Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

Körös-Tárcsán. Községünknek régóta volt ilyen szép és lélek­emelő ünnepe, mint a mostani mározius 15-ki. Már az előző napokon igen sok házakon lehetett látni a nemzeti zászlót, mint az ünnep előhírnökét. Azon a napon ped.g minden középületen s n főutczán minden házon ott lobogott a zászló s igazán szé­pen nézett ki kis községünk igy fellobogózva. A különböző testületek zászló alatt vonultak fel a templomba, ahol is a helybeli kitűnő dalárda éneke után ifj. Szabó Jáno* ov. ref. lelkész ment fel a szószékbe s mondott nagy hatást keltő, igazán gyönyörű szép imát. Azután volt diszkörmenet | este pedig a különböző egyletekben társas vacsora. A hol is nevezetesen az első tizedbeli olvasóegy­letben beszéltek ifj. Szabó János és Petneházy Fe- renoz főjegyző a szabadságharcz történetéről nagy hatással. Petneházy Imre tanító az öreg honvédeket köszöntötte fel. A polgári olvasó egyletben Varga Béla, Petermann József beszéltek igen sikerültén, majd Petneházy László joghallgató mondott beszé­det, először az öreg honvédekre, s midőn vacsora után a másik egyletből is többen átjöttek : az „Egyetértésre.“ Tót-Komi oson. Tót-Komlós községében a lehető legcsönde­sebben mult el a márcziusi fél százados évforduló. Mintegy 6—7 házra volt zászló kitűzve; este a casinóban és az iparos olvasókörben volt társas va­csora; előbbi helyen Csermák Kálmán ág. ev. lel­kész casinói elnök tartott lendületes vissaemléke- zést; utóbbi helyen néhány iparos méltalta a nagy nap vivinányait. Bánfalván. A község képviselő testületé és a polgári kör, a saját kebelükből kiküldött bizottág Altul kidolgo­zott programm szerint ünnepeltek, E bizottság tag­jai voltak a közs. képv. testület részéről : Foltényi Imre, Pánczél József, Sajó A. György, Dr. Wellner Áron; — a polgári kör részéről : Molnár Mihály, Okályi G. Adolf, Oravecz László és Wellesz Mihály elnöke: Pánczél József. Mározius lö-éu zászlókkal, volt diszitve a község, s nemzeti lobogók lengtek a községháza, óvoda és a református templomon, valamint igen sok magán ’ épületen. Az ünnepélyt d. u. 3 órakor a polgári körben Foltényi Imre nyitotta meg, rövid beszédben buzdítva a megjelen­teket, a hazaszeretet fenntartására, s lelkes ünnep­lésre. A polgári körből nemzeti zászlókkal, jelvé­nyekkel fuldiszitve, nemzeti indulók és dalok zene- kisére’e mellet a községháza elé vonult a szép­számú közönség hói előbb Okályi G. Adolf, tartott igen lelkes hangú hazafias alkalmi beszédet, majd Dr. Wellner Áron, szavalta el a„Talpra magyarét mind ketten igen nagy hatást keltve s föllelkesítve a közönséget, mely innen zenekiséret mellett vo­nult a Szenyéri József vendéglője előtti térre, hol Pongrácz Lajos szép szónoklata fejezte be a nyilvános ünnepélyt. Az ünnepély egyes pontjainál Kréznerich Sándor és Kolbenhayer Kálmán tanitók vezetése alatti dalárda, a Hymnust, Szózatot és a Kossuth-nótát felváltva énekelte. — Este a Sze- nyéri-féle helyiségben nagy ünnepi bankett volt melyen összesen : 172. személy vett résszt. A va­csora előtt Pánczél József tartott gyönyörű felolva­sást az 1848. márczius 15-iki eseményekről. Va­csora után pedig O.tályi G. Adolf, Pongrácz Lajos és mások beszéltek lelkes éljenzést aratva, haza­fias szónoklataikkal, — A banketten Vági Mihály 48-as honvédet az ünneplő közönség megvendé­gelte s lelkes ovatiókban részesítette azért, mert ne/ezett a szabadság harezban szüleit, testvéreit, fiatal feleségét, s vagyonát odahagyva, küzdött