Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

Nem. Soha kevésbé nem lehetett a törést indokolni, mint akkor, midőn az me, történt.

A legnagyobb s méltán figyelmet, sót megdöbbenést kelthetett sérelemként lett fel tüntetve munkásaink által a tűrhetetlen nól külözós, a nyomor. A többi sérelem mind . csak ezek élénkítésére ecsetelt szinképzós volt Nyomort, de még csak nagyobbmérvü nélkülözést is vármegyénk munkásai sem ek kor, sem más időben nem szenvedtek s nem szenvednek ma sem. Elkeseredésük mégis általános volt s ma, m dőn felpanaszolt s relmeik oly sok irányban orvoslást nyertek s láthatják a jóravaló törekvést az orvos lásra. mit sem enyhült annak ereje. Készek ma is, minden következményekre tekintet minden okoskodás és meggondolás nélkül közrend, a köznyugalom megbontására; sőt ma már nemcsak az eshetőséget tekintik küzdelmeikben | sikerre reményt nyújtó té nyezőnek, de meggondoltan szervezkednek a siker biztosítására s a rendkívül kitágított küzdtéren jelentkezők nagy számára tekin tettel, a siker hitével eltelve, a kezdetnél homályosan körvonalozott czélok meghatározásában s újabb czélok támasztásában egy hatalmas lépéssel előbbre is haladtak.

Nélkülözés, nyomor! Ez volt az elénl tárt panaszok legnagyobb réme s ezt hall juk hangoztatni ma is.

Szemébe kell néznünk e rémnek! Meg kell vizsgálnunk, hogy valóban él-e s oly ijesztő-e az, mint feltüntetve lett; s tudnunk kell, hogy nem-e csak leule annak, mely valójában a munkás nép körében el s melynek eddig nevet adni nem tudott vagy nem akart ?

Azután, majd foglalkozzunk a kérdés azon fontosabb részével, hogy melyek hát a munkások azon sérelmei, a melyeknek orvoslását sürgetve jogos téren állanak s melyek azon okok, melyek valójában előidézték s fentartják a munkások mozgalmát.

Békésvármegyének az 1890. évi nép- számlálás adatai szerint összes népessége 129033 férfi, 129353 nő, összesen: 258386. Ezen népesség a foglalkozások főcsoportja szerint következőleg oszlik meg: értelmiségi keresettel foglalkozik 1219 férfi, 306 nő s értelmiségi keresetnél alkalmazott szolga: 514 férfi, 33 nő. őstermeléssel foglalkozik 48922 férfi, .7229 nő. Iparral foglalkozik 13534 férfi, 1465 nő. Járadékból él 492 férfi, 1263 nő. Napszámos 13885 férfi, 7871 nő. Házi cseléd 305 férfi, 5069 nő. Háztartásban foglalkozik 56140 nő. Más foglalkozásban van 722 férfi, 79 nő. Foglalkozás nélkül él: 14 éven alul 45733 férfi, 45458 nő. 14 éven felül 3389 férfi, 4427 nő. Letartóztatott 128 férfi, 13 nő. Ismeretlen foglalkozású 109 férfi.

Ezen népességből kereső férfi 79478, kereső nő 18846, kereső tehát összesen 97784 egyén.

Az összes férfi népségnek tehát 61*60%-a, az összes női népességnek 14'll°/o'a> az ösz- szes népességnek pedig 37*82% a a kereső.

Az első tekintetre feltűnik a férfi és nó'i kereső népség százaléka között a rendkívüli különbség, mi a tőként földmiveléssel foglalkozó népességünknél igen kedvezőtlen jelenség, mert általában a mezőgazdaságnál sokkal több tér nyílik a női foglalkozásra! mint más foglalkozású népesség körében.

A keresők aránya az országban az őszi szes népességhez viszonyítva, 40*98%-ot tesz ki. Békésvármegyében a keresők százaléka az összes népségnek 37*82%. Tehát a keresők számát tekintve,- az országos százaléknak jóval alatta áll vármegyénk, sokkal több nálunk a keresők terhére és illetőleg kereset nélkül élők száma, mint az ország legnagyobb részében s ez, ismét hivatkozva földmiveló népességünk túlnyomó számára, egyátalán nem kedvező jelenség.

Az eltartottak száma vármegyénkben 49555 férfi, 111197 nő, összesen 160752 Minden 1000 lakosrajut 507 férfi, 1^37 nő, ki keresők által tartatik, illetőleg ki nem keres. Az eltartottakból, illetőleg nem keresőkből jut 1000 keresőre háztartásban foglalkozó nő 574, házi cseiéd 55, 14 éven aluli gyermek 933, 14 éven felüli gyermek 80, letartóztatott 2, összesen 1644 egyén.

Ez nem mondható kedvezőtlen helyzetnek, mert egy egyénre 164 eltartott esik.

Az országban az összes férfi népességnek 62*53% kereső. Békésvármegyében 61*60%, tehát alatta áll az országos százaléknak, a nő keresők az ország összes női népességének 2099%-át képezik; vármegyénkben a női keresők százaléka 14*11%, tehát a helyzet az országos viszonyokkal szemben szerfelett kedvezőtlen.

De lássuk különösen a mezőgazdasággal foglalkozók viszonyait.

Van vármegyénkben földbirtokos földmi vés: 20163 férfi, 1404 nő, nagyobb bérlő 195

ki- férfi, 3nő, tiszt 177, mérnök mezőgazdaságban alkalmazva 1, gépész 96, szolga 11355 férfi, 59 nő, napszámos 8082 férfi, 1822 nő, családi kisegítő 8792 fór.i, 3941 nő, összesen 48861 férfi, 7229 nő, együtt: 56090. Hozzáadva ehez az erdészettel, méhészettel foglalkozókat, lesz az őstermeléssel foglalkozók összes száma 56! 51.

Az őstermeléssel foglalkozókat teljesen keresőknek tekintve, ez vármegyénk összes kereső népességének 57'46%-át teszi.

A keresők terhére, illetőleg kereset nél kül él az őstermelés terén: 96730, ezt hozzá adva a keresők számához, a 152881 egyél hez, tehát az összes népesség 5917%-ának eltartása tisztán a mezőgazdasági kereset terhére szorul.

A keresők százaléka a mezőgazdaság ;erén ’57*46%, az országos átlag 62*45°/, lévén, látni való, hogy vármegyénk helyzete tekintetben sem mondható kedvezőnek; de ha az őstermeléssel foglalkozók, vagy annak terhére élők, tehát az őstermelők ■ osztálya hoz tartozók országos 75%-át tekintjük vagy a Tisza balpartjának 80*23%, Bihar ármegyének 88%, Artidvármegyének 87%-át vaoy Hódmezővásárhelynek 78*30%, Kecskemétnek 70*37%. Szegednek 60.60%-át vesz- szűk vármegyénk 59' 1 7%-ával párhuzamba látni fogjuk, hogy itt sokkal kevesebb egyén

a mezőgazdaság terhére.

Lássuk most már közelebbről a rnunká sok viszonyait.

Vármegyénkben van összesen, minden foglalkozást számítva 51371 napszámos. Eb bői kereső 21-756, tehát az összes keresők 2*26%-a s van eltartott 29615, tehát minden egyes kereső napszámosra esik 1*36 egyén eltartása s’ez kedvezőbb az általános ármegyei helyzetnél, mely. szerint minden gyónre 1'64-nek az eltartása esik.

Vármegyénkben az összes népség 19*88 -a napszámos, tehát a helyzet e tekintetben kedvezőbb, mint a szomszédos, vagy leg- lább is az ország hasonló természetű s tár sadalmi viszonyok között levő helyein, mert például Hajduvárinegyében az összes népség nek 21*16, Csongrádvármegyében 26*79, Bács- Bodrogvármegyében 28*19, Szabolcsban 23*61, Toroutálban 20 44, Hódmezővásárhelyen 21*91, Szegeden 19*98, Szabadkán 25*09% napszámosokból áll.

Sokkal fontosabbak reánk nézve a mezőgazdasági napszámosok viszonyai.

Vármegyénkben van összesen mezőgazdasági napszámos 12831 férfi, 10586 nő, ösz- szésen tehát 23417 s az összes népség 9.06% a. Ebből kereső férfi 8092, kereső nő 1822 s igy a keresők eltartására szorul 4733 férfi, 8764 nő, összesen tehát 9914 kereső tart 12503 nem keresőt s jut minden keresőre 1*04 eltartott.

Ez kétséghevonhatlanul igazolja, hogy mezőgazdasági munkásainknak e tekintetben a helyzete sokkal kedvezőbb, mint az álta-| lános keresők és eltartottak s mint az ösz- szes napszámos* keresők és eltartottak helyzete. De e helyzet már nem mutatkozik oly kedvezőnek más törvényhatóságok hasonló viszonyaival való összehasonlításban, igy nevezetesen Biharban 8718 kereső tart 8857, Hajduvármegyében 3680 kereső tart 3960, Szabolcsban 4938 kereső tart 4829, Aradban 9809 tart 10897, Csongrádban 3695 tart 4471 egyént s a környéken csak Hódmezőhol 974

nőnek csak egy Ötödét véve 1753 kereső társat szolgáltatna, ezenkívül bevonná a munkanélküli 14 éven felüli s 16 éven aluli ifjak nagy számát, együtt véve több mint 3000 náunkanélkül élő egyént.

Felállítható tehát a tétel: vármegyénkben azért van olyan sok eltartott nő és ifjú a mezőgazdasági munkás napszámosok között, mert a férfi napszámosok a családfen- tartás munkájábau nélkülözhetik a segítő társat, vagy mert a mezőgazdasági viszonyok olyanok, melyek a munkásnak elég foglalkozást nem biztosíthatván, a női s ifjú segítő társ munka nélkül maradt.

A tétel második része igényel tehát behatóbb bonczolást

A vármegyénkben végrehajtott földadó kataszteri munkálatok folyamán megállapit- tatott a művelés alá vett földterületeknek művelési ág szeriut külön-külön számított művelési költsége; s ezen adatokat véve alapul, kell vármegyénkben átlag egy kát. hold szántóföld művelésére az aratás és csóplós »unkájának nem számításával: 12 napszá n- m.unka. Van vármegyénkben 434032 k. hold szántóföld, ennek tehát a mezőgazdasági munkája igényel 5.208384 napszámot, s ha ezen összeget az őstermeléssel foglalkozó összes kereső 56151 egyénből álló népességre eloszt- uk, jut egy keresőre 96.40 napszám, — de akkor már minden mezőgazdát, — akár föld- birtokos, akár nem, egy tekintet alá vettünk, lolott kétségtelenül a helyzet kedvezőbb innél a napszámos munkásra nézve.

Van vármegyénkben 3319 k. hold gyümölcsös, veteményes kert. Ennél a kataszteri munkálatok szerint a művelési költség, nem napszám-munkára helyezkedve állapíttatott meg, s igy szakértő mezőgazdák adataira ámaszkodva egy k. hold művelésére ásás, gereblyézés, vetés, gyomlálás, kapálás nap- zámót számíthatunk. Kert birtokosaink számára adataink nincsenek, s igy itt is napszámosokra nézve legkedvezőbb helyzetet, — az összes keresők számát véve alapul, a kert művelésre igényelt 73018 napszám felosztatván az 56151 mezőgazdasági kereső közt,

vásárhely helyzete kedvezőtlenebb kereső tart 2194 nem keresőt.

Tehát a környéken átalában mindenfelé kevesebb esik a mezőgazdásági napszámos munkásra eltartott egyén, mint vármegyénkben, s ebből okszerűen levonhatnánk azt a következtetést, hogy általánosságban nehezebbek vármegyénkben a megélhetési viszonyok, de e következtetésnek azon nehézség áll előtte, hogy vármegyénkben a 12831 férfi keresővel szemben: 8764 nem kereső nő áll; s ez rendkívül nagy szám s oly viszonyt tüntet fel, mely érdemes arra, hogy okait kutassuk s az eredményt mezőgazdasági munkás viszonyaink megvilágítására alkalmazzuk.

Minél nehezebbek a viszonyok arra, ho<»*y a mezőgazdasági munkás családjának élet- szükségleteit biztosítsa, annál kevésbbé nélkülözheti a munkatársat, a kereső segítséget, s minél kevesebb nehézségekbe ütközik a család fentartás, annál nagyobb a munkatárs, a kereső segítség nólkülözhetósének esete.

Ha vármegyénk mezőgazdasági munkás napszámosai rendkívül nehéznek vagy lehe tétlennek tartanák családjaik eltartását, s ha a mezőgazdasági munkaviszonyok olyanok lennének, hogy a kereset uem biztositan | az életszükségletek megszerzését, — ha nagyobb mérvű nélkülözést vagy nyomort kellene szenvedniük: bizonynyal nem néznék el oly nao-y számát a felhasználatlan női munkaerőnek s a munkabíró gyermekek segítségének nélkülö zését-; s bevonnák a kereset terére az eltar tott nőknek s ifjaknak munkára képes ró szót; mely az átlagos számítás szerint a 8764

ut egyre 1.30 uapszám.

Szólován vármegyénkben: 6350 k. hold, egy holdnak művelésére a kataszteri s mezőgazdák adatai szerint kell 64 napszám; összes szőlő területünk művelésére kell tehát 406.400 napszám s igy az 56151 kereső után jut egy egyénre 7.24 napszám,

Van vármegyénkben; 46333. k. hold ét, s egy hold művelésére, illetőleg terményei betakaritására kell a kataszteri adatok szerint 5, összesen tehát 231.665 uapszám, melyből ugyancsak az 56151 földmiveló kereső után jut egyre 4.12 napi munka.

Hagyjuk figyelmen kívül a napszám mennyiség kiszámításnál a legelő, erdő és nádas munkáját, s mint megjegyeztük az aratást és cséplést és a földmunkát is, s igy jut mezőgazdasági munkára 109.06 napszám.

Az 56151 kereső földmivesből, mint láttuk, 23417 a kereső napszámos, s igy föld- birtokos,- bérlő,- gazdatiszt,- gépész stb. ősz szesen 32.734.

Rá kell mutatnunk e helyen tulajdon- képeni földműveseinkre, nevezetesen jeleznünk kell azt, hogy községeink elöljárósága átalában ezekből áll, s a tehetősebb gazda már nem igen foglalkozik a szorosan vett földmives munkával, szántással, vetéssel, kapálással, ezt átalában gyermekeire bízza s maga legfeljebb a felügyelet munkáját gyakorolja, napszámosszerü munkát egyátalán nem végez.

Szorgosan, nagy körültekintéssel mérlegelve ezen viszonyainkat, úgy találjuk, hogy a 32734 kereső földbirtokos, földmives, gazdatiszt stb. közt több mint 20% nem végez tényleges napszámosszerü munkát, tehát ekként a 6546 keresőre eső egyenként 109.06 mankanap a szorosan vett 23*417 napszámos munkásra esik, s igy a 717.711 napból egy munkásra eső 30.67 munkanap a 109.06 munkanapot felemeli 139.73 kereső napra egy évben, minden mezőgazdasági napszámos munkásra nézve.

Ez a legkisebb szám, mely adataink alap án kiszámítható, ennél nem kevesebb, de feltétlenül több a munkásnak évenként a munkanapja.

Vármegyénkben a munkásnak 10 év átlag 8 a legmagasabb és legkisebb mező gazdasági munka napszáma szerint átlagos munkabére 72 krral számítható, s ekként a 139.73 munkanap egy munkásnak évenkéni 106 írt keresetet biztosit.

Az aratás, cséplós keresménye 80 fr 120 frt között ingadozik, s átlag 100 frtra tehető, s ezt hozzá adva az évi 106 frt nap szám keresményhez, — egy munkás legkisebb — évi jövedelme : 206 frtot tesz.

Megfelel ezen összegnek azon összeg milyet maguk a munkások is, mint legkisebb összeget számítanak.

Állítsuk ezen keresmónynyel szembe a munkás s az általa eltartott nem keresők életszükségleteinek fedezésére szorosan meg- kivántató összeget, igen nehéz e tekintetben adatainkat biztos alapra helyezni, oly különfélék a munkás mai igényei, hogy azokból alig lehet kiválasztani azokat, melyeket számításba vehetünk, s igy egy oly alapra kell helyezkednünk, melyet magok a munkások szolgáltatnak rendelkezésünkre.

A napszámbér ellátással és ellátás nélküli átlagánál rendszerint aratásban 30 kr, csép- lésben 22 kr, kaszálásnál 16 kr, szőlőmunkában 15 kr, kapálásnál 10 kr, egyéb munkánál 14 kr, átlag tehát 17*83 kr s e szerint egy munkás évi ellátására 65 Irt 07 krt számít. Az ellátáson kívül a munkás naponkénti szükségleteit: 7, 17 krra számítva, mely az ellátáshoz viszonyítva elég magas, 25 krra tehető tehát a munkás napi szükségletének fedezésére kivántató összeg, s igy tekintve, hogy a vármegyénkben egy munkás keresőre 1.04 eltartott jut: minden munkás szükségletének fedezésére 186 frt 16 kr szükséges, ezt pedig az évi 206 frt fedezi.

Ezen adatok tehát nem támogatják a munkás törekvéseket s nem állítják jogos térre a munkások igényeit, sőt igazolják felállított tételünket. De nem is kellene a számadatok tanúságához folyamodnunk. Tudjuk azt a mindennapi életből, hogy vármegyénkben van mezőgazdasági munka elég, mert idegen munkásokkal kell a szükségletet fe- dezni, s nagyon tarthatatlan azon panasz, hogy a nyári hónapokban aratás, csóplós idején gyűlvén össze a munka, annak teljesítésére sokkal nagyobb a munkás kereslet, inig egyébként máskor a munkás kinálat haladja túl a keresletet; mert a legközelebbi évek-, ben végrehajtott folyamszabályozási, vasúti, állami ut készítési stb. munkálatokhoz sem szegődött vármegyénkből elég munkás, mi kétségtelenül igazolja, hogy munkásnyomor vármegyénkben nincs s a mezőgazdasági rendszeres legkevesebb munka legkisebb bére is biztositván a munkás évi szükségleteinek fedezését: azt sem nehezebb munka vállalására, sem az eltartottak munkába vonására a szükség nem kényszeríti.

Mégis van a munkásnak panasza a meg- : élhetés, családfentartás nehézségeit illetőleg. Van-e ennek jogosultsága? Kétségtelen, hogy i rendes viszonyokat véve zsinórmértékül: nincs! De sajnos, munkásnépünk rendkívüli viszonyok közé sodortatott, s a rendkívüli viszonyokat nem mezőgazdasági helyzetünk, hanem a munkás önmaga teremtette. Csak figyeljük meg munkásaink életviszonyait, s látni fogjuk, hogy a tisztán napszámos kere setére utalt munkás, ép úgy öltözködik, mint a vagyonos paraszt gazda; feleségének, leányának viganója ép úgy selymes, bársonyos, mint a vagyonosabb gazda leányának. Ily fényűzésre természetesen nem elég a kereset, s rendesen előre drága előlegekkel emészti fel azt, hogy fényüzési nagyzásának megfelelhessen. A takarékos s társadalmi viszonyainak megfelelően élő munkás szerényen, tisztességesen negél vármegyénkben, s ha betegség vagy valamely csapás nem hátráltatja, csak mérsékelt takarékosság s munkásság mellett elég példa tanúsítja, szerez is.

Mezőgazdasági munkásaink sérelmeinek i'őtárgyával végeztünk, és feltüntettük ezzel apcsolatban mezőgazdasági munkásviszonya- nkat. A felhozott más sérelmek, panaszok, teljesen egyéni természetűek, s mint ilyenek em lehetnek általános, egy egész társadalmi osztály mozgalmának, törekvésének czélpont- li, s a jogszolgáltatásnak mind* n terén teljes orvoslásra is találnak azok, s reméljük a sözel jövő tisztázván a munkásviszonyokra boruló homályt, tisztázza s rendezi a fontos ügyet s meghozza az orvoslást a munkások azon általános sérelmére is, mely a munkáskörök betiltásában nyilvánult, s mely sajnos amellett, hogy czéltalan, s a kivánt eredmény elérésére nem vezetett, nemcsak munkásainknak, de alkotmányunknak is valódi sérelme.

A vármegye közgyűlése

(február 28-án.)

Tárgysorozat:

1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról és a szeptemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A közigazgatási bizottság jelentése 1897. évről.

3. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről.

4. Elhalálozás folytán megüresedett egy szolgabirói állásnak választás utján leendő betöltése, e czélból kijelölő bizottság alakítása. A választás a közgyűlés első napján fog megtartatni.

5. Árvaszéki elnök helyettes választása.

6. Az Orosházán alakított második lóavató bizottság elnökének megválasztása.

7. ' Belügyministeri rendelet az 1898. évi költségvetés megállapítása tárgyában.