Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-07-23 / 30. szám
hoz, hogy az a mezőberónyi Petőfi-közgyűlésre is vonatkozik, amint azt a közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza — értelmes, cir- cumspektusos emberek, akik nagyon jól tudják — hi|z becsületükre mondva, felháborodással szoktak ellene tiltakozni — hogy az egyházmegyét, illetőleg annak tekintélyes honneur tagjait ha nem is panszlavisztikus törekvésekkel — mert ez szerintünk is igazságtalanság, sőt mi voltunk azok, akik mindig tartózkodtunk ily vádtól — de legalább is azzal vádolják, hogy magyar hazafiság, magyar érzület tekintetében súlyos kifogás alá esnek. És épen azért, mert ezt tudják, mert ezt érzik, mert ez ellen küzdenek, nagyon okosan tették volna, ha már — akár helyesen, akár helytelenül — elnézték és nem kifogásolták a templomnak istenitiszteleten kivül más czélokra való felhasználását: ne abból az alkalomból vetették volna fel a valláselvi kérdést, ne akkor hozták volna az eltiltó határozatot, amikor a nemzet legnagyobb büszkesége, a nemzet adorált bálványa, a mithosz- szá vált Petőfi iránti kegyeletről van szó; ne olyan magasztos ünnepély alkalmából, amely talán még azokat is gondolkodóba ejtené, akik különben velünk együtt nem szívesen látunk egyebet istenitiszteleten kivül a templomban, ha vájjon ily alkalommal szemben is intransigensek maradhatunk-e? Ez az óvatossághiány bizonyára nagy hiba volt és épen nem járult hozzá a hazafiui s magyar érzülethiány szempontjából táplált aggodalmak és vádak elnémitásáboz. A közművelődési egyesület elnöke különben, mihelyt az aradi határozatról értesült, lépéseket tett illetékes helyen az iránt, hogy ez a határozat a mező-berényi Petőfí-ünne- pélyre ne alkalmaztassék. Ezen közbelépés folytán és az egyházmegyei világi elnökség közrehatása következtében Sárkány Samuel püspök külön engedélyt adott arra, hogy a Petőfi-ünnepély a mező-berényi I. kér. ág. hitv. ev. templomban mégis megtartassák. Az. aradi határozat — e szerint — őszinte örömünkre reparálva lön. Elismerésünk és köszönetünk azoknak, akik eme re- paráczióhoz járultak és azt koncziliáns magatartásukkal lehetővé tették. így tehát a közművelődési egyesület Petőfi emlékének szentelt közgyűlése templomban fog mégis megtartatni, a szent falakhoz méltó komoly ünnepélyességgel, németajkuak 'templomában felhangzik a magyar nyelv, a magyar kegyelet, a magyar érzület, a magyar hazafiság bizonyságaként s eme ünnepélyt Isten ő szent felsége is bizonyára az áldás malasztjában fogja részesíteni. T a n ü g y. A polgári iskolaszék és óvoda felügyelő bizottság folyó'hó 18-án Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a községi óvodák 18"/,ao. évi tanügyi költségelőirányzata 2750 frt bevétellel és 2845 frt kiadással elfogadtatott. A polgári iskolai igazgató bét pontból álló jelentése letárgyaltatván, tudomásul vették a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a polgári iskola 1897/g. évi számadására vonatkozó leiratát. Braun Mór és Czinczár Adolfnak, czégjük huszonöt éves fennállása alkalmából szegénysorsu tanulóknak tankönyvekkel való ellátására 200 koronás adományáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztatott. A tornaegyesület által kiküldött bizottság megkeresésére, melyben arra kéri az iskolaszéket, bogy a Gyulán régebben létezett és feloszlott torna klub által adományozott s azóta gyümölcsöztetett tőkét nevezett egyesület rendelkezésére bocsássa, amennyiben az építtetni szándékolt tornacsarnok a mai igényeknek teljesen megfelelő lesz és a polgári iskola nö vendé