Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
47-lk szám. Gyula, 1899. november 19-én XXXI. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre . . j 5 frt — kr. Pél évre .... 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ks. Ja Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: HZ ó h. n Dávid. V-------^ Ki adóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények . küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. k _____J Uj állami kőut A vármegye alispánja az októberi közgyűlés elé terjesztett jelentésében egy uj transversális müút építésének eszméjét vetette fel, amely nézete szerint legczélszerübben a biharmegyei Berettyó-Ujfaluból indulhatna ki s Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Körös-Ladány, Körös-Tarosa, Mező-Berény, Békés, Csaba, Kigyós, Apácza, Földvár és Tót-Komlós községek érintésével Makónál fejeződnék be. A közgyűlés az alispán javaslatát elfogadta s mint alábbi tudósításunkban olvasható, nagyszámú küldöttség kérte fel a kereskedelmi minisztert a vármegye kérelmének megvalósítására. Már az állami transversalis ut félegyházi zárkő ünpepélyén azt mondotta Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, hogy „az ünnepély nem zárkő, hanem egy kiindulási pont; nem egy müvet fejezünk be, hanem egy műnek a kezdetén vagyunk. Ez a zárkő az A1-. földre nézve nemcsak azt jelenti, hogy most már van egy útja, hanem azt jelenti, hogy lesz több útja is.u Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter hozzászoktatta az ország közönségét, hogy ilyen markáns kijelentését ne nézzük szónoki frazeológiának, hanem olyan államférfim komoly nyilatkozatnak, amelyet nyomban tett log követni. Őszinte örömünkre fog szolgálni, ha a miniszter vármegyénk kérelmét az útvonal előterjesztett alakjában el fogja fogadni s realizálni. Bár magvalljuk, hogy az igy történjék, aggályaink vannak, amelyeknek elsorolásától a dolgok mai stádiumában még tartózkodunk, de alkalomadtán nem fogunk, kitérni. És nem is a vármegye határozatával s a küldöttség eljárásával ellentétben, hanem azok pótlásául első sorban pedig Békésvámegye székhelye Gyula városa s a félé gravitáló nagy vidék érdekében oly útvonal kikövezésének eszmer A It C Z A. Enyém — tiéd. Mi az én szerelmem? Félreeső bokor nőtás csalogánya, — Nem ügyel senki se’ epedo szavára; El, — belevesz dala az örvénylő zajába ... Alig még hogy csendül olykor el-elhalva — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova, messze .... Kipirul, tűzben ég sápadt asszony arcza A nagy szerelembe. Mi az én szerelmem? Czikázó villámtól — zivataros éjbe’ — Úgy hozza világra sötét felhő méhe: Azért olyan, minha nem e földről volna. Éneke meg mintha az egekből szólna — — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova, messze .. . Érzi nagy hatalmát az a halvány asszony — Megbódul a lelke. Mi az én szerelőiem? Pacsirta zenéjü, bűvös álmok álma, Enyhe nyári hajnal nem édesebb nála; Csupa sóhajokból szövögetem össze, Ki is himezgetem: könnyűm rajt’ a gyöngye — — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova, messze . .. Sápadt asszony arczán két ragyogó gyémánt Végig foly’ peregve. Mi az én szerelmem? Elgyötrődött szívnek kínos vergődése — Tépelődő agyam úgy hallgatja — félve. Vészharang ha kondul: nem rémesebb nála, Mard08Ó szenvedés minden dobbanása — — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova, messze . .. Felriadt álmából a halo vány asszony, Ima kél a csendbe’. * • • Mi a te szerelmed? Forró nyári napnak mosolygó sugára, Vidám fény, tarka szín fakadnak nyomába*; Arany derűjétől messze fut a bánat, Ragyogó mosolytól szent boldogság támad — jét vetjük fel és inditjuk meg akczióját, mely útvonal szüksége s fontossága, minden kételyt kizáró és minden bővebb indokolást feleslegessé tevő bizonysággal áll fenn. Hogy mennyire szükséges, sót hogy mennyire életszükséglet, azt minden ékesszó- lásnáí jobban bizonyítja ama tény, hogy a községi adókkal agyonterhelt Fekete-Gyarmat, Nagy-Zerind, Miske, Seprős, Apáti, Barakony stb. községek, erejüket immár meg is haladó, Gyula városa maga 100,000 forintnyi áldozatot volt hajlandó hozni egy viczinális vasút érdekében. Ugyanígy ő fensége József főherczeg és Almásy Dénes gróf, nemkülönben az útvonal által érdekelt többi nagy- és középbirtokosok. Még egy viczinális vasút érdekében is! pedig ez, fontosságát, hasznosságát és czélszerüsógót illetőleg, a szó szoros értelmében eltörpül a kőut és annak jelentősége mellett. A nevezett viczinális vasútvonal köz- ligá^gatasi bejárása még ápril hó folyamán megtörtént, A vasúti előmunkálat engedélyesei, bár elismerésre méltó nagy fáradhat- lanságot tanúsítottak és még több áldozatot hoztak, nem voltak eddigeló képesek a vasút létesítés nehézségeit leküzdeni s alig hisszük, hogy az engedély okiratot ez óv végéig — ekkor jár le terminusuk — a kormánynál megszerezhessék. Bármennyire sajnálatosnak tartanánk is, de mint eshetőséggel, sőt mondhatnánk mint ténynyel számolnunk kell, hogy a viczinális vasutak korszaka befejeződött. A társadalom és a kormány egyaránt nehezíti szaporításukat. Nem is csoda. Nem váltak be annak, amit vártak tőlük és egyátalán nem pótolják a kőutakat. A sárréti vasútra és a csaba- kigyós-apáczai gazdasági vasútra a kontem- plált berettyó-ujfalu-makai transversalis kőut valóságos kegyelemdöfés lenne, amely mellett a teheráru szállítást akár be is szüntessék. Gyula városa s a Lunka községek sem lelkesedték egy pillanatig sem a gyula-bara— És ekkor ölébe felkapja a szellő, \ iszi tova, messze . .. Felszántja enyhén puha melegével A könyüt szemembe’. Mi a te szerelmed ? Édes virág illat csodás babonája: Fakadozó rügyek ébredeznek rája; Álmodó sejtéssel a magasba szárnyal, Sebes suhanása: elhaló madárdal — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova, messze . . . lm’ lelkembe’ dal zeng. .. Miként hogyha annak A visszhangja lenne. Mi a te szerelmed ? Perzselő, égő ajk lobogó beszéde, Mámoros asszonycsók szilaj szenvedélye; Szentséges üdvösség — ezer ábránd róla — Izzó vágy, lázas tűz — abba az egy csókba . .. — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova, messze .. . Beteg ifjú lelkén felcsillan az emlék — Édes sejtelembe’. Mi a te szerelmed? Feneketlen tenger mélységes nagy mélye, Igaz gyöngye szived hűséges hűsége ... Az Úristen érle a lelkedet áldja: S felhangzik a szentek zengő zsolozsmája — — És ekkor ölébe felkapja a szellő, Viszi tova messze . . . Csüggedt ifjú bátran, mosolyogva megyen A zord küzdelembe. Márki Imre. <3- 37* ul 1 a. Hol van Gyula ? Lent az Alföldön, a zöld vetések hullámzó tengerének közepette, csaknem eltakarva a fehérvirágu akáczfáktól és a juharfa tüskés leveleitől.' Rózsák diszlenek a kertekben és szőlővenyigék kúsznak fel a tor- náczok oszlopaira barátságos védelmül a nap ellen, mely a síkságra szórja sugarait, hogy megérlelje a gabonát, édessé tegye a szőlőt. Ha Magyarországot ismerni akarod, az Alföldet keresd fel, ez Magyarország szive, itt konyi viczinális vasút fölött. Csupa desperá- czióból szavazták meg, oly annyira utalva vannak az egymással való összeköttetésre. Nem rajtuk, nem az ő megfeszített áldozatkészségükön múlt, hogy az összeköttetés, bár a perhorreskált módon is létrejöhessen. — Ez az áldozatkészség azonban, — ha nem is sikerül a vasútépítés, amiről le is kell mondanunk — fényes bizonyítéka marad egy Gyula, Gyula-Vári, Feset, Fekete-Gyarmat, N.-Zerind, Miske, Ágya, Seprős, Apáti s Barakonyt egymással üsszekötő kőut közszüksógletének és pedig olyan indokok alapján, melyek ily kőutat kiemelnek a partikuláris érdekek szűk kötőből és országos érdekűvé emelik. Mi nem is kételkedünk, hogy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a gyula-barakonyi transversális kőut eszméjét kedvezőleg fogja fogadni. Az egész útvonalon csak Gyula 'vasúti állomás, a többi községek egyikének sincs vasútja. Az őket egymással összekötő kőut tehát nemcsak hogy nem csorbítaná az államvasutak jövedelmét, hanem eme jövedelem gyarapodásának lényeges tényezője lenne. Cak tessék akczióba lépni. Amint hogy azt meg is cselekeszszük. Gyula város tanácsa és képviselő- testületé elé indítvány terjesztetik, mely utalva a gyula- barakonyi vasút létesítésének valószínűtlenségére, mely valószínűtlenség deczember végéig, tehát alig másfel hó alatt bizonyossággá válik, indítson mozgalmat az alföldi transversális kőutak sorozatába a Gyula-barakonyi kőut felvétele iránt. Válaszszon a képviselőtestület bizottságát, mely érintkezésbe lépjen az útvonal által érdekelt nagy uradalmakkal és községekkel és közös küldöttség által átadandó emlékiratban kérvényezze a kereskedelmi miniszternél az ut építését. A lunkai községek — meg vagyunk győződve róla — nagy örömmel fognak Gyula városa mozgalmához csatlakozni, de rajtuk kívül számíthatunk bizonyára oly támogatásra is, melynek súlyt ád előkelősége, különösen súlyt pedig látod a tiszta, hamisítatlan magyar fajt: magas, erős termetüek, gyermekes kedélylyel, de férfiak, ha tenni kell, lelkesedésük fellobbanó, vendégszeretetük páratlan s hazájukra és nemzetükre büszkék. Ezek azok a jellemvonások, melyeken az ország ereje nyugszik. Természetes, hogy a Németországban készült képes levelezőlap nem nyújt helyes képet Gyuláról. Hatalmas épületek, kastélyok és emlékszobrok látszanak e képen, úgy hogy az ember azt hinné, valami nagy városba jut — e helyett egy idilli helyen érezzük magunkat. Vannak ugyan nagy épületek, csak hogy ezek is beleilleszkednek a harmonikus keretbe s csak emelik azt a barátságos hatást, melyet Gyula a látogatóra gyakorol. E város képe nem volt mindig ily békés és idillikus. Gyula mozgalmas és véres múltra tekinthet vissza épugy, mint az Alföldnek legtöbb városa: már a mióta Alföld van. Mert hisz egykor, a rég elmúlt időkben, az égész Alföld égy hatalmas nagy tenger volt, melyet egy természeti forradalom szárazfölddé változtatott. — Csak a mese nevezi még óperencziás tengernek, s ha néha forró délben a nap sugarai áttüze- sitik a levegőt, ekkor varázsol ide ismét ezüstös, rengő hullámokat az Alföld tündére, a Délibáb. A mióta az Alföldet a történelemből ismerjük, örökös harcztér, melyen csak a küzdők változnak. Hajdanában a rómaiak uralkodtak itt, mint azt Gyula múzeumában számos lelet bizonyitja; majd pedig, ezer évvel ezelőtt, jött be Árpád lovas csapataival s alkotta meg Pannóniából Magyarországot. Virágzó városok keletkeztek, de mint a jégeső, jött keletről a tatár s elpusztítva mindent, megölték az ország védőit s fogságba hurczolták a nőket. Az egészj Hortobágy, a hol most „csak a madár jár“, hajdan müveit és lakott föld volt; falomjadékok s leszórt fehér csontok néma tanúi e kornak. A azért, mert a jog, igazság és a méltányosság érdekében fog latba vettetni. Ami pedig Gyula városát illeti, ne vádolja senki se azzal, hogy a gyula-barakonyi transversalis kőut állami létesítése esetén meg akarná menteni azt a 100.000 forintját, amit ily viczinális vasúti voualra reá szánt volt.' Pedig 70 perczent körüli községi adója mellett az is reá férne. Nem akarja megmenteni. Nincs ugyan rá formális megbízásunk, de nem habozunk kijelenteni, hogy a transversális kőut létesítése esetén Gyula városa eme százezer forintját a kultúra oltárára hajlandó áldozni s azt bizonyára a gimnázium felépítésére fogja fordítani. Eme tudatban, a Gyula város érdekeit szivén viselőket, első sorban pedig Gyula városa képviselőit, a megindítandó akczió iránti érdeklődésre s az akczióban való részvételre ezennel felhívjuk. Békésvármegye küldöttsége Hegedűs miniszternél. Csütörtökön délután tisztelgett a vármegyének egy, negyven tagú küldöttsége Hegedűs bándor kereskedelemügyi miniszternél, hogy az október havi közgyűlésnek egy uj tranzverzális ut építése iránt intézett feliratét élőszóval előterjesztett kérelemben is támogassa. A küldöttség vezetője dr. Fábry Sándor alispán volt, résztvettek pedig benne Gallacz János, Haviár Lajos, Geiszt Gyula, Geiszt Gáspár, Szír may L. Árpád, Nyitray István, S. Varga Sándor, Homoki István, Gacsári András, Gyáni András, Polgár Béla, Gsánki Ji>nő, Kovács Albert, Gyulai József, gróf Hoyos• We>\ckheim Fülöp, Chilkó László, Wagner .István, Petneházy Ferencz, Horváth János, Popovics Szilveszter, Morvay Mihály, Lavatka Gyula, Lusztig N. Nagy Sándor, Korosy László, Varságh Béla, Rosenthal Adolf, Haraszti Sándor, Kovács L. Mihály, dr. Fáy Samu, Sailer Gyula, Achim Gusztáv, Krcsmárik János, fíerthóty István. A küldöttséget dr. Lukács György főispán vezette elő és mutatta be a miniszternek, valamint ahoz csatlakoztak gróf Zay Miklós, dr. Barabás Béla és dr. Meskó László országgyűlési képviselők is. A fogadó termet teljesen betöltő küldöttséget Hegedűs miniszter igen szívélyesen fogadta és nagy figyetatárokat követték a törökök 1566-ban, midőn Gyula várrá lett, Petrái basa ütötte fel előtte táborát, hogy elfoglalja. De kapitánya, a vitéz Kerecsényl László más nézetet) volt. Oroszlánként harczolt, úgy mint a magyar szokott har- czolni tűzhelyéért; de végre meg kellett hajolnia a túlnyomó hatalom előtt — a mit Magyarország soha sem bocsátott meg neki — s több mint 100 éven át a félhold uralkodott Gyulán. A régi négyszögü torony a városon kívül, a gróf Wenckh*eim-féle kastély mellett, még most is áll, a mai kor idillje között, mint a hajdankor harczias jele, csakhogy a fenyegető bástyák helyett zöldelő fák kellemes gyűrűje övezi a város házait. A mai nap uj emléklapot fűz Gyula történetéhez. A harangok zúgnak, a várost zászlók díszítik, mindenütt vidám néptömeg, városi polgárok, falusi nép, férfiak, asszonyok, fiatalok és öregek ülnek hosszú sorban a gyalogjárók mentén, vagy pedig tolongnak a templom előtti sátrak körül s valóságos nagyvárosi életet varázsolnak a különben csendes utczákra. Schlauch Lőrincz dr., a nagyváradi bíboros-püspök érkezett a városba s most tartotta bevonulását. A városi és megyei hatóság fogadja s a nép, a mely a hazaszeretetei s a vallást nem tekinti üres szónak, őrömrivalgással s tisztelettel fogadja. — Holnap fogja bérmálni a bibornok a gyermekeket, azért látunk annyi üde, napbarnítottá arczu fiatal leánykát felszallagozott haj- fonattal, keményre vasalt szoknyában az utczán sétálni. A plébánia épületébe, a hol a főpap lakik s melynek kapuja előtt fel-alá jár a tiszteletére oda állitott őr, ki- s bejárnak s a kapu előtt ácsorgó tömeg tisztelettel s kíváncsian nézi a boldogokat, a kik ó eminencziája elé járulhatnak, A bibornok itiagas kora daczára, még mindig elég egyenes és karcsú termetű s fiatalos tűz ég tiszta, élénk szemeiben. Ismeri Dániát s nagy embereit is s már évekkel ezelőtt