ha­zájáért a legnagyobb odaadással. Az illető a nagy­események korában jómódú vagyonos polgár volt, most azonban mint mezőőr tartja fenn magát. Az ünnepélyt semmi Dem zavarta — felemlítjük, hogy az ünnepélyen a socialista érzelmű munkásság, mely Bánfalva község lakosságának nagy többségét ké­pezi, egyáltalán részt nem vett, s attól teljesen tá­vol tartotta magát. Endrődön. Endrőd községben márczius 15 ének 50 éves fordulóját az endrődi központi kaszinó saját helyi­ségében a szokottnál nagyobb ünnepélyességgel — hatvacsora élvezete mellett — ülte meg (igaz, hogy szükebb körben, mert csupán a tagok voltak jelen), mely ünnepélyen a kaszinói elnök igen szép alkal­mi beszédet tartott és egyidejűleg indítványba hozta, hogy a sajtó szabadság 50 éves fordulóján április 11-én a katb. templomban tartandó isteni tisztele­ten a kaszinó összes tagjai testületileg részt vegyen, valamint egyik kaszinói tag által inditványoztatott, hogy a fagok által az alkalommal összeadakozott pénz összegen a kaszinó részére egy csinos nem­zeti zászló szereztessék be, a m gyár korona czi- merővel ellátva, mely zászlónak üunepélyes felszen- telési napja később fog elhatároztatni. Csorváson. Délelőtt úgy az evangélikus mint a reformá­tus templomban ;s hazafias isteni tisztelet lett tartva, a melyen a községi előljárósági tagok es a hívek nagy számban jelentek meg. A róm. kath. temp­lomban az isteni tisztelet a plébánus megbetegedése miatt olmaradt. Az isteni tisztelet után sokan Sá- rosy János gyógyszerész vendégszerető házánál gyűl tek egybe, a hol a szives házi gazda már jó villás reggelivel várta vendégeit. Este a nagyvendéglőben az úri közönség, az iparosok és a kisebb földes­gazdák részvétele mellett mintegy 50 teritékü tár­sas vacsorát rendezett, a melyen legelőször Freitag János evang. lelkész emlékezett meg az ünnepély tárgyát képező 1848. évi márczius 15-éről; utánna Asztalos Sándor református lelkész emelt szót és tartalom dús szép beszédében nagy hévvel és igaz lulkesedessel ecsetelte a nagy idők és nagy embe­rek dicső emlékét. A társaság hazafias nótákat énekelve, a legjobb hangulatban a késő estéli órákig együtt maradt Kondoroson. Már korán reggel 400 iskolás növendék zene­szó mellett, zászlók alatt bejárta a községet. Azután az evang. templomban isteni tisztelet volt hol Reviczky László lelkész mondott ünuepi beszédet. Onnét az egyes iskolákba vonult a közönség, hol a növendékek dal- és szavalati ünnepélye volt. A község a pi icztéren megvendégelte az iskolás növen­dékeket. Következett a képviselőtestületi díszköz­gyűlés. Dérczy Ferencz bíró és 48-as hadnagy tar­tott megnyitó beszédet. A gyűlés elhatározta, hogy az utczákat a szabadságharcz d cső férfiainak nevé­ről fogja elnevezni s a nagy idők emlékezetére népkönyvtárat állít, melynek gyarapítására éven- kint bizonyos összeget utalványoz, most egyelőre 50 frtot. Délután diszünnepóly volt a községi isko­lában, este pedig kivilágítás, majd társasvacsora a kondorosi csárdában. Orosházán. A képviselőtestület diszgyülóst tartott, melyei az tett emlékezetessé, hogy ez évben jutalmat osz­tottak a legjobb cselédek s a legjobban iparkodó kisgazdáknak. A jutalmazást e nap emlékéül min den évben megismétlik. Szeghalmon. • Szeghalmon márczius 15-ét csupán a „Polgári Olvasó Egylet“ és az ev. ref. iskolák növendékei ünnepelték meg. Igazán csudálatos, hogy a várme­gye legrnagyarabb községének képviselő testületé — tett indítvány daczára, — e nagy napot miért, miért nem, nem látta megünneplendőnek ; Reggel 8 órakor a közönség ünnepi ruhában nagy csopor­tokban haladt az Isten házába, hogy eleget teendő hazafias érzelmeinek, fültanuja lehessen annak a hazafias szellemtől áthatott magasan szárnyaló imá­nak, a melyet Nagy Lajos mondott. Isteni tisztelet után mintegy 100Ö számra menő közönség elkísérte a tanitók vezetése alatt zászlókkal kivonult iskolás gyermekeket, a kik hazafias dalok éneklése mellett kettős sorokban haladtak a piacz térre, a hol a hirdető kathedráról hazafias költeményeket szaval­tak. Itt tartotta Nagy Lajos lelkész a kicsinyekhez intézett lendületes beszédét, a mely a felnőtteket is méltán meglepte. A nagy közönség és a kicsi­nyek a „Hymuusz“ éneklése mellett a legnagyobb rendben oszlottak szét. A „Polgári Olvasó Egylet“ nagy terme 6 órakor már szűknek hizonyult. Az ünnepélyt a kör érdemes elnöke Péter András nagy birtokos ki raind»n szocziális eszmének nemcsak hangoztatója, de fáklya vivője és megtestesítője is, talpraesett, hazafias beszéddel nyitotta meg. Á be­szédében előfordult egyik, másik hasonlatát tolffor- gatók szónokok is méltán megirigyelhették volna. A szakavatottan vezetett dalárda a „Hymnusz“-t „Talpra magyar“ t, „Csak gyönyörű Nemzet“ „Él­jen ősmagyar hazánk“ és a „Szózat“-ot nagy pre- czizitással adta elő. Nagy Lajos, Turóczy Endre, Nagy Jáios és Arató Lajos szavaltak tetszés mel­lett; melyek közzül az Araió Lajos és Nagy Lajosé emelkedtek ki, bár a többiek is szépek voltak. Az ünnepi beszédet, — mert csakugyanr az volt, — Nagy Lajos ev. ref. lelkész tartotta. Úgy a beszéd formája a szebbnél szebb hasonlatok, ügyes fordu­latok és az azon keresztül húzódó szellem és ha­zafias lelkesültség, valamint a kitűnő előadás ki­váló hang anyag és helyes hangsúlyozás méltán ragadta frenetikus tapsra a díszes nagy közönséget. Este á „Polgári Olvasó Egyiet“-ben 160 teritékü bankett volt A szebbnél szebb beszédek természe tesen nem hiányozlak A lakoma, jó zene mellett a pirkadó hajnalba nyúlt be. A záró beszédet szin­tén Péter András elnök tartotta, éltetvén az al­kotmányos, koronás királyt. A tizennyolez négy vennyolezas öreg honvédet az „Egylet“ vendé­gelte meg. Öcsödön. Márczius 14-én úgy a középületeket, mint igen sok magán lakházat is fellobogóztak. Már­czius 15-én d. e. 9 órakor az ev. ref. templomban disz Isteni tisztelet volt, Oláh Antal páratlanul magasztos hazafias beszédet tartott, az egybegyüli hívekhez, s ezután az Ocsödi dalárda elénekelte a Hymnust. Az Isteni tiszteleten részt vett testüle tileg az elöljáróság, úri kaszinó, polg. kör, népkör, olvasó kör, iparos kör, függetlenségi kör, ipartes­tület és a tűzoltó testület. D. u. az úri kaszinóban szavalt Soós Kálmánné, és felolvasott Berki Sándor, este pedig 100 teritékü vacsora volt, részt vettek a hölgyek íb, — a vacsora alatt szebbnél szebb toasztokat mondottak, — ezután következett a táncz reggelig, az ehő négyest 40 pár tánczolta Volt ezenkívül a népkörben 200 teritékü vacsora, ide meg lettek hiva az Öcsödön még élő 48 as honvédek számszerint 31-en, megjelent 21 — to­vábbá volt még vacsora a függ. körben szintén 200 terítékkel, polg, körben és az olvasó körben 150- 150 terítékkel. Az iparos kör és az ipartestület kö­zösen rendeztek tánczczal egybekötött bankettet, — ez volt a leglátogatottabb mulatság, a vacsoránál több mint 300-an vettek részt s tánczoltak reggelig. Az izraelita hitközség a márczius 15-ét szintén meg­ünnepelte és pedig Isteni tisztelet volt d. e, este Weisz Sámuel házánál jöttek össze vacsorára és tánczoltak reggelig. Puszta-Földváron. Márczius 15-én délelőtt a róm. kath. egy­házban Hoffman Béla helybeli plébánus isteni tisz- toletet tartván, 2 kör tagjai lobogóval az elöljárók és községi képviselőkkel együtt vallás külömbség nélkül a község udvarán egybe gyűltek, s onnan templomba menvén, befejezte után, zászló alatt zene szóval az ágost. evangélikus templomhoz, vo­nultak, hol 9 órakor isteni tisztelet tartatott, — befejezte után a községházához zene szóval visz- sza vonultak s szétoszlottak, — Mindkét helyen impozáns beszédet tartottak ü hazaszeretetről, az evang. templomban Rédey Károly meghatóan pré­dikált, záradékul a templomban az iskolás gyer­mekek „Hazádnak rendületlenül“ éneke fejezte be az isteni tiszteletet. — Délután 3 órakor a községházánál összegyűlve, zászlók és zeneszóval a községi iskolához vonultak, hol Hoffman Béla rom. kath. plébánus szép megnyitó beszédével fo­gadta az egybegyűlteket ecsetelvén e uap nagy­ságát. — Ezek után Keller József igazgató tanitó tartott felolvasást 1848-tól kezdve lefolyt időkről és e mai napnak nagy fontosságáról. Végre Rédey Károly ágost. evang. lelkész záróbeszédében igen szépen ecsetelte e nap nagy fontosságát és az 50 évi küzdelmeket, — együttvéve a király és haza iránti szeretetre buzdítván az ott levő 500 főre menő megjelenteket, befejezésül zászló és zene szóval a polgári olvasó kör udvarára vonultak, hol néhány csárdás táncz után este 6 órakor a tömeg rendben szétoszlott. Szabad-Szent- Tornyán Márczius 15-ikének 50 éves emléke Szabad Szent-Tornyán az iskola helyiségben ünnepeltetett meg. Supkégel István tanitó buzditó hazafias felol­vasása által az iskola helyiség zsúfolásig megtelt hallgató közönséggel. Este a polgári körben társas vacsora tartatott. Szent-Andráson. Márczius 15-ét hazánk újjá ébredésének ötven éves évfordulóját községünk lakosai méltó fénynyel ünnepelték meg. A nép, daczára hogy az elöljáró­ság nem tette magáévá e nagy napnak hozzá mél­tóan való ünneplését, hazafiságának szép jelét adta azzal is, hogy házait kora reggel már nemzeti tricolor ékesítette s délután 3 órakor ünnepi zász­lós menet vonult ki a népkör helyiségéből s haza­fias dalok éneklésével járta be az utczákat. Ehto az olvasó egyletben és a népkörben lakoma volt, me lyen hazafias polgáraink közül 300-an vettek részt, ünnepi szónoklatokban nem volt hiány ; dr. Jurkovics György és Darabos Sándor ref. lelkész lelkes sza­vakban fejtegették e nagy nap jelentőségét és él­tettek nagy időnknek akkoron szereplő vezérférfiait. Körös Ladányban. A ref. templom zsúfolva volt. Tóth József ref. lelkész alkalmi beszédet tartott. Délután 3 órakor a községházánál óriási nép részvételével népgyülés, amely alkalommal az e czólra megalakult dalárda Hvmnust énekelt, Szentandrási Elek szavnlt, Tóth József emlékbeszóde után Vilgasz Konrád szavalata, majd a dalárda .Szózata zárta be az ünnepélyt. Este a polgári olvasókörben társasvacsora, amikor Csánki Géza dr. besszélt a polgári kör keletkezé­séről, utána ismét Tóth József mondott nagyobb szabású alkalmi beszédet; az összegyűltek éjfél után 2 órakor oszoltak szét. A 48-as népkörbeo Kardos Gergely elnök köszönetét mondván az egy- begyült tagoknak, utána Veres Gyula községi jegyző tartott a 48 as vívmányokat ecsetelő szép beszédet, majd az itt is megjelent Tóth József ref. lelkész üdvözőlto a 48-as honvédeket és egy ügyes fordu­lattal lerántotta a szoczialista izgatok működéséről és alattonosságáról a leplet, amely beszédet a hall­gatóság zajosan helyeselte. Végül Makai Imre párt­tag köszönte Tóth József és Veres Gyula fárado­zásait; a vig hangulat reggelig tartott. Általános megütközést keltett, hogy a 48-as honvédeket a társas vacsorára egyik kör vagy olvasó egylet sem hivta meg feledékenységböl, amit sokan restelünk. Mező-Berényben­Reggel 8 órakor valamennyi templomban isteni tisztelet tartatott, melyen megjelentek a község képviselőtestületének és elöljáróságának tagjai is. Délelőtt 10 órakor a községi képviselőtestület tar­tott ünnepi közgyűlést a „Magyar Király“ nagyter­mében, mely zsúfolásig megtelt közönséggel. Szeke­res András biró rövid megnyitója után Bertlióty Károly emelkedett szólásra, hogy elmondja a nap jelentőségét méltató ünnepi beszédét, melyet gyak­ran szakított meg hatalmas éljenzés és tetszés zaj. Mucsi Mihály jegyző indítványára az ifjú szónok­nak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a képviselő- testület és elhatározta, hogy a beszédet egész ter­jedelmében jegyzőkönyvbe iktatja. A polgárság ünnepe délután 2 órakor folyt le a Kossuth-téren, mely a szomszédos utczákkal egyetemben már egy nappal előbb a nemzeti színű zászlók sokaságával ékeskedett. Ide vonultak fel zeneszóval zászlók alatt a különböző egyesületek és testületek s a hozzájuk csatlakozó polgársággal csakhamar megtöltötték az egész teret. Az iparos dalárda a Hymnus hangjaival megnyitván az ünnepélyt Kuczián Géza szavalta el lendületes alkalmi költeményét, mely nagy tetszést aratott. A szavalat után ismét a dalárda követke­zett nagy hatással énekelvén a „Szózat“-ot. Illyés Endre ref. lelkész lépett ezután az emelvényre s messze hallható érczes hangon mondott ünnepi be­szédet, melyet a hallgatóság feszült figyelemmel kisért. A valóban szép, sok helyen költői szárnya- lású beszéd nagy hatást keltett s elhangoztával so­káig zúgott az éljen „A szabadság félszázados ün­nepén“ czimü Illyés Bálint által irt költeményt szavalta még el Berthóty Károly s az utána követ­kező s a dalárda által előadott „Induló“ elhangzása után véget ért az ünnepély. Megható jelenet folyt le az ünnepély végén. Bereczki József 48—49 diki honvéd, ki éppen e napon tölti bo 80 ik életévet 100 koronát ajánlott fel az ünnepély rendezőségé nek, hogy a nap emlékére ossza ki a szegény isko­lás gyermekek között. A jelenvolt közönség lelkes ováczióban részesitó a nemes lelkű öreget, kinek szép tette dicséretre nem szorul. Az ünnepély után a hallgató közönség tüntető menetté alakult s zene­szóval, hazafias dalok éneklése közben bejárta a város főbb utczáit s azután csendesen elszéledt. Este kivilágítás és 300 teritékü társas vacsora zárta be a szép napot. A vacsorán Mucsi Mihály pohár- köszöntőjét a királyért állva hallgatta meg a kö­zönség. Illyés Endre a márcziusi eszmékért, Bert­hóty Károly az öreg honvédekért ürítettek poharat. Csinos beszédet mondott Jeszenszky Imre s utána még számosán. Vésztőn. Már kora reggel nemzeti lobogó díszben állott a község; | lakosság ünnepi ruhákba öltözött. Délben harangszó jelezte a nagy napot, amely után megkezdődött az ünnepélyek sorozata. A jubiláris ünnepélylyel kapcsolatban délután 1 órakor tar­totta a földmivelö munkás egylet zászló szentelési ünnepélyét, melyhez az egylet, úgy az egyházi, mint a községi elöljáróságot küldöttségileg meg­hívta. A zászló anyai tisztséget Kiss B. Mihály biró leánya Róza viselte, aki az egyletet tisztéből kifolyólag egy igen szép „Szabadság, egyenlőség testvériség“, „1848. márcz. 15 1898. márcz „15.“ feliratú nemzeti lobogóval ajándékozta meg. Ökrös Sándor elnök megnyitó beszéde után Kiss Róza zászlóauya a zászlót átvéve, az egyletre Istennek áldását kérte. Az első három szeget a rúdba erő­sítette. Majd Kun Béla lelkipásztor a zászlót meg­áldva, „Szabadság, egyenlőség, testvériség“ jelsza vakkal szintén három szeggel látta el a zászlót. Tardy Lajos jegyző és Kiss B. Mihály községi biró verte ezután verte be a szegeket. Molnár Ferencz t. biró elszavalta saját hazafias költeményét, me­lyet Tóth Mihály munkás egyleti tag beszédének felolvasása követett. Ezután kibontották a Hor­váth István munkás egyleti tag által ajándékozott „Éljen a haza“ feliratú zászlót, amelyet miután Kun Béla lelkész megáldott és Szentesi Sára kis szavalat mellett átvett; megvendégelte a „Munkás egylet“ vendégeit. Harsány éljenzés között vonult aztán a községi elöljáróság a községházához, ahová csakhamar saját zászlójaik alatt a vésztői kaszinó, az olvasó népkör és a földmives munkáskor vala mint az iparosok testületileg felvonultak. Alig kon- dult meg az ünnepi harangszó, indult a községhá­zához ös9zesoreglett sokaság Isten házába, ahol Kun Béla lelkész hazafias érzülettől áthatott szép imát mondott. Isteni tisztelet után az ünneplő kö­zönség sorakozva 3 zenekar kíséretében végig vo­nult a község utczáin. Este a kaszinóban és olvasó népkörben bankett volt, mindkét helyen zsúfolt volt a helyiség. A kaszinóban Tardy Lajos jegyző mon­dott szép beszédet, majd felolvasta a budapesti lelkes ifjúság távirati üdvözletét; indítványt tett, hogy Jókai Mórhoz mint a nagy napok élő hőséhez távirat üdvözletét küldessék, ami a legnagyobb lel­kesedés között elfogadtatott. Majd Bereczky József tanitó szavalta el ifj. Kun Béla debreczeni joghall­gató „Félszázados ünnepélyen" czimü pályadij nyertes gyönyörű költeményét. Hirsch Erzsiké pe­dig Ilyés Bálint „Visszaemlékezés 1848. márczius márc/.ius 15-ikóre“ czimü költeményét szavalta el, mely után Kun Béla lelkész emelkedett szólásra és tőle megszokott hévvel a nagy idők egyik érdemes tipikus alakját, a kaszinó elnökét dr. Csákly Jánost köszöntötte fel. Csákly János kaszinói elnök elbe­szélőig visszaidézte a nagy napok nevezetesebb közvetlen tudomásával történt mozzanatait. Végre dr. Nussbaum Károly tartott gyönyörű alkalmi be­szédet. Az olvasó népkörben daozára tágas helyi­ségeinek — a vendégsereg be sem fért; még a mellék helyiségek is tömvo voltak, a lelkesedés pedig folyton a legemelkedettebb volt. Alkalmi beszédet tartottak Kiss B. Mihály a kör elnöke, Popovits László, Herczfeld Fülöp, Molnár Ferencz, Kalmár Ferencz és még számosán. ­Hirdetmény. Köztudomásúi Gyula város rendőrkapi- tányi hivatala értesíti a közönséget, hogy a rendőrkapitány által szóbeli panaszok ezentúl mindennap kétszer, és pedig reggel 8—9 óráig, délután pedig 2—3 óráig vétetnek föl. Kéretik a közönség, hogy ezen határ­időhöz szorosan ragaszkodni szíveskedjék. Kivételt csak az olyan panaszok és föl­jelentések képeznek, melyeknél azonnali ren- dó'ri beavatkozás szüksége forog fönn. 82 1 — 1 Hírek. Kéry Gyula. Hat éve lakott körünkben és nnyira sajátunkénak tartjuk, de ő is annyira ösz- szeforrt velünk lélekben, gondolatban, hogy ma, amidőn fényes tehetségének, rendkívül széles lát- körének, alapos képzettségének és sokoldalú tudá­sának a földmivelési minisztérium kebelében kiváló egyéniségét megillető és jogos ambicziójait kielé­gítő tér kínálkozik, nem búcsúzunk tőle, amint hogy ő sem búcsúzik el tőlünk, az lévén szive vágya, hogy jövőre is gyulainak tekintessék, ami­nek jó s balsorsban nemcsak érzületileg, hanem tényleg is meg fog maradni. Ama tudat, hogy va­lahányszor teheti, mindig haza fog körünkbe jönni, könnyítse meg úgy ránk, mint ránézve a válás fájdalmát és a haza javára reábizott fontos misz- szió teljesítése közben fokozza ambiozióját és buz­galmát ama tudat, hogy bár széles körben cselek­szik, de sehol sem kisérik oly önzetlen rokonszenv- vel és szeretettel működését, érvényesülését, mint gyulai honfitársai, akiknek nevében elégikus „Isten veled“ helyett azzal köszöntjük a távozó Kéry Gyulát: Excelsior! Viszontlátásra! Széchenyi Lajos tb. kanonok, kiérdemelt es- perej uj-kigyósi plébános, akit 1848. márczius 17-én szentelt föl báró Bémer László nagyváradi püspök, a nagyváradi 1. szert egyházmegye áldozó papjává, ma tartja arany miséjét s amint értesü­lünk, félszázados egyházi érdemeit a legfelsőbb ki­rályi kegy is megaranyozza a vaskoronarend III. osztályának lagkegyelmesebb adományozásával. Az aranymisén és ezt követő ünnepélyességen részt- vesznek a bíboros püspök képviseletében Palotay László kanonok, továbbá a vármegye főispánja, az alispán, a patrónus Wenckheim grófi család tagjai s az érdemes lelkész nagyszámú tisztelői. Mi is szívesen üdvözöljük őt s szivünkből hangoztatjuk: „ad multos annos 1“ Kinevezés, a pénzügyminister Szákáts Lajos csabai kir. adótisztet, az orosházi kir. adóhivatal­hoz ellenőrré nevezte ki. Sorozás. A vármegye területén, mint megír­tuk, folyó hó 10-én kezdődött meg a sorozás és eddig a szeghalmi és gyulai járásokban nyert be­fejezést. A szeghalmi járásban, hol 569 előjegyzett hadköteles közül előállott 487, besoroztak ezek kö­zül 162 egyént, a sorozás márczius 10—12 napján folyt le. Gyulán a sorozó bizottság következőleg alakult meg: a polgári hatóság részéről jelen vol­tak, dr. Fábry Sándor alispán, és dr. Zöldy János főorvos, a közös hadsereg részéről Popovics őrnagy Váradi főhadnagy és dr. Tauszig ezredorvos, a hon­védség részéről Münch százados, Bulla főhadnagy és dr. Szabó ezredorvos. Hétfőn és kedden a gyu- lai\* járásbeli hadkötelesek állottak a bizottság elé, és pedig elővezettek 224 egyént, ebből az ujoncz- jutalék javára besoroztak 68-at, a póttartalékba 18-at, visszahelyeztetett 74, fegyverképtelennek nyilvánít­tatott 38 hadköteles. Szerdán és csütörtökön a Gyula városbeli ilietőségü hadkötelesek sorozása történt meg a következő eredméDynyel: elővezette tett 360 egyén, besoroztatott az ujoucz jutalék ja­vára 116, a póttartalékba 28, visszahelyeztetett 165, fegyverképtelen — 44 hadköteles Tegnap kezdő­dött Csabán a sorozás, a hol márczius hó 23-ig tart. Azután sorban Békésen, Gyomán, Szarvason, és Orosházán történik meg a fősorozás, mely ápril hó 13-án nyer befejezést. Kinevezés. A vármegye főispánja Weinmann Győző végzett joghallgatót közigazgatási gyakor­nokká nevezte ki és szolgálattételre az alispáni hiva­talhoz osztotta be. A püspökladány—füzesgyarmati h. é. vasút építését Pollák A. budapesi mérnökvállalkozó már legközelebb megkezdi, mert minden előintézkedés e czélra meg van téve. — A vasút épitési költségei 1.225.000 írtban vannak megállapítva. Bimbóhullás. Hoffmann Viktort és nejét Fluck Kornéliát fájdalmas csapás sújtja. Kis gyermekük Emiké, e hó 17 én kilencz hónapos korában meg­halt, A közrészvét enyhítse a szülék bánatát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom