Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-07-23 / 30. szám
nalának újbóli megállapítása iránt 4. A Józsefvárosi temetőhid építésére vonatkozó jelentés az é tárgyban Ujj Szabados József által beadott kérvénynyel. 5. Békésvármegyö tulajdonát képező törvényszéki épület megvételére vonatkozó előterjesztések. 6. A m. kir. honvédelmi miniszter leirata a lovarda épületnek a megye részére leendő átadása tárgyában. 7. Az 1900. évre vonatkozó árvaszéki költségvetés. 8. Váratlan pénztár vizsgálatokról felvett jegyző könyvek. 9. Községi állapotokról szóló jelentések. A közkórház és elmegyógyintézet építkezési bizottsága folyó hó 20 án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen tudomásul vette az építést vezető Politzer Lajos kir. mérnök jelentését, hogy az elmegyógyintézeti építkezés oly arányban halad előre, hogy az intézetnek október hó 1 én történendő megnyitása biztosítva van. Ugyancsak az építésvezető javaslatára intézkedett .a bizottság az ujonan épülő kórházi főépület megfelelő felemelése iránt, hogy ezen épületek pinczéi a talajvíz ellen teljesen biztosítva legyenek, kapcsolatosan néhány megtakarítással járó kisebb tervmódosítást rendelt el a bizottság. Az alapítók előzetes hozzájárulásával elhatározta a bizottság, hogy özv. báró Wodicmer Albertné és gróf Almáay Dénes 3000—3000 frtos alapítványából megveszi a vá'os szélén fekvő és erre kiválóan alkalmas 12 holdnyi Anka féle birtokot gazdasági telep czéljaira, a melyen a kórházban nagy menyiségben termelt moslék értékesítése végett sertéstenyésztést, lelki állapotuknál fogva azt igénylő betegek szórakoztatása és a kórházban való felhasználás czéljából pedig kertészetet folytat. — Végül a magyar vasúti forgalmi rézvénytársaság képviselőjével Wolf Sándor mérnökkel folytatott a bizottság hosszabb tárgyalást a villanyvilágítás berendezése tekintetében, a mikor is megállapodásra jutván, megkötötte a társasággal a szerződést a melynek értelmében a társaság ideiglenes telep felállításával gondoskodni fog arról, hogy az elmegyógyintézet október 1-től kezdve már vil lanynyal világíttassák. A belső vásárra nem kedvezett az idő, ameny- nyiben a délutáni órákban valóságos porvihar száguldott el a vásártéren, felforditással fenyegetve az árusátrakat. Ettől eltekintve is gyönge forgalom volt, minek az általános pénztelenségen kívül a szorgos munkaidő volt a főoka; még a szomszéd községek lakossága is gyér számban jött be a belső vásárra, a távolabbi vidék pedig csaknem teljesen elmaradt. A nyersbőrvásár is. nagyon lanyha volt, a tavaszi vásár óta erősen hanyatlottak a nyersbőrárak és a behozott áru nagyobb része vagy nem talált vevőre, vagy potom áron kelt el Az aratás a kisbirtokosok földjén egészben, nagy és középbirtokoknál pedig túlnyomó részben befejezettnek mondható, e héten már igen sok helyen megkezdték a nyomtatást és cséplést. Most már jobban kidomborodik a termés eredménye, és pedig aképen, hogy nemcsak egy határban, hanem ugyan- egy dűlőben is a rendkívüli különbözetek mutatkoznak. A gyulai határban csak egy dűlőt említünk < például: a lencsési s kigyósi utak közt terjedő pejréti dűlőt. Itt ama helyeken, hol a májusvégi nagy esőzések elborították a vetéseket, a búza 1100 Q öles holdankint alig ád 3—4 mázsát, mig a dombosabb földeken van 8—9 mázsa termésig. Ugyan- ily tapasztalatok vannak a szabadkai, németbene- deki 8 szlányi dűlőkben is. Aránylag jó termése van a bánom földeknek, ami azért rendkívül fontos mert ez a terület túlnyomó része kisbirtokos zselléreké. Mindent mérlegelve, most már csaknem positiv megerőlitóst nyer, hogy a gyulai határ 1100 Q öles átlagos búzatermése 6 métermázsa, körülbelül ugyanannyi az árpatermés is. Jó középtermése van az orosházi, csabai s szarvasi járásnak, középtermése a gyomai, békési s szeghalminak; természetesen az összátlagot véve, mert az előbbi járásokban is sok gazdának gyönge, utóbbi járásokban is számos gazdaságnak jó közép sőt kitűnő termése is van. Házasság. Zelenka Ottó gyulai kir. törvény- széki aljegyző a napokban vezette oltárhoz Besz- terczebányán Jezsovits János beszterczebányai ly- ceumi igazgató bájos és szép leányát Annát. — A szerelemkötötte frigyet pár nappal megelőzőleg, pó- tolhatlanul súlyos és fájdalmas csapás érte a vőlegényt, atyja Zelenka Károly, beszterczebányai törvényszéki biró, Zelenka Frigyes ág. evang. püspök testvéröc8csének hirtelen halálával. Az ifjú pár f. hó 19-én érkezett haza Gyulára. Szivünkből kívánunk nékik hosszantartó zavartalan boldogságot. Meghalt az anyja után. Igen sok ember csak úgy vélekedik a népről, melyet nem ismer, hogy az úgy él, mint az állat, mely csak enni és dolgozni tud s nemesebb érzésre képtelen. Ezek kinevetik a népszínmű hőseinek patetikus kitöréseit, (melyek csakugyan nem igazak) és nem hiszik, hogy a nádfödél alatt is dobognak a szivek és szeretnek az emberek. — Az alábbi tragikus történet megható czáfolata ennek az „oh bépu-et megvető véleménynek. Szigeti Lajos gyulai parasztlegényt szegény munkás ember volt, de nemesen dobogó szívvel áldotta, vagy talán inkább verte meg őt a teremtő. Nagyon, de nagyon szerette az édes anyját. O érte élt, érte dolgozott, neki szentelte életét és keze munkáját. Az édesanyja mostanában nagy beteg lett. Az orvos kimondta rá, hogy nem lehet rajta segíteni s a szegény parasztasszony haldoklóit. A fia nem tudta nézni az édesanyja haldoklását, az ő halálával czéltalannak tartotta saját életét és az édesanyáit halálos ágyánál szivén lőtte magát. S a nádfödeles kis házból két koporsót vittek ki a temetőbe, hol most egymás mellett pihen a két szerető szív, a fiu és az édesanyja. Halálozás. Pavlovszky Ferencz nyugalomba vonult építész, városunk alig pár hó óta tisztes lakója, közbecsülésben eltöltött életének 76-ik évében f. hó 16-án elhalt. Haláláról bánatos gyermekei, kik körül Pavlovszky Anna, a gyulai árvaház egyik „kedves testvérbe, adtak ki gyászjelentést. A boldogultat pedig kedden délután temették el nagy részvéttel. Áldás és béke poraira! Batyubál Gyulán. A gyulai iparos ifjak műkedvelő társasága a tűzoltó laktanya helyiségének udvarán felállított sátorban ma este tartja meg a már rég jelzett batyubálját, a melyet igen érdekeB müsoru felolvasó estély előz meg. Az érdeklődőket ez utón is meghívja a rendezőség. Zsebmetszés. A múlt szombati lóvásárban alaposan megkönnyítették a zsebét Boros János sza- lontai gazdának, ki két lóvat hozott eladásra a gyulai vásárra. Elemelték a pénzes tárczáját este, midőn a kigyósi ut menti gyepen édesdeden aludt, álmodván a másnapi jó vásárról. A tárczában 115 frt és 2 lójárlat volt. E két utóbbi oklevél nyomra vezette másnap a rendőrséget, mert Kovács József raármarosmegyei czigánynál megtalálták a jártatokat, a mint azokat „passoltatui“ akarta két lovához. A czigányt letartóztatták, de sehogysem akar vallani s most a vizsgálóbíró előtt van. Elcsípett tolvaj. Rostás Bálint gyulai „magánzó“, hosszú időn keresztül nagy szerencsével törte fel a szőlőbeli gunyhókat és az ott talvlt értékeket magához vevén, ebből a mesterségből egész jól eléldegélt. A héten rajta csípték. El akart adni valamit, a mire ráismertek, hogy a Kopasz István tavaly deczemberben feltört gunyhójából való. Az ipsét