Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-06 / 10. szám
Melléklet a „Békés" 1898.10-ik számához. kivonulás, ós az előbb még zsúfolt teremben alig maradt 20—30 bizottsági tag, a déli harangszó és a vonatindulás azok legnagyobb részét is elcsalta magával. Csakis igy történhetett meg, hogy a hosszú tárgysorozatot két óránál alig hosszabb idő alatt letárgyalták s az ülést déli egy órakor teljeson befejezték. A közgyűlés lefolyásáról és az ott hozott határozatokról a következő tudósításban számolunk be olvasóinknak: Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, dr. Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László aljegyzők, Oláh György főügyész, Jantsovics Péter árv.iszéki elnök, Lukács Endre Popovics Szilveszter, Sztraka György, Rohoska Mihály, Ambrus Sándor, Csánki Jenő, Krcsmarik János főszolgabirák, Kliment Gyula, Dóiméi Lajos Sárosy Gyula, Bandhauer György, Rosenthal Adolf, Maros György, Lepény Pál, Bohus M. András, Za horán György, Farkas Mihály, Korosy László, Hegedűs Lajos, Zahorán Pál, Mázán M. János, Kliment György, Lipták V. János, Salamon János Beliczcy Rezső, Lukoviczky Mátyás, Medovarszky Pál, Jantsovits Emil, Maczák H. Márton, Aradszky Pál, ifj. Laurinyecz István, Achim L. András, Gaj dács János, Kliment Z. György, Kovács Sz. Mi hály, Kliment Z. János, Maczák L. György, Achim Pál, Wallerstein Soma, Reisz Simon, Fejér Béla Bakos Mátyás, Kliment János, Gajdács András Achim Gusztáv, Sailer Gyula, Sztraka Ernő, Beli czey Géza, Kherndl György, Haviár Lajos, Ki Gyula, Reck Géza, dr. Kiss István, Viskovics lg nácz, Hegedűs Lajos, Blankenstein V., Konkoly Jenő, Konsiczky J., Mezey Lajos, Nagy Gy. Imre dr. Hajnal István, Sajti János, dr. Török Gábor R. Nagy István, Körözsi Imre, Kocsor Gergely Emperl Ernő, B. Szabó Sándor, Czira Gergely, K Nagy Gábor, Tóth Mihály, Zolnay Béla, Kratoch will Gyula, Petneházy Feiencz, Vámos Sándor, Tóth László, dr. Szegedy Kálmán, Domokos Péter G. Varga András, Belenczéresi József, Braun Adám K. Szűcs Mátyás, Szathmáry Gábor, Horváth János Boros János, Berthóty Gusztáv, Beinschrott Már tun, Belenta János, Marti Pál, Bakucz Tivadai Illyés Endre, Kecskeméti Ferencz, Herczegb Géza Gremsperger József, dr. Hajnal Albert, Prág Lajos Szabó János, Farkas József, Prág Bonifácz, Reck József, Kozma Gusztáv, dr. László Elek, Bihály József, Kraft Viktor, Morvay Mihály, Tatár János Kovács Gyula, Godán Ambrus, Emődi Imre, G Túri Sándor, ifj. Mező Sándor, Kny Antal, Var ságh Béla, Nagy Károly, Dombi Lajos, üutkay Béla, Miskucza György, Lendvay Mátyás, Popovics Jusztin, Erkel János, Blich Reinhardt, Aszalay Gyula, Hoffmann Alajos, Kéry Gyula, Sál Sebes tyén, Gerlein Reinhardt, Ludvigh Mihály, Cs. Dem kó József, Stefanovics Péter, Végh Gábor, Winkle Lajos, Czinczár Adolf, Schmidt Gyula, dr. Zöldy Géza, Reisner Emánuel, Hoffmann Béla. Szabó Emil, Somogyi Ákos, Szekér Gyula, Böhm Miklós Beles Vazul, Keller Imre, dr. báró Drechsel Gyula dr. Ondroviczky Lajos, Szeberényi Lajos, Áchim András, Bajcsi János, Bajcsi Gusztáv, Kovács Mihály, Kocziszky Mihály, Medovarszky János, Vi dovszky Károly, Fábry Károly, Erkel Rezső, dr, Mérő Samu, Ladies György, .dr. Zöldy János, Grócz Béla, Kuczkay János, Vidovszky Ferencz, dr Szemző Gyula, dr. Reismann A., Grimm Mór, Mo ravesik József, Robicsek Károly, Golián Soma Bankó György, Medveczky József, Réthy Sándo Huszerl Lipót, Danes Béla, Melis György, Tepliczky János, Sinkovitz Pál, Petrovszky Mihály, Benka Gyula, Melis Mátyás, Klenk József, Dérczy Ferencz Pohl Dániel, Bakai Sándor, Áchim Ádám, Kutlik Endre, Salacz Ferencz, Elefánti János, Pintér Pál Fábriczy Soma, dr. Sziráczky János, Fabó Emi, nuel, dr. Dunay Alajos, Hutiray László, dr. Szlo vák Pál, Tolnay Ferencz, Kontur József, Schreiber Dávid, Haviár Dániel, Petz Lajos, Dezső Antal dr. Salacz Oszkár, Haraszti Sándor, ifj. Dérczy Péter, Lengyel Sándor, Szirmay L. Árpád, Haviár Gyula, Léderer László, Mikolay Mihály, K. Hor váth János, Ágoston Lajos, Benkő István, Héj Mihály, Székács József, Székács István, Mikolay István, Freuder Mór, Gajdács Pál, Kiss Jáno Taffer Jakab, Csiszár János, Jankó György, Raj® József, Vangyel Szilárd, Léderer Rudolf, Zlinszky István, Zalay György, dr. Márky János, Sál József, Schmidt József stb. A főispán megnyitó beszéde. Dr. Lukács György főispán a tagok éljenzése mellett elfoglalván az elnöki széket, osztatlan ügye lem között a következőket mondotta: Mélyen tisztelt közgyűlés! Februári rendes közgyűlésünket mozgalmas körülmények között tartjuk meg. A közel múlt napokban erős lobot vetett az a társadalmi baj, mely külső jelekben hét évvel ezelőtt vármegyénkben nyilvánult először s a mely azóta az egész magyar Alföld nek mintegy endemisztikus kórságává lett. Az utóbbi napok sajnos kitörései tüntették fel legszembeötlőbben a baj extensiv terjedtségét Ha ezen napok eseményeit vármegyénk szem pontjából vizsgáljuk és ha az ezen események által érintett vidékek agrárszocziális tüneteit összehasonlítjuk az agrárszocziálizmus nálunk észlelhető jelenségeivel, azt az egy bizonyos mértékig megnyugtató tapasztalatot nem lehet eltagadnunk, hogy — noha az agrárszocziálizmus gyökerei mélyen lenyúlnak is vármegyénk talajába — az erőszakos kitörésekre való hajlandóság, a meggondolatlan erupeziók iránti fogékonyság csökkent népünkben. A mi népünk, amely a magyar temperamentum vérmes fellobbanásaiban mindenkor ve- -’tett, 1891. óta sok keserű csalódáson is ment keresztül. Saját kárán tanulta meg, mennyire ;m igaz mindaz, amit káprázatos ujságezikkek és lázitó szavú demagógok élénk színekkel festenek meg neki. Ezek a tapasztalatok, ha nem terelték is el a munkásokat ábrándképeiktől, ha nem akadályozhatták is meg a bajnak tova terjedését, annyit mégis eredményeztek, hogy a munkás ott, ahol a szoczialismus már nem uj még az úgynevezett nópvezéreknek sem hisz vakon, hanem kritizál és bizonyos mértékig nyugodtan mérlegeli az eseményeket. Természetesen nem érvényesül ez a jelen ség ott, ahol a baj most van keletkezőben, avagy csak az imént lépett fel. így például a szeghalmi járás területén az agrárszocziálizmus turbulens jelenségekben nyilvánult, a mi arra késztette a hatóságot, hogy a járás közbiztonságának sértetlen megőrzése érdekében rendszabályokat tegyen. A békésvármegyei szoczializmus mélyen gyökerező voltát és nagy elterjedségét tagadni lehetetlen, azonban tapasztalataink mégis arra a biz tos reményre jogosítanak, hogy a szabolcsihoz hasonló kitörésektől nincs mit tartanunk. Szoros kötelessége természetesen a hatóságnak ébren őrködni, hogy a biztonságot, a törvény és rend uralmát megóvja ós erélylyel hárítsa el mindazt ami aggodalomra adhatna tápot. A hatóság ébersége mellett, hatóságnak és társadalomnak együttes feladata a nép felvilágosításán munkálni közre lankodatlanul. Megdob bentő, mily gyermekesen hiszékeny tud lenni 1 magyar nép, melynek okossága különben majd nem páratlan, mily hiszékeny akkor, midőn utópiákról álmodik. Köztudomású, hogy a szegény elhódított szabolcsi és zempléni munkás népet mily naiv mesékkel hajtották az izgatók a lázadás karjaiba. Az izgatók ezen suggerálása ellen kell népünket fogékonytalanná tenni józan felvilágosítás által. E tekintetben jótékony hatást várunk a gazdasági egyesület által vár megyeszer te rendezett gazdasági felolvasásoktól, valamint egyéb közhasznú ós ismeretterjesztő előadásoktól, melyek közül kiemelem azokat, melyeket az- orosházi polgári iskola igazgatója Orosházán rendez És eredményt várunk egyes helyes irányú józan néplapok terjedésétől, amire közre munkálni mindnyájunk hazafias kötelessége. Különös feladata hatóságnak és társadalomnak az uj gazdasági törvény, a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 189.8, évi II. t.-cz, helyes megmagyarázása. Ha ennek a törvénynek rendelkezéseit azok valódi értéke és tartalma sze rint sikerül népünk felfogásába átvinni s megértetni vele, hogy abban gazda és munkás érdekeinek egyaránt igazságfos, pártatlan biztosítása foglaltatik, ez a viszonyok javulását nem csekély mérvben mozdítaná elő. S különösen nagy hasznát venné vármegyénk társadalma annak, ha egyes helyeken munkásszövetkezeteknek czélba vett megalakítása sikerülne. Ezeket a kezdeményezéseket földmi- velésügyi kormányunk is készséggel részesítené támogatásban. A nép felvilágosítása körül számítunk vármegyénk összes felekezeteinek hazafias érzelmű lelkészeire, kik a népre gyakorolt közvetlen ós hatékony befolyásukkal annak képzetei alakulására hathatósan működhetnek közre. A viszonyok kedvező alakulását lényegesen elősegíthetik a munkaadók méltányos bánásmód által. Ha a gazda és munkás között pat riarchalis közvetlenség létesithető, erejét veszti az izgatás. Ám, ha hatóság, társadalom, munkaadó, fel világositó, méltányos bánásmódja sem lenne ele gendő arra, hogy a viszonyok rendes menetét biztosítsa, hanem erősebbnek bizonyulna a lelketlen izgatók szava, a közhatalom törhetlen lesz kötelességei teljesítésében, melyek elseje a törvény uralmát és a rendet sértetlenül fen- tartani mindenütt, minden körülmények között mindenkivel szemben. (Általános helyeslés). Ébred a természet, megindul a mezei munka, kezdődik az Alföld nagy gazdasági évadja Legyen a gazda méltányos, okos, türélmes. Igyekezzék mindenek felett munkásainak bizalmát megszerezni. Ha méltányos törekvései daczára a munkás mégis mint ellenség lépne fel vele szemben, ne csüggedjen, mert a hatóságban erélyes védőre lel, a mint erélyesen meg fogja védelmezni a hatóság a munkást is netaláni igaztalan támadások, igaztalan bánásmód ellenében. Vállvetve kövessünk el mindent uraim társadalmi ellentétek kiegyenlítésére, mert csak akkor fogjuk a béke áldásait zavartalanul élvez hetni, ha biztosítanunk sikerül minden hasznos társadalmi tevékenység alapfeltételét: a társa dalmi osztályok egymás iránt való kölcsönös bizalmát. Azzal a hő óhajjal, hogy ezen bizalom elérésére az előttünk álló munka évben sikeres lépést tehessünk, mai rendes közgyűlésünket megnyitottnak nyilvánítom. (Lelkes éljenzés). Időszaki jelentések. A megnyitó beszédet követő éljenek elhangzása után dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel az alispánnak a múlt közgyűlés óta lefolyt eseményekről szóló jelentését, mely a közegészségügyre, földmivelés, ipar, kereskedeleműgy és közlekedés- ügyre vonatkozó részeiben összegezése volt a köz- igazgatási bizottság elé havonként beterjesztett a általunk alkalmilag közölt jelentéseknek. A jelentés végén megemlékezik az alispán a törvényhatóság bizottság elhunyt tagjairól, s ezzel kapcsolatosan indítványozza, hogy a vármegye közgyűlési terme számára festesse meg volt főispánjának Terényi Lajos nak arczképét. Végül javasolja a jelentés, hogy a terjedő szocziálizmusra való tekintettel Írjon fel a vármegye a honvédelmi miniszterhez, hogy Orosházán és Békésen állandóan katonaságot helyez zenek el. Czira Gergely szerint a tagok csak úgy vehet nek részt a tanácskozásban, ha az előterjesztése két hallják is, kéri tehát az előadókat, hogy értei mesebben (felkiáltások : Talán hangosabban ! ?) adják elő a tárgyakat. Dr. Lukács György főispán megjegyzi, hogy minden előadó hanganyagának megfelelően teszi meg előterjesztését, a bizottsági tagoktól függ hogy csendet tartya megérthessék az előadókat. Mezey Lajos csak az esetben hajlandó hozzá járulni Békésen a katonaság elhelyezéséhez, ha az kaszárnyában történik, mert az egyénenként való beszállásolás nagy terhet róna a lakosságra. Dr. Fábry Sándor alispán fejtegeti a katona ság állandó elhelyezésének szükséges voltát s megjegyzi, hogy a közgyűlés a szükséghez képest csak a kérelmet terjeszti fői, annak megfelelő módon való teljesítése a kormány feladata. Igen természetes, hogy katonaság állandóan csakis kaszárnyák ban helyezhető el és a kérelem teljesítése magával fogja hozni a laktanyák felépítését is. Ezek után a közgyűlés a jelentést egész tér jedelmében tudomásul, vette és a benne foglalt indítványokat elfogadta. Hasonlókép tudomásul vették a közigazgatás bizottságnak 1897. évről szóló jelentését, valamin a 8zámonkérőszéknek az egyes tisztviselők tevékeny- ségéröl szóló jegyzőkönyvét is. A szolgabiró választás. A tárgysorozat szerint következvén az elhalálozás folytán megüresedett szolgabirói állásnak választás utján leendő betöltése, a kijelölő bizottság tagjaiul a közgyűlés Haviár Dánielt, Varságh Bélát és Schmidt Józsefet választotta meg, a főispán pedig Beliczey Rezsőt, Qrócz Bélát és Mikolay Mihályt nevezte ki. Rövid tanácskozás után elnöklő főispán tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy a bizottság az állásra jelentkezett mindkét pályázót, névleg Hágnál Béla és Salacz Ferencz tb. szolga bírákat kijelölte, egyszersmind, mután húsznál több bizottsági tag a névszerinti szavazás elrendelését kérte, azt elrendeli s két szavazatszedő küldöttséget alakit. Az első küldöttség Ladies György elnöklete alatt Kherndl György és Beliczey Géza tagokból, a másik Varságh Béla elnöklete alatt Schmidt József és Márki János tagokból állott annál Gyula város, a gyulai és csabai járások és a tisztviselők, ennél a többi járásbeli bizottsági tagok szavaztak. Csaknem egy óra hosszáig tartott élénk izgatottság között a szavazás, melynek befejezte után a küldöttségi elnökök jelentései alapján a főispán kihirdette az eredményt, mely szerint a beadott 230 szavazatból Salacz Ferencz 123-at, Hajnal Béla pedig 107-et kapott s igy 16 szótöbbséggel Salacz Ferenczet választották meg szolgabiróvá. A megválasztott a közgyűlés szine előtt azonnal letette a hivatalos esküt, s őt a főispán szarvasi járásba osztotta be. Egyéb ügyek. Az árvaszóki elnök helyettesévé, a jelenlegi helyettes elnök akadályoztatása folytán ideiglenesen egyhangúlag Sárosy Gyula árvaszéki ülnököt választották meg. Az orosházi második lóavató bizottság elnökévé a közgyűlés Pongrácz Jenőt választotta meg. becslőkkó pedig Jankó Györgyöt, Vidovics Győr gyöt és Jankó Ferenczet nevezte ki a főispán. A vármegye 1898. évi költségvetésére vonatkozó ministeri leiratra vonatkozólag az állandó választmány azt javasolja a közgyűlésnek, hogy Írjon fel a ministerhez az iránt, hogy a járási orvosok utazási átalányát ne egyenlően, hanem a járások nagyságához mérten állapítsa me:*, s igy az orosbáz járásban 240 frtot, a szarvasi és szeghalmi járásokban 200 frtot, a békési és gyulai járásokban 140 frtot, a osabai és gyomai járásokban 100—100 frtot kapjon a járási orvos. Dr. Hajnal István ezzel szemben utalva arra hogy a javadalom az orvosi szolgálatnak igy sem megfelelő, indítványozza, hogy az utazási átalány egyenlően osztassék meg. Keller Imre az állandó választmány javaslatát pártolja, mert az utazási átalány a kész kiadások megtéritéseül szolgálván, a nagyobb járásba beosz tott és többet utazó orvosnak nagyobb átalányt kell adni, mint a kinek e czimen kevés kiadása van. — A közgyűlés ily értelemben határozott. A távbeszélő hálózat kiegészítésére a kereskedelemügyi minister által igényelt 700 frtot a közúti alapból kiutalványozták. A honvéd tisztképző intézeteknél a vármegye által létesített öt alapítvány alapitó oklevelének iállitását elrendelte a közgyűlés és egyalkalomraal elhatározta, hogy az alapítványi helyeket 4 évre felosztva fogja betölteni. Zemplénvármeyye feliratát, melyben a honvéd- hadapród iskolákban a tandíjkedvezményeknek a törvényhatósági tisztviselőkre való kiterjesztését kéri, valamint Szabolcsvármegyének feliratát a jegyzőknek az adóbehajtás körüli teendők alól való felmentése tárgyában, a közgyűlés hasonló irányú feliratokkal támogatni elhatározta, elenben Gömör- Kishont és Heves vármegyéknek a socialismus meg- gátlására irányuló feliratait, miután Békésvármegye ez irányban felirati jogát már többször gyakorolta, tudomásul vette. Tudomásul vették ezután az elmegyógyintézet létesítésének előmunkálataira vonatkozó alispáni jelentést és jóváhagyták a tervek elkészítésére vonatkozólag kötött szerződést. A lótenyésztési szabályrendelet és a tűzrendészet': szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslatokat a közgyűlés elfogadta. A földmives iskolai bizottság javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a földmives iskolát még tizenkét tanuló befogadására kibővitteti. A községi pénzkezelés szabályozására vonatkozó szabályrendelet tervezetet Mezey Lajos és Ambrus Sándor felszólalásai után kiadták véleményezés végett a községek képviselő testületének és a vármegyei jegyzők egyleténok. Az állandó választmány jóváhagyni javasolta Gyoma község azon határozatát, melyben kimondotta, hogy Veres József községi orvos a pályaorvosi teendőket, mint községi orvosi állásával össze nem férőt, el nem láthatja. Dr Hajnal István nem járul hozzá a javaslathoz, mert a két tisztet nem tartja összeférhetlennek és mert ily eljárás mellett a pályaorvosi teendőket oly helyeken, hol magán orvosok nincsenek, nem látná el senki, már pedig az orvosnak hivatásszerű kötelessége megjelenni ott, hova beteg gyógyítása végett hivatott. Dr. Fábry Sándor elfogadja a javaslatot, mert szerinte a községnek jogában áll megszabni azt, hogy alkalmazottai üzhetnek-e valamely mellék foglalko- ást, vagy sem, magán érdekből pedig a község ezen jogkörébe nem nyúlna bele. — Az állandó választmány javaslatát határozattá emelték. Uj-Kigyós községnek 1898. évi költségvetését az ellene beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták. Körös-Ladány községnek a körgát adó kivetésére vonatkozó határozatát, a beadott felebbezések folytán a közgyűlés megváltoztatta éd uiasitotta a községet, hogy a kivetést a községi törvénynek megfelelően eszközölje. Jóvá hagyta ezután a közgyűlés Doboz községnek a községi erdő hasznosítására vonatkozó és B. Puskás István és társai felebbezésével megtámadott határozatát, Békés községnek a jegyzői munkakör megállapítására vonatkozó határozatát, Körös- Tarcsa községnek a határában építendő vasúti állomás költségeihez 15000 frt, hozzájárulás megajánlása tárgyában hozott és Kigyósi Imre és társai által megfelebbezett határozatát. Az országos kézimunkára nevelő egyesületnek és a mensa academics egyesületnek 100—100 frtot szavazott meg segélykép a bizottság. Gyula városnak több utcza kikövezésére, házhelyek eladására, valamint Ajtósfalván tanyai iskolai telek vételére vonatkozó határozatait a közgyűlés jóváhagyta. Dobos község kérvényére a község által építendő körgát költségeihez 10000 frt hozzájárulást szavazott meg a közgyűlés. Jóváhagyták továbbá Csorvás községnek módosított szervezési ós fizetési szabályrendeletét, Tótkomlós községnek a rendőri fizetés felemelése, Szarvas községnek az ismétlő iskolai tanítók fizetésének emelése, Békés községnek utczarendezési czéljaira több kisebb telek megvétele, Mezöberény községnek a polgári iskolai épület megvétele, Vésztő községnek uj közvágóhíd építése tárgyában hozott határozatait. Hajnal Béla tb. és volt orosházi helyettes szolgabiró részére 100 frt. jutalmat, özv. Praznovszky Ferenczné részére 212 frt. temetkezési járulékot, a vármegyei hivatalszolgák részére 25—25 frt. Hegedűs Lajos levéltáros részére 100 frt. és Szilágyi László járási Írnok részére 30 frt. drágasági pótlékot szavazott meg a közgyűlés. A gyulai és orosházi vámos utakra nézve, a jelenlegi vámdijtarifát a vámszedési jog lejártáig érvényben hagyni elhatározták. Szeghalom községnek egy uj nagyvendéglő építésére vonatkozó határozatát, miután az azzal elfogadott tervek műszaki szempontból sok kifogás alá esnek, pótlás végett vissza küldték a községnek. Békés községnek a bizottsági tagok számára, és elosztására vonatkozó szabályrendelet revisiója iránti kérvényét, miután a törvény a 10 évenkint való uj beosztást hatályon kívül helyezte, elutasították. Még néhány kisebb községi ügy és számadás elintézése után a közgyűlést déli egy órakor befejezték. A jegyzőkönyvek hitelesítése kedden délelőtt 9 órakor történt meg.
