Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

Melléklet a „Békés" 1899.42-ik számához.

járt 38,267. Iskola volt 273, összesen 306 tanteremmel. Ismétlő iskola 139 Tanító volt 399, öbből 13 nem képesisett, de ezek óvónők, vagy képezde-vég- zettek. Uj ovoda ez évben 3 1 ó tea ittetet t. A kir. tanfelügyelő megjegyzi, hogy az összeírás több helyen hanyagul eszközöltetett. Javasolja, hogy Mező- berenyben a község költségére uj összeírás eszközöltessék. Az erre tett javaslat elfogadtatott.

A jelentésnek azon részéhez, hogy miután némely szülő gyermekét felekezetnélkülinek jelenti, ilyen pedig nem lehet, mert ha a szülők felekezet- nélküliek is, a gyermekeknek valamely valláshoz kell tartozniok — olyan intézkedés történt, hogy a gyermekek vallását pontosan kell kitüntetni. E tekintetben a statisztikai ivek bemutatására kérték az előadót s ez ügyben ehhez képest esetleg a köz- oktatásügyi miniszterhez felterjesztés utján intézkednek. Szeghalom községe ipariskolai költségvetése elfogadtatott. A sámsoni iskola megnyitása tudomásul vétetett, egyben annak kipuhatolása rendeltetett el, hogy Piret báró uradalma mennyire teljesíti iskola-fenntartó kötelezettségeit.

A gyulai rom. kath. hitközségnek előterjesztésére az V. és VJ. népiskolai osztályok fel nem állításáról, — azt javasolta a tanfelügyelő, hogy azt ne vegyék tudomásul és ennek felállítására a hitközséget utasítsák.

Hajnal István az ügyhöz szót kér. Méltatja a tanfelügyelő szép indokolását, csak azt csodálja, hogy inig a múlt gyűlésen éppen a gyulai ref. egyházzal szemben a főhatóság utján ráparancsoltak a ref. egyházra, hogy kötelezettségét teljesítse, most meg azzal fordul a róm. kath. felekezethez, hogy „szíveskedjék11 felállítani.

Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő: az ő javaslata akkor is az volt, hogy a ref. egyházzal szemben közvetlenül intézzék el az iskola felállítás dolgát. De éppen előtte szóló felszólalása következtében, aki felekezeti autonom sérelmet látott, történt az intézkedés akként, hogy az intézkedés nem közvetlenül intéztetett. Ami az ő múltkori és mostan határozati javaslatának hangját illeti, abban sem volt eltérés, ha javaslata megállott volna.

Lukács György dr. szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a mostani bővebb indokolás azért tü nik elő, mert a katb. hitközség kérvényének érveivel szemben fejtetik ki a helyes álláspont. Mindketten, úgy a kir.-tanfelügyelő, mint Hajnal bizottsági tag következetes a maga álláspontjához és ezt a vita további menetele előtt szükségesnek találja konstatálni.

Fábry Sándor a direkt megkeresés érdekében szólal föl. A róm. kalb, főhatóság soha sem csinált sérelmi kérdést a direkt megkeresések miatt, miután az ügy sürgős elintézést kíván, — a kir. tanfelügyelő határozati javaslatát elfogadta. Uasonló értelemben szólal föl Horváth Károly is.

Hajnal István dr. a népiskolai törvényből kívánja bizonyitani, hogy felekezeti iskolák ügyében csak az egyházi főhatóság utján lehet a községi hatóságoknak megkeresést, utasítást adni, vagy rendelkezést tennt.

Lukács György főispán megjegyzi, hogy a római kath. egyházi hatóságnál közvetlenül intézkedni az ügy értelmében még foganatosabb, mert a róm. kath. egyházi szervezet monarchikus. Ha mégis nem élünk ez esetben a főhatóság utjáni megkereséssel, megokolja azt a gyakorlati érdek, a sürgősség.

A vita kimerittetvén, miután Hajnal István indítványát fenntartotta, szavazás rendeltetett el, a közvetlen megkeresés kimondatott.

A szarvasi polgári leányiskola államosítása ügyében intézett kérvény pártolólag terjesztetik föl.

Rezeg Sylvius kir. tanfelügyelő szép indokolás mellett arra kér meghatalmazást, hogy a közigazgatási bizottság nyolcz községre vonatkozólag, óvodák felállítását rendelje el; ezen községek: Doboz, Gyulavári (nyári menedékház), Uj-Kigyós, Füzes- Gyarmat, Csorvás, Sámson, P.-Földvár, ÍJ.-Szénás, Ezen községeknek a jövő szeptemberben községi óvodáit a használatnak át kell adni.

Ezután több mezőrendőri és cselédügyet intézett el végső fokban a bizottság tanácskozását déli '/a 1 órakor befejezvén.

H i p e k.

Ó Felsége I. Ferencz József és dicsőült Erzsébet királynőnek Vastagh György festőművészünk jeles eoBetje által megalkotott remek képmását holnap leplezi le a törvényhatóság, a közgyűlés napirendje előtt. Ez lesz a közgyűlés ünnepi mozzanata s vármegyénk közönsége, mint az előleges érdeklődésből biztosan jelezhető, bizonyára nagy számmal lesz képviselve ez ünnepélyes mozzanatnál, hogy honfiúi érzésének és alattvalói loyalitásá- nak kifejezést adjon dicsőségesen uralkodó királyunk személye és megdicsőült királynőnk drága emléke iránt. A leleplezési beszédet dr. Fábry Sándor vármegyénk alispánja tartja.

Az örökimádás temploma. A magyarnemzet szeretető nem talál elég méreteket ahhoz, hogy nagyságát kifejezze dicsőemlékü királynőnk, Erzsébet magyar királyné iránt. — Országszerte palotákban és kunyhókban egyaránt fel van a neve Írva a dobogó szivekbe s legendás rajongással veszi körül a nép az ő tragikus alakját. — E szeretetnek a kifejezője akar lenni az emlékére emelendő örökimádás templom, melyet Budapesten a nép szívesen adott filléreiből

akarnak fölállítani s melynek központi bizottsága az orBzág minden részében erős mozgalmat indított az eszme minél impozánsabb alakban való megtestesítése iránt. Vármegyénkben e mozgalom most indult meg s annak vezetője gróf Cziráky-Almásy Erzsébet grófnő egyéni tulajdonai teljes garancziát nyújtanak a sikerre. — A minél szélesebb körben elterjedni hivatott mozgalom első nyilvánulásakó- pen a következő meghívót bocsájtotta ki a grófnő vármegyénk intelligcncziájához: Meghívó. Erzsébet királynénk dicső emlékűre, az ország szivében emelendő „Örökimádás temploma“ építése érdekéből országszerte megindult mozgalom Békésvármegyét sem hagyta érintetlenül: mindenfelé alkuinak helyi gyűjtő bizottságok lelkes és buzgó hölgyek közreműködése mellett. A gyűjtés nagyobb sikerének biztosítása szempontjából kívánatos egy megyei központi bizottság alakítása. Ez indított engem arra, hogy t. Czimet felkérjem : kegyeskedjék október hó 16-án, délután f/23 órakor Gyulán, a vármegye székháza kistermében tartandó alakulási gyűlésünkön megjelenni. Kétegyháza, 1899. évi szeptember hó 28-án. Gróf A Imásy-Cziráky Erzsébet, mint dicsőült Erzsébet királyné emlékére emelendő templom budapesti központi bizottságának meghatalmazottja és elnöknője Békésvármegyében.

Klotild főherczegnö köszöneté Cziráky-Almásy Erzsébet grófnő, mint megírtuk, az alföldi v írmegyékben az Erzsébet királyné emlékére emelendő templom bizottságának élére állott. A grófnő indítványára Klotild főherczegasszonyt kérte fel a bizottság a templomépités pártfogójává s a kérelmet a grófnő terjesztette a főherczegnő elé. Klotild főherczegasz- szony a következő távirati választ küldette : 0 császári és királyi fensége Klotild föherczegasszony örömmel fogadja el a dicsőölt Erzsébet királyné emlékére emelendő templom pártfogását. Szirmay grófné udvarhölgy.

A törvényszéki palotába a héten költözködtek át a gyulai igazságügyi hivatalok, kivévén a telekkönyv és a törvényszéki irattárt, melyek átköltöz- ködése nagy terjedelmüknél fogva még csak a jövő hét folyamán lesz. Az uj hivatalok a rozoga törvényszék után persze rendkívül elegánsak és inpo- zánsak s az uj palota megélénkült folyósói és szobái csupa vidám, jó kedvvel dolgozó tisztviselőket látnak. A fogház tegnap reggel — a rabok a hajnali órákban — költöztettek át.

A gyermekmenhely külső átalakítási s belső berendezési munkái teljesen befejeztettek s a men-l liely ünnepélyes felavatása s megnyitása valószínűleg folyó hó 29-én lesz. — Positiv időt azért nem tűzhetett még ki az elnökség, mert az ünnepélyes megnyitásra az országos fehér-kereszt egyesület élén álló kitűnőségek közül többen leakarnak jönni s a megnyitási napot ezekkel egyetértőleg akarják megállapítani. — Kapcsolatban megemlítjük hogy dr. Lukács György elnök Bucskó Corjolánt, miután ez egy éves önkéntességi évét szolgálja, állásától felmentvén, helyére — ideiglenes minőségben — Szűcs Győző m. napidijast nevezte ki a gyermekmenhely- hez írnoknak.

Knézich Károly kardja a békésmegyei múzeumban. Okt. 6 ának 50-ik évfordulója eszembe juttatja, hogy az aradi 13 vértanuk egyikétől, Knézich Ká- rolytól őriz a békésmegyei muzeum egy ereklyét. A muzeum nagytermében a 6-ik számú falitáblán 22. számmal jelölve, egy a tokjából kissé kiálló, markolatnélküli kardot találunk. Ez a kard Knézich Károly disz- és egyúttal tábori kardja. A kard pengéje markolatnélküli, harmadfél ujjnyi Bzéles és a magyar kardok szokásos görbe hegyében végződik. Hüvelye fából van, de ez sehol sem látszik, mert a felületét vagy a rá alkalmazott aczél disz-pántok.l vagy a középső részén tisztán szemlélhető szürke kigyóbőr födik, mig a vége másfélarasznyira aczél- tokban végződik. A kardkötő részére két — mindkét oldalon — keresztet alkotó körpánt van a tokra huzva, a kard foka felőli oldalon a kereszt-pántokból egy-egy karika nyúlik föl, melyekbe a kötőzsinór fűzhető. A kardot néhai Czégényi István gyulai lakos özvegye, szül. Beretvás Terézia úrnő ajándékozta a múzeumnak. Id. Mogyorossy János, mint a muzeum alapitója és őre, a régi leltárban és egy későbben az 1890-ik év április 23-án kelt nyilatkozat szerint Czégényi István gyermekei, u. m. Frankó Döméné, szül. Czégényi Mária és Czégényi Gyula egészen cgyezőleg adják elő a kardnak a Czégényi családhoz való jutását. Legjobb erre nézve a nyilatkozatot szószerint közölnöm : „Tanúsítvány. Alulírott gyulai lakósok édesanyánk néhai özv. Czégényi Istvánné, szül. Beretvás Terézia közvetlen tudomása s többszöri elbeszélése folytán hitelesen tanúsítjuk, hogy nevezett édes anyánk által a békésmegyéi muzeum részére ajándékul adott s ennek tárlatában Gyulán ma is őrizet alatt levő markolat nélküli kard Knézich Károly 1848—49-iki honvéd tábornok tábori kardja, mély állításunk mellett az is bizonyít, hogy tudomásunk szerint Knézich tábornok 1849-ik évben a magyar szabadságharcz leküzdése idejében Bzüleink házában volt elszállásolva. Az említett kard markolatát ugyanő saját kezűleg törte le s a háznál levő kútba dobta be, — Kelt Gyulán, 1890-ik évi ápril 20-áu. Frankó Döméné Czégényi Mária, s. k. Czégényi Gyula, s. k. — Közli Domonkos János.

A képviselőtestület hétfőn délelőtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az 1900. évi legtöbb adófizető polgárok névjegyzékének kiigazításával Kéller Imre elnöklete alatt Léderet Lajos és Fürdők István képviselőkből álló küldöttség bizatott meg oly felhívással, hogy a kiigazított névjegyzéket mielőbb tér jeszszék be. A mezőőrök beszüntetése iránt beterjesztett küldöttségi javaslatra a képviselőtestület kimondotta, miszerint Gyulán a mezőőri állásokra szükség nincsen. Mivel pedig a mezőőri állás rendszeresítése a belügyministerium által lett kimondva, ezen állások beszüntetése a képviselőtestület jog körén kivül esik, ugyanazért a kiküldött 'bizottság jelentése, valamint a mezőőri állások beszüntetése ozéljából 603 helybeli lakos által beadott kérvány oly kéréssel terjesztetik be a vármegye alispánjához, hogy eme állásoknak beszüntetése iránt saját hatáskörében intézkedni, esetleg az erre vonatkozó

iratokat a földmivelésügyi ministerhez pártolólag felterjeszteni szíveskedjék. A városi tanáosnak a „Remington11 írógép beszerzése iránti javaslatára a képviselőtestület eme írógépet a város részére megvette és az azért járó 319 frt 50 krt az 1900. évi költségvetés terhére kiutalványozta. A kispili legelő bérbeadására nézve a városi tanácsnak azon javaslata, hogy az árverés utján értékesíttessék, elfogadtatott. Biberea Péter és társa kérelmére a kis román városi g. kel. templom mellett levő 580 □-öl területet, miután azt a város egyébb czélra nem értóke- sitheti, a képviselőtestület 34 Bzóval 26 ellenében odaajándékozta oly kikötéssel, hogy oda az egyház nem építkezhet, hanem csak befásitásra használhatja. A belügyministernek a Pikózug elzárására vonatkozó rendeletére a képviselőtestület eme zug- utczát beszüntette és az utcza 116 □ öl területét Klavács Ferencznek, miután nevezettnek 1396. sorszámú házába csakis ezen Zug-utczán lehet hozzáférni, 152 írtért átadta. Az iparos tanoncziskola 1898—99. évi számadása 2290 frt 90 kr bevétel, ugyanannyi kiadással elfogadtatott és felülvizsgálat véget a közigazgatási bizottsághoz beterjesztetett. A Józsejvárosi Templomtér bekerítése tekintetében, miután a keritkezés engedélyezése iránt nem az illetékes egyházi hatóság, hanem a gondnok folyamodott, kérelmével elutasittatott. A bélvásártér kikövezése tárgyában a városi tanácsnak azon javaslata, hogy a belvásártérnek azon része, hol jelenleg a csizmadia iparosok árulnak, mintegy 1100 □-öl területen, miután a kövezéshez szükséges kő a város részéről olcsón volt beszerezhető, elfogadtatott és a költségekre szükséges 2500 frt a huszárlaktanya kibővítése alhalmával a vármegye által megtérített összegből kiutalványoztatott. Dr. Herényi Ármin városi képviselő indítványához képest pedig, tekintve, hogy a bolvásártér a hozzáfűzött reményeknek nem felel meg — felhivatott a városi tanács, hogy a Ivásártér teljes kikövezését tegye tanulmány tárgyává s a készítendő terv- és költségvotést véleménye kíséretében a közgyűléshez terjessze be. Az iparos tanoncziskolai bizottság jelentése, valamint az augusztus és szeptember havában megejtett pénztárvizs- \gálati jegyzőkönyvek és augusztus és szeptember havi közegészségi állapotokról szóló jelentés tudomásul vétetett, mire a közgyűlés még délelőtt befejeztetett.

A kórházi bizottság folyó hó 12-iki ülésén tárgyalta a vármegyei közkórház és elmegyógyintézet alapszabály-tervezetét. A tervezetet előzetesen nagy gonddal a vármegye tiszti főorvosának elnöklete alatt a kórházi igazgató, főügyész, főszámvevő, osztály-orvosok és kórházi gondnokból álló bizottság dolgozta ki, s azt most a kórházi bizottság utján terjeszti a törvényhatóság elé. A tervezet magában foglalja az intézet egész szervezetét, szabályozza úgy az orvosok mint egyéb alkalmazottak teendőit, gondoskodik a betegek felvétele s ápolása körüli teendőkről, meghatározza az életbe lépő házi élelmezés rendjét, szóval mindazt magában foglalja, a mi egy ilyen hatalmas intézet vezetésénél fontos és szem előtt tartandó. A bizottság a tervezetet s unnak függelékeit a magáévá téve, azt pártoló javaslattal ajánlja a közgyűlésnek elfogadásra és a belügyminiszterhez való felterjesztésre. A bizottság ugyanezen ülésében örömmel vette tudomásul, hogy a belügyministor a rendszeresíteni szándékolt második, illetve az elmegyógyintézetet ide számítva, negyedik segédorvosi állás rendszeresítését engedé lyazte, habár az állás betöltésének idő pontjául a kibővítési építkezések teljes elkészültének határidejét szabta meg. S igy a jövő évtől kezdve lesz a közkórbáznak 3 osztály orvosa (egy az igazgató, egy az elmegyógyintézeti orvos, egy a belgyógyászati osztály vezetője s 4 segéd orvosa. Szóba került az ülésen a kórházi orvosok, segéd- és kezelő-személyzet nyugdíj kérdése, a melyet a szabályzat keretében véltek megoldhatni. Mint hogy azonban kórházunk ez idő szerint semminemű nyugdíj-alappal nem rendelkezik, s az esetleges nyug- dijjárandóságoknak a kórházi költségvetésbe való felvételének engedélyezését remélni nem igen lehet, e tekintetben a törvényhatóság támogatását kérve ki „a törvényhatósági tiszti nyugdíj-intézetbe“ leendő felvételöknek kérelmezését határozták el. Úgy hisszük, hogy a törvényhatóság eme jogos kérelem teljesítése elől nem is fog kitérni.

Kinevezések. A vármegyei közkórház elmebeteg osztályához az újonnan rendszeresített osztályorvosi és segédorvosi állásokra a vármegye főispánja a következőket nevezte ki: osztályorvossá dr. Pándy Kálmán eddig is alkalmazott tb. osztályorvost, segédorvosokká dr. Örley Ödönt, a ki már előzőleg is működött mint segédorvos a kórháznál és dr. Kóhn Emánuelt.

Harczászati ezéllövészet. Az október 1-én bevonult póttartalékosok kiképzése immár abban a stádiumban áll, hogy a jól betanult fegyverfogások és rajmozdulatok teljes birtokában meg lehet ejteni a legfontosabb katonai gyakorlatot a harezszerü ezéllövészetet. E czélból a Kis-Jenő és Gy.-Yarsánd közötti téren, e hó 18 -án lesz a ezéllövészet, mely alkalommal tekintettel arra, hogy egy-egy elszabadult Mannlioher-golyóval nem a legkellemesebb találkozni a békés czivil-embernek, a lakosság hatóságilag lett felszólítva e terület elkerülésére. Természetesen e hatósági figyelmeztetésen kivül „avizó posztok“ is vannak felállítva a veszélyes terület em- bermentesitése végett.

A békésmegyei egyetemi ifjak köre, mely most kezdi meg hetedik évi működését, a folyó tanévre e hó 7-én tartott közgyűlésén alakult meg. A nagy számban beiratkozott tagok mindenekelőtt a tisztikart választották meg ; a szavazás eredménye a kö vetkező. Elnök lett Ponyiczky Lajos, alelnök Szalay Lajos, főjegyző Rosenthal Ferencz, jegyző Nagy Károly, pénztáros Szeberényi Tibor, ellenőr Kincses Elemér, náznagy Bánhegyi Géza, akik a bölcsészet hallgató főjegyzőn kivül valamennyien műegyetemi hallgatók ; választmányi tagok: Freitag János böl- csészethallg., Nagy Ferencz műegyetemi halig., Pro- kopp Jenő joghallg. és Szlovák Jenő műegyetemi hallgató. A kör legközelebbi gyűlését e hó 21-én fogja megtartani. Az ifjúi lelkesedés és a komoly munkaszeretet, melyek a tagok mindegyikének keblét betöltik, biztosítékot szolgáltatnak a legszebb eredményekre.

Az adófel szólamlási bizottság, melynek hatásköre az egész megye területére kiterjed, Ladies

György elnöklete alatt folyó bó 9-én kezdte meg működését a kir. pénzügyigazgatóság helyiségében, az adókivető bizottág által kiszabott III. osztályú kereseti adótételek ellen e kincstári előadók és adózók által beadott felebbezésekre nézve. Az adófel- szólamlási bizottság kincstári előadója Somossy Zsig- mond kir. pénzügyigazgatói helyettes. A lezajlott héten a bizottság az orosházi kir. adóhivatal területére beadott felebbezéseket intézte el és megkezdette a csabai felszólamlások tárgyalását.

BúCSU-bankett. Múlt szombaton nagy melegséggel búcsúztatta el a gyulai kir. törvényszék egyik eltávozó kedvelt tagját Hajdú György Szarvasra kinevezett albirót. A fiatal biró ünneplésén Novak Kamill kir. törvszéki elnök is részt vett, valamint az egész bírói kar is. Az estélyt a Komló vendéglő nagytermében tartották.

Eljegyzés. Dr. Frankó László gyulai ügyvéd, közéletünk ifjú, ambicziózus tagja, szombaton tartotta eljegyzését szép arájával Endrödy Ilonkával, Endrödy Géza városi rendőrkapitány bájos leányával. Szívből gratulálunk !

Hűvös az idő. Bizony-bizony erősen érezzük már, hogy elmúlt a nyár és közelebb vagyunk a télhez. A héten már egész késő őszi időjárás uralkodott, úgy hogy télikabátok kezdtek feltűnni az utczákou és jól esett a langyos őszi verőfényen sütkérezni, amit — sajnos — mostanában nem sokat tehetünk, mert már hamar este Lesz, s a hűvös esti tájra hidegen süt le a hold féltányérja. A héten az első dér megjelent a hullani kezdő faleveleken, úgy hogy sokan a hideg iránt érzékenyebbek közül be is fűtöttek a szobákban. Reméljük azonban, hogy még nem végleges az idő e hűs volta, s még lesznek langyos, kellemes őszi napok.

Jegyzői szigorlat lesz folyó hó 17-én és 18-án a vármegyén és pedig első napon a szigorlat írásbeli részét tartják meg, második napon szóbeli vizsgálatra bocsáttatnak a jelöltek, akik eddig öten vannak, névszerint Bobvos Soma (Szarvas), Horváth Gyula (Szeghalom), Jandó Pál (Kondoros), Péteri József (Szarvas) és Zsilinszky Sándor (Csaba.)

Gyógyszertár Dobozon. A Dobozon felállítandó személyes üzleti jogú gyógyszertár engedélyezése iránt beadott kérvényeket f. hó 12-én Keller Imre elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta a közegészségügyi bizottság és miután Doboz lakossága az ötezert meghaladja és a legközelebbi gyógyszertárak 15—22 kilométerre lévén a községtől, a gyógyszertár fennállása biztosítva van, az engedély megadását véleményezi.

BÚCSÚ Székács Istvántól. Orosháza község és vidéke társas életének minden osztályából nagy számmal vettek részt azon a közvacsorán, amelyet tisztelői rendeztek a fővárosba költözködő Székács Istvánnak elutazása alkalmával. Székács István a Trautmannsdorf-féle birtokok felügyelője 32 éven keresztül munkálkodott Orosházán,, élénk részt kérve magának nemcsak a hivatásához tartozó gazdasági tevékenységből, hanem a községi és vármegyei közéletből is. Közéleti működésének méltó koronája volt az orosházi iparkiállitás elnöksége, melyben a kiállítás fényes sikerének nagy részét az ő fárad- hatlansága biztosította. Mindenkinek tiszteletét és ragaszkodását kinyerte az ő magánéletében tanúsított szeretetreméltóságával és mindezen érzelmek bőséges kifejezést nyertek a búcsúvacsorán elhangzott sok szép pohárköszöntőben, melylyel a távozót ünnepelték.

TŰZ. Szarvason e hó 6-án d. u 4 órakor ki- gyuladt a harmadik tizedben egy istálló. A tűz gondatlanságból eredt, de sikerült rögtön lokalizálni a tűzoltóknak.

Halálozás. Endrődről gyászlapot vettünk, mely egy köztiszteletben álló matróna haláláról értesít, Klausz Lázár, a törvényhatósági bizottságnak évtizedek óta közbecsülésben álló virilis tagjának szeretejt neje Séhreiber Regina asszony végelgyengülésben meghalt. A boldogult nő 84 esztendőt élt, 63 évet példás házasságban. Halála Endrődőn és vidéken közrészvétet kelt, mely impozánsan nyilvánult a boldogult nő végtisztességén. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Klausz Lázár saját, valamint nagyszámú rokonsága nevében fájdalomtól tört szívvel jelenti felejthetetlen nejének Klausz Lázárné szül. Schreiber Eszternek élete 84-ik, boldog házasságának 63-ik évében történt |gyászos elhunytét. A boldogult hült teteme f. hó 10-én, kedden délután 3 órakor fog az endrődi izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Béke poraira!

Eljegyzés. Popovics M. Aurél kétegyházi ifjú jegyző a műit héten jegyezte el Szerb Miklós kétegyházi első jegyző szép leányát Auréliát.

Csaba költségvetése. Csaba község 1900-ik évi költségvetését a múlt hét folyamán tárgyalta. A bemutatott költségvetési előirányzat szerint 200,744 frt a szükséglet, 96,260 frt a fedezet s igy 104 frt 84 kr. fedezendő pótadóval a tavalyi 93,258 frt pótadóval szemben. Az emelkedés 11000 frt. Részletesen ismertetve a költségvetést, nagyobb arányban emelkedett a tiszti fizetés 4220 írttal, emelték a butget-t a várm. pótadók összevissza 8804 frttal főkép az uj betegápolási törvény pótadója okozza az emelkedést. Kevesbedett a papír, — nyomtatváy- számla és a tüzőrségi kiadások. A bevétel csekély emelkedést mutat, a tavalyi 96,029 frttal szemben ez idei 96,260 frt. Kivetés; I. csoportbeli költségek összege 77778 frt 69 kr, alapja az összes adó 211,430 frt 84Va kr’ esik minden frt után 36‘8°/0 = 77,806 frt 55 kr. -j- 27 frt 86 kr. II. csoportbeli költségek összege 8270 frt, alapja a földadó 131,183 frt 81]/2 kr. esik minden frt után 6'3°/0 = 8263 frt 58 kr. — 6 frt 4i kr. III. csoportbeli költségek összege 18,435 frt 27 kr. alapja ház, személy, jövedelmi adó 80,247 frt 05 kr. esik minden frt után 23°/0 = 18,456 frt 82 kr. -j- 21 frt 55 kr. Hogy a 11 frtos nagyobb butget alig számba menő emelkedést mutat az egyes csoportoknál, annak az a magyarázata, hogy az adóalapok szaporodtak.