Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
nazaicnus — eskü helyeit fogadást tesz. Ekkor ezt mondja: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom 1“ A 12 esküdt és az esetleg kisorsolt pótesküdtek kötelesek az egész főtórgyaláson az ítélet kihirdetéséig mindvégig jelen lenni; tehát még abból a szobából sem mehetnek ki, mely számukra ki van jelölve. A kinek betegség, vagy más nagyon fontos okból okvetlenül el kell távoznia, azt az elnök menti fel. A tárgyalás során mindegyik esküdt tehet indítványokat és épugy kérdéseket intézhet a tanukhoz, szakértőkhöz, mint a törvényszéki bírák. A bizonyító eljárás befejezése után a vádló írásban indítványt tesz, hogy minő kérdéseket intézzenek az esküdtekhez. Az elnök a javaslatba hozott kérdéseket felolvastatja és a vádlott vagy esküdtek kívánságára, ezeknek másolatban kiadja. A kérdésekre a vádlott, a védő, vagy akármelyik esküdt kifogásokat tehet, indítványozhatja kiigazításukat, megváltoztatásukat, vagy újabb kérdések eltevését. E tekintetben a bíróság fog határozni, sőt olyan kérdéseket is feltehet, melyeket senki sem indítványozott. A kérdéseknek mindig úgy kell Bzövegezve lenniök, hogy ezekre az esküdtek egyszerűen „igen", vagy „nem“ szóval válaszolhassanak. Különben a tőkérdés tárgya az, hogy bünös-e a vádlott a vádbeli cselekményben ? Például bünös-e Német István vádlott abban, hogy 1899. évi szeptember 10-én Gyulán a vásártéren Fekete Jánostól 300 forintját elrabolta ? Nem intézhető kérdés a súlyosító vagy enyhítő körülmények iránt, tehát az esküdtek ezeket soha sem vehetik figyelembe. Ok ugyanis csak a ténykérdést bírálják el, de a súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelése már jogi kérdés, melynek eldöntése a bíróság hivatásához tartozik. A kérdések megáilapitása után következik a vádló és védő beszéde. Ezek hatásához képest a kérdéseket végleg formulázzák, az elnök aláirja és formuláztatja. Ezután következik az elnöknek az esküdtekhez intézett fejtegetése. Ebben megmagyarázza nékik, hogy mi a feladatuk, mi módon kell eljárniok, miféle jogi kérdéseket, törvényeket kell figyelembe venniök és mi ezeknek a helyes értelme? Arról azonban, hogy be van-e bizonyítva a vádlott bűnössége, vagy minők a bizonyítékok, egy szót sem szólhat. A felek bármelyikének kérelmére az elnök fe tegetésének a jogi kérdésekre vonatkozó részé felveendő a jegyzőkönyvbe; ha ugyanis ő tévesen magyarázza az esküdtek előtt a törvényt, a kir. kúria az eljárást meg fogja semmisíteni, Az elnök fejtegetésének befejezése után átadja a legidősebb esküdtnek a kérdéseket, a felolvasott okiratokat, a felmutatott bűnjeleket és az esküdtek kisorsolásának sorrendjét feltüntető jegy zéket. Erre az esküdtek visszavonulnak a számukra kijelölt tanácskozó terembe. Innét — mielőtt a kérdésekre válaszolnának — nem távozhatnak és Ben kivel sem érintkezhetnek ; de ba valamely jogi kérdéssel nincsenek tisztában, akkor visszamehetnek a tárgyaló terembe, hol áz eluök az összes felek jelenlétében felvilágosítást ad nékik. Az esküdtek visszavonulásuk után a korelnök vezetése alatt főnököt választanak, aki aztán tanácskozásuknál elnökölni fog. Az lesz a főnök, ki több szavazatot kapott; a szavazatok egyenlősége esetében az idősebb tekintetik mogválasztottnak. A főnök felolvassa a kérdéseket, az esküdtek tanácskoznak és minden egyes kérdésre külön- külön, abban a rendben, — amint nevük a kisorsolási jegyzékben fel van sorolva, — szavaznak; a főnök is szavaz, de legutoljára. A szavazás egymás közt nyilvános; ha azonban csak egy esküdt is kívánja, akkor titkosan kell szavazni. Az esküdtek kint az életben soha senkivel sem közölhetik, hogy mikért folyt le* a szavazás és. melyikük mire szavazott ? Aminek a czélja, hogy az ésküdt bátran, szabadon nyilváníthassa véleményét, mert nem kell félnie attól, hogy bárki is felelősségre vonhatja, bosszút állhat rajta. Az esküdlek lelkiismeretük szerint szabadon szavazhatnak, de a törvény reájuk is kötelező. Vagyis nem csak azt kell vizsgálniok, hogy mely tények tekinthetők bebizonyitottaknak, hanem figyelemmel kell lenniök arra is, hogy a bebizonyított tények olyanok-e, mint a minőkre a törvény büntetést szab P Ügyelniök kell továbbá arra is, hogy öntudatlanság, elmezavar, fenyegetés, jogos védelem, vagy végszükség nem menteeiti-e a vádlottat? A főnök a szavazás eredményét (igen 1 nem 1) oda írja mindegyik kérdés mellé és aláirja a saját nevét. Mig csak el nem hagyják a tanácskozó termet, mindegyik esküdtnek joga van szavazatát megváltoztatni. A vádlott csak akkor mondható ki bűnösnek, ha legalább 8 esküdt „igen“-nel szavazott az erre vonatkozó (fő) kérdésre. Egyéb (mellék) kérdéseknél elegendő az egyszerű szótöbbség, vagyis a 12-ből 7 szavazat, a szavazatok egyenlő megoszlása (6 igen, 6 nem) a vádlottra nézve kedvezőnek vétetvén. A 12 esküdtnek szavazata, „verdikt“-je helyettesíti az egész emberi társadalom, az egész nemzet Ítéletét. A kit ők felmentenek, az ártatlan, a kit bűnösnek mondanak, az bűnös: senkinek sinos joga benne kételkedni. A szavazás befejezése után az esküdtek az ülésterembe visszatérnek és főnökük — a vádlott távol létében — e bevezető szavak után: „Becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt bizonyítom, hogy az esküdlek határozata a következő“ ... az esküdtek jelenlétében felolvassa a kérdéseket a reájuk adott válaszokkal együtt. A bűnösség kérdésénél meg kell moodani, hogy 7-nél több szavazattal mondatott e ki az igen? A többi kérdéseknél azonban a szavazatok arányának megjelölése tilos. Ha az esküdtek határozata hézagos, önmagá-| nak ellenmondó, vagy a bíróságnak valamennyi tagja arról győződik meg, hogy az esküdtek a vádlott sérelmére tévedtek: akkor a bíróság vissza küldi őket, hogy határozatukat igazítsák ki, illetve újabb esküdtszék elé terjeszti az egész ügyet. Ha az esküdtek verdiktje szerint a vádlott nem bűnös, akkor a bíróság azonnai kimondja a fölmentő ítéletet. Ha pedik ők bűnösnek nyilvánították, akkor a vádló és védő rövid előterjesztést tesznek a büntetés nagyságára nézve, és a bíróság ítéletet hoz, melyben kiszabja n büntetést.Az esküdtbiróság határozata ellen felebbezés- nek nincs helye. Csupán, ha formai hibák történtek, semmiségi panaszt lehet benyújtani a kir. Curiához. Ha nem az esküdtbiróság. hanem a kir. járás- bíróság, vagy a törvényszék hozott első fokú Ítéletet, ez ellen egy ízben felebbezést lehet benyújtani, melyben uj bizonyítékokat is fel szabad hozni. Lényeges ujitás az, hogy a vádlott érdekében fe- lébbezhet házastársa is; ezen kívül a kir. ügyészség, a védő és természetesen maga a vádlott. Az ellenfél felebbezésére írásban észrevételeket lehet tenni. A járásbíróságtól megfelebbezett ügyekben a kir. törvényszék jár el. ila pedig a kir. törvényszék hozta meg az elsőfokú határozatot, akkor a kir. ítélőtáblához megy a felebbezés. E másodfokú bíróságok rendszerint az iratok alapján Ítélkeznek, szükség esetében azonban szóbeli tárgyalást tarthatnak a vádlottal, tanukkal, szakértőkkel, védővel épugy, mint az elsőbiróság. A második forum Ítélete már épen olyan joghatály u, mint az esküdtbiróságé; ez ellen már csak semmiségi panasznak van helye a kir. kúriához. Érdekes ujitás inég a büntető parancs, melynek lényege abban áll, hogy a járásbíróság csekélyebb súlyú bűnügyekben, minden tárgyalás nélkül kiszabhatja a büntetést. Feltétele azonban az, hogy közhivatalnok (rendőr), közvetlen tapasztalata alapján tette a följelentést. Ha- a panaszlott maga is érzi hogy bűnös s azt óhajtja, hogy a kiszabott pénzbüntetéssel, minden hercze-hurcza nélkül szabaduljon: a büntető parancs kézbesítése után egyszerűen lefizeti a bírságot s ezzel az ügynek vége. De ha a büntető parancscsal nincs megelégedve, akkor kifogásokat adhat be, vagy hallgat s nem fizeti le a bírságot; ez esetben a parancs érvénytelenné válik és szabályszerű tárgyalást fognak tartani. Aki ártatlanul szenvedett szabadságvesztést, vagy fizetett pénzbírságot, továbbá az ártatlanul kivégzettnek hozzátartozója az államkincstártól pénzbeli kárpótlást kaphatnak. Erkölcsi elégtételt pedig oly módon szolgáltat a bíróság, hogy a kártalanítási határozatot a hivatalos, esetleg a helyi lapban közhírré teszi és az érdekelt személy lakóhelyének hatóságánál kifüggeszteti. Nyílttá r. 99 MARGIT“ GYÓGYFORRÁS. Margitforrás-telep (Beregmegye.) A budapesti m. kir. egyetem vegye- lemzése szerint kevés szabacH szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és litbiu- mot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen szívós váladék esetén ; tüdövészeseknél, ha vérzésre való hajlandóság van is jelen, a „Margit viz* megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rósz emésztésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos báDtaimainál, a kő- és homokképződés eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszi- vesebben használják, előnyt adnak a Margit forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. Mint ivóvíz kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedvességnek örvend. Főraktár: 172 5—6 édeskuty l. ásványvizlferesltedése cs. és kir. udvari szállító BUDAPESTEN. Kapható minden gyógyszertárban, fUszerkereske- détében és vendéglőben. Vasúti menetrend. — Érvényes október hó 1-től. — Arad—Budapest k. u. p. Arad ind. 510 8*18 11-20 4*21 3 66 9-85 Kétegyh&za 6*14 9-01 12-31 5-04 5-49 10-64 Csaba 6-47 9.23 1*19 5-26 7-27 11-39 Békés-Földvár 7-02 1-37 5*38 7-46 11-68 Mező-Berény 7-13 9*43 1-49 5-49 8-04 12-11 Gyoma 7-48 19*08 2-21 6-13 8-48 12-47 Mezőtúr 8-13 10*^8 2-57 6-36 9-28 1-22 Szajol 9‘08 11-00 3-44 7.09 10-25 2-16 Szolnok 11*44 4 13 7-32 12-10 2 49 Ujszász 12*03 4-S8 H-50 12-49 3-15 Rákos 1*37 7-03 9-28 4-32 552 Budapest érk.. ]<60 7-20 9*4 5-00 6-io Budapest h. u. p. —Arad. Budapest ind. 6-50 8-10 2-66 lO-oo Ujszász 8-28 10-34 f3.32 12-38 Szolnok 2*65 8*63 11-07 4*22 4-83 1-30 8zaiol 3'*9 907 11-28 4*35 4-52 1-50 Mező-Tur 4-42 9-40 12-25 5-06 5-45 2-41 Gyoma 5-.3Ó 19*04 12-69 S** 6-19 3-14 Mező-Berény 6-r9 10-24 1-26 5-60 6-46 3-41 Békés Földvár 6-26 1 40 6-66 364 Csaba 7*09 10-49 2'23 6*13 7-18 4-32 Kétegyháza 7-47 11*07 2-54 6-31 7.45 60S Arad érk. 9-10 11-51 3-55 7-u 8-48 6-05 Kétegyháza—-Mezőhegyes. Kétegyháza ind. 5-18 3 04 Medgyesegyháza 5-49 3*42 . Mezőhegyes érk. 6 55 5-04 Mezőhegyes-Kétegyháza. Mezőhegyes ind. 9-20 6-60 Medgyesegyháza 10 55 8-29 Kétegyháza . ■ érk. 11-30 9-05 Mező-Tur-Szarvas— Orosháza. Mezőtúr . . . . . ind. 2-46 12-40 4 55 Szarvas . . . 3-39 1-51 5-41 Kia-Szónáa 4-31 2-43 Orosháza . . . érk. 5-35 3 49 . Orosháza-SzarvasMezőtúr. Orosháza . . . ind. 5-65 U-67 , Kis-Szénda . . 7-32 1 05 . Szarvas . . . 8-44 1 5812-10 Mezőtúr . . . érk. 9-30 244 1-00 K-Szénás-Kondoros. Kis-Széoás . . ind. 4-41 7-45 2-48 Kondoros . . érk. 4-56 8 00 2-03 Kondoros— K.-Szénás. Kondoros . . ind. 6-60 12-30 Kis-Szénás . érk. 7 05 12-46 . Békés-Földvár—Békés. Békés-Földvár ind. 4-05 7-13 1-62 7-42 Békés ! j S érk. 4-25 7-30 2-10 8 02 Békés—Békés-Földvár. Békés. . . . ind. 6-00 12-45 5-00 lj-16 Békés-Földvár, érk. fii? 103 5'20 11-36 Nagy-Várad—Dévaványa—Gyoma. Nagy-Várad ......................ind. 5’6o i-54 Vé sztő........................................... 9-44 4"ő6 Szeghalom.............................................10-84 5-47 Kö rüs-Ladány..................................... 11-00 6 06 Dé vaványa...................................... 12-03 6-65 Gy oma ........ érk. 12-45 7-40 Gyoma—Dévaványa —Nagyvárad. Gyoma..................... ind. 3-40 2-80 Dévaványa .... 4-37 3-36 Körös Ladány . . . . . 5.13 4-22 Szeghalom ... * • • . . . 5.40 4.66 Vésztő ..... . . 6-12 536 Nagyvárad .... érk. 9-20 9-32 Nagy-Várad Szeged-Rókus. Nagy-Várad ind. 10-20 4-30 7-00 Szalonta . 11-26 5-44 8-46 Kötegyán 11-46 6-08 9-15 Gyula 12-21 6-44 10-Ö1 Csaba 2-10 7-41 4 44 Orosháza 3-10 9-jO 5-50 H.-M.-Vásérhely 4-00 1 0 02 7-00 Szeged-Rókus érk. . 4-36 10-55 7-55 Szeged-Bőkus-Nagy-Várad. Szeged-Rókus ind. 3-40 10-25 6-40 H.-M.-Vásárholy 4-38 11-05 7-60 Orosháza 5-41 11-54 9-20 Csaba 7-oo 2-38 4-50 Gyula 7-27 3-06 5 26 Kötegyán 7-56 3-89 6-10 Szalonta 8-23 4 10 6-47 Nagyvárad érk. 9-32 5-80 8-31 Vészt ő—K ő t e gyán —■olló d. Vésztő ..... • • ind. 4-32 5-05 Okány ..................... . . 4-57 5-27 Gyanté ..... . . • . . 5-16 546 Sarkad-Keresztur.... 5-SO 5-56 Méhkerék........................... 5-48 6-U Kötegyán ........................... 6-33 6-36 Tenke ................................ 9-04 8-41 Hollod .......................... 10-05 9-35 Hollód—Kötegyán —Vésztő. Hollód .......................... 4-48 11-46 Tenke ............................... 5-42 12-56 Kötegyán .*..... 8-03 3-14 Méhkerék........................... 8-13 3-14 Sarkad-Keresztur . . . 8.33 3-46 Gyanté ................................ 8-44 3-57 Okány ................................ 9-05 4-20 Vésztő .......................... 9-25 4-40 HIRDETÉSEK. 326—1899. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszék 1895 évi. 7228. sz. végzése következtében Sárréti János szeghalmi ügyvéd által képviselt Diamant Jakab k.-ladányi lakos javára Sánta Imre S neje k.-ladányi lakosok ellen 320 frt. s jár. erejéig 1898. évi október hó 24-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 440 írtra becsült következő ingóságok: u. m. lovak, kocsi, eke s búza nyilvános árverésen eladatnak. Hely árverésnek a szeghalmi kir. járásbiórság 1898. évi V. 186-4. számú végzése folytán 320 frt tőkekövetelés ennek 1898. évi szeptember hó 15-ik napjától járó 6% kamatai, '/3°/0 valódi dij és eddig összesen 52 frt 41 krban biróilag már megállapított költségek erejéig K.-Ladányban, Sánta Imre s neje lakásán leendő eszközlésére 1899. évi október hó 19. napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ehhez a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felül foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz 120. §-a érielmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szeghalmon, 1899. évi október hó 8-án. Boros Flórián, 302 1—1 kir. bírósági végrehajtó. Magánzók, hivatalnokok, kereskedők és iparosok, kik pénzt felvenni, ingóságot, ingatlant eladni vagy venni, bizalmas kutatásokat eszközöltetni akarnak, szülők, gyámok, kik leányaikat férjhez adni, urak kik nősülni, hölgyek kik férjhez menni akarnak forduljanak bizalommal AUGENSTEIN forgalmi irodájához Budapest, Baross-utcza 92. Hol minden megbízás gyorsan, pontosan és lelkiismeretesen a legnagyobb titoktartás mellett lesz elintézve, hölgyeknek külön terem, megkeresésekhez 3 válasz bélyeg. 263 6—12 6048./1899. A békési járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye békési járás, Békés községében lemondás folytán üresedésbe jött évi 1200 frt fizetéssel és szabályrendeletileg- megállapított mellékjövedelmekkel javadalmazott községi mérnöki állásra pályázatot hirdetek. Felhivom pályázókat, hogy törvényben megkívánt képesitésöket igazoló pályázati kérvényüket hozzám folyó évi október hó 30-áig beterjesszék. Megjegyzem, hogy a megválasztandó mérnök utibizottsági mérnökké leendő kine- veztetése esetén külön 197 frt javadalmazásban fog részesülni. A választás folyó évi október 31-dikén fog raegejtetni. Békésen, 1899. október 4-én. Popovics Szilveszter, 296 2—3 főszolgabíró. Kertészeti hirdetmény. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, bogy dúsan felszerelt kertészetemben a legszebb és legolcsóbb alkalmi csokrok és koszorúk kaphatók, 'valamint megrendelésre készíthetők. Raktáron vannak cserepes virágok és növények, a legszebb fajokban a legolcsóbb áron számítva. Megrendelések azonnal elintéztetndk. A n. é. közönség szives megrendeléseit kérve teljes tisztelettel: Kondorossy Sándor kereskedelmi és műkertész Gyulán, 303 I—1 a Köröt parton. 7