Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-22 / 21. szám
órai kínlódás után meghalt. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a szorencsétienségnok maga az áldozatul esett fiú volt az oka. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Schwab János ösztöndíjas gazdasági segédet a békésmegyei foldmives iskolához segédtanítóvá nevezte ki. Különös gyógymód. Kerekes István öcsödi lakos mellbeteg volt. Az orvosok már nem tudtak segíteni a szegény emberen, a kinek fullasztó köhögése a szomszédasszonynak nyugalmát nagyon zavarta Elhatározta tehát Kardos Istvánné asszony, hogj meggyógyítja ő azt az embert. Mivel pedig tudja jól, hogy a mellbetegeknek nagyon sok a vérűk rárakott harminczhat darab pióczát a Kerekes mellére. A kúra használt, Kerekes ugv meggyógyult, hogy most már soha sem lesz többé beteg, mert elvérzett-. A tu lós doktornőt — nehogy mély tudományával és széles körit tapasztalataival még kon- kurrencziát csináljon az orvosoknak — letartóztatták. TŰZ. Orosházán múlt pénteken 12 óra tájban özv. Daubner Pál né háza kigyuladt. Daubnerne azt hiszi, hogy a tűz a szomszédos gőzmalom kéményéből kiszálló parázstól származik. Ezt támogatja az a körülmény, hogy a gőzmalom udvarán kiteregetett ágynemű is megperzsolődött. A vizsgálat a tűz okának kipuhatolása végett megindult. Hirtelen halai. Éndrődön Gubucz Mátyás 55 éves gazdát éppen abban a pillanatban, mikor lovait ki akarta fogni, gutaütés érte I halva rogyott ösz- sze a lovak előtt. Felesége, a ki látta a konyhaajtóból, hogy férje összeesik, azt hívén, hogy csak elbotlott, segítségére sietett. Mikor odúért, csak akkor vette észre, hogy férje meghalt. Öngyilkos legény. Csontos Mihály öcsödi legény a napokban összeszóllalkozott az édesanyjával. Szóváltás közben annyira feldühösödött, hogy any ját megütötte. Mérge eloszolván, szivére vette el hirtelenkedését és beleugrott a Körösbe. Holt testét csak másnap fogták ki. Megtámadás az éjszakában. Rövidesen másodszor jelentkezik, hogv Csaba békés polgárait merénylők támadják meg és életükre törnek. Vasárnapra viradóra, Adamik Mihály lakatos iparost kis híja, hogy életveszélyesen meg nem sebezte egy utczai csavargó. — Cs. Tomaska Mihály duhaj jó kedvben, teljesen elázott állapotban ment haza, az ó-te mető utczán abban lelte kedvtelését, hogy az Adamik ház utczai ablakait beverte. A ház tulajdonosa kiment az utczára, hogy utána nézzen a kárt tevő nek, s ott a részeg ombert kérdőre vonta. Ez aztán azzal felelt, hogy kirántottn a kését és egyenesen az Adamik gyomrába szúrt. Szerencsére a nadrág I különösen a nadrágszij ellenállott, hogy a kés pengéje mélyen bele ne hatoljon Adamik testébe, de a sérülés igy is súlyos, s sokáig ágyba dönti a megtámadott iparost A merénylőt átadták a bíróságnak. Ezt a szerelem tévé. Egy szép békési hajadon holttestét fogták ki a Kőrösből hétfőn. Neve Fűzi Mária. Fiatal volt, szerelmes volt és szerelmében megcualadolt. Három hét előtt tűnt el éB elemész- tetté Bft^gát. Veszedelmes korpa. Hegyezi János békést sertés'kferéskedö Szűcs Gábor lilsztkereskedésében szrezte be 30 drb. hízójának a szükséges korpát. A mint a korpából a sertések ettek, azok közül 17 hirtelen elhullott. Vizsgálat indult meg, váljon nem lett e abban a malomban, meljben a korpát vették patkányméreg elhintve I a garatról leszálló liszttől /együtt a korpába belekeverve. Egybon annak megállapítása végett, hogy a sertések mitől hullottak el, azok belei a budapesti vegyelemző állomáshoz felküldettek. Eljegyzés liehe Albert, Vésztő község III. jegyzője eljegyezte Nagy Rózsikét Debreczenben. Békés község képviselőtestülete a tengeri kígyóvá vált bélmegyeri birtok kérdésben legutóbb azt határozta el, hogy a földet 20 holdas parczel- Iákra osztja fel és a munkálat keresztülvitelére Szél István községi mérnököt biztn meg. A képviselőtestület a vármegye alispánjának ösmeretes megkeresésével szemben újólag megtagadta a csabai foldmives iskolánál kért alapítvány megszavazását. A két mély seb. Piski Imié békési lakos kint dolgozott a tanyán, s ott érte a sújtó gyásr, hogy a szeme fénye, egy 3 éves gyermek meghalt. Sietve fogatott be, hogy ravatalon lássa édes gyermekét, s miközben bánatával hazafelé robogott, a lovak megvadultak s kifordították Piskit, aki oly szerencsétlenül esett, hogy jobb karját kitörte. Feleségé- ”"k szivén, a ki a kisgyermek halála miatt is vi- sztaIhatatlan, kettős sebet mólt ez a vegzetes nap Tűz. A napokban Uj-KigyÓBon tűz volt. Legeit Kurucz Mihály dohánypajtája. A lüz oka kideríthető nem volt. A Fazekas-féle kerthelyiség a vasúti állomás mellett megnyílván, abban kitűnő sör, bor, hideg és meleg ételek 1 pontos kiszolgálás található. Ziozgazdasag. A triesti általános biztositö-társaság (Assicu- razioni Generali) f. évi április hó 12-én tartott 66 ik közgyűlésén terjesztettek be az 1897. évi mérlegek, A* előttünk fekvő évi jelentésből látjuk, hogy az 1897. deczember 31-én érvényben volt élétbiztosl- tási töke összegek 410.815,677 korona 60 fillért tettek ki és az év folyamán bovett dijak 17.282 135 korona 40 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 8.225, 896 korona 36 fillérrel 106.055 4l7 korona 10 fillérre emelkedett. A tűz-és szállítmány biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 26.059,779 korona 92 fillér volt, miből 11.054,256 korona 32 fillér viszontbiztosító ra fordittatott úgy, hogy a tiszt.idijbevétel 15.005,523 korona 60 fillérre rúgott, mely összegből 12 079, 205 korona 16 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitteteit át. A jövő evekben esedékessé váló dijkötelezvények összege 68. 189,768 korona 38 fillért tesznek ki. Károkért a társaság 1987-ben 24 466,461 korona 76 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 606.962,236 korona 46 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 113.406,607 korona 41 fillér esik, mely összeget a társaság 170.141 káresetben fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 14.769,224 korona 48 fillérre rúgnak, különösen kiemelendő L: az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az 1 560 000 korona külön tartalék, úgy szin tén az évi nyéreségből kihasított 44.315 korona 04 fillérrel 9.359,224 korona 48 fillérre emeltetett fel u<*y, hogy az most az 1897. évi deczember 31-ón meglevő értékpapírok értékének épen 10°/o-ának felel meg, továbbá felemlítendő még az 160 000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. - Ezeken kívül fennál még egy 409.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 132.348,020 korona 60 fillérről 143.645,142 ko róna 28 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. ingatlanok és jelzálog követelések 23.510,126 korona 14 fillér 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 12. 499,795 korona 64 fillér 3. Letétcményezett értékpapírokra adott kölcsönök 568,842 korona 06 fillér 4. Értékpapírok 94.373 963 korona 44 fillér 5. Tár- cza váltók 811,139 korona 70 fillér 6. A részvényesek biztosított adós levelei 7 350,000 korona — fillér 7. Bankoknál levő re delkezésre álló követelések 4.165,607 korona 26 fillér 8. Készpénz és az intézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásával 365,668 korona 04 fillér. Összesen 143 645, 142 korona 28 fillér. Ezen értékekből több mint 36 millió korona magyar értékre esik. gyulai élet. Tekintetes Leszkay András színi direktor urnát: Aradon. Kelt az Olympuson, Krisztus születése után az i8g8-ik évben a Maia istennőnek szentelt hónap 2i-ik napján. Kedves hívem I Azt hallottuk itt az Olympuson, hogy te a jövő hónap elején Gyulára V, . -sz egész kiváló társulótoddarineffni, s ott' bérlet gyűjtést meg is kezdetted. Fájdalommal hallottam azt is, hogy bizony a bérlet gyűjtés nem igen sikerült. Én ugyan, Jupiter adta előre látásomnál fogva tudtam azt, hogy nem fog sikerülni Gondának a törekvése, de mivel nem fordultál hozzám jó taná- csért, gondolva azt, hogy a gyulaiak, most az egyszer eltérnek az ősi tradiczióktól, nem fogják mind azt a lehetetlenséget követelni, hogy minden bérlőnek az első sorban jusson hely. Mert tudd meg azt kedvelt hívem Leszkay! hogy a gyulai publikum szerint nem az ember teszi a helyet, hanem a hely az embert. Gyulán azt az embert süvegelik, azt az embert tartják igazi urnák, azt tartják erős lelkű, erős jellemű embernek, a ki az első sorban foglal, bármily alkalmatosságnál is — helyet. Könnyen beláthatod tehát azt, hogy nem békésmegyei „spectabilis“ mondta azt az em- lékezetes mondatot jurátusának, hogy : Sohase válogassa amice úgy azt a helyet. Üljön le a legközelebbi üres helyre, úgyis az lesz a legutolsó hely, a hova audiat ül. Mert Gyulán az az ember az első, a ki az első padban ül. Ne gondold azonban, hogy a gyulaiak rossz színházba járók. Eljárnak azok hűségesen és élvezettel hallgatják a jó előadásokat, de csak akkor, ha mindenki meg" van győződve arról, hogy méltóságához egyenes arányban álló helyen ül. Adnatjátok itt a legnevettetőbb bohózatot, a legkitűnőbb előadással, pazar kiállításban, ha minden jelenlévő nem ülhet a szerinte rangjához illő helyen, azt hiheted, hogy a jelen levő publikum minden egyes tagja az apját gyászolja. Azért tehát, ravasz fondorlattal azt kellett volna jó Andrásom kieszelned, minden ember szive vágyának kielégítése végett, hogy tétettél volna be, nagy A. B. C.-vel, kis a. b. c.-vel, római és arabé számokkal meg- jegyzett első helyeket, úgy, hogy az egész terem csupa első helyből Álljon s akkor verekedőit volna a színházból járó publikum a helyekért. Ezeket vésd fel a szivedre kedves hívem, s ha teljesíted ezeket, a miket mondottam, akkor biztosítalak, hogy olyan jó dolgod lesz Gyulán, hogy ki se kívánkozol belőle. Egyebekben pedig maradok jóakaratu istenasszonyod (P. H ) Thália s. k. Másolat hiteléül: — ri. s. k. Úgy ám 1 Bizony ezeket irta Thália isten- asszony Leszkaynak. Pirultam szégyenletemben, amikor meghallottam, azaz elolvastam ezt a levelet. Gyula városának intelligencziájailyen kicsinyeskedések miatt nem akar bérelni s azt mondja: — Ha X.-nek jutott hely az első sorban, akkor nekem is ott kell hely, vagy nem bérelek! És még érthető volna a dolog akkor, ha valami Ripacs-társaság akarna bérlőket gyűjteni, ha azért válogatnának az emberek a helyek között, hogy- legyen valami kifogásuk a bérletet megtagadni, de mikor az ország legelső vidéki színtársulata akar jönni és amikor valódi műélvezetre van kilátásuk, akkor tagadják meg az emberek kanapé processusból a bérletet, ami már igazán nevetséges. Mintha nem lehetne a R .ntay Üoriska csengő hangját, a György Ilona művészi játékát a hatodik padsorból éppen úgy élvezni, mint az elsőből. Most van annyi sok esztendő múltán alkalmunk a legelőkelőbb vidéki szintársulatot megnyerni i akkor parvenüket jellemző kanapé processus és rangkórság kerül túlsúlyra a szin- házvágy felé; inkább tájékára sem menni a színháznak, semhogy degradálni a képzelt egyéni I társadalmi posicziót azzal, hogy a két első sornál hátrább „alázkodjunka. Lehetnek, sőt biztosan tudom hogy lesznek olyanok, a kik azt mondják, hogy nem a rangkórság, hanem — kényelemvágy kivántatja velük az első sort s hogy jobban lehet élvezni az előadást az első sorból, mint a negyedikből. Tisztelettel legyen mondva én ennek a kifogásnak még jóhiszeműségét sem akczeptálom, kivéve a rövidlátókat, ezeknek van csak joguk Gyulán igy beszélni, a többi egyszerűen — nagyralátó. * * * Ha én Leszkay Andrásnak lettem volna, nem a terem végére építettem volna a színpadot, hanem a nagy rózsa grupp közepébe, a padsort pedig a kőrút mentébe. Akkor mindenki az első sorban kapott volna helyet. Megvagyok győződve’róla, hogy akkor ma legalább százötven bérlet van Gyulán. Nos? nincs igazam? — ri. Irodalom. Beszélyek, rajzok, költemények czim alatt 130 oldalra terjedő könyv került ki a napokban Dobay J. könyvnyomdájában sajtó alúl, szokásos csinos, ízléses kiállításban és tiszta nyomással. Szerzője: Kohányi Róbert a csabai dohánybeváltó hivatal érdemes főnöke, ki ha nem is, professionatns, de számottevő tehetséges munkása a széplitteraturának és bár szűk körben nemcsak ösmertté, hanem jó hírűvé is tette irói nevét és produktumait. A most kiadott füzetben foglalt munkák túlnyomó része a közeli vidéki lapokban már megjelent, de igy összgyüjtve még élvezetesebb olvasmányt fog nyújtani a derék iró barátainak és ösmerőseinek, akiknek az iró szánta; nevezetesen tudomásunk szerint a mű nem jön könyvpiaczra. Lapunk mai tárczájában mutatványt közlünk belőle. Országos vásári jelentés. Gyula, május 21. Majdnem két és fél éve, hogy a .sertésvész folytán a sertésoásárt Gyulán megtartani nem lehetett. Folyó év február hó végével városunk a zár lattól felszabadult és miután azóta a sertésvész tényleg szünetel, a sertésvásár ezúttal megtartható volt. A felhajtás erősen meghaladta a hasonló vásárt mint Debreczen és Nagyvárad felhajtását, ameny- nyiben szám szerint 7000 darabnál felüli számba jött a vásárra. Az árak azonban hanyatlók voltak, ami abban leli magyarázatát, hogy a kövér sertés ára visszament és a tengeri drágul. — Eladattak ; beállítani való, vészen átment uradalmi süldők páronként 150 klgtn súlyban 53—54 krajezárért klgrként, másodrendű áru 4 —50, és még silányabb minőségű 46—47 krajezárért. l*/s éves süldő jól összeállított, páronként 48—50—52 írtért. 6 — 7 hónapos vészen átment malaczok páronként 25 — 28—32 írtért. A vásár vége felé még lanyhább lett és igy csekély rész eladatlanul lett visszahajtva. Csütörtök, május 19. Juli- és birkavásár. Fel. hajtás circa 4000 drb. Az ár irányzata, különösen jó vágni valóért, emelkedő volt. Elkelt jó vágni való kos 9-11 frt, ürü 12 — 14 frt, tokjuh 6—8 fri és bárány 5—6 frt páronként. Péntek, május 20. Szarvasmarhavásár. Felhajtás 4—5000 drb közt Igen nagy volt az érdeklődés jó húsú marha és jármos ökör iránt, mely bol minden használható elkelt. Fizettek fiatal, ökörért 25—30 krig 10°/o leszámítással klgrként : tehenekért: jó első minőség 150—180 frtot darabonként, másodrendű 80—100 frt és harmadrendű 60—70 frt darabonként. Hunyadi rúgott borjú 90-100 írtig páronként. Szombat, május 21. Lóvásár. Meglepően nagy felhajtás, mintegy 12,000 drb, melyhez korántsem állt arányban a vevők száma és igy igen sok eladatlan maradt, mig ami eladatott, igen nyomott árak melleit történt, kivéve az igen finom faj lovakat, melyok úgy bol-, mint. külföld részére, jó árak mcllutt találtak vevőre Nyílt-tér. ) 2172.—1897. 0 Felsége a király nevében! A gyulai kir. járásbíróság mint büntető bíróság Reisner Arthur bűnügyében a következőleg Ítélt: Reisner Arthur gyulai születésű, 19 éves, izraelita vallásu, gyufagyári könyvvezető, keresk. akadémiát végzett, nőtlen, vagyontalan, büntetlen előéletű gyulai lakos vádlottat az ellene emelt, Berger Izsó sérelmére elkövetett, a bik. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki, s ezért őt a btk. 91. §. felhívásával a 201. §. alapján az 1892. 27. t.-cz. 3. §-ában jelzett czélokra 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatlanság esetére pedig az53 §. értelmében (1) egy napi fogházra átváltoztatandó (6) hat frt pénzbüntetésre Ítéli. Köteles az élj szab. 82. és 107. §. alapján Berger Izsó magánvádlónak 10 frt képviseleti és eljárási költséget, 15 nap alatt végrehajtás terhe melletti valamint a pénzbüntetés átváltoztatása esetén a felmerülendő bűnügyeit, költségeket a kir. kincstárnak az 1890. 43. t.-cz. rendelkezései szerint megfizetni, végül köteles elitéit vádlott ez Ítéletet indokaival együtt jogerőro emelkedés után saját költségén a Gyulán megjelenő „Békés“ czimü heti lapban 15 nap alatt közzé tenni. Indoklás: Vádlott Reisner Arthur maga beismerte a terhére rótt bűncselekményt, amely szerbit azt mondotta Berger Izsó magánvádlónak, hogy „maga arrogáns ember, szemtelen fráter!“ ki, előadja vádlott, hogy a kérdéses nap délelőttjén a panaszos vele, mint a gyári üzlet helyettes vezetőjével már ellenkezett, délután pedig szó nélkül eltávozott, majd midőn 5 óra tájt visszatért a gyáiba, vádlott felkérte őt, hogy a számlázás megkezdett munkáját hagyja abba, s menjen ki mázsálni. Magánvádló azonban azon megokolással, hogy ez nem az ő dolga, megtagadta az engedelmességet. Ekkor vádlott azt mondta neki, hogy megtanítja majd őt, t. i. a panaszost, mire ez azt válaszolta a vádlottnak, hogy maga nem tanit meg engem, maga nekem egy nulla. Ekkor válaszolt erre vádlott a panaszlott kifejezésekkel. Ily tényállás mellett vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kellett kimondani, mert a használt „szemtelen“ szó, mint meggyalázó megállapítja a becsületsértés vétségének tényálla- dékát. Az „arrogáns“ szó, melynek értelme rátartó, önhitt, követelő, sem meggyalázó, sem sértő nem lévén, ön magában nem képez becsületsértést, de a fennforgó esetben használt arrogáns fráter kifejezés. mint a panaszos egyéniségének kisebbítése, a szemtelen szó mellett súlyosabbá teszi a becsületsértést. Ezzel szemben azonban, figyelembe véve a vádlott rovatlan előéletét, őszinte beismerését és a panaszosnak ezen ténye által előidézett felhevült kedély állapotát, hogy vádlottnak, — aki Iricz Lipót tanú vallomása szerint is, mint a gyártulaj donos fia, helyettes üzletvezető, — ezen minőségében kérés alakjában tett rendelkezését nem teljesítette, és vádlottal feleselt, mint túlnyomó enyhítő körülményekre, a becsületsértés vétségére megállapított büntetésnek legkisebb mértéke a btkv. 91. §. értelmében megközelítendő volt. A bűnvádi, képviseleti és eljárási költségeknek a kir. kincstár illetve magánvádló részére leendő kötelezése a vádlottnak, azok esetleges igénybe vételén, illetve azok okozásán és a bűnösség megállapításán, magánvádló kérelmén és az élj. szab. 107. §. az Ítéletnek a vádlott köttségén Q említett lapbani közzétételre tptt kötelezés a btk. 227 §. az ítéletnek egyébb rendelkezése pedig az élj. szab. 82 és 98. §. alapszik. Ezen ítélet nyomban kihirdettetvén, felebbe- zési jogaikra történt kitanitás után magánvádló és képv selője abban megnyugodott, vádlott pedig elitéltetése miatt felebbezést jelentett be. Kelt Gyulán, 1897. november 23-ikán. Éder Kálmán s. k. k. albiró. 264. b. —1898. 0 Felsége a király uevében. A nagy váradi kir. ítélőtábla, becsületsértés vétsége miatt vádolt Reisner Arthur elleni bűnvádi ügyet, melyben a gyulai kir. járásbíróság 1897. évi november 23-án 2172. sz. a. és a vádlottnak feleb- bezése folytán a gyulai kir. törvényszék 1897. deczember 20-án 6406. sz. a. Ítéletet, hozott, a vádlott részéről bejelentett további folebbezése folytán 1898. február 10-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következőleg: Végzett A kir. ítélőtábla vádlottnak felebbezését az 1883 évi VI. t.-cz. 4. §-ának rendelkezése alapján hivatalból visszautasítja. A hivatkozott törvény 2. §-ában előirt esőtek egyiko sem forogván fenn, a vádlottat a kir. törvényszék mint II. fokú bíróság Ítélete ellen további felebbviteli jog nem illetik. Nagyváradon, 1898. február 10. Ritook Zsig- mond elnök. Erdélyi Endre előadó. 153 i_i Kimutatás a sarkadi V-ik temetkezési társulat 1898. évT I ső negyedről vezetett számadásáról. Maradvány 1897. decz. 31 én 15346 frt 95 kr. Bevétel 1898. felvételi díjból 263'50 Különféléből 8035.04 Összes bevétel 8298.54 Összes kiadás 7803.59 Készpénz maradvány 494.95 Kötvényei van 14968.80 Halotti dij hátralék 1829.90 Kamat hátralék 20.88 Törzs vagyon __ 17314.53 Összehasonlítás: 1898. márcziu8 31-iki maradvány 17314 frt 53 kr. 1897. maradvány lévén 15346 frt 95 kr. Első évnegyed szaporulata 1967 frt 58 kr. 151 1—1 Antal Géza, társ. titkár. *) Ezen rovat alatt közlöttekert felelősséget nem vállal a szerkesztőség.