kei lek mindenkor rendelkezésére állana, az iskolaszék elvben hozzájárul a tornaegyesület kívánságához, de a gimnáziumi kérdés végleges elintézéséig e tárgyban ér demleges határozatot hozni nem óhajt. A szóban forgó alap különben ez idő szerint 1380 frt. Pivár János ismétlő iskolai igazgató fizetése, tekintettel az e minőségében tét 'mesen felszaporodott munkára, 25 frtról 50 frtra emeltetett fel. Az ismétlő iskolák jövő tanévi költségelőirányzata 619 frt fedezettel és ugyanannyi szükséglettel, a tanyai iskolák jövő évi költségvetése pedig 2425 frt fedezettel és 3050 frt szükséglettel elfogadtatván, miután még néhány kisebb érdekű ügy tárgyaltatott, az ülés befejeztetett. Értesítés. Az orosházi m. k. állami polgári fiú iskola V. osztálya e tanév elején megnyillott, folytatólagosan az 1899/1900-ik tanév elejével meg fog nyílni a VI. osztály is. A nagy Alföld középső vidékén ez idő szerint csak az orosházi polgári fiú iskola teljes hatosztályu, a mely körülményekre a t. szülőknek és a tanuló ifjúságnak figyelmét ez utón is felhívom. Egyben felemlítem azt is, hogyha a polgári fiui-skolák várt reformja megvalósul, a mely reformon az illetékes körök állaudóan munkálkodnak -és ha a polgári iskolák hét osztályra kiegészíttetnek: akkor a tervezet értelmében — a vallás- és közoktatásügyi miniszter szavai szerint — a «polgári iskolák záróbizonyitványa az egyéves önkéntességre is jogot ad és a minősítési törvény megváltoztatása esetében a reformált polgári iskola tágabb keretű minősítést, kvalifikácionális képesítést ad, a középiskolákéval egyenlőt.“ Az orosházi teljes hatosztályu polgári fiu-iskolának hét osztályra való kifejlesztése — a reform után — remélhetőleg azonnal mogtö rténik. Az e tanév elején megnyitott V. osztályt már is nagy számban keresték fel helybeli és vidéki tanulók, ez értesítésem czélja, tágabb körben tudtul adni iskolánk felső osztályainak felállítását és megnyitását. Orosházán, a vidéki ta nulók tisztességes, jó családoknál szállást és teljes ellátást méltányos árért kaphatnak. Hogy a vidéki szülők eddig is örömmel hozták ide gyermekeiket, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy e tanévben is 120—140 vidéki tanuló látogatja iskolánkat Minden e tárgyra vonatkozó kérdésre felvilágosítással kész örömmel szolgál az igazgatóság Orosházán, 1899. julius hó. Nagy Lajos igazgató. Hírek. A mezőberényi Petőfiünnepély meghívói a mai napon küldetnek szét a közművelődési egyesület tagjainak, úgyszintén Mezőberény lelkes, hazafias közönsége között is szétoszlatnak. A programra késedelmes kibocsátásának két oka is volt; első a közgyűlés megtartásának az aradi esperes! ülés határozata folytán vitássá s kérdésessé vált helyisége, mely csak csütörtök este dőlt cl, nevezetesen akkor -jött meg a távirati értesítés, hogy Sárkány S. püspök a németajkú ág. ev. templomot a közgyűlés czéljaira átengedi. Ha ez az engedély meg nem jön, az esetben a közgyűlés a mezőberényi cv. ref. templomban lett volna megtartva, melyet az ev. ref! egyház Szabó János esperes már előzetesen nyilvánított hozzájárulásával hazafias készséggel ajánlott fel a kegyeletes czélra. Másik ok volt a már említett körülmény, hogy a mezőberényi ünnepény az országos ünnepélyek közé soroltatván, a programm is a lehetőség keretén belül azonos u budapesti és segesvári ünnepélyével. Jókai Mór a közművelődési egyesületnek megküldötte ez alkalommal irt remek apotheosisát, melynek elszavalására az egyesület szerencsés volt Tanayné Halmi Margit úrnőt, a a débreczeni színház jeles színésznőjét megnyerni. A nagytehetségü ifjú színésznőt különben is kegyeletes kötelék fűzi Mező-Berényhez, mert boldogult édes atyja, a — fájdalom — oly korán elhunyt hírneves színművész Halmi Ferencz Mezőberényben született. A Petőfi-társaságot a mezőberényi ünnepélyen, Bartók Lajos alelnök hivatalos értesitése szerint Abafi Aigner Lajos és ba lehető lesz: Vértesi Araold vagy Pap Zoltán fogják képviselni. Lelenczintézet Gyulán. Múlt számunkban megírtuk, hogy a bókésmegyei fehérkereszt-egyesület julius 13-án tartott közgyűlése elvben elhatározta, hogy alaptőkéjének felhasználásával Gyuláu egy lelenczintézetet létesít és a részletek kivitelével a választmányt bízta meg. Alig néhány nap elteltével vasárnap tartott ülésében már eleget tett a választmány megbízatásának és a humánus czél megvalósítása tekintetében döntő határozatokat hozott. A választmány ülése élénk érdeklődés mellett folyt le és abban dr. Lukács György elnöklete alatt resztvettek Dombi Lajosné, özv. Fábry Mártonná, Keller Imréné, Léderer Lajosné, Schröder Kornélné, dr. Fábry Sándor, Dutkay Béla, Novák Kamill, Deimel Lajos, Dr. Berkes Sándor, dr. Kun Pál és dr. Ladies László választmányi tagok, továbbá az országos fehér-kereszt egylet kiküldötteiként Tabody József cs. és kir. kamarás, az orsz. fehér- kercszt-egyesület alelnöke, dr. SzalárdiMór egyleti főorvos. Az ülést dr. Lukács György elnök azügy állásának beható ismertetésével nyitotta meg. Tájékoztatta a választmányt az országgyűlésnek és a kormánynak a lelenczügy teréu legutóbb kifejtett tevékenységéről, az országos egyesület és a kormány között a lelenczin- tézetek lentartására nézve létrejött szerződés módozatairól. a választmány főbb feladatairól, melyek akövet- kezők: a központi és teleprendszer közötti választás, valamint a szükséges helyiség beszerzése, berendezése és főleg a költségek mi módon való fedezése tekintetében az országos egyesület kiküldötteivel szerződésszerű megállapodás létesítése. Beható ta- tanácskozást folytatott azután a választmány az ügy részletkérdései felett, melynek során az orszá- gos egyesület kiküldöttei az intézet megvalósításánál a gazdaságosabb, megfelelő, és az országos egyesület által elfogadott teleprendszer szerinti létesítést ajánlják, melylyel kapcsolatban Gyulán egy központi intézet létesittetnék, majd alternativ ajánlatokat tettek a fentartási költségek miként való fedezésére nézve. A tanácskozások eredménye alapján elhatározta végűi a választmány: hogy a békésvármegyei fehérkereszt-egyesület Békésvármegye területén teleprendszer szerinti lelencz-intézetet létesít és annak czéljaira Gyulán házat vásáról, azt mint központi intézetet berendezi és felszereli. A fentartásra és ennek költségeire nézve a választmány az országos egylet kiküldötteivel akként állapodott meg, hogy az egyesület által tartott 7 évet meg nem haladott korú leleuczek tartása, neveltetése, gyógykezeltetése, esetleg temetésével felmerült összes költfége két, a tisztviselők és alkalmazott segédszemélyzet fizetését a központi országos Fehér-Kereszt-Egye sülét viseli az időszakonként megejtendő leszámolás szerint. A személyzet megválasztásának és alkalmazásának, valamint esetleg más módozatok mellett leendő fentartásra való áttérési jogát a vármegyei egyesület fentartja magának és szabadon rendelkezik a központi intézet megvétele és fel szerelése után fennmaradó alaptőkéje felett. Határozatának végrehajtásával a választmány megbízta az egylet tisztviselőit mint végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság még a központi egyesület kiküldötteinek jelenlétében megkezdette működését, és első sorban is megvásárolta központi intézet czéljaira a kórház szomszédságában levő Follmann- féle házat 6000 frtért, a mely ház csekély átalakítással e czélra teljesen alkalmas lesz. Majd a felszerelés és fentartás módozatainak apróbb részle teire nézve állapodott meg és a hét elején a bizottság részéről dr. Lukács György, dr. Berkes Sándor és dr. Kun Pál Budapestre utaztak, ahol megtekintették az országos egyesület leleocz- házát, hol a szerzett tapasztalatok és nyert felvilágosítások alapján a felszerelés terveinek és költségvetéseinek elkészítése iránt intézkedtek. Megállapodott még az albizottság, hogy a központi intézetben levő gyermekek gondozására két irgalmas nővért, ezek mellé két cselédet alkalmaz, az intézet orvosi teendőinek ellátását az erre vállalkozó dr. Kun Pál kórházi orvosra, az egész intézet felügyeletét dr. Berkes Sándor tb. főorvos, kórházi igazgatóra bízza és az irodai teendők ellátására egy irodatiszti állást szervez, mindezen intézkedéseket pedig oly időben hajtja végre, hogy az intézet ez év szeptemberében már megnyitható legyen. A békésmegyei fehér kereszt egyesület ezeket az intézkedéseket tette meg eddig a lelenczintézet érdekében, — Akkor véletlenül nem volt senki sem mellettem. A rendőrhadnagy gondolkozott. Hogy mit gondolt, azt az arcza nem árulta el, de hogy nagyot gondolhatott, arról meg voltétm győződve, mert homlokán a vízszintes barázdák elsimultak és helyöket függőleges ránezok foglalták el. Rövidre reá felállt s komoly, hivatalos hangon ezt mondta; — Tekintettel arra, hogy uraságod nem tudja sem a háztulajdonos, sem a lakó nevét, a hol az esemény történt, miután nem tudja annak a nevét sem, a ki az állítólagos tényt elkövette, miután továbbá nem nevezhet meg élő tanút, a kivel a kihágást igazolhatná, végre miután szabályaink erre vonatkozó pontjaiban a víz megeMitve nincsen, tehát a víznek az ablakon való kiöntése kihágást nem képez: mindezeknél fogva panaszát figyelembe nem vehetem. Most én kezdtem gondolkozni s úgy tetszett nekem, mintha a rendörhadnagy bölcsesé- gébe vetett bizodalmarn egy gyöngéd döfést szenvedett volna. De azért egy szándékos tévedéssel a hadnagyot kapitánynyá előléptetve, szerényen válaszoltam : — Tekintetes kapitány ur I Én abban a nem mérvadó nézetben vagyok, hogy séta közben egy meg nem rendelt fürdőt senki sem tartozik elfogadni és hogy az általam szolgáltatott adatok, valamint az itt bemutatott tál nyomán nem lesz nehéz a tettes nevét megtudni és a tettet bebizonyítani, a mi a fődolog. A hadnagy szigorúan rám nézett. melynek szervezetét jövő számunkban közelebbről és részletesebben fogjuk ismertetni. Stefánia özvegy trónörökösné és a gyulai le- lenezház. Dr. Lukács György főispán a békésmegyei fehér-keieszt egylet elnöke, az egylet azon elhatározását, hogy Gyulán lelenczházat létesít, táviratilag közölte az egylet fővédnökével Stefánia főher- czegnővel. A táviratra kedden megérkezett Gmun- denből, ahol az özvegy trónörökösné jelenleg nyaral a következő távirati válasz: Lukács főispán urnák Gyula. Ő fensége szívélyesen köszöni az értesítést és a legmelegebb jó kívánsággal kiséri a közhasznú törekvést. Bellegarde főudvarmester. Kinevezés. A vármegye főispánja a vármegyei közkórháznál üresedésben levő segédorvosi állásra dr. Virág Endre gyakorló orvost nevezte ki, aki már azelőtt is hosszabb ideig közmegelégedésre töltötte be ezen állást. Jóváhagyott határozatok. A m. kir. belügy- minister jóváhagyta a törvényhatósági bizottság azon határozatait, a melyekben a vakokat gyámolitó orsz. egyesület részére 50 frt, a temesvári siket-néma intézet támogatására 25 frt segélyt szavazott meg, végül a melyben Schmidt Iván várm. tb. főszámvevő részére a vármegyei és községi pénzkezelési szabályrendeletek összeállítása és életbe léptetése alkalmával végzett rendkívüli-tevékenységéért 200 frt tiszteletdijat utalványozott. Megbízás. A békésvármegyei kir. államépité- szeti hivatal főnöke: H a v i á r- Lajos, nagyobb külföldi tanulmányútra menvén, távolléte tartamára a hivatal ideiglenes vezetésével Király Sándor kir. segédmérnököt bízta meg a kereskedelemügyi minister. Szabadságon. Csák György kir. tanácsos, pénz- ügyigazgató és dr, Liszy Viktor kir. ügyész 6 hétre szabadságra utaztak ; előbbi fiánkra, utóbbi pedig a koritniczai fürdőre. Az alföldi első gazdasági vasút kovácsháza- csabai h. é. vonalának műtanrendőri bejárása tegnap történt meg. A bejárás vezetésével a kereskedelemügyi minister a vasúti és hajózási főfelügyelőséget bízta meg, a melynek kiküldöttein kivül részt vettek azon Békés éa Csanádvármegyék az érdekelt községek képviselői és meghívottak is nagy számmal. A bejárás tegnap délelőtt 10 órakor Kovácsháza állomástól kiindulva vette kezdetét és azon Békésvármegye közigazgatási bizottsága részéről dr. Bodoky Zoltán várm. főjegyző és Haviár Lajos kir főmérnök vettek részt. A bejárás lefolyásáról jövő számunkban részletes hirt adunk. A gyulai gimnázium. Nátafalussy Kornél a nagyváradi tankerület kir. főigazgatója, a következő levelet intézte dr. Lukács György főispánhoz : „Méltóságos Uram I Örömmel értesültem folyó hó 4-én 724. szám alatt kelt nagybecsű átiratából, hogy Gyulán, Méltóságod bölcs irányítása mellett mozgalom indult meg, melynek czélja, hogy Békés vármegye eme minden tekintetben kiváló fontosságú székhelyén egy állami főgimnáziumnak adjanak létet. Teljesen át lévén hatva e gimnázium szükségességének érzetétől, más felől meg lévén győződve arról, hogy a tervbe vett tanintézet csakis oly alapon létesülhet, mely a korszerű fejlődést lehetővé fogja tenni, egész készséggel van szerencsém Méltóságodnak kijelenteni, hogy csekélyebb hatáskörömben minden lehetőt el fogok követni a nemes ügy czélhoz juttatása érdekében. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Nagyvárad, 1899. julius hó 15-én. Nátafalussy Kornél s. k., kir. tanácsos, tankerületi főigazgató.“ Előléptetés. A földmivelésügyi minister Keller Gyula városunk szülöttét, a vezetése alatt álló minisztériumba szolgálattételre beosztott gazdasági tanintézeti segédtanárt, gazdasági tanintézeti rendes tanárrá nevezte ki. A képviselőtestület folyó hó 26-án délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgyakkal: 1. Polgármesteri jelentés a községi választók névjegyzékének összeírására megválasztandó küldöttség tárgyában. 2. Békésvármegye közigazgatási bizottságának határozata a Petőfi-utcza építkezési vonalának megállapításának tárgyában a tanács véleményével. 3. A közigazgatási bizottság határozata az építkezési vo— Hogy az ilyen vizsgálatoknál mi a fő és mi.a mellékes, azt nekem jobban kell tudnom, mint az urnák. Szerettem volna erre a válaszra kipukkadni mérgemben, de nem mertem ezt tenni, mert attól féltem, hogy ismét csak azt fogom hallani: az urnák nincsen igaza, mert haragszik. Hanem ebben a perezben az a gondolat fordult meg az agyamban, hátha én most visszaadnám ennek az embernek egy trompfban mindazt, a mit ma részletekben zsebre kellett vágnom. — De kapitány ur 1 — mondám oly hangon, mintha a postamesteri kurzus sikeres befejezté- röl most tettem volna le a vizsgát — én ide jöttem igazságot keresni és nem hagyom magam elutasítani oly indokolással, mely egy agy- lágyulásban szenvedő szitakötőhöz sem méltó. A hivatalos auktoritás ellen elkövetett ilyetén merénylet már egy minisztert is kihozott volna a sodrából, mennyivel inkább egy rendőrhadnagyot. Dühösen rám kiáltott: — Hogy merészel engem itt hivatalomban igy sértegetni ? Mi ? Ezt a düh-kitörést vártam. Előre léptem s oly ártatlan arczczal, mint egy grönlandi diplomata, mondám: — Hadnagy ur! Mért haragszik? Nem ös- meri a magyar közmondást: a ki haragszik, annak nincs igaza. Nem sokáig élvezhettem a kielégített bosz- szu édes érzetét, mert amint láttam, hogy a hadnagy a csöngettyühöz nyúl, fogtam a kalapomat és mélyen meghajtva magamat, köszöntem : — Alázszolgája. Kohányi Róbert. vehemencziával a kalapomra s onnan le a kabátomra folyik, mit egy nagy koppanás követett. Ijedten felnézek a ház emeleti ablakára s keresem azt, a ki ezt a második keresztelést végezte. Hát egy nőcseléd hebegve bevallja, hogy lábai iránti kíméletből egy mosdótál tartalmától ezen a már nem szokatlan utón akart megszabadulni s mikor észrevette, hogy engem leöntött, ijedtében a tál is kicsúszott a kezéből. Na már most szerettem volna látni azt a fatuskót, a ki erre meg nem haragszik. Nekem kettős okom volt haragudni, mert sem a kalapom, sem a kabátom nem volt még kifizetve. Mert tetszik tudni, nálunk családi szokás a ruhát csak akkor kifizetni, mikor már a handlé kezébe kerül. Azt tartottuk, hogy önmagunk iránt bizalmatlanságot árulunk el, ha azonnal fizetünk. A cseléd mentegetőzése éppen nem csillapította le haragomat. A vizet magamról lerázva, mérgesen kiáltottam feléje: — Hallja! ezért az ostobaságért lakolni fog. Az utcza nem a szenyvizek levezetésére létesített csatorna, hanem a város testén át vezető ér, melynek rendeltetése, a közlekedést, mint a haladás egyik elengedhetlen feltételét — elősegíteni. Be se végezhettem — igaz — kissé nagyon is tudományos színvonalon tartott fejtegetésemet, mert a szobaleány, ki, mellesleg mondva, nagyon hátul állhatott, mikor a szépséget osztogatták, — a tőle telhető legnyájasabb hangon azt mondta: _ Ne haragudjon az ur! nem hallotta a ma gyar közmondást: a ki haragszik, annak nincsen igaza. Na, — gondoltam magamban — ezt a szemtelenséget nem hagyom magamon száradni. Feljelentem és elégtételt kérek. De mi alapon ? Arra emlékeztem, hogy egy helyhatósági rendelet 5 frtig terjedhető büntetés terhe alatt tiltja a csontokat, szemetet, tollakat az utczára kidobni. És ez okosan is van, mert czivilizált államban a szemét elhordását nem a közönségre, hanem a szemetes kocsira bízzák. De a vízről ott nem volt szó. Ejh! mindegy, megkisértem. A mosdó-tálat, mint corpus deliktit, hónom alá vágva, csűrön ’vizesen felmegyek a rendőrségre. A kapitány nem volt a hivatalban, a mi nem lepett meg, mert köztudomású dolog, hogy a rendőrkapitányok mindég külső szolgálatban vannak, ha az irodában keresik és megfordítva. Helyette a hadnagy fogadott. Rendkívül bizalom gerjesztő arcza volt s első tekintetre látszott, hogy hivatása magaslatán áll. Erről tanúskodott vízszintesen barázdázott homloka, a mely élénken emlékeztetett a szabadságharezot feltüntető Raksányi-féle mappára. Miután nationálémat leirta, nyájasan kérdezte : — Hány órakor történt ? — Körülbelöl | órakor. — Hogy hívják a háztulajdonost ? — Nem szolgálhatok vele. — Hát ki lakik abban a házban ? — Avval még kevésbé szolgálhatok. — Hát hogy hivjá| a leányt ? — Engedelmet kérek, én azt nem tudom, leány-e vagy asszony, a nevét meg éppen nem tudom. — Hát van-e tanúja?
