hol a szavazólapok d. e. 9 órától d. u. 4 óráig adhatók be. Gyulán, 1899. deczember 7-én. Dutkay Béla, 345 2—2 polgármester. 13639—899. Hirdetmény. Az 1900. évi iparhatósági megbízottak válasz­tása f. évi deczember hó 24-ikének d. e. 10 órája tűzetett ki. Felhivatnak a gyulai kereskedők és iparosok, miszerint eme választásra S7avazataik beadása végett f. hó 24-én d. e. 10 órakor a városháza nagytermé­ben jelenjenek meg. Kelt Gyulán, 1899. deczember 16-án. Dutkay Béla, agg j _| polgármester. 40 61/1899. rkpt. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hirdetmény. Kereskedelemügyi m. kir. minister urnák alabbi körrendeletét a város közönségével tudomásul vétel végett egész terjedelmében közlöm. Gyula, 1899. deczember 15-én. Endrődy, rendőrkapitány. 9951II Vili. Kereskedelemügyi m. kir. minister Tekintettel arra, hogy karácsony estéje ez év­ben vasárnapra, az újév napja pedig hétfőre esik s a nagy közönség az ezen ünnepek alkalmából szokásos bevásárlásokat rendszerint az említett ünnepeket megelőző napon szokta teljesíteni, a belügyministe- rium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök és a földmivelésügyi m. kir. minister urakkal egyetér- tőleg kivételesen megengedem, hogy a f. évi decz. 24-ére és 31-ére eső vasárnapokon az 1891. XIH. t.-cz. 3. §-a alapján 1892. évi márczius 5-én 14837. sz. a- kiadott rendelet II. A) 2., 3., 4. és 5. pontjai alatt említett ipari és kereskedelmi telepeken az ipari munka, illetőleg adás-vevés egész napon át végeztethessék. Budapesten, 1899. deczember 1-én. 862 1—1 Hegedűs, s. k. H i p e k. Lapunk kedvezménye. Abban a kedvezményben, melyben lapunk előfizetőit eddig részesítettük, az „Otthon“ czimü folyóiratot illetőleg, "a jövőben is részesülnek lapunk előfizetői. Az „Otthon“-1, mely évenként 12 vastag könyvet ad, ezentúl is ingyen kapják előzzetőink és csak a posta és egyéb költ­ségek fejében számitunk fel negyedévenként egy koronát. Oly nagy kedvezmény ez, milyenben még a külföldi nagy lapok sem részesítik előfizetőiket. Akik olvasóink közül eddig az „Otthon“-1 járatták, tudják, hogy mily gazdag tárháza ez a rendkívül érdekes olvasmányoknak, mily sok becses irodalmi és művészi anyag van itt együtt, hogy az olvasót szórakoztassa és oktassa. És hogy egy év alatt egész kis könyvtárt kap az előfizető. A nőket különösen fogja a sok olvasmány mellett érdekelni, hogy az „Otthon“ oly gazdag divatrovatot közöl, minél fogva még divatlap járatása is fölöslegessé válik Nem hisszük, hogy akadjon csak egy müveit magyar család is, mely meg ne ragadná a lapunk által nyújtott nagy kedvezményt és az „Otthon“-t meg ne rendelné. Kérjük tehát t. előfizetőinket, hogy lapunkra való előfizetésük alkalmával az „Otthon“-t is rendeljék, már csatolván előfizetésükhöz az „Ott­hon* részére egész évre 2 frtot.. félévre 1 irtot. Az „Otthon“, lapunk e kedves ajándéka mai számunkhoz mellékelten küldetik meg olvasóinknak. Az uj szám az eddigieket is felülmúló diszes kiál­lításban és gazdag tartalommal jelent meg s bizo­nyára örömet fog szerezni olvasóinknak. A vármegye közgyűlése, mely holnap délelőtt 9 órakor veszi kezdetét, előreláthatólag gyors lefolyású lesz és legfeljebbb némely helyi érdekű ügygyei kapcsolatban fog vita keletkezni. A köz­gyűlés népességét leginkább emelni fogja és leg­hosszabb időt vesz igénybe a közigazgatási bizottság újra alakitása, a mely bizottság tagjai közül az év végével Almásy Dénes gróf, dr. Hajnal István, Haviár Dani, Keller Imre és Varságh Béla | meg­bízatása jár le. Az állandó választmány a közgyű­lésre kitűzött ügyeket tegnap dr. Lukács György főispán elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta le és több ügygyei kapcsolatban keletkezett beható vita után megállapította a közgyűlés elé terjesz­tendő határozati javaslatait. A gyulai róm. kath főgimnáziumra e hét utolsó napjain történt gyűjtés eredménye a következő: Lapunk múlt számában kimutattunk 21.010 frtot Ez összeghez a közetkező adomá­nyok jegyeztettek; Dr. Daimel Sándor 50 frt Frailer István id. 100 n özv.Végh Józsefné, szül. Szölősy Mária 100 ff Bálint Ferencz id. 50 ff Lindenberger János papnövelde! tanár 50 n Kohlmann Ferencz 100 » Kohlmann János 50 n Schwimmer Arnold 30 ff Ehrenfeld Soma 30 n Bekkor János 50 „ Herodek István 50 ff Csirke Mátyás 25 ff Kocsis László 10 ff Stern László 50 n Dr. Pándy Kálmán 50 ff Sál Sebestyén 30 » Sál Gyula 50 » Kálló János 20 n Mayer István 50 n Dr. Frankó László 50 Jontz Ferencz 100 n Bekker Endre 50 LicBka Ferencz 50 Báró Königswarter Hermann 500 » Az eddigi gyűjtés összege 22.705 frt. Jóváhagyott szabályrendelet. A Csaba köz­sóg által parezellázási czélokra megvásárolt Trautt- mannsdorf-féle birtok adás-vételi ügyének kezelése körül követendő eljárástól, Csaba község által alkotott szabályrendeletet, a melyet már a törvény- hatósági bizottság is felülvizsgált, a belügyminisz­ter a dr. Sailer Vilmos és Csaba község elöljáró­sága által beadott felebbezések figyelmen kivül hagyásával jóváhagyta a következő két módosítás­sal : 1. Az utalványozás jogát 10,000 forintig az ügyész láttamozása mellett a bíró, mint a kezelési tanács elnökének, azon összegen felül, a tanács hatáskörébe utalta. 2. A számadások lezárása után fennmaradó összeg — amennyiben újabb felosztandó birtok vásárlására nem fordittatnék, — csakis a község kulturális szükségleteinek fedezésére hasz­nálható fel. Uj hidak. A tervezett gyula-várii fehér-körösi és mező-berényi kettős-körösi hidak helyszíni bejá­rását a kereskedelemügyi m. kir. miniszter elren­delvén, azok határidejéül a gyula-várii hidra de­czember hó 28 ik, a mező-berényi hidra deczem­ber hó 99-ik napjának d. e. 9 óráját, az össze­jövetel helyéül pedig Gyula-Vári, illetve Mező- Berény községházát tűzte ki. — A hidakra vonat­kozó tervek deczember hó 12-től kezdve, a kir. államépitészeti kivatalnál közszemlére kitétettek. A bejárást Duday Béla kir. főmérnök fogja ve­zetni és azon a vármegye alispánja, a kir. állam­épitészeti hivatal és az érdekelt községi elöljárók vesznek részt. Kinevezés és végiegesités. A vármegye fő­ispánja dr. Varga Lajos közigazgatási gyakornokot állásában véglegesítette. Meghosszabbított előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Gyulától Barakonyig tervezett h. é. vasútra dr. Bene Ödön és Környei Lajos részére adott előmunkálati enge­délyt egy évre meghosszabbította. Névváltoztatások. ..A m. kir. belügyminiszter kiskorú Spitzer Jenő, Ödön és E nil mező-berényi lakosok vezetéknevének „Szegő“-re kért átváltozta­tását megengedte. Dr. Fábry Sándor alispán deczember hó 14-én Budapesten időzött, hol Darányi Ignácz földmive­lésügyi m. kir. miniszter meghívása folytán részt- vett az állategészségügyi szolgálat államosítása tár­gyában kidolgozott törvényjavaslat megvitatására tartott anketten s a javaslat beható megvitatásához és részleteinek megállapításához többszöri felszól­alásával hozzájárult. Központi választmányi Ülés. Gyulaváros köz­ponti választmánya tegnap délután 3 órakor tar­tott ülésén, melyen jelen voltak Dutkay Béla pol­gármester elnökön kivül: dr. Zöldy Géza, Jantso vits Emil, Ludvig Mihály, Menyhárt Gáspár, Kukla Ferencz, ifj. Endrész András, Styr György és Popo- vics Jusztin, — az 1900-ik évi országgyűlési kép­viselők számát 1653-ban végérvényesen megállapí­totta. Az orosházi-puszta-fóldvári törvényhatósági ut macadam rendszerű kiépítésére a jövő évre lévén előirányozva, az útnak közigazgatási bejárását e hó 14 én tartották meg. A bejárást dr. Bodoky Zoltán vármegyei, főjegyző vezette és résztvettek azon Haviár Lajos kir. főmérnök, valamint Oros­háza és Puszta-Földvár községek képviselői. Az építésre vonatkozólag készített terveket az érde­keltek helyesnek ismerték el, csupán Orosháza község képviselői terjesztették elő azon óhajtásu­kat, hogy az ut Orosháza községhez ne az eddigi vámos utón, hanem az egyenesebb és rövidebb Megyeri-utczán vezettessék le. A bejáró bizottság a község óhajtásához hozzájárult. Az aradi ügyvédi kamara dr. Mérő Samu boros- jenői ügyvédet, Békésvármegye árvaszékének egyik nagyszorgalmu és tehetséges ülnökét tagjai közé felvette. Az uj ügyvéd ennek következtében be is adja lemondását a vármegyéhez, mely benne egy ambicziosus és tehetséges ifjú munkaerőt vészit el. Dohánybeváltás határideje Csabán Az 1899. év folyamán kincstári engedélylyel termelt dohány be­váltásának határidejét a m. kir. pénzügyminiszter megállapítván, a beváltás a csabai dohánybeváltó hivatalnál 1900. január 2-tól február hó 14-ig ter­jedő határidőben tog megtartatni. A beváltáskor a termelők érdekének megvédésére politikai biztost a törvényhatóság holnapi közgyűlése fog kiküldeni. Ügyvédi kamarai ügyek. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy id. Pándy István csabai ügyvéd az ügyvédeskedésről önkéntesen történt le­mondása folytán az ügyvédek lajstromából tőrölte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom