Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
lemmel hallgatta meg a bemutató főispánnak és az ügyet részletesen ismertető alispánnak előterjesztéseit. Dr. Lukács György főispán utalt a miniszternek pár nap előtt a félegyházi ünnepélyen tett program mszerü kijelentéseire, melyek szerint az Alföld úthálózatát fejleszteni szándékozik és jelezte, hogy a miniszternek ez a kijelentése re- méuynyel telve, vezeti most elébe Békésvármegyé- nek küldöttségét, mely a törvényhatóságnak előbbi határozatából kifolyólag, egy nj útvonal kiépítését kérelmezi. De remónynyel telve jött a küldöttség azért is, mert az egész országgal együtt tisztelet- teljes elismeréssel tapasztalja azon gyors haladást az alkotásokban, melyek Hegedűs miniszter nevéhez fűződnek. Bemutatja a küldöttséget és kéri annak meghallgatását. Dr. Fábry Sándor alispán szép és részletesen megindokolt beszédben ajánlja a miniszter figyelmébe a vármegye óhajtását. Az alföldről általánosan hangoztatják a frázist, hogy népe dúsgazdag, pedig a komoly szemlélő látja, hogy az alföld szegény, mert nem tudja erőit kifejleszteni. Ez oka a szocziális mozgalmaknak is, a mi a nép szegénységének következménye. Az alföldnek főjellemzője a sár, a mely megtermi ugyan gazdagon a gabonát és a kultúrnövényeket, de a mely megköti a közlekedést és épen az utóbbiak értékesítését lehetetlenné teszi. Közlekedési vonalak nélkül nincs közgazdaság és az alföldnek gazdasági erősítése fontos államérdek, mert az alföldi magyarság adja meg az állam nemzeti jellegét. Fontos a kért ut, mert ut nélküli, de igen termékeny vidékeket szel át, mert a már meglevő párhuzamos állami utak között ösz- szeköttetést létesít, a mi stratégiai fontosságát is kiválóvá teszi. Jelzi és adatokat hoz fel, hogy Békésvármegye mily rendkívüli áldozatokat hozott közlekedési vonalai érdekében, több mint öt milliót költve utakra és vasutakra, hogy tovább áldozni nem képes, a kérdéses útból is több mint 30 kilo metert kiépített már, de azért ha megkíván tátik, felajánlja képességéhez mért hozzájárulását. Ajánlja ismételten a vármegye kérelmét a miniszter kegyes jóakaratába. Hegedűs Sándor miniszter a legszivélyesebb közvetlenséggel válaszolt. Az igazság kedvéért konstatálja először is, hogy a vármegyének határozata az ő félegyházi beszéde előtt keletkezett és igy nem állítható, hogy ö a vármegye kérelmének tudatában tett ígéreteket, sem a vármegyét nem lehet vádolni, hogy az ő kijelentésein kapott és sietett megragadni az alkalmat kérésével. A vármegye alispánja által rendelkezésre bocsátott adatokból meggyőződött a kérelem indokolt voltáról és mindazt, a mit itt hallott, készséggel magáévá teszi és nem is habozik kijelenteni, hogy a vármegye kívánsága teljesen beleillik az ő programm- jába. Nem azt ígéri tehát, hogy a kérelmet tanulmányozni fogja, mert ez alatt a szó alatt ma az ügyek eltemetését szokták érteni, hanem hogy az utat az építési programmba már legközelebbre felveszi és lehető legelőbb kiépítteti, a részleteknél megállapítandó kisebb változtatásokkal. Ezen Ígéretének megvalósitásáuál természetesen korlátozza őt a költségvetés, a melyben csak részletekben lehet gondoskodni a nagy összeget igénylő építkezésről, valamint az, hogy előbb már egy hasonló nagy útvonalat fog kiépíttetni. Büszkeségének tartja, hogy az ut még minisztersége alatt elkészül, de arra is büszke lesz, ha mint magvető, előkészítheti az ügyet, hogy utódja arathasson. Szolgáljon azután az ut a haza felvirágzására és dicsőségére, az ő nevét hagyják el — mondja az alispán azon kifejezésére, hogy a nép alkotójukról nevezi el n hasznos intézményeket — mert jobb szereti, ha neve a szivekben őrizve marad fenn, mint ha az útfélen felírva. Zajos éljenzéssel kísérte a küldöttség a miniszter kedvező kijelentéseit és még pár perczig időzött ott, mig a miniszternek bemutatták a küldöttség tagjait, ki csaknem mindegyik taggal válmegismerkedett Oerstedt munkájával: A szelj lem a természetben. Holnap még egy másik, egész más fajta] ünnep is lesz : egy emléktábla leleplezése, melv Pálfy Albert regényírónak s a „Márczius i5-ke“ szerkesztőjének szülőházát jelöli meg. Ez ünnep alkalmából a magyar szellemi élet egy másik nagysága is a város vendége, az agg költő, Gyulai Pál, a főrendiház tagja, a kinek egyénisége is oly egységes jellegű, mint azok a tudományos müvek, melyek nevét viselik. Gyula városának külön oka is van, hogy reá büszke legyen, mert valaha itt ringott őseinek bölcsője. A várva-várt „holnap“ elérkezett. Az ég , azonban nem sok jót Ígér. A földműves aggódva nézi a szürke felhőket, eleget esett már, sőt sok is lesz a jóból s a vetés napfényre és meleg napokra vár. Alig múlt el dél, lehullanak az első cseppek, majd mind jobban esik, végre szakadni kezd és esik folytonosan úgy, a hogy az Alföldön szokott esni: az utak iszapos patakokká válnak, mintha visszatért volna az a régi idő, midőn ez az egész vidék egy viz volt. Az ég siratja a halott költőt, de bár könyörülne az élőkön s ne fojtaná vizbe az egész ünnepi készülődést. — Mindenki fedél alá menekül, a zászlókkal díszített nagy óvodaterembe. Egy kis hét éves leányka tiszta, csengő hangon alkalmi verset szaval, a mi mély benyomást gyakorol a hallgatókra s mindenkinek szeme a kicsike felé fordul, különösen az apáé, telve büszkeséggel és örömmel. Ezalatt odakünn folyton esik, mintha az ég örökös fátyolt vont volna a nap elé s az eső mint hü kisérő, követ bennünket Csabára s> tovább Budapestre. Előttem Gyula képe mégis ragyogó színekkel, sugárzó napfényben jelenik meg. Schumacher Sándor, tott pár szót és több megjegyzést tett még az útépítésre vonatkozólag, majd miután az alispán még megköszönte a kihalIgattatAst és a kedvező Ígéretet, a tagok a minisztert éljenezve, hagyták el a fogadó termet, ütjük kedvező sikerének örö métől telve, ül int értesülünk, a tervezés előmunkálatait már legközelebb megkezdik és néhány év alatt a kiépítésre is sor kerülhet. A közigazgatási bizottság ülése. — November 18. — A közigazgatási bizottság november havi ülése igen gyors lefolyású volt. Kiemelhető mozzanatként említhetjük Dr. Zöldy János vármegyei főorvos jelentését az elmegyógyintézet megnyitásáról, melynek elhangzása után megragadta a bizottság az alkalmat, hogy mindazoknak, kik az elmegyógyintézet létesítése körül fáradoztak, hálás elismerését fejezze ki s Horváth Károly indítványára jegyző- könyvi köszönetét szavazott a bizottság mindazoknak, kik hathatósan közreműködtek nagyszabású humánus intézetünk létesítése körül. — A főorvosi jelentés erre vonatkozó részét lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Nagyobb vitát egyedül a pénzügyigazgató azon jelentése keltett, hogy a nagy-szénási gróf Károlyit uradalomra az orosházi adókivető bizottság egy, laratási szerződésből kifolyólag Ill-ad osztályú kereseti-adót vetett ki; az uradalom ugyanis nem] aratási-, hanem haszonbéri-szerződés czimet használt s a közszemlére tételnél felebbezéssel nem élt, a bizottság mindazáltal szavazattöbbséggel kimondotta, hogy ez az adóztatás meg nem állhat, a mi ellen a pénzügyigazgató jogorvoslattal fog élni. Az ülésen jelenvoltak: A fóispán távol lévén: Dr. Fábry Sándor alispán mint elnök, Dr, Bodoky\ Zoltán, Dr. Zöldy János, Liszy Viktor, Csák GyörgyJ \Jancsovics Péter. Haviár Lajos, Rezey Sylvius, \Zlinszky István, Horváth Károly, Geiszt Gyula, IVarságh Béla, Haviár Dániel, Ladies György, Uantsovits Emil bizottsági tagok. Elnöklő alispán az ülést megnyitván, a híva talos havi jelentések olvastattak fel; Dr. Bodoky\ Zoltán olvasta fel az alispáni jelentést, mely egész terjedelmében a következő: Méltóságos Főispán Dr I Tekintetes közigazgatási Bizottság! Október haváról szóió rendszerinti havi jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő : I. Közbiztonság. A közbiztonság állását kedvezőnek most sem jelezhetem, mert a személybiztonság 6, a vagyonbiztonság pedig 27 esetben lett megzavarva. A személybiztonság a következő esetekben támadtatott meg: Öcsödön Mészáros István apósát, Enyedi Sándort gyilkossági szándékkal konyhakéssel életveszélyesen megsebesítette; Endrődön Varjú Anna nevű leány újszülött gyermekét a sző!- 1 ős kertek alatti árokba ásta el, honnét a kutyák kikaparták s félig megették; Békésen Zsiga Lajos édes anyját és 7 éves kis leányát ölte meg s azután öngyilkossá lett; M.-Berényben Szerb Mária támadta meg az utczán Piltz Adámnét s súlyosan megsebesítette, végül Szeghalmon egy verekedési eset volt, melynek tettesei a hatóságnak átadattak. A vagyonbiztonság elleni cselekmények a következők ; a szeghalmi járásban 8 lopás, a békési járásban 4 lopás, a szarvasi járásban 5 lopás, az orosházi járásban 8 betörés, 5 lopás, Gyulán 2 lopás. Baleset volt nyolez. És pedig Sámsonban Kádár Sámuel részegen a kútba esett s belefulladt; Gyula-Váriban Forgács Sándor bojtárt egy bika az akolhoz szorította s agyon nyomta. Csabán Krsnyják György 3—4 éves csecsemő gyermeke a bölcsőből kifordult s a böloső zsinegje a nyaka köré csava- varodván, megfulasztotta ; ugyanott Kálmán Dorotya 3 éves gyermek a konyhában tűzzel játszott s az ruhájába kapott s a gyermek súlyos égési sebeibe belehalt, mindkét esetben a gyermek felügyelet nélkül lévén, gondatlanság miatt a szülők ellen az eljárás meginditiatott; Gyomán Kemény János 10 éveB gyermek testvérét Rózát forgó pisztolylyal vigyázatlanságból meglőtte s a gyermek meghalt; ugyanott Kása Sándor kőműves a vasúti indóbáz javítása alkalmával az állványról leesett s súlyos sérüléseket szenvedett; ugyanott Gonda Mátyás tanyai lakosnak két gyermeke a mezőn tüzet rakott á játék közben az egyik gyermek égő üszkött dobott testvéréhez s az égési sebeibe belehalt, végül Balázs János 14 éves leánya a Körösbe fuladt. Öngyilkosság volt az orosházi járásban 5, a szarvasi járásban 1, a b.-csabai járásban 1, a gyomai járásban 2, a békési járásban 1, a szeghalmi járásban 2, összesen 12 esetben és Gyulán egy öngyilkossági kísérlet. luzeset fordult elő 28 ízben és pedig Gyula r. t. városban 2, a szeghalmi járásban 4, a békési járásban 6, a csabai járásban 3, a szarvasi járásban 4, az orosházi járásban 9 esetben. A kéményseprők ellen panasz nem merült fel. II. Állategészségügy. Az elmúlt hónapban a következő ragadós állati betegségek merültek fel és szűntek meg : Fellépett: 1. A rühkór: 2 községben 13 udvarban. 2. A sertésorbáncz : 1 községben 1 udvarban. 3. A lepfene: 2 községben 2 udvarban. 4. A ragadós száj- és körömfájás: 1 községben 1 udvarban. 5. A sertésvész: 9 községben 10 udvarban. Megszűnt: 1. A rühkór: 1 községben 1 udvarban. 2. A lépfene: 2 községben 2 udvarban. 3. A sertésvész: 1 községben 2 udvarban. A vármegye területén fönt jelzett időben eltekintve a sertésvésztől s más ragadós betegségben összesen 1 drb sertés, 1 drb ló és 1 drb szarvas- marha hullott el. A múlt hóról szóló fenti statisztika általánosságban ezúttal is ugyanazon képet mutatja, mint a folyó év bármelyik hónapjának állategészségügyi statisztikája, vagyis: a sertésvész mindig terjedt, illetve nagy arányokat öltött, mig a többi ragadós állati betegségek tekintetében elég kedvezők voltak az állapotok. III. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az elmúlt hóban a szüret mindenütt befejeztetett, a szántás és vetés, továbbá a czúkorrépa szedés s czirok törési munkák teljesítettek s igy a munkások keresettel még mindig el voltak látva; a tartós szárazság s éjjeli fagyok miatt a vetések kelése nagyban hátráltatva van, a mi a gazdáknak aggodalomra ad okot. A munkás-körök beléletében felemlitésre méltó nem történt, a békési munkáskor múlt hó 26-án tartotta évi közgyűlését, mely a legnagyobb rendben folyt le. Ipari és kereskedelmi tekintetben semmi jelentősebb esemény nem történt, felernlitendőnek tartom, hogy K.-Tarcsán mozgalom indult meg ipari és gazdasági hitelszövetkezet alakítására s ez ideig 128 egyén 27,400 korona értékben 548 üzletrészt jegyzett s igy a megalakulás a legnagyobb valószínűség szerint biztosítva van. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat megvizsgáltam s az eredményről külön jelentést tettem. A járási főszolgabirák községeiket beutazták, a szeghalmi járáshoz tartozó F.-Gyarmat községben nagy fokú szabálytalanság és törvénytelenség to- pasztaltatván a község igazgatása körül, a község mind három jegyzője ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett s az I. jegyző állásától felfüggesztetett; az orosházi járáshoz tartozó Orosháza községben 2 községi írnok részben hivatali, részben magánpénzeket sikkasztott el, a kár megtérült s mindkét írnok ellen, egyidejű felfüggesztésük mellett a fegyelmi eljárás folyamatban van. A vármegyei elmogyógyintézet október hó végén elkészült s benépesítése folyamatba van. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Dr. Zöldy János főorvos a közegészségügy október havi állapotáról referált, a mely általában kielégítő és az előző hónaphoz viszonyítva, jobb is volt, amennyiben a fertőző betegségek száma ugyan 100-al emelkedett, de a halálozási Bzázalék 5°/0-al csökkent. Leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő kedvező lefolyással. Leggyakoribb halálok volt: a tüdőgümő- kór és a bélhurut. A fertőző betegségek közül előfordult a diphteria 6 községben 17 megbetegedéssel és 6 halálozással, a vörheny 8 községben 65 megbetegedés és 8 halálozással, kanyaró 6 községben 48 megbetegedéssel. 2 halálozással, hasi hagy máz 13 községben 66 megbetegedéssel, 9 halálozással, a bárányhimlő 5 és a vérhas 2 megbetegedéssel. Az uralkodó hasi hagymáz leginkább Békésen és Mező-Berényben fordult elő, általában enyhe lefolyással. Orvosrendőri vizsgálat eszközöltetett élőn 282, hullán 18 esetben; orvostörvényszéki pedig 22 könnyű és 10 súlyos testi sértés esetében. A trachomás betegek száma 156. Jelentése végén a főorvos lendületes szavakkal emlékezik meg uz elmegyógyintézet megnyitásáról, ennek a hatalmas, a czivilizáczió magasztos utján mértföldjelzőként álló és Bókésvármegye történetében eddig páratlan alkotásról, valamint mindazokról, kiknek e mű létrehozatalában részük volt, kik között a siker dicsőségéből az oroszlánrész az eszmét megteremtő és a létesítés munkáját két éven át fáradhatlan buzgalommal vezető, dr. Fábry Sándor alispánt illeti. A jelentést a bizottság örvendetes tudomásul vevén, az elmegyógyintézet létesítése körül kifejtett buzgó munkálkodásáért, illetve annak hathatós támogatásáért dr. Lukács György főispánnak, dr. Fábry Sándor alispánnak, dr. Niedermann Gyula nyugalmazott miniszteri tanácsosnak, a vármegye főorvosának, a kórház orvosi személyzetének, az államépitészeti hivatalnak, az építésvezető mérnöknek, a kórházi és épitkezési bizottságoknak*) jegyző- könyvi köszönetét fejezte ki. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy október havában csak Gyulán teljesített iskolalátogatásokat, hol 2 óvodát, 7 róm. katb., 3 gör. kel. 3 ev. ref., 1 izr., összesen tehát 16 tautermet látogatott meg; a békési állami elemi iskola létesítése ügyében Budapesten a közoktatásügyi minisztériumban személyes tárgyalást folytatott és résztvett a gyulai gimnázium ügyében Gyulán tartott értekezleten. A jelentést tudomásul vették. *) Hát dr. Berkes Sándor kórházigazgatónak, a kinek úgy az elmegyógyintézeti sszine felvetése, mint annak kivitele körül a nagy közönség által különben is elismert és méltányolt iga* és nagy érdemei vannak? Sterk. Haviár Lajos kir. főmérnök jelentése szerint, a műutak és a földutak is teljesen jó karban voltak és azokon csak kisebb karbantartási munkálatok voltak folyamatban. Elkészült a csaba-békési útszakasz és felülvizsgáltatott kedvező eredménynyel, forgalomba bocsátása az eszközlendő pótbengerelés után fog megtörténni. — A jelentés tudomásu, szolgált. Csák György kir. pénzügyigazgató szerint októberben az egyenes adóknál 5858 frt 13 krral, a hadmentességi díjnál 2274 frt 60 krral kedvezőtlenebb befizetési eredmény mutatkozott, mint a múlt év hasonló szakában. — A közadók kezelése eddig 26 községben vizsgáltatott meg kedvező eredménynyel. Októberben megtörtént az országos betegápolási pótadó kivetése. A bizottság a jelentést tudomásul vette. A közigazgatási bizottság ülése délben véget ért a tanfelügyelő, árvaszéki elnök és kir. ügyész előadmányainak elfogadása után. 4130.-1899. Figyelmeztetnek mindazok, kik a már esedékessé vált folyó évi állami adó, Körös szabályozási költség, illeték, hadmentességi dij vagy egyébb köztartozással hátralékban vannak, hogy tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert ellen esetben végrehajtás utján fog tőlük behajtatni. Gyulán, 1899. november 17-én. Popovics Jusztin, 331 1—1 főjegyző, h polgármester. 3742.-1899. sz. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hirdetmény. Schütz Gusztáv gyulai lakos kérelme, illetőleg a városi tanácsnak ez éri 12506. számú végzése folytán közhírré teszem, hogy N. Szabados Antal- nénak a b. csabai országút mellett lavő tanyáján eladási czélra szolgáló lőpor-raktár szándékoltatván létesittetni, az 1884. évi XYII. t.-cz. 25. és következő £§-aiban előirt tárgyalást 1899 évi november hó 29-én délelőtt 10 órakor a helyezinén, vagyis N. Szabados Antalnó tanyáján meg fogom tartani. Miről a közönségei és az érdekelt birtokszom- széookat oly figyelmeztetéssel értesítem, hogy amennyiben a raktár létesítés ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak emelni, azt a tárgyaláson személyesen élőszóval vagy írásban adják elő, mert különben a telepengedély, ha csak azt köztekin- tetek nem gátolják, a kérelmezőnek ki fog adatni. Gyulán, 1899. évi november hó 17-ón. Endrödy Géza, 326 1—1 rendőrkapitány. Hírek. Stefánia föherczegnő köszöneté, lábády József cs. és kir. kamarás a Fehér-Kereszt Országos Lelencz- ház Egyesület elnöke a következő levelet intézte dr. Lukács György főispánhoz: „Méltóságos Ur! Stefánia özv. trónörökösné 0 Fensége, a Fehér Kereszt Országos Lelenczház egyesület Fővédasz- szonya hozzám intézett táviratban nagy örömének és köszönetének adott kifejezést a Gyulán felállított lelenczház életbeléptetéséért. Midőn erről Méltóságodat legbensőbb örömmel szives tudomás végett értesíteni szerencséltetném, felkérem egyúttal kegyeskedjék ezt mindazokkal — első sorban az érdemdús védnökhelyettesnővel, illetőleg elnöknővel — közölni kik ez intézmény körül kiváló érdemeket szereztek. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1899. évi november 15-én. Tabódy József b. k., cs. és kir. kamarás elnök." Az állami transzverzális út utolsó szakaszának forgalomba bocsátása, illetőleg a 300 kim. bosszú út befejezése, Lukács Béla volt és Hegedűs Sándor jelenlegi kereskedelmi minister részvétele mellett, t nagy ünnepélyességgel történt Félegyházán, Eme ünnepélyességről az összes fővárosi lapok hasábokra terjedő tudósításokat közöltek és igy mi csupán annak közlésére szorítkozunk, hogy az ünnepélyre a minister kíséretében leutazott vármegyénk főispánja is ; Békésvármegyét pedig — mint azt lapunk múlt heti számában megirtuk — dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt Dutkay Béla polgármester, dr. Krcsmarik János főszolgabíró, dr. Hajnal István, Yarságh Béla és Korosy László képviselték. Dr. Fábry Sándor alispán a minister előtt lendületes szavakban adott kifejezést Békésvármegye hálás köszönetének, mire a minister szívélyesen válaszolt. Az ünnepélyt befejező diszebéden pedig az alispán PeBt vármegye közönségére mondott szép pohár- köszöntőt. Schumacher Sándor kopenhágai tudós, a Kisfaludy társaság levelezőtagja, a Pálffy-emléktábla tavaszi leleplezése alkalmával volt kedves vendégünk, igen kedves sorokat irt lapunk szerkesztőjének, melyben áradozó szavakban ád kifejezést a Gyulán töltött feledhetlen napok kedves reminis- czencziájának, egyben megküldve azt a tudósítást, a mely „Gyula“ czim alatt egy kopenhágai tekintélyes lapban tollából megjelent. A dán nyelven irt czikk magyar fordítását lapunk tárcsájában közöljük. A várnagyéi közkórház elmebeteg osztályának megnyitásáról Dr. Zöldy János m. főorvos hangulatos, szép sorokban emlékezett meg a közigazgatási bizottság hétfői ülésére terjesztett havi jelentésében. A jelentésnek erre vonatkozó része a követtkező: „Tekintetes Bizottság! Nem fejezhetem be jelentésemet anélkül, hogy meg ne emlékezzem arról a nagyszabású alkotásról, mely e hó 6-án adatott át szomorú, de magasztos rendeltetésének és a mely a bizottslgot, mint felügyeletet gyakorló hatóságot is bizonyára közelről érinti. A közkórbázzal kapcsolatos 310 elmebeteget magába fogadó elmebeteg osztály, alig két évet meghaladó nehéz, szakadatlan munka után elkészült és működését megkezdette. Ez az alkotás impozáns megjelenésében korszakot