elfogták. A németvárosi kofákra nagy a panasz a Jókai utcza lakói körében. A jó asszonyok már éjjel egy órakor megkezdik a piaczra való talicskázást s a németvárostól a Reinhart czukrászdáig mindenkit felköltenek, a kik még ez időben az igazak áimát aluszszák. Az álmából felvert békés polgártárs aztán törheti a fejét, hogy kellene ezen segíteni. Legalább is jó volna, ha a tisztelt hölgyek először is megkennék egy kissé nyikorgó hangszereiket, másodszor pedig ne a betonjárdán végig guritanák a döczögő szerszámot, mert ez valószínűleg a jár dának sem használ, eltekintve a polgárok nyugalmától. Jutalom egy rendőrbiztosnak. Nagy buzgalommal feljesiti hivatását Csabán Valentinyi Márton alrendőrbiztos, a ki különösen a bűnösök kinyomozásában ért el buzgalmánál és leleményességénél fogva kiváló eredményt, a minek szép bizonysága a csabai vasúti gyilkosság tetteseinek Zsilákéknak és Lakatosnak kinyomozása, ami kizárólag az ő érdeme. A belügyminiszter Valentinyi buzgalmának megjutalmazásául 100 frtot utalványozott részére, a mely jutalmat a községi alkalmazottak jelenlétében Sztraka György főszolgabíró szép beszéd kíséretében nyújtotta át a kitüntetett rendőrbiztosnak. Öngyilkossági kísérletet követett el Horváth István csorvási legény, kinek a szerelem adta a kezébe a rozsdás pisztolyt, meg az, hogy anyja nem látta volna szívesen menyéül a legény választottját. De bizony a rozsdás pisztoly alig tett némi kárt a legényben, aki annyira megszégyelte magát, hogy elbujdosott a faluból. Yalószinüleg vissza viszi azonban szerelme és még vidám vége is lehet a szomo ruan indult históriának. Fuvarosok munkaszünete tárgyában az eddig érvényben volt szabályt módosító rendelkezést adott ki a kereskedelemügyi miniszter kimondván, hogy a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele a munkaszüneti napot követő napon reggeli három órakor megkezdhető. Kánikulai hírek. A tegnapi napon nagy meleggel beköszöntött a kánikula s vele együtt a szomorú szezonhirek, melyek elmaradhatlanok a kánikulától. — E hó 21-én éjjel nagy tűz volt az oláhvároson. — Tar József hosszú, nádfödeles háza gyuladt ki ismeretlen okból, a gyorsan kivonult tűzoltóságnak sikerült a tüzet lokalizálni. A tető azonban teljesen leégett. — A fürdés áldozata lett Szent-Andráson Csáki Sándor e hó 19-én. Fürdés közben mély vízbe került és úszni nem tudván,'ott veszett. — Ugyanily szomorú sors érte Fekete Józsefné gyulavári: asszonyt, ki a vári hid alatt mosogatván, beljebb talált menni a mederbe, és mélységbe lépvén, elkapta őt a viz, belefult. Hulláját másnap fogták ki. — Dobozon Váradi Sándor 11 éves fiú szanazugnál lett fürdés közben a habok áldozatává. Szarvason Medvegy János két éves kis fia, magára maradván az udvaron, beleesett a kút melletti gödörbe és belefuladt. — Ugyanott veszett eb marta meg Ribárszky János és Tass Erzsébet parasztgyerekeket, kik felszállittattak gyógykezelés végett a Pasteur-intézelbe. Napszurás ölte meg Kétegyházán asztag rakás közben Sztán Mitru elöljáró jómódú földmivest. Nem keil villamos vasút- A csaba-békési villamos vasút ellen akcziót indítottak Békésen. Nem akarnak Csabával villamos vasúttal összeköttetésbe jutni. Az akcziót a békési iparosok és kereskedők indították, kik üzleti érdekeiket féltik a villamos vasút utján ■ könnyen hozzáférhető csabai kereskedelemtől. És ebben igazat kell adni a békési kereskedőknek, mert valószínű, hogy nem a csabaiak fognak menni Békésre vásárolni, hanem megfordítva s igy a villamos vasút tisztán csabai érdek s tekintve, hogy a békési kereskedők és iparosok igy is nehéz helyzetben vannak, meg lehet érteni a tervbe vett ellenmozgalmat. E hó 12-én mintegy 40-eo gyűltek össze a békési ipartestület helyiségében, kik kimondották, hogy szervezett akczióba lépnek a létesítendő vasút ellen. Mi ugyan feleslegesnek tartjuk az egész mozgalmat, mert a csaba- békési villamos vasút, anélkül is halva született eszme. Eljegyzések. Vitrael Jónás törekvő ifjú kereskedő folyó hó 18-án eljegyezte Gyulán Bieter Reginát, Bleier Hermann csaba-jaminai kereskedő kedves leányát. — Kallós Mihály szücsmester polgártársunk kedves leányát Juliánnát eljegyezte Balog József nagyváradi ifjú kovácsmester. Kivándorlás a megyéből. A vármegye egyik leggazdagabb községéből, Tótkomlósról mintegy 116 család vándorol ki Biharmegyébe, hol egy uj tele pet létesítenek egy nagyobb birtok helyén, melyet most parczelláztak. A kivándorlók nem szegénységük miatt hagyják itt a megyét, hanem munka erejüket és szorgalmukat akarják az uj telepen gyümölcsöztetni. A más dűlőjén. Pap Horváth Mihály- p.-szt- tornyai lakos és Szalóki István szomszédok nem voltak valami jó viszonyban s sokat perlekedtek a fölött, hogy Szalóki mindig a szomszédja földjén járt keresztül. A héten ismét ott akart keresztül hajtani, mi fölött Pap annyira dühbe jött, hogy a kezében levő kaszával fejbe vágta Szalókit, ki élet- veszélyesen megsérült. A brutális gazdát letartóztatták ._ Éhenhalt jegyző. Szerdán virradóra a csorvási vasúti állomás melletti ut árkában halva találtak egy intelligens utast. Irataiból kitűnt, hogy Miky Árpád oki. jegyző. Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró elrendelte a bonczolást s az orvosok megállapították, hogy a gyomor teljesen üres, a sze- rencsétlen ember halála előtt napok óta nem evett. Valószínűleg az éhségtől gyötörve hanyatlott az ut- menti árokba. Miky nemrég Kisújszálláson városi jegyző volt, de elveszítette állását. Azóta állást keresve bolyongott. Egyetlen egy krajczárt sem találtak nála. Cavalleria rusticana A földmives osztályhoz tartozó emberek között a következő regényes história nyert e hó 17-én éjjel 11 órakor befejezést : Gyomán Bogár János és Csapó Dániel keresztko mák voltak, — mint jó komákhoz illik, — gyak ran jártak egymáshoz éB szerették is egymást, — avagy talán egymás feloségét mindaddig, amig egyszer csak Csapó Dániel arra a felfedezésre nem jutott, hogy komája talán nem is az ő barátságáért jár a házához, hanem inkább a felesége, a komaasszony Béres Erzsébet kedvéért; erre aztán meg szűnt a barátság s a komát eltiltotta a háztól, azaz eltiltotta volna, ámde az nem ment olyan könnyen, mert Bogár János fizikailag erősebb s természetében durva, hetvenkedő s kötekedő természetű volt, a Csapó János pedig hozzáképest gyenge testalkatú, szelíd természetű ember. Bogár, a komája házától való kitiltást semmibe sem vette, vagy csak annyiba, hogy még sem járt azután oda, nyilvánosan elmaradni azonban sehogysem akart. Csapó kérdőre vonta a feleségét is, ki azzal védekezett, hogy ő olyan erőteljes, durva természetű emberrel nem bír; hanem találjon módot a férj annak a háztól való végleges kitiltására. Erre Csapó a ha tóságoknál tett a dologról jelentést s azoknak in tézkedését kérte arra nézve, hogy Bogár valami módon az ő házához való járástól eltiltassék, de az ilyen jelentéseinek sem lett meg a kívánt eredménye, mert a hatóságok nem intézkedtek, mivelhogy komolyabb ok sem volt. Bogár meghallotta az ellene tett feljelentést és ez időtől fogva még nagyobb gyűlölettel volt eltelve. A két ember tehát kerülte egymást, csak Bogár nem kerülte a Csapóék hazát, ha a gazda a háztól távozott, ő azonnal felkereste kedves komaasszonyát. így történt ez most is — a legnagyobb munkaidőben — Csapó künn a mezőn az aratással volt elfoglalva, Bogár pedig még f. hó 15-ikén elkezdett mulatni, korcsmából-korcsmába járni, hétfőn, 17-én jól be rugottan állított be a komaasszonyához és ott éktelenül káromkodva ebédet parancsolt. Erre az asz- szony megijedt, s hogy némi bátorsága legyen, át- hLvatott egy szomszédasszonyát is, azután pedig az ételkészitéshez látott. Evés közben példálózott a komaasszony a komája előtt, hogy alkalmasint haza fog jönni az ura estére és ha az még akkor is náluk találja, abból nagy baj lehet. Bogár erre igy felelt: „Ha akar lenni, hát hadd legyen, úgyis régen készülök már reá, egyszer csak mégis megfogom őt ölni, aztán téged és veletek együtt magamat is. Az asszony kiüzent a férjének, hogy este okvetlenül jöjjön haza, mert Bogár koma ott van és őt megöléssel fenyegeti. Hogy azonban a két férfi ne találkozzék, Bogárnak egy kevés borravalót adott, csak hagyja el a házat ; mikorra a férj haza került, akkorra Bogár megint korcsmázni járt. Csakhogy az nem tartott soká. estefelé beállított Csapóékhoz és ismét fenyegetődzött. Csapó a részeg ember elöl kitért, átment egyik szomszédjához, felesége pedig addig könyörgött a részeg komának, mig az ismét eltávozott, de fél II óra tájban ismét visszatért és bement a kapu tetején, borizü hangon bebocsájtásért kiabált az asszonyra, s hogy be nem bocsájtatott, beverte az udvarfelőli ablakot, azután a konyha ablakot és az ajtót kezdte feszegetni. Végre már a házigazdát is elhagyta a türelme és bátran kiment a garázda embér elé, ajtót nyitott neki. Bogár mihelyt a komáját meglátta, rögtön bírókra kelt vele és leakarta gyűrni, a mit Csapó is észrevett s mint gyengébb ember, rögtön a maga védelmére gondolt és a konyhán egy kést talált, a melylyel megtámadóját oldalba, majd fejen szúrta, e közben pedig dulakodva az udvarra jutottak ki, itt Bogár Csapót a földhöz vágta és a kést akarta tőle elvenni, mit Csapó már elejtett volt. Csapóné pedig a konyhából nézte a küzdelmet s mikor férjét a földre teperve látta, odaugrott annak védelmére és Bogárt lerántotta róla. Bogár ekkor az elejtett kés után kapott, mit felragadva vele Csapó utálj rohant. Csapó pedig a késtől megúsztatván a konyhában álló furkos botért szaladt s bot helyett egy csontvágó féle balta akadt a kezébe, így rohant egymásnak a két ellenfél. Csapó egyet sújtott a baltával s vele rögtön bezúzta a Bogár koponyáját, ki azonnal elbukott és szörnyet halt. Még azon éjjel érkezett a helyszínére Jantyik Mihály szolgabiró Tóth László községi Írnokkal s az eseményekről jegyzőkönyvet vettek fel. — Másnap 18-án a csabai kir. járásbiró a helyszínén megjelenvén, a vádlottakat hallgatta ki és a hulla bon- czoltatott fel, még ugyanaz nap délutánján a halott el is temettetett. Ilyen szenzácziós esemény tartja most Gyoma közönségét izgatottságban ! 25 éves jubileum. Kner Izidor nyomdász, ki a magyar alföld kisebb városaiban működő szaktársai között nagy vidéken elismert jó hírnévnek örvend és szakirodalmi munkásságával is magára vonta a figyelmet, folyó évben töltötte be e pályára lépésének 25-ik évfordulóját. Ebből kifolyólag nyomdájának a személyzete titokban elhatározta, hogy a szeretett főnököt valami alkalmi ajándékkal fogja meglepni és ünnepélyesen jubilálni. — Augenfeld Miksa, a nyomda művezetője a julius 26-án tartandó jubiláns ünnepélyre meghívta Kner tiszte lőit, rokonait és barátait, ezen. kívül egy csinosan kiállított ünnepi füzetet adott ki, mely az ünnepelt életrajzát tartalmazza. Folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor a személyzet által feldíszített nyomdahelyiségben vette kezdetét a jubiláns ünnepély. Augeu- feld Miksa művezető a személyzet nevében üdvözlé a jubilánst, Bodon Károly tanonoz, a tanonczok nevében köszöntő fel, egy más alkalmazott Hervay Frigyesnek ez alkalomra irt „25 év“ czimü versét szavalja el. Ezután még tisztelői és barátai közül üdvözlők: Garzó Gyula, Kálmán Farkas ev. ref. lelkészek Gyoméról, Gajdács Pál ág. ev. lelkész Tót-Komlósról, őrs Zoltán állomásfőnöJ: Orosházáról és még számosán. A jubiláns meghatva köszönte meg a sok üdvözletét és szavait azzal végző, hogy ő még a nyert kitüntetést meg nem érdemelte, de miután látja, miszerint ilyen nézetével ez alkalommal úgy is leszavaztatnék, tehát elfogadja azt és a nyomda személyzetére nézve pedig a mai nap emlékére a következő Ígéretet teszi. Ikrenként minden alkalmazott kivétel nélkül előre kiadott teljes fizetéssel egy heti szünidőt nyer. Márczius 15 ike, mint nemzeti ünnep, munkaszünet leszen. A nyomda személyzete ezen kedvezményeket örömmel fogadta s a jubilánst lelkesen megéljenzé s a számára készített ünnepi ajándékok — köztük egy krétarajz — megtekintésére és elfogadására kérte fel. Este a „Korona“ vendéglőben 50 teritékü bankett volt, a melyen a résztvevők még több toasztot mondottak és igy az ünnepély kedélyes hangulattal fejeződött be. A szeghalmi izr nőegylet folyó hó 16-án rendezett, népes és minden tekintetben sikerült bálján a következő felülfizetések történtek : Grosz Arnold 2 frt 50 kr. Weiszberg Emil 3 frt 50 kr. dr. Chriszto Pál 2 frt. Kohn Fülöp 1 frt. Farkas Miksa 1 frt. Czigler Lajos 50 kr. Deutsch Sámuel 50 kr. mely szives felülfizetésekért köszönetét mond a rendezőség. Házasság Scher Ferencz fővárosi építész, városunk szülötte folyó hó 17-ikén délelőtt 11 órakor vezette oltárhoz Budapesten, az erzsébetvárosi róm. kath. templomban özv. Oberbauer Tivadarné bájos leányát Ilonkát. Popp Alajos gyulai gőzfürdője holnap kazán- tisztítás miatt zárva lesz. Színészet. — B. A. L. E. K, Parasztkisasszony, Nagymama, Romeo és Júlia, Bűnös, Dolovai nabob leánya, Lili, Gésák. — Erősen érezzük a színi idény végét. A szezon haldoklik. A zsebek kiürültek. Meleg is van. Bele is untunk már (gyulai szokás szerint mindennel igy vagyunk) és még ezer és egy oka lehet, hogy a héten üres házakat láttunk, kongott a ház, még a nemzeti színház kiváló drámai hőse lvánffy Jenő, és a legkiválóbb magyar soubrette énekesnő Őrley Flóra vendégszereplése alkalmával is, s Halmaynak éreznie kell, hogy „itt nincs már számára hely“ és nincs több letehető garas Thália oltárára. Szomorú igazság, de igy van. Az elmúlt hét tapasztalatai alapján konstatáljuk e tényeket, A hét különben a társulat jeles tagjának Halmaynénak jutalomjátékával kezdődött. Jutalom- lomjáték jutalom nélkül. Szegény még egy csokrot sem kapott, pedig igazán megérdemelte volna. Nem ezért a darabért, hanem az egész szezon alatti kiváló játékai és énekéért. A darab különben ostobaság. Vigjátékszerü konstelláczió, de nagyon mondvacsinált. Összehordanak a színpadon tücsköt-bogarat összefüggés nélkül. Elénekelnek közben egy pár csinos melódiát, melyet azonban mintha már hallottunk volna, és disznókodnak egy kicsit. Mindez elég arra, hogy „franczia Operette“ legyen, de nem elég jó a publikumnak — „ebbe a nagy melegbe.“ Egyébként Halmayné, a „jutalmazandó“ csinosan debutirozott, kedves hangjával és játékával ismét magához fűzött bennünket, jutalma azonban csak lelkes tapsvihar volt. Szintén csinos játékkal exceellált Le'vay Sárika (Colombe) s bájosan íb csicsergett. Szabó a szerző előírásai szerinti ostoba alak volt (Roussiquac), Tisztay komikus játékával hatást keltett. Rédey csinosan énekelt és jól is játszott, a többiek általában elég jók voltak, de a darabot nem vettük be. Vasárnap a Parasztkisasszony ment jó előadásban, vasárnaphoz mérten, az itt levő czirkusz vonzereje folytán, nem valami nagy közönség előtt. Hétfőn vendégszereplés volt. Rónay Hermin végzett szinésziskolai növendék lépett fel nagy érdeklődése mellett a közepes számú publikumnak. Határozottan tehetséget látunk Rónai Herminben. Tehetséget a pálya kezdetén. Még kezdő, ezt rá is mondhatjuk, de már is otthonos a színpadon, ügyesen mozog — de kár még ilyen fiatal sugár leánynak komikai szerepeket adni. Társalgási szalonszerepek keretébe tökéletesen beleillenék s azt hisszük sikerültet is produkálna. A közönség lelkesen megtapsolta a fiatal, gyulai származású színésznőt, ki általában kedvező benyomást tett játékával. a nagymama kedves szerepét Palotayné adta. Nem nyújtott kiválót, de elég jól megfelelt szerepének. Rédey (Ernő) szintén igyekezettel és meglehetős sikerrel is játszott, csak több életet szeretnénk látni ebben a fiatal emberben. Nagy Gyula (Örkényi) és Sárközy (Koszta) kiváló alakítást nyújtottak s ebben a szerepben Sárközy egészen jó véleményt támasztott bennünk. Nagy Gyuláról első alkalommal megirtuk, hogy sokatérő tagja a társulatnak s e véleményünket azóta sem változtatja meg. Szintúgy Tuboly Klementin. Ok ketten a Hal may legjobb drámai színészei s minden alkalommal megerősítik e véleményünket. Kövy Kornéliát (Piroska) örömmel látjuk Bzemünk láttára haladni. Kezd mindinkább bátrabban dolgozni, de még ma is kezdő azért. Tisztay szintén tehetség. Jóízű komikus ezúttal is csak azt mondhatjuk róla (Tódorka) csak néha ne dolgozna a karzatnak. Kedden lvánffy Jenő vendégfölléptével Shakespeare örökszép klasszikus tragédiája Romeo és Julia került szinre. Telt házat nem vártunk, de akkora közönyt, mely e kiváló szinészszel szemben ez előadáson nyilvánult, még sem gondoltunk a közönség részéről. Üres széksorok tátongtak a színpad felé 8 az az egy-két ember, ki szinte szégyenkezett az otthon maradtakért valóságos testgyakorlatot vitt véghez, hogy tapsvihart támaszszon. Érthető ez a közöny, a fizetéséből élő tisztviselő népnél, de a tehetősebb osztály elmaradását igazán nem értjük. Dicséretére legyen mondva lvánffynak játékán csöppet sem látszott meg, hogy törődnék is valamit azzal, hogy a gyulai közönség ilyen mostohán és sértő negligálással bánt el vele. A klasszikus alakot megrázó tragikai erővel alakította, a szenvedélyek kifejezésében mesteri volt. Művészi egyénisége igen jól érvényesül a Shakspeare alakban | az ott levő csekély közönség tomboló lelkesedéssel tüntetett a művészi játék hatása alatt. Többször zajosan kihívták. — A siker másik tele Tuboly Klementiné, kit úgy látszik a kiváló partner ambi- czionált e szerepben, mert meglepő alakítást nyújtott. Igaz drámai temperamentum van e leányban s a vidéken még kevés olyan jó Júliát láttunk, mint a milyet ő produkált. Szerdán ismét érthetetlenül csekély közönség előtt lvánffy Jenő második vendégszereplésével a Bűnös került szinre. E darabban tulajdonképen a Halmayé a főszerep, a kit méltó dicséret illet kiváló alakításáért, melylyel Lehr Tamást játszotta meg. Játéka markáns. erőteljes, minden izében hatásos volt. lvánffy (Károly) ismét mesteri játékkal hódította meg az ottlevő közönséget. Művészi fölfogással juttatta érvényre a lelkében meghason- lott fiatal munkást, megrázó erővel hatott szenvedélyes kitöréseivel s egész játéka a perfekt művészé volt, kit tehetség, ízlés és tudás vezetnek.
