Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

Vajha ne lenne soha szükség, hogy az újjá­születés ez ünnepnapján, ama tanok hagya­tékának megőrzését, hangsúlyozza az ünnepi szónok. Vajha elég bölcsek lennénk, testvérekül dolgozni az államépités nehéz munkájában, hogy mielőbb elmondhassuk : éljen az egysé­ges haza, a maga egységes nemzetével! A gyönyörű beszéd után, melynek pazar szép­ségét — maga a beszéd tanúskodik róla — csak az intelligenczia élvezhette, amelyre igen mély be­nyomást is tőn, Papp Endre diszmagyarban, kar­dosán, hazafias hévvel, szépon, lelkesítőén elsza­valta Petőfi nemzeti dalát, a „Talpra magyar“-t, ezután az Erkel-dalkör és a közönség elénekelték a „hymnusa-t, végül Jantsovits Emil méltatva Bartha szónoklatát, pár lendületes szóval köszönetét mondva a népgyülésnek hazafias magatartásáért, a népgyü- lést berekesztette. Az óriási közönség a fuvózenekar hangjai mellett körmenetet tartott a városban és a leg­nagyobb rendben oszlott szét. A kivilágítás. Este 7 órakor a város fényárban úszott. Nem­csak a fŐutczák, hanem a külvárosok ablakai is ki voltak világítva. Gyönyörű fényárban ragyogott a vármegyeház, Kossuth Lajos- és Jókai-utcza, pa­zarul világítva a középületek, gyönyörűen deko­rálva néhány üzleti kirakat. Az Erkel-dalkör sze­renádot adott dr. Lukács György főispán, Bartha Miklós képviselő, Gróh Peren ez plébános, Dutkay Béla polgármester lakásai előtt, majd végül Erkel Ferencz szobra előtt énekelte el a hymnuszt. Az utczákon, tereken zsibongott a nép, láthatólag gyönyörködve a pazar fényárban, mely S óra utánig tartott. Bankettek. a nagy nap emlékezetes ünnepélyességeit ősi szokás és hagyomány szerint, társas lakomák fe jezték be. A polgári körben, a pavillonban, ujvá rosi olvasó körben, az „Otthon“ vendéglőben, sőt számos magánhelyen is voltak bankettek, amelyek mindenike emelkedett hangulatban folyt le. A polgári körben nagy társaság gyűlt egybe A kör mindkét helyiségében terítve volt, és zsúfo­lásig töltötte meg e helyiségeket a közönség. Ér­dekessé tette a polgári kör bankettjét, hogy azon mint a kör vendégei, resztvettek az összes, gyulai 1848-iki még élő honvédek. Az első felköszöntőt a kör igazgatója Hoffmann Alajos mondotta, ki ékes szavakban méltatta a márczius 15-iki ünnepély je lentőségét, s a haza szeretetére buzdította a jelen nemzedéket. Utána dr. Fábry Sándor nagy lendü­lettel és ékesszólással beszélt és a szabadságharcz vezórférfiairól emlékezett meg. Dutkay Béla az ün­nepélyen jelen levő régi honvédeket éltette, mig ezek egyike a kör vendéglátó szívességét köszönte meg. Boioky Zoltán a testvériség jelszavát választva szép felköszöntője mottójául, a polgárok közötti egyetértés megszilárdulásának szükségességét fejte gette. Oláh György magasröptű beszédben emléke zett meg az 1848-iki törvények fenséges jelentősé­géről, s a magyar szabadságharcz jellemző külön legességeiről. Meglátogatta a polgári kör ünne­pélyét Bartha Miklós városunk orsz. képviselője is, kit drBodoky Zoltán köszöntött fel igen szép be­szédben, melyre Bartha válaszolva a békésmegyei hatóságokat, § azok jelen levő fejét, az alispánt köszöntötte fel. Dr. Fábry alispán viszonozva e fel­köszöntőt Barthát mint kiváló puhliczistát éltette Beszéltek még Noránt István, s többen. A mulat ság fennkölt hangulatban a késő éjszakáig tartott A pavillonban. A negyvennyolezas pártkör és a német városi olvasó kör tagjai szám szerint mint egy 150 egyén, közöttük feles számban nők is ; Göndöcs népkerti csarnokbau ültek áldomást a nagy nap emléke fölött. Itt jelent meg Bartha Miklós országgyűlési képviselő is, a kit riadó éljenzéssel fogadtak és nagy figyelemmel hallgatták meg szép pohárköszöntőjét. Mondottak még számosán lelkes toasztot, a lakoma azonban aránylag rövid ideig tartott, illetőleg tánczvigalommá változott át, és a fiatalság kitartóan tánczolt hajnali órákig. Az újvárosi olvasó körben mintegy 200-an fe lül jöttek össze a tagok, és azok család tagjai. Ez volt a legnépesebb lakoma, mely mindvégig emel kedett hangulatban folyt le. Dömény Lajos elnök gyöngélkedése folytán őszinte sajnálkozására nem vehetett részt az estólyen és igy helyette Vidú 1st ván alelnök üdvözölte a vendég koszorút. Csiszár Sámuel kántor intoniálására a jelenvoltak felállva elénekelték a szózatot, mire Dombi Lajos olvasta fel a nagy napot méltató gyönyörű emlékbeszédét Egy bátor kis leányka a 8 éves Kelemen Marist több hazafias költeményt szavalt .csinosan, meglepő hangsúlyozással, mire elénekelték a hymnuszt és kezdetét vette a lakoma, melyen számos lelkes po hárköszöntő hangzott’el. ,A társaság zöme, mely nek fiatal része tánezra kerekedett, a hajnali órákij volt együtt. Az „Otthon“ kávéház törzsvendégei 1Ö0 téri tékü bankettel ünnepelték márczius 15-ét. Dr. Fwnkó László, magasröptű szép beszédben méltatta a nap és az 50 év jelentőségét. Beszédet tartottak még Sál Sebestyén, Székely Lajos és még többen. Az itt vacsoráló Erkel dalkör pedig több dallal élénkítette a hangulatot. Az estély végeztével kisorsoltatott azon értékes sörös készlet is, melyet a kávéház tulajdonosa a dalkörnek e czélra ajándékozott. (A 840. 8z. tulajdonosa kerestetik.) Az estély a reg­gelbe csapott át. Márczius 15. a gyulai kath. körben. Vasárnap d. u. 5 órakor tartatott a körnek zsúfolásig meg­telt termeiben az ünnepély. A dal kör a Ilymnust énekelte megnyitóul, mely után Brösztel Lajos az 50 éves évfordulóról tartott szép, tárgyilagos, tör­ténelmi vonatkozású beszédet. Második felolvasó Junászka István volt, ki a nemzet önvédelmi har- czának részleteiből merített epizódokat. Igen szépen szavalta Tóth Erzsiké Kútkénnek „ A honvéd menyasz- szonya“ czimü remek költeményét. Mihálik József ez alkalomra egy igen csinos verset irt és azt nagy hatással szavalta el. Az ünnepélyt Denxkó József elnök, szívből jövő, hazafias lendületű rövid beszéde és a dalkör által előadott „Szózat“ éneklése zárta volna be, mivel azonban a megjelent igen nagy­számú férfi és nőközönség ennyi énekkel még meg nem elégedett, a dalkör még több hazafias dalt adott elő programmon kívül. A közvacsorán, mely márczius 15 én, a kör helyiségében tartatott, nagy­számú közönség vett részt. Békésen. A lelkesedésnek, az egyetértésnek szebb nyil- ánulását még az ezer éves ünnepély megtartása alkalmával sem tapasztaltuk nagyobb mérvben lökésen, mint márczius 14 én este és márczius .5-én. Gazdag és szegény, öreg az ifjú lelkesedés­től kipirult arczczal, örömtelt kebellel vett részt úgy a márczius 14-ki esteli kivilágításban, mint a márczius 15 ki ünnepélyeken. — Örömmel láttuk, hogy e csendes, flegmatikus szegény népet meny­nyire fel tudta lelkesíteni ez ünnepély. Az ünne pély különben a következőkép folyt le: 14-én este órakor az egész város ki volt világítva, 8 órakor az önkéntes tűzoltó egyesület fáklyásmenetet tar­tott; e menet a városunkban- időző országos kép­viselőt, Dr. Meskó Lászlót szállásán üdvözölte, me­leg szavakban mondta el liencz Antal alparancs- nuk a képviselőhöz'! ragaszkodásukat. — 9 órakor a bérház erkélyén Kiskéry Andor görögtüzfényi árasztott a főtéren elvonuló menetre. A fáklyás­menetet a békési első fúvó zenekar kísérte. Már czius 15-én reggel 5 órakor az összes fúvó riadót fújtak, & zenekarok volt ünnepi a lá*a mellett végeztével hálandó istentisztelet volt, s talpon díszben az egész város közönsége. 8 órakor református templomban Szegedi Károly lelkész tar­tott hálaadó Isteni tiszteletet; — 9 órakor a róm kath. templomban Krisztik János tartott istenitisz­teletet: —-10 órakor a gör. kel. templomban volt hálaadó istenitisztelet, amikor Popovics Elek lel kész mondott lendületes prédikácziót; — 11 órakor az izraelita templombm volt hálaadó ima; — 11 óra után a polgári leányiskola növendékei tartották meg a bórház nagytermében ünnepélyüket: Jákay' Károly igazgató szép beszédet intézett a növendé kekhez; ezt követte a növendékek által elénekelt Hymnus; Buchoald Margit, Unteroéger Margit és Konkoly Vilma szavaltak, melyet a közönség éljen­zéssel fogadott, befejezésül ismét énekeltek a nö­vendékek. — ’/2 12 órakor a bérház dísztermében Békés város képviselőtestülete tartotta meg disz- gyülését, amelynek egyedüli tárgya „Ünnepélyes megemlékezés az 1848-ik évi márczius 15-ik dicső nagy nap 50-ik évfordulójáról“ volt. — E gyűlésen az emlékbeszédet Dr, Kovács László, városi tiszti ügyész tartotta s Konkoly Jenő felszóllalására az emlékbeszédet jegyzőkönyvileg megörökítették. A nagyterem zsúfolásig telt volt. — Délután 2 órakor az összes olvasókörök tagjai összegyűltek s zászlók­kal, fuvózenekarokka! diszfelvonulás volt a piacz- térre. 3 órakor Konkoly Jenő a népgyiilést meg­nyitotta, a melyen 500C ember volt jelen. — Dr. Meskó Lász’ó gyönyörű beszédet mondott, Kocsor Mátyás elszavalta Petőfi „Talpra magyar“-ját, sza­valt még Őri Mátyás, az ünnepélyt a Hymnus el- éneklése zárta be. — Este a bérház nagytermében 400 terítékű közvacsora volt. Az első toasztot Dr. Hajnal István mondotta, éltette a királyt, — a me­lyet dörgő éljenzéssel fogadtak, — Dr. Kovács László e nagy napot méltatta szép beszédben, — Konkoly Jenő a 48-iki eseményeket dicső tette, — Czira Ger gely a haza knzboldogulására törekvő honfiakat éltette, Dr Meskó László országos képviselő, Békés város közönségére, — mint az 1848-ki eszmék ren- dithetlen megtartóira emelt poharat s mondott szép beszédet, toasztoztak még Konkoly Tihamér, Szügyi József és Steiner Jakab, azután táncz volt s a mulatság késő éjszakába nyúlt be. Szarvason. A házakon három színű lobogó lengett. Már kora reggel ünnepi díszbe öltözött néptömeg hul­lámzott a város utczáin, nemzeti szinü jelvények kel s a „szabadság, testvériség és egyenlőség“ érem­mel mellükön. Az ünnepély a város elöljárósága által tartott díszközgyűléssel vette kezdetét s a kö zönség az „Árpád“ szálloda dísztermét zsúfolásig megtölté. Ezután a város összes templomaiban ün nep.élyes hálaadó isteni tisztelet tartatott, hol is a hatóságok, egyletek és különféle társulatok küldött­ségei — zászlóik alatt — jelen voltak. A róm. kath. templomban tartott isteni tiszteleten a gymnasiumi ifjúság cantusa az „áldd meg országunkat“ kezdetű éneket zengette. Az ág. ev. templomban Placskó lelkész fenkölt szellemtől áthatott lelkes beszédet mondott, mely után'a templomban jelen volt ájta- tos közönség a „Hymnust“ énekelte. Az izr. ima­házban Kohn. A. rabbi lelkes beszédet mondott. Az ünnepély folytatásán, mely daczára, hogy délután 3 órára volt kitűzve már kora délután több ezerre menő lelkesült nép jelent meg, az ünnepély kezde­tét türelmetlenül várva. Az ág. ev. főgymnasiurn „ Vajda“ köre disz ünnepélyt rendezett az „Árpád“ szálloda dísztermét ez alkalomra berendezve, mely azonban a nagy számban megjelent hallgatóság ké­nyelmét szem előtt tartva, kicsinek bizonyult s igy kénytelen volt a száll- da előiti térre kivonulni, s a beszédeket és szavalatokat az erkélyről tartották. Benka Gyula, az intézet igazgatója s a kör elnöke, mély értelmű, lelkes megnyitó beszédében ismer­tette az 1848-iki eseményeket. Ezt követte Hrivna J gymn. tanuló, ki Petőfi „Nemzeti dalát“, Klein Miksa pedig, ki Jakab O. „Márczius 15“ czimü költeményét szavalta. Majd Vitéz Lajos lépett az erkélyre, ki is saját szerzeményű müvét és Russ Zoltán Petőfinek „Konduljanak meg a harangok czimü költeményét szavalta. Stéger Hugó nagy ha­tással és lelkes éljenzés közt szavalta „Márczius idusán“ czimü pályanyertes ódáját. Végre Bencéik Pál „ünnepi beszédével“ zárta be az üunepélyt, mire lelkes éljenzés közt oszlott el az egybe gyűlt közönség. Az ünnepélyen részt vettek Szarvas vá­ros volt 48-as honvédéi is, kik meghatva hallgatták azokat a hangokat ma elszállani a fiatalság ajkai­ról, mely őket egy félszázuddal ez elölt oly nagy és szép tettekre lelkesítették. Este az egész város fényözönyben úszott. Minden ablak, a legszegényebb ember házán is ki világítva volt. Lélekemelő moz­zanata volt az ünneplésnek azon része, amidőn a lelkesült ifjúság, — számra mintegy 200-an, — esti körmenetben díszes lámpiónokkal s zászlókkal ha­zafias dalokat énekeltek, amiben a nyomukban vo­nuló lakosság is segítette. Közvncsorát több helyen tartottak, ahol sikerült tósztokbau nem volt hiány Csabán. A fellobogózott utczákon kora reggeliét zene­kar riadója jelezte az ünnepet. Fél kilencz órakor a róm. kath. templomban Nemeskey Andor czelebrá­a dalárda a „Hymnm“-t énekelte igen szabatosan. Kilencz órakor az izraelita templom­ban volt hálaadó istentisztelet, melyen Kohn E. M. rabbi emelkedett szellemű hazafias beszédet tartott. Ezalatt a Rudolf gymnasiumban szép számú közön­ség jelenlétében i'pen szép ünnepély folyt le, me­lyen a tanulók énekkara több hazafias dalt énekelt. Bielik Dezső és Kabos Bálint tanárok, valamint Bukovszky János igazgató hazafias beszédeket mon dottak, több tanuló pedig költeményeket szavalt. Az istentiszteletek után a városháza zsúfolásig telt nagytermében nyitotta meg a képviselőtestület disz közgyűlését Maczák L. György biró. Az ünnepi beszédet Korosy László főjegyző mondotta, kj sike rült visszaemlékezésben vázolta a nagy idők tör­ténelmi és politikai eseményeit és vívmányait, majd áttérve a szabadság mozgalmak vezéralakjának Kossuth Lajosnak méltatására, történelmünk e ki­való alakjának munkásságát eszmékben gazdag beszédben méltatta. Beszéde végén lehullt a lepel a szónokkal szemben elhelyezett Kossuth képről, melyet a képviselőtestület határozata folytán sike rülten festett meg Veress Gusztáv festő. Dr. Zsilinszky Endre nagy tetszéssel fogadott beszéd kíséretében tette meg ezután indítványát, hogy a város tegyen egy 5000 koronás alapítványt, mely a gazdáknak és a cselédeknek szabályrendeletileg megállapítandó hozzájárulásával segély alapot ké­pezve, abból elaggott és beteg cselédek, valamint azok családai segélyeztessenek. Mindkét beszédet' Szalag József indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtattatták. Délután óriási közönség által képezett menetben nemzeti sz'nü és testületi zászlók alatt vonult a polgárság a Széchenyi- ligetbe, hol a népgyülést, a Szózatnak a dalárda által történt eléneklése után Varságli Béla nyitotta meg, kinek lelkes szavait szűnni nem akaró éljen­zéssel fogadta a több ezerre rugó hallgatóság Achim Károlynak a „Talpra magyart“ hévvel és lelkesen előadó szavalata után Dr. Nagy Sándor aradi ügyvéd és hírlapíró lépett az emelvényre hogy elmondja ünnepi beszédét, mely remek szó­noki formájával, tartalmasságával és az ifjú szónok hazafiui tűzzel és népies pathoszszal párosult elő adása többszörösen megújuló éljenzést és a szónok iránt lelkes óvácziókat provokált a közönség részé ről. Kabós Bálint a honvédek dicső tetteit mél tatta, Fábry Károly pedig záróbeszédével ért el nagy hatást. Este az egész város ki és különösen a főtéren és a főutezákon ezernyi nép gyönyörködött a díszes látványosságban. Nyolcz órakor ünnepi bankettre gyűlt egybe a közönség vigadó nagytermét teljesen megtöltve nagy száma val. Vacsoraközben Varságh Béla a királyra, vala mint később Dr. Nagy Sándor ünnepi szónokra, ez viszont Csaba polgárságára, Fábry Károly a hazára lés a márcziusi eszmék diadalára, Leszich Endre 48-as honvédekre, Sztraka György a haza boldo gulásáért sikerült beszédekben melynek!Hymnust, mely után dr. Wieland Sándor, tb. fő­üritettek poharat az iparos-körben Nagy társaság volt együtt este hol szintén lelkes ünnepély folyt le, melyen Köny vés Kálmán alkalmi felolvasóit tartott, többen pedig szavaltak. Az ünnepélyt itt is társasvacsora követte Gyomán. Drága szabadságunk 50 éves reggelén, a di­cső és emlékezetes múltba vissza pillantva, hálaadó imára fakadt községünk népe is. Minden felöl csak a háromszinü lobogó üdvözölt bennünket, — néhá­nyat lehetett a hálaadó Isteni tiszteleten is látni, a mely 9 órakor vette kezdetét, az ev. ref. templom ba i, zsúfolt áhitatos közönség mellet. Kálmán Farkas ev. ref. lelkész, magas röptű beszédben mondá: Ez legyen továbra is jelszavunk : Isten, király, haza! A templomi közönség között ott voltak az öreg 48-as honvédek. A nők túlnyomó része nemzeti szi­nü csokorral jelent meg. Isteni tisztelet után az ev. ref. iskola udvarán következett az iskolás gyer­mekek által rendezett ünnepély. Rázendítették a „Talpra magyart“, azután alkalmi verseket szaval­tak. Büszke Laliét a kis Ligárt Pista, szépen sza­valta el Tóth Kálmán egyik versét. Ünnepélyek vá­rosszerte rendeztettek; ezek közül felemlítem a központi casinót, hol közvacsora mellett díszes kö­zönség gyűlt egybe. Gyula-Váriban. Gyula-Vári községe is a nagy naphoz méltóan megünnepelte a márczius 15-ikét, a község és la kossága ünnepies díszt öltött, a házakon zászlók lengtek. Délelőtt az ev. ref. templomban isteni tisztelet volt, amely egészen megtelt halig! zönség^el, délután a községháza tanácstermében képviselőtestületi diszgyülés tartatott, ahol Bay József ev. ref. lelkész mondott igen szép és hatásos emlókbeszédet, onnan zászlók alatt zeneszó mel­lett körmenetet tartott a lakosság, majd visszatérve az amúgy is kedvező időben a zsúfolásig megtelt községháza udvarán a fiatalság tánezra perdült és járta a csárdást alkonyaiig. Este a községháza tanácstermében 80 teritékü tarsas vacsora volt, melyre a községben élő kilencz öreg 48 as honvéd is meg is lett híva és vendégelve. Itt Bay Gábor jegyző méltatta a nagy idők dicsőségét a szabadság napjának felviradását s éltette a honvédek még élő nagy alakjait valamint a jelenlevő kilencz öreg honvédet. Arató Sándor községi képviselő szépen átgondolt beszédjében a magyar nemzetet éltette, a vidám hangulatban volt társaság hajnal fele oszlott szét. Kétegyházán. Kétegyháza község elöljárói hazafias lelkese­déssel ünnepelték meg a márczius 15-ét. A község lakosai házaikat nemzeti szinü lobogókkal díszítet­ték, a vasút uiczában egy diadalkaput emeltek, a mely nemzeti szinü zászlókkal, gályákká! volt fel diszitve ezen felírással hogy: Istenért! hazaélt! és a királyért! Délelőtt V^IO órakor a görög ke leti templombau ünnepélyes istenitisztelet volt, hova a lakosság a községházánál gyülekezvén, zárt sorokban indult. A tulajdonképeui ünnepély dél­után 5 orrkor kezdődötc a községhaza előtt levő téren. A nagyszámban megjelent közönségét, mely­nek soraiban az intelligenczia úgy női-, mint férfi­tagjai teljes számban voltak láthatok s a román ajkú polgárok époly nagy számban jelentek meg, mint a magyar ajkúak, rövid szóval üdvözölte Seiler Dénes, mint az ünnepély elnöke. — Azután Faust Imre, fiatal iparos elszavalta Petőfi „Talpra magyar“-ját és a tetszést aratott üde, csengő hangjá­val. Az ez alkalomra alakult dalárda elénekelte a szolgabíró olvasta fel emlékbeszédét. Ez emlék­beszéd képezte az ünnepély legkimagaslóbb mo­mentumát. E beszédben előbb ecsetelte a nagy nap jelentőségét; elbeszélte a márcziusi napok történetét és fejtegette azon vívmányok fontossá­gát, melyek e napon kivivattak. — Beszéde végén lendületteljes szavakban fordult a román ajkú pol­gársághoz, kérvén őket, hogy bár . nemzetiségre nézve nem magyarok, de azért ők is épen olyan állampolgárok s szeressék úgy a hazát, mintha magyar ajkúak volnának. — Szerb Miklós községi jegyző kiosztotta a régi 48-as honvédek közt az e czélra összegyűjtött 25 frtot, a dalárda elénekelte Szózatot, a Klapka-indulót és ezzel az ünnepély éget ért. A községházánál összegyűlt nagyobb közönség lanpionos menetben járta be a község főutezáit. Az útvonal mindkét oldalán a házak ki oltak világítva. Egyes házaknál fényes transpa- rentek hirdették, hogy „éljen a szabadság, éljen egyenlőség és a testvériség.“ — Megható volt látni, hogy a lakosság mily részvéttel vett részt a kivilágításban, még a legszerényebb kunyhóban is égett egy szerény mécs. A felvonulás végével a vendéglőben gyűlt össze a közönség nagy része, hol egy, 120 teritékü társas vacsorával végződött szép ünnepély. Dobozon. Az ország egyik legrégibb községe azzal az emelkedett hangulattal ünnepelte meg az 1848. ötven éves évfordulóját, — melyet tiszta magyar typus jellege és hosszú múltja megkövetel. Zászlók a járó-kelők ünnepies kiöltözködése, a harangok imára hivó szózata, lelkes ihletség az ar- [ezokon, mind mind hangosan és némán hirdette a nagy nap dicsőségét, a népszabadság eszméinek diadalát. Hogy mi rejlik a higgadt, egykedvű ma­gyar ember szive mélyén, azt csak a roomentuosus pillanatok engedik sejtetni 1 — Amint a harangok zúgása elhangzott, a kis református templom per- ezek alatt, emberek és zászlók özönével telt meg, az aránylag nem nagy község lakosai közül állító­lag 1300-an emelték hő imájukat az egek Urához. magyarok dicsőséges Istenéhez, kérve, könyö­rögve, tartsa meg bennünk és az ivadékokban azon nagy elvek kultusát, melynek plántáit a márcziusi dicső napokban ültették el, s melynek gyökereit a félistenek vére locsolta s segítette a raegfakadásra. Templomból kijövet, csakhamar óriás körmenetté lalakult a nép, s a szabadság harczi dalának, a Rákóczi riadójának harsogása mellett vonult elő­ször is a polgári kör udvarára, Lukács T. József, köri titkár ünnepi beszédét meghallgatni. Sajnos, közsógházi viszonyainkat misem tükrözi vissza job­ban mint az, hogy e fényes ünnepély rendezésében az elöljáróságnak még privative sincs semmi ér­deme. — Lukács T. József meleg szavakban emlé­kezett meg a nap jelentőségéről s lelkesült fohász­ban kérte Istent, adjon a magyar nemzetnek to­vábbra is szabad, független magyar hazát és bé­kességet. Majd az iparos kör elé, onnan végül az Újfalui olvasókör elé vonult a 2000 főnél többől álló körmenet, rengeteg zászlók között, folyton hazafias dalokat énekelve s a zenekar lelkesítő indulóitól kisérve. Az ünnepi szónokok közül fel­említjük még Udvarhelyi Károly és Vecsei Sándor tanítókat, valamint Szabó Lajos és Bajó János olvasó-egyleti elnököket és derék iparosokat, kik jeles költők hazafias dalait szavalták el nagy élje­nek között a népnek. Este mind a bárom körben hatalmas bankett volt; egyik-másik helyen — fé­lelmére a rendezőségnek, — kiket a közönség arra ■büvészi feladatra kényszeritett, hogy 50—60 em­ber számára előállított ételeikkel és italaikkal, 80—90—100 embert lássanak el az utolsó percz- ben. No de sokkal dicsőbb dolog volt, hogy töb­ben lettek mintha kevesebben jelentkeztek volna az eleve aláiratkozóknál. Annyi bizonyos, hogy a kik később gondolták rá magukat, nem is csalat­koztak. Úgy a polgári, mint az Ujfalusi körben az ünnepélyhez és hangulathoz mért és méltó felkö­szöntőket hallhattak; mindhárom, körben pedig él­vezhette kiki azt, a miről már a magyar krónikák is lelkesülten megemlékeznek, vigalmaink kiegészí­tőjét — a lassú andalgót s a szilaj csárdást. Uj-Kigyóson. Uj Kígyóson is megünnepeltük márczius 15-nek 50 éves fordulóját. Délután 4 órakor az uj iskola tantermében gyűlt egybe tömegesen a falu népe és az értelmiség: a plébános, a falu postamestere; br. Meszéna Ferencz, a jegyző és családja. Wagner Ferencz földbirtokos, a gyógyszerész és a tanítók. Az ünnepély legelső pontját Körössy Endre segéd­lelkész megnyitó beszédje képezte, melyben hosz- szasabban és nagy lendülettel és mély hatást kel­lőleg fejtegette 1848. márczius 15-nek s az utána lefolyt eseményeknek jelentőségét. Különösen ki­emelte benne, hogy 1848-ban a magyar nemzet nem a trón és a dynasztia ellen barczolt, hanem szentesitett alkotmánya védelmére vette fel a har- ezot. Ez nem volt forradalom; de jogosult forron- o-ás. Azután Szedlacsek János gyula-eperjesi tanító szépen elszavalta Berzsenyinek „A magyarokhoz“ czimü költeményét nagy tetszéssel. Utána megint egy kis elemi iskolás fiú adta elő a szózatét. Végül újra Körössy Endre segédlelkész állt fel és zársza­vában a hálás rokonszenv hangján emlékezett meg a jelenlevő br. Meszéna Ferenczröl, ki a 48-as idők küzdelmeiben mint magyar katona vett részt és a szabadságharcznak közöttünk élő emléke. — Végül mindnyájan énekelték a szózatot. Nagy-Szénáson. A házakon nemzeti lobogók lengenek; a nép ünneplő ruhában jár kel az utczákon, munkaszü­netet tart. — D. u. 2*/a órakor az ag, mtv, ev. imaházában hálaadó isteni tiszteletre gyűlt össze, a község egész lakossága, és áhítattal hallgatta meg Kiár Béla lelkésznek költői lendületű hála imáját. 3 órakor az imaházból zeneszóval és zászlókkal vonult a közönség a p'acztérre, hol az erre az al­kalomra készült emelvényről, hazafias szavakkal nyitja meg Kiár Béla az ünneplést. A dalárda a hymnust és más hazafias dalokat énekel. Azután Dr. Láng Jenő közs. orvos, igen szép felolvasás keretében emlékezik meg 1848. márczius 15-éröl. A dalárda a Szózatott énekelte el, Bernáth István Petőfi „Nemzeti dal-át“ szavalta, a mely után a közönség a Rákóczy-induló zenéje közben oszlott szét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom