Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

§-ik szám.

Gyula, 1898. február 20-án

XXX. évfolyam.

ff

Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendő!».

( Kéziratok nőm adatnak ('

V vissza. t >

| Előfizetési dij : '

| [ Egész évre . 5 frt — kr. ;;

i1 Félévre . . . 2 » 50 » <j

Évnegyedre . 1 » 25 » 1|

í' Eyyes szám ára 10 kr. v

n’ct~'P pf

mß «®S

Társadalmi és közgazdászati lietilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: 2CÓ-EC3ST 3D .A. X 3D_

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferenci háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdet esek és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora 10 kr.

§l& 36

=»eí»-»

Megyegyülés előtt.

A törvényhatósági bizottság negyedévi rendes közgyűlésének tárgysorozata szerint a következő általános érdekű ügyek kerülnek a 28-án tartandó közgyűlés napirendjére:

Az időszaki jelentések felolvasása és tárgyalása után nyomban, tehát az eddigi szokástól eltérőleg már a közgyűlés első napján, a szolgabiró választás fog megtörténni, mely állásra — mint előbbi közleményeinkben már megírtuk — a vármegye két közigazgatási gyakornoka Salacz Ferencz szarvasi és Hajnál Béla békési tiszteletbeli szolgabirák aspirálnak. A választás — tekintve, hogy mindkét jelöltnek tekintélyes pártja van, előre láthatólag névszerinti szavazás utján fog megtörténni. Választás utján lesz betöltendő az árvaszéki ülnökök sorából az üresedésben levő árvaszóki elnök — helyettesi állás is.

A vármegye 1898. évi költségelőirányzatára vonatkozó belügyminiszteri rendeletet múlt számunkban ismertettük, közölvén akkor, hogy a járási orvosok utazási átalányát a belügyminiszter egyenlően 160 —160 frtban állapította meg. A rendelet ide vonatkozó része nem felel meg a helyi viszonyoknak, mert nem méltányos, hogy a két községgel biró csabai és gyomai járásokban a járási orvos ugyanannyi úti átalányt kapjon, mint pl. az orosházi járásban, amelynek 9 községe van. A közgyűlés feladata lesz erről a belügyminisztert felvilágositani és a járási orvosok]utazási költségeire előirányzott összegnek közöttük oly arányban való felosztását kieszközölni, hogy mindegyik járásban a tiszti orvos tényleges kiadásainak megfelelő átalány összegben részesüljön.

A honvéd tisztképzö intézeteknél a vármegye által létesített öt alapítványi helyre vonatkozó határozatot a belügyminister jóváhagyván, a honvédelmi minister ieküldte a vármegyéhez a kiállítandó alapitó oklevelek tervezetét és egyúttal az intézetek folytonos benépesítése érdekében ajánlja a törvényhatóságnak határozata oly irányú megváltoztatását, hogy a létesített alapítványi helyek ne mind a folyó évben, hanem több évre felosztva töltessenek be, vagyis 1898. és 1899, években egy-egy főreáliskolai, 1900. évben egy és 1901. évben két hadapródiskolái

l1 Jk B © M Ä«

Sz. .... _A_. . . nak.

Jöjj i

Hol vagy ? . . . Álmodlak-e ? . . . vagy létezel, A szivemmel játszik csak szeszélyed ?

Mint a sugár, mely a tenger felett Megcsillan s a hullámba mélyed.

Mély, mély a tenger . . . Ez az én szivem. Vihar sem szánt többé felette ;

Rajta a halál nyugalma lebeg . . .

Oh, mi sok van itt eltemetve! *

Kincses hajók feküsznek romhalomban, Szirtjeinél a csalódásnak ;

A horgonyok mind darabokra törve,

Sírt magoknak zátonyra ásnak.

Oh, hova lett a büszke árboczokról A bizalomnak vitorlája 1 Rongyokra tépve — megismernéd-e:

Melyik a boldogság foszlánya ?

Jöjj, szállj alá szivemnek mélységébe: Gyönyörei érintetlenek még;

Ha van hatalmad: hozd fel, hogy szivednek Szerelmét azok ékítsék 1

Vagy én megyek s mint egy uj Aeneas Agyad szélére ülve, elbeszélem Minden örömem s minden gyászomat:

A csalfa élet hogyan báut el vélem.

hely töltessék be. A mennyiben a javaslatot a közgyűlés elfogadja a 'vármegyének évenként lesz módjában fiai közül egyet, illetve kettőt alapítványi helyen elhelyezni. Méltányos az a kérelem, a melynek pártolására Zemplénvármegye kéri fel a törvény- hatósági bizottságot, hogy tudniillik a honvéd hadapród iskolákban az állami tisztviselők gyermekei részére megadott tandíjkedvezmény a vármegyei tisztviselők gyermekeire is terjesztessék ki; méltányos pedig annál is inkább, mert a honvédelmi minisztérium ügykörébe utalt közigazgatási teendőket csaknem kivétel nélkül a törvényhatósági tisztviselők látják el alsóbb fokon. A közgyűlés tehát egy méltányos kedvezmény kieszközlését mozdítja elő, ha ezen ügyben felirati jogát gyakorolni fogja.

Két törvényhatóság, Gömör-Kishont és Heves vármegyék keresték meg törvényhatóságunkat, hogy a szocziális mozgalmak elfojtása, valamint az izgalmat szító hírlapok inegrendszabálvozására vonatkozó feliratait hasonló szellemű felirattal pártolja. Vármegyénk, melyben az agrárszocziálisztikus mozgalmak legelőször ütötték fel fejüket, a mozgalom okainak felderítése és orvosszerek keresése közben több Ízben kifejtette már a kormány előtt a maga álláspontját, ez ügyben egy újabb felterjesztés tehát csak az előbbi feliratok ismétlésé lehetne. Sokkal érdekesebb és morális szempontból fontosabb az az eszme, melyre Szabolcsvármegye hívja fel a törvényhatóságok figyelmét; feliratában ugyanis, melyet pártolás végett hozzánk is megküldött, azon alapeszméből kiindulva, hogy a községeklen a lakosságnak kell egy szellemi vezetőjének lenni, a ki bírja a lakosság bizalmát és megóvja azt a tévtanok- ban való vak hiedelemtől, kívánatosnak tartja, hogy e vezetésre első sorban hivatott községi és körjegyzők oly teendők alól, melyek az irántuk való bizalmat csak csökkenthetik, felmentessenek. Ilyen pedig legfőkép az állami adók behajtása, a mely kizárólag állami feladat, s különben is oly sok teendőt és kiadást ró községeinkre, hogy egyéb köz- igazgatási és kulturális feladataik végzésére azok már alig képesek. A hiszékeny szegényebb nóposztály megvédése czéljából ugyanezen feliratában azt is kéri Szabolcsvármegye

S te elsimítod homlokom felhőit,

Mint Didó egykor Aeneassal tette;

És látva lelkem égő sebeit, —

Résztvevő könyre fakadsz majd felette . . .

De mégse. Hiszen oly rövid az életi Maradjon rejtve a gyász néma titka:

Ne a vezeklés mártyr-útja légyen A bölcső és sir közé szorítva I . .

Oh jöjj I Boríts be hajad sátorával,

Hadd élvezzem az olympusi árnyat I Szivemben, üde hullámverést érzek:

Újra kibontom büszke vitorlámat.

Egymást ölelve dülünk habja közé A biborszinben hullámzó tengernek,

És suhanunk a tündérszigetekre,

A bol felénk hűs pálmák integetnek.

Ott kötünk ki a legvirágzóbb parton :

Édes gyümölcsöt- ajkunkkal szedünk,

Mig leikeinkben még szebb világ támad,

A melyben múltat, jövőt feledünk.

Feledünk miudent . ! . Lelkünk egybe olvad;

Jelenné válik mind az egész élet;

Oh jöjj: szivemnek gyöngyeivel várlak,

Utadra hintem . , . Úgy fogadlak téged I

L. Károly Szilárd.

A polgári kor bálja.

Most kezdem sajnálni, hogy az ur Isten nem poétának teremtett, Mikor még a gymná- ziumba jártam s az irodalom jeleseinek életrajzát magolgattam, mindig csak azt láttam, hogy bizony-bizony azok nagyon szegény legények voltak, s a szellemi töke háta megett soha sem

közönsége, hogy a csalás és uzsora a hivatalból üldözendő bűncselekmények közé vétessék, a mi igazságos is, mert ha a talán éhség által tolvajlásra kényszeritett ember bűncselekménye hivatalból üldöztetik, keli, jogy az embertársainak anyagi megrontására ravaszsággal, vagy megszorult helyzetével visszaélve törő bűnös minden esetben elnyerje megérdemlett büntetését.

A közkórház elmegyógyintézetének tervei és költségvetése még mindig a belügyminis- terium felülvizsgálata alatt állván, az érdemleges határozat ezúttal is elmaradt, csupán néhány, a végrehajtás során felmerült intézkedés sanctionálása szükséges. Egy oly nagyszabású és hosszú időre szóló intézmény megvalósítása előtt, hasznos és szükséges minden mellékkörülmény figyelembe vétele és inkább szenvedjen halasztást az ügy a felmerülhető akadályok előzetes elhárítása által, mint hogy] a létesítés közben lépjenek előtérbe ezen akadályok, vagy az intézet kevésbbé alkalmas és megfelelő voltával az elhamarkodottságról tegyen tanúbizonyságot.

Három vármegyei szabályrendelet módosítása kerül a közgyűlés napirendjére, egyik a tűzrendészen szabályrendelet, melyre vonatkozólag a községekben bent tartható takarmány és tüzelő anyag mennyiség szabatosabb meghatározása vált szükségessé, — a másik a lótenyésztési szabályrendelet, melyet a magántulajdont képező méuek vizsgálatát szabályozó miniszteri rendelettel kell összhangzásba hozni és a harmadik a községi pénzkezelési szabályrendelet, a melynek átdolgozását most végzi a javaslattételre a legutóbbi közgyűlésből kiküldött bizottság.

Ezekben végeztünk a fontosabb közérdekű tárgyak ismertetésével. A községi ügyek közül jelentékenyebbek Gyula városnak több utcza kövezésére vonatkozó határozatának jóváhagyása iránti kérelme, Körös-Tarosa község határozata a létesítendő vasúti állomás költségeihez 15,000 frt megajánlása tárgyában és Doboz községnek a, tulajdonát képező erdő hasznositására vonatkozó határozata és az építendő körgát költségeihez vármegyei segély iránt benyújtott kérelme.

volt kapitális, értve alatta pénzt, pénzt és harmadszor is pénzt, egyszóval nem volt gerschli-jök. Most hogy felnőttem, azt tapasztaltam, hogy azoknak mégis jobb dolguk volt mint nekem! Egyrészt azért, mert nekem sincs pénzem, sem pedig költői vénám. 0 nekik megvolt az a vigasztalásuk, hogy ha éhesek voltak, leírták Attila lakomáját, s mig ezt Írták, elfelejtették, hogy ők voltaképen nem ebédeltek, de mit csináljak én 11 ?

A polgári kör báljáról kellene Írnom, de mivel utálom a sablont (pardon, meg ne hallja Dóczy Lajos) chablont, s nem akarom ennek a szép mulatságnak a referádáját mindenféle . .» . Karneval herczeg arany betűkkel fogja beírni a polgári kör 12-iki báljának históriáját naplójába.. vagy

.... valóban, a legmagasabb várakozásokat is felülmúló fényes sikerű bál zajlott le e hói2-nek éjjelén a gyulai polgári körbjn . . . stb, stb. frá- risokkal megtölteni, — költőnek pedij nem születtem, hogy a késő utódoknak ékes rimekben beszéljem el a bál fényességet, hát prózában kell Írnom frázis nélkül.

Igen ám! De most meg az a baj, hogy ez a bál megérdemli, megköveteli, hogy hosszasab ban foglalkozzék vele a felületes újságíró, ha másért nem, hát arra a gyönyörű szép asszonyokra és lányokra való tekintetből is, a kik ott voltak.

.... A bál fényes sikerében oroszlánrészük volt Sál Gyulának és Sál Jóskának, a kik any- nyit dolgoztak és fáradtak, hogy a terem a bál régi jó hirnevéhez képest — díszes legyen s meg

Muh kásügy link.

Irta Oláh György.

Hí

A nyomor vagy csak a megélhetés ne- íézségei is oly tényezők, melyek a szenvedő vagy nélkülöző lelkében az elkeseredés csiráit teremtik s azt meggyökeresitik. A gyökérszálakból burjánoznak fel azon gyomok, me- yek a nemesebb növényzet kikelését elfojtják. a gyenge tenyészetet elölik.

Az elégületlenség, elkeseredés a szivet és agyat egyaránt lázassá teszi. Az erő- eraésztő láz, melyet szüntelenül fokoznak a fárasztó életküzdeluiek, az ingatag lépteket könnyen vezérlik a közrend, a törvényesség határain túl.

Azt láttuk, hogy vármegyénk munkás népének leikébe erősen befészkelte magát az elégületlenség, az elkeseredés. Láttuk a lázas állapot kitöréseit s feltűntek szemeink előtt az élénk színekkel festett sérelmekből, nyomasztó életviszonyaikból, sőt nyomorukból fakasztott vágyak, törekvések képei; de azt nem tudjuk, hogy az elégületlenséget, elkeseredést oly okok szülték-e, a lázas állapotot oly kórok idézték-e elő, melyek valóban alkalmasak az elkeseredés, a lázas állapot keltésére s nem tudjuk, hogy a kép, melyet munkásaink panaszaikban, sérelmeikben elénk tártak, hiven tüntetik-e fel a valót, vagy csak leplezik azt.

Azon sérelmek, melyeket munkásaink nyíltan felpanaszoltak, alig rninősithetők olyanoknak, melyekből elkeseredés, gyülölség méltán fakadhat. Nem hathattak azok okszerűen arra, -hogy a munkás nép a közrend, a törvényesség korlátáit átlépve, tetteiben, vágyaiban a kitörések terére sodortassa magát.

A felsorolt sérelmek általában véve olyanok, melyek kellemetlenek lehettek, de nem elviselhetlenek s nem orvosolhatatlanok. A megszokása a jobbadán régi időkből eredt sérelmeknek, némi türelmes önmegadást is teremtett s évtizedeken át szenvedték azokat kisebb-nagyobb kedvetlenség, elégületlenség morajával, de nem törtek ki. Miért hát éppen ezen sérelmek azok, melyeket, mint elkeseredésük okait, előtérbe állítottak ?

Alkalmasnak mutatkoztak az idő és viszonyok a kitörésre?

kell adni, hogy méltó siker koronázta fáradozásaikat. Igen ügyes nemzeti szinü drapériák voltak a tükrök fölé helyezve, s a terem nagy kályhája fenyőfatörzsnek maszkírozva.

A báli közönség ugyan nem volt olyan nagyszámú, mint az előző években, s igy az anyagi siker talán kisebb, mint a mennyi — a múltból következtethetőleg várható volt, — de jókedv, kedélyesség dolgában bizonyára nem maradt mögötte ahajdani báláknak ez a mulatság. Az ételeket, italokat nem dicsérem, hiszen a Lojzi bácsi konyhája, pinezéje maga-magát dicséri s a külön dicséret csak frázissá válnék.

A mulatság csak úgy reggel | óra f;lé kezdett végződni.

Jelen voltak : Asszonyok ; Bekker Endréné, Birtalan Sándorné, Frailer Istvánná, Fehér Kálmánná, Gyöngyössy Lászlóné, Gubicza ICárolyné, Horváth Istvánná, Hoffmann Ferenczné, Kovács Imréné, Kocsis Lászlóné, Lendvay Mátyásné, Licska Józsefné, Nérr.edy I.ajosné, Papp Gvuláné, Remele Józsefné, Szénássy Józsefné, Schmidt Antalné, N. Szabados Antalrté, N, Szabados Józsefné, Takácsy I.ajosné, Dr. Wieland Sándorné, Végh Gáborné. Leányok: Kirchner Berta, Lendvay Margit, Osváth Vilma, Gyöngyössy Erzsi, Horváth Gizi, Némedy Emma, Schmidt Mariska, Tóth Julia, Tóth Erzsiké, Uferbach Mariska, Licska Mariska, Frailer Gizi és Ilona, Szabados Erzsiké, Remele Mariska, Csizmazia Ilonka, Friedl Mariska (Kétegyháza), Gajdács Judit (Csaba).

—ri.

T.n.pnn lg mai szfiiuáh.oz fél iv mellélslet csatolva.