Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

nazaicnus — eskü helyeit fogadást tesz. Ekkor ezt mondja: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom 1“ A 12 esküdt és az esetleg kisorsolt pótesküd­tek kötelesek az egész főtórgyaláson az ítélet ki­hirdetéséig mindvégig jelen lenni; tehát még abból a szobából sem mehetnek ki, mely számukra ki van jelölve. A kinek betegség, vagy más nagyon fontos okból okvetlenül el kell távoznia, azt az elnök menti fel. A tárgyalás során mindegyik esküdt tehet indítványokat és épugy kérdéseket intézhet a ta­nukhoz, szakértőkhöz, mint a törvényszéki bírák. A bizonyító eljárás befejezése után a vádló írásban indítványt tesz, hogy minő kérdéseket in­tézzenek az esküdtekhez. Az elnök a javaslatba hozott kérdéseket felolvastatja és a vádlott vagy esküdtek kívánságára, ezeknek másolatban kiadja. A kérdésekre a vádlott, a védő, vagy akármelyik esküdt kifogásokat tehet, indítványozhatja kiigazí­tásukat, megváltoztatásukat, vagy újabb kérdések eltevését. E tekintetben a bíróság fog határozni, sőt olyan kérdéseket is feltehet, melyeket senki sem indítványozott. A kérdéseknek mindig úgy kell Bzövegezve lenniök, hogy ezekre az esküdtek egyszerűen „igen", vagy „nem“ szóval válaszolhassanak. Különben a tőkérdés tárgya az, hogy bünös-e a vádlott a vád­beli cselekményben ? Például bünös-e Német István vádlott abban, hogy 1899. évi szeptember 10-én Gyulán a vásártéren Fekete Jánostól 300 forintját elrabolta ? Nem intézhető kérdés a súlyosító vagy eny­hítő körülmények iránt, tehát az esküdtek ezeket soha sem vehetik figyelembe. Ok ugyanis csak a ténykérdést bírálják el, de a súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelése már jogi kérdés, melynek eldöntése a bíróság hivatásához tartozik. A kérdések megáilapitása után következik a vádló és védő beszéde. Ezek hatásához képest a kérdéseket végleg formulázzák, az elnök aláirja és formuláztatja. Ezután következik az elnöknek az esküdtek­hez intézett fejtegetése. Ebben megmagyarázza né­kik, hogy mi a feladatuk, mi módon kell eljárniok, miféle jogi kérdéseket, törvényeket kell figyelembe venniök és mi ezeknek a helyes értelme? Arról azonban, hogy be van-e bizonyítva a vádlott bű­nössége, vagy minők a bizonyítékok, egy szót sem szólhat. A felek bármelyikének kérelmére az elnök fe tegetésének a jogi kérdésekre vonatkozó részé felveendő a jegyzőkönyvbe; ha ugyanis ő tévesen magyarázza az esküdtek előtt a törvényt, a kir. kúria az eljárást meg fogja semmisíteni, Az elnök fejtegetésének befejezése után át­adja a legidősebb esküdtnek a kérdéseket, a fel­olvasott okiratokat, a felmutatott bűnjeleket és az esküdtek kisorsolásának sorrendjét feltüntető jegy zéket. Erre az esküdtek visszavonulnak a számukra kijelölt tanácskozó terembe. Innét — mielőtt a kér­désekre válaszolnának — nem távozhatnak és Ben kivel sem érintkezhetnek ; de ba valamely jogi kér­déssel nincsenek tisztában, akkor visszamehetnek a tárgyaló terembe, hol áz eluök az összes felek jelenlétében felvilágosítást ad nékik. Az esküdtek visszavonulásuk után a korelnök vezetése alatt főnököt választanak, aki aztán ta­nácskozásuknál elnökölni fog. Az lesz a főnök, ki több szavazatot kapott; a szavazatok egyenlősége esetében az idősebb tekintetik mogválasztottnak. A főnök felolvassa a kérdéseket, az esküdtek tanácskoznak és minden egyes kérdésre külön- külön, abban a rendben, — amint nevük a kisorso­lási jegyzékben fel van sorolva, — szavaznak; a főnök is szavaz, de legutoljára. A szavazás egy­más közt nyilvános; ha azonban csak egy esküdt is kívánja, akkor titkosan kell szavazni. Az esküd­tek kint az életben soha senkivel sem közölhetik, hogy mikért folyt le* a szavazás és. melyikük mire szavazott ? Aminek a czélja, hogy az ésküdt bát­ran, szabadon nyilváníthassa véleményét, mert nem kell félnie attól, hogy bárki is felelősségre von­hatja, bosszút állhat rajta. Az esküdlek lelkiismeretük szerint szabadon szavazhatnak, de a törvény reájuk is kötelező. Vagyis nem csak azt kell vizsgálniok, hogy mely tények tekinthetők bebizonyitottaknak, hanem figye­lemmel kell lenniök arra is, hogy a bebizonyított tények olyanok-e, mint a minőkre a törvény bün­tetést szab P Ügyelniök kell továbbá arra is, hogy öntudatlanság, elmezavar, fenyegetés, jogos véde­lem, vagy végszükség nem menteeiti-e a vádlottat? A főnök a szavazás eredményét (igen 1 nem 1) oda írja mindegyik kérdés mellé és aláirja a saját nevét. Mig csak el nem hagyják a tanácskozó ter­met, mindegyik esküdtnek joga van szavazatát meg­változtatni. A vádlott csak akkor mondható ki bűnösnek, ha legalább 8 esküdt „igen“-nel szavazott az erre vonatkozó (fő) kérdésre. Egyéb (mellék) kérdések­nél elegendő az egyszerű szótöbbség, vagyis a 12-ből 7 szavazat, a szavazatok egyenlő megoszlása (6 igen, 6 nem) a vádlottra nézve kedvezőnek vétetvén. A 12 esküdtnek szavazata, „verdikt“-je helyet­tesíti az egész emberi társadalom, az egész nemzet Ítéletét. A kit ők felmentenek, az ártatlan, a kit bűnösnek mondanak, az bűnös: senkinek sinos joga benne kételkedni. A szavazás befejezése után az esküdtek az ülésterembe visszatérnek és főnökük — a vádlott távol létében — e bevezető szavak után: „Becsü­letemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt bizonyítom, hogy az esküdlek határozata a követ­kező“ ... az esküdtek jelenlétében felolvassa a kérdéseket a reájuk adott válaszokkal együtt. A bűnösség kérdésénél meg kell moodani, hogy 7-nél több szavazattal mondatott e ki az igen? A többi kérdéseknél azonban a szavazatok arányának meg­jelölése tilos. Ha az esküdtek határozata hézagos, önmagá-| nak ellenmondó, vagy a bíróságnak valamennyi tagja arról győződik meg, hogy az esküdtek a vád­lott sérelmére tévedtek: akkor a bíróság vissza küldi őket, hogy határozatukat igazítsák ki, illetve újabb esküdtszék elé terjeszti az egész ügyet. Ha az esküdtek verdiktje szerint a vádlott nem bűnös, akkor a bíróság azonnai kimondja a fölmentő ítéletet. Ha pedik ők bűnösnek nyilvání­tották, akkor a vádló és védő rövid előterjesztést tesznek a büntetés nagyságára nézve, és a bíróság ítéletet hoz, melyben kiszabja n büntetést.­Az esküdtbiróság határozata ellen felebbezés- nek nincs helye. Csupán, ha formai hibák történ­tek, semmiségi panaszt lehet benyújtani a kir. Curiához. Ha nem az esküdtbiróság. hanem a kir. járás- bíróság, vagy a törvényszék hozott első fokú Íté­letet, ez ellen egy ízben felebbezést lehet benyúj­tani, melyben uj bizonyítékokat is fel szabad hozni. Lényeges ujitás az, hogy a vádlott érdekében fe- lébbezhet házastársa is; ezen kívül a kir. ügyész­ség, a védő és természetesen maga a vádlott. Az ellenfél felebbezésére írásban észrevételeket lehet tenni. A járásbíróságtól megfelebbezett ügyekben a kir. törvényszék jár el. ila pedig a kir. törvény­szék hozta meg az elsőfokú határozatot, akkor a kir. ítélőtáblához megy a felebbezés. E másodfokú bíróságok rendszerint az iratok alapján Ítélkeznek, szükség esetében azonban szóbeli tárgyalást tart­hatnak a vádlottal, tanukkal, szakértőkkel, védővel épugy, mint az elsőbiróság. A második forum Ítélete már épen olyan jog­hatály u, mint az esküdtbiróságé; ez ellen már csak semmiségi panasznak van helye a kir. kúriához. Érdekes ujitás inég a büntető parancs, mely­nek lényege abban áll, hogy a járásbíróság cse­kélyebb súlyú bűnügyekben, minden tárgyalás nél­kül kiszabhatja a büntetést. Feltétele azonban az, hogy közhivatalnok (rendőr), közvetlen tapasztalata alapján tette a följelentést. Ha- a panaszlott maga is érzi hogy bűnös s azt óhajtja, hogy a kiszabott pénzbüntetéssel, minden hercze-hurcza nélkül sza­baduljon: a büntető parancs kézbesítése után egy­szerűen lefizeti a bírságot s ezzel az ügynek vége. De ha a büntető parancscsal nincs megelégedve, akkor kifogásokat adhat be, vagy hallgat s nem fizeti le a bírságot; ez esetben a parancs érvény­telenné válik és szabályszerű tárgyalást fognak tartani. Aki ártatlanul szenvedett szabadságvesztést, vagy fizetett pénzbírságot, továbbá az ártatlanul kivégzettnek hozzátartozója az államkincstártól pénzbeli kárpótlást kaphatnak. Erkölcsi elégtételt pedig oly módon szolgáltat a bíróság, hogy a kár­talanítási határozatot a hivatalos, esetleg a helyi lapban közhírré teszi és az érdekelt személy lakó­helyének hatóságánál kifüggeszteti. Nyílttá r. 99 MARGIT“ GYÓGYFORRÁS. Margitforrás-telep (Beregmegye.) A budapesti m. kir. egyetem vegye- lemzése szerint kevés szabacH szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és litbiu- mot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, me­lyek a hasonló összetételű vizek fölé eme­lik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen szívós váladék ese­tén ; tüdövészeseknél, ha vérzésre való haj­landóság van is jelen, a „Margit viz* meg­becsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés sza­bad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyi­ségben képzelődött sav oka a rósz emész­tésnek. A húgysavas sók lerakodását akadá­lyozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos báDtaimainál, a kő- és ho­mokképződés eseteiben, miért is a buda­pesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszi- vesebben használják, előnyt adnak a Margit forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógy­vizek fölött. Mint ivóvíz kiváló óvószernek bizonyult járványos be­tegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedvességnek örvend. Főraktár: 172 5—6 édeskuty l. ásványvizlferesltedése cs. és kir. udvari szállító BUDAPESTEN. Kapható minden gyógyszertárban, fUszerkereske- détében és vendéglőben. Vasúti menetrend. — Érvényes október hó 1-től. — Arad—Budapest k. u. p. Arad ind. 510 8*18 11-20 4*21 3 66 9-85 Kétegyh&za 6*14 9-01 12-31 5-04 5-49 10-64 Csaba 6-47 9.23 1*19 5-26 7-27 11-39 Békés-Földvár 7-02 1-37 5*38 7-46 11-68 Mező-Berény 7-13 9*43 1-49 5-49 8-04 12-11 Gyoma 7-48 19*08 2-21 6-13 8-48 12-47 Mezőtúr 8-13 10*^8 2-57 6-36 9-28 1-22 Szajol 9‘08 11-00 3-44 7.09 10-25 2-16 Szolnok 11*44 4 13 7-32 12-10 2 49 Ujszász 12*03 4-S8 H-50 12-49 3-15 Rákos 1*37 7-03 9-28 4-32 552 Budapest érk.. ]<60 7-20 9*4 5-00 6-io Budapest h. u. p. —Arad. Budapest ind. 6-50 8-10 2-66 lO-oo Ujszász 8-28 10-34 f3.32 12-38 Szolnok 2*65 8*63 11-07 4*22 4-83 1-30 8zaiol 3'*9 907 11-28 4*35 4-52 1-50 Mező-Tur 4-42 9-40 12-25 5-06 5-45 2-41 Gyoma 5-.3Ó 19*04 12-69 S** 6-19 3-14 Mező-Berény 6-r9 10-24 1-26 5-60 6-46 3-41 Békés Földvár 6-26 1 40 6-66 364 Csaba 7*09 10-49 2'23 6*13 7-18 4-32 Kétegyháza 7-47 11*07 2-54 6-31 7.45 60S Arad érk. 9-10 11-51 3-55 7-u 8-48 6-05 Kétegyháza—-Mezőhegyes. Kétegyháza ind. 5-18 3 04 Medgyesegyháza 5-49 3*42 . Mezőhegyes érk. 6 55 5-04 Mezőhegyes­-Kétegyháza. Mezőhegyes ind. 9-20 6-60 Medgyesegyháza 10 55 8-29 Kétegyháza . ■ érk. 11-30 9-05 Mező-Tur­-Szarvas— Orosháza. Mezőtúr . . . . . ind. 2-46 12-40 4 55 Szarvas . . . 3-39 1-51 5-41 Kia-Szónáa 4-31 2-43 Orosháza . . . érk. 5-35 3 49 . Orosháza­-Szarvas­Mezőtúr. Orosháza . . . ind. 5-65 U-67 , Kis-Szénda . . 7-32 1 05 . Szarvas . . . 8-44 1 5812-10 Mezőtúr . . . érk. 9-30 244 1-00 K-Szénás­-Kondoros. Kis-Széoás . . ind. 4-41 7-45 2-48 Kondoros . . érk. 4-56 8 00 2-03 Kondoros— K.-Szénás. Kondoros . . ind. 6-60 12-30 Kis-Szénás . érk. 7 05 12-46 . Békés-Földvár—Békés. Békés-Földvár ind. 4-05 7-13 1-62 7-42 Békés ! j S érk. 4-25 7-30 2-10 8 02 Békés—Békés-Földvár. Békés. . . . ind. 6-00 12-45 5-00 lj-16 Békés-Földvár, érk. fii? 103 5'20 11-36 Nagy-Várad—Dévaványa—Gyoma. Nagy-Várad ......................ind. 5’6o i-54 Vé sztő........................................... 9-44 4"ő6 Szeghalom.............................................10-84 5-47 Kö rüs-Ladány..................................... 11-00 6 06 Dé vaványa...................................... 12-03 6-65 Gy oma ........ érk. 12-45 7-40 Gyoma—Dévaványa —Nagyvárad. Gyoma..................... ind. 3-40 2-80 Dévaványa .... 4-37 3-36 Körös Ladány . . . . . 5.13 4-22 Szeghalom ... * • • . . . 5.40 4.66 Vésztő ..... . . 6-12 536 Nagyvárad .... érk. 9-20 9-32 Nagy-Várad ­Szeged-Rókus. Nagy-Várad ind. 10-20 4-30 7-00 Szalonta . 11-26 5-44 8-46 Kötegyán 11-46 6-08 9-15 Gyula 12-21 6-44 10-Ö1 Csaba 2-10 7-41 4 44 Orosháza 3-10 9-jO 5-50 H.-M.-Vásérhely 4-00 1 0 02 7-00 Szeged-Rókus érk. . 4-36 10-55 7-55 Szeged-Bőkus-Nagy-Várad. Szeged-Rókus ind. 3-40 10-25 6-40 H.-M.-Vásárholy 4-38 11-05 7-60 Orosháza 5-41 11-54 9-20 Csaba 7-oo 2-38 4-50 Gyula 7-27 3-06 5 26 Kötegyán 7-56 3-89 6-10 Szalonta 8-23 4 10 6-47 Nagyvárad érk. 9-32 5-80 8-31 Vészt ő—K ő t e gyán —■olló d. Vésztő ..... • • ind. 4-32 5-05 Okány ..................... . . 4-57 5-27 Gyanté ..... . . • . . 5-16 546 Sarkad-Keresztur.... 5-SO 5-56 Méhkerék........................... 5-48 6-U Kötegyán ........................... 6-33 6-36 Tenke ................................ 9-04 8-41 Hollod .......................... 10-05 9-35 Hollód—Kötegyán —Vésztő. Hollód .......................... 4-48 11-46 Tenke ............................... 5-42 12-56 Kötegyán .*..... 8-03 3-14 Méhkerék........................... 8-13 3-14 Sarkad-Keresztur . . . 8.33 3-46 Gyanté ................................ 8-44 3-57 Okány ................................ 9-05 4-20 Vésztő .......................... 9-25 4-40 HIRDETÉSEK. 326—1899. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszék 1895 évi. 7228. sz. végzése következtében Sárréti János szeghalmi ügy­véd által képviselt Diamant Jakab k.-ladányi lakos javára Sánta Imre S neje k.-ladányi lakosok ellen 320 frt. s jár. erejéig 1898. évi október hó 24-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 440 írtra becsült következő ingóságok: u. m. lovak, kocsi, eke s búza nyilvános árverésen el­adatnak. Hely árverésnek a szeghalmi kir. járásbiórság 1898. évi V. 186-4. számú végzése folytán 320 frt tőkekövetelés ennek 1898. évi szeptember hó 15-ik napjától járó 6% kamatai, '/3°/0 valódi dij és eddig összesen 52 frt 41 krban biróilag már megállapított költségek erejéig K.-Ladányban, Sánta Imre s neje lakásán leendő eszközlésére 1899. évi október hó 19. napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ehhez a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivat­nak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz fi­zetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat má­sok is le és felül foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz 120. §-a érielmében ezek javára is elrendel­tetik. Kelt Szeghalmon, 1899. évi október hó 8-án. Boros Flórián, 302 1—1 kir. bírósági végrehajtó. Magánzók, hivatalnokok, kereskedők és iparosok, kik pénzt felvenni, ingóságot, ingat­lant eladni vagy venni, bizalmas kutatásokat eszközöltetni akarnak, szülők, gyámok, kik leányaikat férjhez adni, urak kik nősülni, hölgyek kik férjhez menni akarnak fordul­janak bizalommal AUGENSTEIN forgalmi irodájához Budapest, Baross-utcza 92. Hol minden megbízás gyorsan, pontosan és lelkiismeretesen a legnagyobb titoktartás mellett lesz elintézve, hölgyeknek külön terem, megkeresésekhez 3 válasz bélyeg. 263 6—12 6048./1899. A békési járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye békési járás, Békés köz­ségében lemondás folytán üresedésbe jött évi 1200 frt fizetéssel és szabályrendeletileg- meg­állapított mellékjövedelmekkel javadalmazott községi mérnöki állásra pályázatot hirdetek. Felhivom pályázókat, hogy törvényben megkívánt képesitésöket igazoló pályázati kérvényüket hozzám folyó évi október hó 30-áig beterjesszék. Megjegyzem, hogy a megválasztandó mérnök utibizottsági mérnökké leendő kine- veztetése esetén külön 197 frt javadalmazás­ban fog részesülni. A választás folyó évi október 31-dikén fog raegejtetni. Békésen, 1899. október 4-én. Popovics Szilveszter, 296 2—3 főszolgabíró. Kertészeti hirdetmény. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, bogy dúsan felszerelt kertészetemben a leg­szebb és legolcsóbb alkalmi csokrok és ko­szorúk kaphatók, 'valamint megrendelésre készíthetők. Raktáron vannak cserepes virágok és növények, a legszebb fajokban a legolcsóbb áron számítva. Megrendelések azonnal elintéztetndk. A n. é. közönség szives megrendeléseit kérve teljes tisztelettel: Kondorossy Sándor kereskedelmi és műkertész Gyulán, 303 I—1 a Köröt parton. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom