Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-06 / 10. szám

1098—1898. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városa tőkekamat és járadék adó lajstroma, a tek. kir. pónzügyigazgatóság ál­tal érvényesitettvén márczius hó 7-tÖI 15-ig a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve. Azon adózók, akik eme lajstromban fog­lalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közzétételének napján kö­vető 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva adójúknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt fel­szólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1898. márczius hó 3-án. Dutkay Béla, 60. 1 _1 polgármester. 5 i r e k. A kir. törvényszéki épület és fogház anyag­szállítási munkái serényen folynak és maga a nagy­szabású építési munka is teljes erővel kezdetét veendi. Hogy a telek hátulsó része valamivel for- máaabb alakot nyerjen, Dutkay Béla polgármester, az építési bizottság ügybuzgó elnöke Novák Kamill kúriai biró törvényszéki elnök javaslata alapján a telekre nyúló szoraszédtulajdonosoktól, különösen a volt Körös mederből mintegy 100 Q ölnyi terü­letet vásárolt a portához, mely vétel pár száz fo­rintnyi költséget okoz ugyan, de rendkívül fontos kérdés volt a nagyszabású épületre nézve s a kép­viseleti közgyűlés bizonyára szívesen fog a telek nagyobbitáshoz hozzájárulni. A közigazgatási bizottság márczius havi ren­des ülését folyó hó 14-én fogja tartani. A polgári iskolaszék múlt hó 22 én Jantsovita Emil elnöklete alatt ülést tartott,' amelynek főtár gya volt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, annak idejében lapunkban méltatott rendelete a gyulai polgári iskola államosítása tárgyában s ezzel kapcsolatban Dutkay Béla polgármester átirata, melylyel a miniszteri leiratra részletes véleményt kér. Az iskolaszék beható tanácskozás után kimon­dotta, hogy a polgári iskola esetleges államosítása ügyében azért nem óhajt véleményt előterjeszteni, mert a polgári iskolának gymnasiummá alakítását kívánja s az átalakítás iránti kérvény a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez van felterjesztve. Az iskolaszék ez alkalommal csupán a polgármestert keresi meg aziránt, hogy a gyinnasiumi kérdés gyorsabb és kedvező elintézése végett a kormány elé küldöttséget vezessen. Az igazgató jelentése szerint a polgári iskola tanulóinak létszáma 123, a tanulók szorgalma, magaviseleté s előmenetele ki­elégítő. Az üresedésben levő egy tanszékre megvá­lasztott tanerő, közbejött akadályok miatt állását el nem foglalhatván, a 21 tanórát a három tanár vállalta át és tölti be, miért is részükre a negyedik tanerő javadalma aránylagosan kiutalványoztatik. Az I. Gyulavárosi takarékpénztárnak, a polgári iskola szegény tanulóit segélyző alapja javára adott 20 frt adományáért jegyzőkönyvi köszönet szavazta­tott. Az ismétlő iskolák évzáró vizsgálata április 17-ik napjára tűzetett ki, a tanulók létszáma 212 Ugyancsak az ismétlő iskolák jövő évi előirányzata 595 irt szükséglettel és ugyanannyi fedezettel elfo­gadtatott. A tanyai iskolák jövő tanévi költségve­tése 2451 frt 66 kr. szükséglet, 1960 frt fedezet s 491 frt 66 kr. fedezetlen hiánynyal állapíttatott meg, a hiány fedezésére az állam kéretvén fel. Még néhány apróbb ügy tárgyaltatott le s ezzel az ülés feloszlott. A községi óvoda felügyelő-bizottság február 22-én ugyancsak Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elnök előterjesztette, hogy mind a két óvoda helyiség bérlete lejár április 24 én s hogy tekintettel arra, miszerint az óvodák végleges és saját épületben való elhelyezése még megállapítva nincsen, a háztulajdonosokkal a bér­let meghosszabbítása érdekében értekezett. A Jó­zsefvárosi óvoda helyiség tulajdonosa hajlandó a bérletet az eddigi feltételek mellett egy évre meg­hosszabbítani, az újvárosié azonban nem hajlandó a bérletet meghosszabbítani, mert a házat eladóvá teszi. Ily körülmények között vagy meg kell venni a 2600 forintra tartott házat, vagy más óvodai he­lyiségről kell gondoskodni. A felügyelő-bizottság hosszabb eszmecsere után megbízta az elnököt, hogy a Józsefvárosi óvodahelyiség tulajdonosával a bérleti szerződést egy évvel hosszabbítsa meg, az újvárosiéval pedig mégis kísérelje meg a bérlet meghosszabbítást. A Józsefvárosi óvodába 80, az újvárosiba csak 29 gyermek van felvéve, ezek kö zül is csak 8—10 jár tényleg. A békési uj járásbirő. Ő felsége király a Sterka Sulucz Sándor nyugdíjazása folytán, ürese­désben levő békési járásbirói állásra Degré Alajost nevezte ki. Tavasz. A kalendáriumban ugyan még nem, hanem a természetben most már csakugyan tavaszi allűrök kezdik inspirálni a fűzfa poétákat ét töltik tele boldog sejtelmekkel a fűtés gongétól szaba­dulni vágyó családapák szivét. Világos felöltők és tavaszi kalapok kezdenek mutatkozni az utczákon és sütkérező sétáló közönség élvezi a napos oldal betonjárdáján a tavasz enyhe verőfónyét. Az elmúlt hét mér teljesen tavaszias jellegű volt, ami külö­nösen a mezőkön észlelhető, amelyek szépen zöl­déinek. Az őszi vetésekhez fűződött aggodalmak is oszlóban vannak; a búza ugyanis jobban kél ki, mint arra a kedvezőtlen ősz után számítottak gaz­dáink. A tavaszi vetés pedig mindenfelé serényen folyik. Az árvizveszedelem, mely az esztendőnek eme időszakában Damokles kardjaként szokott folyó- raenti községeink fölött lebegni, az idén sem forog fen szerencsére 1 a hegyi vidékekről szerzett érte­sülések szerint, miután igen kévés hó van, ezúttal legkisebb aggodalomra sem fog okot adni. Ami _ tekin tettel ama körülményre, hogy az árviz me­gyénkre nézve a legnagyobb veszélyt s közgazda- sági csapást szokta képezni — bizonyára nagyon megnyugtató dolog. Egyébkint a hatóságok, és első sorban az ármentesitő társulatok, a kedvező körül­ményektől eltekintve, megtették a köteles évrend- szabályokat, hogy egy esetleges nagyobb áradás, amire különben ez idő szerint nincs kilátás, ne találja őket készületlenül. Az újvárosi olvasókör vasárnapi uj közgyűlé­sén az előző közgyűlésen felmerült és az egyleti életre végzetes hatással fenyegető ellentétek sze­rencsésen elsimultak. A kör tagjainak általános és őszinte örömére Dömény Lajos az egyhangú biza­lommal és osztatlan lelkesedéssel újólag felajánlott elnöki tisztet elfogadta; alelnök Vidó István, igaz­gató Singer Mihály, pénztáros Tar István, jegyző Varga Károly, könyvtáros Puskás Lajos lön. A választmány következőleg alakult meg: rendes ta­gok Dombi Lajos, dr. Kovács Károly, Murvai Ist­ván, Kóhn Dávid, Fluck Károly, Kiss István, Buj­dosó András, Murvai Ferenoz, Vidó János, id. Bordé István, Héjjas Mihály, Szemetby Imre, Szilágyi László, Gulyás János, Szilvási Lajos, Túri Gábor, Biró István, Ócsai István és Csiszár Sámuel, pót tagok Gyulai Gábor, Kiss Péter, ifj. Biró György Túri Károly és Rozsos János. A munkástörvény végrehajtása, a mely törvény folyó hó 1-én lépett életbe, a vármegye területén folyamatban van és a mint örömmel értesülünk róla, a végrehajtás teljesen akadálytalanul történik, a mi tanúbizonyságot tesz arról, hogy munkásaink nem ültek fel az izgatóknak és meggyőződtek arról, hogy a törvény első sorban a munkások érdekeinek meg­védésére szo'gál. Az izgatótc agitálásának egyik czélja az volt, hogy munkásaink ne váltsák ki az igazolványokat, de ezeu tervük is nálunk már meg­hiúsult, mert a községi elöljáróságoknál oly töme­gesen jelentkeznek igazolványokért, hogy bár a vármegyében 20.000 darab igazolványt osztottak szét a községek részere, némely községben már a rendelkezésre bocsátott készlet pótlása vált szük­ségessé. Az igazolványok kiállítását a községekben az ezzel megbízott főjegyzők teljesitii. ; Gyulán, a képviselő testület intézkedése folytán Hoffmann Alajos első jegyző bízatott meg a munkás-igazol­ványok és majdan a szerződések kiállításával. Lemondás- Salacz Aladár szarvasi járásbirósági joggyakornok állásáról lemondott. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak tár- rulata által február hó 26-án a központi szálloda helyiségeiben rendezett társas estély ezen egylet mindig si korült vigalmaihoz méltán sorakozik. A jelenvoltak a legkitűnőbb hangulatban a hajnali órákig maradtak együtt. A mulatság sikerült pontja volt egy ajándékozott Pallas Na jy Lexikon kisor­solása, mely értékes müvet Ehrenfeld Soma egyleti tag nyerte meg. Mint halljuk, úgynevezett „közkí­vánatra“, az egylet agilis vigalmi bizottsága leg­közelebb ismét egy társas estélyt fog rendezni, A gyulai kath. kör f. hó 13 án azaz jövő va­sárnap d. ü. 5 órakor felolvasó estélyt rendez a következő programmal: Szózat, énekli: az Erkel dalkör. 50 év méltatása, tartja: Brósztel Lajos. A menyasszony, Kuthentől, szavalja: Tóth Erzsiké. A 48 iki eseményekről felolvas: Junászka István. Búcsú Br. Eötvös J -tői, szavalja Mihalik József. Hymnus : énekli a dalkör. A tüdővész terjedésének meggátlása képezi ma egyik legnemesebb feladatát azoknak, akik az általános közegészségügy javításával foglalkoznak. A közelmúltban az országos közegészségügyi egye­sület békésmegyei fiókjánál dr. Hajnal Albert fog­lalkozott e rendkívül nagy horderejű ügygyei, most a belügyminiszter az egész országot elárasztja kör­rendeletéivel, melyek a hatóságok figyelmét hívják fel a rendkívüli elterjedést nyert betegség elleni védelemre. Tény, hogy a többi betegségek mind együttvéve, nem ölnek annyi embert, mint a tüdő­vész (gümőkór) egymaga. 8 a betegek száma, a hiányos védekezés, vagy igazabban szólva a telje en hiányzó védekezés folytán napról-napra növekszik. Tanulságot nyújt erről a békésmegyei közkórház gü mőkór statisztikája, melyből megtudhatjuk, hogy a gümőkóros betegek száma az utolsó 4 év alatt megháromszorozódott. A miniszteri körrendelet külö­nösen hangsúlyozza azt, hogy kórházakban a gümő­kóros betegeket lehetőleg külön e czélra szolgáló épületekben, vagy legalább is elkülönített szobák­ban kell elhelyezni, nehogy más betegeket fertőz­zenek meg a gümőkorral. Nagyon üdvös volna, ha a miniszteri leirat visszhangot keltene azoknál, akiknek hivatása és kötelessége a betegek sorsa iránt érdeklődni, s minden lehetőt megtennének arra nézve, hogy a körrendeletben foglaltak ne csak „Írott malaszt“-nak maradjanak. ..A Sebestyén család / czimer.es nemes levelét ifj. Bujanovics Mátyás a közművelődési egyesület múzeumába megőrzés végett letette. A szigethy Sebestyén családot, „Békésvármegye története“ ne­mes családaink között nem ismerteti. Régi gyulai család, mely úgy látszik, Zeraplénvármegyéből szár­mazott ide. — A család őse Mihály, vitézségéért nyerte I. Leopoldtól a nemességet. Czimere a pai-l zson három nyílvesszővel átlőtt nyakú daru s a czimerkoronán kardót tartó pánezélos kar. — Sok nemeslevél lehet még vármegyénkben, melyekről mitsem tudunk; igen kívánatos lenne, ha az elpusz­tulástól a rauzeum gondozására s őrizetére biznák a/.okat, mint múltúnk érdekes emlékeit. De nem­csak nemeslevelek, hanem hazai történelmünkre fontos, forrásokat képező okmányokat is őriznek még egyes családok s ki vannak azok is téve az elpusztulásnak. Ezeknak is a muzeum máris elég gazdag okmánytárában a helyük, hol egyrészről gondosan megőriztetnek, másrészről a múlt emlékei iránt érdeklődő nagy közönség hasznára is lehetnek. A képviselőtestület folyó hó 24-én délután 3 órakor dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tisztújító széket, azt követőleg pedig Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselők — választás lóvén napirenden — ily alkalmakkor szokásos nagy szám­ban jelentek ugyan meg, de mégis mintegy 10 képviselő hiányzott ahhoz, hogy az épitendő elme- beteg gyógyintézet részére átengedendő ápoldatelek fölött érdemleges határozatot lehetett volna hozni, s igy ez okból 30 nap múltával ujabbi képviseleti közgyűlés tűzetett ki, mely akkor a megjelenő képviselők számára való tekintet nélkül fog hatá­rozni. — Az ároaszéki ülnöki állásra a kijelölő bizottság, melybe a képviselőtestület Keller Imrét és Ladios Györgyöt választotta, az alispán pedig Schmidt Józsefet és dr. Zöldy Gézát nevezte ki, három pályázó közül kettőt kandidált és a köz­gyűlés közfelkiáltással Márkus Mihály városunk szülöttét választotta meg, aki is a közgyűlés színi előtt nyomban letette a hivatali esküt és pár len­dületes szóban köszönte meg a belé helyezett bi­zalmat. A Halácsy térkép kiigazítása s az uj sza­bályozási vonalak megállapítása iránti alispáni rendelet, beható vita s több irányú felvilágositá- után javaslattétel végett az építészeti szakosztály­nak adatott ki. — A fásítási s faiskolai vármegyei szabályrendelet meghirdetése után az 1848-ki nagy napok ötven éves évfordulójának- megünneplésére hozatott határozat, amelyel lapunk más helyén fog lalkozunk. BÚCSÚ bankett. Dr. Némethy József kir. al- ügyész áthelyeztetése folytán nagyszámú barátai holnap este a gyulai kaszinóban gyűlnek össze b <- ráti társasvacsorára, mely a távozónak közkedvelt­ségben álló egyéniségét tekintve előreláthatólag igen népes lesz. Árlejtés a vármegyén. A törvényhatósági utak törzskönyvezésének vállalatba adása czéljából szer­dán délelőtt tartották meg a vármegyén az árlej­tést. A hosszú időt igénylő nagy munkálat elkészí­tésére hét pályázó jelentkezett, akik közül a leg­előnyösebb ajánlatot Urálik Pál a kir. állam épí­tészeti hivatalnál működő okleveles mérnök tette a 365 km. hosszú útvonalnak törzskönyvezését kilo méterenként 25 frt egység árral vállalván magára, minek folytán a szerződést vele kötötték meg. Eljegyzés. Dr. Daimel Sándor vármegyei he­lyettes első aljegyző, a tisztikar kiváló képzettségű és szorgalmú tagja ma tartja eljegyzését Soborsin- ban Langer Alajos uradalmi főerdész szép és mü­veit leányával Margittal. Gyula város rendőrkapitányává a vármegye főispánja több pályázó közül Endrödy Gézét ne­vezte ki. Az uj rendőrkapitány hosszabb ideig állott a m. kir, csendőrség szolgálatában s annak kebe­léből néhány év előtt mint főhadnagy lépett ki. Azon idő óta a rendészeti szakirodalomban fejtott ki szorgos munkálkodást s e téren mint egyik út­törő sok sikerrel dicsekedhetik. Szerkesztője a ki­tűnő rendészeti szaklapnak a „Rendőri Lapod­nak. „A bűnügyi nyomozás kézikönyve“ czimű ter­jedelmes munkája pedig mint hasznos útmutató ál­talános használatnak örvend és már második kiadá­sát érte el. Várakozással tekintünk az uj rendőr- kapitány működése elé, aki sok szakismerettel lép be uj hivatalába s már a legközelebbi napokban átveszi annak vezetését dr. Zöldy Géza helyettes rendőrkapitánytól. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya márczius 6 án, ma d e. 9 órakor Csa- báu a kaszinó nagytermében ülést tart a következő tárgysorozattal: Az agrár szoczialis bizottság feb ruár 24 én tartott ülése jegyzőkönyvének előter­jesztése. A földmivelésügyi miniszter leiratai. A párisi nemzetközi kiállítás kormánybiztosának át­irata a kiállítás ügyében. A kerületi állattenyész­tési felügyelő átirata az állatkiállitás és állatvásár ügyében. Az országos Magyar Gazdasági Egyesület úgy is mint a gazdasági egyletek szövetkezete köz­pontjának átiratai. Mack Cornél gépgyáros ajánlata az egyleti tagok által vásárlandó aratógépek tár­gyában. Időközben érkező ügyek Netáni indítványok. Balesetek. Szerencsétlenül járt Márta János mezőberényi illetőségű vésztői lakos. Szecskavágás­sal volt elfoglalva és a gép-etetésnél vigyázatlan­sága folytán jobb keze-feje s alkarja a gép kései közé került, mely keze fejét s alkarját annyira összeroncsolta, hogy a megyei közkórházban, hová gyógykezelés czéljából beszállittatott, jobb alsó karját amputálni kellett. — Ugyanide hozták be a múlt héten Baji Gábor dobozi lakost, kit favágás közben ért a baleset. Komája, ki segitségére volt a dobozi erdőn a fairtásban, véletlenül balkeze fejéi hasította teljesen ketté a fa helyett. A sérült kezét sikerült megtartani, s ma már mindakét beteg a gyógyulás utján van. Uj parancsnok. A Csabán állomásozó, 101. ez red második zászlóaljának parancsnokául 0 felsége Strohmayer Károly őrnagyvt nevezte ki, ki már régebben mint kapitány állomásozott Csabán. Vésztő község ünnepe. Mint jeleztük, vasárnap ünnepelték a vésztőiek, nem vakító vagy kápráz­tató fénnyel, de az érző szív egész melegével, egész szeretőiével ő felségének legmagasabb ke­gyelmét, hogy Csákly Jánost, Vésztő községének 50 esztendőn keresztül működő orvosát, arany kereszt­tel kitüntette. Az ünnepélyes díszközgyűlésen meg­jelent az egész környék közönsége, a vármegye képviselete, a szomszédos községek küldöttei, kik szűnni nem akaró éljenekkel fogadták Csákly Jánost, mikor a zsúfolásig megtelt terembe belépett. Az ünnepi díszközgyűlést B. Kiss Mihály pár szóval nyitotta meg, s utánna Zöldy János dr. főorvos szólalt meg. Örömmel tölti el szivét az a tapasz­talat, hogy ily sokan gyűltek egybe, hogy az ün­nepély jelentőségét emeljék, fényét szolgálják. At- érzi azt, hogy ez az ünnepély nem csupán egy férfiúnak szól, hanem egy társadalmi rendnek, az orvosinak is megbecsültetése. Örömmel engedett a meghívásnak, hogy az általa szeretett községbe, Vésztőre jöjjön egy igaz érdem méltatására. Becsü­letben, munka közben megőszülni, a testi és lelki erők tettes mértékét mind végig megtartani, ritka szerencse. Erények, a kötelességek tiszta tudata és a tudás ereje vezették ünnepeltünket, a kinek ér­demei a trón zsámolyáig följutottak, Méltatja ezt az érdemet, ezt a becsületes munkát, s midőn mellére tűzi az igaz érdem arany keresztjét, kí­vánja, hogy ez legyen az életnek egyedüli keresztje, más kereszt, a sorscsapás, a bánat keresztje ne sújtsa soha. Csákly János éltetésével fejezi be be szódét, mely közvetlenségével és igaz hangjával többszörösen megindított s végül zajos éljenzést provokált. A könnyekig meghatott ünnepelt igy válaszolt: Hálát adok az istennek, hogy hosszú orvosi pályám alatt testi erőt adott, hálával tekin tek ő Felségére, I. Ferencz Józsefre, a ki engem érdememen felül megjutalmaz és kitüntet, az én meggyőződésem szerint nem érdemeltem meg ezt a kitüntetést i köszönöm ezt a vármegye főispánja s Zöldy János dr. megyei főorvosnak ; hálával telik meg szivem Vésztő község polgárai iránt, kik be­csületes iparkcdá8omat mindég méltányolták s kéri ezt a szeretetet továbra is megtartani. (Zajos tet­szés, éljenzés.) Tardy Lajos a politikai testület ne­vében igen formás beszédben mondott üdvözletét. Majd tudtul adja, hogy a felsőbb rendeletre sze­rencséje van a vármegye alispánjának és a járás főszolgabírójának legjobb kivánatait is átnyújtani. Kun Béla a ref. egyház község üdvözletét nyújtja át. Jutalmazva látja az egyéni érdemet, de jutal­mazva a községet is, mert az arany-kereszt sugára községünkre íb fényt vet. Az egyháztanács, az is­kolának, a tanítói karnak nevében üdvözli Csáklyt s kívánja, hogy a szeretet embere, ki a szegények gyámola volt, ki azokat ingyen gyógyitotta, sokáig éljen. Végül költői fordulattal fel ajánlja neki erre az alkalomra irt ünnepi versét. Nuzbaum Károly dr. járási orvos az izraelita hitközség küldöttségét vezeti s mutatja be, nagyon emelkedett 1 költői hasonlatokban szép beszédet mondott. Kincses Imre dr. a községi iskolaszék elnöke, ennek nevében mond üdvözlő szavakat. Rövid beszédben, de a szív melegével adja át szerencsekivánatait. Délben egy órakor a kaszinóban 100 terítékes banket volt. Ezen dr. Zöldy János főorvos a királyt, Kun Béla dr. Kincses Imre, Altdorfer Gyla, Bauernfeind Nándor, az ünnepeltet, Nuszbaum Károly Zöldy fő­orvost éltette, Tardy Lajos a képviselőjére, Verner László egészségére emelt poharat, Verner László Vésztő község polgárait éltette. Kezdődik a sorozás. A tavasszal együtt elér­kezik minden évben az anyák és a legények által rettegve várt sorozás. És nem is csoda, hogy ez elé aggodalommal tekint mindenki, mert nem kis dolog három évig elszakítva lenni a családtól és a hivatásszerű foglalkozástól, a mely hátrányokkal szemben bizony kevés vigasztalást nyújt az a tudat, hogy a besorozott különb a többi legényeknél. Békésvármegyében csütörtökön kezdődik a sorozás és pedig Szeghalmon, a hol 569 állításra kötelezett van a sorozó bizottság elé felhiva, melynek polgári elnöke dr. Bodohy Zoltán vármegyei főjegyző, pol­gári orvosa pedig dr. Zöldy János vm. főorvos lesz. A héten befejezi Szeghalmon a bizottság működé­sét és a jövő hétfőn Gyulán kezdik meg a sorozást, mely két napig tart a gyulai járásbeli és két napig a Gyula városbeli hadkötelesekre nézve. Emlékünnep Orosházán. Február hó 27 én azok a fiuk és lányok, kik az orosházi polgári iskolá­nak növendékei voltak, a polgári iskolai ének- és zenekar közreműködésével, abból az alkalomból, hogy 0 Felsége a magyar történelem tiz nagy alakját szoborral örökitteti meg, igen szép sikerű ünnepélyt rendeztek a következő programmal: „Szózat“, énekelte a polgári iskolai énekkar. „Meg­nyitó.“ a) „Hymnus,“ Vörösmarty Mihálytól, sza­valta Kovács Katicza. b) „A hazáról,“ Pósa Lajos­tól, szavalta Győri Dani István. „Király hymnus,“ énekelte a polgári iskolai énekkar, a) „Üdv a ki­rálynak,* S. Nagy L.-tó), szavalta Tóth Julcsa. b) „Örülj velünk,“ Torkos Lászlótól, szavalta Szabó Mariska. „Nagy a világ,“ énekelte a polgári iskolai énekkar, a) „A tizek szobra “ Fejes Istvántól, sza­valta Horváth Etel. b) „Oda a koronázás emlé­kére,“ Vargha Gyulától, szavalta Jankó György. „Hymnus,“ énekelte a polgári iskolai énekkar. Márczius 15. Csabán- A márczius 15 iki ünne­pélyeket rendező nagybizottság a hót folyamán már megállapodott az ünnepségek főbb részletében. így elhatározták, hogy kedvező idő esetén a Széchenyi kertben lesz az ünnepély, s ünnepi szónoknak dr. Nagy Sándor aradi hírlapírót keresték meg, aki erre igen szívesen vállalkozott. Határozattá emelte a uagybizottság azt is, hogy az iskoláknak azon tót anyanyelvű tanulóit, akik a magyar nyelvben ki­tűnnek, emlékkönyvekkel fogja megajándékozni. Azonban nem valószínű, hogy az összes egyletek együtt fognak ünnepelni. így az iparos olvasókör tekintettel arra, hogy estéli lakomáján nők is részt vesznek, saját helyiségében tartja meg ünnepélyét, melyre a 48 as honvédeket is meghívta. Erre az emlékezetes napra való emlékezet okából megvette az egylet Jókai Mór összes müveit. A csaba jami- nai olvasókör csatlakozott az anyaváros ünnepélyei­hez. — A képviselőtestület pedig csütörtöki ülésé­ben elhatározta, hogy 15-ikén díszközgyűlést tart és mintegy 8000 forintos alapítványt tesz mező- gazdasági jó cselédek megjutalmazására. A szarvasi tanító egylet választmánya február hó 25-én tartott ülés,ében elhatározta, hogy az országos „Eötvös11-alapra, második örökös tagsági dijképen 100 frtot küld az alapítvány igazgatósá­gához. A szarvasi iparárucsarnok építését a múlt hó 24-én megtartott árlejtésen 5374 frt árban Bányász János és Sőrés Károly szarvasi vállalkozók vál­lalták el és pedig úgy, hogy Bányász János kő­műves, ács- és vegyes munkákat 4390 frtért Sörés Károly pedig az asztalosmunkákat vállalta 984 frtért el. Öngyilkos gyermek. Dóczi Imre 14 éves öcsödi fiút a hét folyamán anyja valami csekélységért megdorgálta. — A fiút ez úgy elkeserítette, hogy istállójukban egy gerendára felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már meghalt. Szarvasi apostol. Múlt év deczember utolján megyénk főispánjához egy, tiz Ívre terjedő tót kér­vény lett küldve Szarvasról. A főispán véleménye­zés czéljából áttette a szarvasi főszolgabírói hiva­talhoz. A kérvény minden ivére 5 kros okmány­bélyeg van ragasztva s minden bélyeghez egy gyönyörűséges nulla pingálva. A bélyeg körzetét egy kereszt s egy-egy zengzetes tót talány képezi. Három kérvény O Felségének szólna, a többi a szarvasi szegénységhez van intézve. Az egész tiz Ívre terjedő firka különben összefüggés nélküli habarék, a józan gondolkozás és a legprimitívebb kivánalmaknak híjával. Amint az egyik iratból ki lehet olvasni' - a beküldő egy ismert elsötétült el­méjű polgár, aki meghasonlott a világgal s a fele­ségétől kezdve, minden kaputos emberben ellen­ségét látja. Rögeszméje különben, hogy őt az Ur egy uj vallás megalapítására és a szegénysorsu nép megváltójául választotta ki. Legyen meg neki az ő hite. A furfangos csimbók. Molnár Mihály szent­tornyai gazdának szüksége lett volna egy kis apró költségre, de sajnálta a maga tehermentes földjére a zálogjogot bekebeleztetni, hát kapta fogta magát elment a telekhivatalba s kivette Birkás Pál szom­széd telekkönyvét és erre vett fel 250 forintokat. Persze a turpisság hamar kitudódott s Molnár uram most a csendőrségnél tapasztalja a közmon­dást, hogy: nehezebb a sánta kutyát megfogni, mint azt az embert elcsípni, a ki rosszban töri a fejét. Eljegyzés. Kéry Elek dobozi első jegyző sze­retetreméltó bájos leányát Margitot tegnap este jegyezte el Nagy Lajos békési ev. ref, gyinna­siumi tanár.. A Csabán megjelenő „Alföldi Újság“, első megjelenését követő két hó múltán befejezte pá­lyafutását és miután Miklós Gyula a felelős szer­kesztéstől való visszalépését kinyilvánította, a kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom